Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Obaanyɛ Ohiɛ Jeŋba Hetsemɔ Mli

Obaanyɛ Ohiɛ Jeŋba Hetsemɔ Mli

Obaanyɛ Ohiɛ Jeŋba Hetsemɔ Mli

“Enɛ ji Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ, akɛ wɔye ekitai lɛ anɔ.”—1 YOHANE 5:3.

1. Mɛɛ srɔtofeemɔ ni yɔɔ jeŋba mli anaa yɛ gbɔmɛi ateŋ ŋmɛnɛ?

JEEŊMƆ beebe ni akɛ mumɔ tsirɛ Maleaki ni egba be ni Nyɔŋmɔ webii ajeŋba baafee srɔto kwraa yɛ gbɔmɛi ni sɔmɔɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ anɔ̃ he lɛ efɔ̃ shi. Gbalɔ lɛ ŋma akɛ: “No dani nyɛaaku sɛɛ nyɛna srɔto ni yɔɔ jalɔ kɛ efɔŋfeelɔ teŋ, kɛ mɔ ni sɔmɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ mɔ ni sɔmɔɔɔ lɛ teŋ.” (Maleaki 3:18) Nakai gbalɛ lɛ miiba mli ŋmɛnɛ. Nyɔŋmɔ mlai, ni nɔ ni biɔ jeŋba hetsemɔ fata he lɛ, nɔ yeli ji shihilɛ gbɛ ní ja ni nilee yɔɔ mli. Ni kɛlɛ, jeee be fɛɛ be efeɔ gbɛ ni yɔɔ mlɛo. Yiŋtoo kpakpa hewɔ ni Yesu kɛɛ akɛ esa akɛ Kristofoi apele amɛhe ni amɛná yiwalaheremɔ lɛ.—Luka 13:23, 24.

2. Mɛɛ nɔnyɛɛi ni jɛ sɛɛ haa ewaa kɛhaa mɛi komɛi akɛ amɛaahiɛ jeŋba hetsemɔ mli?

2 Mɛni hewɔ ewa akɛ aaahiɛ jeŋba hetsemɔ mli lɛ? Yiŋtoo kome ji akɛ nɔnyɛɛi ni jɛ sɛɛ yɛ. Hiɛtserɛjiemɔ nitsumɔi feɔ bɔlɛnamɔ fɔŋ he mfoniri akɛ eyɛ fɛo, nɔ ni yɔɔ miishɛɛ, ni etsɔɔ dalɛ, yɛ be mli ni amɛkpoɔ nibii gbohii ni jɛɔ mli kɛbaa lɛ. (Efesobii 4:17-19) Bɔlɛnamɔi babaoo ahe mfoniri ni afeɔ lɛ yaa nɔ yɛ mɛi enyɔ ni boteko gbalashihilɛ mli lɛ ateŋ. Bei pii lɛ sinii kɛ tɛlivishiŋ nɔ nibii ni ajieɔ lɛ jieɔ bɔlɛnamɔ kpo yɛ mɛi enyɔ ni boteko gbalashihilɛ mli lɛ ateŋ. Bei pii lɛ, hedɔɔ kɛ bulɛ bɛ mli. Mɛi babaoo kɛ saji ní tamɔ nakai ekpe kɛjɛ amɛgbekɛbiiashi. Kɛfata he lɛ, tipɛŋfoi anɔnyɛɛ ni naa wa yɛ ni esa akɛ akpee naa yɛ jeŋ ni ŋmɛɔ jeŋba he nɔ fɛɛ nɔ gbɛ nɛɛ mli, ni bei komɛi lɛ ayeɔ mɛi ni efeee eko lɛ ahe fɛo loo ajɛ́ɔ amɛ po.—1 Petro 4:4.

3. Mɛni ji yiŋtoi komɛi ahewɔ ni je lɛŋ bii babaoo kɛ amɛhe woɔ jeŋba shara mli lɛ?

3 Nɔnyɛɛ ni jɛ mligbɛ hu haa ewaa akɛ aaahiɛ jeŋba hetsemɔ mli. Yehowa bɔ adesai kɛ bɔlɛnamɔ mli henumɔi, ni nakai henumɔi lɛ amli baanyɛ awa. Henumɔ kɔɔ nibii ni wɔsusuɔ he lɛ he babaoo, ni jeŋba shara kɛ susumɔi ni kɛ Yehowa susumɔi kpãaa gbee yɛ tsakpaa. (Yakobo 1:14, 15) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, taakɛ niiamlipɛimɔ ni afee ni akala yɛ British Medical Journal lɛ mli lɛ tsɔɔ lɛ, mɛi babaoo ni kɛ amɛhe wo bɔlɛnamɔ mli klɛŋklɛŋ kwraa lɛ fee nakai yɛ taomɔ ni amɛtaoɔ amɛle nɔ ni bɔlɛnamɔ ji kɛkɛ lɛ hewɔ. Mɛi krokomɛi hu heɔ yeɔ akɛ, mɛi babaoo ni ji amɛtipɛŋfoi lɛ kɛ amɛhe woɔ bɔlɛnamɔ mli waa, no hewɔ lɛ, amɛ hu amɛmiisumɔ ni amɛŋmɛɛ amɛhetsemɔ lɛ he. Ni kɛlɛ mɛi krokomɛi hu kɛɛ akɛ amɛhenumɔi tee ŋwɛi waa loo “amɛtɔ dãa fioo yɛ nakai beaŋ.” Kɛji wɔmiisumɔ ni wɔsa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ, no lɛ esa akɛ wɔsusu nii ahe yɛ gbɛ ni yɔɔ srɔto nɔ. Mɛɛ susumɔ baaye abua wɔ koni wɔhiɛ jeŋba hetsemɔ mli?

Ná Nɔmimaa ni Mli Wa

4. Mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔhiɛ jeŋba hetsemɔ mli?

4 Kɛji wɔɔhiɛ jeŋba hetsemɔ mli lɛ, no lɛ esa akɛ wɔyɔse akɛ nakai shihilɛ gbɛ lɛ sɛɛ ní wɔɔnyiɛ lɛ sa. Enɛ kɛ nɔ ni bɔfo Paulo ŋma kɛyaha Kristofoi ni yɔɔ Roma lɛ kpãa gbee, akɛ: “Nyɛyoo nii ni ji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpakpai ni sa ehiɛ jogbaŋŋ ni hi kɛwula shi lɛ.” (Romabii 12:2) Kpɛlɛmɔ ni wɔɔkpɛlɛ nɔ akɛ jeŋba hetsemɔ sa lɛ kɔɔ nibii babaoo he fe le ni wɔɔle kɛkɛ akɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ buɔ jeŋba shara fɔ́. Ekɔɔ shishinumɔ ni wɔɔná yɛ nɔ hewɔ ni abuɔ jeŋba shara fɔ́ lɛ he, kɛ bɔ ni wɔnáa he sɛɛ kɛji wɔtsi wɔhe kɛjɛ he lɛ. Asusu yiŋtoi nɛɛ ekomɛi ahe yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli.

5. Klɛŋklɛŋ lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ Kristofoi asumɔ akɛ amɛaahiɛ jeŋba hetsemɔ mli lɛ?

5 Shi kɛha Kristofoi lɛ, yiŋtoi titrii ahewɔ ni wɔtsiɔ wɔhe kɛjɛɔ bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara he lɛ jɛ wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa lɛ hewɔ. Wɔkase akɛ ele nɔ ni hi fe fɛɛ kɛha wɔ. Suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha lɛ lɛ baaye abua wɔ koni wɔnyɛ efɔŋ. (Lala 97:10) Nyɔŋmɔ ji “duromɔ nii kpakpai fɛɛ kɛ nikeenii ni hi kɛwula shi fɛɛ lɛ” Halɔ. (Yakobo 1:17) Esumɔɔ wɔ. Kɛji wɔfee toiboo wɔha lɛ lɛ, wɔtsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ lɛ ni wɔhiɛ sɔɔ nibii fɛɛ ni efee kɛha wɔ lɛ. (1 Yohane 5:3) Wɔsumɔɔɔ ni wɔhaa Yehowa nine nyɛɔ shi ni wɔsumɔɔɔ ni wɔwoɔ emli la kɛtsɔɔ ejalɛ mlai lɛ amlikuu nɔ. (Lala 78:41) Wɔsumɔɔɔ ni wɔfeɔ nii yɛ gbɛ ni baaha awie ejamɔ gbɛ ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ ni ja lɛ he musubɔɔ wiemɔ. (Tito 2:5; 2 Petro 2:2) Kɛji wɔhiɛ jeŋba hetsemɔ mli lɛ, wɔhaa Mɔ ni Nɔ Kwɔ Fe Fɛɛ lɛ náa miishɛɛ.—Abɛi 27:11.

6. Mɛɛ gbɛ nɔ le ni wɔɔha mɛi krokomɛi ale wɔjeŋba he shishitoo mlai lɛ yeɔ ebuaa yɛ?

6 Bei abɔ ní wɔkpɛ wɔyiŋ akɛ wɔɔhiɛ jeŋba hetsemɔ mli lɛ, hebuu nɔ̃ kroko ji ni wɔha mɛi krokomɛi ale wɔfaishitswaa lɛ. Ha mɛi ale akɛ oji Yehowa Nyɔŋmɔ tsulɔ, ni ákɛ otswa ofai shi akɛ obaahiɛ tɛi ni nɔ kwɔlɔ ní efolɔ eshwie shi lɛ amli. Owala, gbɔmɔtso, kɛ onihalamɔ ni. Mɛni he eba oshara lɛ? Okɛ oŋwɛi Tsɛ lɛ teŋ wekukpaa ni jara wa lɛ. No hewɔ lɛ, ha efee faŋŋ akɛ otsakeee emuuyeli mli ní ohiɛ yɛ jeŋba he lɛ. Ná miishɛɛ ni odamɔ Nyɔŋmɔ najiaŋ kɛtsɔ eshishitoo mlai lɛ amli ni ooohiɛ lɛ nɔ. (Lala 64:11) Ohiɛ akagbo kɔkɔɔkɔ akɛ ooogba mɛi krokomɛi nɔ ni oheɔ oyeɔ yɛ jeŋba he. Wiemɔ ni ooowie lɛ baanyɛ awaje bo, ebu ohe, ni ewo mɛi krokomɛi hewalɛ ni amɛnyiɛ onɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ.—1 Timoteo 4:12.

7. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔhiɛ wɔfaishitswaa akɛ wɔɔhiɛ jeŋba hetsemɔ mli lɛ mli?

7 No sɛɛ lɛ, yɛ be mli ni wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaahiɛ jeŋba he tɛi ni nɔ kwɔlɔ lɛ amli, ni wɔha ale wɔshidaamɔ lɛ, esa akɛ wɔfee nii koni wɔkpɛtɛ wɔfaishitswaa lɛ he. Gbɛ kome ni wɔɔtsɔ nɔ wɔfee enɛ ji ni wɔkwɛ jogbaŋŋ kɛji wɔmiihala nanemɛi. Biblia lɛ wieɔ akɛ: “Mɔ ni kɛ nilelɔi nyiɛɔ lɛ, eeetsɔ nilelɔ.” Okɛ mɛi ni kɛ bo kpãa gbee yɛ ojeŋba kpakpai lɛ amli lɛ abɔ; amɛbaawo bo hewalɛ. Ŋmalɛ nɛɛ kɛɔ hu akɛ: “Shi mɔ ni kɛ kwashiai bɔɔ lɛ, eeená amane.” (Abɛi 13:20) Kɛ́ eeehi lɛ, tsi ohe kɛjɛ mɛi ni baanyɛ agbɔjɔ ofaishitswaa lɛ he.—1 Korintobii 15:33.

8. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkɛ nibii kpakpai alɛ wɔjwɛŋmɔi lɛ? (b) Mɛni esa akɛ wɔtsi wɔhe kɛjɛ he?

8 Kɛfata he lɛ, ehe miihia ni wɔkɛ nii ni ji anɔkwa, nii ni sa woo, nii ni ja, nii ni he tse, nii ni asumɔɔ, nii ni awieɔ he ekpakpa, jeŋba kpakpa, kɛ nii ní sa yijiemɔ alɛ wɔjwɛŋmɔi lɛ. (Filipibii 4:8) Wɔfeɔ enɛ kɛtsɔ nibii ni wɔkwɛɔ kɛ nii ni wɔkaneɔ lɛ mli ni wɔɔhala kɛ lalai ni wɔɔbo toi lɛ nɔ. Kɛɛmɔ ni wɔɔkɛɛ akɛ woji ni wieɔ jeŋba shara he lɛ naaa hewalɛ fɔŋ yɛ wɔnɔ lɛ tamɔ nɔ ni wɔmiikɛɛ nɔŋŋ akɛ woji ni wieɔ jeŋba kpakpa he lɛ naaa hewalɛ kpakpa yɛ wɔnɔ. Kaimɔ akɛ, adesai ni yeee emuu lɛ baanyɛ agbee jeŋba shara mli yɛ gbɛ ní waaa kwraa nɔ. No hewɔ lɛ, woji, woji tɛtrɛbii, sinii, kɛ lalai ni woɔ bɔlɛnamɔ henumɔi ahe hewalɛ lɛ kɛ wɔ baaya henumɔi gbohii amli, ni naagbee lɛ enɛ baanyiɛ wɔhiɛ kɛya esha mli. Kɛji wɔɔhiɛ jeŋba hetsemɔ mli lɛ, no lɛ esa akɛ wɔkɛ nilee ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli awo wɔjwɛŋmɔi amli.—Yakobo 3:17.

Nifeemɔi ni Kɛ Mɔ Yaa Jeŋba Shara Mli

9-11. Taakɛ Salomo wie lɛ, mɛɛ nifeemɔi nyiɛ oblanyo ko hiɛ fiofio kɛtee jeŋba shara mli?

9 Bei pii lɛ, nifeemɔi ni ale ni kɛ mɔ yaa jeŋba shara mli lɛ yɛ. Nifeemɔ fɛɛ nifeemɔ ni ofeɔ lɛ haa ewaa akɛ oooku osɛɛ. Kadimɔ bɔ ni atsɔɔ enɛ mli yɛ Abɛi 7:6-23. Salomo na ‘oblanyo ko ni nako jwɛŋmɔ,’ loo ebɛ jwɛŋmɔ kpakpa. Oblanyo lɛ “tsɔ̃ ekóŋ lɛ [yoo ajwamaŋ ko shia] masɛi kɛfo mli yɛ blohu lɛŋ, ni etsɔ̃ ewe lɛ gbɛ, gbi lɛ gbɛkɛ, beni hiɛ efee tuutuu lɛ.” Náa eklɛŋklɛŋ tɔmɔ lɛ. Beni hiɛ fee tuutuu lɛ, ‘etsui’ kudɔ lɛ, jeee kɛtee gbɛjegbɛ ko kɛkɛ nɔ, shi moŋ kɛtee he ni ele akɛ ebaanyɛ ena ajwamaŋ ko yɛ.

10 Wɔkaneɔ yɛ no sɛɛ akɛ: “Naa, yoo ko kɛ lɛ bakpe, ewo ajwamaŋ atade, etsui esa.” Ena yoo lɛ! Ebaanyɛ etsɔ ehe koni eya shia, shi enɛ feemɔ wa babaoo fe tsutsu nɔ lɛ, titri lɛ akɛni egbɔjɔ yɛ jeŋba mli lɛ hewɔ. Yoo lɛ mɔ lɛ ni eshɔ enaa. Akɛni ekpɛlɛ naashɔmɔ lɛ nɔ hewɔ lɛ, ebo yoo lɛ yiŋkɔnemɔ lakamɔ lɛ toi agbɛnɛ. Yoo lɛ kɛɛ akɛ: “Kulɛ shidaa afɔle shãa kã minɔ; shi ŋmɛnɛ nɔŋŋ miyaha mishiwoo nii lɛ.” Nɔ ni fata shidaa afɔlei lɛ ahe ji loo, mamu, mu, kɛ wein. (3 Mose 19:5, 6; 22:21; 4 Mose 15:8-10) Ekɛ tsĩ ni etsĩɔ enɛɛmɛi atã lɛ miitsɔɔ akɛ eyɛ mumɔŋ shidaamɔ, ni yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, eeha nuu lɛ miile akɛ nibii kpakpai babaoo yɛ eshia ni amɛbaaye ní amɛnu. Yoo lɛ kpa lɛ fai akɛ: “Ba, ní wɔkɛ suɔmɔ agbe wɔkɔnɔ kɛyashi leebi, ha ni wɔnya kɛ suɔmɔ nibii.”

11 Ewaaa akɛ aaatsɔɔ nɔ ni jɛ mli kɛba. “Ekɛ enaa dɔkɔbii lɛ kpala lɛ kɛtee.” Enyiɛ yoo lɛ sɛɛ kɛtee shia “tamɔ tsina ni ayaagbe lɛ” loo “tamɔ loofɔlɔ he feɔ oyá kɛyaa tsɔne mli” lɛ. Salomo mu sane lɛ naa kɛ wiemɔi ni haa mɔ he jɔ̃ɔ ehe nɛɛ, akɛ: “Ni eleee akɛ ewala hewɔ atsɔ̃ lɛ.” Esusuma, loo ewala he baje mli ejaakɛ “ajwamaŋbɔlɔi kɛ gbalaŋkulɔi lɛ, Nyɔŋmɔ baakojo amɛ.” (Hebribii 13:4) Mɛɛ nikasemɔ ni nɔ bɛ enɛ ji kɛha hii kɛ yei nɛkɛ! Esa akɛ wɔtsi wɔhe kɛjɛ klɛŋklɛŋ nifeemɔi ní kɛ wɔ baanyiɛ gbɛ ni baaha wɔkaná Nyɔŋmɔ nɔkpɛlɛmɔ lɛ po ahe.

12. (a) Mɛni ji wiemɔ “nako jwɛŋmɔ” lɛ shishi? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtswa jeŋba kpakpa wɔma shi?

12 Kadimɔ akɛ oblanyo ni yɔɔ sane lɛ mli lɛ “nako jwɛŋmɔ.” Nɛkɛ wiemɔ nɛɛ kɛɔ wɔ akɛ esusumɔi, shwelɛi, suɔmɔ, henumɔi, kɛ otii yɛ shihilɛ mli lɛ kɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ kpɛlɛɔ nɔ lɛ kpãaa gbee. Ejeŋba ni egbɔjɔ lɛ kɛ oshara ba enɔ. Yɛ “naagbee gbii” ni jaraa nɛɛ amli lɛ, ebiɔ mɔdɛŋbɔɔ koni akɛtswa jeŋba kpakpa ama shi. (2 Timoteo 3:1) Nyɔŋmɔ toɔ gbɛjianɔ koni eye ebua wɔ. Ekɛ Kristofoi asafoŋ kpeei haa wɔ koni ewo wɔ hewalɛ kɛnyiɛ jalɛ gbɛ nɔ, ni ehaa wɔkɛ mɛi krokomɛi ni hiɛ otii ni wɔhiɛ lɛ kpeɔ. (Hebribii 10:24, 25) Asafoŋ onukpai ni kwɛɔ wɔnɔ ni tsɔɔ wɔ jalɛ gbɛi lɛ yɛ. (Efesobii 4:11, 12) Wɔyɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ koni ekudɔ wɔ ni etsɔɔ wɔ gbɛ. (2 Timoteo 3:16) Ni wɔhiɛ hegbɛ ni wɔkɛaasɔle yɛ be fɛɛ mli koni wɔbi Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ ni eye ebua wɔ.—Mateo 26:41.

Nii ní Aaakase Kɛjɛ David Eshai lɛ Amli

13, 14. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Maŋtsɛ David kɛ ehe yawo esha ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ mli lɛ?

13 Shi, dɔlɛ sane ji akɛ, Nyɔŋmɔ tsuji ni bɔɔ mɔdɛŋ waa po lɛ kɛ amɛhe ewo jeŋba shara mli. Gbɔmɛi nɛɛ ateŋ mɔ kome ji Maŋtsɛ David, mɔ ni kɛ afii nyɔŋmai abɔ sɔmɔ Yehowa yɛ anɔkwayeli mli lɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ esumɔɔ Nyɔŋmɔ waa diɛŋtsɛ. Ni kɛlɛ, egbee eshafeemɔ mli. Taakɛ eji yɛ oblanyo ni Salomo wie ehe lɛ gbɛfaŋ lɛ, nifeemɔi komɛi nyiɛ David hiɛ kɛtee eshafeemɔ lɛ mli ni eha emli wo wu.

14 No mli lɛ, David hiɛ efã saŋŋ ni ekolɛ eye afii 50 kɛyaa. Ejɛ etsũ lɛ yiteŋ ni ena Batsheba ni he yɔɔ fɛo lɛ miiju ehe. Ebi ehe sane ni atsɔɔ lɛ mɔ ni eji. Ená ele akɛ ewu, ni ji Uria fata mɛi ní eyawo Raba, ni ji Amonbii amaŋtiase lɛ he ka lɛ ahe. David ha akɛ yoo lɛ ba emaŋtsɛwe lɛ ni ekɛ lɛ ná bɔlɛ. Yɛ sɛɛ mli lɛ, nibii bafee haŋtsii—yoo lɛ na akɛ ekɛ David ená musu. David ha atsɛ Uria kɛjɛ ta lɛ mli kɛba kɛ gbɛkpamɔ akɛ ekɛ eŋa lɛ baaná bɔlɛ. Kɛtsɔ nakai gbɛ nɔ lɛ, ebaafee tamɔ nɔ ni Uria ji bi ni Batsheba baafɔ́ lɛ tsɛ. Shi Uria eyaaa eshia lɛ. Akɛni David he miitswa shi koni etsimɔ esha ní efee lɛ nɔ hewɔ lɛ, eha Uria ku esɛɛ kɛtee Raba ni ekɛ wolo yaha asraafoiatsɛ lɛ akɛ akɛ Uria awo he ni abaanyɛ agbe lɛ yɛ ta lɛ mli. No hewɔ lɛ, Uria nyɔ̃, ni David kɛ okulafo lɛ bote gbalashihilɛ mli dani abaná ale akɛ ená musu.—2 Samuel 11:1-27.

15. (a) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ akpa David esha lɛ he mama? (b) Te David fee enii yɛ Natan kamɔ ni ŋaa yɔɔ mli lɛ he eha tɛŋŋ?

15 Etamɔ nɔ ni ŋaa ni David tsɔ̃ koni ekɛtsimɔ esha ni efee lɛ nɔ lɛ tsu nii. Nyɔji ho. Afɔ́ bi lɛ—bi nuu. Kɛji beni David ŋmaa Lala 32 lɛ, no mli lɛ enɛ yɛ ejwɛŋmɔ mli lɛ, no lɛ eyɛ faŋŋ akɛ ehenilee hao lɛ waa. (Lala 32:3-5) Shi kɛlɛ, akɛ nakai esha lɛ eteee Nyɔŋmɔ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Sane ni David ye nɛɛ eŋɔɔɔ Yehowa naa.” (2 Samuel 11:27) Yehowa tsu gbalɔ Natan, ni ekɛ sane ní David ye lɛ yafɔ̃ ehiɛ yɛ ŋaa mli. David kɛ oyaiyeli jaje etɔmɔ lɛ, ni ekpa Yehowa eshaifaa he fai. Enɔkwa tsuitsakemɔ lɛ ha ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ saa. (2 Samuel 12:1-13) David mli fuuu kamɔ. Shi moŋ, ejie su ni awie he yɛ Lala 141:5 lɛ kpo, akɛ: “Ha jalɔ agba mi ma kɛ mlihilɛ ni ekã mi, yiteŋ mu ji no ni miyitso kwaaa.”

16. Mɛɛ kɔkɔbɔɔ kɛ ŋaawoo Salomo kɛha yɛ nɔtɔmɔi ahe?

16 Ekolɛ Salomo, ni ji David kɛ Batsheba binuu ni ji enyɔ lɛ susu etsɛ shihilɛ mli nifeemɔ gbonyo nɛɛ he. Eŋma yɛ sɛɛ mli akɛ: “Mɔ ni tsimɔɔ enɔtɔmɔ nɔ lɛ, eshwereŋ; shi mɔ ni jajeɔ ni efɔ̃ɔ lɛ, aaana lɛ mɔbɔ.” (Abɛi 28:13) Kɛji wɔyagbee esha ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ mli lɛ, esa akɛ wɔbo ŋaawoo ni jɛ mumɔŋ nɛɛ, ni ji kɔkɔbɔɔ kɛ ŋaawoo wiemɔ fɛɛ lɛ toi. Esa akɛ wɔjaje wɔtsɔɔ Yehowa ni wɔyana asafoŋ onukpai lɛ kɛha yelikɛbuamɔ. Onukpai lɛ asɔ̃ ko ni he hiaa ji ni amɛye amɛbua kɛjaje mɛi ni eyagbee efɔŋfeemɔ mli lɛ.—Yakobo 5:14, 15.

Wɔhiɛ ni Wɔɔmia yɛ Nɔ ni Jɛɔ Esha Mli Kɛbaa lɛ Shishi

17. Eyɛ mli akɛ Yehowa kɛ eshai keɔ moŋ, shi mɛni mli ebuuu wɔhe kɛjɛɛɛ?

17 Yehowa kɛ David he ke lɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ David ji emuuyeli mlihiɛlɔ, ejaakɛ ena mɛi krokomɛi mɔbɔ, ni etsuitsakemɔ lɛ ji anɔkwale. Ni kɛlɛ, abuuu David he kɛjɛɛɛ amanehulu ni jɛ enifeemɔi lɛ amli kɛba lɛ amli. (2 Samuel 12:9-14) Nakai nɔŋŋ eji anɔkwale ŋmɛnɛ. Eyɛ mli akɛ Yehowa kɛ nɔ fɔŋ baaa mɛi ni etsake amɛtsui lɛ anɔ moŋ, shi ehaaa amɛye amɛhe kɛjɛ nɔ ni baajɛ amɛ nɔ fɔŋ feemɔ lɛ mli kɛba lɛ ahe. (Galatabii 6:7) Nɔ ni fata nibii ni jɛɔ bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara kɛbaa lɛ he lɛ baanyɛ afee gbalamlitsemɔ, hɔŋɔɔ ni ataooo, bɔlɛnamɔ mli tsɛ̃ŋɛmɔ helai, kɛ hekɛnɔfɔɔ kɛ bulɛ ni ŋmɛɛɔ mɔ.

18. (a) Te Paulo kɛɛ Korinto asafo lɛ akɛ amɛtsu sane ko ni kɔɔ bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara ní yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ he lɛ he nii amɛha tɛŋŋ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa jieɔ suɔmɔ kɛ mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ eshafeelɔi yɛ?

18 Kɛji wɔtɔ tɔmɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ, ewaaa akɛ wɔtsuii baakumɔ yɛ be mli ni wɔnaa amanehulu yɛ tɔmɔi ni wɔtɔ lɛ mli lɛ. Ni kɛlɛ, esaaa akɛ wɔhaa nɔ ko tsiɔ wɔnaa ni wɔtsakeɔ wɔtsui ni wɔkɛ Nyɔŋmɔ saa. Yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, Paulo ŋma kɛyaha Korintobii lɛ akɛ esa akɛ amɛjie nuu ko ni kɛ ehe wo ajwamaŋbɔɔ ni tee nɔ yɛ ekɛ ewekunyo ko teŋ lɛ kɛjɛ asafo lɛ mli. (1 Korintobii 5:1, 13) Beni nuu lɛ tsake etsui yɛ anɔkwale mli lɛ, Paulo kɛɛ asafo lɛ akɛ: “Nyɛŋɔfaa lɛ, ni nyɛshɛje emii moŋ, [ni] nyɛha nyɛsuɔmɔ lɛ mli awa yɛ enɔ.” (2 Korintobii 2:5-8) Wɔnaa Yehowa suɔmɔ kɛ mɔbɔnalɛ ni ejieɔ lɛ kpo etsɔɔ eshafeelɔi ni etsake amɛtsui lɛ, yɛ ŋaawoo ní jɛ mumɔŋ nɛɛ mli. Ŋwɛibɔfoi lɛ náa miishɛɛ kɛji eshafeelɔ ko tsake etsui.—Luka 15:10.

19. Owerɛ ni baaho ohe yɛ gbɛ kpakpa nɔ yɛ efɔŋfeemɔ gbɛ ko ni okɔ lɛ hewɔ lɛ baanyɛ ekɛ mɛɛ sɛɛnamɔi aba?

19 Eyɛ mli akɛ efɔŋ gbɛ ko ni wɔɔkɔ lɛ baaha wɔwerɛ aho wɔhe moŋ, shi nakai wɔhe ni wɔɔshwa lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni ‘wɔkwɛ wɔhe ni ahi ni wɔkatsɔ wɔhiɛ wɔha nɔsha.’ (Hiob 36:21) Eji anɔkwale akɛ, esa akɛ nibii ni yɔɔ dɔlɛ ni jɛɔ efɔŋ mli kɛbaa lɛ aje wɔnijiaŋ wui ni wɔtsi wɔhe kɛjɛ efɔŋ ni wɔɔku sɛɛ wɔfee ekoŋŋ lɛ he. Kɛfata he lɛ, David kɛ niiashikpamɔ ni yɔɔ mɔbɔ ni ená kɛjɛ ejeŋba fɔŋ lɛ mli lɛ tsu nii ni ekɛwo mɛi krokomɛi ŋaa. Ekɛɛ akɛ: “No lɛ matsɔɔ nɔtɔlɔi ogbɛi lɛ, ni eshafeelɔi aaaku amɛsɛɛ kɛaaba oŋɔɔ.”—Lala 51:15.

Miishɛɛ Jɛɔ Yehowa Sɔɔmɔ Mli Kɛbaa

20. Mɛɛ sɛɛnamɔi jɛɔ Nyɔŋmɔ jalɛ taomɔ nii ní wɔboɔ toi lɛ mli kɛbaa?

20 Yesu kɛɛ akɛ: “Ajɔɔ mɛi ni nuɔ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ ni amɛyeɔ nɔ lɛ!” (Luka 11:28) Toiboo ni wɔfeɔ wɔhaa Nyɔŋmɔ jalɛ mlai lɛ kɛ miishɛɛ baa bianɛ kɛ wɔsɛɛ be ni bɛ naagbee. Kɛji wɔhiɛ jeŋba hetsemɔ mli lɛ, eba akɛ wɔɔya nɔ wɔnyiɛ nakai gbɛ lɛ nɔ kɛtsɔ gbɛjianɔi fɛɛ ni Yehowa eto koni ekɛye ebua wɔ lɛ ni wɔkɛaatsu nii lɛ nɔ. Kɛji wɔkɛ wɔhe eyawo jeŋba shara mli lɛ, nyɛhaa wɔnáa tsui kɛjɛa le ni wɔɔle akɛ Yehowa efee klalo akɛ ekɛ mɛi ni tsakeɔ amɛtsui yɛ anɔkwale mli lɛ ahe baake amɛ lɛ mli, ní wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔyafeŋ nakai esha lɛ dɔŋŋ kɔkɔɔkɔ.—Yesaia 55:7.

21. Mɛɛ ŋaawoo ni jɛ bɔfo Petro ŋɔɔ kɛji wɔkɛtsu nii lɛ, ebaaye abua wɔ koni wɔhiɛ jeŋba hetsemɔ mli?

21 Etsɛŋ ni jeŋ fɔŋ nɛɛ baaho aya, kɛ emli sui kɛ nifeemɔi gbohii lɛ fɛɛ. Kɛji wɔhiɛ jeŋba hetsemɔ mli lɛ, wɔbaaná he sɛɛ bianɛ kɛyashi naanɔi anaanɔ. Bɔfo Petro ŋma akɛ: “Suɔmɔmɛi, akɛni nyɛkwɛɔ nii nɛɛ agbɛ nɛɛ, nyɛbɔa mɔdɛŋ, koni ana nyɛ ní muji loo kpa ko bɛ nyɛhe yɛ ehiɛ, yɛ hejɔlɛ mli; . . . akɛni nyɛle momo sa hewɔ lɛ, nyɛsaraa, koni akɛ gbɔmɛi fɔji alakamɔ sane lɛ akashãtã nyɛ hu, ni nyɛje nyɛ diɛŋtsɛ nyɛshifimɔ lɛ mli nyɛgbee shi.”—2 Petro 3:14, 17.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

• Mɛni hewɔ ebaanyɛ efee nɔ ni wa akɛ wɔɔhiɛ jeŋba hetsemɔ mli lɛ?

• Mɛɛ gbɛ̀i komɛi anɔ wɔɔtsɔ ni wɔfi wɔfaishitswaa akɛ wɔɔnyiɛ jeŋba he tɛi ni nɔ kwɔlɔ lɛ asɛɛ lɛ sɛɛ?

• Mɛɛ nikasemɔi wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ eshai ni oblanyo ni Salomo tsĩ etã lɛ fee lɛ mli?

• Mɛni David nɔkwɛmɔnɔ lɛ tsɔɔ wɔ yɛ tsuitsakemɔ he?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]

Eji hebuu akɛ wɔɔha mɛi krokomɛi ale wɔshidaamɔ yɛ nibii ni kɔɔ jeŋba he lɛ amli

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 16, 17]

Akɛni David tsake etsui yɛ anɔkwale mli hewɔ lɛ, Yehowa kɛ ehe ke lɛ