Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Oo Kɛha Hemɔkɛyeli ko Ni Kpaleŋ”!

“Oo Kɛha Hemɔkɛyeli ko Ni Kpaleŋ”!

Wala Shihilɛ He Sane

“Oo Kɛha Hemɔkɛyeli ko Ni Kpaleŋ”!

TAAKƐ HERBERT MÜLLER GBA

Nyɔji fioo komɛi asɛɛ beni Hitler asraafoi lɛ ebatutua Netherlands sɛɛ lɛ, agu Yehowa Odasefoi anitsumɔ lɛ. Etsɛɛɛ ni migbɛi je kpo yɛ Nazibii awolo ni mɛi ni ataoɔ amɛ waa lɛ agbɛi yɔɔ nɔ lɛ nɔ, ni agbɔbi mi tamɔ kooloo.

BE KO lɛ, etɔ mi yɛ teemɔ kɛ foijee naa aahu akɛ mikɛɛ miŋa akɛ mihe baajɔ mi moŋ kɛji asraafoi lɛ mɔ mi. Kɛkɛ ni lala ko mli wiemɔi ba mijwɛŋmɔ mli akɛ: “Oo kɛha hemɔkɛyeli ko ni kpaleŋ, eyɛ mli akɛ henyɛlɔ fɛɛ henyɛlɔ nyɛɔ wɔnɔ.” * Nakai lala lɛ he susumɔ ha mi hewalɛ hee ni ekɛ mifɔlɔi ni yɔɔ Germany kɛ gbi nɔ ni minanemɛi lɛ la nɛkɛ lala nɛɛ koni amɛkɛ mi aye ashɛɛ lɛ ahe kaimɔi ku sɛɛ ba. Ani nyɛbaasumɔ ni maagba nyɛ kaimɔi nɛɛ ekomɛi?

Nɔkwɛmɔnɔ ni Mifɔlɔi Fee

Beni afɔ mi yɛ afi 1913 mli yɛ maŋ ni ji Copitz lɛ mli yɛ Germany lɛ, no mli lɛ mifɔlɔi ji Evangelical Sɔlemɔ lɛ mli bii. * Afii kpawo sɛɛ, yɛ afi 1920 mli lɛ, ataa shi sɔlemɔ lɛ. Yɛ April gbi ni ji 6 lɛ, ebi ni aha lɛ Kirchenaustrittsbescheinigung (Sanejajemɔ ni Tsɔɔ Sɔlemɔ lɛ Shimɔ). Maŋ lɛ mli gbɛi ŋmaa nɔkwɛlɔ nukpa lɛ ŋma ekome nɔ nii. Shi kɛlɛ, otsi sɛɛ lɛ, ataa ku esɛɛ kɛba nitsumɔhe lɛ kɛ mlitsɔɔmɔ akɛ sanejajemɔ lɛ kɛ ebiyoo lɛ gbɛi fataaa he. Onukpa lɛ ŋma wolo ni ji enyɔ nɔ nii ni miitsɔɔ akɛ sɔlemɔ lɛ shimɔ lɛ hu kɔɔ Martha Margaretha Müller he. Nakai beaŋ lɛ, Margaretha ni ji minyɛmi yoo lɛ eye afi kɛ fã. Kɛ eba Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ, ataa sumɔɔ ni etsu he nii jogbaŋŋ kɛmɔ shi!

Yɛ nakai afi lɛ nɔŋŋ mli lɛ, Biblia Kaselɔi taakɛ atsɛɔ Yehowa Odasefoi yɛ nakai beaŋ lɛ baptisi mifɔlɔi. Ataa tsɔse wɔ yɛ gbɛ ni yɔɔ kpɛŋŋ nɔ, shi enɔkwayeli kɛha Yehowa lɛ ha efee mlɛo kɛha wɔ akɛ wɔɔkpɛlɛ egbɛtsɔɔmɔ nɔ. Anɔkwayeli hu tsirɛ mifɔlɔi koni amɛfee tsakemɔi. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ko shɛ ni aŋmɛɛɛ wɔ gbɛ ni wɔ́shwɛ yɛ agbonaa daa Hɔgbaa. Shi kɛlɛ, gbi ko Hɔgbaa yɛ afi 1925 mli lɛ, wɔfɔlɔi kɛɛ wɔ akɛ wɔmiije kpo kɛha shisharamɔ. Wɔkɛ niyenii komɛi ni etsiii fata he kɛtee ni wɔná miishɛɛ—mɛɛ tsakemɔ eji nɛkɛ kɛmiijɛ naatsii yɛ shia daa gbi lɛ mli! Ataa kɛɛ akɛ ekase saji otii komɛi yɛ kpee ni afee nyɛsɛɛ nɛɛ mli ni esaa esusumɔ yɛ Hɔgbaa nifeemɔi lɛ ahe. Yɛ bei krokomɛi amli hu lɛ, ejie shwe ni ashweɔ ni atsake tamɔ nakai nɔŋŋ kpo.

Eyɛ mli akɛ mifɔlɔi bɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ kpakpa moŋ, shi amɛfɔ̃ɔɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bɔni afee ni wɔja dɛhiɛmɔ wolo ni ji Ajaje Osɔfoi Atɔmɔi Atsɔɔ lɛ, wɔkɛ mɛi krokomɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ yawo oketeke gbi ko gbɛkɛ ni wɔfã gbɛ kɛtee maŋ ni ji Regensburg aaafee kilomitai 300 kɛjɛ Dresden lɛ mli. Enɔ jetsɛremɔ lɛ, wɔja dɛhiɛmɔ woji lɛ yɛ maŋ lɛŋ fɛɛ, ni beni wɔgbe naa lɛ, wɔyawo oketeke kɛku sɛɛ. Beni wɔshɛɔ shia ekoŋŋ lɛ, nɔ ni miihe ashɛ ŋmɛlɛtswai 24 eho.

Shia Shimɔ

Bɔ ni mikɛ Jugendgruppe (Gbekɛbii Akuu) lɛ bɔ yɛ wɔ asafo lɛ mli lɛ hu ye bua mi ni mida yɛ mumɔŋ. Daa otsi lɛ, gbekɛbii ni eye afii 14 kɛyaa lɛ kɛ asafo lɛ mli nyɛmimɛi hii ni edara lɛ ekomɛi kpeɔ. Wɔshwɛɔ ni wɔlaa, wɔkaseɔ Biblia lɛ, ni wɔwieɔ adebɔɔ kɛ jeŋ nilee he. Shi kɛlɛ, yɛ afi 1932 mli, beni miye afii 19 lɛ, bɔ ni mikɛ kuu lɛ bɔɔ lɛ ba naagbee.

Yɛ nakai afi lɛ mli yɛ April mli lɛ, Ataa nine shɛ wolo nɔ kɛjɛ Buu Mɔɔ Asafo lɛ nitsumɔhe nine ni yɔɔ Magdeburg lɛ. Asafo lɛ miitao mɔ ko ni baanyɛ akudɔ tsɔne ni miisumɔ ni etsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ. Mile akɛ eji mifɔlɔi asuɔmɔnaa nii akɛ mitsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ, shi minu he akɛ minyɛŋ matsu. Akɛni ohiafoi ji mifɔlɔi hewɔ lɛ, mije shishi mibɔi baisikel, nikpɛɛ tsɔnei, taipraitai, kɛ ɔfis tsɔnei krokomɛi asaamɔ beni miye afii 14. Te mafee tɛŋŋ mashi miweku lɛ? Miyelikɛbuamɔ he miihia amɛ. Kɛfata he lɛ, abaptisiko mi yɛ nakai beaŋ po. Ataa kɛ mi ta shi ni ebibii mi saji komɛi koni ekwɛ akɛ minuɔ nɔ ni yɔɔ baptisimɔ mli lɛ shishi. Beni hetooi ni mihaa lɛ kɔne eyiŋ akɛ miná mumɔŋ hiɛyaa ni fa saŋŋ kɛha baptisimɔ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Esa akɛ okɛ ohe aha kɛha nitsumɔ nɛɛ.” Mikɛ mihe ha.

Otsi sɛɛ lɛ minine shɛ ninefɔɔ nɔ akɛ miba Magdeburg. Beni mikɛɛ minanemɛi ni yɔɔ Gbekɛbii Akuu lɛ mli lɛ, amɛmiitao ni amɛjie mi gbɛ kɛ miishɛɛ lala ko. Amɛnaa kpɛ amɛhe yɛ lala ni mihala lɛ hewɔ ejaakɛ amɛbu no akɛ eji nɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli waa. Kɛlɛ, amɛteŋ mɛi komɛi kɔlɔ amɛ saŋkui, saŋkui ni hiɛ pɛya su, kɛ kpãa saŋkui ni amɛ fɛɛ amɛla akɛ: “Oo kɛha hemɔkɛyeli ko ni kpaleŋ, eyɛ mli akɛ henyɛlɔ fɛɛ henyɛlɔ nyɛɔ wɔnɔ; no woŋ mɔ he gbeyei kɛ́ etamɔ nɔ ni shikpɔŋ nɔ amanehulu ko aaaba mɔ nɔ.” Nakai gbi lɛ, miyɔseee shii abɔ ni nakai wiemɔi lɛ baawo mi hewalɛ yɛ afii ni baaba lɛ amli.

Shishijee ni Yɔɔ Basabasa

Be mli ni nyɛmimɛi ni yɔɔ Magdeburg lɛ eka mitsɔne kudɔmɔ hesaai lɛ amɛkwɛ sɛɛ lɛ, amɛkɛ kar wo mi kɛ gbɛgbalɔi ejwɛ krokomɛi adɛŋ, ni wɔyi mli kɛtee Schneifel, ni ji kpokpaa ko ni bɛŋkɛ Belgium. Etsɛɛɛ kwraa ni wɔná wɔle akɛ wɔ kar lɛ ji hiamɔ nɔ. Katolik Sɔlemɔ ni yɔɔ nakai kpokpaa lɛ mli lɛ mli fu wɔ jɛmɛ baa lɛ, ni yɛ be kɛ beaŋ lɛ akrowa lɛ mli bii ni osɔfoi lɛ ewo amɛyiŋ lɛ mɛɔ koni amɛshwie wɔ kɛya. Bei pii lɛ, kar lɛ yeɔ buaa wɔ koni wɔshi dani amɛkɛ amɛ kɔii kɛ dadei ni akɛlooɔ jwɛi lɛ abatutua wɔ.

Yɛ Kaimɔ lɛ sɛɛ yɛ afi 1933 mli lɛ, kpokpaa nɔkwɛlɔ Paul Grossmann, kɛɛ wɔ akɛ agu Asafo lɛ nitsumɔ lɛ yɛ Germany. No sɛɛ etsɛɛɛ nɔŋŋ ni nitsumɔhe nine lɛ bi koni mikɛ kar lɛ aba Magdeburg koni mibahole woji yɛ jɛmɛ, ni mikɛya maŋ ni ji Saxony, nɔ ni miihe ashɛ kilomitai 100 jɛkɛmɔ kɛjɛ Magdeburg lɛ mli. Shi kɛlɛ, beni mishɛ Magdeburg lɛ, Gestapo ni ji (Nazi teemɔŋ polisifoi) lɛ eŋamɔ Asafo lɛ nitsumɔhe lɛ naa momo. Mishi kar lɛ miha nyɛmi nuu ko yɛ Leipzig ni miku misɛɛ kɛtee shia—shi misɛɛ etsɛɛɛ tsɔ.

Asafo lɛ nitsumɔhe nine ni yɔɔ Switzerland lɛ fɔ̃ mi nine koni miyatsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ yɛ Netherlands. Mito gbɛjianɔ koni mashi yɛ otsi loo otsii enyɔ mli. Shi kɛlɛ, Ataa wo mi ŋaa koni mashi amrɔ nɔŋŋ. Miŋɔ eŋaawoo lɛ, ni yɛ ŋmɛlɛtswai fioo komɛi asɛɛ lɛ, mishi shia. Enɔ jetsɛremɔ nɔ lɛ, polisifoi lɛ ba mitsɛ shia koni amɛbamɔ mi kɛ naafolɔmɔ ni ji shia shimɔ. Amɛkpe sɛɛ kwraa tsɔ.

Shishijee Ekoŋŋ yɛ Netherlands

Yɛ August 15, 1933 mli lɛ, miyashɛ gbɛgbalɔi ashia ni yɔɔ Heemstede, ni ji maŋ ni jɛkɛmɔ ji kilomitai 25 kɛjɛ Amsterdam lɛ mli. Enɔ jetsɛremɔ lɛ, mitee koni miyashiɛ ni mileee Dutch wiemɔ lɛ eko. Mije shishi akɛ mɔ ni ewula ehe kɛ odaseyeli wolo ni tsɔɔ mɔ ni miji, ni hiɛ shiɛmɔ wiemɔ ni akala. Mɛɛ hewalɛwoo nɔ eji nɛkɛ beni Katolik yoo ko ŋɔ wolo ni ji Reconciliation lɛ! Nakai gbi lɛ nɔŋŋ, mikɛ woji bibii 27 hu ha. Yɛ nakai gbi klɛŋklɛŋ lɛ naagbee mli lɛ, miná miishɛɛ waa akɛ manyɛ mashiɛ yɛ heyeli mli ekoŋŋ.

Yɛ nakai be lɛ mli lɛ, gbɛgbalɔi bɛ he kroko ni amɛnáa shika kɛjɛɔ fe akɛ tooyeli ni amɛnine shɛɔ nɔ beni amɛkɛ woji lɛ haa lɛ. Akɛ nakai shika lɛ heɔ niyenii kɛ hehiamɔ nibii krokomɛi. Kɛji akɛ shika lɛ fioo shwɛ yɛ nyɔŋ lɛ naagbee mli lɛ, ajaraa mli akɛhaa gbɛgbalɔi lɛ kɛha aŋkroaŋkro shika ni amɛfiteɔ lɛ nyɔmɔwoo. Heloonaa nibii fioo pɛ wɔyɔɔ, shi Yehowa duro wɔ aahu akɛ yɛ afi 1934 mli lɛ, minyɛ mitee kpee yɛ Switzerland.

Hefatalɔ Anɔkwafo

Yɛ kpee lɛ shishi lɛ mina Erika Finke ni eye afii 18 lɛ. Mile lɛ kɛjɛ beni miyɔɔ shia lɛ. Eji minyɛmi yoo Margaretha naanyo, ni minaa Erika shidaamɔ ni yɔɔ shiŋŋ kɛha anɔkwale lɛ he miishɛɛ be fɛɛ be. Yɛ ebaptisimɔ yɛ afi 1932 lɛ sɛɛ etsɛɛɛ nɔŋŋ, ni mɔ ko yakɛɛ Gestapobii lɛ akɛ Erika ekpoo akɛ ebaakɛɛ “Heil Hitler! (Ajie Hitler yi)” Gestapobii lɛ yamɔ lɛ ni amɛbi koni etsɔɔ nɔ hewɔ ni ekpoo lɛ. Erika kane Bɔfoi lɛ Asaji 17:3 lɛ kɛha onukpa ni yɔɔ polisifoi anitsumɔhe lɛ ni etsɔɔ mli akɛ Nyɔŋmɔ ehala nuu kome pɛ akɛ Yiwalaherelɔ, Yesu Kristo. Onukpa lɛ bi bɔni afee ni ele, akɛ “Ani mɛi krokomɛi yɛ ni heɔ amɛyeɔ tamɔ bo?” Erika kpoo akɛ ekɛ gbɛi ko aaaha. Beni polisifonyo lɛ wo ehe gbeyei akɛ ebatsi enaa lɛ, Erika kɛɛ lɛ akɛ ebaasumɔ ni egbo moŋ fe ni ebaatsɛ mɛi agbɛi. Ekwɛ lɛ gãa ni ebo akɛ: “Shi biɛ. Yaa shia. Heil Hitler! (Ajie Hitler yi)”

Yɛ kpee lɛ sɛɛ lɛ miku sɛɛ kɛtee Netherlands yɛ be mli ni Erika hi shi yɛ Switzerland. Kɛlɛ, wɔyi enyɔ lɛ fɛɛ wɔnu he akɛ wɔ naanyobɔɔ lɛ eda. Beni Erika yɔɔ Switzerland lolo lɛ, enu akɛ Gestapobii ni yɔɔ shia lɛ miitao lɛ. Ekpɛ eyiŋ akɛ ebaahi shi ni etsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ yɛ Switzerland. Nyɔji fioo komɛi asɛɛ lɛ, Asafo lɛ bi koni eya Spain. Etsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ yɛ Madrid, kɛkɛ lɛ Bilbao, kɛ sɛɛ mli lɛ San Sebastián, he ni yiwaa ni osɔfoi lɛ ha akɛba lɛ hã lɛ kɛ ehefatalɔ gbɛgbalɔ lɛ yaje tsuŋwoo mli yɛ lɛ. Yɛ afi 1935 lɛ afã koni amɛshi Spain. Erika ba Netherlands, ni yɛ nakai afi lɛ mli nɔŋŋ lɛ wɔbote gbalashihilɛ mli.

Ta ni Woɔ Mɔ He Gbeyei Efee Klalo ní Ebaafɛ

Yɛ wɔ yookpeemɔ lɛ sɛɛ lɛ, wɔtsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ yɛ Heemstede, ni sɛɛ mli lɛ wɔshi kɛtee maŋtiase ni ji Rotterdam lɛ mli. Jɛmɛ wɔfɔ wɔbinuu Wolfgang yɛ, yɛ afi 1937 lɛ mli. Afi sɛɛ lɛ wɔshi kɛtee maŋtiase ni ji Groningen lɛ mli, yɛ Netherlands kooyigbɛ, he ni wɔkɛ Germany gbɛgbalɔi ni ji Ferdinand kɛ Helga Holtorf kɛ amɛbiyoo hi shia kome mli yɛ lɛ. Yɛ July 1938 mli lɛ Asafo lɛ kɛɛ wɔ akɛ Dutch nɔyeli lɛ kɛ kɔkɔbɔɔ eha akɛ aŋmɛɛɛ gbɛ dɔŋŋ ni Yehowa Odasefoi ni ji Germanybii lɛ ashiɛ. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, ahala mi akɛ kpokpaa nɔkwɛlɔ, ni wɔweku lɛ shi kɛtee Lichtdrager (La hiɛlɔ), ni ji Asafo lɛ lɛlɛ ni bafee shia ni gbɛgbalɔi jɛɔ jɛmɛ kɛyashiɛɔ yɛ Netherlands kooyigbɛ lɛ mli. Bei pii lɛ, mishiɔ miweku lɛ, ni mitaa baisikel nɔ kɛjɛɔ asafo kome mli kɛyaa ekroko mli koni miyawo nyɛmimɛi lɛ hewalɛ ni amɛya nɔ amɛshiɛ. Ni nyɛmimɛi lɛ fee nakai pɛpɛɛpɛ. Amɛteŋ mɛi komɛi po ha amɛ nitsumɔi lɛ tee hiɛ. Wim Kettelarij ji nɔkwɛmɔnɔ ni sa.

Beni mikɛ Wim kpe lɛ, no mli lɛ eji oblanyo ni yɔse anɔkwale lɛ, shi eji mɔ ni bɛ dekã kwraa akɛ okwaafonyo ni abɔ lɛ apaa. Miwo lɛ ŋaa akɛ: “Kɛji akɛ oosumɔ ni ona be kɛsɔmɔ Yehowa lɛ, no lɛ esa akɛ otao nitsumɔ kroko.” Efee nakai. Sɛɛ mli beni wɔkpe ekoŋŋ lɛ, miwo lɛ hewalɛ koni ekɛ ehe awo gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ mli. Eha hetoo akɛ: “Shi esa akɛ matsu nii koni maye nii.” Mima nɔ mi miha lɛ akɛ: “Obaaye nii.” “Yehowa baakwɛ wɔnɔ.” Wim je gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ shishi. Sɛɛ mli yɛ Jeŋ Ta II mli po lɛ, esɔmɔ akɛ nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ. Ŋmɛnɛ, akɛ mɔ ni eye kɛjɛ afii 80 kɛyaa lɛ, Wim ji Odasefonyo ni yɔɔ ekãa lolo. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa kwɛ enɔ.

Aatao Mi Beni Agu Nitsumɔ Lɛ

Yɛ May 1940 mli, beni afɔ wɔbi ni ji enyɔ, Reina aaafee afi sɛɛ lɛ, Dutch asraafoi lɛ ŋmɛɛ amɛhe amɛha ni Nazibii lɛ baŋɔ Netherlands. Gestapobii lɛ yaŋɔ Asafo lɛ nitsumɔhe nine lɛ kɛ woji akalamɔ nitsumɔhe lɛ yɛ July mli. Yɛ afi ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, amɔmɔ Odasefoi babaoo diɛŋtsɛ, ni amɔ mi. Akɛni mi ji Odasefonyo kɛ Germanynyo ni yɔɔ afii amli ni ahalaa mɛi kɛha asraafoi anitsumɔ doo mli hewɔ lɛ, ebafeŋ nɔ ni wa akɛ oooka oyiŋ yɛ nɔ ni Gestapobii lɛ kɛ mi baafee lɛ he. Mibɔ mɔdɛŋ koni masusu akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ minaŋ miweku lɛ dɔŋŋ.

Kɛkɛ ni yɛ May 1941 mli lɛ, Gestapobii lɛ ŋmɛɛ mihe kɛjɛ tsuŋwoo mli ni amɛfã mi koni miya ni mikɛ mihe ayaha kɛha asraafoi anitsumɔ. Minyɛɛɛ mahe maye. Nakai gbi lɛ nɔŋŋ lɛ, miyatee mihe, ni yɛ nakai nyɔŋ lɛ nɔ nɔŋŋ lɛ miku misɛɛ kɛba kpokpaa nitsumɔ lɛ mli ekoŋŋ. Gestapobii lɛ kɛ mi wo ewolo ni mɛi ni ataoɔ amɛ waa lɛ agbɛi yɔɔ nɔ lɛ nɔ.

Bɔ ni Miweku lɛ Kpee Naa Amɛha

Miŋa kɛ gbekɛbii lɛ efa kɛtee akrowa ni ji Vorden ni yɔɔ maŋ lɛ bokagbɛ lɛ mli. Shi kɛlɛ, bɔni afee ni maha oshara lɛ aba shi kɛha amɛ lɛ, ebiɔ ni mafo mishia saramɔi lɛ anɔ kwraa. (Mateo 10:16) Yɛ shweshweeshwe shihilɛ hewɔ lɛ, nyɛmimɛi lɛ kɛ migbɛi diɛŋtsɛ tsɛɛɛ mi, akɛ ja gbɛi ni afo aha mi ni ji Duitse Jan (Germany John). Aŋmɛɛɛ gbɛ ni mibinuu Wolfgang ni eye afii ejwɛ lɛ tete po awie “Ataa” he, akɛ ja “Ome Jan” (Tsɛkwɛ John) he pɛ. Kɛha lɛ lɛ, nifeemɔ nɛɛ wa waa yɛ henumɔŋ gbɛfaŋ.

Be mli ni mibɔɔ mɔdɛŋ koni majo foi yɛ Gestapobii lɛ naa lɛ, Erika kwɛ gbekɛbii lɛ ni etee nɔ eshiɛ. Beni Reina ye afii enyɔ lɛ, Erika kɛlɛ taa baisikel nɔ nii ni akɛ nibii woɔ mli lɛ nɔ ni ekɛ lɛ fataa ehe kɛyaa shiɛmɔ yɛ akrowai lɛ amli. Eyɛ mli akɛ ewa akɛ abaaná niyenii, shi niyenii he ehiaaa Erika tsɔ kɛha weku lɛ. (Mateo 6:33) Katolik okwaafonyo ko, mɔ ni be ko ni eho lɛ misaa nikpɛɛ tsɔne miha lɛlɛ, ha lɛ atomo. Ekɛ saji hu jɛɔ miŋɔɔ kɛyahaa Erika. Be ko lɛ, ewo gulden kome (ni ji Netherlands shika) he nyɔmɔ kɛha nɔ ko ni ehe yɛ tsofa hɔɔmɔhe lɛ. Akɛni nɔtsɛ lɛ le akɛ eyɛ teemɔŋ ni enyɛŋ ehe woji ni akɛheɔ niyenii lɛ eko hewɔ lɛ, eha lɛ nɔ ni ebaahe lɛ kɛ gulden enyɔ hu. Musuŋtsɔlɛ kpojiemɔi ni tamɔ nɛkɛ ye bua lɛ ni ehi shi.—Hebribii 13:5.

Nyɛmimɛi ni Yɔɔ Ekãa ni Akɛ Amɛ Aaatsu Nii

Yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ, mitee nɔ miyasara asafoi lɛ—eyɛ mli akɛ miyaa nyɛmimɛi hii ni akɛ gbɛnaa nii ewo amɛdɛŋ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ pɛ ŋɔɔ. Akɛni Gestapobii lɛ nyiɛ misɛɛ daa hewɔ lɛ, minyɛɛ mahi hekome nɔ ni fe ŋmɛlɛtswai fioo ko. Aŋmɛɛɛ gbɛ ni nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ ateŋ mɛi babaoo kɛ mi abakpe. Odasefoi ni fata amɛ Biblia kasemɔ kuu bibioo lɛ he pɛ amɛle. Nɔ ni jɛ mli kɛba ji akɛ, heloonaa nyɛmimɛi yei enyɔ komɛi ni yɔɔ maŋtiase kome too lɛ nɔŋŋ mli lɛ ná amɛle yɛ Jeŋ Ta II sɛɛ pɛ akɛ amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ batsɔmɔ Odasefoi yɛ ta be lɛ mli.

Minitsumɔ kroko hu ji ni maná teemɔhe kɛha asafo lɛ woji lɛ. Wɔkɛ wolo, tsɔnei ni akɛkalaa nii, kɛ taipraitai ni akɛfeɔ Buu Mɔɔ lɛ ekomɛi lɛ toɔ, kɛji akɛ ekolɛ amɛhe baahia. Bei komɛi lɛ ehe bahiaa ni wɔkɛ woji ni asafo lɛ ekala lɛ ashi teemɔhe kome kɛya ekroko. Mikaiɔ be lɛ eko beni mikɛ woji adekai 30 ni eyi obɔbɔ yaa ni mibɔɔ mɔdɛŋ koni akana mi lɛ—nitsumɔ ko ni haa asheɔ gbeyei!

Kɛfata he lɛ, wɔtoɔ niyenii ahe gbɛjianɔ kɛjɛɔ Netherlands bokagbɛ ŋmɔji lɛ amli kɛyaa maŋtiasei ni yɔɔ anaigbɛ lɛ amli, eyɛ mli akɛ akpoɔ nifeemɔ nɛɛ. Wɔbaaloo niyenii wɔwo shwiili ni okpɔŋɔ gbalaa lɛ mli ni wɔbaawo anaigbɛ wɔtere. Kɛji wɔshɛ faa ko naa lɛ, wɔyatsɔɔɔ nu hiɛ agba lɛ eko eko kwraa nɔ ejaakɛ asraafoi miibu amɛhe. Yɛ no najiaŋ lɛ wɔjieɔ jatsui lɛ wɔwoɔ lɛji bibii amli, ni wɔkɛ niyenii lɛ foɔ faa lɛ, kɛkɛ lɛ wɔku sɛɛ wɔto niyenii lɛ wɔwo shwiili kroko mli. Kɛji wɔshɛ maŋtiase mli ni wɔyaa lɛ, wɔmɛɔ kɛyashiɔ duŋ woɔ, wɔkɛ sɔks woɔ okpɔŋɔi lɛ anaji, ni wɔyaa asafoi lɛ ateemɔŋ niyenii toohe lɛ mli blɛoo. Ajɛɔ jɛmɛ ajaa niyenii lɛ ahaa nyɛmimɛi ni ehia amɛ lɛ.

Eji Germany asraafoi lɛ ná amɛle niyenii toohe ni tamɔ nɛkɛ kulɛ, ebaanyɛ eha mɔ ko aŋmɛɛ ewala. Shi kɛlɛ, nyɛmimɛi babaoo kɛ amɛhe ha koni amɛkɛye abua. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Bloemink weku ni yɔɔ maŋ ni ji Amersfoort lɛ ha akɛ amɛ asa lɛ tsu nii akɛ nitoohe kɛha niyenii, eyɛ mli akɛ amɛshia lɛ kɛ Germany asraafoi ashihilɛhe lɛ jɛkɛɛɛ! Odasefoi ni yɔɔ ekãa tamɔ nɛkɛ kɛ amɛwala wo oshara mli yɛ amɛnyɛmimɛi lɛ anajiaŋ.

Yehowa ye bua mi kɛ miŋa ni wɔhi shi akɛ anɔkwafoi yɛ afii abɔ ni akɛgu nitsumɔ lɛ fɛɛ mli. Aye Germany asraafoi lɛ anɔ kunim yɛ May 1945 mli, ni naagbee kwraa lɛ miwala he foi ni mijoɔ lɛ ba naagbee. Asafo lɛ bi koni maya nɔ masɔmɔ akɛ nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ kɛyashi be mli ni nine shɛ nyɛmimɛi krokomɛi anɔ. Yɛ afi 1947 mli lɛ, Bertus van der Bijl baye mi najiaŋ. * Yɛ nakai beaŋ lɛ, afɔ wɔbi ni ji etɛ lɛ, ni wɔyahi shi yɛ maŋ lɛ bokagbɛ.

Awerɛho kɛ Miishɛɛ

Yɛ ta lɛ sɛɛ lɛ, miná mile akɛ aaafee afi sɛɛ beni mishi shia kɛtee Netherlands lɛ, awo Ataa tsuŋ. Ajie lɛ shii enyɔ sɔŋŋ yɛ hela hewɔ, shi be fɛɛ be lɛ awoɔ lɛ tsuŋ ekoŋŋ. Yɛ February 1938 lɛ, akɛ lɛ tee Buchenwald kɛkɛ ni no sɛɛ lɛ akɛ lɛ tee Dachau yiwalɛ nsra lɛ mli. Mitsɛ je mli yɛ jɛmɛ, yɛ May 14, 1942. Edamɔ shi shiŋŋ ni eye anɔkwa kɛyashi naagbee.

Akɛ awo hu tee Dachau nsara lɛ mli. Ehi jɛmɛ aahu kɛyashi aŋmɛɛ ehe yɛ afi 1945 mli. Akɛni mifɔlɔi enyɔ lɛ anɔkwɛmɔnɔ ni yɔɔ shiŋŋ lɛ ye bua babaoo yɛ mumɔŋ jɔɔmɔi ni miná mli ŋɔɔmɔ lɛ hewɔ lɛ, eji hegbɛ ni mina akɛ maha Awo kɛ wɔ abahi shi yɛ afi 1954 mli. Minyɛmi yoo Margaretha—ni tsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ yɛ Komunist East Germany kɛjɛ afi 1945 lɛ—ba. Eyɛ mli akɛ awo naaa hewalɛ ni ewieee Dutch wiemɔ moŋ, shi etee nɔ ená gbɛfaŋnɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli kɛyashi egbe eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ lɛ naa yɛ anɔkwayeli mli yɛ October 1957 mli.

Afi 1955 kpee ni afee yɛ Nuremberg, Germany lɛ, bafee nɔ krɛdɛɛ. Be mli ni wɔyashɛ jɛmɛ sɛɛ lɛ, nyɛmimɛi ni jɛ Dresden lɛ kɛɛ Erika akɛ emami hu yɛ kpee lɛ shishi. Akɛni nakai beaŋ lɛ Dresden yɛ East Germany nɔyeli shishi hewɔ lɛ, Erika enako emami afii 21 sɔŋŋ. Ato gbɛjianɔ koni amɛbakpe, ni mami kɛ biyoo fua amɛhe. Mɛɛ ekomefeemɔ ekoŋŋ ni yɔɔ miishɛɛ eji nɛkɛ!

Yɛ be ni sa mli lɛ, wɔ weku lɛ bada kɛshɛ gbekɛbii kpaanyɔ. Awerɛho sane ji akɛ, wɔbi hii lɛ ateŋ mɔ kome je wɔdɛŋ yɛ tsɔne mli oshara mli. Shi kɛlɛ, na ni wɔnaa akɛ wɔbii ni eshwɛ lɛ fɛɛ miisɔmɔ Yehowa lɛ ji miishɛɛ kpele jɛɛhe. Eŋɔɔ wɔnaa akɛ wɔbi nuu Wolfgang kɛ eŋa yɛ kpokpaa nɔkwɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni ákɛ amɛbi nuu hu miisɔmɔ akɛ kpokpaa nɔkwɛlɔ.

Midaa shi akɛ mina Yehowa nitsumɔ lɛ nɔyaa yɛ Netherlands. Beni mije gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ shishi yɛ biɛ yɛ afi 1933 mli lɛ, Odasefoi aaashɛ oha ni yɔɔ. Ŋmɛnɛ, mɛi ni fe 30,000 yɔɔ biɛ. Eyɛ mli akɛ wɔ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ miiba shi amrɔ nɛɛ moŋ, shi mi kɛ Erika etswa wɔfai shi lolo akɛ wɔbaahi shi yɛ nakai lala ni kɔɔ gbii ni ebaho lɛ mli wiemɔi lɛ anaa akɛ: “Oo kɛha hemɔkɛyeli ko ni kpaleŋ.”

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 5 Lala 194.—Yijiemɔ Lalai Kɛha Yehowa (1928).

^ kk. 7 Maŋ ni ji Copitz, ni amrɔ nɛɛ atsɛɔ lɛ Pirna lɛ, yɛ Elbe Faa lɛ naa gbɛ, kilomitai 18 kɛjɛ maŋ ni ji Dresden lɛ mli.

^ kk. 38 Kwɛmɔ January 1, 1998 Buu-Mɔɔ lɛ, kɛha nyɛminuu Van der Bijl wala shihilɛ he sane ni ji, “Nɔ̃ Kpakpa ko Bɛ ni Fe Anɔkwale Lɛ.”

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Yɛ “Jugendgruppe” yɛ hejɔɔmɔ be mli yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ sɛɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Mikɛ nanemɛi gbɛgbalɔi gbe Schneifel shikpɔŋkuku lɛ mli nitsumɔ naa. No mli lɛ miye afii 20

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 25]

Mi kɛ Erika kɛ Wolfgang yɛ afi 1940 mli

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Kɛjɛ abɛku kɛmiiya ninejurɔ: Minabi Jonathan kɛ eŋa Mirjam; Erika, mi, mibinuu Wolfgang kɛ eŋa Julia

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Nyɛmi nuu ko ni kɛ mitsɛ yɔɔ tsuŋwoo mli lɛ tɛŋ ehe mfoniri nɛɛ yɛ 1941 mli