Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kristofoi Náa Miishɛɛ yɛ Sɔɔmɔ Mli

Kristofoi Náa Miishɛɛ yɛ Sɔɔmɔ Mli

Kristofoi Náa Miishɛɛ yɛ Sɔɔmɔ Mli

“Nɔ̃ hamɔ mli yɛ miishɛɛ babaoo fe hemɔ.”—BƆFOI LƐ ASAJI 20:35, NW.

1. Mɛɛ subaŋ ko ni ejaaa egbɛ eshwã ŋmɛnɛ, ni mɛni hewɔ ehiii lɛ?

YƐ AFII 1900 lɛ naagbee afii nyɔŋmai lɛ amli lɛ, anu wiemɔ ni ji “mi” lɛ he shii abɔ. No hewɔ lɛ, “mi” lɛ shishi tsɔɔ “mi klɛŋklɛŋ” ni etsɔɔ subaŋ ko ni kɛ pɛsɛmkunya kɛ hiɛjoomɔ kɛ mɛi krokomɛi ahe ni asusuuu feɔ ekome. Wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ mi klɛŋklɛŋ su lɛ jeee nɔ ko ni egbo kwraa yɛ afi 2000 lɛ mli. Shii enyiɛ onuɔ sanebimɔi ni ji, “Mɛni yɔɔ mli kɛha mi?” aloo, “Mɛni maná kɛjɛ mli” lɛ he? Pɛsɛmkunya su ni tamɔ nɛkɛ kɛ miishɛɛ baaa. Eteɔ shi ewoɔ shishitoo mla ni Yesu jaje nɛɛ kwraa, akɛ: “Nɔ̃ hamɔ mli yɛ miishɛɛ babaoo fe hemɔ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 20:35, NW.

2. Mɛɛ gbɛ nɔ ana yɛ akɛ nihamɔ kɛ miishɛɛ baa?

2 Ani eji anɔkwale akɛ nɔ̃ hamɔ kɛ miishɛɛ babaoo baa fe hemɔ? Hɛɛ. Susumɔ Yehowa Nyɔŋmɔ he. Lɛ eŋɔɔ “wala nubu yɔɔ.” (Lala 36:10) Ehaa wɔ nɔ fɛɛ nɔ ni he hiaa wɔ ni baaha wɔná miishɛɛ kɛ nɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, lɛ ji “duromɔ nii kpakpai fɛɛ kɛ nikeenii ni hi kɛwula shi fɛɛ lɛ” Jɛɛhe. (Yakobo 1:17) Yehowa, ni ji ‘miishɛɛ Nyɔŋmɔ lɛ’ kɛ nibii miiha be fɛɛ be. (1 Timoteo 1:11) Esumɔɔ ebɔɔ nii ni ji adesai ní ekɛ nibii babaoo haa amɛ lɛ. (Yohane 3:16) Susumɔ adesa weku ko hu he. Kɛji akɛ oji fɔlɔ lɛ, ole afɔleshaai babaoo, kɛ nihamɔ babaoo ni ebiɔ dani alɛ gbekɛ. Ni afii pii hoɔ ni gbekɛ lɛ leee afɔlei ni oshãa lɛ ahe nɔ ko kwraa. Ekuɔ ehiɛ eshwieɔ fɛɛ nɔ. Shi kɛlɛ, onáa miishɛɛ akɛ ooona ni obi lɛ miishwere yɛ onihamɔ ni pɛsɛmkunya bɛ mli lɛ hewɔ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ osumɔɔ lɛ.

3. Mɛni hewɔ efeɔ miishɛɛ akɛ aaasɔmɔ Yehowa kɛ nanemɛi heyelilɔi lɛ?

3 Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ hu lɛ, nɔ ni kadiɔ anɔkwa jamɔ ji nihamɔ ni damɔ suɔmɔ nɔ. Akɛni wɔsumɔɔ Yehowa, ni wɔsumɔɔ wɔnanemɛi heyelilɔi lɛ hewɔ lɛ, eji miishɛɛ akɛ wɔɔsɔmɔ amɛ, ni wɔkɛ wɔhe aha yɛ amɛhewɔ. (Mateo 22:37-39) Miishɛɛ bibioo ko pɛ mɔ fɛɛ mɔ ni sɔmɔɔ yɛ pɛsɛmkunyai komɛi ahewɔ lɛ náa. Shi mɛi ni sɔmɔɔ ni pɛsɛmkunya bɛ mli, ni susuɔ nɔ ni amɛbaanyɛ amɛkɛha he babaoo fe nɔ ni amɛhiɛ kã nɔ akɛ amɛnine aaashɛ nɔ lɛ, náa miishɛɛ diɛŋtsɛ. Ayɔseɔ nɛkɛ anɔkwale nɛɛ kɛtsɔɔ bɔ ni akɛ Biblia mli wiemɔi komɛi ni kɔɔ wɔ jamɔ he lɛ tsuɔ nii ahaa yɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ nɔ. Wɔbaasusu wiemɔi nɛɛ amli etɛ he yɛ nikasemɔ nɛɛ kɛ nɔ ni baanyiɛ sɛɛ lɛ mli.

Yesu Maŋ Sɔɔmɔ Lɛ

4. Te atsuɔ “maŋ sɔɔmɔ” ahaa tɛŋŋ yɛ Kristendom?

4 Yɛ shishijee Hela mli lɛ, wiemɔ kome ni he hiaa ni kɔɔ jamɔ he ji lei·tour·giʹa, ni atsɔɔ shishi akɛ “maŋ sɔɔmɔ” yɛ New World Translation Biblia lɛ mli lɛ. Wiemɔ ni ji “liturgy” * (sɔlemɔ mli kusum nifeemɔ) ji nɔ ni ejɛ lei·tour·giʹa mli eba yɛ Kristendom. Shi kɛlɛ, Kristendom sɔlemɔ mli kusum nifeemɔi lɛ jeee maŋ sɔɔmɔ diɛŋtsɛ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he.

5, 6. (a) Mɛɛ maŋ sɔɔmɔ atsu yɛ Israel, ni mɛɛ sɛɛnamɔi jɛɔ mli baa? (b) Mɛɛ maŋ sɔɔmɔ ni yɔɔ nyam akɛto nɔ ni akɛha yɛ Israel lɛ najiaŋ, ni mɛni hewɔ?

5 Bɔfo Paulo kɛ Hela wiemɔ ko ni kɛ lei·tour·giʹa yɔɔ tsakpaa tsu nii ni ekɛto Israel osɔfoi lɛ ahe. Ekɛɛ akɛ: “Osɔfo fɛɛ osɔfo lɛ, gbi fɛɛ gbi lɛ edamɔɔ shi esɔmɔɔ [nɔ ko ni tamɔ lei·tour·giʹa], ni eshãa nakai afɔlei lɛ nɔŋŋ kpitiokpitio.” (Hebribii 10:11) Levi osɔfoi lɛ tsu maŋ sɔɔmɔ ko ni sɛɛnamɔ yɔɔ he waa he nii yɛ Israel. Amɛtsɔɔ Nyɔŋmɔ Mla lɛ, ni amɛshãa afɔlei ni hàa gbɔmɛi lɛ ahe eshai anɔ. (2 Kronika 15:3; Maleaki 2:7) Kɛ́ osɔfoi lɛ kɛ gbɔmɛi lɛ nyiɛ Yehowa Mla lɛ sɛɛ lɛ, maŋ muu lɛ fɛɛ náa nɔ ni amɛaadamɔ nɔ amɛná miishɛɛ.—5 Mose 16:15.

6 Maŋ sɔɔmɔ ni atsuɔ he nii yɛ Mla lɛ shishi lɛ ji hegbɛ krɛdɛɛ kɛha Israelbii osɔfoi, shi amɛ sɔɔmɔ lɛ bafee nɔ ni sɛɛnamɔ bɛ he beni akpoo Israel yɛ anɔkwa ni eyeee hewɔ lɛ. (Mateo 21:43) Yehowa to nɔ ko ni da kwraa he gbɛjianɔ—maŋ sɔɔmɔ ni Yesu, Osɔfonukpa kpeteŋkpele lɛ tsu he nii lɛ. Lɛ ehe wɔkaneɔ yɛ akɛ: “Mɔ nɛ lɛ, akɛ nɔ ni ehiɔ shi kɛyaa naanɔ hewɔ lɛ, esɔfoyeli lɛ sɛɛ efooo. No hewɔ hu lɛ enyɛɔ mɛi ni tsɔɔ enɔ kɛbaa Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ ayiwala ehereɔ kwraa, ejaakɛ eyɛ daa koni edamɔ mli eha amɛ.”—Hebribii 7:24, 25.

7. Mɛni hewɔ Yesu maŋ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ kɛ sɛɛnamɔi ni nɔ bɛ ba lɛ?

7 Yesu hiɔ shi akɛ osɔfo kɛmiiya naanɔ ni bɛ sɛɛyelɔi. No hewɔ lɛ, lɛ pɛ ji mɔ ni baanyɛ ahere gbɔmɛi ayiwala kwraa kɛmɔ shi. Etsu nakai maŋ sɔɔmɔ ni eko kɛ lɛ yeee egbɔ lɛ, jeee yɛ sɔlemɔtsu ko ni adesa ma lɛ mli, shi moŋ yɛ mfonirifeemɔŋ sɔlemɔtsu lɛ mli, Yehowa gbɛjianɔtoo kpeteŋkpele kɛha jamɔ ni bɔi nitsumɔ yɛ afi 29 Ŋ.B. lɛ. Yesu miisɔmɔ bianɛ yɛ nakai sɔlemɔtsu lɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ Hekrɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ mli. Eji “hekrɔŋkrɔŋ lɛ kɛ anɔkwa buu lɛ ni Nuntsɔ lɛ diɛŋtsɛ shi ni jeee gbɔmɔ ko shi lɛ mli sɔɔlɔ [maŋ sɔɔlɔ, NW] [lei·tour·gosʹ].” (Hebribii 8:2; 9:11, 12) Yɛ bɔ ni Yesu gbɛhe lɛ nɔ kwɔ waa lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ekã he eji “maŋ sɔɔlɔ.” Ekɛ ehegbɛ ni nɔ kwɔ lɛ tsuɔ nii koni ekɛ nii aha, shi jeee ni ehé. Ni nihamɔ ni tamɔ nɛkɛ haa enyãa. Eji “nyamɔ ni kã ehiɛ lɛ” fã, ni no wo lɛ hewalɛ koni eŋmɛ etsui shi yɛ eshikpɔŋ nɔ nitsumɔ lɛ fɛɛ mli.—Hebribii 12:2.

8. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔ etsu maŋ sɔɔmɔ ko he nii koni ekɛye Mla kpaŋmɔ lɛ najiaŋ?

8 Yesu maŋ sɔɔmɔ lɛ fã kroko hu yɛ. Paulo ŋma akɛ: “Agbɛnɛ lɛ ená osɔfoyeli [maŋ sɔɔmɔ, NW] ni hi fe tsutsu nɔ lɛ, ejaakɛ kpaŋmɔ ni hi fe tsutsu nɔ lɛ ni adamɔ shiwoi ni hi fe tsutsu nii lɛ anɔ akpaŋ lɛ mlidamɔlɔ ji lɛ.” (Hebribii 8:6) Mose damɔ kpaŋmɔ ni no nɔ adamɔ akɛ Israel ba amɛ kɛ Yehowa teŋ wekukpaa mli lɛ mli. (2 Mose 19:4, 5) Yesu damɔ kpaŋmɔ hee, ni no ha ato maŋ hee ko shishi, “Nyɔŋmɔ Israel lɛ,” ni Kristofoi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu ni jɛ jeŋmaji babaoo mli lɛ mli. (Galatabii 6:16; Hebribii 8:8, 13; Kpojiemɔ 5:9, 10) Mɛɛ maŋ sɔɔmɔ ni nɔ bɛ po eji nɛkɛ! Kwɛ miishɛɛ ni wɔná akɛ wɔbale Yesu, maŋ sɔɔlɔ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ enɔ ni wɔkɛ jamɔ ni akpɛlɛɔ nɔ aha Yehowa!—Yohane 14:6.

Kristofoi Hu Tsuɔ Maŋ Sɔɔmɔ Nitsumɔ

9, 10. Mɛni ji maŋ sɔɔmɔi ni Kristofoi tsuɔ lɛ ekomɛi?

9 Adesa ko bɛ ni tsuɔ maŋ sɔɔmɔ nitsumɔ ni nɔ kwɔ gojoo tamɔ Yesu nɔ lɛ. Shi kɛ́ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ anine shɛ amɛŋwɛi nyɔmɔwoo lɛ nɔ lɛ, amɛŋɔɔ amɛgbɛhe yɛ Yesu masɛi ni amɛnáa emaŋ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ akɛ ŋwɛi maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi. (Kpojiemɔ 20:6; 22:1-5) Ni kɛlɛ, Kristofoi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ tsuɔ maŋ sɔɔmɔ nitsumɔ, ni amɛnáa miishɛɛ babaoo yɛ nakai feemɔ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni hɔmɔ ba Palestina lɛ, bɔfo Paulo kɛ yelikɛbuamɔ nibii ni jɛ nyɛmimɛi ni yɔɔ Europa lɛ aŋɔɔ yaha amɛ koni amɛkɛba Yudafoi Kristofoi ni yɔɔ Yudea lɛ ahaomɔ lɛ shi. Maŋ sɔɔmɔ nɛ. (Romabii 15:27; 2 Korintobii 9:12) Ŋmɛnɛ, Kristofoi yɛ miishɛɛ akɛ amɛkɛ sɔɔmɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ aaaha, ni amɛyeɔ amɛbuaa amrɔ nɔŋŋ kɛ́ amɛnyɛmimɛi na amanehulu, adebɔɔ naa osharai nina amɛ, loo haomɔi krokomɛi ba amɛnɔ lɛ.—Abɛi 14:21.

10 Paulo wie maŋ sɔɔmɔ kroko hu he beni eŋma akɛ: “Kɛji afɔse milá ashwie nyɛ hemɔkɛyeli afɔle kɛ jamɔ [maŋ sɔɔmɔ, NW] lɛ nɔ tete lɛ, miyɛ he tsuijurɔ ni mikɛ nyɛ fɛɛ aaaná tsuijurɔ.” (Filipibii 2:17) Paulo nitsumɔ dɛŋdɛŋ yɛ Filipibii lɛ ahe lɛ fee maŋ sɔɔmɔ ni akɛ suɔmɔ kɛ hiɛmiamɔ tsu. Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ, ni sɔmɔɔ akɛ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ titri kɛ maŋ sɔɔmɔ ni tamɔ nakai miiha ŋmɛnɛ, amɛkɛ mumɔŋ niyenii miiha yɛ be ni sa mli. (Mateo 24:45-47) Agbɛnɛ hu, ákɛ kuu lɛ, mɛnɛɛmɛi ji “osɔfoi aweku krɔŋkrɔŋ” ni akɛ nitsumɔ ewo amɛdɛŋ koni ‘amɛshã mumɔŋ afɔlei ni sa Nyɔŋmɔ hiɛ kɛtsɔ Yesu Kristo nɔ’ koni ‘amɛjaje mɔ ni tsɛ amɛ kɛjɛ duŋ lɛ mli kɛba lɛ diɛŋtsɛ enaakpɛɛ la lɛ he lɛ agbojee lɛ.’ (1 Petro 2:5, 9) Taakɛ Paulo ji lɛ, amɛmli filiɔ amɛ yɛ nɛkɛ hegbɛi nɛɛ ahewɔ beni ‘amɛkɛ amɛhe haa’ ni amɛkɛtsuɔ gbɛnaa nii ni kã amɛnɔ lɛ ahe nii lɛ. Ni amɛnanemɛi “tooi krokomɛi” lɛ fataa amɛhe ni amɛyeɔ amɛbuaa amɛ yɛ Yehowa kɛ eyiŋtoi ahe nitsumɔ ni amɛgbaa mɛi krokomɛi lɛ mli. * (Yohane 10:16; Mateo 24:14) Mɛɛ maŋ sɔɔmɔ kpeteŋkpele ni miishɛɛ yɔɔ mli enɛ ji nɛkɛ!—Lala 107:21, 22.

Okɛ Sɔɔmɔ Krɔŋkrɔŋ Aha

11. Gbalɔ yoo Hana fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kɛha Kristofoi fɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

11 Hela wiemɔ kroko ni kɔɔ wɔ jamɔ lɛ he ji la·treiʹa, ni atsɔɔ shishi akɛ “sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ” yɛ New World Translation Biblia lɛ mli lɛ. Sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ kɔɔ jamɔ nifeemɔi ahe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, awie gbalɔyoo Hana ni eye afii 84 ni eji okulafo lɛ he akɛ “ejeee sɔlemɔwe lɛ kwraa, shi ejáa Nyɔŋmɔ (ekɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ haa) [Hela wiemɔ ni tamɔ la·treiʹa] kɛ buadayeli kɛ faikpamɔ nyɔɔŋ kɛ shwane.” (Luka 2:36, 37) Hana jáa Yehowa daa. Eji nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kɛha wɔ fɛɛ—gbekɛbii kɛ onukpai, hii kɛ yei. Taakɛ bɔ ni Hana kɛ hiɛdɔɔ babaoo sɔle eha Yehowa ni ejá lɛ daa yɛ sɔlemɔwe lɛ, sɔlemɔ kɛ kpeei ni ayaa fata wɔ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ lɛ he.—Romabii 12:12; Hebribii 10:24, 25.

12. Mɛni ji wɔ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ lɛ mli nɔ titri, ni mɛni hewɔ enɛ hu ji maŋ sɔɔmɔ ko lɛ?

12 Bɔfo Paulo tsĩ wɔ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ lɛ fã titri ko tã beni eŋma akɛ: “Midasefonyo ji Nyɔŋmɔ, mɔ ni misɔmɔɔ yɛ mimumɔ mli yɛ ebi lɛ sanekpakpa lɛ mli lɛ, akɛ mifɔ̃ko nyɛ kaimɔ dã.” (Romabii 1:9) Hɛɛ, sanekpakpa lɛ shiɛmɔ lɛ pɛ jeee maŋ sɔɔmɔ ni akɛhaa mɛi ni boɔ toi lɛ, shi eji jamɔ nifeemɔ hu ni akɛhaa Yehowa Nyɔŋmɔ. Kɛji akɛ wɔná mɛi ni boɔ toi loo wɔnáaa hu lɛ, kɛlɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ji sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ kɛha Yehowa. Mɔdɛŋ ni wɔbɔɔ koni wɔgba mɛi krokomɛi wɔŋwɛi Tsɛ ni wɔsumɔɔ lɛ lɛ sui kpakpai kɛ eyiŋtoi ni sɛɛnamɔ yɔɔ he lɛ ahe saji lɛ kɛ miishɛɛ babaoo diɛŋtsɛ bahaa wɔ.—Lala 71:23.

Nɛgbɛ Wɔkɛ Sɔɔmɔ Krɔŋkrɔŋ Haa Yɛ?

13. Mɛni ji mɛi ni kɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ haa yɛ Yehowa mumɔŋ sɔlemɔtsu lɛ mligbɛ kpo lɛ nɔ lɛ ahiɛnɔkamɔ, ni namɛi kɛ amɛ nyãa?

13 Paulo ŋma eyaha Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ akɛ: “Ákɛ nɔ ni wɔná maŋtsɛyeli ni anyɛŋ ahoso lɛ, nyɛhaa wɔdaa shi, ni wɔkɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ bɔ ni sa ehiɛ kɛ woo kɛ gbeyeishemɔ!” (Hebribii 12:28) Akɛni mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ hekɛnɔfɔɔ kpaa Maŋtsɛyeli lɛ ni amɛnine aaashɛ nɔ lɛ gbɛ hewɔ lɛ, amɛhosooo yɛ hemɔkɛyeli mli yɛ be mli ni amɛjáa Ŋwɛi Flooflonyo lɛ. Amɛ pɛ amɛbaanyɛ amɛkɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ aha lɛ yɛ Yehowa mumɔŋ sɔlemɔtsu lɛ Hekrɔŋkrɔŋ kɛ mligbɛ kpo lɛ nɔ, ni amɛkɛ hehiamɔ miikpa be ni amɛkɛ Yesu aaasɔmɔ yɛ Hekrɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ, ni ji ŋwɛi diɛŋtsɛ lɛ gbɛ. Amɛnanemɛi, ni ji tooi krokomɛi lɛ, kɛ amɛ náa miishɛɛ yɛ amɛ hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ mli.—Hebribii 6:19, 20; 10:19-22.

14. Asafo babaoo lɛ náa Yesu maŋ sɔɔmɔ lɛ he sɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

14 Shi tooi krokomɛi lɛ hu? Taakɛ bɔfo Yohane tsɔ hiɛ ena lɛ, amɛteŋ asafo babaoo ko epue yɛ naagbee gbii nɛɛ amli, ni “amɛ́fɔ amɛtadei lɛ ahe, ni amɛha eyɛ futaa yɛ toobi lɛ lá lɛ mli.” (Kpojiemɔ 7:14) Enɛ tsɔɔ akɛ, taakɛ amɛnanemɛi jálɔi ni afɔ amɛ mu lɛ ji lɛ, amɛnáa Yesu maŋ sɔɔmɔ, ewala ákɛ adesa ni yeɔ emuu ni ekɛha yɛ adesai ahewɔ lɛ mli hemɔkɛyeli. Mɛi ni jɛ tooi krokomɛi lɛ ateŋ lɛ hu náa Yesu maŋ sɔɔmɔ lɛ he sɛɛ, ejaakɛ, ‘amɛmɔɔ Yehowa kpaŋmɔ lɛ mli.’ (Yesaia 56:6) Dabi, amɛfataaa kpaŋmɔ hee lɛ he, shi amɛmɔɔ mli kɛ shishinumɔ akɛ amɛboɔ mlai ni kɔɔ he lɛ atoi ni amɛyeɔ gbɛjianɔ ni atsɔ nɔ ato lɛ nɔ. Amɛkɛ Nyɔŋmɔ Israel lɛ bɔɔ, ni amɛyeɔ nii yɛ mumɔŋ okpɔlɔ kome too lɛ nɔŋŋ nɔ, ni amɛkɛ emli bii lɛ tsuɔ nii yɛ ekomefeemɔ mli, ni amɛjieɔ Nyɔŋmɔ yi yɛ faŋŋ ni amɛshãa mumɔŋ afɔlei ni saa ehiɛ.—Hebribii 13:15.

15. Nɛgbɛ asafo babaoo lɛ kɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ haa yɛ, ni nɛkɛ jɔɔmɔ nɛɛ saa amɛhe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

15 No hewɔ lɛ, ana ni asafo babaoo lɛ “damɔ maŋtsɛsɛi lɛ hiɛ kɛ toobi lɛ hiɛ, ni amɛwo atadei yɛji.” Agbɛnɛ hu, amɛyɛ “Nyɔŋmɔ maŋtsɛsɛi lɛ hiɛ, ni amɛjáa lɛ nyɔɔŋ kɛ shwane yɛ esɔlemɔtsu lɛ mli . . . ; ni mɔ ni ta maŋtsɛsɛi lɛ nɔ lɛ aaashi ebuu lɛ eto amɛnɔ.” (Kpojiemɔ 7:9, 15) Yɛ Israel lɛ, mɛi ni atsake amɛ kɛba Yuda jamɔ mli lɛ jáa yɛ Salomo sɔlemɔtsu lɛ sɛɛgbɛ kpo lɛ nɔ. Nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ asafo babaoo lɛ jáa Yehowa yɛ emumɔŋ sɔlemɔtsu lɛ sɛɛgbɛ kpo lɛ nɔ. Jɛmɛ ni amɛsɔmɔɔ yɛ lɛ haa amɛmii shɛɔ amɛhe. (Lala 122:1) Beni amɛhefatalɔi lɛ ateŋ naagbee mɔ lɛ po nine shɛɔ eŋwɛi gboshiniyeli lɛ nɔ lɛ, amɛbaaya nɔ ni amɛkɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ aha Yehowa akɛ ewebii.—Kpojiemɔ 21:3.

Sɔɔmɔ Krɔŋkrɔŋ ni Akpɛlɛɛɛ Nɔ

16. Mɛɛ kɔkɔbɔɔi akɛha yɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ he?

16 Yɛ blema Israel gbii lɛ amli lɛ, ehe bahia ni akɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ aha yɛ Yehowa mlai lɛ kɛ gbeekpamɔ naa. (2 Mose 30:9; 3 Mose 10:1, 2) Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ, kɛji akɛ Yehowa aaakpɛlɛ wɔ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ lɛ, belɛ taomɔ nii ni esa akɛ aye nɔ lɛ yɛ. No hewɔ ni Paulo ŋma wolo eyaha Kolosebii lɛ akɛ: “Wɔfɔko sɔlemɔ kɛ faikpamɔ kɛ nyɛ hamɔ, koni nyɛyimɔ obɔbɔ kɛ esuɔmɔnaa nii alee yɛ mumɔŋ nilee kɛ shishinamɔ fɛɛ mli; koni nyɛnyiɛ bɔ ni sa Nuntsɔ lɛ ni asa ehiɛ kwraa, ni nyɛwo yibii yɛ nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa mli, ni nyɛshwere yɛ Nyɔŋmɔ he nilee mli.” (Kolosebii 1:9-11) Jeee wɔ wɔbaatsɔɔ gbɛ kpakpa ni esa akɛ atsɔ nɔ ajá Nyɔŋmɔ. Ŋmalɛ naa nilee ni ja, mumɔŋ shishinamɔ, kɛ ŋwɛi nilee ahe miihia. Kɛ jeee nakai lɛ, nibii baanyɛ agba afã kwraa yɛ gbɛ ni yɔɔ gbeyei nɔ.

17. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ afite sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ yɛ Mose gbii lɛ amli? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ abaanyɛ akɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ atsu nii yɛ gbɛ kroko ni ejaaa nɔ ŋmɛnɛ?

17 Kaimɔ Israelbii lɛ yɛ Mose gbii lɛ amli. Wɔkaneɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ tsɔ ehe ni eŋmɛɛ amɛhe akɛ amɛjá ŋwɛi nii.” (Bɔfoi lɛ Asaji 7:42) Nakai Israelbii lɛ ena hewalɛ nii ni Yehowa fee kɛha amɛ lɛ. Ni kɛlɛ, amɛtsɔ amɛhe kɛtee nyɔŋmɔi krokomɛi aŋɔɔ beni amɛsusu akɛ enɛ he baaba sɛɛnamɔ kɛha amɛ lɛ. Amɛyeee anɔkwa, ni anɔkwayeli he miihia kɛji akɛ wɔ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ lɛ aaasa Nyɔŋmɔ hiɛ. (Lala 18:26) Eji anɔkwale akɛ, gbɔmɛi fioo ko pɛ baatsɔ amɛhe kɛjɛ Yehowa he koni amɛyajá ŋulamii loo shika tsinabi amagai, shi wɔŋjamɔi krokomɛi hu yɛ. Yesu bɔ kɔkɔ eshi ‘Ninámɔ’ ni aaasɔmɔ, ni Paulo tsɛ hiɛjoomɔ akɛ eji wɔŋjamɔ. (Mateo 6:24; Kolosebii 3:5) Satan kɛ ehe tsɔɔ akɛ eji nyɔŋmɔ ko. (2 Korintobii 4:4) Wɔŋjamɔ ni tamɔ nɛkɛ egbɛ eshwã ni amɛtsɔɔ mɔ tsɔne. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ mɔ ko ni kɛɔ akɛ enyiɛ Yesu sɛɛ shi oti diɛŋtsɛ ni ma ehiɛ yɛ shihilɛ mli ji ni etsɔ niiatsɛ, aloo eji mɔ ni kɛ ehe fɔ̃ɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe kɛ esusumɔi anɔ lɛ he okwɛ. Namɔ diɛŋtsɛ esɔmɔɔ lɛ lɛ? Mɛɛ gbɔmɔ srɔto nɛkɛ eji yɛ Yudafoi ni hi shi yɛ Yesaia gbii lɛ amli, ni kãa Yehowa gbɛi lɛ kita, shi amɛkɛ enitsumɔi wuji lɛ ahe yijiemɔ haa wɔji lɛ he?—Yesaia 48:1, 5.

18. Akɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ etsu nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ yɛ blema kɛ ŋmɛnɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

18 Yesu bɔ kɔkɔ hu akɛ: “Be baaba tete, ni mɔ fɛɛ mɔ ni gbeɔ nyɛ lɛ aaasusu akɛ ekɛmiijá Nyɔŋmɔ.” (Yohane 16:2) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Saulo ní batsɔ bɔfo Paulo lɛ susu akɛ eesɔmɔ Nyɔŋmɔ beni ‘ekpɛlɛ ni agbe Stefano’ ni ‘emu hegbeyeiwoo kɛ gbɔmɔgbee mumɔ eshwie Nuntsɔ lɛ kaselɔi lɛ anɔ lɛ.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 8:1; 9:1) Ŋmɛnɛ, mɛi komɛi yɛ ni shwieɔ gbɔmɛi krokomɛi ni jeee amɛmaŋ bii kɛjɛɔ amɛteŋ, ní buleɔ seshii ashishi ní amɛ hu amɛkɛɔ akɛ amɛjáa Nyɔŋmɔ. Gbɔmɛi babaoo yɛ ni kɛɔ akɛ amɛjáa Nyɔŋmɔ, shi amɛjeɔ gbɛ amɛkɛ amɛjamɔ lɛ haa maŋhedɔɔ, weku mligbalamɔ, ninámɔ, amɛ diɛŋtsɛ amɛhe, aloo nyɔŋmɔ kroko.

19. (a) Te wɔsusuɔ wɔ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ lɛ he wɔhaa tɛŋŋ? (b) Mɛɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ nɛkɛ baaha wɔná miishɛɛ?

19 Yesu kɛɛ akɛ: “Yehowa o-Nyɔŋmɔ lɛ ojá, ni lɛ pɛ kɛkɛ okɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ aha.” (Mateo 4:10, NW) Eewie eetsɔɔ Satan, shi kwɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ wɔ fɛɛ wɔɔbo ewiemɔi lɛ atoi! Sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ ni akɛaaha jeŋ muu fɛɛ Nuntsɔ Maŋtsɛ lɛ ji hegbɛ ni áwo nɔ, ni kanyaa gbeyeishemɔ. Ni mɛni abaanyɛ awie yɛ maŋ sɔɔmɔ ni akɛhaa ni kɔɔ wɔ jamɔ he lɛ he? Enɛ ni wɔɔtsu yɛ wɔnaanyo gbɔmɔ he lɛ ji mlifilimɔ nitsumɔ ni kɛ miishɛɛ kpele baa. (Lala 41:2, 3; 59:17) Ni kɛlɛ, sɔɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ kɛ miishɛɛ diɛŋtsɛ baa kɛ́ ajɛ tsui muu fɛɛ mli akɛha, ni akɛha yɛ gbɛ ni ja pɛ nɔ lɛ. Namɛi jáa Nyɔŋmɔ yɛ gbɛ ni ja diɛŋtsɛ nɔ lɛ? Namɔ Yehowa kpɛlɛɔ esɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ lɛ? Wɔbaanyɛ wɔha sanebimɔi nɛɛ ahetoo kɛji akɛ wɔsusu Biblia mli wiemɔ ni ji etɛ ni kɔɔ wɔ jamɔ he lɛ he lɛ. Wɔbaafee enɛ yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 4 Kristendom sɔlemɔ mli kusum nifeemɔi lɛ ji jamɔ mli sɔɔmɔi loo jamɔ mli kusum nifeemɔi pɔtɛɛ, tamɔ Eucharist loo Nuntsɔ Niyenii ni yaa nɔ yɛ Roma Katolik Sɔlemɔ lɛ mli lɛ.

^ kk. 10 Abɔ amaniɛ yɛ Bɔfoi lɛ Asaji 13:2 akɛ gbalɔi kɛ tsɔɔlɔi ni yɔɔ Antiokia lɛ ‘miisɔmɔ’ Yehowa ‘yɛ maŋ,’ (kɛ aatsɔɔ wiemɔ ni kɔɔ Hela wiemɔ lei·tour·giʹa he lɛ shishi lɛ). Eyɛ faŋŋ akɛ, shiɛmɔ ni ashiɛɔ atsɔɔ maŋ bii lɛ fata nɛkɛ maŋ sɔɔmɔ nɛɛ he.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛɛ maŋ sɔɔmɔ nitsumɔ ko ni yɔɔ nyam Yesu tsu?

• Mɛɛ maŋ sɔɔmɔ nitsumɔ Kristofoi tsuɔ?

• Mɛni ji Kristofoi asɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ, ni nɛgbɛ atsuɔ enɛ yɛ?

• Mɛni esa akɛ wɔná kɛ́ wɔ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ lɛ aaafee nɔ ni saa Nyɔŋmɔ hiɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Fɔlɔi náa miishɛɛ babaoo yɛ nihamɔ mli

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 12, 13]

Kristofoi kɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ haa kɛ́ amɛye amɛbua mɛi krokomɛi kɛ agbɛnɛ kɛ́ amɛjaje sanekpakpa lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 14]

Anɔkwa nilee kɛ shishinumɔ he miihia wɔ koni wɔná nɔmimaa akɛ wɔ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ lɛ saa Nyɔŋmɔ hiɛ