Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nyɛhaa Suɔmɔ Atswaa Nyɛ Amaa Shi

Nyɛhaa Suɔmɔ Atswaa Nyɛ Amaa Shi

Nyɛhaa Suɔmɔ Atswaa Nyɛ Amaa Shi

“Suɔmɔ [Yehowa, “NW”], o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ otsui muu lɛ fɛɛ kɛ osusuma muu lɛ fɛɛ kɛ ojwɛŋmɔ muu lɛ fɛɛ.”—MATEO 22:37.

1. (a) Mɛni ji sui komɛi ni Kristofonyo náa? (b) Mɛni ji Kristofoi asu ni he hiaa fe fɛɛ, ni mɛni hewɔ?

KRISTOFONYO náa sui kpakpai bɔni afee ni efee sɔɔlɔ ni he esa. Abɛi awolo lɛ maa bɔ ni nilee, sane shishinumɔ, kɛ ŋaalee jara wa ha lɛ nɔ mi. (Abɛi 2:1-10) Bɔfo Paulo wie bɔ ni hemɔkɛyeli ni ma shi shiŋŋ kɛ hiɛnɔkamɔ ni mli wa lɛ he hiaa ha lɛ he. (Romabii 1:16, 17; Kolosebii 1:5; Hebribii 10:39) Tsuishiŋmɛɛ kɛ henɔyeli hu he miihia waa. (Bɔfoi lɛ Asaji 24:25; Hebribii 10:36) Shi kɛlɛ, su kome ko yɛ ni kɛji ebɛ lɛ, ebaa sui krokomɛi lɛ fɛɛ ashi, ni ebaanyɛ eha amɛfee nɔ ni he bɛ sɛɛnamɔ po. Nakai su lɛ ji suɔmɔ.—1 Korintobii 13:1-3, 13.

2. Te Yesu tsɔɔ bɔ ni suɔmɔ he hiaa lɛ mli eha tɛŋŋ, ni mɛɛ sanebimɔi enɛ teeɔ lɛ shi?

2 Yesu tsɔɔ bɔ ni suɔmɔ he hiaa ha lɛ mli beni ekɛɛ akɛ: “Kɛji nyɛsumɔɔ nyɛhe lɛ, no mɛi fɛɛ kɛaale akɛ mikaselɔi ji nyɛ.” (Yohane 13:35) Akɛni suɔmɔ ji anɔkwa Kristofoi akadimɔ nii hewɔ lɛ, ehe miihia ni wɔbi wɔhe saji tamɔ, Mɛni ji suɔmɔ? Mɛni hewɔ ehe hiaa aahu akɛ Yesu kɛɛ akɛ ekadiɔ ekaselɔi lɛ, fe sui krokomɛi fɛɛ lɛ? Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná suɔmɔ? Namɔ esa akɛ wɔjie suɔmɔ kpo wɔtsɔɔ? Nyɛhaa wɔsusua sanebimɔi nɛɛ ahe wɔkwɛa.

Mɛni Ji Suɔmɔ?

3. Te abaanyɛ atsɔɔ suɔmɔ mli tɛŋŋ, ni mɛni hewɔ ekɔɔ jwɛŋmɔ lɛ kɛ tsui lɛ fɛɛ he lɛ?

3 Suɔmɔ shishitsɔɔmɔ kome ji ‘wekukpaa ni miishɛɛ yɔɔ mli loo nɔ ni mli wa, ní aaaná mɔ kroko he miishɛɛ loo ní ásumɔ esane.’ Eji su ko ni tsirɛɔ gbɔmɛi ni amɛtaoɔ mɛi krokomɛi ahilɛ-kɛhamɔ, ni bei pii lɛ amɛkɛ nibii babaoo shãa afɔle. Taakɛ atsɔɔ suɔmɔ mli yɛ Biblia lɛ mli lɛ, ekɔɔ jwɛŋmɔ lɛ kɛ tsui lɛ fɛɛ he. Jwɛŋmɔ lɛ fata he ejaakɛ mɔ ni sumɔɔ mɔ ko lɛ feɔ enɛ kɛ enilee, ni eyɔseɔ akɛ ekɛ adesai krokomɛi ni esumɔɔ amɛ lɛ fɛɛ yɛ gbɔjɔmɔi kɛ sui ni asumɔɔ. Esaa jwɛŋmɔ lɛ he lolo ejaakɛ mɛi komɛi yɛ ni Kristofonyo sumɔɔ amɛ—bei komɛi lɛ, ekolɛ, jeee yɛ esuɔmɔ naa—ejaakɛ ele kɛjɛ Biblia lɛ kanemɔ mli akɛ Nyɔŋmɔ miisumɔ ni efee nakai. (Mateo 5:44; 1 Korintobii 16:14) Shi kɛlɛ, suɔmɔ baa kɛjɛɔ tsui lɛ mli. Taakɛ atsɔɔ mli yɛ Biblia lɛ mli lɛ, anɔkwa suɔmɔ jɛɛɛ jwɛŋmɔ lɛ mli kɛkɛ. Ebiɔ anɔkwayeli diɛŋtsɛ kɛ henumɔŋ hetuu-kɛhamɔ.—1 Petro 1:22.

4. Mɛɛ gbɛ nɔ suɔmɔ ji ekomefeemɔ kpãa ni mli wa?

4 Gbɔmɛi ni feɔ pɛsɛmkunya lɛ nyɛɛɛ aná anɔkwa wekukpaa ni suɔmɔ yɔɔ mli ejaakɛ mɔ ni sumɔɔ mɔ lɛ efee klalo akɛ ekɛ nibii ni mɛi krokomɛi náa he miishɛɛ baaye lɛ diɛŋtsɛ enɔ̃ hiɛ. (Filipibii 2:2-4) Nɔ ni Yesu wie ákɛ “nɔ hamɔ mli yɛ jɔɔmɔ fe hemɔ” lɛ ji anɔkwale titri kɛji nihamɔ lɛ jɛ suɔmɔ mli. (Bɔfoi lɛ Asaji 20:35) Suɔmɔ ji ekomefeemɔ kpãa ni mli wa. (Kolosebii 3:14) Bei pii lɛ, nɔ ni fata he ji naanyobɔɔ, shi suɔmɔ ekomefeemɔ kpãa lɛ mli wa fe naanyobɔɔ nɔ̃. Bei komɛi lɛ, awieɔ nuu kɛ yoo teŋ tsakpãa ni yɔɔ wu kɛ eŋa teŋ lɛ he akɛ suɔmɔ; shi kɛlɛ, suɔmɔ ni Biblia lɛ woɔ wɔ hewalɛ koni wɔna lɛ sɛɛ tsɛɔ babaoo fe gbɔmɔtsoŋ hefɛo. Kɛji gbalashihilɛ mli hefatalɔi sumɔɔ amɛhe lɛɛlɛŋ lɛ, amɛyaa nɔ amɛhiɔ shi yɛ ekomefeemɔ mli kɛji amɛnyɛɛɛ amɛná bɔlɛ po dɔŋŋ yɛ gbɔjɔmɔ ni gbɔlɛ kɛbaa lɛ hewɔ, loo amɛteŋ mɔ kome nyɛɛɛ nɔ ko kwraa efee dɔŋŋ lɛ.

Suɔmɔ—Su ko ni He Hiaa

5. Mɛni hewɔ suɔmɔ ji su ko ni he hiaa waa kɛha Kristofonyo lɛ?

5 Mɛni hewɔ suɔmɔ ji su ko ni he hiaa waa kɛha Kristofonyo lɛ? Klɛŋklɛŋ lɛ, akɛni Yesu fã esɛɛnyiɛlɔi lɛ ni amɛsumɔ amɛhe lɛ hewɔ. Ekɛɛ akɛ: “Kɛji nyɛfee nii ni miwoɔ nyɛ he kita lɛ, no lɛ mishieŋtsɛmɛi ji nyɛ. Enɛ mikɛɔ nyɛ, akɛ nyɛsumɔ nyɛhe.” (Yohane 15:14, 17) Nɔ ni ji enyɔ lɛ, akɛni Yehowa ji suɔmɔ hewɔ lɛ, ákɛ ejálɔi lɛ, esa akɛ wɔkase lɛ. (Efesobii 5:1; 1 Yohane 4:16) Biblia lɛ kɛɔ akɛ Yehowa kɛ Yesu he nilee ni wɔɔná lɛ ji naanɔ wala. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkɛɛ akɛ wɔle Nyɔŋmɔ kɛji wɔbɔɔɔ mɔdɛŋ akɛ wɔɔtsɔ tamɔ lɛ lɛ? Bɔfo Yohane susu he akɛ: “Mɔ ni sumɔɔɔ mɔ lɛ, eleee Nyɔŋmɔ; ejaakɛ Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ.”—1 Yohane 4:8.

6. Suɔmɔ baanyɛ aha wɔshihilɛ fãi srɔtoi lɛ aŋmɛ pɛpɛɛpɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

6 Suɔmɔ he miihia yɛ yiŋtoo ni ji etɛ nɛɛ hewɔ: Eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ yɛ wɔshihilɛ fãi srɔtoi lɛ amli ni ekɛ yiŋtoo kpakpa fataa nɔ ni wɔfeɔ lɛ he. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ehe miihia ni aya nɔ aná Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he nilee. Nakai nilee lɛ tamɔ niyenii kɛha Kristofonyo. Eyeɔ ebuaa lɛ ni edaa yɛ mumɔŋ, ni efeɔ nii ni kɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpãa gbee. (Lala 119:105; Mateo 4:4; 2 Timoteo 3:15, 16) Shi kɛlɛ, Paulo bɔ kɔkɔ akɛ: “Nilee haa mɔ wóɔ ehe nɔ; shi suɔmɔ lɛ haa mɔ nane mɔɔ shi.” (1 Korintobii 8:1) Dabi, tɔmɔ ko bɛ anɔkwa nilee he. Naagba lɛ jɛ wɔ—wɔyɛ eshafeemɔ sui. (1 Mose 8:21) Kɛji nɔ ni haa wɔŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ ni ji suɔmɔ lɛ bɛ lɛ, nilee baanyɛ aha mɔ awó ehe nɔ, ni ebaasusu ehe fe mɛi krokomɛi. Enɛ baŋ lɛ nakai kɛji nɔ titri ni kanyaa mɔ lɛ ji suɔmɔ. “Suɔmɔ eshwãaa, efeee pupuupu.” (1 Korintobii 13:4) Kristofonyo ni suɔmɔ kanyaa lɛ lɛ eshwãaa kɛji ená nilee ni mli kwɔ po. Suɔmɔ haa ebaa ehe shi, ni ehaaa etao akɛ eeefee gbɛi eha ehe.—Lala 138:6; Yakobo 4:6.

7, 8. Mɛɛ gbɛ nɔ suɔmɔ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔgbalaa wɔjwɛŋmɔ wɔmaa nii ni hi titri lɛ nɔ?

7 Paulo ŋma kɛyaha Filipibii lɛ akɛ: “Enɛ he fai mikpaa, akɛ nyɛsuɔmɔ lɛ afá kɛya nɔ, ni eteke nɔ fe tsutsu lɛ yɛ nilee kɛ sɛɛyoomɔ fɛɛ gbɛfaŋ, ni nyɛyoo nii ni hi titri lɛ.” (Filipibii 1:9, 10) Kristofoi asuɔmɔ baaye ebua wɔ ni wɔnyiɛ hewalɛwoo nɛɛ sɛɛ akɛ wɔyoo nii ni hi titrii lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Paulo wiemɔ ni ekɛ Timoteo wie lɛ he: “Kɛ́ mɔ ko miitao nɔkwɛmɔ nitsumɔ lɛ, eetao nitsumɔ kpakpa.” (1 Timoteo 3:1) Yɛ afi 2000 sɔɔmɔ afi lɛ mli lɛ, asafoi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ ayibɔ tee hiɛ kɛ 1,502, ni fɛɛ feɔ yifalɛ hee ni ji 91,487. No hewɔ lɛ, onukpai babaoo ahe miihia waa, ni ajieɔ mɛi ni yaa hiɛ kɛshɛɔ nakai hegbɛ lɛ he lɛ ayi.

8 Shi kɛlɛ, mɛi ni yaa hiɛ kɛshɛɔ nɔkwɛmɔ hegbɛi ahe lɛ baaŋmɛ pɛpɛɛpɛ kɛji amɛha yiŋtoo ni yɔɔ nakai hegbɛ lɛ sɛɛ lɛ hi amɛjwɛŋmɔ mli. Nɔyeli hegbɛ loo gbɛi kɛkɛ ní ooona lɛ jeee nii ni he hiaa. Nɔ ni kanyaa onukpai ni saa Yehowa hiɛ lɛ ji suɔmɔ ní amɛyɔɔ kɛha lɛ kɛ amɛnyɛmimɛi. Amɛtaooo gbɛihemɔ loo hewalɛ. Beni bɔfo Petro ewo asafo lɛ mli onukpai lɛ ŋaa ni amɛhiɛ su kpakpa mli lɛ sɛɛ lɛ, ema bɔ ni “heshibaa jwɛŋmɔ” he hiaa lɛ nɔ mi. Ewo mɛi fɛɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛbaa nyɛhe shi yɛ Nyɔŋmɔ nine ni wa lɛ shishi.” (1 Petro 5:1-6) Ebaahi jogbaŋŋ akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni miitao nɔkwɛmɔnɔ nitsumɔ lɛ asusu onukpai babaoo ni yɔɔ je lɛŋ ní tsuɔ nii waa, ní baa amɛhe shi, ní no hewɔ lɛ amɛji jɔɔmɔ kɛha asafo lɛ anɔkwɛmɔnɔ lɛ he.—Hebribii 13:7.

Jwɛŋmɔ Kpakpa Yeɔ Ebuaa Wɔ ni Wɔmiaa Wɔhiɛ

9. Mɛni hewɔ Kristofoi haa Yehowa jɔɔmɔi ni ewo he shi lɛ hiɔ amɛjwɛŋmɔ mli lɛ?

9 Anyɛɔ anaa bɔ ni ehe hiaa ni suɔmɔ akanya mɔ lɛ yɛ gbɛ kroko nɔ. Kɛha mɛi ni tiuɔ Nyɔŋmɔ jamɔ hetuu-kɛhamɔ sɛɛ yɛ suɔmɔ mli lɛ, Biblia lɛ woɔ jɔɔmɔi babaoo bianɛ he shi ehaa amɛ kɛ jɔɔmɔi ni yɔɔ naakpɛɛ ni anyɛŋ asusu he yɛ wɔsɛɛ be mli. (1 Timoteo 4:8) Ayeɔ abuaa Kristofonyo ni heɔ shiwoi nɛɛ eyeɔ jogbaŋŋ, ní eyɔɔ nɔmimaa akɛ Yehowa ji “mɛi ni taoɔ esɛɛgbɛ lɛ anyɔmɔwolɔ” lɛ koni efi shi shiŋŋ yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli. (Hebribii 11:6) Wɔteŋ mɛi babaoo kpaa be ni Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ baaba mli lɛ gbɛ, ni amɛwieɔ bɔfo Yohane wiemɔi nɛɛ, akɛ: “Amen. Hɛɛ, ba, Nuntsɔ Yesu!” (Kpojiemɔ 22:20) Hɛɛ, jɔɔmɔi ni asaa ato wɔ kɛji wɔye anɔkwa lɛ nɔjwɛŋmɔ wajeɔ wɔ ni wɔŋmɛɔ wɔtsui shi, taakɛ bɔ ni “nyamɔ ni kã” Yesu ‘hiɛ’ lɛ hesusumɔ ye ebua lɛ ní eŋmɛ etsui shi lɛ.—Hebribii 12:1, 2.

10, 11. Mɛɛ gbɛ nɔ suɔmɔ ni kanyaa wɔ lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔto wɔtsui shi?

10 Ni kɛji bɔ ni wɔsumɔɔ ni wɔhi jeŋ hee lɛ mli lɛ ji nɔ ni kanyaa wɔ titri kɛha Yehowa sɔɔmɔ lɛ, no hu? No lɛ, kɛji nibii amli wa loo eyaaa lɛ bɔ ni wɔkpaa gbɛ lɛ, ebaaje wɔtsine loo wɔnaŋ miishɛɛ. Wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔhe awo oshara ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli ni ji kpalaŋmɔ ni wɔɔkpalaŋ lɛ mli. (Hebribii 2:1; 3:12) Paulo wie tsutsu naanyo ko ni atsɛɔ lɛ Dema, ni kwa lɛ lɛ he sane. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ “esumɔ amrɔmrɔ je nɛŋ.” (2 Timoteo 4:10) Mɔ fɛɛ mɔ ni sɔmɔɔ yɛ pɛsɛmkunya yiŋtoi ahewɔ lɛ kã oshara mli akɛ eeefee nakai nɔŋŋ. Je lɛŋ nibii ni amɛnine baanyɛ ashɛ nɔ bianɛ lɛ baanyɛ agbala amɛ ni amɛsumɔŋ ni amɛkɛ nɔ ko ashã afɔle bianɛ koni amɛná hiɛnɔkamɔ yɛ jɔɔmɔi ni baaba lɛ he.

11 Yɛ be mli ni ehi ni wɔmii baanyɛ ashɛ wɔhe yɛ jɔɔmɔi ni wɔnine baashɛ nɔ wɔsɛɛ kɛ gbɛkpamɔ hu akɛ wɔɔje kaai amli lɛ he lɛ, suɔmɔ tswaa hiɛsɔɔ ni wɔyɔɔ kɛha nɔ ni esa akɛ efee nɔ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ wɔshihilɛ mli lɛ emaa shi. Yehowa suɔmɔnaa nii ji nɔ ni he hiaa, shi jeee wɔ nɔ̃. (Luka 22:41, 42) Hɛɛ, suɔmɔ tswaa wɔ emaa shi. Ehaa wɔtsui nyɔɔ wɔ mli akɛ wɔɔto wɔtsui shi ní wɔmɛ wɔ Nyɔŋmɔ lɛ, ni wɔnáa jɔɔmɔi fɛɛ ni ekɛhaa wɔ lɛ he miishɛɛ ni wɔnáa hekɛnɔfɔɔ akɛ yɛ ebe ni sa mli lɛ, wɔnine baashɛ nɔ fɛɛ nɔ ni ewo shi lɛ nɔ—kɛ babaoo. (Lala 145:16; 2 Korintobii 12:8, 9) Dani nakai be lɛ aaashɛ lɛ, suɔmɔ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔyaa nɔ wɔsɔmɔɔ ni pɛsɛmkunya bɛ mli ejaakɛ “suɔmɔ . . . epeleee lɛ diɛŋtsɛ enɔ̃.”—1 Korintobii 13:4, 5.

Namɛi Esa akɛ Kristofoi Asumɔ?

12. Taakɛ Yesu tsɔɔ lɛ, namɔ esa akɛ wɔsumɔ?

12 Yesu kɛ mla ni kɔɔ mɔ fɛɛ mɔ he ha yɛ mɔ ni esa akɛ wɔsumɔ beni etsɛ wiemɔi enyɔ yisɛɛ kɛjɛ Mose Mla lɛ mli lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Suɔmɔ [Yehowa, NW], o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ otsui muu lɛ fɛɛ kɛ osusuma muu lɛ fɛɛ kɛ ojwɛŋmɔ muu lɛ fɛɛ” kɛ, “Suɔmɔ onaanyo tamɔ bɔ ni osumɔɔ bo diɛŋtsɛ ohe.”—Mateo 22:37-39.

13. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔsumɔ Yehowa eyɛ mli akɛ wɔnyɛɛɛ wɔna lɛ?

13 Wɔnaa faŋŋ yɛ Yesu wiemɔi lɛ amli akɛ, klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, esa akɛ wɔsumɔ Yehowa. Shi kɛlɛ, akɛ Yehowa ni wɔɔsumɔ lɛ kwraa lɛ fɔɔɔ wɔ. Eji nɔ ko ni esa akɛ wɔná. Beni wɔnu ehe klɛŋklɛŋ lɛ, wɔná ehe miishɛɛ kɛtsɔ nɔ ni wɔnu lɛ nɔ. Fiofio lɛ, wɔkase bɔ ni fee ni esaa shikpɔŋ lɛ nɔ kɛha adesai. (1 Mose 2:5-23) Wɔkase bɔ ni ekɛ adesai ye ha, akɛ beni esha bote adesai aweku lɛ mli klɛŋklɛŋ lɛ, eshɛɛɛ wɔ efɔɔɔ, shi moŋ efee nii koni ekɛkpɔ̃ wɔ. (1 Mose 3:1-5, 15) Ekɛ mɛi ni ye anɔkwa lɛ ye yɛ mlihilɛ mli, ni naagbee mli lɛ, ekɛ e-Bi koome lɛ ha kɛha wɔhe eshaifaa. (Yohane 3:16, 36) Nɛkɛ nilee ni faa nɛɛ ha hiɛsɔɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa lɛ da. (Yesaia 25:1) Maŋtsɛ David kɛɛ akɛ esumɔ Yehowa yɛ E-suɔmɔ kwɛmɔ lɛ hewɔ. (Lala 116:1-9) Ŋmɛnɛ, Yehowa susuɔ wɔhe, ekudɔɔ wɔ, ewajeɔ wɔ, ni ewoɔ wɔ hewalɛ. Babaoo ni wɔkaseɔ ehe nii lɛ, babaoo ni suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha lɛ lɛ mli kwɔɔ.—Lala 31:24; Zefania 3:17; Romabii 8:28.

Te Wɔɔfee Tɛŋŋ Wɔjie Suɔmɔ ni Wɔyɔɔ lɛ Kpo?

14. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔnyɛ wɔtsɔɔ yɛ akɛ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ ji anɔkwa?

14 Eji anɔkwale akɛ, mɛi babaoo ni yɔɔ je lɛŋ lɛ kɛɔ akɛ amɛsumɔɔ Nyɔŋmɔ, shi bɔ ni amɛfeɔ amɛnii lɛ kɛ nɔ ni amɛkɛɔ lɛ kpãaa gbee. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔle akɛ wɔsumɔɔ Yehowa lɛɛlɛŋ? Wɔbaanyɛ wɔkɛ lɛ agba sane yɛ sɔlemɔ mli ni wɔkɛɛ lɛ bɔ ni wɔnuɔ he wɔhaa. Ni wɔbaanyɛ wɔfee nii yɛ gbɛ ni tsɔɔ suɔmɔ ni wɔyɔɔ lɛ nɔ. Bɔfo Yohane kɛɛ akɛ: “Shi mɔ fɛɛ mɔ ni yeɔ [Nyɔŋmɔ wiemɔ] lɛ nɔ lɛ, lɛɛlɛŋ, lɛ emli Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ eye emuu yɛ. Enɛ wɔkɛleɔ akɛ wɔyɛ emli.” (1 Yohane 2:5; 5:3) Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ wɔ kɛfataa nibii krokomɛi ahe akɛ wɔkpe kutuu ni wɔhi shi yɛ hetsemɔ kɛ jeŋba kpakpa mli. Wɔkwaa osatofeemɔ, wɔwieɔ anɔkwale, ni wɔhaa wɔsusumɔ he tseɔ. (2 Korintobii 7:1; Efesobii 4:15; 1 Timoteo 1:5; Hebribii 10:23-25) Wɔjieɔ suɔmɔ kpo kɛtsɔ heloonaa yelikɛbuamɔ ni wɔkɛhaa mɛi ni ehia amɛ lɛ nɔ. (1 Yohane 3:17, 18) Ni wɔtsiii mɛi krokomɛi ni wɔɔgba amɛ Yehowa he sane lɛ naa. Nɔ ni fata enɛ he ji wɔhe ni wɔkɛaawo jeŋ fɛɛ Maŋtsɛyeli sanekpakpa jajemɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ. (Mateo 24:14; Romabii 10:10) Toiboo ni wɔfeɔ wɔhaa Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ yɛ nibii ni tamɔ enɛɛmɛi amli lɛ yeɔ odase akɛ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa lɛ ji anɔkwa.

15, 16. Mɛɛ gbɛ nɔ suɔmɔ kɛha Yehowa ná mɛi babaoo ashihilɛi anɔ hewalɛ yɛ nyɛsɛɛ afi lɛ mli?

15 Suɔmɔ kɛha Yehowa yeɔ ebuaa gbɔmɛi ni amɛfeɔ yiŋkpɛi kpakpai. Nyɛsɛɛ afi lɛ, nakai suɔmɔ lɛ tsirɛ gbɔmɛi aŋkroaŋkroi 288,907 ni amɛjɔɔ amɛwala nɔ amɛha lɛ, ni amɛkɛ nu mli baptisimɔ fee nakai yiŋkpɛɛ lɛ he okadi. (Mateo 28:19, 20) Shishinumɔ yɛ amɛhenɔjɔɔmɔ lɛ mli. Ekadiɔ tsakemɔ ko ni eba yɛ amɛshihilɛi amli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Gazmend ji mɛi ni le bɔɔl ni akɛ niji tswaa waa lɛ ateŋ mɔ kome yɛ Albania. Lɛ kɛ eŋa kɛ afii babaoo kase Biblia lɛ, ni yɛ gbɛtsii nii ni amɛkɛkpe lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, yɛ naagbee lɛ amɛhe basa akɛ Maŋtsɛyeli shiɛlɔi. Nyɛsɛɛ afi lɛ, abaptisi Gazmend, ni ji mɛi 366 ni abaptisi yɛ Albania yɛ afi 2000 sɔɔmɔ afi lɛ mli lɛ ateŋ mɔ kome. Adafitswaa wolo ko wie sane ko yɛ ehe ni ekɛɛ: “Yiŋtoo yɛ eshihilɛ he, ni yɛ enɛ hewɔ lɛ, ekɛ eweku lɛ miiná miishɛɛ ni fe fɛɛ yɛ amɛshihilɛ mli lɛ mli ŋɔɔmɔ. Yɛ egbɛfaŋ lɛ, nɔ ni ebaaná kɛjɛ shihilɛ mli lɛ jeee nɔ ni he hiaa lɛ dɔŋŋ, shi moŋ nɔ ni ebaanyɛ ekɛha koni ekɛye ebua mɛi krokomɛi.”

16 Nakai nɔŋŋ nyɛmi yoo ko ni abaptisi lɛ etsɛko ni miitsu nii yɛ pɛtro nitsumɔhe ko yɛ Guam lɛ nine shɛ hegbɛ ko ni kaa mɔ nɔ. Yɛ be mli ni ekɛ afii babaoo etee ehiɛ fiofio yɛ nitsumɔ lɛ mli sɛɛ lɛ, ená hegbɛ akɛ ebaafee yoo klɛŋklɛŋ ni ebatsɔ sɛinɔtalɔ sɛɛmɔ yɛ nitsumɔ lɛ yinɔsane mli. Shi kɛlɛ, amrɔ nɛɛ ejɔɔ ewala nɔ eha Yehowa. No hewɔ lɛ, beni ekɛ ewu susu sane lɛ he sɛɛ lɛ, nyɛmi yoo hee lɛ ŋmɛɛ nɔ ni akɛhaa lɛ lɛ he ni eto gbɛjianɔ moŋ koni ekɛ be-fã atsu nii bɔni afee ni enyɛ eya hiɛ kɛshɛ be-fɛɛ sɔɔlɔ, gbɛgbalɔ he. Suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Yehowa lɛ tsirɛ lɛ ni esumɔ ni esɔmɔ lɛ akɛ gbɛgbalɔ moŋ fe ni eeetiu heloonaa ninamɔi asɛɛ yɛ je nɛŋ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, nakai suɔmɔ lɛ tsirɛ mɛi 805,205 yɛ jeŋ fɛɛ ni amɛkɛ amɛhe wo gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ fãi srɔtoi lɛ amli yɛ afi 2000 sɔɔmɔ afi lɛ mli. Mɛɛ suɔmɔ kɛ hemɔkɛyeli gbɛgbalɔi lɛ jie lɛ kpo nɛkɛ!

Etsirɛɔ Wɔ ni Wɔsumɔɔ Yesu

17. Mɛɛ suɔmɔ he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa wɔnaa yɛ Yesu he?

17 Yesu ji mɔ ko ni suɔmɔ kanya lɛ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa. Yɛ eshihilɛ dani ebatsɔ adesa lɛ mli lɛ, esumɔ e-Tsɛ lɛ ni esumɔ adesai. Ákɛ mɔ ko ni damɔ shi kɛha nilee lɛ, ekɛɛ akɛ: “Miyɛ [Yehowa masɛi] akɛ ŋaalɔ; ni mimii shɛɔ mihe daa, mishwɛɔ yɛ ehiɛ be fɛɛ be, mishwɛɔ yɛ eshikpɔŋ lɛ nɔ, ni mináa gbɔmɛi abii ahe miishɛɛ.” (Abɛi 8:30, 31) Suɔmɔ ni Yesu yɔɔ lɛ tsirɛ lɛ ni eŋmɛɛ eŋwɛi shihilɛhe lɛ he, ni afɔ́ lɛ akɛ abifao ni nyɛɛɛ nɔ ko afee. Ekɛ mɛi ni he jɔ ni baa amɛhe shi lɛ ye yɛ tsuishiŋmɛɛ kɛ mlihilɛ mli, ni ena nɔ̃ yɛ Yehowa henyɛlɔi adɛŋ. Yɛ naagbee lɛ, egbo kɛha adesai fɛɛ yɛ sɛŋmɔtso nɔ. (Yohane 3:35; 14:30, 31; 15:12, 13; Filipibii 2:5-11) Mɛɛ kanyamɔ kpakpa he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa nɛ!

18. (a) Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔnáa suɔmɔ wɔhaa Yesu? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔɔ yɛ akɛ wɔsumɔɔ Yesu?

18 Kɛ́ mɛi ni hiɛ tsui kpakpa lɛ kane Yesu shihilɛ he saji ni yɔɔ Sanekpakpai lɛ amli, ni amɛsusu jɔɔmɔi ni enɔkwayeli gbɛ lɛ kɛbaha amɛ lɛ he lɛ, enɛ haa amɛnáa suɔmɔ ni mli kwɔ amɛhaa lɛ yɛ amɛmli. Ŋmɛnɛ, wɔtamɔ mɛi ni Petro kɛwie beni ekɛɛ akɛ: “Nyɛnako [Yesu] moŋ, shi nyɛsumɔɔ lɛ” lɛ. (1 Petro 1:8) Wɔjieɔ wɔsuɔmɔ lɛ kpo kɛji wɔjie emli hemɔkɛyeli kpo ni wɔkase ehe-kɛ-afɔleshaa shihilɛ gbɛ lɛ. (1 Korintobii 11:1; 1 Tesalonikabii 1:6; 1 Petro 2:21-25) Yɛ April 19, 2000 lɛ, akai mɛi fɛɛ ni feɔ 14,872,086 yiŋtoi ahewɔ ni wɔsumɔɔ Yesu lɛ beni amɛtee daa afi egbele lɛ Kaimɔ lɛ shishi lɛ. Mɛɛ yibɔ babaoo po nɛ! Ni kwɛ bɔ ni ewoɔ wɔ hewalɛ akɛ wɔɔle akɛ mɛi babaoo yɛ yiwalaheremɔ kɛtsɔ Yesu afɔleshaa lɛ nɔ lɛ he miishɛɛ! Eji anɔkwale akɛ atswaa wɔ amaa shi kɛtsɔ suɔmɔ ni Yehowa kɛ Yesu yɔɔ kɛha wɔ kɛ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha amɛ lɛ nɔ.

19. Mɛɛ sanebimɔi ni kɔɔ suɔmɔ he abaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

19 Yesu kɛɛ akɛ esa akɛ wɔsumɔ Yehowa kɛ wɔtsui fɛɛ, susuma fɛɛ, jwɛŋmɔ fɛɛ, kɛ hewalɛ fɛɛ. Shi ekɛɛ hu akɛ esa akɛ wɔsumɔ wɔnaanyo taakɛ wɔhe. (Marko 12:29-31) Namɛi fata enɛ he? Ni mɛɛ gbɛ nɔ suɔmɔ kɛha naanyo yeɔ ebuaa wɔ ni wɔŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ ni wɔhiɛɔ jwɛŋmɔ kpakpa? Abaasusu sanebimɔi nɛɛ ahe yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

Ani Okaiɔ?

• Mɛni hewɔ suɔmɔ ji su ko ni he hiaa waa lɛ?

• Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔsumɔ Yehowa?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔsubaŋ tsɔɔ yɛ akɛ wɔsumɔɔ Yehowa?

• Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔtsɔɔ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yesu lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 10, 11]

Suɔmɔ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔkɛ tsuishitoo amɛ kɛha kpɔmɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]

Yesu afɔleshaa kpele lɛ tsirɛɔ wɔ koni wɔsumɔ lɛ