Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Tawuu Mli Pilamɔi lɛ Tsamɔ

Tawuu Mli Pilamɔi lɛ Tsamɔ

Tawuu Mli Pilamɔi lɛ Tsamɔ

ABRAHAM kɛ ehe wo tutswaa kuu ko mli afii 20. * Shi ékpa tawuu ni eyaŋ ta kwraa dɔŋŋ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, etsutsu henyɛlɔi lɛ ekomɛi ebatsɔmɔ enanemɛi ni bɛŋkɛ lɛ fe fɛɛ agbɛnɛ. Mɛni ha etsake? Biblia lɛ ji nɔ ni tsake lɛ. Eha Abraham ná hiɛnɔkamɔ kɛ sɛɛyoomɔ, ni eye ebua lɛ ni ekwɛ adesai ateŋ saji tamɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ kwɛɔ enɛ ehaa lɛ. Biblia lɛ jie suɔmɔ ni eyɔɔ akɛ ekɛ ehe aaawo tawuu mli lɛ kɛtee, ni ebɔi edɔlɛ, ewerɛho, enyɛ̃ɛ kɛ ehaomɔ lɛ tsamɔ. Ena akɛ Biblia lɛ yɛ tsofa ni naa wa kɛha tsui lɛ.

Mɛɛ gbɛ nɔ Biblia lɛ yeɔ ebuaa mɔ koni etsa ehenumɔŋ pilamɔi yɛ? Kulɛ etsakeŋ nɔ ni ba Abraham nɔ lɛ. Ni kɛlɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kanemɔ kɛ enɔjwɛŋmɔ ha esusumɔ kɛ Bɔlɔ lɛ nɔ̃ lɛ bakpã gbee. Amrɔ nɛɛ eyɛ hiɛnɔkamɔ kɛha wɔsɛɛ be, ni eyɛ nibii heei ni esa akɛ etsu he nii klɛŋklɛŋ. Nibii ni Nyɔŋmɔ buɔ akɛ ehe hiaa lɛ, no ebafee nɔ ni ebuɔ akɛ ehe hiaa. Beni enɛ bɔi baa nɔŋŋ pɛ lɛ, pilamɔi ni yɔɔ etsui mli lɛ bɔi tsamɔ. Nakai ji bɔ ni aye abua Abraham koni etsake.

Anyɛ Enɔ Awo Maŋ Tawuu Mli

Afɔ́ Abraham yɛ afi 1930 afii lɛ amli yɛ Afrika. Yɛ jeŋ ta ni ji enyɔ lɛ sɛɛ lɛ, maŋ ko ni he wa ni bɛŋkɛ ye emaŋ lɛ nɔ, shi Abraham maŋbii lɛ ateŋ mɛi babaoo miitao heyeli. Yɛ afi 1961 lɛ, Abraham kɛ ehe yabɔ heyeli kuu ko ni kɛ tu wuu ta amɛshi maŋ ni he wa ni bɛŋkɛ amɛ lɛ.

Abraham tsɔɔ mli akɛ: “Wɔhenyɛlɔi ji amɛ. Amɛto gbɛjianɔ koni amɛgbe wɔ, no hewɔ lɛ wɔtee koni wɔyagbe amɛ.”

Bei pii lɛ, Abraham wala yajeɔ oshara mli, no hewɔ lɛ yɛ afi 1982 mli, beni amɛkɛ tu ewuu ta afii 20 sɛɛ lɛ, ejo foi kɛtee Europa. Yɛ nakai beaŋ lɛ, eshwɛ fioo ni ebaaye afii 50, ni ená be eha ehe koni ekɛsusu eshihilɛ gbɛ lɛ he. Mɛni ji otii ni ekɛma ehiɛ? Mɛni yɔɔ wɔsɛɛ be kɛha lɛ? Abraham kɛ Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɛi komɛi kpe ni ebɔi kpeeiyaa. Ekai akɛ beni eyɔɔ Afrika afii komɛi ni eho lɛ, no mli lɛ ekane dɛhiɛmɔ wolo ko ni Odasefonyo ko kɛha lɛ lɛ. Dɛhiɛmɔ wolo lɛ tsɔɔ paradeiso ko ni baa shikpɔŋ nɔ kɛ ŋwɛi nɔyeli ni baaye adesai anɔ. Ani ebaanyɛ eba mli anɔkwale diɛŋtsɛ?

Abraham kɛɛ akɛ: “Mikase kɛjɛ Biblia lɛ mli akɛ, mifite nakai afii lɛ fɛɛ ni mikɛmiiwu ta. Nɔyeli pɛ ni kɛ adesai baaye yɛ jalɛ naa ji Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ.”

Beni abaptisi Abraham akɛ Yehowa Odasefonyo sɛɛ lɛ, etsɛɛɛ ni nuu ko ni gbɛi ji Robert jo foi kɛshi Afrika kɛtee Europa maŋtiase ni Abraham yɔɔ mli lɛ mli. Robert kɛ Abraham ewuu yɛ nakai ta kome too lɛ nɔŋŋ mli, shi esoro afãi ni mɔ fɛɛ mɔ yɔɔ. Bei pii lɛ, Robert yiŋ feɔ lɛ kɔshikɔshi yɛ yiŋtoo diɛŋtsɛ ni yɔɔ shihilɛ mli lɛ he. Eji nuu ni sumɔɔ jamɔ, ni akɛni ekane Biblia lɛ fãi komɛi hewɔ lɛ, ele akɛ Nyɔŋmɔ gbɛi ji Yehowa. Beni Odasefoi ni yɔɔ asafo ni Abraham yɔɔ mli lɛ mli lɛ kɛ amɛhe ha akɛ amɛbaaye amɛbua Robert koni enu Biblia lɛ shishi jogbaŋŋ lɛ, ekpɛlɛ nɔ amrɔ nɔŋŋ.

Robert tsɔɔ mli akɛ: “Kɛjɛ shishijee tɔ̃ɔ lɛ, gbɛ ni Odasefoi lɛ kɛ gbɛii ni ji Yehowa kɛ Yesu lɛ tsuɔ nii amɛhaa lɛ ná minɔ hewalɛ waa, ni etsɔɔ akɛ amɛji mɛi srɔto ni esoro amɛ. No kɛ nɔ ni mile momo yɛ Biblia lɛ mli lɛ kpãa gbee. Odasefoi lɛ sáa amɛhe falefale hu ni amɛyɛ mlihilɛ kɛha mɛi krokomɛi, ni maŋ mli ni amɛjɛ lɛ kɔɔɔ he eko. Nibii ni tamɔ nɛkɛ ná minɔ hewalɛ waa diɛŋtsɛ.”

Henyɛlɔi Batsɔmɔ Nanemɛi

Robert kɛ Abraham ni ji tsutsu henyɛlɔi lɛ etsɔmɔ nanemɛi ni bɛŋkɛ kpaakpa agbɛnɛ. Amɛsɔmɔɔ akɛ be-fɛɛ sanekpakpa jajelɔi yɛ nakai Yehowa Odasefoi asafo lɛ nɔŋŋ mli. Abraham tsɔɔ mli akɛ: “Beni awuɔ nakai ta lɛ, miyiŋ feɔ mi kɔshikɔshi yɛ bei babaoo mli yɛ bɔ ni enyɛɔ ebaa lɛ akɛ mɛi ni yɔɔ maji ni bɛŋkɛ lɛ amli lɛ—ni amɛteŋ mɛi babaoo yɔɔ jamɔ kome too lɛ nɔŋŋ mli lɛ—nyɛ̃ɔ amɛhe lɛ hewɔ. Robert kɛ mi yaa sɔlemɔ kome too lɛ nɔŋŋ, ni kɛlɛ wɔkɛ wɔhe wuu ta. Amrɔ nɛɛ, Yehowa Odasefoi ji wɔyi enyɔ lɛ fɛɛ, ni wɔhemɔkɛyeli lɛ efee wɔ ekome.”

Robert kɛfata he akɛ: “No ji srɔtofeemɔ ni yɔɔ mli. Amrɔ nɛɛ, wɔyɛ hemɔkɛyeli ko ni haa wɔfeɔ anɔkwa nyɛmifeemɔ ko fã mli. Wɔyaŋ ta kɔkɔɔkɔ dɔŋŋ.” Biblia lɛ ená hewalɛ ni naa wa waa yɛ nɛkɛ tsutsu henyɛlɔi nɛɛ atsuii anɔ. Hekɛnɔfɔɔ kɛ naanyobɔɔ eye nyɛ̃ɛ kɛ shihilɛ ni esaaa najiaŋ fiofio.

Yɛ be mli ni Abraham kɛ Robert wuɔ ta lɛ, nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ oblahii enyɔ krokomɛi hu yɛ fãi srɔtoi enyɔ lɛ mli yɛ tawuu ni kã maji enyɔ ni bɛŋkɛ amɛ lɛ mli. Etsɛɛɛ ni Biblia lɛ tsu nii akɛ tsofa ko ni naa wa waa ni baatsa amɛtsuii lɛ hu. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

Nyɛgbea Mɛi—Koni Agbɛnɛ Nyɛgboi akɛ Lá Odasefoi

Atsɔɔ Gabriel ni atsɔse lɛ yɛ weku ni sumɔɔ jamɔ mli lɛ akɛ ejaku maŋ lɛ miipiŋ yɛ jamɔŋ tawuu mli. No hewɔ lɛ beni eye afii 19 lɛ, ekɛ ehe yawo asraafoi anitsumɔ mli ni ebi koni akɛ lɛ aya ta lɛ hiɛ. Beni shɛɔ nyɔji 13 lɛ, eyɛ tawuui ni yɔɔ gbeyei fe fɛɛ lɛ mli, bei komɛi lɛ ekɛ henyɛlɔ lɛ teŋ jɛkɛmɔ ji kilomita kome kɛ fã pɛ. Ekɛɛ akɛ: “Mikaiɔ be kome ko titri. Wɔ asraafoi onukpa lɛ kɛɛ wɔ akɛ henyɛlɔ lɛ baatutua wɔ nakai nyɔɔŋ lɛ. Wɔtsui fã aahu akɛ wɔbɔi wɔ tuŋtɛi lɛ tswiamɔ nyɔɔŋ muu fɛɛ.” Ebuɔ mɛi ni jɛ maji ni bɛŋkɛ lɛ amli akɛ henyɛlɔi ni sa gbele. “Misusumɔ ji akɛ ni magbe gbɔmɛi babaoo bɔ ni manyɛ. Kɛkɛ lɛ, taakɛ minanemɛi lɛ babaoo ji lɛ, miisumɔ ni magbo akɛ lá odasefonyo.”

Shi kɛlɛ, etsɛɛɛ ni Gabriel yiŋ bafutu. Ejo foi kɛtee gɔji lɛ anɔ, efo husu lɛ nigii kɛtee maŋ ni wuuu ta lɛ eko mli, ni efã gbɛ kɛtee Europa. Etee nɔ ebi Nyɔŋmɔ nɔ hewɔ ni shihilɛ mli wa waa nɛkɛ, kɛji akɛ naagbai ji toigbalamɔ ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ. Ekɛ Yehowa Odasefoi bakpe, ni amɛtsɔɔ lɛ kɛjɛ Biblia lɛ mli nɔ hewɔ ni shihilɛ mli eyi obɔ kɛ naagbai babaoo nɛkɛ lɛ.—Mateo 24:3-14; 2 Timoteo 3:1-5.

Yɛ be mli ni Gabriel kaseɔ Biblia lɛ waa lɛ, belɛ nakai nɔŋŋ eyɔseɔ waa akɛ anɔkwale lɛ yɛ mli. “Mikase akɛ wɔbaanyɛ wɔhi shi kɛya naanɔ yɛ paradeiso yɛ shikpɔŋ nɔ. Naakpɛɛ sane ji akɛ, no ji nɔ ko ni mishweɔ akɛ maná beni miji gbekɛ lɛ.” Biblia lɛ shɛje Gabriel mii ni ejɔɔ etsui ni ehao aahu kɛbashi amrɔ nɛɛ lɛ he. Ehenumɔŋ pilamɔi ni mli wa waa lɛ bɔi tsamɔ. No hewɔ lɛ beni shɛ be ni Gabriel kɛ Daniel ni ji tsutsu henyɛlɔ lɛ kpe lɛ, enáaa nyɛ̃ɛ ehaaa lɛ dɔŋŋ. Shi mɛni ha Daniel ba Europa?

“Kɛ Oyɛ Lɛɛlɛŋ lɛ, Ofainɛ Ye Obua Mi!”

Atsɔse Daniel akɛ Katoliknyo ni beni eye afii 18 lɛ atsɛ́ lɛ kɛtee asraafoi anitsumɔ mli. Atsu lɛ kɛtee koni eyanɔ yɛ ta ni Gabriel nɔɔ yɛ mli lɛ nɔŋŋ mli, shi yɛ afã kroko lɛ. Beni Daniel bɛŋkɛɔ ta lɛ hiɛ lɛ, no mli lɛ etá tawuu tsɔne mli ni atswa tsɔne lɛ okplɛm. Enanemɛi lɛ gboi, ni epila waa diɛŋtsɛ ni aŋɔ lɛ kɛtee akɛ gboklɛfonyo. Eye nyɔji babaoo yɛ helatsamɔhe lɛ kɛ nsra lɛ mli dani ajie lɛ kɛtee maŋ ni fataaa tawuu lɛ he lɛ mli. Akɛni efee shoo ni ehe nibii fɛɛ etã hewɔ lɛ, ebɔi he susumɔ akɛ ebaagbe ehe. Daniel sɔle eha Nyɔŋmɔ akɛ: “Kɛ oyɛ lɛɛlɛŋ lɛ, ofainɛ ye obua mi!” Enɔ jetsɛremɔ nɔŋŋ lɛ, Yehowa Odasefoi tee eŋɔɔ ni amɛnyɛ amɛha esanebimɔi babaoo lɛ hetoo. Yɛ naagbee lɛ, efã gbɛ kɛtee Europa akɛ abobalɔ. Shikome ekoŋŋ lɛ, Daniel kɛ ehe yabɔ Odasefoi lɛ ni ekase Biblia lɛ. Nɔ ni ekase lɛ ha eye ehe kɛjɛ eyeyeeyefeemɔ kɛ emanehulu lɛ he.

Nanemɛi kpakpai ji Gabriel kɛ Daniel agbɛnɛ, ni amɛfee ekome yɛ mumɔŋ nyɛmimɛi akuu mli akɛ Yehowa Odasefoi ni abaptisi amɛ. Gabriel kɛɛ akɛ: “Suɔmɔ ni miyɔɔ kɛha Yehowa kɛ Biblia lɛ he nilee lɛ eye ebua mi koni mana nibii tamɔ bɔ ni enaa nii ehaa lɛ. Daniel jeee mihenyɛlɔ dɔŋŋ. Afii komɛi ni eho lɛ, kulɛ maná he miishɛɛ waa akɛ magbe lɛ. Biblia lɛ etsɔɔ mi nɔ ni tamɔɔɔ nakai kwraa—ákɛ masumɔ ni magbo maha lɛ.”

Daniel kɛɛ akɛ: “Mina mɛi ni jɛ jamɔi srɔtoi kɛ maji srɔtoi amli ni miigbegbee amɛhe. Ni mɛi yɛ jamɔ kome too lɛ nɔŋŋ mli ni yɛ tawuu lɛ mli afãi srɔtoi lɛ amli ni miigbegbee amɛhe. Beni mina enɛ lɛ, misusu akɛ Nyɔŋmɔ sa shwamɔ. Amrɔ nɛɛ mile akɛ Satan ji mɔ ni yɔɔ tawuui fɛɛ sɛɛ. Nanemɛi heyelilɔi ji Gabriel kɛ mi agbɛnɛ. Wɔkɛ wɔhe wuŋ ta kwraa dɔŋŋ!”

“Nyɔŋmɔ Wiemɔ Hiɛ Kã ni Eyɛ Hewalɛ”

Mɛni hewɔ ni Abraham, Robert, Gabriel, kɛ Daniel tsake kwraa nɛkɛ? Te amɛfee tɛŋŋ amɛjie nyɛ̃ɛ kɛ awerɛho ni ehe shi waa yɛ amɛtsuii amli lɛ kɛtee kwraa lɛ?

Nɛkɛ hii nɛɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ kane anɔkwale lɛ kɛjɛ Biblia lɛ ni “hiɛ kã ni eyɛ hewalɛ” lɛ mli, ni amɛjwɛŋ nɔ, ni amɛkase. (Hebribii 4:12) Biblia lɛ Ŋmalɔ lɛ ji adesai a-Bɔlɔ lɛ ni le bɔ ni efeɔ ni enáa mɔ ni sumɔɔ ni ebo lɛ toi ni ekase nii lɛ tsui lɛ nɔ hewalɛ kpakpa. “Ŋmalɛ fɛɛ ŋmalɛ ni jɛ Nyɔŋmɔ Mumɔ lɛŋ lɛ ehi ha nitsɔɔmɔ kɛ hiɛkamɔ kɛ mɔsaamɔ kɛ tsɔsemɔ ni yɔɔ jalɛ mli lɛ.” Kɛ nikanelɔ ko ha Biblia lɛ kudɔ lɛ nɔŋŋ pɛ lɛ, enáa nibii kpakpai kɛ shishitoo tɛi heei ni afolɔ ashwie shi. Ejeɔ shishi ekaseɔ bɔ ni Yehowa kwɛɔ nibii ehaa. Nɛkɛ nifeemɔ nɛɛ haa enáa sɛɛnamɔi babaoo, ni tawuu mli pilamɔi atsamɔ hu fata he.—2 Timoteo 3:16.

Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsɔɔ mli akɛ maŋ, hewolonɔ su, loo wiemɔ kuu ko kwraa bɛ ni hi fe ekroko lɛ loo ni ekroko lɛ hi fe no. “Nyɔŋmɔ jeee mɛi ahiɛaŋkwɛlɔ; shi moŋ maŋ fɛɛ maŋ mli lɛ, mɔ ni sheɔ lɛ gbeyei ni etsuɔ jalɛ nii lɛ, lɛ ji mɔ ni saa ehiɛ.” Ayeɔ abuaa nikanelɔ ni kpɛlɛɔ enɛ nɔ lɛ koni eye henumɔi ni ji hewolonɔ su loo nyɛ̃ɛ ni yaa nɔ yɛ maŋ lɛ mli lɛ anɔ kunim fiofio.—Bɔfoi lɛ Asaji 10:34, 35.

Biblia gbalɛi tsɔɔ akɛ, etsɛŋ ni Nyɔŋmɔ kɛ e-Mesia Maŋtsɛyeli lɛ baaye adesai aŋmɛnɛŋmɛnɛ nɔyeli he gbɛjianɔtoo lɛ najiaŋ. Nyɔŋmɔ baatsɔ nɔyeli nɛɛ nɔ ‘ehã tai asɛɛ afo kɛya shikpɔŋ lɛ naagbeehei.’ Abaajie nitsumɔ gbɛjianɔtoi ni woɔ tawuui amli hewalɛ ni amɛwoɔ mɛi hewalɛ ni amɛwuu ta lɛ eko lɛ kɛya. Abaatee mɛi ni agbeɔ amɛ yɛ ta mli lɛ ashi ni aha amɛ hegbɛ ni amɛhi shi yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ. Ehe ebahiaŋ ni mɔ ko ajo foi yɛ tutualɔ loo yiwalɔ ko naa.—Lala 46:10; Daniel 2:44; Bɔfoi lɛ Asaji 24:15.

Biblia lɛ kɛɔ yɛ adesai ni yɔɔ yɛ nakai be lɛ mli lɛ ahe akɛ: “Amɛaamamɔ tsũi, ni amɛaahi mli, ni amɛaafee weintromi, ni amɛaaye mli yibii! Amɛmamɔŋ tsũi, ní mɔ kroko ahi mli . . . Amɛgboŋ deŋme yakatswaa, ni amɛfɔŋ amɛhaŋ oshara.” Nifitemɔ loo pilamɔ ko kwraa bɛ ni atsaŋ. Hemɔkɛyeli ni aaaná yɛ hiɛnɔkamɔ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ jieɔ awerɛho kɛ dɔlɛ kɛjɛɔ gbɔmɔ tsui mli fiofio.—Yesaia 65:21-23.

Eji anɔkwale akɛ Biblia lɛ ji tsofa ni naa wa kɛha tsui lɛ. Emli nitsɔɔmɔi lɛ miitsa tawuu mli pilamɔi lɛ momo. Tsutsu henyɛlɔi miifee ekome yɛ majimaji ateŋ nyɛmifeemɔ kome mli. Tsamɔ nifeemɔ nɛɛ baakã he aya nɔ yɛ Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo hee lɛ mli kɛyashi beni nyɛ̃ɛ kɛ amanehulu, dɔlɛ kɛ awerɛho bɛ adesai atsuiiaŋ dɔŋŋ. Bɔlɔ lɛ woɔ shi akɛ “akaiŋ tsutsu nii lɛ dɔŋŋ, ni asaŋ ebaŋ jwɛŋmɔ mli dɔŋŋ.”—Yesaia 65:17.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 2 Atsake gbɛii ni yɔɔ sane nɛɛ mli lɛ ekomɛi.

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 4]

“Mikase kɛjɛ Biblia lɛ mli akɛ mifite nakai afii lɛ fɛɛ ni mikɛmiiwu ta”

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 5]

Biblia lɛ baanyɛ aná hewalɛ ni naa wa waa yɛ tsutsu henyɛlɔi atsuii anɔ

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 6]

Hekɛnɔfɔɔ kɛ naanyobɔɔ yeɔ nyɛ̃ɛ kɛ shihilɛ ni esaaa najiaŋ fiofio

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 6]

Kɛ nikanelɔ ko ha Biblia lɛ kudɔ lɛ nɔŋŋ pɛ lɛ, enáa nibii kpakpai kɛ shishitoo tɛi heei ni afolɔ ashwie shi

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Tsutsu henyɛlɔi miifee ekome yɛ majimaji ateŋ nyɛmifeemɔ kome mli agbɛnɛ

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 4 lɛ Jɛ]

Refugee camp: UN PHOTO 186811/J. Isaac