Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Oohi Shi yɛ Ohenɔjɔɔmɔ lɛ Naa?

Ani Oohi Shi yɛ Ohenɔjɔɔmɔ lɛ Naa?

Ani Oohi Shi yɛ Ohenɔjɔɔmɔ lɛ Naa?

Ni nɔ fɛɛ nɔ ní nyɛfeɔ lɛ, nyɛjiea nyɛmusuŋ nyɛtsua, taakɛ [Yehowa, “NW”] nyɛtsuɔ nyɛhaa ni jeee gbɔmɛi.”—KOLOSEBII 3:23.

1. Yɛ je lɛŋ shishitsɔɔmɔ naa lɛ, mɛni wiemɔ ni ji “henɔjɔɔmɔ” lɛ tsɔɔ?

TE KPƆIAŊGBƆLELƆI feɔ tɛŋŋ amɛbɔɔ mɔdɛŋ fe fɛɛ ní amɛaanyɛ hu? Yɛ tɛnis, bɔɔl tswaa, basketball, baseball, foidamɔ, gɔlf, loo kpɔiaŋgbɔlemɔi krokomɛi amli lɛ, mɛi ní he esa fe fɛɛ lɛ shɛɔ amɛmɔdɛŋbɔɔ ní fe fɛɛ lɛ he kɛtsɔɔ henɔjɔɔmɔ ní yɔɔ shiŋŋ pɛ nɔ. Gbɔmɔtsoŋ kɛ jwɛŋmɔŋ tsɔsemɔ ji nibii ni baa klɛŋklɛŋ. Enɛ kɛ wiemɔ ni ji “ajɔɔ he nɔ” lɛ naatsɔɔmɔi srɔtoi lɛ ateŋ ekome, ni ji “atuu he kwraa kɛha susumɔ loo nifeemɔ gbɛ krɛdɛɛ ko” lɛ kpãa gbee jogbaŋŋ.

2. Mɛni “henɔjɔɔmɔ” tsɔɔ yɛ Biblia lɛ mli? Feemɔ ehe nɔkwɛmɔnɔ.

2 Shi kɛlɛ, mɛni “henɔjɔɔmɔ” tsɔɔ yɛ Biblia shishinumɔ naa? “Ajɔɔ he nɔ” ji Hebri feemɔ wiemɔ ko ni hiɛ shishinumɔ akɛ “atsi he kwraa; atsi he, agbala he shi.” * Yɛ blema Israel lɛ, Osɔfonukpa Aaron búɔ fai ko ní akɛ “hiɛnaa nii krɔŋkrɔŋ” etá hiɛ, ni ji hiɛtamɔ nii ní akɛ shika ŋmiiŋmi efee, ní akpɛ́ Hebri wiemɔi yɛ nɔ akɛ “Krɔŋkrɔŋ Ha Yehowa.” No fee kaimɔ nɔ̃ kɛha osɔfonukpa lɛ akɛ esa akɛ etsi ehe kɛjɛ nibii ní baabule he krɔŋkrɔŋ lɛ fɛɛ ahe kwraa “ejaakɛ e-Nyɔŋmɔ lɛ mufɔɔ mu lɛ akekere lɛ yɛ eyiteŋ.”—2 Mose 29:6; 39:30; 3 Mose 21:12.

3. Te esa akɛ henɔjɔɔmɔ asa wɔjeŋba he eha tɛŋŋ?

3 Wɔnyɛɔ wɔnaa kɛjɛɔ eshishinumɔ nɛɛ mli akɛ henɔjɔɔmɔ ji hiɛdɔɔ sane. Etsɔɔ suɔmɔ mli ní ajɛɔ ajieɔ he kpo ákɛ Nyɔŋmɔ tsulɔ, ni ebiɔ jeŋba ní he tse. No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔnu nɔ hewɔ ní bɔfo Petro tsɛ́ Yehowa wiemɔi asɛɛ ákɛ ewie akɛ: “Nyɛfea krɔŋkrɔŋ, ejaakɛ krɔŋkrɔŋ ji mi” lɛ shishi. (1 Petro 1:15, 16) Ákɛ Kristofoi ní ejɔɔ amɛhe nɔ lɛ, gbɛnaa nii ní tsii kã wɔnɔ akɛ wɔhi shi yɛ wɔhenɔjɔɔmɔ lɛ naa, ní wɔye anɔkwa kɛyashi naagbee. Shi mɛni fata Kristofonyo henɔjɔɔmɔ lɛ he?—3 Mose 19:2; Mateo 24:13.

4. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔtsɔɔ wɔshɛɔ nifeemɔ gbɛ ni ji henɔjɔɔmɔ lɛ he, ni abaanyɛ akɛto mɛni he?

4 Beni wɔná Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ eyiŋtoi, kɛ Yesu Kristo hu kɛ gbɛfaŋnɔ ní etsuɔ yɛ nakai yiŋtoi lɛ amli lɛ ahe anɔkwa nilee sɛɛ lɛ, wɔ diɛŋtsɛ wɔkpɛ wɔyiŋ akɛ wɔbaasɔmɔ Nyɔŋmɔ kɛ wɔtsui muu fɛɛ, kɛ wɔjwɛŋmɔ, wɔsusuma, kɛ wɔhewalɛ fɛɛ. (Marko 8:34; 12:30; Yohane 17:3) Abaanyɛ abu enɛ po ákɛ kita ní wɔ diɛŋtsɛ wɔkã, wɔhe nɔ ní wɔjɔɔ kwraa wɔha Nyɔŋmɔ. Wɔhenɔjɔɔmɔ lɛ jeee nɔ ni wɔjɛ henumɔ folo ko kɛkɛ mli wɔfee. Eji nɔ ni wɔje gbɛ wɔsusu he jogbaŋŋ kɛtsɔ sɔlemɔ nɔ, kɛtsɔ wɔjwɛŋmɔŋ nyɛmɔ lɛ kɛ nitsumɔ nɔ. Enɛ hewɔ lɛ, ejeee yiŋkpɛɛ ní baahi shi be kukuoo ko kɛkɛ. Wɔnyɛŋ wɔfee tamɔ mɔ ko ní kɛ tsinakɔi jeɔ humɔ shishi, kɛkɛ lɛ kɛ́ eshɛ teŋ lɛ ekpá kwraa ejaakɛ nitsumɔ lɛ wa tsɔ fe nine, loo akɛni ekolɛ ebaatsɛ dani nikpamɔ be lɛ baashɛ, aloo akɛni ebɛ nɔmimaa akɛ eŋmɔ lɛ baafee ekpakpa lɛ hewɔ. Susumɔ mɛi ní ‘kɛ amɛniji mɔmɔ tsinakɔi,’ ni ji teokrase gbɛnaa nii amli kɛtsɔmɔ haomɔi kɛ naagbai fɛɛ amli kɛyagbe naa lɛ ateŋ mɛi komɛi anɔkwɛmɔnii ahe okwɛ.—Luka 9:62; Romabii 12:1, 2.

Amɛtsiii Amɛhe Kɛjɛɛɛ Amɛhenɔjɔɔmɔ lɛ He

5. Yeremia ji Nyɔŋmɔ tsulɔ ní ejɔɔ ehe nɔ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ ní sa kadimɔ waa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

5 Yeremia gbalɛ nitsumɔ ní etsu yɛ Yerusalem lɛ hé be fálɛ ní fe afii 40 (647-607 D.Ŋ.B.), ni ejeee nitsumɔ ní yɔɔ mlɛo. Ele efatɔɔi hu jogbaŋŋ. (Yeremia 1:2-6) Ehe miihia ní ená ekãa kɛ tsuishiŋmɛɛ koni enyɛ ekɛ Yuda bii kuɛŋtilɔi lɛ anyɛ akpe daa gbi. (Yeremia 18:18; 38:4-6) Shi kɛlɛ, Yeremia kɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa Nyɔŋmɔ nɔ, ni ewo lɛ hewalɛ, ni enyɛ ehi shi akɛ Nyɔŋmɔ tsulɔ ní ejɔɔ ehe nɔ lɛɛlɛŋ.—Yeremia 1:18, 19.

6. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ bɔfo Yohane fee efɔ̃ shi eha wɔ?

6 Ni bɔfo Yohane anɔkwafo lɛ, mɔ ni atswa enaneshi tũ kɛtee Patmo ŋshɔkpɔ ní jɛmɛ hilɛ wa waa lɛ nɔ, yɛ egbɔlɛ beaŋ “yɛ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ kɛ Yesu Kristo he odaseyeli lɛ hewɔ” lɛ hu? (Kpojiemɔ 1:9) Eŋmɛ etsui shi ni ekɛ nɔ ni miihe ashɛ afii 60 hi shi yɛ ehenɔjɔɔmɔ shihilɛ lɛ mli akɛ Kristofonyo. Ehi shi kɛtsɔ Yerusalem hiɛkpatamɔ ní Roma asraafoi lɛ kɛba lɛ mli. Ená hegbɛ hu akɛ eeeŋma Sanekpakpai lɛ ekome, kɛ woji etɛ ní jɛ mumɔŋ, kɛ Kpojiemɔ wolo lɛ ní etsɔ hiɛ ena Harmagedon ta lɛ he ninaa yɛ mli lɛ. Ani eŋmɛɛ esɔɔmɔ lɛ he beni ená ele akɛ Harmagedon baŋ yɛ ewala shihilɛ be mli lɛ? Ani egbɔjɔ ehe kɛba shikpilikpiifeemɔ mli? Dabi, Yohane tee nɔ eye anɔkwa aahu kɛtee gbele mli, ejaakɛ ele akɛ eyɛ mli akɛ ‘be ní ato lɛ ebɛŋkɛ’ moŋ, shi eninaai lɛ amlibaa baaba yɛ sɛɛ mli be ko kwraa mli.—Kpojiemɔ 1:3; Daniel 12:4.

Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ Henɔjɔɔmɔ He Nɔkwɛmɔnii

7. Nyɛminuu ko fee Kristofoi ahenɔjɔɔmɔ he nɔkwɛmɔnɔ fɛfɛo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

7 Yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ hu lɛ, Kristofoi anɔkwafoi akpei abɔ kɛ anɔkwayeli ekpɛtɛ amɛhenɔjɔɔmɔ lɛ he, yɛ wala mli ní amɛbɛ ní amɛaaye Harmagedon he odase lɛ fɛɛ sɛɛ. Mɔ ko ní tamɔ nakai ji Ernest E. Beavor ní jɛ England lɛ. Ebatsɔ Odasefonyo yɛ afi 1939 mli yɛ Jeŋ Ta II lɛ shishijee gbɛ, ni ekpá adafitswaa saji amli mfoniri-shamɔ nitsumɔ ní shwereɔ waa yɛ nakai beaŋ lɛ koni enyɛ ekɛ ehe awo be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Akɛni etee nɔ ehiɛ ehe ní ekɛwooo maŋ saji amli lɛ mli ákɛ Kristofonyo hewɔ lɛ, ayawo lɛ tsuŋ afii enyɔ. Eweku lɛ kɛ anɔkwayeli fĩ esɛɛ, ni yɛ afi 1950 lɛ, ebii etɛ lɛ tee Buu Mɔɔ Biblia Gilead Skul kɛha maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi atsɔsemɔ lɛ, yɛ New York. Nyɛminuu Beavor yɛ ekãa yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli aahu akɛ enanemɛi wo lɛ gbɛi akɛ Harmagedon Ernie. Ekɛ anɔkwayeli hi shi yɛ ehenɔjɔɔmɔ lɛ naa, ni etee nɔ ejaje bɔ ni Nyɔŋmɔ ta ní ji Harmagedon lɛ ebɛŋkɛ kpaakpa lɛ etsɔɔ aahu kɛyashi be ní egbo yɛ afi 1986. Ebuuu ehenɔjɔɔmɔ lɛ akɛ be kukuoo mli yelikɛfuamɔ ko ní ekɛ Nyɔŋmɔ efee! *1 Korintobii 15:58.

8, 9. (a) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ oblahii babaoo fee amɛfɔ̃ shi yɛ Spain yɛ Franco yiwalɛ nɔyeli lɛ beaŋ? (b) Mɛɛ saji esa akɛ wɔbi wɔhe?

8 Ekãa ní naa baaa shi lɛ he nɔkwɛmɔnɔ kroko hu jɛ Spain. Beni Franco yiwalɛ nɔyeli lɛ yeɔ nɔ (afi 1939-1975) lɛ, Odasefoi oblahii ohai abɔ ní ejɔɔ amɛhe nɔ lɛ kɔ́ shidaamɔ ákɛ Kristofoi ní kɛ amɛhe wooo maŋ saji amli. Amɛteŋ mɛi babaoo ye afii nyɔŋma loo nɔ ni fe nakai yɛ asraafoi atsuŋwoohei amli. Odasefonyo ko ni atsɛɔ lɛ Jesús Martín lɛ po ye tsuŋwoo bei ní kɛ́ abua naa lɛ efeɔ afii 22 yɛ tsuŋ. Aje gbɛ ayi lɛ waa beni eyɔɔ asraafoi atsuŋwoo mli yɛ Afrika Kooyigbɛ lɛ. Enɛɛmɛi ateŋ eko kwraa bɛ mlɛo kɛha lɛ, shi no haaa eŋmɛɛ saji ahe ní akɛsaa.

9 Bei pii lɛ, nɛkɛ oblahii nɛɛ leee be ní abaaŋmɛɛ amɛhe, kɛji eeeba akɛ abaaŋmɛɛ amɛhe po, ejaakɛ amɛyɛ fɔbuu he tsuŋwoo bei babaoo ní tsara nɔ. Ni kɛlɛ, amɛtee nɔ amɛhiɛ amɛ emuuyeli lɛ mli ni amɛhiɛ ekãa ní amɛyɔɔ kɛha sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli beni amɛyɔɔ tsuŋwoo mli lɛ. Beni shihilɛ lɛ bɔi hilɛ yɛ naagbee kwaa yɛ afi 1973 lɛ, aŋmɛɛ Odasefoi nɛɛ, ní no mli lɛ amɛteŋ mɛi pii eye afii 30 kɛyaa lɛ ahe kɛjɛ tsuŋwoo mli ni amɛkɛ amɛhe wo be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli amrɔ nɔŋŋ, ni amɛteŋ mɛi komɛi tsɔmɔ gbɛgbalɔi krɛdɛɛi kɛ nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi. Amɛhi shi yɛ amɛhenɔjɔɔmɔ lɛ naa yɛ tsuŋwoo be lɛ mli, ni amɛteŋ mɛi babaoo etee nɔ efee nakai kɛjɛ be mli ní aŋmɛɛ amɛhe lɛ kɛbaa nɛɛ. * Ni wɔ ní wɔyɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu? Ani wɔmiiye wɔhenɔjɔɔmɔ lɛ mli anɔkwale tamɔ bɔ ni anɔkwafoi nɛɛ fee lɛ?—Hebribii 10:32-34; 13:3.

Wɔhenɔjɔɔmɔ lɛ He Jwɛŋmɔ Kpakpa Namɔ

10. (a) Te esa akɛ wɔbu wɔhenɔjɔɔmɔ lɛ wɔha tɛŋŋ? (b) Te Yehowa buɔ sɔɔmɔ ní wɔkɛhaa lɛ lɛ ehaa tɛŋŋ?

10 Te wɔbuɔ wɔhe nɔ ní wɔjɔɔ wɔha Nyɔŋmɔ akɛ wɔbaafee esuɔmɔnaa nii lɛ wɔhaa tɛŋŋ? Ani no ji nɔ ni baa klɛŋklɛŋ yɛ wɔshihilɛ mli? Bɔ fɛɛ bɔ ní wɔshihilɛ ji, kɛji gbekɛbii ji wɔ jio, wɔdara jio, wɔbote gbalashihilɛ mli loo wɔji oshijafoi jio, wɔyɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ loo wɔhe miiye jio lɛ, esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ní wɔhi shi yɛ wɔhenɔjɔɔmɔ lɛ naa, yɛ bɔ ni wɔshihilɛ ji lɛ kɛ gbeekpamɔ naa. Ekolɛ mɔ ko shihilɛ baaŋmɛ lɛ gbɛ ní esɔmɔ yɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli akɛ gbɛgbalɔ, ákɛ nitsulɔ ní kɛ ehe eha yɛ Buu Mɔɔ Asafo lɛ nitsumɔhe nine lɛ eko mli, ákɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ, aloo yɛ gbɛfaa nitsumɔ lɛ mli. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, ekolɛ fɔlɔi komɛi bɛ dekã tsɔ yɛ gbɛnaa nii ahe nitsumɔ hewɔ, ní amɛmiitsu amɛweku lɛ heloonaa kɛ mumɔŋ hiamɔ nii ahe nii. Ani ŋmɛlɛtswai fioo ní amɛkɛtsuɔ nii daa nyɔŋ nɔ yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ jara waaa yɛ Yehowa hiɛ tamɔ ŋmɛlɛtswai babaoo ní be-fɛɛ sɔɔlɔ kɛtsuɔ nii lɛ? Dabi. Nyɔŋmɔ kpaaa nɔ ni wɔbɛ eko lɛ gbɛ kɛjɛɛɛ wɔdɛŋ kɔkɔɔkɔ. Bɔfo Paulo jaje shishitoo mla nɛɛ akɛ: “Kɛ́ tsui yɛ he lɛ, esa hiɛ hu bɔ ni mɔ oyɔɔ, jeee bɔ ni obɛ.”—2 Korintobii 8:12.

11. Mɛni nɔ wɔyiwalaheremɔ damɔ?

11 Bɔ fɛɛ bɔ ni eji lɛ, wɔyiwalaheremɔ damɔɔɔ nɔ ko kwraa ní ekolɛ wɔɔfee nɔ, shi moŋ edamɔ Yehowa mlihilɛ ní wɔsaaa ní wɔnáa kɛtsɔɔ Kristo Yesu, wɔ-Nuntsɔ lɛ nɔ lɛ nɔ. Paulo tsɔɔ mli faŋŋ akɛ: “Mɛi fɛɛ efee esha, ni Nyɔŋmɔ anunyam lɛ ebɔ amɛ, ni akɛ eduromɔ lɛ buɔ amɛ bem yaka kɛtsɔɔ kpɔmɔ ní yɔɔ Kristo Yesu mli lɛ nɔ.” Shi kɛlɛ, wɔnitsumɔi lɛ ji Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ amli hemɔkɛyeli ní mli wa ní wɔyɔɔ lɛ he odaseyeli.—Romabii 3:23, 24; Yakobo 2:17, 18, 24.

12. Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔkɛ wɔhe toɔ mɛi krokomɛi ahe lɛ?

12 Ehe ehiaaa ní wɔkɛ wɔhe ato mɛi krokomɛi ahe yɛ bei abɔ ní wɔye yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli, kɛ Biblia kasemɔ woji abɔ ní wɔkɛha mɛi, aloo Biblia mli nikasemɔi abɔ ní wɔfeɔ lɛ gbɛfaŋ. (Galatabii 6:3, 4) Yɛ nɔ ni wɔnyɛ wɔtsu yɛ Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, esa akɛ wɔ fɛɛ wɔkai Yesu heshibaa wiemɔi nɛɛ, akɛ: “Nakai nɔŋŋ nyɛ hu, kɛ́ nyɛfee nibii fɛɛ ní afã nyɛ lɛ, nyɛkɛɛa akɛ: Tsuji ni he bɛ sɛɛnamɔ ko ji wɔ; nɔ ni ji wɔgbɛnaa akɛ wɔtsuɔ lɛ, no pɛ wɔtsu nɛɛ.” (Luka 17:10) Shii enyiɛ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ lɛɛlɛŋ akɛ wɔfee “nibii fɛɛ ní afã” wɔ lɛ? No hewɔ lɛ sanebimɔ lɛ ji akɛ, Te esa akɛ sɔɔmɔ ní wɔkɛhaa Nyɔŋmɔ lɛ afee aha tɛŋŋ?—2 Korintobii 10:17, 18.

Ní Wɔɔha Gbi Fɛɛ Gbi Afee Nɔ ni He Hiaa

13. Mɛɛ su he hiaa wɔ yɛ be mli ní wɔtsuɔ wɔhenɔjɔɔmɔ lɛ he nii lɛ?

13 Beni Paulo kɛ ŋaawoo ha ŋamɛi, wumɛi, bii, fɔlɔi, kɛ tsuji sɛɛ lɛ, eŋma efata he akɛ: “Ni nɔ fɛɛ nɔ ní nyɛfeɔ lɛ, nyɛjiea nyɛmusuŋ nyɛtsua, taakɛ [Yehowa, NW] nyɛtsuɔ nyɛhaa ni jeee gbɔmɛi, ni nyɛle akɛ [Yehowa, NW] dɛŋ nyɛnine baashɛ gboshinii lɛ anɔ yɛ akɛ nyɛnyɔmɔwoo; ejaakɛ Nuntsɔ Kristo nyɛsɔmɔɔ.” (Kolosebii 3:23, 24) Wɔsɔmɔɔɔ ní wɔkɛsa gbɔmɛi ahiɛ kɛtsɔ nɔ ni wɔnyɛɔ wɔtsuɔ yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ nɔ. Wɔmiibɔ mɔdɛŋ ní wɔsɔmɔ Nyɔŋmɔ kɛtsɔ Yesu Kristo nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛnyiɛmɔ nɔ. Etsu esɔɔmɔ nitsumɔ ní sɛɛ etsɛɛɛ lɛ he nii kɛ hehiamɔ henumɔ.—1 Petro 2:21.

14. Mɛɛ kɔkɔbɔɔ Petro kɛha yɛ naagbee gbii lɛ ahe?

14 Bɔfo Petro hu jie hehiamɔ henumɔ kpo. Ebɔ kɔkɔ yɛ ewolo ni ji enyɔ lɛ mli akɛ hefɛoyelɔi—ni ji hemɔkɛyeli kwalɔi kɛ ŋwanejelɔi—baaba yɛ naagbee gbii nɛɛ amli, ni amɛbaateetee sanebimɔi ashi yɛ ba ní Kristo eba lɛ he, yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛsusumɔi anaa. Shi kɛlɛ, Petro wie akɛ: “Jeee tsɛ [Yehowa, NW] haa eshiwoo lɛ sɛɛ tsɛɔ, taakɛ bɔ ni mɛi komɛi buɔ akɛ esɛɛ etsɛ lɛ, shi moŋ etsui shi etoɔ ehaa wɔ, ejaakɛ esumɔɔɔ akɛ mɛi komɛi alaaje, shi moŋ akɛ mɛi fɛɛ atsake amɛtsui. Shi [Yehowa, NW] gbi lɛ baaba tamɔ julɔ baa nyɔɔŋ [lɛ].” Hɛɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, Yehowa gbi lɛ baaba kɛ̃. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔha bɔ ni Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ amli hemɔkɛyeli ní wɔyɔɔ lɛ yɔɔ shiŋŋ ní emli wa ha lɛ hesusumɔ afee wɔ daa gbi hiamɔ nii.—2 Petro 3:3, 4, 9, 10.

15. Te esa akɛ wɔkwɛ gbi fɛɛ gbi yɛ wɔshihilɛ mli wɔha tɛŋŋ?

15 Kɛ́ wɔɔhi shi yɛ wɔhenɔjɔɔmɔ lɛ naa yɛ henilee kpakpa mli lɛ, no lɛ esa akɛ wɔkɛ gbi fɛɛ gbi atsu nii kɛjie Yehowa yi. Yɛ gbi fɛɛ gbi naagbee lɛ, ani wɔbaanyɛ wɔsusu nibii ní wɔfee yɛ mli lɛ ahe ní wɔna bɔ ni wɔye wɔbua yɛ gbɛ ko nɔ kɛha Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ hetsemɔ kɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ jajemɔ? Ekolɛ wɔfee nakai kɛtsɔ wɔjeŋba ní he tse, kɛ wɔsanegbaa ní tswaa mɔ emaa shi, loo suɔmɔ mli ní wɔjɛ wɔsusu wɔweku loo nanemɛi ahe lɛ nɔ. Ani wɔkɛ hegbɛi ní wɔná lɛ tsu nii ni wɔkɛ mɛi krokomɛi gba wɔ Kristofoi ahiɛnɔkamɔ lɛ he sane? Ani wɔye wɔbua mɔ ko koni ekɛ hiɛdɔɔ asusu Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ ahe? Nyɛhaa wɔbuaa nɔ ko kpakpa naa daa gbi yɛ mumɔŋ shishinumɔ naa, ní kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, wɔbua jwetri babaoo naa yɛ wɔmumɔŋ shika toohe lɛ.—Mateo 6:20; 1 Petro 2:12; 3:15; Yakobo 3:13.

Ha Oninaa Aya nɔ Afee Faŋŋ

16. Mɛɛ gbɛ̀i Satan tsɔɔ nɔ ebɔɔ mɔdɛŋ ní egbɔjɔ wɔhenɔjɔɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ mli?

16 Be ní wɔyɔɔ mli lɛ miiya nɔ emli miiwa waa kɛmiiha Kristofoi. Satan kɛ esamaŋfoi lɛ bɔɔ mɔdɛŋ ní amɛtsimɔ srɔtofeemɔ ní yɔɔ ekpakpa kɛ efɔŋ, nɔ ni he tse kɛ nɔ ni he tseee, jeŋba kpakpa kɛ jeŋba shara, su kpakpa kɛ su fɔŋ teŋ lɛ nɔ koni akana faŋŋ. (Romabii 1:24-28; 16:17-19) Eha efee mlɛo kɛha wɔ akɛ wɔɔwo wɔtsuii kɛ wɔjwɛŋmɔi amli muji kɛtsɔ TV tsɔne ní akɛsũɔ, loo kɔmpiuta keyboard nɔ. Wɔ mumɔŋ ninaa baanyɛ afee tuutuu, loo nɔ ni emaaa nɔ ko nɔ, koni wɔkanyɛ wɔyoo eŋaatsɔɔi ní yɔɔ nigii lɛ. Wɔfai shi ní wɔtswa akɛ wɔbaahi shi yɛ wɔhenɔjɔɔmɔ lɛ naa lɛ mli baanyɛ agbɔjɔ, ni wɔbaagbɔjɔ bɔ ni wɔmɔ “tsinakɔi” lɛ mli kpɛŋŋ lɛ mli kɛji wɔŋmɛɛ wɔmumɔŋ sui kpakpai lɛ ahe ní wɔkɛsaa.—Luka 9:62; Filipibii 4:8.

17. Paulo ŋaawoo lɛ baanyɛ aye abua wɔ ní wɔhiɛ wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 No hewɔ lɛ, Paulo wiemɔi ní ekɛ asafo ní yɔɔ Tesalonika lɛ wie lɛ sa jogbaŋŋ diɛŋtsɛ, akɛ: “Enɛ ji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nɔ̃, nyɛ hetsemɔ lɛ, ní nyɛtsĩ nyɛhe naa kɛjɛ ajwamaŋbɔɔ mli, ní nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ ale lɛ diɛŋtsɛ enɔ̃ lɛ hiɛmɔ yɛ hetsemɔ kɛ woo mli, jeee yɛ akɔnɔ hiɛdɔɔ mli, taakɛ bɔ ni jeŋmajiaŋbii ní leee Nyɔŋmɔ lɛ feɔ lɛ.” (1 Tesalonikabii 4:3-5) Jeŋba shara eha ashwie mɛi komɛi kɛjɛ Kristofoi asafo lɛ mli—mɛi ní ku amɛhiɛ amɛfɔ̃ amɛhenɔjɔɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ nɔ lɛ. Amɛŋmɛ gbɛ ni amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa lɛ mli gbɔjɔ, aahu akɛ ebafee mɔ ni he ehiaaa yɛ amɛshihilɛ mli dɔŋŋ. Ni kɛlɛ, Paulo kɛɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ tsɛɛɛ wɔ ehaaa nyaŋemɔ nitsumɔ, shi moŋ hetsemɔ. Hewɔ lɛ agbɛnɛ, mɔ ni kwáa lɛ, jeee gbɔmɔ ko ekwáa, shi moŋ Nyɔŋmɔ, mɔ ni ŋɔ Emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ewo nyɛmli lɛ.”—1 Tesalonikabii 4:7, 8.

Mɛni Ji Ofaishitswaa?

18. Mɛni esa akɛ efee wɔfaishitswaa?

18 Kɛ́ wɔnuɔ bɔ ni wɔhenɔjɔɔmɔ kɛha Yehowa Nyɔŋmɔ lɛ ji hiɛdɔɔ sane lɛ shishi lɛ, no lɛ mɛni esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaafee? Esa akɛ wɔtswa wɔfai shi shiŋŋ akɛ wɔbaaya nɔ wɔhiɛ henilee kpakpa mli, yɛ wɔjeŋba kɛ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ fɛɛ gbɛfaŋ. Petro wo ŋaa akɛ: “Nyɛhiɛ henilee kpakpa, koni nɔ̃ mli ni amɛwie nyɛhe akɛ efɔŋfeelɔi yɛ lɛ, mɛi ni gbe nyɛjeŋba kpakpa ni yɔɔ Kristo mli lɛ he guɔ lɛ ahiɛ agboi.” (1 Petro 3:16) Ekolɛ ebaaba akɛ wɔɔna amanehulu loo abaajɛ wɔ yɛ Kristofoi ajeŋba lɛ hewɔ, shi nakai nɔŋŋ ba Kristo nɔ yɛ ehemɔkɛyeli lɛ kɛ anɔkwa ní eye Nyɔŋmɔ lɛ hewɔ. No hewɔ lɛ, Petro kɛɛ akɛ: “Agbɛnɛ akɛ nɔ ni Kristo na amanehulu eha wɔ yɛ heloo mli hewɔ lɛ, nyɛ hu nyɛkɛ nakai jwɛŋmɔ lɛ nɔŋŋ amiaa akɛ tawuu nii, ejaakɛ mɔ ni na amanehulu yɛ heloo mli lɛ, efɔ̃ɔ eshafeemɔ.”—1 Petro 4:1.

19. Mɛni wɔsumɔɔ ní awie yɛ wɔhe?

19 Lɛɛlɛŋ, wɔfai shi ní wɔtswa shiŋŋ akɛ wɔbaahi shi yɛ wɔhenɔjɔɔmɔ lɛ naa lɛ baabu wɔhe kɛjɛ Satan jeŋ ní he yeɔ yɛ mumɔŋ, jeŋba mli, kɛ heloonaa hu nɛɛ tsɔnei lɛ ahe. Shi nɔ ní fe nakai lɛ, wɔbaaná nɔmimaa akɛ wɔyɛ Nyɔŋmɔ nɔkpɛlɛmɔ, ni no hi kwraa fe nɔ fɛɛ nɔ ní Satan kɛ esamaŋfoi lɛ baanyɛ amɛha wɔná. Enɛ hewɔ lɛ, wɔkaha awie kɔkɔɔkɔ akɛ wɔŋmɛɛ tsutsu suɔmɔ ní wɔná beni wɔbale anɔkwale lɛ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ he. Shi moŋ, wɔha awie wɔhe taakɛ awie mɛi ni hi klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ asafo ni yɔɔ Tiatira lɛ ahe lɛ, akɛ: “Mile onitsumɔi lɛ kɛ osuɔmɔ lɛ kɛ osɔɔmɔ lɛ kɛ ohemɔkɛyeli lɛ kɛ otsuishiŋmɛɛ lɛ, ni mile onitsumɔi lɛ akɛ sɛɛkpee nii lɛ fe tsutsu nii lɛ tete.” (Kpojiemɔ 2:4, 18, 19) Hɛɛ, nyɛkahaa wɔfea kulɔkulɔ yɛ wɔhenɔjɔɔmɔ lɛ gbɛfaŋ, shi moŋ nyɛhaa ‘wɔmumɔ lɛ he adɔa la,’ ní wɔná ekãa aahu kɛyashi naagbee—ni naagbee lɛ ebɛŋkɛ.—Romabii 12:11; Kpojiemɔ 3:15, 16.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 2 Kwɛmɔ The Watchtower, April 15, 1987, baafa 31.

^ kk. 7 Kwɛmɔ The Watchtower ní je kpo yɛ March 15, 1980 lɛ, baafai 8-11, kɛha Ernest Beavor wala shihilɛ he saji amlitsɔɔmɔ fitsofitso.

^ kk. 9 Kwɛmɔ 1978 Yearbook of Jehovah’s Witnesses, ní Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. fee lɛ baafai 156-158, 201-218.

Ani Okaiɔ?

• Mɛni henɔjɔɔmɔ tsɔɔ?

• Mɛɛ Nyɔŋmɔ tsuji ní ejɔɔ amɛhe nɔ ni hi shi yɛ blema beaŋ lɛ anɔkwɛmɔnii kɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ nɔ̃ esa akɛ wɔkase?

• Te esa akɛ wɔbu sɔɔmɔ ní wɔkɛhaa Nyɔŋmɔ lɛ wɔha tɛŋŋ?

• Mɛni esa akɛ efee wɔfaishitswaa yɛ wɔhenɔjɔɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ gbɛfaŋ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Yeremia tee nɔ eye anɔkwa yɛ gbɛ fɔŋ ní akɛ lɛ ye yɛ nɔ lɛ fɛɛ sɛɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Ernest Beavor fee nɔkwɛmɔnɔ eha ebii lɛ akɛ Kristofonyo ní yɔɔ ekãa

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]

Odasefoi oblahii ohai abɔ ní akɛ amɛ wo Spain tsuŋwoohei lɛ hiɛ amɛ emuuyeli lɛ mli

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 18]

Nyɛhaa wɔbuaa nɔ ko kpakpa naa daa gbi yɛ mumɔŋ shishinumɔ naa