Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Obaanyɛ Odamɔ Nijiaŋwujee Naa!

Obaanyɛ Odamɔ Nijiaŋwujee Naa!

Obaanyɛ Odamɔ Nijiaŋwujee Naa!

NUU nilelɔ ko ŋma be ko akɛ: “Kɛ́ otɔ biti yɛ haomɔ gbi nɔ lɛ, belɛ ohewalɛ faaa.” (Abɛi 24:10) Kɛji aje onijiaŋ wui pɛŋ lɛ, no lɛ obaakpɛlɛ wiemɔ nɛɛ nɔ yɛ anɔkwayeli mli.

Mɔ ko mɔ ko kwraa bɛ ni yeɔ ehe kɛjɛɔ nɔ ni jɛɔ nijiaŋwujee mli kɛbaa lɛ he. Shitee-kɛ-woo fioo baanyɛ ekɛ nijiaŋwujee ni baahe gbi kome loo enyɔ aba, kɛkɛ lɛ esɛɛ efo. Shi kɛji dɔlɛ henumɔi loo mlifu yɛ mli lɛ, naagba lɛ baanyɛ ahi shi bei kpalaŋŋ. Kristofoi komɛi ní kɛ afii babaoo esɔmɔ yɛ anɔkwayeli mli lɛ atsui ekumɔ aahu akɛ, no hewɔ lɛ amɛkpa asafoŋ kpeei yaa, ni amɛkɛ amɛhe wooo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli dɔŋŋ.

Kɛji onuɔ nijiaŋwujee he lɛ, ná tsui! Tsuji anɔkwafoi ni hi shi yɛ blema lɛ nyɛ amɛdamɔ nijiaŋwujee naa yɛ omanyeyeli mli, ni bo hu obaanyɛ oye omanye yɛ Nyɔŋmɔ yelikɛbuamɔ naa.

Beni Mɛi Krokomɛi Efee Bo Dɔlɛ Nii

Onyɛŋ okpa gbɛ akɛ abaabu ohe kɛjɛ wiemɔ fɛɛ wiemɔ ni mɔ hesusumɔ loo jwɛŋmɔ bɛ mli lɛ he. Shi kɛlɛ, obaanyɛ okaha emuu ni mɛi krokomɛi yeee lɛ miigba osɔɔmɔ ni okɛhaa Yehowa lɛ naa. Kɛji mɔ ko efee bo dɔlɛ nii lɛ, obaana akɛ kɛ́ osusu gbɛ nɔ ni Hana, Samuel nyɛ tsɔ nɔ etsu nijiaŋwujee he nii lɛ he lɛ, ehe baaba sɛɛnamɔ kɛha bo.

Hana miitao bi waa diɛŋtsɛ, shi eji kene. Shi Penina, ni ji ewu lɛ ŋa ni ji enyɔ lɛ efɔ́ bihii kɛ biyei momo. Yɛ nɔ najiaŋ ní Penina aaaye Hana ŋkɔmɔ yɛ enaagba lɛ he lɛ, ebu lɛ akɛ eji ebienyɛ ni ejie su ko kpo etsɔɔ Hana ní haa “efoɔ ni eyeee nii.”—1 Samuel 1:2, 4-7.

Gbi ko lɛ Hana tee sɔlemɔwe lɛ koni eyasɔle. Eli, Israel osɔfonukpa lɛ kadi enaabu. Akɛni Eli yɔseee akɛ Hana miisɔle hewɔ lɛ, emu sane naa akɛ benɛ etɔ dãa. Ebi akɛ: “Mɛɛ beyinɔ nɔŋŋ oootɔ dãa kɛyashi? Ha owein lɛ atserɛ yɛ ohiɛ!” (1 Samuel 1:12-14) Ani obaanyɛ ofee bɔ ni Hana baanu he eha lɛ he mfoniri? Eba sɔlemɔwe lɛ koni enine ashɛ hewalɛwoo nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ekpaaa gbɛ akɛ Israelbii lɛ ateŋ mɔ ko ni abuɔ lɛ waa lɛ baafolɔ enaa yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ nɛkɛ!

Kulɛ nɔ ni ba nɛɛ baanyɛ eha Hana nijiaŋ aje wui yɛ gbɛ ni waaa kwraa nɔ. Kulɛ ebaanyɛ eshi sɔlemɔwe lɛ oya nɔŋŋ, ni ebaakpɛ eyiŋ akɛ ekuŋ esɛɛ ebaŋ dɔŋŋ shii abɔ ni Eli kã he esɔmɔɔ yɛ jɛmɛ lolo ákɛ osɔfonukpa lɛ. Ni kɛlɛ, Hana buɔ wekukpaa ni kã ekɛ Yehowa teŋ lɛ akɛ ejara wa jogbaŋŋ. Eyɔse akɛ, enaŋ miishɛɛ kɛji efee nɔ ko ni tamɔ nakai. Sɔlemɔwe lɛ ji jamɔ krɔŋŋ shikwɛɛhe. Yehowa kɛ egbɛi ewo jɛmɛ. Ni yɛ emuu ni Eli yeee lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa ehala lɛ akɛ enajiaŋdamɔlɔ.

Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ su ni Hana kɛtsu naafolɔmɔ wiemɔ ní Eli kɛshi lɛ lɛ he nii lɛ feɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kɛhaa wɔ ŋmɛnɛ. Eŋmɛɛɛ gbɛ ní afolɔ enaa yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ, shi ekɛ bulɛ diɛŋtsɛ tsu he nii. Eha hetoo akɛ: “Dabi, minuntsɔ! Miji yoo ko ni miwerɛ eho mihe; minuko wein loo dãa ko ni wa, shi moŋ mifɔse misusuma mishwie shi yɛ Yehowa hiɛ. Kaabu oweyoo akɛ yakagbɔmɔ ko; ejaakɛ mikɔmɔ kɛ mimlila ni awoɔ sɔŋŋ naa miwieɔ yɛ kɛbashi benɛ nɛɛ.”—1 Samuel 1:15, 16.

Ani Hana ha esane lɛ fee faŋŋ? Hɛɛ. Ni kɛlɛ, etsɔ ŋaa gbɛ nɔ ekɛ Eli wie, shi ebɔɔɔ mɔdɛŋ akɛ ebaawie eshi lɛ yɛ epasa naafolɔmɔ lɛ hewɔ. Lɛ hu ehere lɛ nɔ yɛ mlihilɛ mli, ni ekɛɛ: “Yaa yɛ hejɔlɛ mli, ni Israel Nyɔŋmɔ lɛ aaahao onibimɔ nii ní obi lɛ lɛ!” Akɛni atsu sane lɛ he nii agbe naa hewɔ lɛ, Hana “yiŋ etee, ni eyaye nii, ni ehiɛ efeee tɔtɔɔtɔ dɔŋŋ.”—1 Samuel 1:17, 18.

Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ sane nɛɛ mli? Hana he fee oya kɛtsu shishinumɔ ní eyabaaa lɛ he nii, shi ejɛ bulɛ ni mli kwɔ mli efee nakai. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, ebaa wekukpaa kpakpa ni kã ekɛ Yehowa kɛ Eli teŋ lɛ yi. Kwɛ bɔ ni sanegbaa kpakpa kɛ ŋaa gbɛ fioo ní wɔkɛaatsu nii lɛ baanyɛ atsĩ naagbai bibii anaa koni amɛkatsɔmɔ naagbai wuji!

Esa akɛ ayɔse akɛ, béi ni akɛ mɛi krokomɛi aaasaa lɛ biɔ ni afãi enyɔ lɛ fɛɛ aná heshibaa kɛ tswãafeemɔ. Kɛji naanyo heyelilɔ ko sumɔɔɔ akɛ ekpɛlɛɔ mɔdɛŋ ni obɔɔ koni osaa okɛ lɛ teŋ lɛ nɔ lɛ, ekolɛ, ebaahi akɛ oooshi sane lɛ oha Yehowa, kɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ, ebaatsu he nii yɛ lɛ diɛŋtsɛ egbɛ kɛ ebe ni eto lɛ naa.

Ani Sɔɔmɔ Hegbɛ ko Eje Odɛŋ?

Mɛi komɛi efee yeyeeye yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ lɛ mli hegbɛ ko ní amɛsumɔɔ waa ni éba akɛ, esa akɛ amɛŋmɛɛ he lɛ hewɔ. Amɛnáa amɛnyɛmimɛi lɛ asɔɔmɔ he miishɛɛ, shi beni hegbɛ lɛ je amɛdɛŋ lɛ, amɛnu he akɛ amɛhe bɛ sɛɛnamɔ ko dɔŋŋ kɛha Yehowa loo esafo lɛ. Kɛ́ nakai ji bɔ ni onuɔ he lɛ, no lɛ obaanyɛ oná sɛɛyoomɔ kɛtsɔ Biblia ŋmalɔ Marko, ní atsɛɔ lɛ akɛ Yohane Marko hu lɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ he susumɔ nɔ.—Bɔfoi lɛ Asaji 12:12.

Marko fata Paulo kɛ Barnaba he kɛtee amɛ klɛŋklɛŋ maŋsɛɛ sanekpakpa gbɛfaa lɛ mli, shi yɛ gbɛ lɛ teŋ lɛ eshĩ amɛ ni eku esɛɛ kɛtee Yerusalem. (Bɔfoi lɛ Asaji 13:13) Gbii komɛi asɛɛ lɛ, Barnaba miitao ní Marko afata amɛhe yɛ gbɛfaa kroko mli. Shi kɛlɛ, Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Shi Paulo lɛ, esusu akɛ esaaa akɛ amɛaaŋɔ mɔ ni kpale yɛ amɛsɛɛ yɛ Pamfilia ni ekɛ amɛ eyaaa nitsumɔ lɛ amɛfata amɛhe.” Barnaba ekpɛlɛɛɛ nɔ. Sane lɛ tsɔɔ mli akɛ: “No hewɔ lɛ efee béi aahu po ni eha [Paulo kɛ Barnaba] gbála amɛmli, ni Barnaba ŋɔ Marko efata ehe ni amɛtsɔ̃ lɛlɛ mli kɛtee Kipro. Shi Paulo lɛ, efã Sila efata ehe.”—Bɔfoi lɛ Asaji 15:36-40.

Marko naa baanyɛ akpɛ ehe beni ená ele akɛ bɔfo Paulo ní abuɔ lɛ waa lɛ sumɔɔɔ akɛ ekɛ lɛ tsuɔ nii lɛ, ni ákɛ, naataamɔ ni te shi yɛ ehesaai ahe lɛ ha béi ba Paulo kɛ Barnaba teŋ. Shi jeee sane lɛ naagbee nɛ.

Mɔ ko ní baafata Paulo kɛ Sila he kɛfã gbɛ lɛ he miihia amɛ. Beni amɛyashɛ Listra lɛ, amɛná mɔ ko ni baye Marko najiaŋ, oblanuu ko ni gbɛi ji Timoteo. Yɛ nɛkɛ beaŋ lɛ, ekolɛ kɛjɛ beni abaptisi Timoteo nɛɛ, ená afii enyɔ loo etɛ yɛ be mli ní ahala lɛ lɛ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Marko kɛ Kristofoi asafo lɛ miibɔ kɛjɛ beni ato shishi lɛ tɔŋŋ—etsɛ yɛ anɔkwale lɛ mli fe Paulo po. Ni kɛlɛ, Timoteo ji mɔ ni nine shɛ sɔɔmɔ hegbɛ lɛ nɔ.—Bɔfoi lɛ Asaji 16:1-3.

Te Marko fee enii eha tɛŋŋ beni ená ele akɛ, akɛ oblanuu fioo ní bɛ niiashikpamɔ ko ebaye enajiaŋ lɛ? Biblia lɛ etsɔɔɔ. Shi kɛlɛ, etsɔɔ akɛ Marko kã he esɔmɔ kɛ ekãa yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli. Eŋɔ hegbɛ lɛ ni etsu hegbɛi ni eyɔɔ lɛ he nii. Eyɛ mli akɛ enyɛɛɛ ekɛ Paulo kɛ Sila asɔmɔ moŋ, shi enyɛ ekɛ Barnaba fã gbɛ kɛtee Kipro, ní ji maŋ nɔ ni Barnaba jɛ lɛ. Marko kɛ Petro hu sɔmɔ yɛ Babilon. Sɛɛ mli kwraa lɛ, ená hegbɛ ni ekɛ Paulo—kɛ Timoteo—tsu nii yɛ Roma. (Kolosebii 1:1; 4:10; 1 Petro 5:13) Yɛ naagbee lɛ, akɛ mumɔ tsirɛ Marko po ni eŋma Sanekpakpai ejwɛ lɛ ateŋ ekome!

Nikasemɔ kpele ko yɛ enɛ fɛɛ mli. Marko haaa sɔɔmɔ hegbɛ ni eje edɛŋ lɛ agba enaa tsɔ, aahu akɛ enáaa hiɛsɔɔ kɛha sɔɔmɔ hegbɛi ni enine baanyɛ ashɛ nɔ lɛ. Marko fee mɔ ni bɛ dekã yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli, ni Yehowa jɔɔ lɛ.

No hewɔ lɛ, kɛji hegbɛ ko eje odɛŋ lɛ, onijiaŋ akaje wui. Kɛji oná jwɛŋmɔ ni ja, ní otsu nii waa lɛ, onine baanyɛ ashɛ sɔɔmɔ hegbɛi krokomɛi anɔ. Babaoo yɛ ní abaatsu yɛ Nuntsɔ lɛ nitsumɔ lɛ mli.—1 Korintobii 15:58.

Sɔɔlɔ Anɔkwafo ko Nijiaŋ Je Wui

Ebɛ mlɛo akɛ abaakɔ shidaamɔ ni mli wa kɛha hemɔkɛyeli lɛ. Bei komɛi lɛ, onijiaŋ baaje wui. Kɛkɛ lɛ ekolɛ obaanu fɔyeli he po yɛ onijiaŋwujee lɛ hewɔ, ni obaamu sane naa akɛ, esaaa akɛ Nyɔŋmɔ anɔkwa sɔɔlɔ ko náa henumɔ ni tamɔ nakai kwraa. Susumɔ Elia, ní eji Israel gbalɔi ni sa kadimɔ waa lɛ ateŋ mɔ kome lɛ he okwɛ.

Beni Israel Manyɛ Izebel, mɔ ni kɛ shɛiifeemɔ woɔ Baal jamɔ he hewalɛ lɛ nu akɛ Elia egbe Baal gbalɔi lɛ, etswa efai shi akɛ ebaagbe lɛ. Elia kɛ henyɛlɔi ni fe Izebel ekpe pɛŋ, shi trukaa lɛ, enijiaŋ je wui aahu akɛ eetao ni egbo. (1 Maŋtsɛmɛi 19:1-4) Te nɔ ko ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ aba lɛ aha tɛŋŋ? Ehiɛ ekpa nɔ ko nɔ.

Elia hiɛ ekpa nɔ akɛ esa akɛ ekwɛ Yehowa gbɛ akɛ ehewalɛ Jɛɛhe. Namɔ ha Elia hewalɛ ni ekɛtée gbohii ashi ni ekɛ Baal gbalɔi lɛ kpe lɛ? Yehowa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa baanyɛ aha lɛ hewalɛ ni ekɛkpee Manyɛ Izebel mlifu lɛ naa.—1 Maŋtsɛmɛi 17:17-24; 18:21-40; 2 Korintobii 4:7.

Mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ ekpalaŋ kɛjɛ hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ he be kuku ko. Taakɛ Elia ji lɛ, ekolɛ bei komɛi lɛ, obaatsu naagbai komɛi ahe nii yɛ adesa susumɔ naa, yɛ nɔ najiaŋ ní esa akɛ okɛ “nilee ni jɛ ŋwɛi lɛ” aaatsu he nii lɛ. (Yakobo 3:17) Ni kɛlɛ, Yehowa kwaaa Elia yɛ tɔmɔ ni etɔ yɛ be kukuoo ko mli lɛ hewɔ.

Elia ejo foi kɛtee Beersheba, kɛkɛ ni etsa nɔ kɛtee ŋã lɛ nɔ, he ni esusu akɛ mɔ ko mɔ ko nyɛŋ lɛ ana lɛ. Shi Yehowa na lɛ. Etsu ŋwɛibɔfo ko ni eyawo lɛ hewalɛ. Ŋwɛibɔfo lɛ kwɛ koni Elia aná bodobodo ni ashã etsɛko ni eye, kɛ nu ni hi ni baaha etsui anyɔ emli koni enu. Beni Elia ejɔɔ ehe sɛɛ lɛ, ŋwɛibɔfo lɛ tsɔɔ lɛ he ni esa akɛ etsɔ ni efã gbɛ aaafee kilomitai 300 kɛya Horeb Gɔŋ lɛ nɔ, he ni Yehowa baasaa awo lɛ hewalɛ lolo yɛ lɛ.—1 Maŋtsɛmɛi 19:5-8.

Beni eyɔɔ Horeb Gɔŋ lɛ nɔ lɛ, Elia na Yehowa hewalɛ ni kanyaa mɔ hemɔkɛyeli lɛ he nɔkwɛmɔnɔ. Kɛkɛ ni Yehowa ba egbee shi ni ema nɔ mi eha lɛ akɛ, jeee ekome pɛ eyɔɔ. Yehowa kɛ Elia yɛ, nakai nɔŋŋ hu enyɛmimɛi 7,000 lɛ kɛ lɛ yɛ, shi eleee. Naagbee lɛ, Yehowa tuu nitsumɔ ewo edɛŋ koni etsu. Ejieko Elia yɛ egbalɔi lɛ ateŋ!—1 Maŋtsɛmɛi 19:11-18.

Yelikɛbuamɔ Yɛ

Kɛji okɛ nijiaŋwujee kpe yɛ be kɛ bei amli lɛ, obaana akɛ ebaahi eha bo kɛji oná hejɔɔmɔ fioo loo niyenii kpakpa ko oye. Nathan H. Knorr, mɔ ni sɔmɔ ákɛ Yehowa Odasefoi a-Nɔyeli Kuu lɛ mlinyo dani egbo yɛ afi 1977 mli lɛ, yɔse be ko akɛ, be babaoo lɛ naagbai ni mli wawai bafeɔ naagbai bibii beni aná wɔ̀ kpakpa ko awɔ̀ sɛɛ. Shi kɛlɛ, kɛji naagba lɛ kã he emli miiwo wu lɛ, yelikɛbuamɔ ni tamɔ nɛkɛ ebafeŋ nɔ̃ pɛ ni hi—yelikɛbuamɔ he baahia bo koni okɛdamɔ nijiaŋwujee naa.

Yehowa tsu ŋwɛibɔfo ko ní ebawo Elia hewalɛ. Ŋmɛnɛ, Nyɔŋmɔ kɛ hewalɛwoo haa kɛtsɔɔ onukpai lɛ kɛ Kristofoi ni he esa lɛ anɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, onukpai lɛ “tamɔ abobaahe yɛ kɔɔyɔɔ naa kɛ teemɔhe yɛ nugbɔnɛmɔ naa.” (Yesaia 32:1, 2) Shi kɛji onine baashɛ hewalɛwoo nɔ kɛjɛ amɛdɛŋ lɛ, ehe baahia ni ofee he nɔ ko. Yɛ bɔ ni Elia nijiaŋ eje wui lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, efã gbɛ kɛtee Horeb Gɔŋ lɛ nɔ bɔni afee ni enine ashɛ tsɔsemɔ nɔ kɛjɛ Yehowa dɛŋ. Wɔnine shɛɔ tsɔsemɔ ní woɔ mɔ hewalɛ nɔ yɛ asafo lɛ mli.

Kɛ́ wɔkpɛlɛ yelikɛbuamɔ nɔ, ni wɔkɛ ekãa kpee naagbai tamɔ dɔlɛ sane loo sɔɔmɔ hegbɛi ni eje wɔdɛŋ lɛ anaa lɛ, wɔkɛfiɔ Yehowa sɛɛ yɛ sane ní he hiaa fe fɛɛ lɛ mli. Mɛɛ sane? Satan shi etsitsi akɛ adesai sɔmɔɔ Yehowa yɛ pɛsɛmkunya yiŋtoo pɛ hewɔ. Satan ejeee he ŋwane akɛ wɔbaasɔmɔ Nyɔŋmɔ kɛji nɔ fɛɛ nɔ miiya nɔ jogbaŋŋ kɛmiiha wɔ, shi ema nɔ mi akɛ wɔbaakpa Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ kɛji wɔkɛ naagbai kpe. (Hiob yitso 1 kɛ 2) Kɛji wɔkã he wɔsɔmɔ Yehowa yɛ nijiaŋwujee fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná hetoo wɔha Abonsam amale naafolɔmɔi lɛ.—Abɛi 27:11.

Hana, Marko, kɛ Elia fɛɛ kɛ naagbai kpe ní haaa amɛná miishɛɛ yɛ be ko mli. Ni kɛlɛ, amɛkpee amɛnaagbai lɛ anaa ni amɛhi shihilɛi ni woɔ yibii kpakpai amli. Yɛ Yehowa yelikɛbuamɔ naa lɛ, bo hu obaanyɛ odamɔ nijiaŋwujee naa!