Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Bɔ ni Ooofee Oná Miishɛɛ Diɛŋtsɛ

Bɔ ni Ooofee Oná Miishɛɛ Diɛŋtsɛ

Bɔ ni Ooofee Oná Miishɛɛ Diɛŋtsɛ

BUDDHA jamɔ mli hiɛnyiɛlɔ ko, ni ji Dalai Lama lɛ kɛɛ akɛ: “Yiŋtoo titri ni yɔɔ wɔshihilɛ mli ji, ni wɔtao miishɛɛ.” Kɛkɛ ni etsɔɔ mli akɛ, eheɔ eyeɔ akɛ abaanyɛ aná miishɛɛ kɛtsɔ jwɛŋmɔ kɛ tsui lɛ tsɔsemɔ nɔ. Ekɛɛ akɛ: “Jwɛŋmɔ lɛ ji nɔ titri ni he hiaa kɛha miishɛɛnamɔ ni yeɔ emuu.” Esusuɔ akɛ Nyɔŋmɔ mli hemɔkɛyeli he ehiaaa. *

Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, susumɔ Yesu, mɔ ni he Nyɔŋmɔ eye waa, ni etsɔɔmɔi ná mɛi akpei ohai abɔ anɔ hewalɛ yɛ afii ohai ni eho lɛ amli lɛ he okwɛ. Yesu yɛ miishɛɛ ní adesai aaaná lɛ he miishɛɛ. Ekɛ jɔɔmɔ wiemɔi nɛɛhu je e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ ni ehe gbɛi waa lɛ shishi—wiemɔi nɛɛhu ni ekɛje shishi ji: “Miishɛɛ ji . . .” (Mateo 5:1-12, NW) Yɛ nakai shiɛmɔ lɛ nɔŋŋ mli lɛ, etsɔɔ etoibolɔi lɛ ni amɛpɛi amɛjwɛŋmɔi kɛ tsuii amli, amɛtsuu he, ni amɛtsɔmɔ lɛ—ni amɛkɛ toiŋjɔlɛ, hetsemɔ, kɛ susumɔi ni suɔmɔ yɔɔ mli ato awuiyeli, jeŋba shara, kɛ pɛsɛmkunya susumɔi anajiaŋ. (Mateo 5:21, 22, 27, 28; 6:19-21) Taakɛ ekaselɔi lɛ ateŋ mɔ kome wo ŋaa yɛ sɛɛ mli lɛ, ‘enɛɛmɛi anɔ esa akɛ nyɛjwɛŋ’ “nii abɔ ni ji anɔkwa, nii ni sa woo, nii ni ja, nii ni he tse, nii ni adɔɔ he, nii ni yɔɔ gbɛi kpakpa lɛ fɛɛ.”—Filipibii 4:8.

Yesu le akɛ anáa miishɛɛ diɛŋtsɛ kɛtsɔɔ mɛi krokomɛi kɛ naanyobɔɔ nɔ. Yɛ adebɔɔ naa lɛ, wɔ adesai lɛ wɔsumɔɔ naanyobɔɔ, no hewɔ lɛ, wɔnyɛŋ wɔná miishɛɛ diɛŋtsɛ kɛji akɛ wɔtse wɔhe kɛjɛ mɛi ahe, aloo kɛji akɛ wɔkɛ mɛi béɔ be fɛɛ be. Wɔbaanyɛ wɔná miishɛɛ kɛji akɛ wɔnu he akɛ asumɔɔ wɔ, ni wɔhu wɔsumɔɔ mɛi krokomɛi. Yesu tsɔɔ akɛ, suɔmɔ ni wɔɔná wɔha Nyɔŋmɔ lɛ ji nɔ titri ni he hiaa. Nɔ ni Yesu tsɔɔ yɛ biɛ titri lɛ yɛ srɔto kwraa yɛ Dalai Lama nɔ lɛ he, ejaakɛ Yesu tsɔɔ akɛ adesa nyɛŋ ená miishɛɛ diɛŋtsɛ kɛji akɛ etse ehe kɛjɛ Nyɔŋmɔ he. Mɛni hewɔ?—Mateo 4:4; 22:37-39.

Susumɔ Omumɔŋ Hiamɔ Nii Ahe

Gɔŋ nɔ shiɛmɔ wiemɔi lɛ eko kɛɛ akɛ: “Miishɛɛ ji mɛi ni amɛhiɛ yɔɔ amɛmumɔŋ hiamɔ nii anɔ lɛ.” (Mateo 5:3, NW) Mɛni hewɔ Yesu kɛɛ nakai? Ejaakɛ ákɛ mɛi ni tamɔɔɔ koolooi lɛ, wɔyɛ mumɔŋ hiamɔ nii. Akɛni abɔ wɔ yɛ Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔjie Nyɔŋmɔ sui tamɔ suɔmɔ, jalɛsaneyeli, mɔbɔnalɛ, kɛ nilee kpo kɛyashɛ he ko. (1 Mose 1:27; Mika 6:8; 1 Yohane 4:8) Nɔ ni fata wɔmumɔŋ hiamɔ nii lɛ ahe ji shihilɛ kpakpa mli ni wɔbaahi.

Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔtsu nakai mumɔŋ hiamɔ nii lɛ ahe nii? Jeee sane nɔjwɛŋmɔ ni yaa shɔŋŋ kɛtekeɔ adesai ajwɛŋmɔ folo nɔ aloo mɔ diɛŋtsɛ susumɔi ni ekɛ be kakadaŋŋ jwɛŋɔ nɔ lɛ anɔ. Shi moŋ Yesu kɛɛ akɛ: “Jeee aboloo kɛkɛ haa gbɔmɔ yi naa wala; shi moŋ wiemɔ fɛɛ wiemɔ ni jɛɔ Nyɔŋmɔ daaŋ lɛ.” (Mateo 4:4) Kadimɔ akɛ Yesu kɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ “wiemɔ fɛɛ wiemɔ” ni he hiaa yɛ wɔshihilɛ mli lɛ jɛɔ kɛbaa. Sanebimɔi komɛi yɛ ni Nyɔŋmɔ pɛ baanyɛ eha wɔ hetoo. Akɛni yiŋtoo yɛ shihilɛ mli kɛ gbɛ ni baaha mɔ ko aná miishɛɛ tsɔɔmɔi efa babaoo hewɔ lɛ, nɛkɛ nilee nɛɛ sa kɛha wɔbe nɛɛ waa. Akɛ woji ni woɔ kanelɔi ashi akɛ amɛbaaná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ, ninamɔ, kɛ miishɛɛ lɛ ewo woji ahɔɔmɔhe obɔ. Afee he ko yɛ internet lɛ nɔ ni gbaa miishɛɛnamɔ pɛ he sane.

Shi kɛlɛ, yɛ bei pii amli lɛ adesa jwɛŋmɔ ni akɛtsuɔ enɛɛmɛi ahe nii lɛ gbaa afã. Bei pii lɛ nɔ ni jɛɔ mli baa ji pɛsɛmkunya nifeemɔ kɛ mɔ tsuinaa saneyeli. Enɛ jɛ nilee ni faaa kɛ niiashikpamɔ ni abɛ kɛ bei pii hu lɛ nibii ni ejaaa ni asusuɔ akɛ eja ni atiuɔ sɛɛ lɛ ahewɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nɔ ko ni afeɔ waa yɛ mɛi ni ŋmalaa woji ni akaneɔ kɛyeɔ buaa he lɛ amli lɛ damɔ “sutsakemɔ he nilee” susumɔi tsɔɔmɔi anɔ, tsɔɔmɔ ni tsɔɔ akɛ adesai ahenumɔi jɛ blema kooloo ko mli. Anɔkwale lɛ ji akɛ, mɔdɛŋ fɛɛ ni abɔɔ koni aná miishɛɛ ni damɔ tsɔɔmɔ ni kuɔ hiɛ efɔɔ hegbɛ ni Bɔlɔ lɛ yɔɔ lɛ nɔ lɛ ehiŋ, ni nijiaŋwujee moŋ ekɛbaaba yɛ naagbee. Blema gbalɔ ko kɛɛ akɛ: “Nilelɔi lɛ ahiɛ egboi, . . . naa, Yehowa wiemɔ lɛ amɛkwa nɛɛ: ni mɛɛ nilee srɔto yɔɔ amɛmli?”—Yeremia 8:9.

Yehowa Nyɔŋmɔ le bɔ ni wɔyɔɔ, kɛ nibii ni baaha wɔná miishɛɛ diɛŋtsɛ. Ele nɔ hewɔ ni ebɔ adesa kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ, kɛ ewɔsɛɛ shihilɛ, ni egbaa wɔ nakai sane lɛ yɛ Biblia lɛ mli. Nɔ ni ejieɔ lɛ kpo etsɔɔ yɛ Biblia lɛ mli lɛ hɛleɔ mɛi ni hiɛ tsui kpakpa lɛ ashi, ni ehaa amɛnáa miishɛɛ. (Luka 10:21; Yohane 8:32) Nakai ji bɔ ni eba lɛ yɛ Yesu kaselɔi lɛ ateŋ mɛi enyɔ agbɛfaŋ. Yɛ Yesu gbele sɛɛ lɛ, amɛnáaa miishɛɛ kwraa. Shi sɛɛ mli ní Yesu ni atée lɛ shi lɛ diɛŋtsɛ tsɔɔ amɛ hegbɛ ni eyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoo kɛha adesai ayiwalaheremɔ mli lɛ, amɛkɛɛ akɛ: “Ani wɔtsui he edɔɔɔ la yɛ wɔmli beni ekɛ wɔ wieɔ yɛ gbɛ lɛ nɔ ni etsɔɔ wɔ ŋmalɛi lɛ anaa lɛ?”—Luka 24:32.

Nakai miishɛɛ lɛ mli waa kɛji akɛ wɔŋmɛ gbɛ ni Biblia mli anɔkwalei lɛ kudɔ wɔshihilɛ. Yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, abaanyɛ akɛ miishɛɛ ato kwaabuɛtɛ he. Ebaa yɛ be ni sa mli, shi ekpɛɔ waa—ni efeɔ kwaabuɛtɛi enyɔ po—kɛ shihilɛ lɛ hi fe nine. Nyɛhaa wɔkwɛa nɔkwɛmɔnii fioo komɛi, ni ji gbɛ̀i ni abaanyɛ akɛ Biblia tsɔɔmɔi lɛ atsu nii kɛha miishɛɛnamɔ babaoo.

Ha Oshihilɛ Afee Mlɛo

Klɛŋklɛŋ lɛ, kwɛmɔ ŋaa ni Yesu wo yɛ sane ni kɔɔ ninamɔ he. Yɛ be mli ni éwo ŋaa eshi nibii asɛɛtiumɔ ni wɔɔha efee oti yɛ wɔshihilɛ mli lɛ sɛɛ lɛ, ekɛ wiemɔ srɔto ko ha. Ekɛɛ akɛ: “Kɛji ohiŋmɛi nɔ tse lɛ, ogbɔmɔtso muu lɛ aaayi kɛ la.” (Mateo 6:19-22) Titri lɛ, ewie akɛ, kɛ wɔkɛ ekãa tiu ninamɔ, hewalɛ, aloo otii krokomɛi ni gbɔmɛi kɛmamɔɔ amɛhiɛ lɛ asɛɛ lɛ, nibii ni he hiaa waa moŋ lɛ baaŋmɛɛ wɔ. Ejaakɛ Yesu kɛɛ yɛ be kroko mli akɛ, “jeee gbɔmɔ nii ni ená ni eteke nɔ mli ewala yɔɔ.” (Luka 12:15) Kɛ́ wɔkɛ nii ni he hiaa lɛɛlɛŋ tamɔ wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa, weku he susumɔ, kɛ nibii krokomɛi ni tamɔ nakai ye klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ, no lɛ, ‘wɔhiŋmɛi’ nɔ ‘baatse,’ enɔ ehaŋ.

Kadimɔ akɛ, Yesu ekɛɛ akɛ wɔkwa wɔhe kwraa ni wɔkatao shihilɛ mli miishɛɛ nibii. Yesu diɛŋtsɛ ehiii shi nakai. (Mateo11:19; Yohane 2:1-11) Yɛ no najiaŋ lɛ, etsɔɔ akɛ, mɛi ni naa shihilɛ akɛ eji hegbɛ ko kɛkɛ ni aná ni akɛbua heloonaa nibii anaa lɛ awala jeɔ amɛdɛŋ.

Beni tsofafeemɔ he nilelɔ ko ni yɔɔ San Francisco, U.S.A. wieɔ niiatsɛmɛi kpanakui ni ná nii mra yɛ amɛshihilɛ mli lɛ ahe lɛ, ekɛɛ akɛ, kɛha amɛ lɛ, shika “kɛ nijiaŋwujee kɛ yiŋfutumɔ baa.” Ekɛfata he akɛ, nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ “heɔ tsũi enyɔ aloo etɛ, amɛheɔ kar, ni amɛheɔ nii waa. Ni kɛ nomɛi ehiii lɛ [ni tsɔɔ akɛ, ehaaa amɛná miishɛɛ lɛ], ehaa amɛnáa nɔnyɛɛ, amɛfeɔ shwɛm, ni amɛleee nɔ pɔtɛɛ ni esa akɛ amɛkɛ amɛwala afee.” Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, mɛi ni kɛ Yesu ŋaawoo akɛ aha hiŋmɛi nɔ atse ni atao heloonaa nii fioo ni atao be kɛtiu mumɔŋ nibii asɛɛ lɛ tsuɔ nii ji mɛi ni etamɔ nɔ ni amɛnáa miishɛɛ diɛŋtsɛ.

Tom ni ji tsumalɔ yɛ Hawaii lɛ kɛ ehe ha akɛ ebaaye ebua koni ama jamɔhe ko yɛ Pasifik ŋshɔkpɔ lɛ nɔ, he ni tsumaa he nibii faaa yɛ lɛ. Tom kadi nɔ ko yɛ nɛkɛ gbɔmɛi heshibalɔi nɛɛ ahe. Ekɛɛ akɛ: “Minyɛmimɛi Kristofoi hii kɛ yei ni yɔɔ nɛkɛ ŋshɔkpɔi nɛɛ anɔ lɛ yɛ miishɛɛ waa. Amɛha mina jogbaŋŋ akɛ jeee shika kɛ ninamɔ haa mɔ náa miishɛɛ kwraa.” Ekwɛ ŋshɔkpɔ lɛ nɔ bii ni kɛ amɛhe eha ni kɛ lɛ tsu nii lɛ jogbaŋŋ, ni ena bɔ ni amɛyɔɔ shihilɛ mli ni amɛyɔɔ lɛ he miishɛɛ. Tom kɛɛ akɛ: “Kulɛ amɛbaanyɛ amɛná shika babaoo. Shi amɛhala akɛ amɛkɛ mumɔŋ nibii baaye klɛŋklɛŋ gbɛhe ni amɛhi shi yɛ gbɛ ni yɔɔ mlɛo nɔ.” Amɛnifeemɔ tsirɛ Tom, ni efee eshihilɛ mlɛo bɔni afee ni ená be babaoo eha eweku lɛ kɛ mumɔŋ nibii hu asɛɛtuimɔ—nɔ ko ni eshwako ehe kɔkɔɔkɔ akɛ efee.

Miishɛɛ ji Mɛi ni Buɔ Amɛhe Lɛ

Nɔ titri ni haa mɔ ko náa miishɛɛ ji bɔ ni ebuɔ ehe ehaa akɛ ejara wa. Akɛni adesa yeee emuu, ni no kɛ fatɔɔi ba hewɔ lɛ, amɛteŋ mɛi komɛi hiɛ jwɛŋmɔ ni ejaaa yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe, ni amɛteŋ mɛi pii ná nakai henumɔ lɛ kɛjɛ amɛgbekɛbiiashi tɔŋŋ. Ekolɛ ebaawa akɛ aaaye henumɔ ko ni mli wa nɔ, shi kɛlɛ, abaanyɛ aye nɔ. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ní akɛaatsu nii lɛ ji nɔ ni baaye ebua ni atsu he nii.

Biblia lɛ tsɔɔ wɔ bɔ ni Bɔlɔ lɛ nuɔ he ehaa wɔ lɛ mli. Ani esusumɔi ehiii kwraa fe adesa ko nɔ—kɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔsusumɔ po? Nyɔŋmɔ jieɔ suɔmɔ he nɔkwɛmɔnɔ ni fe fɛɛ kpo etsɔɔ, hiɛaŋkwɛmɔ kɛ yitsoŋwalɛ bɛ kwɛmɔ ni akɛhaa wɔ lɛ mli. Bɔ ni wɔji kɛ bɔ ni wɔbaaji ekwɛɔ. (1 Samuel 16:7; 1 Yohane 4:8) Yɛ anɔkwale mli lɛ, yɛ bɔ ni mɛi ni taoɔ akɛ amɛsa ehiɛ lɛ yeee emuu fɛɛ sɛɛ lɛ, ebuɔ amɛ akɛ amɛjara wa waa.—Daniel 9:23; Hagai 2:7.

Yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ ekuuu ehiɛ efɔɔɔ wɔfatɔɔi kɛ esha fɛɛ esha ni wɔfeɔ lɛ anɔ. Eekpa gbɛ akɛ wɔbaabɔ mɔdɛŋ waa koni wɔfee nɔ ni ja, ni eyeɔ ebua wɔ kɛfeɔ nakai. (Luka 13:24) Biblia lɛ kɛɔ lolo akɛ: “Bɔ ni tsɛ musuŋ tsɔɔ lɛ yɛ ebii ahe lɛ, nakai Yehowa musuŋ tsɔɔ lɛ yɛ mɛi ní sheɔ lɛ lɛ ahe.” Ekɛɔ hu akɛ: “Kɛji bo, Yehowa, okɛɛ oodi nishaianii asɛɛ lɛ, kulɛ, Nuntsɔ namɔ po aaanyɛ shi adamɔ? Shi bo odɛŋ eshaifaa yɔɔ, beni afee ni asheo gbeyei.”—Lala 103:13; 130:3, 4.

No hewɔ lɛ, kasemɔ ni okwɛ nii tamɔ Nyɔŋmɔ. Ni ole akɛ ebuɔ mɛi ni sumɔɔ lɛ lɛ akɛ amɛjara wa ni ákɛ eyɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ amɛmli—eyɛ mli akɛ ekolɛ amɛbuŋ amɛhe moŋ—shi no baanyɛ etsu babaoo ni eha mɔ ko miishɛɛnamɔ aya hiɛ.—1 Yohane 3:19, 20.

Hiɛnɔkamɔ—Ehe Miihia Kɛha Miishɛɛnamɔ

Jwɛŋmɔ ni ahiɛ nyɛsɛɛ nɛɛ yɛ jwɛŋmɔ gbɛkpamɔi kpakpai ni anáa lɛ he ji nɔ ni anáa kɛtsɔɔ jwɛŋmɔ kpakpa ni mɔ ko náa kɛ ejwɛŋmɔ ni hewalɛ ni eyɔɔ ni egbalaa ejwɛŋmɔ kɛyaa no nɔ lɛ nɔ, nɔ ko ni baanyɛ eha ená miishɛɛ. Mɛi fioo ko pɛ baakɛɛ akɛ jeee shihilɛ kɛ wɔsɛɛ be gbɛkpamɔ kpakpa haa mɔ náa miishɛɛ. Shi kɛlɛ, esa akɛ nakai gbɛkpamɔ kpakpa ni aaaná lɛ afee nɔ ni baanyɛ eba mli jeee nɔ ni aaashwe kɛkɛ. Kɛfata he lɛ, gbɛkpamɔ kpakpa aloo jwɛŋmɔ kpakpa pii ni aaaná lɛ nyɛŋ ejie ta, hɔmɔ, tsɛŋɛmɔ hela, kɔɔyɔŋ fitemɔ, gbɔlɛ, hela, aloo gbele—ni ji nibii ni haaa mɛi pii aná miishɛɛ lɛ kɛya. Kɛlɛ, gbɛkpamɔ kpakpa yɛ nɔ ni etsuɔ.

Miishɛɛ sane ji akɛ, Biblia lɛ kɛ wiemɔ gbɛkpamɔ kpakpa tsuuu nii; ekɛ wiemɔ ni mli wa fe nakai tsuɔ nii—hiɛnɔkamɔ. Vine’s Complete Expository Dictionary lɛ tsɔɔ “hiɛnɔkamɔ” shishi taakɛ akɛtsu nii yɛ Biblia lɛ mli lɛ akɛ, “be ni hi kɛ gbɛkpamɔ ni ayɔɔ hekɛnɔfɔɔ yɛ mli, . . . miishɛɛ ni akɛkpaa nɔ kpakpa gbɛ.” Yɛ bɔ ni akɛtsu nii yɛ Biblia lɛ mli lɛ naa lɛ, hiɛnɔkamɔ mli wa fe shihilɛ mli gbɛkpamɔ ko kɛkɛ. Agbɛnɛ hu, ekɔɔ nibii ni mɔ ko hiɛnɔkamɔ yɔɔ nɔ waa lɛ he. (Efesobii 4:4; 1 Petro 1:3) Kristofoi ahiɛnɔkamɔ ji akɛ, etsɛŋ ni nibii ni ehiii fɛɛ ni atsĩ tã yɛ kuku ni tsɔ hiɛ lɛ amli lɛ baaho aya. (Lala 37:9-11, 29) Shi ekɔɔ babaoo he.

Kristofoi miikpa be ni gbɔmɛi anɔkwafoi baaye emuu yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ gbɛ. (Luka 23:42, 43) Beni Kpojiemɔ 21:3, 4 gbálaa enɛ mli lɛ, etsɔɔ akɛ: “Naa, Nyɔŋmɔ buu lɛ yɛ gbɔmɛi ateŋ, ni eeeshi ebuu lɛ yɛ amɛteŋ, ni amɛaatsɔmɔ emaŋ. . . . Ni aaatsumɔ amɛhiɛaŋ yaafonui fɛɛ, ni gbele bɛ dɔŋŋ, ni ŋkɔmɔyeli ko kɛ bolɔmɔ ko kɛ nɔnaa ko hu bɛ dɔŋŋ; ejaakɛ tsutsu nii lɛ eho etee.”

Mɔ fɛɛ mɔ ni miisumɔ ni ená wɔsɛɛ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ lɛ yɛ yiŋtoo fɛɛ ni eeedamɔ nɔ ená miishɛɛ, kɛji akɛ amrɔamrɔ shihilɛ mli ni eyɔɔ lɛ ehiii po. (Yakobo 1:12) Belɛ, mɛni hewɔ otaooo Biblia lɛ mli, koni okwɛ nɔ hewɔ ni obaanyɛ ohe oye. Ha ohiɛnɔkamɔ lɛ afee shiŋŋ kɛtsɔ be ni ooohe ni okɛkane Biblia lɛ daa gbi lɛ nɔ. Nakai ni ooofee lɛ baaha omumɔŋ shihilɛ aya hiɛ, ni ebaaye ebua bo koni otsi ohe kɛjɛ nibii ni haaa gbɔmɛi aná miishɛɛ lɛ ahe, ni ebaatswa ohenumɔ ni haa otsui nyɔɔ omli yɛ shihilɛ mli ni oyɔɔ lɛ ema shi. Hɛɛ, nɔ titri ni haa mɔ náa miishɛɛ diɛŋtsɛ ji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ. (Jajelɔi 12:13) Shihilɛ ni atswaa amaa bulɛ ni ayɔɔ kɛha Biblia tsɔɔmɔi anɔ ji shihilɛ ni haa mɔ náa miishɛɛ, ejaakɛ Yesu kɛɛ akɛ: “Miishɛɛ ji mɛi ni nuɔ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ ni amɛyeɔ nɔ lɛ!”—Luka 11:28, NW.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 2 Nyɔŋmɔ mli hemɔkɛyeli he ehiaaa Buddhanyo.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 5]

Anyɛŋ aná miishɛɛ kɛjɛ ninamɔ babaoo mli, he ni atseɔ kɛjɛɔ mɛi ahe, aloo hemɔkɛyeli ni aaaná yɛ gbɔmɔ ko ni nilee faaa mli

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 6]

Shihilɛ ni damɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔyeli nɔ ji miishɛɛ shihilɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Kristofoi ahiɛnɔkamɔ lɛ haa mɔ náa miishɛɛ