Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mlifilimɔ Kɛha Mɛi ní Nyiɛɔ La lɛ Mli Lɛ

Mlifilimɔ Kɛha Mɛi ní Nyiɛɔ La lɛ Mli Lɛ

Mlifilimɔ Kɛha Mɛi ní Nyiɛɔ La lɛ Mli Lɛ

“Nyɛbaa ni wɔyanyiɛa Yehowa la lɛ mli!”—YESAIA 2:5.

1, 2. (a) Te la he hiaa ha tɛŋŋ? (b) Mɛni hewɔ kɔkɔbɔɔ akɛ duŋ baahà shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ yɔɔ hiɛdɔɔ babaoo lɛ?

YEHOWA ji la Jɛɛhe. Biblia lɛ tsɛɔ lɛ “mɔ ni fee hulu ní ekpɛ́ shwane, ní ewo nyɔɔŋtsere kɛ ŋulamii akpɔi ní amɛkpɛ́ nyɔɔŋ” lɛ. (Yeremia 31:35; Lala 8:4) Lɛ ji Mɔ ni fee wɔ hulu lɛ, ní ji nuklea hewalɛ ní jieɔ hewalɛ kpele diɛŋtsɛ kpo, ni hewalɛ nɛɛ eko bashɛɔ wɔŋɔɔ ákɛ la kpɛmɔ kɛ dɔlɛ lɛ. Nakai hewalɛ lɛ oha mlijaa bibioo ko pɛ ní shɛɔ wɔŋɔɔ ákɛ hulu la lɛ báa wala yi yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ. Eji hulu la bɛ kulɛ, wɔnyɛŋ wɔhi wala mli. Shikpɔŋ lɛ baafee shibɔlemɔ ŋulami ní wala bɛ nɔ.

2 Beni enɛ yɔɔ wɔjwɛŋmɔ mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔnu bɔ ni shihilɛ ni gbalɔ Yesaia tsɔɔ mli lɛ mli kwɔ ha lɛ shishi. Ekɛɛ akɛ: “Naa, duŋ hà shikpɔŋ lɛ nɔ, ni duŋ kpii hà majimaji lɛ anɔ.” (Yesaia 60:2) Shi kɛlɛ, enɛ etsɔɔɔ duŋ ni akɛ hiŋmɛii naa diɛŋtsɛ yɛ faŋŋ mli. Yesaia etsɔɔɔ akɛ gbi ko lɛ, hulu, nyɔɔŋtsere, kɛ ŋulamii lɛ kpɛŋ dɔŋŋ. (Lala 89:37, 38; 136:7-9) Shi moŋ eewie mumɔŋ duŋ he. Shi mumɔŋ duŋ lɛ gbeɔ mɔ. Yɛ naagbee lɛ, wɔnyɛŋ wɔhi shi kɛji wɔnáaa mumɔŋ la tamɔ bɔ ni wɔnyɛŋ wɔhi shi kɛji wɔnáaa la ni akɛ hiŋmɛii naa lɛ.—Luka 1:79.

3. Yɛ Yesaia wiemɔi lɛ hewɔ lɛ, mɛni esa akɛ Kristofoi afee?

3 Yɛ enɛ hewɔ lɛ, ehe miihia waa ni wɔkadi akɛ eyɛ mli akɛ Yesaia wiemɔi lɛ ba mli yɛ blema Yuda nɔ moŋ, shi eená emlibaa ni da ŋmɛnɛ. Hɛɛ, mumɔŋ duŋ ehà shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ kɛkpe yɛ wɔbe nɛɛ mli. Yɛ nakai shihilɛ ni yɔɔ oshara lɛ hewɔ lɛ, mumɔŋ la he miihia babaoo. No hewɔ ni esa akɛ Kristofoi abo Yesu ŋaawoo nɛɛ toi lɛ, akɛ: “Nyɛhaa nyɛla atsoa yɛ gbɔmɛi ahiɛ.” (Mateo 5:16) Anɔkwa Kristofoi baanyɛ aha la lɛ akpɛ́ aha mɛi ni he jɔ lɛ, kɛkɛ lɛ amɛbaaná hegbɛ ni amɛná wala.—Yohane 8:12.

Bei ni Ehiii yɛ Israel

4. Mɛɛ be mli Yesaia gbalɛ wiemɔi lɛ ná emlibaa klɛŋklɛŋ kwraa, shi mɛɛ shihilɛ yɔɔ lɛ diɛŋtsɛ egbii lɛ amli momo?

4 Yesaia wiemɔi ni kɔɔ duŋ ni ehà shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he lɛ ná emlibaa klɛŋklɛŋ beni Yuda kã shi amaŋfɔ ni emaŋbii lɛ yɔɔ nomŋɔɔ mli yɛ Babilon lɛ. Shi kɛlɛ, dani no aaaba lɛ, no mli lɛ maŋ lɛ fã babaoo ebote mumɔŋ duŋ mli momo yɛ Yesaia diɛŋtsɛ gbii lɛ amli, ni no tsirɛ lɛ ni ewo emaŋbii lɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛ, Yakob we, nyɛbaa ni wɔyanyiɛa Yehowa la lɛ mli!”—Yesaia 2:5; 5:20.

5, 6. Mɛɛ nibii kɛ duŋ ba Yesaia gbii lɛ amli?

5 Yesaia gba yɛ Yuda “yɛ Yuda maŋtsɛmɛi Uzia kɛ Yotam kɛ Ahaz kɛ Hezekia yinɔ.” (Yesaia 1:1) No mli lɛ eji haomɔ be kɛ emli maŋkwramɔŋ ni toiŋjɔlɛ bɛ mli, jamɔ mli osatofeemɔ, saneyeli fitemɔ, kɛ ohiafoi ahaomɔ. Yɛ maŋtsɛmɛi anɔkwafoi tamɔ Yotam nɔyeli beaŋ po lɛ, no mli lɛ anyɛɔ anaa apasa nyɔŋmɔi lɛ afɔleshaa latɛi yɛ gɔji babaoo yiteaŋ. Yɛ maŋtsɛmɛi ni yeee anɔkwa lɛ anɔyeli shishi lɛ, shihilɛ lɛ ehiii kwraa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Maŋtsɛ Ahaz yiwalɔ lɛ tee shɔŋŋ aahu akɛ ekɛ eshwie shã afɔle eha nyɔŋmɔ Molek. Eji duŋ be lɛɛlɛŋ!—2 Maŋtsɛmɛi 15:32-34; 16:2-4.

6 Majimaji ateŋ shihilɛ ní yɔɔ lɛ hu ehiii kwraa. Moab, Edom, kɛ Filistia damɔ Yuda husui lɛ anaa amɛmiiwo ehe gbeyei. Eyɛ mli akɛ Israel maŋtsɛyeli ní yɔɔ kooyigbɛ ji enyɛmi moŋ, shi etsɔ henyɛlɔ kpele diɛŋtsɛ. Kɛyaa kooyigbɛ lolo lɛ, Aram hu miiwo Yuda toiŋjɔlɛ namɔ he gbeyei. Nɔ ni yɔɔ oshara fe nakai po ji Ashur nɔyeli ní yitsoŋ wa, ní miitao hegbɛi be fɛɛ be ni ekɛlɛɛ eshikpɔŋ lɛ mli lɛ. Yɛ be ni Yesaia gbaa lɛ mli lɛ, Ashur ye Israel maŋ lɛ nɔ kunim kwraa ni shwɛ fioo ní ekpata Yuda hu hiɛ. Eshɛ be ko ni Ashur ye maŋtiasei ní yɔɔ Yuda lɛ fɛɛ nɔ kunim, ja Yerusalem pɛ.—Yesaia 1:7, 8; 36:1.

7. Mɛɛ gbɛ Israel kɛ Yuda kɔ, ni mɛni Yehowa fee?

7 Nyɔŋmɔ webii ni ekɛ amɛ efee kpaŋmɔ lɛ na nakai amanehulu lɛ ejaakɛ Israel kɛ Yuda yeee lɛ anɔkwa. Taakɛ mɛi ni atsĩ amɛ tã yɛ Abɛi awolo lɛ mli lɛ ji lɛ, ‘amɛshi jalɛ tempɔŋi lɛ, ni amɛyanyiɛ dujiaŋ gbɛ̀i anɔ.’ (Abɛi 2:13) Ni kɛlɛ, eyɛ mli akɛ Yehowa mli fu ewebii lɛ moŋ, shi ekwaaa amɛ kwraa. Shi moŋ, etée Yesaia kɛ gbalɔi krokomɛi ashi koni amɛkɛ mumɔŋ la aha mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ maŋ lɛ mli ní miisumɔ ni esɔmɔ Yehowa yɛ anɔkwayeli mli lɛ. La ni akɛha kɛtsɔ gbalɔi nɛɛ anɔ lɛ jara wa diɛŋtsɛ. Ehaa mɔ wala.

Duŋ Bei Ŋmɛnɛ

8, 9. Mɛɛ nibii kɛ je lɛŋ duŋ ní yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ba?

8 Shihilɛ ní hi shi yɛ Yesaia gbii lɛ amli lɛ tamɔ nɔ ni wɔnaa ŋmɛnɛ lɛ pɛpɛɛpɛ. Yɛ wɔbe nɛɛ amli lɛ, adesai hiɛnyiɛlɔi ekpoo Yehowa kɛ e-Maŋtsɛ ni éwo, Yesu Kristo. (Lala 2:2, 3) Kristendom jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ elaka amɛ asafokui lɛ. Nakai hiɛnyiɛlɔi lɛ kɛɔ akɛ amɛmiisɔmɔ Nyɔŋmɔ, shi yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛteŋ mɛi babaoo wóɔ je nɛŋ nyɔŋmɔi lɛ anɔ—maŋhedɔɔ, asraafoi anitsumɔ, ninamɔ, kɛ aŋkroaŋkroi ní ehe gbɛi—kɛfata wɔŋjalɔi atsɔɔmɔi ní amɛtsɔɔ lɛ he.

9 Kristendom jamɔi lɛ kɛ amɛhe ewo tai kɛ maŋ hirihiriwoo mli kɛmiijie weku shishibulemɔ kɛ gbeyei nibii krokomɛi akpo, yɛ hei srɔtoi babaoo. Kɛfata he lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni amɛbaafi jeŋba kpakpa ni damɔ Biblia lɛ nɔ lɛ sɛɛ lɛ, jamɔi babaoo miiku amɛhiɛ amɛmiishwie jeŋba shara tamɔ ajwamaŋbɔɔ kɛ nuu kɛ nuu ni feɔ yakayaka nii nɔ loo amɛkɛ ekãa miifi sɛɛ. Akɛni Kristendom asafokui lɛ ekpoo Biblia shishitoo mlai lɛ hewɔ lɛ, amɛtamɔ hii ni lalatsɛ ni hi shi yɛ blema lɛ wie amɛhe lɛ akɛ: “Amɛleee nii ni amɛbɛ jwɛŋmɔ hu; duŋ mli amɛnyiɛɔ kɛyaa kɛbaa.” (Lala 82:5) Lɛɛlɛŋ, Kristendom yɛ duŋ kpii mli tamɔ blema Yuda.—Kpojiemɔ 8:12.

10. Mɛɛ gbɛ nɔ la kpɛɔ yɛ duŋ lɛ mli ŋmɛnɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ mɛi ni he jɔ lɛ náa he sɛɛ yɛ?

10 Yɛ duŋ nɛɛ fɛɛ mli lɛ, Yehowa miiha la miikpɛ́ yɛ mɛi ni he jɔ lɛ ahewɔ. Ekɛ etsuji ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni ji “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ miitsu nii ni ‘amɛmiikpɛ́ ákɛ kanei yɛ je nɛŋ.’ (Mateo 24:45; Filipibii 2:15) Nakai tsulɔ kuu lɛ ni amɛnanemɛi “tooi krokomɛi” akpekpei abɔ fiɔ amɛsɛɛ lɛ kpɛ́ɔ mumɔŋ la ní damɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ nɔ lɛ ehaa. (Yohane 10:16) Yɛ jeŋ ní ewo duŋ nɛɛ mli lɛ, nakai la lɛ haa heshibalɔi lɛ hiɛnɔkamɔ, ni eyeɔ ebuaa amɛ ni amɛnáa amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa, ni eyeɔ ebuaa amɛ ni amɛtsiɔ amɛhe kɛjɛɔ mumɔŋ tsɔnei ahe. Ejara wa, ni ehaa wala.

“Miijie Ogbɛi lɛ Yi”

11. Mɛɛ saji Yehowa kɛha yɛ Yesaia gbii lɛ amli?

11 Yɛ bei ni ehiii ni Yesaia hi mli lɛ mli kɛ bei ni ehiii ni fe no ni baaba yɛ sɛɛ mli beni Babilonbii lɛ loo Yehowa maŋ lɛ kɛtee nomŋɔɔ mli lɛ, mɛɛ gbɛtsɔɔmɔ Yehowa kɛhaa? Kɛfata jeŋba kpakpa he gbɛtsɔɔmɔ ni ekɛha lɛ he lɛ, etsɔ hiɛ ewie bɔ ni ebaaha eyiŋtoo lɛ aba mli yɛ ewebii lɛ anɔ lɛ he yɛ faŋŋ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛhaa wɔsusua gbalɛi ní yɔɔ nyam, ní yɔɔ Yesaia yitso 25 kɛyashi yitso 27 lɛ ahe wɔkwɛa. Yitsei nɛɛ amli wiemɔi lɛ tsɔɔ bɔ ni Yehowa tsu saji ahe nii eha yɛ nakai beaŋ kɛ bɔ ni etsuɔ saji ahe nii ehaa ŋmɛnɛ.

12. Mɛɛ wiemɔi ni jɛ tsuiŋ Yesaia wie?

12 Klɛŋklɛŋ lɛ, Yesaia jaje akɛ: “Yehowa, mi-Nyɔŋmɔ jio. Miikafoo, miijie ogbɛi lɛ yi.” Mɛɛ yijiemɔ wiemɔi ní jɛ tsui mli nɛ! Shi mɛni tsirɛ gbalɔ lɛ ni esɔle nɛkɛ lɛ? Ajieɔ yiŋtoo titri ko kpo yɛ kuku lɛ fã ní eshwɛ lɛ mli, he ni wɔkaneɔ yɛ akɛ: “Ejaakɛ [Yehowa] otsu naakpɛɛ nii. Oyiŋtoo ní jɛ blema beebe lɛ ema shi shiŋŋ, ni anɔkwale ni.”—Yesaia 25:1.

13. (a) Mɛɛ nilee waje hiɛsɔɔ ni Yesaia yɔɔ kɛha Yehowa lɛ? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase nii kɛjɛ Yesaia nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli?

13 Beni eshɛɔ Yesaia gbii lɛ amli lɛ, no mli lɛ Yehowa efee naakpɛɛ nibii babaoo kɛha Israel, ní aŋmala enɛɛmɛi ashwie shi. Yesaia le nifeemɔi ní aŋmala ashwie shi nɛɛ jogbaŋŋ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ele akɛ Yehowa jie ewebii lɛ kɛjɛ Mizraim nomŋɔɔ mli ni ebaa amɛyi kɛjɛ Farao asraafoi amlifu lɛ mli yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ naa. Ele akɛ Yehowa nyiɛ ewebii lɛ ahiɛ kɛtsɔ ŋa lɛ nɔ ni ekɛ amɛ ba Shiwoo Shikpɔŋ nɔ. (Lala 136:1, 10-26) Yinɔsane mli nibii ni tamɔ enɛ tsɔɔ akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ yeɔ anɔkwa ni anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ enɔ. ‘Eyiŋtoi’—ni ji nibii fɛɛ ní eto eyiŋ yɛ he lɛ—baa mli anɔkwale. Anɔkwa nilee ní jɛ ŋwɛi lɛ wo Yesaia hewalɛ ni etee nɔ enyiɛ la lɛ mli. No hewɔ lɛ, eji nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kɛha wɔ. Kɛ́ wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ ní aŋma lɛ jogbaŋŋ ní wɔkɛtsu nii yɛ wɔshihilɛ mli lɛ, no lɛ wɔ hu wɔbaaya nɔ wɔhi la lɛ mli.—Lala 119:105; 2 Korintobii 4:6.

Akpata Maŋ ko Hiɛ

14. Mɛni agba yɛ maŋ ko he, ni eeenyɛ efee akɛ mɛɛ maŋ ni?

14 Wɔnaa Nyɔŋmɔ yiŋtoo lɛ he nɔkwɛmɔnɔ yɛ Yesaia 25:2, he ni wɔkaneɔ yɛ akɛ: “Oha maŋ lɛ efee koikoi, maŋ ní atswa gbogbo awo he lɛ etsɔ amaŋfɔ, maŋsɛɛ bii amɔɔ lɛ jeee maŋ dɔŋŋ, ni amaŋ dɔŋŋ gbi ko gbi ko.” Mɛni ji nɛkɛ maŋ nɛɛ? Ekolɛ benɛ Yesaia miiwie Babilon he yɛ gbalɛ wiemɔ mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, be bashɛ ni Babilon batsɔ koikoi.

15. Mɛɛ “maŋ kpeteŋkpele” ko yɔɔ ŋmɛnɛ, ni mɛni baaba enɔ?

15 Ani maŋ ní Yesaia tsĩ tã lɛ yɛ henɔ ŋmɛnɛ? Hɛɛ. Kpojiemɔ wolo lɛ wieɔ “maŋ kpeteŋkpele ni yeɔ shikpɔŋ lɛ nɔ maŋtsɛmɛi lɛ anɔ lɛ” he. (Kpojiemɔ 17:18) Nakai maŋtiase kpeteŋkpele lɛ ji “Babilon kpeteŋkpele lɛ,” jeŋ apasa jamɔ maŋtsɛyeli lɛ. (Kpojiemɔ 17:5) Ŋmɛnɛ, Babilon Kpeteŋkpele lɛ fã titri ji Kristendom, ni emli osɔfoi lɛ nyiɛɔ hiɛ kɛteɔ shi amɛwoɔ Yehowa webii a-Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ. (Mateo 24:14) Shi kɛlɛ, taakɛ blema Babilon ji lɛ, etsɛŋ ni abaakpata Babilon Kpeteŋkpele lɛ hiɛ, ni eteŋ shi dɔŋŋ kɔkɔɔkɔ.

16, 17. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa henyɛlɔi ewo ehiɛ nyam yɛ blema kɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ?

16 Mɛni hu Yesaia gba efɔ̃ shi yɛ “maŋ ní atswa gbogbo awo he” lɛ he? Beni Yesaia kɛ Yehowa wieɔ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Maŋ ko ni he wa aaawo ohiɛ nyam, jeŋmaji yiwalɔi lɛ amaŋ lɛ aaasheo gbeyei.” (Yesaia 25:3) Mɛɛ gbɛ nɔ henyɛlɔi amaŋ, ni ji “jeŋmaji yiwalɔi lɛ amaŋ” nɛɛ aaatsɔ awo Yehowa hiɛ nyam? Ojogbaŋŋ, kaimɔ nɔ ni ba Babilon maŋtsɛ hewalɔ ni fe fɛɛ, ni ji Nebukadnezar nɔ lɛ. Beni aha etsɔ niiashikpamɔ ni haa mɔ susuɔ nii ahe ni jieɔ lɛ diɛŋtsɛ egbɔjɔmɔ kpo lɛ mli lɛ, anyɛ enɔ ni ekpɛlɛ Yehowa kɛ E-hewalɛ kpeteŋkpele lɛ nɔ. (Daniel 4:34, 35) Kɛ́ Yehowa kɛ ehewalɛ lɛ tsu nii lɛ, enyɛɔ ehenyɛlɔi lɛ po anɔ ni amɛkpɛlɛ ehewalɛ nitsumɔi lɛ anɔ, eyɛ mli akɛ amɛshashaoɔ shi.

17 Ani anyɛ Babilon Kpeteŋkpele lɛ nɔ ni ekpɛlɛ Yehowa hewalɛ nitsumɔi lɛ anɔ? Hɛɛ. Yɛ klɛŋklɛŋ jeŋ ta lɛ mli lɛ, Yehowa tsuji ní afɔ amɛ mu lɛ shiɛ yɛ amanehulu shishi. Yɛ afi 1918 mli lɛ, amɛbote mumɔŋ nomŋɔɔ mli beni awo Buu Mɔɔ Asafo lɛ hiɛnyiɛlɔi lɛ atsuŋ lɛ. Shiɛmɔ nitsumɔ ní ato he gbɛjianɔ lɛ sɛɛ fo. Kɛkɛ ni yɛ afi 1919 lɛ, Yehowa ha etsuji bɔi nitsumɔ ekoŋŋ ni ekɛ emumɔ lɛ wo amɛ hewalɛ bɔni afee ni amɛtsu nitsumɔ ni akɛha amɛ ni amɛshiɛ sanekpakpa lɛ kɛkpele shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ. (Marko 13:10) Agba enɛ fɛɛ yɛ Kpojiemɔ wolo lɛ mli, taakɛ eba mli yɛ amɛhenyɛlɔi lɛ anɔ lɛ. Mɛnɛɛmɛi “she gbeyei, ni amɛŋɔ anunyam amɛha ŋwɛi Nyɔŋmɔ lɛ.” (Kpojiemɔ 11:3, 7, 11-13) Jeee akɛ atsake amɛ, shi moŋ anyɛ amɛnɔ ni amɛyɔse Yehowa hewalɛ nitsumɔ lɛ yɛ be nɛɛ mli, taakɛ Yesaia egba lɛ pɛpɛɛpɛ.

“Otsɔ Mɔɔ Oha Nɔ̃nalɔ”

18, 19. (a) Mɛni hewɔ henyɛlɔi nyɛɛɛ aku Yehowa webii lɛ a-emuuyeli lɛ mli lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ abaaba “yiwalɔi lɛ alala lɛ” shi yɛ?

18 Beni Yesaia gbalaa jwɛŋmɔ kɛbaa bɔ ni Yehowa kɛ mɛi ni nyiɛɔ la lɛ mli lɛ yeɔ yɛ mlihilɛ mli lɛ nɔ lɛ, ekɛɛ Yehowa akɛ: “Otsɔ mɔɔ oha nɔ̃nalɔ, otsɔ mɔɔ oha ohiafo yɛ efimɔ mli, abobaahe yɛ ahum mli, kɛ hɔ̃ɔŋ yɛ latsaa mli, be mli ní yiwalɔi lɛ amumɔ tamɔ ahum kɛ nugbɔnɛmɔ ní yiɔ gbogbo lɛ. Bɔ ni latsaa feɔ yɛ ŋã kpataa nɔ lɛ, nakai oba maŋsɛɛ bii ahoofeemɔ lɛ shi; bɔ ni atatu hɔ̃ɔŋ mli latsaa yɔɔ lɛ, nakai oba yiwalɔi lɛ alala lɛ shi.”—Yesaia 25:4, 5.

19 Kɛjɛ afi 1919 kɛbaa nɛɛ, yiwalɔi ebɔ mɔdɛŋ fɛɛ ní amɛaanyɛ ní amɛku anɔkwa jálɔi emuuyeli mlihiɛmɔ mli, shi amɛyeee omanye. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Yehowa ji mɔɔ ní wa kɛ abobaahe kɛha ewebii lɛ. Ehaa hɔ̃ɔŋ ni ji heyeli kɛjɛɔ dɔlɛ ní naa wa ni ji yiwaa mli, ni edamɔɔ shi shiŋŋ tamɔ gbogbo ní he wa eshiɔ shitee-kɛ-woo ní ji ahum kɛ nugbɔnɛmɔ. Wɔ mɛi ni wɔnyiɛɔ Nyɔŋmɔ la lɛ mli lɛ kɛ hiɛnɔkamɔ kpáa be mli ni ‘abaaba yiwalɔi lɛ alala lɛ shi’ lɛ gbɛ. Hɛɛ, wɔkɛ gbɛkpamɔ ní mli wa miimɛ gbi ni Yehowa henyɛlɔi lɛ ahiɛ baakpata kwraa lɛ.

20, 21. Mɛɛ okpɔlɔ Yehowa ŋmɛɔ, ni mɛni baafata nakai okpɔlɔŋmɛɛ lɛ he yɛ jeŋ hee lɛ mli?

20 Yehowa feɔ babaoo fe ewebii ahe ní ebuɔ kɛkɛ. Ákɛ Tsɛ ní yɔɔ suɔmɔ lɛ, etsuɔ amɛhiamɔ nii ahe nii ehaa amɛ. Beni ekpɔ̃ ewebii lɛ kɛjɛ Babilon Kpeteŋkpele lɛ mli yɛ afi 1919 sɛɛ lɛ, eŋmɛ amɛ kunimyeli okpɔlɔ kpeteŋkpele, ni ji mumɔŋ niyenii babaoo diɛŋtsɛ. Agba enɛ afɔ̃ shi yɛ Yesaia 25:6 lɛ, he ni wɔkaneɔ yɛ akɛ: “Yehowa Zebaot aaaŋmɛ okpɔlɔ yɛ gɔŋ nɛɛ nɔ aha majimaji fɛɛ: fɔ nii kɛ wein kpakpa, fɔ nii kɛ wuiaŋ fɔ, wein kpakpa ní atsere nɔ.” Kwɛ bɔ ni ajɔɔ wɔ babaoo akɛ wɔnáa nakai niyenii lɛ mli ŋɔɔmɔ! (Mateo 4:4) Aŋmɛ “[Yehowa] okpɔlɔ” lɛ kɛ nibii kpakpai babaoo ni wɔbaaye. (1 Korintobii 10:21) Kɛtsɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ nɔ lɛ, akɛ nɔ fɛɛ nɔ ni he baahia wɔ lɛ miiha wɔ yɛ mumɔŋ shishinumɔ naa.

21 Nibii babaoo yɛ ní kɔɔ okpɔlɔ kpeteŋkpele ní ajɛ ŋwɛi aŋmɛ aha wɔ nɛɛ he. Mumɔŋ okpɔlɔŋmɛɛ ní wɔnáa mli ŋɔɔmɔ bianɛ lɛ haa wɔkaiɔ heloonaa niyenii babaoo ní wɔbaaná yɛ Nyɔŋmɔ jeŋ hee ní ewo shi lɛ mli lɛ. Yɛ nakai beaŋ lɛ, nɔ ni baafata “fɔ nii kɛ wein kpakpa” lɛ he ji heloonaa niyenii babaoo. Hɔmɔ yeŋ mɔ ko yɛ helooŋ loo mumɔŋ shishinumɔ naa yɛ nakai beaŋ. Kwɛ heyeli ni enɛ baaji kɛha wɔnanemɛi anɔkwafoi ní naa amanehulu bianɛ, yɛ “hɔ̃ji” ní agba afɔ̃ shi ákɛ ba ní Yesu eba lɛ he “okadi” lɛ fã lɛ hewɔ lɛ! (Mateo 24:3, 7) Yɛ amɛgbɛfaŋ lɛ, lalatsɛ lɛ wiemɔi lɛ ji miishɛjemɔ wiemɔi diɛŋtsɛ. Ekɛɛ akɛ: “Shikpɔŋ lɛ nɔ aaaba abele babaoo kɛyashwie gɔji lɛ ayiteaŋ.”—Lala 72:16.

22, 23. (a) Mɛɛ “muhɔɔ” loo “hiɛhàa nɔ̃” abaajie, ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ ‘abaajie Yehowa maŋ lɛ hiɛgbele lɛ’ yɛ?

22 Agbɛnɛ, bó shiwoo ní yɔɔ nyam fe enɛ po toi. Beni Yesaia kɛ esha kɛ gbele toɔ “muhɔɔ” loo “hiɛhàa nɔ̃” he lɛ, ekɛɛ akɛ: “[Yehowa] aaajie hiɛhàa nɔ̃ ní aŋɔhà majimaji fɛɛ hiɛ lɛ, kɛ muhɔɔ ní alɛɛ mli ahà jeŋmaji fɛɛ nɔ lɛ yɛ nɛkɛ gɔŋ nɛɛ nɔ.” (Yesaia 25:7) Bo diɛŋtsɛ susumɔ he okwɛ! Esha kɛ gbele, ní ekã adesai anɔ aahu tamɔ kuntu ní akɛhà amɛnɔ ní eha amɛtsui miisu lɛ, ehiŋ shi dɔŋŋ. Kwɛ bɔ ni wɔkpáa gbi ní akɛ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ baatsu adesai toibolɔi kɛ anɔkwafoi lɛ ahe nii kɛmɔ shi lɛ gbɛ!—Kpojiemɔ 21:3, 4.

23 Beni gbalɔ ni akɛ mumɔ tsirɛ lɛ lɛ gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa nakai be ní yɔɔ miishɛɛ lɛ nɔ lɛ, emaa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ: “[Nyɔŋmɔ] aaami gbele kɛaatee naanɔ; ni Nuntsɔ Yehowa aaatsumɔ hiɛaŋ fɛɛ yaafonui, ni eeejie emaŋ lɛ hiɛgbele lɛ yɛ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ; ejaakɛ Yehowa ekɛɛ.” (Yesaia 25:8) Mɔ ko mɔ ko gboŋ kɛtsɔŋ adebɔɔ mli nibii anɔ aloo ní eeefó yɛ suɔlɔ ko gbele hewɔ. Mɛɛ tsakemɔ ni ajɔɔ nɛ! Kɛfata he lɛ, anuŋ heguɔgbee kɛ amale wiemɔi ní Nyɔŋmɔ kɛ etsuji kɛ be kakadaŋŋ eŋmɛ amɛtsui shi yɛ mli aahu lɛ, yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ he ko dɔŋŋ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Yehowa baajie ejɛɛhe—ni ji malemɔ tsɛ, Satan Abonsam kɛ Satan seshi lɛ fɛɛ kɛjɛ jɛmɛ kwraa.—Yohane 8:44.

24. Te mɛi ni nyiɛɔ la lɛ mli lɛ hereɔ Yehowa hewalɛ nitsumɔ yɛ amɛgbɛfaŋ lɛ nɔ amɛhaa tɛŋŋ?

24 Beni mɛi ni nyiɛɔ yɛ la lɛ mli lɛ esusu Yehowa hewalɛ lɛ kpojiemɔ lɛ he sɛɛ lɛ, ebaatsirɛ amɛ ni amɛjaje akɛ: “Naa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ ní wɔhiɛ kã enɔ, akɛ eeehere wɔyiwala lɛ nɛ! Mɔnɛ ji Yehowa ní wɔhiɛ kã enɔ lɛ! Nyɛhaa wɔnyaa ní wɔmli afilia wɔ yɛ eyiwalaheremɔ lɛ hewɔ!” (Yesaia 25:9) Etsɛŋ, ni adesai ni ji jalɔi lɛ baaná nɔ ni amɛaadamɔ nɔ amɛmli afili amɛ diɛŋtsɛ. Duŋ lɛ baalaaje kwraa, ni anɔkwafoi lɛ baaju amɛhe yɛ Yehowa la lɛ mli kɛya naanɔ. Ani hiɛnɔkamɔ ko baanyɛ afee nɔ ni yɔɔ nyam fe enɛ? Dabi kwraa!

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

• Mɛni hewɔ ehe hiaa ni wɔnyiɛ la lɛ mli ŋmɛnɛ lɛ?

• Mɛni hewɔ Yesaia jie Yehowa gbɛi lɛ yi lɛ?

• Mɛni hewɔ henyɛlɔi nyɛŋ aku Nyɔŋmɔ webii lɛ a-emuuyeli lɛ mli lɛ?

• Mɛɛ jɔɔmɔi babaoo mɛɔ mɛi ni nyiɛɔ la lɛ mli lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12, 13]

Mɛi ni hi Yuda lɛ kɛ gbekɛbii shã afɔle amɛha Molek

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 15]

Yehowa nifeemɔi wuji lɛ ahe nilee tsirɛ Yesaia ni ejie Yehowa gbɛi lɛ yi

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Abaatsuu mɛi ni ja lɛ ahe yɛ Yehowa la lɛ mli kɛya naanɔ