Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yiwalaheremɔ Kɛha Mɛi ní Halaa La Lɛ

Yiwalaheremɔ Kɛha Mɛi ní Halaa La Lɛ

Yiwalaheremɔ Kɛha Mɛi ní Halaa La Lɛ

“Yehowa ji mila kɛ miyiwalaheremɔ; namɔ po gbeyei mashe?”—LALA 27:1.

1. Mɛɛ wala hamɔ he gbɛjianɔtoo Yehowa kɛhaa?

YEHOWA ji hulu la ní haa wala nyɛɔ ehiɔ shikpɔŋ nɔ lɛ Jɛɛhe. (1 Mose 1:2, 14) Lɛ nɔŋŋ hu ji mumɔŋ la ní haa duŋ ni gbeɔ mɔ, ní yɔɔ Satan je lɛ mli lɛ laajeɔ lɛ Bɔlɔ. (Yesaia 60:2; 2 Korintobii 4:6; Efesobii 5:8-11; 6:12) Mɛi ni halaa la lɛ baanyɛ amɛkɛ lalatsɛ lɛ akɛɛ akɛ: “Yehowa ji mila kɛ miyiwalaheremɔ; namɔ po gbeyei mashe?” (Lala 27:1a) Shi kɛlɛ, taakɛ eba yɛ Yesu gbii lɛ amli lɛ, mɛi ni sumɔɔ duŋ lɛ baanyɛ akpa gbɛ akɛ amɛbaana fɔbuu kojomɔ.—Yohane 1:9-11; 3:19-21, 36.

2. Yɛ blema bei amli lɛ, mɛni ba mɛi ni kpoo Yehowa la lɛ kɛ mɛi ni bo ewiemɔ lɛ toi lɛ anɔ?

2 Yɛ Yesaia gbii lɛ amli lɛ, Yehowa webii ni ekɛ amɛ ekpaŋ lɛ ateŋ mɛi babaoo kpoo la lɛ. No hewɔ lɛ, Yesaia na Israel kooyigbɛ maŋtsɛyeli ákɛ maŋ lɛ hiɛkpatamɔ. Ni yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ, akpata Yerusalem kɛ esɔlemɔwe lɛ hiɛ ni aloo Yuda maŋ lɛ mli bii lɛ kɛtee nomŋɔɔ mli. Shi kɛlɛ, awaje mɛi ni bo Yehowa wiemɔ lɛ toi lɛ koni amɛdamɔ hemɔkɛyeli kwamɔ ni yɔɔ nakai gbii lɛ amli lɛ naa. Yehowa wo shi yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ he akɛ mɛi ni bo lɛ toi lɛ baana yibaamɔ. (Yeremia 21:8, 9) Ŋmɛnɛ, wɔ mɛi ni wɔsumɔɔ la lɛ baanyɛ akase nii babaoo kɛjɛ nɔ ni ba yɛ nakai beaŋ lɛ mli.—Efesobii 5:5.

Mɛi ni Yɔɔ La lɛ Mli lɛ Amiishɛɛnamɔ

3. Ŋmɛnɛ, mɛɛ hekɛnɔfɔɔ wɔbaanyɛ wɔná, mɛɛ “maŋ ní ja” wɔsumɔɔ, ni mɛɛ “jeŋmaŋ ní wa” nakai “maŋ” lɛ yɔɔ?

3 “Wɔyɛ maŋ ní wa; [Nyɔŋmɔ kɛ] yiwalaheremɔ efee ehe gbogboi kɛ ehe káwoo gbogboi. Nyɛgbelea agbói lɛ, koni jeŋmaŋ ní ja ní yeɔ anɔkwa lɛ abote mli!” (Yesaia 26:1, 2) Enɛɛmɛi ji gbɔmɛi ni kɛ amɛhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ lɛ amiishɛɛ wiemɔi. Yudafoi anɔkwafoi ni hi shi yɛ Yesaia gbii lɛ amli lɛ kwɛ Yehowa gbɛ akɛ shweshweeshwe shihilɛ Jɛɛhe kome pɛ ní yɔɔ, shi jeee amɛmaŋbii lɛ apasa nyɔŋmɔi lɛ. Ŋmɛnɛ, wɔyɛ nakai hekɛnɔfɔɔ lɛ nɔŋŋ. Kɛfata he lɛ, wɔsumɔɔ Yehowa “jeŋmaŋ ní ja”—ni ji “Nyɔŋmɔ Israel lɛ.” (Galatabii 6:16; Mateo 21:43) Yehowa hu sumɔɔ nɛkɛ maŋ nɛɛ yɛ jeŋba kpakpa ni eyɔɔ lɛ hewɔ. Kɛtsɔ ejɔɔmɔ nɔ lɛ, Nyɔŋmɔ Israel lɛ yɛ “maŋ ní wa,” ni ji gbɛjianɔtoo ní tamɔ maŋtiase ni fiɔ esɛɛ ni ebuɔ ehe.

4. Mɛɛ jwɛŋmɔŋ su esa akɛ wɔná?

4 Mɛi ni yɔɔ “maŋ” nɛɛ mli lɛ le jogbaŋŋ akɛ “jwɛŋmɔ ní ma shi shiŋŋ lɛ, [Yehowa aaaha] ená hejɔlɛ, hejɔlɛ; ejaakɛ [Yehowa nɔ] eŋɔɔ ehiɛ efɔ̃ɔ.” Yehowa fiɔ mɛi ni sumɔɔ ní amɛkɛ amɛhe afɔ̃ enɔ ní amɛye ejalɛ shishitoo mlai lɛ anɔ lɛ asɛɛ. No hewɔ lɛ, anɔkwafoi ni yɔɔ Yuda lɛ bo Yesaia ŋaawoo lɛ toi, akɛ: “Nyɛŋɔa nyɛhiɛ nyɛfɔ̃a Yehowa nɔ daa; ejaakɛ Nuntsɔ Yehowa ji naanɔ tɛsaa.” (Yesaia 26:3, 4; Lala 9:11; 37:3; Abɛi 3:5) Mɛi ni hiɛ nakai jwɛŋmɔ lɛ kwɛɔ “Yehowa” akɛ Tɛsaa kome pɛ ní yɔɔ shweshweeshwe. Amɛnáa amɛkɛ lɛ teŋ “hejɔlɛ” ní hiɔ shi daa mli ŋɔɔmɔ.—Filipibii 1:2; 4:6, 7.

Hiɛshishwiemɔ Kɛha Nyɔŋmɔ Henyɛlɔi Lɛ

5, 6. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ aba blema Babilon shi yɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ aba “Babilon kpeteŋkpele lɛ” shi yɛ?

5 Shi kɛji mɛi ni kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ lɛ na amanehulu hu? Esaaa akɛ amɛsheɔ gbeyei. Yehowa ŋmɛɔ nakai nibii lɛ agbɛ be fioo, shi naagbee mli lɛ ekɛ heyeli baa, ni ekojoɔ mɛi ni kɛ amanehulu lɛ ba lɛ. (2 Tesalonikabii 1:4-7; 2 Timoteo 1:8-10) Susumɔ sane ni kɔɔ “maŋ ní kwɔ” he lɛ he okwɛ. Yesaia kɛɛ akɛ: “Mɛi ní tara ŋwɛi lɛ, [Yehowa baa] amɛ shi; maŋ ní kwɔ lɛ, ebaa lɛ shi, ebaa lɛ shi kɛbaa shikpɔŋ, ní ekɛ shikpɔŋ sũ aye egbɔ; akɛ nane aaanaa nɔ; hɛɛ, nɔ̃nalɔi anaji kɛ ohiafoi ananefaamɔi hu.” (Yesaia 26:5, 6) Ekolɛ maŋ ní kwɔ ni atsĩ tã yɛ biɛ lɛ baanyɛ afee Babilon. Nakai maŋ lɛ hao Nyɔŋmɔ webii lɛ diɛŋtsɛ. Shi mɛni ba Babilon nɔ? Yɛ afi 539 D.Ŋ.B. lɛ, Mediabii kɛ Persiabii lɛ butu lɛ. Mɛɛ shibaa nɛ!

6 Yɛ wɔgbii nɛɛ amli lɛ, Yesaia gbalɛ wiemɔi lɛ tsɔɔ nɔ ni eba “Babilon Kpeteŋkpele lɛ” nɔ kɛjɛ afi 1919 kɛbaa nɛɛ mli jogbaŋŋ. Nakai maŋ ní kwɔ lɛ na amanehulu ni ji hiɛshishwiemɔ shigbeemɔ beni anyɛ enɔ ní eŋmɛɛ Yehowa webii ahe kɛjɛ mumɔŋ nomŋɔɔ mli lɛ. (Kpojiemɔ 14:8) Nɔ ni nyiɛ sɛɛ kɛba lɛ ji hiɛshishwiemɔ po fe no. Nakai Kristofoi akuu bibioo lɛ bɔi mɛi ni ŋɔ amɛ nom tsutsu ko nɛɛ ‘nɔnaamɔ.’ Yɛ afi 1922 mli lɛ, amɛbɔi Kristendom naagbee ní baa lɛ jajemɔ, ni amɛtswa ŋwɛibɔfoi atɛtɛrɛmantɛrɛ kpamɔi ejwɛ ni yɔɔ Kpojiemɔ 8:7-12 lɛ kɛ kpooi etɛ ní agba afɔ̃ shi yɛ Kpojiemɔ 9:1-11:15 lɛ he adafi.

“Jalɔ Gbɛ lɛ Ja Tɔrɔmɔɔ”

7. Mɛɛ gbɛtsɔɔmɔ mɛi ni tsɔɔ amɛhe kɛyaa Yehowa la lɛ he lɛ náa, namɔ nɔ amɛkɛ amɛhe fɔ̃ɔ, ni mɛni amɛsumɔɔ?

7 Yehowa hereɔ mɛi ni tsɔɔ amɛhe kɛbaa ela lɛ mli lɛ ayiwala, ni ejajeɔ amɛgbɛ̀i lɛ taakɛ Yesaia tsɔɔ yɛ nɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, akɛ: “Jalɔ gbɛ lɛ ja tɔrɔmɔɔ; bo ojajeɔ jalɔ tempɔŋ lɛ pɛpɛɛpɛ. Yehowa, wɔmiikwɛo gbɛ yɛ okojomɔi agbɛ lɛ nɔ hu; wɔsusuma miishwe ogbɛi kɛ okaimɔi lɛ!” (Yesaia 26:7, 8) Yehowa ji Nyɔŋmɔ ni ja, ni esa akɛ mɛi ni jaa lɛ lɛ aye ejalɛ shishitoo mlai lɛ anɔ. Kɛ́ amɛfee nakai lɛ, Yehowa kudɔɔ amɛ ni ehaa amɛgbɛ lɛ jaa tɔrɔmɔɔ. Kɛji amɛbo egbɛtsɔɔmɔ toi lɛ, no lɛ nɛkɛ mɛi ni he jɔ nɛɛ tsɔɔ akɛ amɛkɛ amɛhe fɔ̃ɔ Yehowa nɔ, ni amɛjɛɔ tsui muu fɛɛ mli amɛsumɔɔ egbɛi lɛ—ni ji ‘ekaimɔ’ lɛ.—2 Mose 3:15.

8. Mɛɛ subaŋ kpakpa Yesaia jie lɛ kpo?

8 Yesaia sumɔɔ Yehowa gbɛi lɛ waa. Enɛ jeɔ kpo faŋŋ yɛ ewiemɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ amli: “Misusuma shweɔo nyɔɔŋ, mimumɔ hu ní yɔɔ mimli lɛ taoɔ bo mra; ejaakɛ kɛ́ okojomɔi lɛ ba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, je lɛŋ bii lɛ kaseɔ jalɛ.” (Yesaia 26:9) Yesaia kɛ ‘esusuma’—ni ji egbɔmɔtso muu fɛɛ shweɔ Yehowa. Feemɔ gbalɔ lɛ he mfoniri ní ekɛ nakai beaŋ ní jeŋ ejɔ lɛ miisɔle kɛmiiha Yehowa, ní eejie etsui mli susumɔi lɛ akpo eetsɔɔ, ní ekɛ hiɛdɔɔ miitao Yehowa gbɛtsɔɔmɔ lɛ. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa nɛ! Kɛfata he lɛ, Yesaia kase jalɛ nifeemɔ kɛjɛ Yehowa kojomɔ nifeemɔi lɛ amli. Yɛ enɛ mli lɛ, ekai wɔ akɛ ehe miihia ni wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ be fɛɛ be, ni wɔfee klalo ni wɔyɔse Yehowa suɔmɔnaa nii.

Mɛi Komɛi Hala Duŋ Lɛ

9, 10. Mɛɛ mlihilɛ nifeemɔ Yehowa jie lɛ kpo etsɔɔ emaŋ ni yeee anɔkwa lɛ, shi te amɛfee amɛnii tɛŋŋ?

9 Yehowa jie mlihilɛ kpele kpo etsɔɔ Yuda, shi mɔbɔ sane ji akɛ, jeee mɛi fɛɛ kpɛlɛ nɔ. Yɛ be kɛ bei amli lɛ, mɛi babaoo hala atuatsemɔ kɛ hemɔkɛyeli kwamɔ moŋ fe ni amɛaahala Yehowa anɔkwale la lɛ. Yesaia kɛɛ akɛ: “Kɛ́ aduro efɔŋfeelɔ tete lɛ, ekaseee jalɛ; shi moŋ eyeɔ saji fɔji yɛ jalɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni ekwɛɛɛ Yehowa agbojee lɛ.”—Yesaia 26:10.

10 Beni Yehowa bu Yuda he eshi ehenyɛlɔi lɛ yɛ Yesaia gbii lɛ amli lɛ, mɛi babaoo sumɔɔɔ ni amɛyɔseɔ enɛ. Beni ekɛ etoiŋjɔlɛ lɛ jɔɔ amɛ lɛ, maŋ lɛ ejieee shidaa kpo. No hewɔ lɛ, Yehowa kpoo amɛ ní amɛyasɔmɔ “nuntsɔmɛi krokomɛi,” kɛkɛ ni naagbee lɛ eha aŋɔ Yudafoi lɛ nom kɛtee Babilon yɛ afi 607 D.Ŋ.B. (Yesaia 26:11-13) Shi kɛlɛ, yɛ naagbee lɛ maŋ lɛ shwɛɛnii ko ku amɛsɛɛ kɛba amɛshikpɔŋ nɔ ní agbala amɛtoi.

11, 12. (a) Mɛni ba mɛi ni baŋɔ Yuda nom lɛ anɔ yɛ sɛɛ mli? (b) Yɛ afi 1919 mli lɛ, mɛni ba mɛi ni baŋɔ Yehowa tsuji ni afɔ amɛ mu lɛ nom be ko lɛ anɔ yɛ sɛɛ mli?

11 Ni mɛi ni ŋɔ Yuda nom lɛ hu? Yesaia ha hetoo yɛ gbalɛ wiemɔ lɛ mli akɛ: “Gbohii lɛ ahiɛ kamɔŋ, sisai hu eteŋ shi; ejaakɛ owo amɛ nyɔmɔ ni okpata amɛhiɛ, ni oha amɛkaimɔ fɛɛ elaaje.” (Yesaia 26:14) Hɛɛ, beni Babilon gbee shi yɛ afi 539 D.Ŋ.B. lɛ, enaaa wɔsɛɛ be ko dɔŋŋ. Yɛ be ni sa mli lɛ, maŋ lɛ ehiŋ shi dɔŋŋ. Ebaafee “sisai,” ni akɛ emaŋtsɛyeli wulu lɛ baawo yinɔsane woji amli. Mɛɛ kɔkɔbɔɔ eji kɛha mɛi ni kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ hewalɔi ni yɔɔ je nɛɛ mli lɛ nɔ nɛkɛ!

12 Nɛkɛ gbalɛ nɛɛ fãi komɛi ná emlibaa beni Nyɔŋmɔ ŋmɛ etsuji ni afɔ amɛ mu lɛ gbɛ ní amɛtee mumɔŋ nomŋɔɔ mli yɛ afi 1918, ni ejie amɛ yɛ afi 1919 mli lɛ. Kɛjɛ no nɔ kɛbaa nɛɛ, mɛi ni ŋɔ amɛ nom klɛŋklɛŋ, ni ji Kristendom titri lɛ wɔsɛɛ be kpɛɛɛ. Shi jɔɔmɔi ni asaa ato Yehowa webii lɛ fa babaoo diɛŋtsɛ.

“Oha Jeŋmaŋ lɛ Yi Efá”

13, 14. Mɛɛ jɔɔmɔi babaoo Yehowa tsuji ni afɔ amɛ mu lɛ ená mli ŋɔɔmɔ kɛjɛ afi 1919 kɛbaa nɛɛ?

13 Nyɔŋmɔ jɔɔ heshwamɔ mumɔ ni etsuji ni afɔ amɛ mu lɛ jie lɛ kpo yɛ afi 1919 mli lɛ nɔ, ni eha amɛyi fá. Klɛŋklɛŋ lɛ, agbala jwɛŋmɔ ama Nyɔŋmɔ Israel lɛ mli naagbee bii lɛ anaabuamɔ lɛ nɔ, kɛkɛ ni aje shishi abua “asafo babaoo” lɛ mli “too krokomɛi” lɛ anaa. (Kpojiemɔ 7:9; Yohane 10:16) Agba jɔɔmɔi nɛɛ he sane yɛ Yesaia gbalɛ lɛ mli: “Oha jeŋmaŋ lɛ yi efá, Yehowa, oha jeŋmaŋ lɛ yi efá, ohiɛ eba nyam, ogbele shikpɔŋ lɛ husui lɛ fɛɛ mli. Yehowa, kɛ́ efi lɛ, no amɛhiɛ tsɔɔo; kɛ́ otsɔsemɔ lɛ kã amɛnɔ lɛ, amɛfɔseɔ faikpamɔ amɛshwieɔ shi.”—Yesaia 26:15, 16.

14 Ŋmɛnɛ, Nyɔŋmɔ Israel lɛ elɛɛ ehusui lɛ amli kɛkpele shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ, ni asafo babaoo ni ebafata he lɛ ayifalɛ shɛɔ akpekpei ekpaa ni kɛ ekãa miiná sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ. (Mateo 24:14) Mɛɛ jɔɔmɔi ni jɛ Yehowa ŋɔɔ nɛ! Ni mɛɛ anunyam enɛ kɛhaa egbɛi lɛ he! Aanu nakai gbɛi lɛ ŋmɛnɛ yɛ shikpɔji 235 nɔ—eshiwoo lɛ mlibaa ni yɔɔ naakpɛɛ.

15. Mɛɛ mfonirifeemɔŋ gbohiiashitee ba yɛ afi 1919 mli?

15 Yehowa yelikɛbuamɔ he bahia Yuda koni eje Babilon nomŋɔɔ lɛ mli. Amɛnyɛŋ amɛná heyeli ni yelikɛbuamɔ bɛ mli. (Yesaia 26:17, 18) Nakai nɔŋŋ Nyɔŋmɔ Israel ni akpɔ̃ amɛ yɛ afi 1919 lɛ ji Yehowa sɛɛfimɔ he odaseyeli. Ekɛ ehe wooo mli kulɛ ehiŋ. Ni amɛshihilɛ ni tsake lɛ yɛ naakpɛɛ aahu akɛ Yesaia kɛto gbohiiashitee he: “Omɛi ní egboi lɛ ahiɛ aaakãmɔ, migbohii lɛ aaate shi. Nyɛhiɛ atsɛ̃a, nyɛláa yijiemɔ lalai, nyɛ mɛi ní nyɛyɔɔ sũ mli lɛ! Shi obɔ́ lɛ, la bɔ́ ni, ni shikpɔŋ lɛ aaajie sisai lɛ ashwie.” (Yesaia 26:19; Kpojiemɔ 11:7-11) Hɛɛ, abaaku sɛɛ afɔ mɛi ni etsɔmɔ gbohii, taakɛ eji lɛ, ekoŋŋ kɛha nitsumɔ hee!

Hebuu yɛ Bei ni Yɔɔ Oshara Mli

16, 17. (a) Yɛ afi 539 D.Ŋ.B. lɛ, mɛni ehe bahia ni Yudafoi lɛ afee bɔni afee ni amɛje Babilon shigbeemɔ lɛ mli? (b) Eka shi faŋŋ akɛ mɛni ji ‘piai’ lɛ ŋmɛnɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔnáa he sɛɛ yɛ?

16 Yehowa hebuu he hiaa etsuji be fɛɛ be. Shi kɛlɛ, etsɛŋ ni ebaakpa enine mli naagbee nɔ kwraa eshi Satan je lɛ, ni eyelikɛbuamɔ he baahia ejalɔi lɛ fe be fɛɛ ni eho. (1 Yohane 5:19) Yehowa bɔɔ wɔ kɔkɔ yɛ nakai be ní yɔɔ oshara lɛ he akɛ: “Yaa, mimaŋ, ní oyabote opia lɛ mli, ní oŋa oshinaa lɛ owo oyi; teemɔ ohe hiŋmɛitswaaoo ko kɛyashi beyinɔ ní mlifu lɛ aaaho! Shi naa, Yehowa miije kpo kɛmiijɛ ehilɛhe lɛ ní eyawo shikpɔŋ lɛ nɔ bii anyɔmɔ yɛ amɛnishaianii lɛ ahewɔ; ni shikpɔŋ lɛ aaajie elá lɛ kpo ni ehàŋ mɛi ní agbe yɛ enɔ lɛ anɔ dɔŋŋ.” (Yesaia 26:20, 21; Zefania 1:14) Nɛkɛ kɔkɔbɔɔ nɛɛ tsɔɔ Yudafoi lɛ bɔ ni amɛaafee ni amɛje Babilon shigbeemɔ yɛ afi 539 D.Ŋ.B. lɛ mli. Mɛi ni bo toi lɛ baahi amɛshiai amli, koni amɛkɛ oshara ko akakpe yɛ asraafoi ni yeɔ kunim ni nyiɛ gbɛjegbɛi lɛ anɔ lɛ adɛŋ.

17 Ŋmɛnɛ, eka shi faŋŋ akɛ ‘piai’ ni yɔɔ gbalɛ lɛ mli lɛ kɔɔ Yehowa webii asafoi akpei nyɔŋmai abɔ ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ he. Amrɔ nɛɛ po, nakai asafoi lɛ ji abobaahe, he ni Kristofoi naa hebuu yɛ amɛnyɛmimɛi ateŋ, yɛ onukpai lɛ asuɔmɔ kwɛmɔ shishi. (Yesaia 32:1, 2; Hebribii 10:24, 25) Enɛ ji anɔkwale titri yɛ bɔ ni nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee lɛ ebɛŋkɛ kpaakpa ni yiwalaheremɔ ni mɔ ko baana lɛ damɔ toiboo nɔ lɛ hewɔ.—Zefania 2:3.

18. Etsɛŋ ni Yehowa ‘baagbe drako ni yɔɔ ŋshɔ lɛ mli lɛ’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

18 Yesaia gba yɛ nakai be lɛ he akɛ: “Nakai gbi lɛ nɔ lɛ Yehowa kɛ eklante ni naa wa ni eda ni emli wa aaawo leviatan ni ji onufu ní he yɔɔ oyá kɛ leviatan ni ji onufu lɔgɔligi lɛ nyɔmɔ, ni eeegbe drako ni yɔɔ ŋshɔ lɛ mli lɛ.” (Yesaia 27:1) Mɛni ji ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ “leviatan” lɛ? Eka shi faŋŋ akɛ no ji “blema onufu lɛ,” Satan diɛŋtsɛ, kɛ enibii agbɛjianɔtoo fɔŋ ni ekɛteeɔ ta shi eshiɔ Nyɔŋmɔ Israel lɛ. (Kpojiemɔ 12:9, 10, 17; 13:14, 16, 17) Yɛ afi 1919 lɛ, Leviatan lɛ laaje hewalɛ ni eyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ anɔ lɛ. Yɛ be ni sa mli lɛ, amɛbaalaaje kwraa. (Kpojiemɔ 19:19-21; 20:1-3, 10) No hewɔ lɛ, Yehowa ‘baagbe drako ni yɔɔ ŋshɔ lɛ mli lɛ.’ Amrɔ nɛɛ, nɔ ko nɔ ko bɛ ni nakai Leviatan lɛ baanyɛ afee ashi Yehowa webii lɛ ni sɛɛ baatsɛ. (Yesaia 54:17) Kwɛ miishɛjemɔ ni eji nɛkɛ akɛ wɔɔná nakai nɔmimaa lɛ!

“Weintrom Fɛfɛo Lɛ”

19. Mɛni ji shwɛɛnii ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ashihilɛ?

19 Yɛ la ni jɛɔ Yehowa ŋɔɔ nɛɛ fɛɛ hewɔ lɛ, ani wɔbɛ nɔ ni wɔɔdamɔ nɔ wɔmii ashɛ wɔhe? Hɛɛ, wɔyɛ eko! Yesaia wie Yehowa webii lɛ amiishɛɛ lɛ he jogbaŋŋ beni eŋma akɛ: “Nakai gbi lɛ nɔ lɛ nyɛláa yɛ weintrom fɛfɛo lɛ he akɛ: Mi, Yehowa lɛ, mabaa yi, mashwie nɔ nu hiŋmɛitswaa fɛɛ hiŋmɛitswaa; koni nɔ ko akafee lɛ, mabaa yi nyɔɔŋ kɛ shwane.” (Yesaia 27:2, 3) Yehowa ekwɛ ‘eweintrom,’ ni ji Nyɔŋmɔ Israel shwɛɛnii lɛ, kɛ amɛnanemɛi ni tsuɔ nii waa lɛ anɔ. (Yohane 15:1-8) Nɔ ni ejɛ mli kɛba lɛ ji yibii ni woɔ egbɛi lɛ hiɛ nyam kɛ etsuji ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ní náa miishɛɛ babaoo.

20. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa buɔ Kristofoi asafo lɛ he yɛ?

20 Wɔbaanyɛ wɔná miishɛɛ akɛ mlifu ni klɛŋklɛŋ lɛ Yehowa ná eshi etsuji ni afɔ amɛ mu—ni no hewɔ lɛ eŋmɛ gbɛ ni akɛ amɛ tee mumɔŋ nomŋɔɔ mli yɛ afi 1918 mli—lɛ sɛɛ efo. Yehowa diɛŋtsɛ kɛɔ akɛ: “Mlifu ko bɛ mimli. Miná ní kulɛ kpitikpitii kɛ ŋmeii kɛ mi miiwu, kulɛ mafã kɛyanina amɛ ni mashã blublu tswɛ̃m! Ja ebaba mi abó, ní ekɛ mi kpata; hɛɛ, ha ekɛ mi akpata!” (Yesaia 27:4, 5) Bɔni afee ni Yehowa akwɛ akɛ eweintrom lɛ miiya nɔ eewo ‘wein fɛfɛo’ babaoo lɛ, efamɔɔ jwɛi fɛɛ ni baanyɛ afite amɛ lɛ ni eshãa. No hewɔ lɛ, mɔ ko mɔ ko kɛ Kristofoi asafo lɛ akawo oshara mli! Nyɛhaa wɔ fɛɛ ‘wɔmɔa Yehowa mɔɔ lɛ mli,’ ni wɔtao enɔkpɛlɛmɔ kɛ hebuu. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔtaoɔ wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ toiŋjɔlɛ—nɔ ko ni he hiaa aahu akɛ Yesaia tsĩ tã shii enyɔ.—Lala 85:1, 2, 8; Romabii 5:1.

21. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ akɛ “yibii” ewo shikpɔŋ ni baa nii babaoo lɛ obɔ?

21 Jɔɔmɔi lɛ yaa nɔ akɛ: “Gbii ní baaba lɛ amli lɛ Yakob aaatsɛ̃rɛ̃ fãi, ni Israel hu aaagbá afofro ni eeefrɔke, ni amɛkɛ yibii aaawo je lɛŋ obɔ tɔ́.” (Yesaia 27:6) Nɛkɛ kuku nɛɛ ná emlibaa kɛjɛ afi 1919 kɛbaa, ni ekɛ odaseyeli ni tsɔɔ Yehowa hewalɛ lɛ haa. Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ “yibii,” ni ji mumɔŋ niyenii ni ŋɔɔ ewo shikpɔŋ nɔ obɔ. Yɛ be mli ni amɛyɔɔ jeŋ ni ekpɔtɔ lɛ mli lɛ, amɛkɛ miishɛɛ báa Nyɔŋmɔ shishitoo mlai ni nɔ kwɔlɔ lɛ ayi. Ni Yehowa miiya nɔ ekɛ shweremɔ miijɔɔ amɛ. Yɛ no hewɔ lɛ, amɛnanemɛi akpekpei abɔ, ni ji tooi krokomɛi lɛ kɛ ‘sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ miiha Nyɔŋmɔ shwane kɛ nyɔɔŋ.’ (Kpojiemɔ 7:15) Eba akɛ wɔkuŋ wɔhiɛ wɔshwieŋ hegbɛ wulu ni wɔná akɛ wɔɔná “yibii” lɛ mli gbɛfaŋnɔ, ní wɔgba mɛi krokomɛi lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ!

22. Mɛɛ jɔɔmɔi mɛi ni kpɛlɛɔ la lɛ nɔ lɛ naa?

22 Yɛ jaramɔ bei nɛɛ amli, beni duŋ ehà shikpɔŋ lɛ nɔ ni duŋ kabitii ehà maji lɛ anɔ lɛ, ani wɔdaa shi akɛ Yehowa miiha mumɔŋ la miikpɛ́ ewebii lɛ anɔ? (Yesaia 60:2; Romabii 2:19; 13:12) Yɛ mɛi fɛɛ ni kpɛlɛɔ nɔ lɛ agbɛfaŋ lɛ, nakai la lɛ tsɔɔ jwɛŋmɔŋ toiŋjɔlɛ kɛ miishɛɛ ni amɛbaaná ŋmɛnɛ, kɛ naanɔ shihilɛ wɔsɛɛ. Belɛ, yiŋtoo kpakpa hewɔ ni wɔteŋ mɛi ni sumɔɔ la lɛ, wɔwoɔ wɔtsuii nɔ wɔhaa Yehowa yɛ yijiemɔ mli ni wɔkɛ lalatsɛ lɛ feɔ ekome wɔkɛɔ akɛ: “Yehowa ji miwala hewalɛ; namɔ hiɛ po ni mihe aaakpokpo yɛ? Ohiɛ akã Yehowa nɔ; feemɔ ekãa ni oha otsui asa. Hɛɛ, ohiɛ akã Yehowa nɔ.”—Lala 27:1b, 14, NW.

Ani Okaiɔ?

• Mɛɛ wɔsɛɛ be yɔɔ kɛha mɛi ni haoɔ Yehowa webii lɛ?

• Mɛɛ shweremɔ he gbalɛ agba yɛ Yesaia wolo lɛ mli?

• Mɛɛ ‘piai’ amli esa akɛ wɔhi, ni mɛni hewɔ?

• Mɛni hewɔ shihilɛ ni Yehowa webii yɔɔ mli lɛ woɔ ehiɛ nyam lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 22]

WOLO HEE

Aha saji ni wɔsusu he yɛ nikasemɔi enyɔ nɛɛ mli lɛ babaoo akɛ wiemɔ yɛ afi 2000/2001 kpokpaa wulu nɔ kpee he gbɛjianɔtoo lɛ mli. Yɛ wiemɔ lɛ naagbee mli lɛ, ajie wolo hee ko kpo, ni eyitso ji Yesaia Gbalɛ Lɛ—La Kɛha Adesai Fɛɛ I. Asusu Yesaia wolo lɛ klɛŋklɛŋ yitsei 40 lɛ kuku fɛɛ kuku he yɛ wolo ni hiɛ baafai 416 nɛɛ mli.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Mɛi ni ja pɛ aŋmɛɔ amɛ gbɛ yɛ Yehowa “maŋ ní wa” ni ji egbɛjianɔtoo lɛ mli

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 19]

Yesaia tao Yehowa sɛɛgbɛ “nyɔɔŋ”

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 21]

Yehowa buɔ ‘eweintrom’ lɛ he ni ehaa ewoɔ yibii