Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Aaye Yesu Shitee lɛ He Sane

Aaye Yesu Shitee lɛ He Sane

Aaye Yesu Shitee lɛ He Sane

“Manyɛ makɛɛ bo faŋŋ akɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa ni ma shi shiŋŋ akɛ Yesu hi shi moŋ . . . , shi wɔnyɛŋ wɔkɛ nɔmimaa ni tamɔ nɛkɛ nɔŋŋ awie akɛ wɔle akɛ Nyɔŋmɔ tée Lɛ shi kɛjɛ gbohii ateŋ.” Nɛkɛ ji bɔ ni Church of England osɔfo ni nɔ kwɔ waa ni ji Canterbury Osɔfonukpa lɛ kɛɛ.

KRISTOFONYO bɔfo Paulo bɛ yiŋkɔshikɔshifeemɔi ni tamɔ nɛkɛ. Paulo ŋma yɛ eklɛŋklɛŋ wolo ni jɛ mumɔŋ ni eŋma kɛyaha nanemɛi Kristofoi ni yɔɔ blema Korinto lɛ yitso 15 lɛ mli akɛ: “Klɛŋklɛŋ saji ni mikɛha nyɛ lɛ ateŋ eko ji nɔ ni mi hu akɛha mi, akɛ Kristo gbo yɛ wɔhe eshai lɛ ahewɔ yɛ ŋmalɛi lɛ anaa, ni akɛ afũ lɛ, ni akɛ atée lɛ shi ekoŋŋ yɛ gbi ni ji gbi etɛ lɛ nɔ yɛ ŋmalɛi lɛ anaa.”—1 Korintobii 15: 3, 4.

Yesu Kristo shitee lɛ mli hemɔkɛyeli ji nɔ ni tsirɛ ekaselɔi lɛ koni amɛshiɛ sanekpakpa lɛ yɛ Hela kɛ Roma fɛɛ—“atsɔɔ bɔɔ nii fɛɛ ní yɔɔ ŋwɛi shishi” lɛ. (Kolosebii 1:23) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu shitee lɛ ji Kristofoi ahemɔkɛyeli lɛ shishitoo nɔ̃ diɛŋtsɛ.

Shi kɛjɛ shishijee tɔ̃ɔ lɛ, mɛi babaoo ayiŋ fee amɛ kɔshikɔshi ni amɛheee Yesu shitee lɛ amɛyeee. Yɛ Yudafoi lɛ fɛɛ agbɛfaŋ lɛ, ebafee musubɔɔ akɛ Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ aaakɛɛ akɛ nɛkɛ nuu ni asɛŋ lɛ nɛɛ ji Mesia lɛ. Ni yɛ Hela woloŋlelɔi lɛ ateŋ mɛi babaoo agbɛfaŋ lɛ, akɛni amɛheɔ susuma ni gbooo lɛ amɛyeɔ hewɔ lɛ, susumɔ diɛŋtsɛ ni tsɔɔ shitee lɛ bafee nɔ ko ni eŋɔɔɔ amɛnaa kwraa.—Bɔfoi lɛ Asaji 17:32-34.

Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ Ŋwanejelɔi

Yɛ nyɛsɛɛ afii nɛɛ amli lɛ, woloŋlelɔi komɛi ni tsɛɔ amɛhe Kristofoi lɛ ekala woji kɛ saji ni haa anáa yiŋkɔshikɔshifeemɔ yɛ Yesu shitee lɛ he akɛ eji adesã, ni amɛtee naataamɔ ni naa wa shi yɛ sane nɛɛ he. Yɛ be mli ni woloŋlelɔi srɔtoi babaoo taoɔ “yinɔsane mli Yesu lɛ,” amɛtaa sane naa akɛ Sanekpakpa lɛ mli saji ni tsɔɔ gbonyobu folo kɛ Yesu ni jie ehe kpo etsɔɔ yɛ eshitee lɛ sɛɛ lɛ ji adesã diɛŋtsɛ, ní akɛba shihilɛ mli yɛ egbele sɛɛ be babaoo sɛɛ bɔni afee ni akɛfi ŋwɛi hewalɛ ni akɛɛ eyɔɔ lɛ sɛɛ.

Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Germany woloŋlelɔ Gerd Lüdemann ni ji Kpaŋmɔ Hee lɛ he nilelɔ kɛ wolo ni ji What Really Happened to Jesus—A Historical Approach to the Resurrection lɛ ŋmalɔ lɛ susumɔi lɛ ahe okwɛ. Naataamɔ ni etee lɛ shi ji akɛ, Yesu shitee lɛ ji “nifeemɔ gbɛ ni odaseyeli bɛ he” ní esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni kɛ “jeŋ nilee susuɔ je lɛ he” lɛ akpoo.

Nilelɔ Lüdemann ma nɔ mi akɛ Kristo ni atée lɛ shi, ni jie ehe kpo etsɔɔ bɔfo Petro lɛ ji ninaa akɛni bɔfo Petro ye awerɛho ni enu fɔyeli he waa diɛŋtsɛ yɛ Yesu ni ekwá lɛ lɛ hewɔ. Ni taakɛ Lüdemann tsɔɔ lɛ, Yesu ni jie ehe kpo etsɔɔ heyelilɔi ni fa fe 500 yɛ be kome ko mli lɛ ji sane ni tsɔɔ “miishɛɛnamɔ ni mli wa fe nine.” (1 Korintobii 15:5, 6) Yɛ ekukufoo mli lɛ, woloŋlelɔi babaoo baa Biblia mli sane ni kɔɔ Yesu ni atée lɛ shi lɛ he sane lɛ shi akɛ eji niiashikpamɔi ni afeɔ he mfoniri yɛ jwɛŋmɔ mli ni ha kaselɔi lɛ nu he ekoŋŋ akɛ yɛ mumɔŋ gbɛfaŋ lɛ, amɛyɛ hekɛnɔfɔɔ kɛ ekãa kɛha maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ.

Yɛ anɔkwale mli lɛ, miishɛɛ fioo ko pɛ ji nɔ ni mɛi babaoo yɔɔ yɛ woloŋlee mli naataamɔ saji ahe. Shi kɛlɛ, esa akɛ Yesu shitee lɛ he sanegbaa afee nɔ ni wɔ fɛɛ wɔyɔɔ he miishɛɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ, kɛji akɛ atéee lɛ shi lɛ, belɛ Kristojamɔ damɔ amale shishitoo nɔ̃ nɔ. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kɛ́ Yesu shitee lɛ ji yinɔsane mli anɔkwa sane lɛɛlɛŋ lɛ, belɛ Kristojamɔ damɔ anɔkwale nɔ. Yɛ shihilɛi ni tamɔ nakai shishi lɛ, jeee akɛ abuɔ saji ni Kristo wie lɛ bem kɛkɛ shi nakai hu ji bɔ ni eshiwoi lɛ yɔɔ. Kɛfata he lɛ, kɛ́ shitee ko yɛ lɛ, belɛ gbele jeee kunimyelɔ kpeteŋkpele lɛ, shi moŋ eji henyɛlɔ ni abaanyɛ aye enɔ kunim.—1 Korintobii 15:55.

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 3 lɛ Jɛ]

Ejɛ Self-Pronouncing Edition of the Holy Bible, ni King James kɛ Revised shishitsɔɔmɔi lɛ yɔɔ mli lɛ mli