Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Adesa Gbɔjɔmɔ Nɔ Kunim ni Wɔɔye

Adesa Gbɔjɔmɔ Nɔ Kunim ni Wɔɔye

Adesa Gbɔjɔmɔ Nɔ Kunim ni Wɔɔye

“Heloo [lɛ nɔ] jwɛŋmɔ lɛ, gbele ni.”—ROMABII 8:6.

1. Te mɛi komɛi susuɔ adesa gbɔmɔtso lɛ he amɛhaa tɛŋŋ, ni mɛɛ sanebimɔ esa akɛ wɔsusu he?

“MIIDAO shi, ejaakɛ bɔ ni atsɔ afee mi lɛ yɛ gbeyei kɛ naakpɛɛ.” (Lala 139:14) Nɛkɛ ji bɔ ni lalatsɛ David lá beni esusuɔ Yehowa nibɔɔi lɛ ateŋ ekome—adesa gbɔmɔtso lɛ he lɛ. Nɔ ni kɛ yijiemɔ ni sa jogbaŋŋ nɛɛ kpãaa gbee lɛ, jamɔ mli tsɔɔlɔi yɛ ni susuɔ akɛ gbɔmɔtso lɛ ji he ni esha teeɔ ehe yɛ kɛ edɛŋdade. Átsɛ lɛ akɛ “nilee ni abɛ he atade, efɔŋ shishitoo, fitemɔ kpãai, duŋ tsũ, shihilɛ ni miishɛɛ bɛ mli, gbonyo henumɔ, gbonyo bibioo.” Eji anɔkwale akɛ bɔfo Paulo kɛɛ akɛ: “Mimli, no ji miheloo lɛ mli lɛ, nɔ ko kpakpa ko bɛ jɛi.” (Romabii 7:18) Shi ani enɛ tsɔɔ akɛ ádu wɔ yɛ esha gbɔmɔtso mli ni hiɛnɔkamɔ ko kwraa bɛ mli?

2. (a) Mɛni “heloo [lɛ nɔ] jwɛŋmɔ lɛ” tsɔɔ? (b) Mɛɛ mpleshii ni kã “heloo” lɛ kɛ “mumɔ” lɛ teŋ yaa nɔ yɛ gbɔmɛi ni sumɔɔ ni amɛsa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ amli?

2 Ŋmalɛi lɛ wieɔ adesa gbɔmɔtso lɛ he yɛ bei komɛi amli akɛ ‘heloo.’ (1 Maŋtsɛmɛi 21:27) Amɛkɛ “heloo” tsuɔ nii hu kɛdamɔɔ shi kɛhaa gbɔmɔ ni yɔɔ emuu ni eyeee shihilɛ mli akɛ Adam atuatselɔ lɛ seshinyo eshafeelɔ. (Efesobii 2:3; Lala 51:7; Romabii 5:12) Gboshinii ni wɔná kɛjɛ edɛŋ lɛ kɛ ‘heloo lɛ gbedemɔ’ eba. (Romabii 6:19) Ni Paulo bɔ kɔkɔ akɛ: “Heloo jwɛŋmɔ lɛ, gbele ni.” (Romabii 8:6) “Heloo jwɛŋmɔ lɛ” tsɔɔ akɛ heloo ni egbee shi lɛ akɔnɔi ji nɔ ni kudɔɔ mɔ, ni ekanyaa mɔ lɛ. (1 Yohane 2:16) No hewɔ lɛ, kɛji akɛ wɔmiibɔ mɔdɛŋ ni wɔsa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ, mpleshii ko yaa nɔ daa yɛ wɔmumɔŋ shihilɛ lɛ kɛ wɔ eshafeemɔ su lɛ mli ni kɛ nɔnyɛɛ ni baaa shi baa wɔnɔ koni wɔtsu “heloo lɛ nitsumɔi lɛ” ahe nii. (Galatabii 5:17-23; 1 Petro 2:11) Beni Paulo etsɔɔ nɔmɔ ni waa mɔ he ni yaa nɔ yɛ emli nɛɛ mli lɛ sɛɛ lɛ, ebo akɛ: “Gbɔmɔ ni nii yɔɔ mɔbɔ ji mi; namɔ aaajie mi kɛaajɛ nɛkɛ gbele gbɔmɔtso nɛɛ dɛŋ?” (Romabii 7:24) Ani Paulo ji mɔ ni akaa lɛ ni enyɛɛɛ efã ehe kwraa? Biblia lɛ kɛ hetoo ni yɔɔ faŋŋ haa akɛ dabi!

Bɔ ni Kaa kɛ Esha Ji Nii ni Yɔɔ Diɛŋtsɛ

3. Te mɛi pii buɔ esha kɛ kaa amɛhaa tɛŋŋ, shi Biblia lɛ bɔɔ kɔkɔ eshiɔ su ni tamɔ nɛkɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

3 Kɛha mɛi pii ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ, esha ji susumɔ ko ni akpɛlɛɛɛ nɔ. Mɛi komɛi kɛ “esha” tsuɔ nii yɛ fɛoyeli mli ákɛ blema wiemɔ ko ni akɛtsɔɔ adesai agbɔjɔmɔi loo fatɔɔi. Amɛyɔseee akɛ “ja wɔ fɛɛ wɔpue faŋŋ yɛ Kristo kojomɔ sɛi lɛ hiɛ, koni mɔ fɛɛ mɔ aná nii ni efee yɛ gbɔmɔtso mli lɛ, bɔ bɔ ni efee lɛ, ekpakpa jio, efɔŋ jio.” (2 Korintobii 5:10) Mɛi krokomɛi baawie kɛfo mli kɛkɛ akɛ: “Manyɛ madamɔ nɔ fɛɛ nɔ naa ja kaa!” Gbɔmɛi komɛi hiɔ shi yɛ hiŋmɛigbelemɔ ni sumɔɔ amrɔmrɔ ŋɔɔmɔyeli, kɛji akɛ ekɔɔ niyenii, bɔlɛnamɔ, shwɛmɔ, loo nɔ ko ni ányɛ afee he lɛ mli. Jeee akɛ amɛsumɔɔ nɔ fɛɛ nɔ kɛkɛ, shi amɛmiitao lɛ bianɛ hu! (Luka 15:12) Amɛkwɛɛɛ nii kɛtekeee amrɔmrɔ miishɛɛnamɔ kɛyaaa wɔsɛɛ be mli nyamɔ ni ji “anɔkwa wala lɛ” he. (1 Timoteo 6:19) Shi, Biblia lɛ tsɔɔ wɔ nii koni wɔjwɛŋ jogbaŋŋ ni wɔfee mɛi ni kwɛɔ nii kɛyaa shɔŋŋ, ni wɔtsi wɔhe kɛjɛ nɔ fɛɛ nɔ ni baaye wɔ awui yɛ mumɔŋ loo yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ he. Abɛbua ko ni jɛ mumɔŋ kɛɔ akɛ: “Hiɛtɛlɔ naa efɔŋ ni baa, ni eteeɔ ehe; shi mɛi ni nako jwɛŋmɔ lɛ batsɔɔ he kɛhoɔ, ni amɛnaa nɔ.”—Abɛi 27:12.

4. Mɛɛ ŋaawoo Paulo kɛha yɛ 1 Korintobii 10:12, 13?

4 Beni Paulo ŋma wolo eyaha Kristofoi ni yɔɔ Korinto—maŋ ni ale yɛ ejeŋba kpɔtɔmɔ hewɔ lɛ mli lɛ—ekɛ kɔkɔbɔɔ ni sa ni kɔɔ kaa kɛ esha hewalɛ he lɛ ha. Ekɛɛ akɛ: “Mɔ ni susuɔ akɛ edamɔ shi lɛ akwɛ ehe ni ahi koni ekagbee shi. Kaa ko bako nyɛnɔ ni jeee gbɔmɔ he nɔ̃; shi anɔkwafo ji Nyɔŋmɔ, mɔ ni haŋ aka nyɛ fe bɔ ni nyɛaanyɛ, shi moŋ ekɛ kaa lɛ nɔŋŋ aaaje gbɛ aha nyɛ ní nyɛje mli hu, koni nyɛnyɛ mli nyɛmɔ.” (1 Korintobii 10:12, 13) Wɔ fɛɛ—gbekɛbii kɛ onukpai, hii kɛ yei—kɛ kaai babaoo kpeɔ yɛ skul, yɛ nitsumɔhe, loo he kroko. Belɛ nyɛhaa wɔpɛia Paulo wiemɔi lɛ amli ni wɔkwɛ shishinumɔ ni amɛhiɛ kɛha wɔ.

Kaafee Mɔ ni Kɛ Ehiɛ Fɔ̃ɔ Ehe Nɔ Tsɔ

5. Mɛni hewɔ hiɛ ni akɛfɔ̃ɔ he nɔ lɛ ji oshara lɛ?

5 Paulo jaje akɛ: “Mɔ ni susuɔ akɛ edamɔ shi lɛ akwɛ ehe ni ahi koni ekagbee shi.” (1 Korintobii 10:12) Oshara yɛ shwã ni wɔɔshwã wɔfɔ̃ hewalɛ ni wɔyɔɔ yɛ wɔjeŋba nɔ lɛ mli. Etsɔɔ shishinumɔ ni abɛ yɛ bɔ ni esha kɛ ehewalɛ ji diɛŋtsɛ lɛ he. Akɛni gbɔmɛi tamɔ Mose, David, Salomo, kɛ bɔfo Petro gbee esha mli hewɔ lɛ, ani esa akɛ wɔnu he akɛ nɔ ko esaŋ wɔhe? (4 Mose 20:2-13; 2 Samuel 11:1-27; 1 Maŋtsɛmɛi 11:1-6; Mateo 26:69-75) Abɛi 14:16 kɛɔ akɛ: “Nilelɔ sheɔ ehe gbeyei, ni ejeɔ efɔŋ he; shi kwashia feɔ kakampuu ni ekɛ ehiɛ fɔ̃ɔ ehe nɔ.” Agbɛnɛ hu Yesu kɛɛ akɛ: ‘Mumɔ lɛ miisumɔ moŋ, shi heloo lɛ egbede.’ (Mateo 26:41) Akɛni adesa ni yeee emuu ko bɛ ni eye ehe kɛjɛ akɔnɔi gbohii ahe hewɔ lɛ, esa akɛ wɔkɛ hiɛdɔɔ asusu Paulo kɔkɔbɔɔ lɛ he ni wɔte shi wɔwo kaa, aloo kɛ jeee nakai lɛ oshara yɛ akɛ wɔbaagbee shi.—Yeremia 17:9.

6. Mɛɛ be ni mɛɛ gbɛ nɔ esa akɛ wɔsaa wɔhe kɛha kaa?

6 Nilee yɛ ohe ni osaa kɛhaa haomɔ ko ni baanyɛ aba trukaa lɛ mli. Maŋtsɛ Asa yɔse akɛ toiŋjɔlɛ be mli ji be ni hi ni esa akɛ ekɛtswa ehefamɔ hei lɛ emamɔ shi. (2 Kronika 14:2, 6, 7) Ele akɛ ebaafee nɔ ni ekpe sɛɛ tsɔ akɛ eeesaa ehe beni atutuaa lɛ lɛ. Nakai nɔŋŋ hu akɛ jwɛŋmɔŋ hiɛshikamɔ kpɛɔ yiŋ jogbaŋŋ yɛ nɔ ni esa akɛ afee he beni kaai teɔ shi lɛ yɛ toiŋjɔlɛ shihilɛi ni haomɔ ko bɛ mli lɛ amli. (Lala 63:7) Daniel kɛ enanemɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ kpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaaye Yehowa mla lɛ anɔkwa, dani anyɛ amɛnɔ koni amɛye maŋtsɛ lɛ niyenii lɛ. No hewɔ lɛ, amɛshashaooo shi yɛ amɛhe ni amɛkɛkpɛtɛ nɔ ni amɛheɔ amɛyeɔ akɛ amɛyeŋ niyenii ni he tseee lɛ he. (Daniel 1:8) Nyɛhaa wɔwajea wɔfaishitswaa akɛ wɔɔhi shi yɛ jeŋba hetsemɔ mli dani shihilɛi ni kaa mɔ lɛ ate shi. Kɛkɛ lɛ wɔbaaná hewalɛ ni wɔkɛaate shi wɔwo esha.

7. Mɛni hewɔ eji miishɛɛ sane akɛ wɔɔle akɛ mɛi krokomɛi edamɔ shi amɛshi kaa yɛ omanyeyeli mli lɛ?

7 Mɛɛ miishɛjemɔ po wɔnáa kɛjɛɔ Paulo wiemɔi, akɛ: “Kaa ko bako nyɛnɔ ni jeee gbɔmɔ he nɔ̃” lɛ mli nɛkɛ! (1 Korintobii 10:13) Bɔfo Petro ŋma akɛ: “Nyɛdamɔa shi shiŋŋ yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli nyɛtsia [Abonsam] gbɛ, ejaakɛ nyɛle akɛ nakai amanehului lɛ nɔŋŋ nyɛnyɛmimɛi ni yɔɔ je lɛŋ lɛ hu naa.” (1 Petro 5:9) Hɛɛ, mɛi krokomɛi kɛ kaai ni tamɔ nakai nɔŋŋ ekpe ni amɛkɛ Nyɔŋmɔ yelikɛbuamɔ edamɔ naa yɛ omanyeyeli mli, ni wɔ hu wɔbaanyɛ wɔdamɔ naa. Shi kɛlɛ, ákɛ anɔkwa Kristofoi ni hiɔ shi yɛ jeŋ ni bɛ jeŋba mli lɛ, wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔkpa gbɛ akɛ etsɛŋ ni abaaka wɔ aloo abaafee nakai yɛ sɛɛ mli. Belɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná hekɛnɔfɔɔ akɛ wɔbaaye adesa gbɔjɔmɔ kɛ kaa koni wɔfee esha lɛ nɔ kunim?

Wɔbaanyɛ Wɔdamɔ Shi Wɔshi Kaa!

8. Mɛni ji shishijee gbɛ ni atsɔɔ nɔ akwaa kaa?

8 Shishijee gbɛ ni anyɛɔ atsɔɔ nɔ akpaa ‘esha sɔɔmɔ’ ji ni wɔkwa kaa kɛ́ aaahi feemɔ. (Romabii 6:6) Abɛi 4:14, 15 woɔ wɔ hewalɛ akɛ: “Mɛi fɔji atempɔŋ lɛ, kaayi nɔ, ni kaanyiɛ efɔŋfeelɔi agbɛ nɔ. Wii lɛ oha afã, kaatsɔ he kɛmiiho; tsɔ ohe kɛjɛ he, ni ofo mli kɛya!” Bei pii lɛ wɔtsɔɔ hiɛ wɔleɔ kɛji akɛ shihilɛi komɛi baanyɛ ekɛ mɔ aya esha mli. No hewɔ lɛ, ákɛ Kristofoi lɛ, nɔ ni ka shi faŋŋ ni esa akɛ wɔfee ji ni ‘wɔfo mli kɛya,’ ni wɔtsi wɔhe kɛjɛ mɔ fɛɛ mɔ, loo nɔ fɛɛ nɔ, kɛ he fɛɛ he ni baanyɛ atee akɔnɔi fɔji ashi yɛ wɔmli ni ekanya wɔ henumɔi ni he tseee lɛ he.

9. Áma foi ni esa akɛ wojo kɛjɛ nibii ni baaha wɔŋmɛɛ saji ahe lɛ nɔ mi yɛ Ŋmalɛi lɛ amli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9 Foi ni ajoɔ kɛjɛɔ shihilɛ ni kaa mɔ he lɛ ji shishijee gbɛ kroko ni haa ayeɔ kaa nɔ kunim. Paulo wo ŋaa akɛ: “Nyɛjoa ajwamaŋbɔɔ naa foi!” (1 Korintobii 6:18) Eŋma akɛ: “Nyɛjoa wɔŋjamɔ naa foi!” (1 Korintobii 10:14) Bɔfo Paulo bɔ Timoteo kɔkɔ hu akɛ ejo heloonaa nibii ni ashweɔ waa ni aná lɛ anaa foi, kɛ “oblahiiaŋ sɛɛdii lɛ” hu.—2 Timoteo 2:22; 1 Timoteo 6:9-11.

10. Mɛɛ nɔkwɛmɔnii srɔtoi enyɔ ni soro eko yɛ ekroko he tsɔɔ sɛɛnamɔ ni yɔɔ kaa ni ajoɔ naa foi lɛ he?

10 Susumɔ Israel Maŋtsɛ David sane lɛ he okwɛ. Beni ejɛ emaŋtsɛwe lɛ yiteŋ ekwɛɔ nii lɛ, ena yoo fɛfɛo ko ni miiju ehe, kɛkɛ ni akɔnɔi fɔji yimɔ etsui mli obɔ. Kulɛ esa akɛ eshi tsũ lɛ yiteŋ koni ejo kaa lɛ naa foi. Yɛ no najiaŋ lɛ, ebi mɔ ni yoo nɛɛ ji—Batsheba—ni nɔ ni jɛ mli ba lɛ fite nii babaoo. (2 Samuel 11:1–12:23) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, te Yosef fee enii eha tɛŋŋ beni enuntsɔ lɛ ŋa ni bɛ jeŋba kwraa lɛ tsirɛ lɛ koni ekɛ lɛ awɔ lɛ. Sane lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Ehiɛ Yosef kɛ wiemɔ daanɛɛ, shi ebooo lɛ toi ni ekɛ lɛ awɔ loo ebɛŋkɛ lɛ.” Kɛji akɛ kitai ni yɔɔ Mose Mla lɛ mli, ni no mli lɛ akɛhako po bɛ lɛ, Yosef ha lɛ hetoo ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Te aaafee tɛŋŋ ni mafee efɔŋ kpeteŋkpele ni tamɔ nɛkɛ nɛɛ, ni mafee esha mashi Nyɔŋmɔŋ?” Gbi ko lɛ yoo lɛ mɔ emli ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Okɛ mi abawɔ!” Ani Yosef hi jɛmɛ koni ebɔ mɔdɛŋ ni ekɛ lɛ asusu sane lɛ he? Dabi. “Ejo foi kɛje kpo.” Yosef eŋmɛɛɛ bɔlɛnamɔ he kaa lɛ gbɛ koni eba mli. Ejo foi!—1 Mose 39:7-16.

11. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛji akɛ wɔkɛ kaa ko kpeɔ kpitiokpitio?

11 Bei komɛi lɛ abuɔ foijee akɛ eji gbeyeishemɔ nifeemɔ, shi bei pii lɛ shihilɛi komɛi ni wɔtsiɔ wɔhe kɛjɛɔ he diɛŋtsɛ lɛ ji nilee gbɛ ni esa akɛ atsɔ nɔ. Ekolɛ wɔkɛ kaa ko miikpe be fɛɛ be yɛ nitsumɔhe lɛ. Eyɛ mli akɛ ekolɛ wɔnyɛŋ wɔtsake nitsumɔi moŋ, shi ekolɛ gbɛ̀i komɛi yɛ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔjie wɔhe kɛjɛ shihilɛi komɛi ni kaa mɔ lɛ amli. Ehe miihia ni wɔjo foi kɛjɛ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔle akɛ ejaaa lɛ he, ni esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ nɔ ni ja lɛ pɛ wɔbaafee. (Amos 5:15) Yɛ hei krokomɛi hu lɛ, kaa ni ajoɔ foi kɛjɛɔ he lɛ baabi ni wɔkpoo bɔlɛnamɔ he nibii ni akwɛɔ yɛ Internet lɛ nɔ kɛ hiɛtserɛjiemɔ hei komɛi ni ehiii. Ebaanyɛ etsɔɔ wolo tɛtrɛɛ ko ni aaashɛ afɔ̃ loo nanemɛi heei ni aaatao—mɛi ni sumɔɔ Nyɔŋmɔ ni baanyɛ aye abua wɔ. (Abɛi 13:20) Yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni aaaka wɔ ni wɔfee esha lɛ gbɛfaŋ lɛ, kɛ́ wɔkɛ faishitswaa tsɔ wɔ sɛɛ wɔha enɛ lɛ, belɛ nilelɔi ji wɔ.—Romabii 12:9.

Bɔ ni Sɔlemɔ Baanyɛ Aye Abua

12. Mɛni wɔbiɔ kɛjɛɔ Nyɔŋmɔ dɛŋ beni wɔsɔleɔ akɛ: “Okɛ wɔ akaya kaa lɛ mli” lɛ?

12 Paulo kɛ nɔmimaa ni shɛjeɔ mɔ mii nɛɛ ha: “Anɔkwafo ji Nyɔŋmɔ, mɔ ni haŋ aka nyɛ fe bɔ ni nyɛaanyɛ, shi moŋ ekɛ kaa lɛ nɔŋŋ aaaje gbɛ aha nyɛ ní nyɛje mli hu, koni nyɛnyɛ mli nyɛmɔ.” (1 Korintobii 10:13) Gbɛ kome ni Yehowa tsɔɔ nɔ eyeɔ ebuaa wɔ ji wɔsɔlemɔi kɛha eyelikɛbuamɔ koni wɔnyɛ wɔdamɔ kaa naa lɛ hetoo ni ehaa wɔ. Yesu Kristo tsɔɔ wɔ ni wɔsɔle akɛ: “Okɛ wɔ akaya kaa lɛ mli, shi jiemɔ wɔ kɛjɛ efɔŋ lɛ mli.” (Mateo 6:13) Yɛ hetoo kɛha sɔlemɔ ni jɛ tsuiŋ nɛɛ mli lɛ, Yehowa shiŋ wɔ yɛ kaa mli; ebaajie wɔ kɛjɛ Satan kɛ eŋaatsɔɔ nifeemɔi lɛ amli. (Efesobii 6:11) Esa akɛ wɔbi Nyɔŋmɔ koni eye ebua wɔ ni wɔyoo kaai ni wɔná hewalɛ ni wɔkɛaate shi wɔwo amɛ. Kɛji akɛ wɔkpa lɛ fai akɛ ekaha wɔgbee shi beni akaa wɔ lɛ, ebaaye ebua wɔ koni Satan, ‘mɔ fɔŋ lɛ,’ nine akashɛ wɔnɔ.

13. Mɛni esa akɛ wɔfee kɛji akɛ wɔkɛ kaa ni baa nɔtonɔto miikpe?

13 Ehe miihia ni wɔkɛ hiɛdɔɔ asɔle waa beni wɔkɛ kaa ni baa nɔtonɔto kpeɔ lɛ. Kaai komɛi kɛ mligbɛ mpleshii ni naa wa baaba, kɛ susumɔi kɛ subaŋi ni tsɔɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ amɛkaiɔ wɔ bɔ ni wɔji mɛi ni he waaa kwraa ha. (Lala 51:7) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔfee beni wɔkaiɔ tsutsu nifeemɔ gbɛ̀i gbohii komɛi ni haoɔ wɔ waa lɛ? Ni kɛji akɛ aaka wɔ koni wɔku wɔ sɛɛ kɛya he ekoŋŋ hu? Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔbɔ mɔdɛŋ wɔnyɛmɔ henumɔi ni tamɔ nɛkɛ nɔ kɛkɛ lɛ, okɛ sane lɛ aya Yehowa hiɛ yɛ sɔlemɔ mli—shii abɔ kɛji akɛ ehe miihia. (Lala 55:23) Ebaanyɛ etsɔ E-Wiemɔ lɛ kɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hewalɛ lɛ nɔ eye ebua wɔ ni wɔtsuu wɔjwɛŋmɔŋ kɛjɛ akɔnɔi ni he tseee lɛ ahe.—Lala 19:8, 9.

14. Mɛni hewɔ sɔlemɔ he hiaa koni anyɛ adamɔ adesa gbɔjɔmɔ naa lɛ?

14 Beni Yesu na bɔ ni wɔ yeɔ ebɔfoi lɛ yɛ Getsemane abɔɔ lɛ mli lɛ, ewo amɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛshia kpe ni nyɛsɔlea, koni nyɛkabote kaa mli, mumɔ lɛ miikpɛlɛ moŋ, shi heloo lɛ egbede.” (Mateo 26:41) Gbɛ kome ni wɔɔtsɔ nɔ wɔye kaa nɔ kunim ji ni wɔha wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ yɛ gbɛ̀i srɔtoi ni kaa baanyɛ atsɔ nɔ aba lɛ ahe, ni wɔyoo gbɛ̀i ni yɔɔ nigii ni etsɔɔ nɔ ekɛbaa lɛ. Ehe miihia hu ni wɔsɔle yɛ kaa lɛ he amrɔ nɔŋŋ ni wɔkashashao shi, koni awula wɔ yɛ mumɔŋ koni wɔwuu wɔshi enɛ. Akɛni kaa baa yɛ hei ni wɔgbɔjɔɔ yɛ lɛ hewɔ lɛ, wɔ kome wɔnyɛŋ wɔdamɔ naa. Sɔlemɔ he miihia ejaakɛ Nyɔŋmɔ hewalɛ baanyɛ awaje nibii ni wɔkɛteɔ shi wɔwoɔ Satan lɛ. (Filipibii 4:6, 7) Ekolɛ “asafo lɛ mli onukpai lɛ” ayelikɛbuamɔ yɛ mumɔŋ kɛ sɔlemɔi hu he baahia wɔ.—Yakobo 5:13-18.

Okɛ Ekãa Ate Shi Awo Kaa

15. Kaa ni wɔɔte shi wɔwo lɛ kɔɔ mɛni he?

15 Yɛ wɔhe ni wɔɔtsi kɛaajɛ kaa he kɛ́ aaahi lɛ sɛɛ lɛ, esa akɛ wɔkɛ ekãa ate shi awo enɛ aahu kɛyashi be mli ni eeeho aloo shihilɛ lɛ aaatsake. Beni Satan ka Yesu lɛ, ete shi ewo lɛ aahu kɛyashi be mli ni Abonsam shi lɛ. (Mateo 4:1-11) Kaselɔ Yakobo ŋma akɛ: “Nyɛtea shi nyɛwoa abonsam, ni eeejo nyɛnaa foi.” (Yakobo 4:7) Shi ní wɔteɔ wɔwoɔ nɛɛ jeɔ shishi kɛtsɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni wɔkɛwajeɔ wɔjwɛŋmɔ kɛ bɔ ni wɔkpɛɔ wɔyiŋ shiŋŋ akɛ wɔkɛ wɔhe aaakpɛtɛ etaomɔ nii ahe lɛ nɔ. Wɔɔfee jogbaŋŋ akɛ wɔɔkase ni wɔjwɛŋ ŋmalɛi titrii komɛi ni tsuɔ wɔgbɔjɔmɔi pɔtɛɛi komɛi ahe nii lɛ nɔ. Ebaafee nɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ wɔɔtao Kristofonyo ko ni eda yɛ mumɔŋ—ekolɛ onukpa ko—ni wɔkɛ lɛ baasusu nibii ni haoɔ wɔ lɛ ahe, kɛ mɔ ni wɔbaanyɛ wɔtsɛ lɛ kɛha yelikɛbuamɔ beni kaa eba wɔnɔ lɛ.—Abɛi 22:17.

16. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔhi shi akɛ mɛi ni he tse yɛ jeŋba mli?

16 Ŋmalɛi lɛ woɔ wɔ hewalɛ koni wɔwo gbɔmɔ hee lɛ. (Efesobii 4:24) Enɛ tsɔɔ akɛ ni wɔɔŋmɛ gbɛ koni Yehowa ashɔ̃ wɔ ni etsake wɔ. Beni Paulo ŋmaa wolo eyaha enaanyo nitsulɔ Timoteo lɛ, ekɛɛ akɛ: ‘Nyiɛmɔ jalɛ, Nyɔŋmɔ jamɔ, hemɔkɛyeli, suɔmɔ, tsuishiŋmɛɛ kɛ mlijɔlɛ sɛɛ. Wu hemɔkɛyeli he ta kpakpa lɛ, mɔ naanɔ wala lɛ mli, nɔ̃ he hu ni atsɛo kɛba lɛ.’ (1 Timoteo 6:11, 12) Wɔbaanyɛ ‘wɔnyiɛ jalɛ sɛɛ’ kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kasemɔ kɛ hiɛdɔɔ nɔ bɔni afee ni wɔná esu kɛ baŋ lɛ he nilee ni mɔɔ shi, ni agbɛnɛ kɛtsɔ bɔ ni wɔɔba wɔjeŋ jogbaŋŋ yɛ etaomɔ nii anaa wɔha lɛ nɔ. Kristofoi anitsumɔi ahe gbɛjianɔtoo ni mɔɔ shi, tamɔ sanekpakpa lɛ shiɛmɔ kɛ kpeei ni ayaa hu he hiaa. Nyɔŋmɔ ni wɔɔbɛŋkɛ lɛ kpaakpa kɛ nibii ni eto he gbɛjianɔ yɛ mumɔŋ lɛ ni wɔkɛ fɛɛ aaatsu nii lɛ baaye abua wɔ ni wɔda yɛ mumɔŋ ni wɔhi shi akɛ mɛi ni he tse yɛ jeŋba mli.—Yakobo 4:8.

17. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Nyɔŋmɔ shiŋ wɔ yɛ kaa be mli?

17 Paulo maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ kaa fɛɛ kaa ni wɔkɛkpeɔ lɛ eyaŋ nɔ kɛtekeŋ nyɛmɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha wɔ ni wɔkɛaatsu he nii lɛ. Yehowa ‘baaje gbɛ ko aha wɔ koni wɔnyɛ wɔdamɔ naa.’ (1 Korintobii 10:13) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Nyɔŋmɔ eŋmɛɛɛ gbɛ koni kaa ko ada fe nine bɔ ni wɔbɛ mumɔŋ hewalɛ bɔ ni sa ni wɔkɛaahiɛ wɔ emuuyeli mli kɛji akɛ wɔtee nɔ wɔkɛ wɔhe fɔ̃ enɔ. Eesumɔ ni wɔye omanye yɛ kaa ni baa wɔnɔ koni wɔfee nɔ ni ejaaa yɛ ehiɛ lɛ mli. Agbɛnɛ hu, wɔbaanyɛ wɔná eshiwoo nɛɛ mli hemɔkɛyeli, akɛ: “Mishiŋo ni misaa mikwaŋo gbi ko gbi ko.”—Hebribii 13:5.

18. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa yɛ adesa gbɔjɔmɔ nɔ kunim ni wɔɔye lɛ mli lɛ?

18 Paulo jeee mɔ ni leee nɔ ni baajɛ mple ni lɛ diɛŋtsɛ ekɛ eheloo gbɔjɔmɔ lɛ shiɔ lɛ mli aba. Ebuuu ehe akɛ mɔ ni nii yɔɔ mɔbɔ ni nyɛɛɛ nɔ ko afee yɛ eheloo akɔnɔi lɛ ahewɔ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ ekɛɛ akɛ: “No hewɔ lɛ foi ni midaa nɛɛ, midaaa lɛ butubutu; nɔmɔ ni minɔɔ nɛɛ, jeee kɔɔyɔɔ mikɛnɔɔ; shi moŋ migbalaa mi diɛŋtsɛ migbɔmɔtso lɛ mai ni miyeɔ lɛ nyɔŋ, koni mi ni mishiɛɔ mitsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ, mi diɛŋtsɛ lɛ akashɛ mi afɔ̃.” (1 Korintobii 9:26, 27) Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔye omanye yɛ ta ni wɔwuɔ wɔshiɔ heloo ni yeee emuu lɛ mli. Wɔŋwɛi Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ tsɔɔ Ŋmalɛi lɛ, Biblia kasemɔ he woji, Kristofoi akpeei, kɛ nanemɛi Kristofoi ni amɛdara yɛ mumɔŋ lɛ anɔ ekɛ kaimɔi ni yeɔ buaa wɔ koni wɔnyiɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ haa wɔ be fɛɛ be. Wɔbaanyɛ wɔye adesa gbɔjɔmɔ nɔ kunim kɛtsɔ eyelikɛbuamɔ nɔ!

Ani Okaiɔ?

• Mɛni ‘heloo nɔjwɛŋmɔ’ lɛ tsɔɔ?

• Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔsaa wɔhe kɛha kaa?

• Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee koni wɔkɛdamɔ kaa naa?

• Mɛni sɔlemɔ tsuɔ yɛ kaa he nii ni wɔtsuɔ lɛ mli?

• Mɛni hewɔ wɔle akɛ anyɛɔ ayeɔ adesa gbɔjɔmɔ nɔ kunim lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 10]

Biblia lɛ etsɔɔɔ akɛ wɔji mɛi ni nyɛɛɛ nɔ ko afee yɛ wɔheloo akɔnɔi lɛ ahewɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]

Foijee kɛmiijɛ kaa naa lɛ ji klɛŋklɛŋ gbɛ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔkwa esha