Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Náa Naakpɛɛ Nibii Afeelɔ Lɛ!

Náa Naakpɛɛ Nibii Afeelɔ Lɛ!

Náa Naakpɛɛ Nibii Afeelɔ Lɛ!

‘Daamɔ shi diŋŋ, ni ojwɛŋ Mawu naakpɛɛ nitsumɔi lɛ ahe.’—HIOB 37:14.

1, 2. Mɛɛ naakpɛɛ nii akpa shi ana yɛ afi 1922, ni te afee nii yɛ he aha tɛŋŋ?

SHITSALƆ kɛha blema nibii ataomɔ lɛ kɛ Ŋleshi ablade lɛ kɛ afii abɔ efee ekome kɛmiitao jwetri lɛ. Yɛ naagbee lɛ, yɛ November 26, 1922, yɛ Mizraim faraoi lɛ afuuhe ni yɔɔ Maŋtsɛmɛi Ajɔɔ ni ehe gbɛi waa lɛ mli lɛ, shitsalɔ Howard Carter kɛ Lord Carnarvon na jweremɔ nɔ̃ lɛ—Farao Tutankhamen gbonyobu. Beni amɛshɛ shinaa ni asɔo naa lɛ he lɛ, amɛgbu fɔlɔ amɛwo mli. Carter sũ kɛnɛrɛ ekɛkwɛ mli.

2 Yɛ sɛɛ mli lɛ Carter gba akɛ: “Beni Lord Carnarvon nyɛɛɛ adamɔ yeyeeyefeemɔ lɛ naa dɔŋŋ ní ekɛ hehiamɔ bi akɛ, ‘Ani oona nɔ ko lo?’ lɛ, mikɛ mɔdɛŋbɔɔ kpele tsu nii dani minyɛ miha hetoo kɛkɛ akɛ, ‘Hɛɛ, naakpɛɛ nibii.’” Nɔ ni fata jwetrii akpei abɔ ni yɔɔ tsũ lɛ mli lɛ he ji gbonyo adeka ni akɛ shika ŋmiiŋmi fee. Ekolɛ ona nakai “naakpɛɛ nibii” lɛ ekomɛi yɛ mfonirii amli aloo yɛ blema nibii atoohei ni akɛmiitsɔɔ. Ni kɛlɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni nakai blema nibii atoohei lɛ amli nibii lɛ baanyɛ afee nɔ ni yɔɔ naakpɛɛ ha lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ amɛjeee nibii ni kɔɔ owala he. No hewɔ lɛ ha wɔgbala wɔjwɛŋmɔ kɛya naakpɛɛ nibii ni kɔɔ ohe ni amɛjara wa kɛha bo lɛ ahe.

3. Nɛgbɛ wɔnaa saji ni kɔɔ naakpɛɛ nibii ahe ni he baanyɛ aba sɛɛnamɔ babaoo kɛha wɔ lɛ yɛ?

3 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ nuu ko ni hi shi afii ohai babaoo ni eho nɛ, nuu ni sa kadimɔ babaoo fe sini mli gbɔmɔ ni ale lɛ waa, fe mɔ ni ehe gbɛi yɛ akaŋshii mli, aloo fe odehei aweku ko mlinyo lɛ he okwɛ. Atsɛɔ lɛ gbɔmɔ agbo fe Bokagbɛ Bii lɛ fɛɛ. Obaayoo egbɛi—Hiob. Aŋma Biblia wolo muu kɛkɔ ehe. Ni kɛlɛ, mɛi ni kɛ Hiob hi shi yɛ be kome mli lɛ ateŋ mɔ kome, oblanyo ni atsɛɔ lɛ Elihu lɛ, nu he akɛ gbɛnaa nii kã enɔ akɛ ejaje lɛ. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, Elihu kɛɛ akɛ Hiob miigbala jwɛŋmɔ kɛmiiba lɛ kɛ mɛi ni ebɔle ehe lɛ anɔ fe nine. Wɔnaa ŋaawoo pɔtɛɛ ni nilee yɔɔ mli ni he baaba sɛɛnamɔ diɛŋtsɛ kɛha wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ Hiob wolo lɛ yitso 37.—Hiob 1:1-3; 32:1–33:12.

4. Mɛni kɛ Elihu ŋaawoo ni aŋma afɔ̃ shi yɛ Hiob 37:14 lɛ ba?

4 Mɛi ni kɛɛ amɛji Hiob nanemɛi etɛ lɛ wie babaoo yɛ hei ni amɛheɔ amɛyeɔ akɛ Hiob etɔ̃ yɛ jɛmɛ yɛ susumɔ loo nifeemɔ mli lɛ ahe. (Hiob 15:1-6, 16; 22:5-10) Elihu kɛ tsuishitoo mɛ aahu kɛyashi be mli ni nakai wiemɔi lɛ ba naagbee. Kɛkɛ ni ekɛ shishinumɔ kɛ nilee wie. Etsĩ saji otii babaoo ni he yɔɔ sɛɛnamɔ lɛ atã, shi kadimɔ nɛkɛ susumɔ titri nɛɛ: “Bó enɛ toi, Hiob! Ní odamɔ shi diŋŋ, ní ojwɛŋ Mawu naakpɛɛ nitsumɔi lɛ ahe!”—Hiob 37:14.

Mɔ ni Tsu Nitsumɔi Lɛ

5. “Mawu naakpɛɛ nitsumɔi lɛ” ni Elihu wie he lɛ kɔɔ mɛni he?

5 Kadimɔ akɛ Elihu etsɔɔɔ akɛ Hiob agbala jwɛŋmɔ kɛba lɛ Hiob lɛ diɛŋtsɛ nɔ, kɛba Elihu nɔ, aloo kɛya adesai krokomɛi anɔ. Elihu kɛ nilee wo Hiob hewalɛ—kɛ wɔ hu—ni wɔjwɛŋ Yehowa Nyɔŋmɔ naakpɛɛ nitsumɔi lɛ ahe. Mɛni osusuɔ akɛ efata wiemɔ kuku, ni ji “Mawu naakpɛɛ nitsumɔi lɛ” ahe? Agbɛnɛ hu, yɛ bɔ ni osusuɔ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ, shika, wɔsɛɛ be, oweku, nanemɛi nitsulɔi, kɛ akutseiaŋbii ahe lɛ hewɔ lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ ojwɛŋ Nyɔŋmɔ naakpɛɛ nitsumɔi lɛ ahe? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ naakpɛɛ nitsumɔi lɛ kɔɔ enilee kɛ hewalɛ ni eyɔɔ yɛ nibɔɔ ni anaa ni ebɔle wɔhe fɛɛ kɛkpe lɛ ahe. (Nehemia 9:6; Lala 24:1; 104:24; 136:5, 6) Bɔni afee ni wɔna enɛ mli faŋŋ lɛ, kadimɔ sane titri ko yɛ Yoshua wolo lɛ mli.

6, 7. (a) Mɛɛ naakpɛɛ nitsumɔi Yehowa tsu yɛ Mose kɛ Yoshua gbii lɛ amli? (b) Eji okɛ ohiŋmɛi na nɛkɛ nitsumɔi nɛɛ eko yɛ Mose kɛ Yoshua be lɛ mli kulɛ, te obaafee onii yɛ he oha tɛŋŋ?

6 Yehowa kɛ haomɔi ba blema Mizraim nɔ ni agbɛnɛ egbá Ŋshɔ Tsuru lɛ mli koni Mose anyɛ anyiɛ blema Israelbii lɛ ahiɛ kɛya heyeli mli. (2 Mose 7:1–14:31; Lala 106:7, 21, 22) Ágba sane ko ni tamɔ nakai yɛ Yoshua yitso 3 lɛ. Mose sɛɛyelɔ, Yoshua baanyiɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ ahiɛ kɛfo faa kroko kɛya Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ. Yoshua kɛɛ akɛ: “Nyɛfea nyɛhe krɔŋkrɔŋ; ejaakɛ wɔ́ lɛ Yehowa baafee naakpɛɛ nii yɛ nyɛteŋ.” (Yoshua 3:5) Mɛɛ naakpɛɛ nii?

7 Ojogbaŋŋ, sane lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa gbá gbɛ kɛtsɔ Yordan Faa ni etsɔ gbɛtsii nii lɛ mli, koni hii, yei, kɛ gbekɛbii akpei abɔ anyɛ afo kɛtsɔ shikpɔŋ gbiŋ nɔ. (Yoshua 3:7-17) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, eji wɔyɛ jɛmɛ ni wɔmiina, wɔmiikwɛ bɔ ni faa lɛ mli gbá ni gbɔmɛi lɛ fɛɛ fo shweshweeshwe lɛ kulɛ, wɔnaa baakpɛ wɔhe yɛ nɛkɛ nii ni atsu nɛɛ he! Ejie hewalɛ ni Nyɔŋmɔ yɔɔ yɛ ebɔɔ nii anɔ lɛ kpo. Ni kɛlɛ, amrɔ nɛɛ—yɛ wɔshihilɛ be nɛɛ mli lɛ—nibii yɛ ni yɔɔ naakpɛɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ. Bɔni afee ni wɔna bɔ ni enɛɛmɛi ekomɛi ji, kɛ nɔ hewɔ ni esa akɛ wɔjwɛŋ he lɛ, susumɔ Hiob 37:5-7 he.

8, 9. Mɛɛ naakpɛɛ nitsumɔi Hiob 37:5-7 lɛ tsɔɔ, shi mɛni hewɔ esa akɛ wɔjwɛŋ enɛɛmɛi ahe lɛ?

8 Elihu jaje akɛ: “Mawu kɛ egbee shimɔɔ ni eyɛ naakpɛɛ, efeɔ nibii wuji kpelei hu, ni wɔnaaa naa.” Mɛni yɔɔ Elihu jwɛŋmɔ mli yɛ nibii ni Nyɔŋmɔ feɔ ‘yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ’ lɛ he? Ojogbaŋŋ, etsĩ snoo kɛ nugbɔtuemɔ tã. Enɛɛmɛi baatsĩ okwaafonyo nitsumɔ naa yɛ eŋmɔshi, ni ebaaha ená be kɛ nɔ ni ebaadamɔ nɔ ejwɛŋ Nyɔŋmɔ nitsumɔi lɛ ahe. Ekolɛ wɔjeee okwaafoi, shi nugbɔnɛmɔ kɛ snoo baanyɛ asa wɔhe. Snoo kɛ nugbɔnɛmɔ baanyɛ afolɔ wɔnitsumɔi hu amli, ni enɛ damɔ he ni wɔyɔɔ lɛ nɔ. Ani wɔŋɔɔ be ni wɔkɛsusuɔ mɔ ni hɔ naakpɛɛ nibii nɛɛ asɛɛ kɛ nɔ ni enɛ tsɔɔ lɛ he? Ani ofee nakai pɛŋ?

9 Nɔ ni sa kadimɔ lɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ ná susumɔ ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ beni wɔkaneɔ yɛ Hiob yitso 38, beni ekɛ sanebimɔi komɛi ni pɛiɔ nibii amli ni shishinumɔ yɔɔ mli fɔ̃ɔ Hiob hiɛ lɛ. Eyɛ mli akɛ wɔ-Bɔlɔ lɛ kɛ sanebimɔi nɛɛ fɔ̃ Hiob hiɛ moŋ, shi amɛkɔɔ wɔsubaŋ, wɔshihilɛ, kɛ wɔ wɔsɛɛ be he. No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔkwɛa nɔ ni Nyɔŋmɔ bi, ni wɔsusu bɔ ni enɛ baakɔ wɔhe aha lɛ he, hɛɛ, nyɛhaa wɔfea nɔ ni Hiob 37:14 woɔ wɔ hewalɛ akɛ wɔfee lɛ.

10. Esa akɛ Hiob yitso 38 asa wɔhe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛɛ sanebimɔi ekɛbaa?

10 Yitso 38 jeɔ shishi akɛ: “Yehowa to he eha Hiob kɛjɛ ahum mli ni ekɛɛ: Namɔ ji mɔ ni haa ŋaawoo woɔ duŋ kɛ wiemɔi ni nilee bɛ mli nɛɛ? Agbɛnɛ mĩamɔ ohɛ tamɔ nuu: koni mabio, ni otsɔɔ mi!” (Hiob 38:1-3) Enɛ jeɔ nɔ ni baanyiɛ sɛɛ aba lɛ shishi. Eye ebua Hiob koni ejaje ejwɛŋmɔ ákɛ edamɔ jeŋ muu fɛɛ Bɔlɔ lɛ ni ebaabu ehe akɔntaa eha lɛ lɛ hiɛ diɛŋtsɛ. Enɛ hu ji nɔ ko ni hi kɛha wɔ kɛ wɔyinɔ bii lɛ akɛ amɛaafee. Kɛkɛ ni Nyɔŋmɔ wie nibii ni Elihu etsĩ tã lɛ ahe. “Beni mito shikpɔŋ lɛ shishi lɛ, nɛgbɛ oyɔɔ? Kɛ́ oyɛ jwɛŋmɔ lɛ, jajemɔ! Aso ole mɔ ni to esusumɔi? loo mɔ ni ŋmɔ kpãa yɛ nɔ? Mɛni mli aŋɔ eshishi nii lɛ atsɛkɛ? loo namɔ to ekoŋtɛ lɛ?”—Hiob 38:4-6.

11. Mɛɛ niiashikpamɔi esa akɛ Hiob 38:4-6 aha wɔyoo?

11 Nɛgbɛ Hiob yɔɔ—nɛgbɛ wɔteŋ mɔ ko yɔɔ—beni ashɔ̃ shikpɔŋ lɛ? Ani wɔji mɛi ni fee wɔ shikpɔŋ lɛ ni wɔto he gbɛjianɔ, ni wɔjɛ nakai gbɛjianɔtoo ni atɛŋ lɛ mli wɔkɛ esusumɔ kpãa susu edalɛ? Dabi kwraa! No mli lɛ adesai po bako shihilɛ mli. Beni Nyɔŋmɔ kɛ wɔ shikpɔŋ lɛ toɔ tsũ ko he lɛ, ebi akɛ: “Namɔ to ekoŋtɛ lɛ?” Wɔle akɛ he ni akɛ wɔ shikpɔŋ lɛ ma lɛ kɛ wɔ hulu lɛ teŋ lɛ jɛkɛmɔ lɛ ja pɛpɛɛpɛ, koni eha wɔhi wala mli ni wɔshwere yɛ biɛ. Ni edalɛ lɛ sa pɛpɛɛpɛ hu. Eji shikpɔŋ lɛ da fe nakai kulɛ, kɔɔyɔɔ ni tsoɔ shiŋ wɔ atatui lɛ amli ni wɔshibɔlemɔ ŋulami lɛ efeŋ he ko ni wala baanyɛ ahi nɔ. Eyɛ faŋŋ akɛ mɔ ko ‘to ekoŋtɛ lɛ shishi’ yɛ he ni ja pɛpɛɛpɛ. Ani Hiob ji mɔ ni sa yijiemɔ? Ani wɔ? Aloo Yehowa Nyɔŋmɔ sa?—Abɛi 3:19; Yeremia 10:12.

Mɛɛ Gbɔmɔ Yɔɔ Hetooi Lɛ?

12. Sanebimɔ ni anaa yɛ Hiob 38:6 haa wɔsusuɔ mɛni he?

12 Nyɔŋmɔ bi hu akɛ: “Mɛni mli aŋɔ eshishi nii lɛ atsɛkɛ?” Ani enɛ jeee sanebimɔ kpakpa? Ekolɛ wɔle wiemɔ ko ni Hiob leee—shikpɔŋ mli nigbalamɔ hewalɛ (gravity). Wɔteŋ mɛi pii le akɛ nigbalamɔ hewalɛ ni jɛ wɔ hulu agbo lɛ mli lɛ yeɔ ebuaa ni ehaa wɔ shikpɔŋ lɛ hiɔ he ni esa akɛ ehi lɛ pɛpɛɛpɛ, akɛ eshishi nii lɛ etsɛkɛ shi kɛtee shishi tɔ̃ɔ, kɛ́ wɔɔwie he nakai. Ni kɛlɛ, namɔ nuɔ shikpɔŋ mli nigbalamɔ hewalɛ lɛ shishi jogbaŋŋ?

13, 14. (a) Mɛni esa akɛ akpɛlɛ nɔ yɛ nigbalamɔ hewalɛ lɛ he? (b) Te esa akɛ wɔfee wɔnii yɛ shihilɛ ni Hiob 38:6 maa nɔ mi lɛ he wɔha tɛŋŋ?

13 Wolo ko ni aŋma nyɛsɛɛ nɛɛ ni egbɛi ji The Universe Explained lɛ kpɛlɛ nɔ akɛ, ‘shikpɔŋ mli nigbalamɔ hewalɛ ji nɔ ni ale jogbaŋŋ, ni kɛlɛ eji adebɔɔ mli hewalɛi lɛ ateŋ nɔ ni ehe shishinumɔ fioo ko pɛ ayɔɔ.’ Ekɛfata he akɛ: “Etamɔ nɔ ni shikpɔŋ mli nigbalamɔ hewalɛ fãa gbɛ kɛtsɔɔ ŋwɛiniiaŋ amrɔ nɔŋŋ, ni aleee nɔ pɔtɛɛ ni edamɔɔ nɔ efeɔ nakai. Shi yɛ nyɛsɛɛ afii nɛɛ amli lɛ, jeŋ nibii ahe mlai ahe nilelɔi eje shishi amɛmiisusu akɛ nigbalamɔ hewalɛ baanyɛ afã gbɛ tamɔ nukei ni akɛ nibii bibii ni atsɛɔ amɛ gravitons fee . . . Shi mɔ ko bɛ nɔmimaa yɛ shihilɛ mli ni amɛyɔɔ lɛ he.” Susumɔ nɔ ni enɛ tsɔɔ lɛ he okwɛ.

14 Jeŋ nilee kɛ afii 3,000 etee hiɛ, kɛjɛ be mli ni Yehowa bi Hiob nakai saji lɛ. Ni kɛlɛ, wɔ aloo jeŋ nibii ahe mlai ahe nilelɔi ni he esa lɛ nyɛɛɛ atsɔɔ nigbalamɔ hewalɛ ni haa wɔ shikpɔŋ lɛ hiɔ eshibɔlemɔnɔ̃ ni ja nɔ, he ni esa akɛ ehi koni wɔná wala mli ŋɔɔmɔ yɛ biɛ lɛ mli kɛmɔ shi. (Hiob 26:7; Yesaia 45:18) Akɛ enɛ etsɔɔɔ akɛ ehe miihia ni wɔ fɛɛ wɔtiu nigbalamɔ hewalɛ lɛ mli teemɔŋ saji ahe nikasemɔ ni mɔɔ shi sɛɛ. Shi moŋ, esa akɛ Nyɔŋmɔ naakpɛɛ nitsumɔi lɛ amli fã nɛɛ ni wɔgbalaa wɔjwɛŋmɔ kɛyaa nɔ lɛ aná bɔ ni wɔsusuɔ ehe wɔhaa lɛ nɔ hewalɛ. Ani eŋaalee kɛ enilee lɛ haa ŋmiŋmi po mɔɔ bo, ni ouɔ nɔ hewɔ ni ehe hiaa ni wɔkase esuɔmɔnaa nii ahe nii babaoo lɛ shishi?

15-17. (a) Mɛni Hiob 38:8-11 gbala jwɛŋmɔ kɛtee nɔ, ni mɛɛ sanebimɔi ekɛba? (b) Mɛni esa akɛ akpɛlɛ nɔ yɛ ŋshɔi lɛ kɛ bɔ ni ajara amɛ awo jeŋ kutruku nɛɛ hiɛ lɛ ahe nilee he?

15 Bɔlɔ lɛ tee nɔ yɛ esanebimɔ lɛ mli akɛ: “Namɔ kɛ shinaai ŋá ŋshɔ lɛ naa, beni efɛ ni etue kɛjɛ efɔmɔhe lɛ, beni miŋɔ atatu mifee ehebo ni mikɛ duŋ kpii hu fee ehebalamɔ mama lɛ, beni mifo husu miwo ehe ni mito sɛɛ adabaŋi kɛ shinaai lɛ, ni mikɛɛ: Biɛ nɛɛ obashɛ ni okafo mli, ni oshɔkei hewolɔi lɛ awa biɛ” lɛ?—Hiob 38:8-11.

16 Shinaai ni akɛŋá ŋshɔi lɛ anaa lɛ kɔɔ shikpɔŋ wuji, ŋshɔi wuji, kɛ ŋshɔ fãa kɛ eyimɔ ahe. Be enyiɛ gbɔmɔ ekwɛ ni ekɛkase enɛɛmɛi ahe nii? Afii akpei abɔ—kɛ hiɛdɔɔ babaoo yɛ afii oha ni ho lɛ mli. Ekolɛ obaasusu akɛ ále nibii babaoo ni esa akɛ ale yɛ amɛhe lɛ momo bianɛ. Ni kɛlɛ, yɛ afi 2001 nɛɛ mli lɛ, kɛji akɛ opɛi sane nɛɛ mli jogbaŋŋ yɛ wojiatoohei wuji amli aloo okɛ Internet hewalɛ ni akɛpɛiɔ nibii amli lɛ etsu nii koni okɛle anɔkwasaji heei ni kɔɔ he lɛ, mɛni obaana?

17 Obaana sane ni akpɛlɛɔ nɔ nɛɛ yɛ wolo ko ni akpɛlɛɔ nɔ yɛ hei babaoo lɛ ekome mli: “Bɔ ni aja shikpɔŋ wuji lɛ kɛ amɛ husui aha kɛ ŋshɔ shishi shikpɔji ni yɔɔ jeŋ kutruku nɛɛ hiɛ lɛ kɛ bɔ ni agbala shikpɔŋ lɛ hiɛ kɛ etsakemɔ yɛ adebɔɔ naa aha ni anaa babaoo lɛ efee nɔ ni fata naagbai ni asusuɔ he fe fɛɛ ni ájɛ jeeŋmɔ atao ni akɛ jeŋ nilee kɛ yiŋ ni akaa awieɔ ana naa lɛ ateŋ ekomɛi.” Beni ewie nakai lɛ sɛɛ lɛ, ensaiklopedia ni atsɛ emli sane sɛɛ nɛɛ lɛ kɛ shishitsɔɔmɔi ejwɛ ni baanyɛ aha eba lɛ nakai ha, shi ekɛɛ akɛ enɛɛmɛi “fata jwɛŋmɔ ni akɛhaa koni akɛje niiahesusumɔ shishi” lɛ ahe. Ni taakɛ ekolɛ ole lɛ, jwɛŋmɔ ni akɛhaa ni akɛje niiahesusumɔ shishi lɛ “tsɔɔ odaseyeli ni faaa ni haaa anyɛ agbe nɔ ko mlitsɔɔmɔ naa.”

18. Hiob 38:8-11 haa omuɔ sane naa yɛ mɛɛ gbɛi anɔ?

18 Ani enɛ emaaa bɔ ni sanebimɔi ni wɔkaneɔ yɛ Hiob 38:8-11 lɛ ji nɔ ni yɔɔ ebe naa pɛpɛɛpɛ ha lɛ nɔ mi waa? Yɛ anɔkwale mli lɛ, jeee wɔ ji mɛi ni nibii fɛɛ ni ato he gbɛjianɔ yɛ wɔshibɔlemɔ ŋulami nɛɛ nɔ lɛ he yijiemɔ sa. Jeee wɔ wɔkɛ nyɔɔŋtsere lɛ ma shi koni ehewalɛ ni gbalaa nii lɛ aye abua ni wɔná ŋshɔkei ni amɛhàaa wɔ ŋshɔi lɛ anaa lɛ nɔ loo hei ni wɔ diɛŋtsɛ wɔhiɔ lɛ anɔ lɛ. Ole mɔ ni fee, naakpɛɛ nibii Afeelɔ lɛ.—Lala 33:7; 89:9; Abɛi 8:29; Bɔfoi lɛ Asaji 4:24; Kpojiemɔ 14:7.

Okɛ Yijiemɔ ni Sa Aha Yehowa

19. Lalafoo wiemɔi ni yɔɔ Hiob 38:12-14 lɛ gbalaa wɔjwɛŋmɔ kɛyaa mɛɛ nibii ni yɔɔ ni anaa diɛŋtsɛ nɔ?

19 Adesai nyɛŋ aŋɔ shikpɔŋ lɛ hebɔlemɔ lɛ he yijiemɔ amɛha amɛhe, taakɛ atsɔɔ yɛ Hiob 38:12-14. Nɛkɛ hebɔlemɔ nɛɛ kɛ leebi maŋkpa hiɛgbelemɔ, ni bei pii lɛ eyɔɔ fɛo waa lɛ baa. Beni hulu lɛ teɔ shi lɛ, wɔ jeŋ kutruku lɛ bɔɔ su bafeɔ faŋŋ, tamɔ nishɔ̃ɔ sũ ni yɔɔ bɔdɔɔ ni aatsake lɛ yɛ naasɔomɔnɔ ni shiɔ ekadimɔ nii yɛ nɔ lɛ shishi. Kɛji akɛ wɔsusu shikpɔŋ lɛ hetsimɔ he fioo po lɛ, esa akɛ efee wɔ naakpɛɛ akɛ shikpɔŋ lɛ efooo ehe oyayaayai tsɔ, bɔ ni ekɛ oshara ko aaaba taakɛ wɔbaanyɛ wɔyɔse yɛ faŋŋ mli lɛ. Ni asaŋ ebɔleee ehe blɛoo tsɔ bɔ ni eeeha jetsɛremɔ kɛ jenamɔ sɛɛ akɛ́lɛ koni ekɛ jeŋ dɔlɛ kɛ fɛ̃i ni naa wa fe nine ni haŋ adesa anyɛ ahi wala mli aba. Yɛ anɔkwale mli lɛ, esa akɛ wɔná miishɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ, ji mɔ ni to foi ni esa akɛ shikpɔŋ lɛ kɛbɔle ehe lɛ ema shi, shi jeee adesai akuu ko—Lala 148:1-5.

20. Te obaaha saji ni abi yɛ Hiob 38:16, 18 lɛ ahetoo oha tɛŋŋ?

20 Agbɛnɛ, susumɔ akɛ Nyɔŋmɔ bi bo saji krokomɛi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ: “Aso oshɛ ŋshɔ hiŋmɛii lɛ ahe, ni oyashara shi yɛ bu kwɔŋkwɔŋ lɛ shishi?” Ŋshɔi ahe nilelɔ po nyɛŋ aha hetoo ni mɔɔ shi! “Ani onaa shikpɔŋ lɛ lɛɛmɔ lɛ naa? kɛji ole fɛɛ lɛ, jajemɔ!” (Hiob 38:16, 18) Ani oyakpa shi ni osara ni ona shikpɔŋ lɛ nɔ he fɛɛ he, aloo efã ko ni da po? Wɔ shikpɔŋ lɛ nɔ hei srɔtoi ni yɔɔ fɛo kɛ naakpɛɛ nibii ni yɔɔ nɔ lɛ ni wɔɔgbala wɔjwɛŋmɔ kɛya nɔ lɛ baanyɛ ahe wala shihilɛ bei enyiɛ? Ni mɛɛ wala shihilɛ bei ni yɔɔ naakpɛɛ nomɛi baaji nɛkɛ!

21. (a) Sanebimɔi ni yɔɔ Hiob 38:19 lɛ baanyɛ atee mɛɛ jeŋ nilee he susumɔi ashi? (b) Esa akɛ anɔkwa saji ni kɔɔ la he lɛ atsirɛ wɔ ni wɔfee mɛni?

21 Kwɛmɔ sanebimɔi ni mli kwɔlɔ ni yɔɔ Hiob 38:19 lɛ hu, akɛ: “Nɛgbɛ gbɛ ni atsɔɔ kɛyaa la hilɛhe lɛ yɔɔ, ni duŋ hu, nɛgbɛ egbɛhe lɛ yɔɔ?” Ekolɛ ole kɛjɛ jeeŋmɔ akɛ, jeŋ nilelɔi susu akɛ la fãa gbɛ tamɔ ŋshɔke, tamɔ bɔ ni nu kuɔ tamɔ ŋshɔkei yɛ kpaakpo hiɛ ni wɔnyɛɔ wɔnaa lɛ. Kɛkɛ ni yɛ afi 1905 mli lɛ, Albert Einstein kɛ yiŋsusumɔ ko ba akɛ la tsuɔ nii tamɔ adebɔɔ mli hewalɛ nibii ni abua naa afee lɛ kekei, loo kuli bibii. Ani enɛ kɛ sane lɛ ba naagbee? Ensaiklopedia ko ni afee nyɛsɛɛ nɛɛ lɛ bi sane akɛ: “Ani la tamɔ ŋshɔke loo adebɔɔ hewalɛ he nibii bibii?” Eha hetoo akɛ: “Etamɔ nɔ ni [la] nyɛŋ afee enyɔ lɛ fɛɛ ejaakɛ nɔkwɛmɔnii enyɔ lɛ [ŋshɔkei kɛ adebɔɔ hewalɛ nibii bibii] lɛ yɛ srɔto kwraa. Hetoo ni hi fe fɛɛ lɛ ji akɛ, la jeee enɛ loo enɛ.” Ni kɛlɛ, ayaa nɔ ahaa wɔhe dɔɔ (tɛ̃ɛ kɛ agbɛnɛ yɛ gbɛ ni bɛ tɛ̃ɛ nɔ) kɛtsɔ hulu-la nɔ, kɛji akɛ gbɔmɔ ko po nyɛko atsɔɔ Nyɔŋmɔ nitsumɔi yɛ enɛ he lɛ amli kɛmɔ shi kwraa. Wɔnáa niyenii kɛ kɔɔyɔɔ kpakpa ni afeɔ lɛ mli ŋɔɔmɔ beni la haa kwɛ̃ɛnii tsuɔ nii lɛ. Wɔnyɛɔ wɔkaneɔ nii, wɔnaa wɔsuɔlɔi lɛ ahiɛ, wɔkwɛɔ hulushinyɔɔi, kɛ nibii krokomɛi. Yɛ be mli ni wɔfeɔ nakai lɛ, ani esaaa akɛ wɔkpɛlɛɔ Nyɔŋmɔ naakpɛɛ nitsumɔi lɛ anɔ lo?—Lala 104:1, 2; 145:5; Yesaia 45:7; Yeremia 31:35.

22. Te David ni hi shi yɛ blema lɛ wie Nyɔŋmɔ naakpɛɛ nitsumɔi lɛ ahe eha tɛŋŋ?

22 Ani yiŋtoo hewɔ ni wɔjwɛŋɔ Yehowa naakpɛɛ nitsumɔi lɛ anɔ kɛkɛ ji ni eha wɔhiɛ asɔ, aloo ni fɛɛ aha wɔnaa akpɛ wɔhe kɛkɛ? Dabi kwraa. Blema lalatsɛ lɛ kpɛlɛ Nyɔŋmɔ nitsumɔi lɛ fɛɛ ni enyɛŋ enu shishi ni ewie he lɛ nɔ. David ŋma akɛ: “Yehowa, mi-Nyɔŋmɔ, onaakpɛɛ nii ni otsuɔ . . . lɛ fá naakpa. . . . Kɛ́ mikɛɛ majaje ní mawie he lɛ, amɛfá fe bɔ ni aaanyɛ akane.” (Lala 40:6) Eyɛ faŋŋ akɛ etsɔɔɔ hu akɛ ebaafee dioo yɛ nɛkɛ nitsumɔi wuji nɛɛ ahe. David ye enɛ he odase kɛtsɔ efaishitswaa ni awie he yɛ Lala 9:2 lɛ nɔ, akɛ: “Mada Yehowa shi kɛ mitsui fɛɛ, magba onaakpɛɛ nitsumɔi lɛ fɛɛ.”

23. Mɛni ji onifeemɔ yɛ Nyɔŋmɔ naakpɛɛ nitsumɔi lɛ ahe, ni te ooofee tɛŋŋ oye obua mɛi krokomɛi?

23 Ani esaaa akɛ ekanyaa wɔ nakai nɔŋŋ? Ani esaaa akɛ henumɔ ni wɔnáa yɛ Nyɔŋmɔ naakpɛɛ nitsumɔi wuji lɛ ahe lɛ tsirɛɔ wɔ koni wɔwie ehe, wɔwie nɔ ni éfee lɛ, kɛ nɔ ni ebaafee lolo lɛ he? Hetoo lɛ yɛ faŋŋ—esa akɛ ‘wɔjaje enunyam lɛ wɔtsɔɔ yɛ jeŋmaji lɛ ateŋ, kɛ enaakpɛɛ nii lɛ yɛ maji fɛɛ ateŋ!’ (Lala 96:3-5) Hɛɛ, wɔbaanyɛ wɔjie wɔ hiɛsɔɔ kpo yɛ heshibaa mli kɛha Nyɔŋmɔ naakpɛɛ nitsumɔi lɛ kɛtsɔ nɔ ni wɔkase yɛ ehe lɛ ni wɔɔgba mɛi krokomɛi enɛ lɛ nɔ. Kɛji akɛ amɛdara yɛ gbɔmɛi ni heee Bɔlɔ lɛ amɛyeee lɛ ateŋ po lɛ, ekolɛ wɔ wiemɔi kpakpai ni tsɔɔ mɔ nii lɛ baahɛle amɛ shi ni amɛyoo Nyɔŋmɔ. Nɔ ni fe nakai lɛ, ekolɛ ebaatsirɛ amɛ ni amɛsumɔ akɛ amɛaakase ni amɛsɔmɔ mɔ ni ‘bɔ nibii fɛɛ’ lɛ, Yehowa, naakpɛɛ nibii Afeelɔ lɛ.—Kpojiemɔ 4:11.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Ŋaawoo ni aŋma afɔ̃ shi yɛ Hiob 37:14 lɛ haa osusuɔ mɛɛ Nyɔŋmɔ nitsumɔi ahe?

• Mɛni ji nibii komɛi ni amamɔ nɔ mi yɛ Hiob yitsei 37 kɛ 38 ni jeŋ nilee nyɛŋ atsɔɔ mli jogbaŋŋ kɛmɔ shi lɛ?

• Te onuɔ Nyɔŋmɔ naakpɛɛ nitsumɔi lɛ ahe ohaa tɛŋŋ, ni etsirɛɔ bo koni ofee mɛni?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Namɔ kɛ shinaai ŋá ŋshɔ lɛ naa, koni ehi egbɛhe lɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Namɔ eyasara wɔ shikpɔŋ lɛ nɔ hei ni yɔɔ fɛo lɛ fɛɛ ni Nyɔŋmɔ bɔ lɛ?