Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Okulafoi ni Aaaye Abua Amɛ Yɛ Amɛ Kaai Amli

Okulafoi ni Aaaye Abua Amɛ Yɛ Amɛ Kaai Amli

Okulafoi ni Aaaye Abua Amɛ Yɛ Amɛ Kaai Amli

SAJI ni agbaa ni ale fe fɛɛ ni kɔɔ okulafoi ahe lɛ ateŋ ekome ji Biblia mli sane ni kɔɔ Rut kɛ eshaayoo Naomi he lɛ. Yei enyɔ lɛ fɛɛ ji okulafoi. Shi kɛlɛ, jeee Naomi wu pɛ ji mɔ ni je mli shi moŋ ebihii enyɔ lɛ hu, ni Rut wu ji amɛteŋ mɔ kome lɛ. Akɛni amɛyɛ okwaafoi ateŋ ní hii ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ji mɛi ni feɔ nɔ fɛɛ nɔ hewɔ lɛ, yɛ anɔkwale mli lɛ amɛshihilɛ lɛ yɛ awerɛho diɛŋtsɛ.—Rut 1:1-5, 20, 21.

Shi kɛlɛ, Naomi ná naanyo kɛ miishɛjelɔ ko ni ekaaa ni ji eshaayoo Rut, mɔ ni kpoo akɛ ebaashi lɛ lɛ. Yɛ be ko sɛɛ lɛ, Rut jie ehe kpo akɛ mɔ ni ‘hi ha Naomi fe bihii kpawo tete’—jeee suɔmɔ ni mli kwɔ ni eyɔɔ kɛha Naomi lɛ kɛkɛ hewɔ shi moŋ yɛ suɔmɔ hu ni eyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ hewɔ. (Rut 4:15) Beni Naomi jie yi akɛ Rut aku esɛɛ kɛya eweku kɛ enanemɛi Moab bii lɛ aŋɔɔ lɛ, Rut kɛ anɔkwayeli wiemɔi ni yɔɔ awerɛho waa fe eko fɛɛ eko ni aŋma pɛŋ lɛ ha hetoo akɛ: “He fɛɛ he ni oyaa lɛ, matee; ni he ni oyaahi lɛ, jɛi mayahi. Omaŋ ji mimaŋ, ni o-Nyɔŋmɔ ji mi hu mi-Nyɔŋmɔ. He ni ooogbo yɛ lɛ, jɛi magbo yɛ, ni jɛi nɔŋŋ aaafu mi yɛ; Yehowa kɛ mi aye ni ekɛ mi aye ekoŋŋ, kɛ jeee gbele kɛkɛ aaagbála mi kɛ oteŋ fii!”—Rut 1:16, 17.

Yehowa Nyɔŋmɔ yɔse Rut subaŋ lɛ. Ejɔɔ Naomi kɛ Rut shiabii fioo lɛ, ni yɛ naagbee lɛ Rut kɛ Israelnyo Boaz bote gbalashihilɛ mli. Naomi kwɛ amɛbi lɛ ni batsɔ Yesu Kristo blematsɛ lɛ tamɔ nɔ ni eji lɛ diɛŋtsɛ ebi. Nɛkɛ yinɔsane nɛɛ ji nɔkwɛmɔnɔ ko ni tsɔɔ bɔ ni Yehowa kwɛɔ okulafoi ni bɛŋkɛɔ lɛ kpaakpa ni yɔɔ hekɛnɔfɔɔ yɛ emli lɛ jogbaŋŋ ehaa. Kɛfata he lɛ, Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ ebuɔ mɛi ni jɛɔ suɔmɔ mli amɛyeɔ amɛbuaa okulafoi yɛ amɛ kaai lɛ amli lɛ akɛ amɛ jara wa waa. No hewɔ lɛ te wɔ mɛi ni wɔyɔɔ ŋmɛnɛ lɛ aaafee tɛŋŋ wɔye wɔbua okulafoi ni yɔɔ wɔteaŋ lɛ?—Rut 4:13, 16-22; Lala 68:6.

Okɛ Yelikɛbuamɔ Pɔtɛɛ ko Aha Okulafoi Shi Jeee yɛ Mɔ Nɔ Yeli Gbɛ Nɔ

Kɛji okɛ yelikɛbuamɔ miiha okulafo ko lɛ, ebaafee nɔ ni hi jogbaŋŋ akɛ oooha nɔ fɛɛ nɔ afee faŋŋ ni kɔɔ nɔ ko pɔtɛɛ ko he shi jeee yɛ mɔ nɔ yeli gbɛ nɔ. Kpoomɔ wiemɔi ni bɛ faŋŋ tamɔ akɛ, “Hã male kɛji nɔ ko he miihia bo.” Etamɔ nɔ ni ookɛɛ mɔ ko ni fɛi kɛ hɔmɔ miiye lɛ akɛ, ‘Yaawere la, ni oyaye nii otɔ’ ni no sɛɛ lɛ ofeee nɔ ko kɛyeee obuaaa lɛ. (Yakobo 2:16) Mɛi babaoo biŋ ni aye abua amɛ kɛji nɔ ko he miihia amɛ; yɛ no najiaŋ lɛ amɛpiŋɔ yɛ dioofeemɔ mli. Mɛi ni tamɔ nɛkɛ ni aaaye abua amɛ lɛ biɔ sɛɛyoomɔ, ní aaatsɔ hiɛ ana nɔ ni amɛhiamɔ nii ji. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, hegbɛ ni fa fe nine ni aaaŋɔ—ni ji okulafo lɛ shihilɛ diɛŋtsɛ ni aaakudɔ lɛ—baanyɛ ekɛ mɔ aya henumɔi awui ni ayeɔ loo béi mli. No hewɔ lɛ, Biblia lɛ maa bɔ ni ehe hiaa ni wɔŋmɛ pɛpɛɛpɛ yɛ bɔ ni wɔkɛ mɛi krokomɛi yeɔ haa lɛ mli lɛ nɔ mi. Be mli ni ewoɔ hewalɛ koni wɔjie miishɛɛ ni pɛsɛmkunya bɛ mli lɛ kpo yɛ aŋkroaŋkroi ahe lɛ, ekaiɔ wɔ hu koni wɔkɛ wɔhe akawo mɛi krokomɛi asaji amli.—Filipibii 2:4; 1 Petro 4:15.

Rut jie su ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ ni tamɔ nɛkɛ kpo etsɔɔ Naomi. Be mli ni Rut kpɛtɛɔ eshaayoo lɛ he yɛ anɔkwayeli mli lɛ, enyɛɛɛ enɔ loo ni ebaaye enɔ. Ekɛ hegbɛi ni nilee yɔɔ mli tsu nii, tamɔ niyenii ni enine aaashɛ nɔ kɛha lɛ diɛŋtsɛ kɛ Naomi lɛ nɛkɛ, shi enyiɛ Naomi famɔi hu asɛɛ.—Rut 2:2, 22, 23; 3:1-6.

Yɛ anɔkwale mli lɛ, ekolɛ srɔto kpele baahi nɔ ni he hiaa mɔ ko yɛ mɔ kroko nɔ he. Sandra ni atsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Minine shɛ nɔ ni he hiaa mi lɛ nɔ yɛ minɔnyɛɛ lɛ mli—nanemɛi ni misumɔɔ amɛ waa ni yɔɔ suɔmɔ ni ebɔle mihe kɛkpe.” Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, ehe miihia ni Elaine ni atsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ aná be aha lɛ diɛŋtsɛ ehe. No hewɔ lɛ, yelikɛbuamɔ ni wɔkɛaaha lɛ tsɔɔ sɛɛyoomɔ kɛ pɛpɛɛpɛ ŋmɛɛ ni wɔkɛaatsu nii kɛjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ mɔ kroko teemɔŋ nibii kɛ agbɛnɛ ni wɔɔfee mɛi ni yɔɔ be fɛɛ be kɛha yelikɛbuamɔ kɛji hiamɔ lɛ ba.

Sɛɛfimɔ ni Jɛ Weku lɛ Mli

Weku ni yɔɔ miishɛɛ kɛ suɔmɔ, kɛji eko yɛ lɛ, baanyɛ afee babaoo kɛma nɔ mi aha okulafo ko akɛ ebaanyɛ etsu eshihilɛ akɛ okulafo lɛ he nii yɛ omanyeyeli mli. Eyɛ mli akɛ ekolɛ weku mli bii komɛi baanyɛ amɛkɛ yelikɛbuamɔ babaoo aha fe mɛi krokomɛi moŋ, shi mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ aye abua. “Kɛ́ yoo okulafo ko yɛ bii loo nabii lɛ, amɛkase Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛwe tsutsu, ni amɛto amɛfɔlɔi lɛ anajiaŋ pɛpɛɛpɛ; ejaakɛ enɛ yɛ fɛo ni eŋɔɔ Nyɔŋmɔ naa.”—1 Timoteo 5:4.

Yɛ shihilɛi pii amli lɛ, ekolɛ shika gbɛfaŋ sɛɛfimɔ ni akɛhaa loo ‘najiaŋtoo’ he ehiaaa. Okulafoi komɛi yɛ shika ni fa ni amɛkɛaatsu amɛhiamɔ nibii ahe nii, ni mɛi krokomɛi sa kɛha shika gbɛfaŋ yelikɛbuamɔ ni nɔyeli lɛ kɛhaa lɛ, ni atsuɔ he nii yɛ shikpɔji komɛi anɔ lɛ. Shi hei ni yelikɛbuamɔ he miihia okulafoi yɛ lɛ, esa akɛ weku lɛ mli bii aye abua. Kɛji okulafo ko bɛ wekumɛi ni bɛŋkɛ kpaakpa ni kɛ sɛɛfimɔ aaaha loo nakai wekumɛi lɛ nyɛɛɛ aye abua lɛ lɛ, Ŋmalɛi lɛ woɔ nanemɛi heyelilɔi hewalɛ koni amɛbaye amɛbua lɛ: “Nyɔŋmɔ jamɔ ni he tse ni ehe bɛ muji ko yɛ Nyɔŋmɔ kɛ tsɛ lɛ hiɛ ji enɛ, akɛ mɔ asara awusãi kɛ okulafoi yɛ amɛmanehulu lɛ mli.”—Yakobo 1:27.

Mɛi ni kɛ Biblia mli shishitoo mlai nɛɛ tsuɔ nii lɛ ‘woɔ okulafoi’ yɛ anɔkwale mli. (1 Timoteo 5:3) Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, ní aaawo mɔ ko lɛ tsɔɔ bulɛ kpo ni aaajie atsɔɔ nakai mɔ lɛ. Gbɔmɛi ni akɛ woo haa amɛ lɛ nuɔ he akɛ amɛjara wa, asumɔɔ amɛ, ni abuɔ amɛ. Amɛnuuu he akɛ mɛi krokomɛi miiye kɛmiibua yɛ gbɛnaa nii ni kã amɛnɔ kɛkɛ lɛ hewɔ. Eyɛ mli akɛ Rut diɛŋtsɛ ji okulafo yɛ be kukuoo mli moŋ, shi ekɛ woo yɛ anɔkwayeli mli ha Naomi kɛtsɔ tsuijurɔ kɛ suɔmɔ mli ni ejɛ ekɛkwɛ akɛ atsu Naomi gbɔmɔtsoŋ kɛ henumɔŋ hiamɔ nibii lɛ ahe nii lɛ nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, oya nɔŋŋ ni Rut subaŋ lɛ hã ená gbɛi kpakpa, ni no ha ewu ni ekɛbaahi shi wɔsɛɛ lɛ kɛɛ lɛ akɛ: “Mimaŋbii lɛ fɛɛ le akɛ yoo kpakpa jio.” (Rut 3:11, NW shishigbɛ niŋmaa) Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ suɔmɔ ni Naomi yɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ, shishinumɔ su ni eyɔɔ, kɛ hiɛsɔɔ ni mli kwɔ ni eyɔɔ kɛha mɔdɛŋ ni Rut bɔ yɛ ehewɔ lɛ ha Rut ná he miishɛɛ akɛ ebaaye ebua lɛ. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa Naomi ji kɛha okulafoi ŋmɛnɛ nɛkɛ!

Tsi Obɛŋkɛ Nyɔŋmɔ

Yɛ anɔkwale mli lɛ, weku mli bii kɛ nanemɛi hiɛ nyɛŋ akpa hefatalɔ ni egbo lɛ nɔ. Yɛ yiŋtoo nɛɛ hewɔ lɛ, ehe miihia ni mɔ ni agbo ashi lɛ lɛ atsi ebɛŋkɛ “mɔ ni ji musuŋtsɔlɛi atsɛ kɛ miishɛjemɔ fɛɛ Nyɔŋmɔ lɛ, mɔ ni shɛjeɔ wɔmii yɛ wɔmanehului lɛ fɛɛ mli” lɛ titri. (2 Korintobii 1:3, 4) Susumɔ Hana, ni eji okulafo Nyɔŋmɔ jalɔ ni eye afii 84 yɛ be mli ni afɔ Yesu lɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ he okwɛ.

Beni Hana wu gbo be mli ni amɛbote gbalashihilɛ mli afii kpawo sɛɛ pɛ lɛ, eku esɛɛ kɛtee Yehowa ŋɔɔ kɛha miishɛjemɔ. “Ejeee sɔlemɔwe lɛ kwraa, shi ejáa Nyɔŋmɔ kɛ buadayeli kɛ faikpamɔ nyɔɔŋ kɛ shwane.” (Luka 2:36, 37) Ani Yehowa tsu Hana Nyɔŋmɔ jamɔ hetuu-kɛhamɔ lɛ he nii? Hɛɛ! Etsɔɔ suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha lɛ lɛ mli yɛ gbɛ krɛdɛɛ nɔ kɛtsɔ abifao ni baada ebatsɔ je lɛ Yiwalaherelɔ lɛ ni eŋmɛ lɛ gbɛ ni ena lɛ lɛ nɔ. Kwɛ bɔ ni enɛ shɛje Hana mii ni eha ená miishɛɛ waa ha! Eyɛ faŋŋ akɛ, ená Lala 37:4 lɛ mli anɔkwa niiashikpamɔ akɛ: “Omii ashɛ Yehowa he, ni eeehao nii ni otsui taoɔ lɛ.”

Nyɔŋmɔ Tsuɔ Nii Kɛtsɔɔ Nanemɛi Kristofoi Anɔ

Elaine jaje akɛ: “Yɛ be kpalaŋŋ ko mli yɛ David gbele sɛɛ lɛ, miná gbɔmɔtsoŋ piŋmɔ ko, tamɔ kakla ni miifo ehe yɛ miŋmawu mli. Miyasusu akɛ niyenii ni musuŋnii lɛ nyɛɛɛ agbɛlɛ lɛ ni. Gbi ko lɛ emli bawo wu aahu akɛ minu he akɛ esa akɛ mayana datrɛfonyo. Mumɔŋ nyɛmi yoo ni ji naanyo ko ni yooɔ sane sɛɛ lɛ wo ŋaa akɛ ekolɛ miwerɛhoyeli lɛ baanyɛ ekɛ enɛ aba ni ewo mi hewalɛ koni mibi Yehowa kɛha yelikɛbuamɔ kɛ miishɛjemɔ. Mikɛ eŋaawoo lɛ tsu nii amrɔ nɔŋŋ kɛkɛ ni misɔle kɛjɛ mitsui mli shi blɛoo yɛ jɛmɛ nɔŋŋ, mibi akɛ Yehowa awaje mi yɛ miwerɛhoyeli lɛ mli. Ni efee nakai!” Elaine bɔi hewalɛnamɔ, ni yɛ no sɛɛ etsɛɛɛ lɛ egbɔmɔtsoŋ piŋmɔ lɛ tete po sɛɛ fo.

Asafoŋ onukpai titri baanyɛ amɛkɛ okulafoi ni yeɔ awerɛho lɛ abɔ naanyo yɛ mlihilɛ gbɛ nɔ. Kɛtsɔ mumɔŋ sɛɛfimɔ ni amɛkɛaaha amɛ daa kɛ miishɛjemɔ yɛ ŋaa kɛ sane sɛɛyoomɔ gbɛ nɔ lɛ, onukpai lɛ baanyɛ aye abua amɛ koni amɛbɛŋkɛ Yehowa yɛ amɛ kaai lɛ fɛɛ sɛɛ. Kɛ ehe miihia lɛ, onukpai lɛ hu baanyɛ aye abua kɛha heloonaa sɛɛfimɔ he gbɛjianɔtoo. Yɛ anɔkwale mli lɛ onukpai ni yɔɔ musuŋtsɔlɛ kɛ sane sɛɛyoomɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ batsɔɔ “abobaahe yɛ kɔɔyɔɔ naa.”—Yesaia 32:2; Bɔfoi lɛ Asaji 6:1-3.

Miishɛjemɔ ni Hiɔ Shi Daa ni Jɛ Shikpɔŋ lɛ nɔ Maŋtsɛ Hee lɛ Ŋɔɔ

Mɔ ni Hana ni egbɔ lɛ ná he miishɛɛ akɛ eeena lɛ aaafee afii akpei enyɔ ni eho nɛ lɛ ebatsɔ Mesia Maŋtsɛ yɛ Nyɔŋmɔ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ nɔ amrɔ nɛɛ. Etsɛŋ ni nɛkɛ nɔyeli nɛɛ baajie nibii fɛɛ ni kɛ awerɛho baa, ni gbele fata he lɛ kɛya. Yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ, Kpojiemɔ 21:3, 4 lɛ kɛɛ akɛ: “Naa, Nyɔŋmɔ buu lɛ yɛ gbɔmɛi ateŋ . . . Ni Nyɔŋmɔ aaatsumɔ amɛhiɛaŋ yaafonui fɛɛ, ni gbele bɛ dɔŋŋ, ni ŋkɔmɔyeli ko kɛ bolɔmɔ ko kɛ nɔnaa ko hu bɛ dɔŋŋ; ejaakɛ tsutsu nii lɛ eho etee.” Ani oyɔse akɛ nɛkɛ wiemɔ kuku nɛɛ kɔɔ “gbɔmɛi” ahe? Hɛɛ, adesai baaye amɛhe kɛjɛ gbele kɛ ŋkɔmɔyeli kɛ bolɔmɔ fɛɛ ni ekɛbaa lɛ he.

Shi saji kpakpai babaoo yɛ lolo! Biblia lɛ hu woɔ gbohiiashitee he shi kɛha gbohii lɛ. “Ŋmɛlɛtswaa lɛ miiba, nɔ mli ni mɛi fɛɛ ni yɔɔ gbohiiabui lɛ amli lɛ aaanu [Yesu] egbee, ni amɛaaje kpo.” (Yohane 5:28, 29) Taakɛ Lazaro, mɔ ni Yesu tée lɛ shi kɛjɛ gbohiiaje lɛ ji lɛ, amɛbaaba akɛ adesai, jeee mumɔŋ bɔɔ nii. (Yohane 11:43, 44) Yɛ no sɛɛ lɛ akɛ mɛi ni ‘baafee nibii kpakpai’ lɛ baaya adesa emuuyeli mli ni amɛbaaná tsɛ kwɛmɔ ni Yehowa kɛhaa lɛ mli niiashikpamɔ be mli ni ‘egbɛɔ edɛŋ ni ehaa nɔ fɛɛ nɔ ni hiɛ kã tɔɔ kɛ nii ni etaoɔ lɛ.’—Lala 145:16.

Mɛi ni amɛsuɔlɔi etsɔ amɛsɛɛ ni náa hemɔkɛyeli yɛ nɛkɛ hiɛnɔkamɔ ni nɔmimaa yɔɔ he nɛɛ mli lɛ naa akɛ eji miishɛɛ kpele jɛɛhe. (1 Tesalonikabii 4:13) No hewɔ lɛ kɛji akɛ oji okulafo lɛ, kwɛmɔ ni ‘osɔle ni okafɔ̃ɔ’ kɛha miishɛjemɔ kɛ yelikɛbuamɔ ni he hiaa bo daa lɛ koni onyɛ otere ojatsui srɔtoi lɛ fɛɛ. (1 Tesalonikabii 5:17; 1 Petro 5:7) Agbɛnɛ hu, ŋɔɔ be daa gbi koni okɛkane Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ bɔni afee ni Nyɔŋmɔ susumɔi lɛ anyɛ ashɛje omii. Kɛji ofee nibii nɛɛ, bo diɛŋtsɛ obaana bɔ ni, yɛ kaai kɛ naagbai ni okɛkpeɔ akɛ okulafo lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa baanyɛ aye ebua bo yɛ anɔkwale mli koni oná toiŋjɔlɛ.

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 5]

Yelikɛbuamɔ ni wɔkɛaaha lɛ tsɔɔ sɛɛyoomɔ kɛ pɛpɛɛpɛ ŋmɛɛ ni wɔkɛaaatsu nii kɛjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ mɔ kroko teemɔŋ nibii kɛ agbɛnɛ ni wɔɔfee mɛi ni yɔɔ be fɛɛ be kɛha yelikɛbuamɔ kɛji hiamɔ lɛ ba

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Nyɔŋmɔ jɔɔ okulafo Hana ní egbɔ lɛ