Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Weku ni He Wa yɛ Mumɔŋ ni Atswaa Amaa Shi

Weku ni He Wa yɛ Mumɔŋ ni Atswaa Amaa Shi

Weku ni He Wa yɛ Mumɔŋ ni Atswaa Amaa Shi

“Nyɛlɛa amɛ yɛ [Yehowa, “NW”] tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo lɛ mli.”—EFESOBII 6:4.

1. Mɛni ji Nyɔŋmɔ yiŋtoo kɛha weku lɛ, shi yɛ no najiaŋ lɛ mɛni moŋ ba?

“NYƐFƆA ni nyɛyi afáa ni nyɛyia shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ.” (1 Mose 1:28) Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ wiemɔi ni ekɛɛ Adam kɛ Hawa nɛɛ to weku gbɛjianɔtoo lɛ shishi. (Efesobii 3:14, 15) Beni klɛŋklɛŋ gbalashihilɛ mli hefatalɔi enyɔ nɛɛ kwɛɔ wɔsɛɛ be gbɛ lɛ, amɛbaanyɛ amɛna shikpɔŋ ni amɛshwiei eyi nɔ obɔ—weku ni mli elɛɛ ni feɔ aŋkroaŋkroi ni yeɔ emuu ni hiɔ shi yɛ miishɛɛ mli yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ ní amɛfee ekome kɛmiijá amɛ Bɔlɔ Kpeteŋkpele lɛ he ninaa. Shi Adam kɛ Hawa batsɔ eshafeelɔi, no hewɔ lɛ shikpɔŋ lɛ ebafeee he ni jalɔi, ni ji gbɔmɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei eyi nɔ obɔ yɛ. (Romabii 5:12) Yɛ no najiaŋ lɛ, weku shihilɛ fite oyayaayai, ni hetsɛ̃, basabasafeemɔ, kɛ ‘hedɔɔ ni bɛ’ ehe shi, titri lɛ yɛ “naagbee gbii” nɛɛ amli.—2 Timoteo 3:1-5; 1 Mose 4:8, 23; 6:5, 11, 12.

2. Mɛɛ nyɛmɔi Adam shwiei yɔɔ, shi mɛni he baahia koni anyɛ atswa weku ni he wa yɛ mumɔŋ ama shi?

2 Abɔ Adam kɛ Hawa yɛ Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ. Eyɛ mli akɛ Adam ebatsɔ eshafeelɔ moŋ, shi Yehowa ŋmɛ lɛ gbɛ koni efɔ́. (1 Mose 1:27; 5:1-4) Taakɛ amɛtsɛ ji lɛ, Adam shwiei lɛ yɛ jeŋba mli nyɛmɔ ni amɛbaanyɛ amɛkase ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ. Abaanyɛ atsɔɔ amɛ gbɛ ni amɛaatsɔ nɔ amɛjá amɛ Bɔlɔ lɛ, kɛ bɔ ni ehe hiaa ni amɛsumɔ lɛ kɛ amɛtsui, susuma, jwɛŋmɔ, kɛ hewalɛ fɛɛ. (Marko 12:30; Yohane 4:24; Yakobo 1:27) Agbɛnɛ hu, abaanyɛ atsɔse amɛ ni ‘amɛfee nɔ ni ja gbɛ, ní amɛsumɔ ejurɔfeemɔ, ní amɛkɛ amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ anyiɛ yɛ heshibaa mli.’ (Mika 6:8) Shi ákɛ eshafeelɔi lɛ, ehe baahia ni amɛsusu nii ahe jogbaŋŋ bɔni afee ni amɛtswa weku ni he wa yɛ mumɔŋ amɛma shi.

Hemɔ Be Lɛ

3. Te fɔlɔi aaafee tɛŋŋ ‘amɛhe be’ ni amɛkɛtsɔse bii Kristofoi?

3 Esa akɛ abɔ mɔdɛŋ waa yɛ jaramɔ bei ni yɔɔ hwanyaŋŋ nɛɛ mli koni gbekɛbii atsɔmɔ ‘mɛi ni sumɔɔ Yehowa’ ni ‘amɛnyɛɔ efɔŋ’ diɛŋtsɛ. (Lala 97:10) Fɔlɔi ni le nii lɛ ‘baahe be lɛ’ koni amɛkɛkpee kaa nɛɛ naa. (Efesobii 5:15-17) Kɛji akɛ oji fɔlɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ ofee enɛ yɛ? Klɛŋklɛŋ lɛ, too nibii ni he hiaa titri lɛ ahe gbɛjianɔ, ni ogbala ojwɛŋmɔ kɛya ‘nii ni he hiaa titri’ lɛ anɔ, ní obii lɛ anitsɔɔmɔ kɛ tsɔsemɔ fata he. (Filipibii 1:10, 11) Nɔ ni ji enyɔ lɛ, ha oshihilɛ afee nɔ ni yɔɔ mlɛo. Ekolɛ ehe baahia ni otsi nitsumɔi ni he ehiaaa titri lɛ oto afã. Aloo ekolɛ ehe baahia ni oŋmɛɛ heloo naa nibii ni he ehiaaa ni ehe nitsumɔ heɔ be lɛ ahe. Ákɛ Kristofonyo fɔlɔ lɛ, oshwaŋ ohe kɔkɔɔkɔ akɛ okɛ mɔdɛŋbɔɔ ni he hiaa lɛ tsu nii koni okɛtsɔse gbekɛbii ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei.—Abɛi 29:15, 17.

4. Te aaafee tɛŋŋ aha weku ko aya nɔ ahi shi yɛ ekomefeemɔ mli?

4 Be ni okɛ obii yeɔ, titri lɛ kɛ́ edamɔ mumɔŋ saji anɔ lɛ, sa jogbaŋŋ diɛŋtsɛ, ni eji gbɛ̀i ni hi fe fɛɛ ni akɛhaa weku lɛ feɔ ekome lɛ ateŋ ekome. Shi kaaŋmɛɛ enɛ he oha be ni oooná. Too bei komɛi ni nyɛ fɛɛ nyɛkɛaakpe kutuu. Enɛ etsɔɔɔ akɛ nyɛaahi shia lɛ nɔŋŋ mli kɛkɛ, ni mɔ fɛɛ mɔ miifee nɔ ni esumɔɔ. Gbekɛbii shwereɔ jogbaŋŋ kɛ́ agbala jwɛŋmɔ kɛtee amɛnɔ daa gbi. Ehe miihia ni ajie suɔmɔ kɛ mɔ he susumɔ kpo babaoo. Dani gbalashihilɛ mli hefatalɔi aaakpɛ amɛyiŋ akɛ amɛaafɔ bii po lɛ, no mli lɛ amɛkɛ hiɛdɔɔ esusu gbɛnaa nii ni he hiaa nɛɛ he. (Luka 14:28) Kɛkɛ lɛ amɛbuŋ gbekɛbii atsɔsemɔ lɛ akɛ nitsumɔ ko ni miishɛɛ bɛ mli. Shi moŋ amɛbaasusu enɛ he akɛ eji hegbɛ ni jɔɔmɔ yɔɔ mli.—1 Mose 33:5; Lala 127:3.

Tsɔɔmɔ Nii Kɛtsɔ Wiemɔ kɛ Nɔkwɛmɔnɔ Nɔ

5. (a) Gbekɛbii ni atsɔɔ amɛ ni amɛsumɔ Yehowa lɛ jeɔ shishi kɛ mɛni? (b) Mɛɛ ŋaa awoɔ fɔlɔi yɛ 5 Mose 6:5-7?

5 Obii lɛ ni otsɔɔ amɛ ni amɛsumɔ Yehowa lɛ jeɔ shishi kɛ bo diɛŋtsɛ osuɔmɔ ni oyɔɔ kɛha lɛ lɛ nɔ. Suɔmɔ ni mli wa ni oyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ baatsirɛ bo koni onyiɛ efamɔi fɛɛ asɛɛ yɛ anɔkwayeli mli. Nɔ ni fata enɛ he ji bii lɛ atsɔsemɔ “yɛ Nuntsɔ lɛ tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo lɛ mli.” (Efesobii 6:4) Nyɔŋmɔ wo fɔlɔi aŋaa ni amɛto okadi amɛfɔ̃ shi amɛha amɛbii, amɛkɛ amɛ agba sane, ni amɛtsɔɔ amɛ nii. Mose wolo ni ji 5, yitso 6, kuku 5 kɛyashi 7 lɛ kɛɔ akɛ: “Suɔmɔ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ otsui fɛɛ kɛ osusuma fɛɛ kɛ ohewalɛ fɛɛ! Ni nɛkɛ wiemɔi nɛɛ ni miwoɔo he kita ŋmɛnɛ gbi nɛɛ akã otsui nɔ, ni ojwɛŋ nɔ otsɔɔ obii, ni owie he, beni ota shi yɛ oshia lɛ kɛ beni onyiɛ gbɛ teŋ kɛ beni okã shi kɛ beni ote shi.” Obaanyɛ otɛo Nyɔŋmɔ kitai lɛ owo obii lɛ amli kɛtsɔ ŋaawoo ni okɛaaha kpitiokpitio kɛ emlitii nɔ. Kɛkɛ lɛ obii lɛ baanu suɔmɔ ni oyɔɔ kɛha Yehowa lɛ he, ni enɛ baaná amɛnɔ hewalɛ koni amɛ hu amɛkɛ lɛ abɔ kpaakpa.—Abɛi 20:7.

6. Te fɔlɔi aaafee tɛŋŋ ni amɛkɛ anɔkwale ni eji akɛ gbekɛbii kaseɔ nii kɛtsɔɔ nɔkwɛmɔnɔ nɔ lɛ aaatsu nii?

6 Gbekɛbii ahe tswaa shi akɛ amɛaakase nii. Amɛboɔ sane toi ni amɛkwɛɔ nii hu jogbaŋŋ, ni amɛhe feɔ oya kɛ onɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛnyiɛmɔ. Kɛji akɛ amɛna akɛ ojeee mɔ ni diɔ heloo gbɛfaŋ nibii asɛɛ lɛ, enɛ yeɔ ebuaa amɛ ni amɛkaseɔ bɔ ni amɛaafee ni amɛnyiɛ Yesu ŋaawoo lɛ sɛɛ. Otsɔɔ amɛ ni amɛkafee yeyeeye yɛ heloo gbɛfaŋ nibii ahe, shi moŋ ‘amɛtao Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ tsutsu.’ (Mateo 6:25-33) Otsɔɔ obii lɛ anii koni amɛkɛ bulɛ aha Yehowa ni amɛhiɛ asɔ nibii ni eto he gbɛjianɔ yɛ mumɔŋ lɛ kɛtsɔ sanegbaa kpakpa ni tswaa mɔ emaa shi ni kɔɔ Biblia mli anɔkwale lɛ, Nyɔŋmɔ asafo lɛ, kɛ onukpai ni ahala amɛ lɛ ahe lɛ nɔ. Akɛni gbekɛbii ahe feɔ oya kɛyɔseɔ saji ni kɛ amɛhe kpãaa gbee hewɔ lɛ, esa akɛ okɛ jeŋba kɛ subaŋ kpakpa ni feɔ bɔ ni bo diɛŋtsɛ lɛ ohiɛ sɔɔ mumɔŋ nibii waa lɛ ahe nɔkwɛmɔnɔ afi famɔi ni jɛɔ odaaŋ lɛ asɛɛ. Mɛɛ jɔɔmɔ po eji nɛkɛ kɛ́ fɔlɔi na akɛ amɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ ewo tsui muu fɛɛ mli ni ajɛɔ asumɔɔ Yehowa lɛ akɛ yibii yɛ amɛbii lɛ amli!—Abɛi 23:24, 25.

7, 8. Mɛɛ nɔkwɛmɔnii yɔɔ ni tsɔɔ sɛɛnamɔ ni yɔɔ gbekɛbii ni ajɛɔ mra atsɔseɔ amɛ lɛ he, ni namɔ ji mɔ ni akɛ omanyeyeli lɛ he yijiemɔ lɛ haa?

7 Abaanyɛ ana sɛɛnamɔ ni yɔɔ gbekɛbii ni atsɔseɔ amɛ beni amɛdarako kwraa lɛ he lɛ yɛ nɔkwɛmɔnɔ ni jɛ Venezuela lɛ mli. (2 Timoteo 3:15) Ekɔɔ oblanyo kɛ oblayoo gbalashihilɛ mli hefatalɔi, Félix kɛ Mayerlín ahe. Amɛji sɔɔlɔi gbɛgbalɔi. Beni amɛfɔ́ Felito, amɛ binuu lɛ, amɛhe tswa shi akɛ amɛbaafee nɔ fɛɛ nɔ ni amɛaanyɛ ni amɛtsɔse lɛ akɛ Yehowa jálɔ anɔkwafo. Mayerlín je shishi ekane Mi-Wolo ni Gbaa Biblia Mli Saji wolo lɛ ní Yehowa Odasefoi fee lɛ waa etsɔɔ Felito. Etamɔ nɔ ni Felito yɔse Mose kɛ gbɔmɛi krokomɛi ni atsɔɔ yɛ wolo nɛɛ mli lɛ beni edako kwraa lɛ.

8 Beni edako kwraa lolo lɛ, Felito diɛŋtsɛ je eshiɛmɔ shishi. Eha nɔ ni etsui shweɔ akɛ etsɔ Maŋtsɛyeli shiɛlɔ lɛ ba mli, ni yɛ sɛɛ mli lɛ abaptisi lɛ. Beni be shweɔ mli lɛ Felito batsɔ daa gbɛgbalɔ. Efɔlɔi lɛ wie akɛ: “Beni wɔkwɛɔ bɔ ni wɔ binuu lɛ shwereɔ ehaa lɛ, wɔyɔse akɛ enɛ jɛ Yehowa kɛ etsɔsemɔ.”

Ye Obua Gbekɛbii ni Amɛdara yɛ Mumɔŋ

9. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔda shi yɛ mumɔŋ tsɔsemɔ ni wɔnine shɛɔ nɔ kɛtsɔɔ tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ kuu lɛ nɔ lɛ hewɔ?

9 Woji tɛtrɛbii nyɔŋmai abɔ, woji wuji ohai abɔ, kɛ Internet lɛ nɔ hei akpei abɔ yɛ ni kɛ ŋaawoo ni kɔɔ bɔ ni atsɔseɔ gbekɛbii ahaa lɛ ahe haa. Sane krɛdɛɛ ko ni je kpo yɛ Newsweek wolo lɛ mli lɛ kɛɔ akɛ, bei babaoo lɛ, “saji ni akɛhaa lɛ teɔ shi ewoɔ ehe. Shi nɔ ni futuɔ mɔ jwɛŋmɔ waa ji beni saji ni osusuɔ akɛ obaanyɛ okɛ ohe afɔ̃ nɔ lɛ batsɔɔ nɔ ni ejaaa kwraa lɛ.” Kwɛ bɔ ni wɔdaa shi akɛ Yehowa kɛ nibii babaoo eha kɛha wekui anitsɔɔmɔ kɛ mumɔŋ nɔyaa! Ani okɛ gbɛjianɔi fɛɛ ni ato kɛtsɔ tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ kuu lɛ nɔ lɛ tsuɔ nii kɛmɔɔ shi?—Mateo 24:45-47.

10. Weku Biblia mli nikasemɔ ni mɔɔ shi lɛ he baa sɛɛnamɔ kɛhaa fɔlɔi kɛ gbekɛbii fɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

10 Nɔ kome ni he hiaa titri ji weku Biblia mli nikasemɔ ni afeɔ daa yɛ shihilɛ ni haa mɔ he jɔɔ lɛ mli. Hesaamɔ kpakpa he miihia bɔni afee ni efee nɔ ni akaseɔ nii kɛjɛɔ mli, nɔ ni ŋɔɔ, ni woɔ mɔ hewalɛ hu. Fɔlɔi baanyɛ ale nɔ ni yɔɔ amɛbii atsuii kɛ jwɛŋmɔi amli kɛtsɔ saji ni amɛaabibii amɛbii lɛ anɔ. Gbɛ kome ni atsɔɔ nɔ aleɔ bɔ ni weku nikasemɔ ko mɔɔ shi ehaa lɛ ji na ni anaa bɔ ni weku lɛ mli bii fɛɛ kpáa efeemɔ gbɛ lɛ.

11. (a) Mɛɛ otii fɔlɔi baanyɛ aye abua amɛbii ni amɛkɛmamɔ amɛhiɛ? (b) Mɛni jɛ Japan gbekɛ yoo ko ni tiu oti ni ekɛma ehiɛ lɛ sɛɛ lɛ mli ba?

11 Ŋmalɛ naa otii hu haa anáa weku ni he wa yɛ mumɔŋ, ni esa akɛ fɔlɔi aye abua amɛbii ni amɛkɛ enɛɛmɛi amamɔ amɛhiɛ. Nɔ ni fata otii ni sa lɛ ahe ji Biblia lɛ kanemɔ daa gbi, mɔ ni shiɛɔ sanekpakpa lɛ daa, kɛ hiɛ ni ayaa kɛyaa henɔjɔɔmɔ kɛ baptisimɔ he. Nɔ ni baanyɛ afata otii nɛɛ ahe ji be-fɛɛ sɔɔmɔ ákɛ gbɛgbalɔ, yɛ Betel, loo ákɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ. Beni Japan gbekɛ yoo ko ni atsɛɔ lɛ Ayumi yɔɔ shishijee skul lɛ, ekɛfee oti ni ma ehiɛ akɛ ebaaye mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ eklas lɛ odase. Bɔni afee ni étee etsɔɔlɔ lɛ kɛ eklasbii lɛ amiishɛɛ shi lɛ, ebi gbɛ koni ekɛ woji babaoo ni akɛkaseɔ Biblia lɛ awo wojiatoohe lɛ. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, eto Biblia mli nikasemɔi 13 shishi yɛ afii ekpaa ni eye yɛ shishijee skul lɛ mli lɛ mli. Mɛi ni ekɛ amɛ kase Biblia lɛ ateŋ mɔ kome, kɛ mɛi krokomɛi ni yɔɔ nikaselɔ lɛ weku lɛ mli lɛ batsɔmɔ Kristofoi ni abaptisi amɛ.

12. Te aaafee tɛŋŋ ni gbekɛbii aaaná Kristofoi akpeei ahe sɛɛ ni mɔɔ shi fe fɛɛ?

12 Nɔ ni he hiaa hu kɛha mumɔŋ hewalɛnamɔ ni mli wa ji kpeei ni ayaa daa. Bɔfo Paulo wo nanemɛi heyelilɔi lɛ hewalɛ ni ‘amɛkakwa amɛhe naabuamɔ taakɛ mɛi komɛi fɔɔ feemɔ lɛ.’ Nyɛkahaa no feɔ nɔ ni wɔfɔɔ feemɔ, ejaakɛ gbekɛbii kɛ onukpai fɛɛ náa Kristofoi akpeei ashishi ni wɔyaa daa lɛ he sɛɛ babaoo. (Hebribii 10:24, 25; 5 Mose 31:12) Esa akɛ atsɔɔ gbekɛbii lɛ koni amɛbo sane toi jogbaŋŋ. Hesaamɔ kɛha kpeeiyaa hu he miihia, ejaakɛ emli sɛɛnamɔ ni fe fɛɛ lɛ baa kɛjɛɔ emli gbɛfaŋnɔ ni mɔɔ shi ni anáa kɛtsɔ saji ahetoohamɔ nɔ lɛ nɔ. Yɛ be mli ni gbekɛ fioo baanyɛ aje shishi kɛtsɔ wiemɔi fioo loo kuku lɛ fã fioo ko kanemɔ nɔ lɛ, ebaafee nɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he waa kɛji akɛ atsɔɔ gbekɛbii lɛ bɔ ni ataoɔ hetooi koni amɛha hetoo lɛ kuku yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛwiemɔi amli. Ákɛ fɔlɔ lɛ, ani nyɛ diɛŋtsɛ lɛ nyɛtoɔ okadi kɛtsɔ hetooi ni shishinumɔ yɔɔ mli ni nyɛhaa daa lɛ nɔ? Ehi hu akɛ weku lɛ mli bii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ aaaná lɛ diɛŋtsɛ e-Biblia, lala wolo, kɛ wolo ni akɛkaseɔ Ŋmalɛ lɛ eko.

13, 14. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ fɔlɔi kɛ amɛbii atsu nii yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ? (b) Mɛni baaye abua ni eha shiɛmɔ nitsumɔ lɛ afee nɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he ni ŋɔɔ gbekɛbii anaa?

13 Fɔlɔi ni le nii baakudɔ amɛ bii lɛ agbekɛbiiashi hewalɛ lɛ kɛha Yehowa sɔɔmɔ, ni amɛye amɛbua amɛ ni amɛfee shiɛmɔ amɛshihilɛ gbɛ ni he hiaa lɛ fã. (Hebribii 13:15) Amɛbii lɛ ni amɛkɛ amɛ aaatsu nii yɛ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ pɛ nɔ fɔlɔi baatsɔ aná nɔmimaa akɛ amɛbii lɛ anine baashɛ tsɔsemɔ ni he hiaa ni baaha amɛtsɔmɔ sɔɔlɔi “ni hiɛ gbooo, ni jaa anɔkwale wiemɔ lɛ mli pɛpɛɛpɛ” lɛ nɔ. (2 Timoteo 2:15) No hewɔ lɛ, bo hu? Kɛ oji fɔlɔ lɛ, ani oyeɔ obuaa obii lɛ ni amɛsaa amɛhe kɛha shiɛmɔ nitsumɔ lɛ? Enɛ feemɔ baaye abua ni eha sɔɔmɔ lɛ afee nɔ ni miishɛɛ kɛ shishinumɔ yɔɔ mli, kɛ nɔ ni woɔ yibii kɛhaa amɛ.

14 Mɛni hewɔ sɛɛnamɔ yɔɔ fɔlɔi ní kɛ amɛbii aaatsu nii kutuu yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ he lɛ? Gbekɛbii baanyɛ ayɔse ni amɛkase amɛ fɔlɔi anɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, fɔlɔi baanyɛ ayoo amɛbii lɛ asubaŋ, amɛ nifeemɔ, kɛ amɛ nyɛmɔ. Kwɛmɔ ni okɛ obii lɛ afata ohe kɛtsu sɔɔmɔ lɛ fãi lɛ eko fɛɛ eko he nii. Kɛ́ ebaahi feemɔ lɛ, ha gbekɛ fɛɛ gbekɛ aná lɛ diɛŋtsɛ edaseyeli baagi, ni otsɔɔ lɛ bɔ ni eeeha ehe atse ni efee nɔ ni yɔɔ fɛo. Abaanyɛ atswa anɔkwa hiɛsɔɔ kɛha sɔɔmɔ lɛ ama shi kɛtsɔ tsɔsemɔ kɛ hewalɛwoo ni akɛhaa daa nɔ, ni gbekɛbii baana shiɛmɔ nitsumɔ lɛ akɛ gbɛ ni atsɔɔ nɔ ajieɔ suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ naanyo kpo.—Mateo 22:37-39; 28:19, 20.

Hiɛmɔ Mumɔŋ Shidaamɔ Mli

15. Akɛni weku lɛ mumɔŋ shidaamɔ ni aaahiɛ mli lɛ he hiaa waa hewɔ lɛ, mɛni ji gbɛ̀i komɛi ni aaatsɔ nɔ afee enɛ?

15 Weku lɛ mumɔŋ shidaamɔ ni aaahiɛ mli lɛ he hiaa waa. (Lala 119:93) Gbɛ kome ni oootsɔ nɔ ofee enɛ ji oweku lɛ ni okɛ amɛ aaasusu mumɔŋ nibii ahe yɛ hegbɛ fɛɛ hegbɛ ni oooná mli. Ani okɛ amɛ susuɔ gbi lɛ mli Biblia ŋmalɛ lɛ he? Ani nɔ ni ofɔɔ feemɔ ji shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli niiashikpamɔi ni nyɛgbaa he sane, aloo saji titrii ni jɛ Buu-Mɔɔ Awake! woji tɛtrɛbii heei ni eba lɛ amli lɛ ni nyɛwieɔ he ‘beni nyɛnyiɛ gbɛ nɔ’? Ani nyɛkaiɔ koni nyɛda Yehowa shi yɛ sɔlemɔ mli daa gbi yɛ wala kɛ egbɛjianɔ babaoo ni eto lɛ hewɔ, ‘beni nyɛkã shi kɛ beni nyɛte shi’? (5 Mose 6:6-9) Kɛji akɛ nyɛ bii lɛ na bɔ ni nyɛjieɔ suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ kpo yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni nyɛfeɔ lɛ mli lɛ, enɛ baaye abua amɛ ni amɛha anɔkwale lɛ atsɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛnɔ̃.

16. Mɛɛ sɛɛnamɔ yɔɔ gbekɛbii ni awoɔ amɛ hewalɛ ni amɛpɛi saji amli amɛha amɛ diɛŋtsɛ amɛhe lɛ mli?

16 Yɛ bei komɛi amli lɛ, gbɛtsɔɔmɔ he baahia gbekɛbii lɛ koni amɛnyɛ amɛtsu naagbai loo shihilɛi ni teɔ shi lɛ ahe nii yɛ omanyeyeli mli. Yɛ nɔ najiaŋ ni aaakɛɛ amɛ nɔ ni esa akɛ amɛfee be fɛɛ be lɛ, mɛni hewɔ nyɛtsɔɔɔ amɛ bɔ ni amɛaafee ni amɛna Nyɔŋmɔ susumɔ yɛ saji ahe kɛtsɔ hewalɛ ni aaawo amɛ ni amɛpɛi saji amli amɛ diɛŋtsɛ lɛ nɔ? Nibii ni ato he gbɛjianɔ lɛ, kɛ woji fɛɛ ni atsɔ “tsulɔ anɔkwafo” lɛ nɔ akɛha lɛ kasemɔ, kɛ ekɛ nitsumɔ yɛ gbɛ kpakpa nɔ ni aaatsɔɔ gbekɛbii lɛ baaye abua amɛ koni wekukpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa abakã amɛ kɛ Yehowa teŋ. (1 Samuel 2:21b) Ni kɛji akɛ amɛgba amɛ Biblia mlipɛimɔ lɛ mli sɛɛnamɔi lɛ ahe sane amɛtsɔɔ amɛ shiabii lɛ, ehaa weku lɛ mumɔŋ shihilɛ lɛ yaa hiɛ babaoo.

Okɛ Ohe Afɔ̃ Yehowa Nɔ Kwraa Kɛmɔ Shi

17. Mɛni hewɔ esaaa akɛ fɔlɔi komekomei lɛ anijiaŋ jeɔ wui kɛ́ amɛbaatsɔse amɛbii koni amɛbatsɔmɔ Kristofoi?

17 Ni fɔlɔ kome wekui lɛ hu? Mɛnɛɛmɛi kɛ kaai krokomɛi kpeɔ kɛ eba amɛbii lɛ atsɔsemɔ. Shi fɔlɔi komekomei lɛ anijiaŋ ejeee wui! Amɛbaanyɛ amɛye omanye, taakɛ anaa yɛ fɔlɔi komekomei babaoo ni kɛ amɛhe efɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ, ní amɛkɛ toiboo etsu eŋaawoo lɛ he nii, ni amɛ́tsɔse gbekɛbii kpakpai ni yɔɔ mumɔŋ hewalɛ lɛ ahe lɛ. (Abɛi 22:6) Shi kɛlɛ, ehe miihia ni Kristofoi ni ji fɔlɔi komekomei lɛ kɛ amɛhe afɔ̃ Yehowa nɔ kwraa. Esa akɛ amɛná hemɔkɛyeli akɛ ebaato gbɛjianɔ kɛha amɛ yelikɛbuamɔ.—Lala 121:1-3.

18. Mɛɛ gbekɛbii lɛ ajwɛŋmɔŋ kɛ gbɔmɔtsoŋ hiamɔ nii esa akɛ amɛ fɔlɔi agbala amɛjwɛŋmɔ kɛya nɔ, shi esa akɛ ama mɛni nɔ mi?

18 Fɔlɔi ni le nii lɛ yɔseɔ akɛ ‘ŋmɔlɔ be yɛ ni joo be yɛ.’ (Jajelɔ 3:1, 4) Nɔ ni he hiaa ni akɛaatswa gbekɛ lɛ jwɛŋmɔ kɛ egbɔmɔtso ama shi lɛ ji dekã namɔ be kɛ hiɛtserɛjiemɔ kpakpa ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ. Lalai ni tswaa mɔ maa shi, titri lɛ lalai ni akɛjieɔ Nyɔŋmɔ yi lɛ baaye abua gbekɛ lɛ koni ená subaŋ kpakpa ni baanyɛ atsu nii ní he hiaa he nii yɛ wekukpaa ni kã ekɛ Yehowa teŋ lɛ ni ewajeɔ lɛ lɛ mli. (Kolosebii 3:16) Oblahiiaŋ kɛ oblayeiaŋ hu ji be ni akɛsaa he koni atsɔ onukpa ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei, koni anyɛ aná shihilɛ mli ŋɔɔmɔ kɛya naanɔ yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ.—Galatabii 6:8.

19. Mɛni hewɔ fɔlɔi baanyɛ aná hekɛnɔfɔɔ yɛ Yehowa jɔɔmɔ ni aaaba amɛbii atsɔsemɔ he mɔdɛŋbɔi lɛ anɔ lɛ?

19 Yehowa miisumɔ ni Kristofoi awekui fɛɛ aye omanye akɛ kui ni he wa yɛ mumɔŋ. Kɛji akɛ wɔsumɔɔ Nyɔŋmɔ lɛɛlɛŋ ni wɔfee nɔ ni hi fe fɛɛ ni wɔɔnyɛ ni wɔkɛye e-Wiemɔ nɔ lɛ, ebaajɔɔ wɔ mɔdɛŋbɔi lɛ anɔ, ni ebaaha wɔ hewalɛ ni he hiaa wɔ koni wɔnyiɛ egbɛtsɔɔmɔ ni jɛ mumɔŋ lɛ sɛɛ. (Yesaia 48:17; Filipibii 4:13) Kaimɔ akɛ áfo husu awo hegbɛ ni oyɔɔ bianɛ ni okɛaatsɔɔ obii lɛ anii ni otsɔse amɛ lɛ he, ni akuŋ sɛɛ afeŋ eko dɔŋŋ. Bɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni ooonyɛ ni okɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli ŋaawoo lɛ atsu nii, ni Yehowa baajɔɔ mɔdɛŋ ni obɔɔ koni otswa weku ni he wa yɛ mumɔŋ oma shi lɛ nɔ.

Mɛni Wɔkase?

• Mɛni hewɔ be ni wɔɔhe lɛ he hiaa waa yɛ gbekɛbii atsɔsemɔ mli lɛ?

• Mɛni hewɔ fɔlɔi anɔkwɛmɔnɔ kpakpa he hiaa lɛ?

• Mɛni ji gbɛ̀i komɛi ni he hiaa ni aaatsɔ nɔ aye abua gbekɛbii ni amɛdara yɛ mumɔŋ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ aaatsɔ ahiɛ weku lɛ mumɔŋ shidaamɔ lɛ mli?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 24, 25]

Wekui ni he wa yɛ mumɔŋ lɛ kaseɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, amɛyaa Kristofoi akpeei, ni amɛkɛ amɛhe woɔ sɔɔmɔ lɛ mli kutuu daa