Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ha Hekɛnɔfɔɔ ni Oyɔɔ yɛ Yehowa Mli lɛ Mli Awa

Ha Hekɛnɔfɔɔ ni Oyɔɔ yɛ Yehowa Mli lɛ Mli Awa

Ha Hekɛnɔfɔɔ ni Oyɔɔ yɛ Yehowa Mli lɛ Mli Awa

Aatsɔ ŋaa fɔŋ koni agbe gbɔmɔ. Maŋ onukpai lɛ fɛɛ tsɛ́ kpee ni amɛfee mla hee ko. Amɛmiisumɔ ni amɛfee lɛ ákɛ eji toigbele akɛ mɔ ko kɛ ehe aaawo jamɔ ni Maŋ lɛ ekpɛlɛko nɔ lɛ mli, ni gbele ji ehe toigbalamɔ.

ANI enɛ tamɔ sane ko ni ole? Yinɔsane eyi obɔ kɛ gbɔmɛi ni tsɔ mla nɔ amɛto ŋaa fɔŋ. Nɔkwɛmɔnɔ ni yɔɔ yiteŋgbɛ lɛ ba yɛ Persia Nɔyeli lɛ mli yɛ gbalɔ Daniel gbii lɛ amli lɛ. Mla ni Maŋtsɛ Dario wo lɛ tsɔɔ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni aaabi nyɔŋmɔ loo gbɔmɔ ko nɔ ko, ni jeee [maŋtsɛ lɛ] kɛkɛ, kɛyashi biɛ gbii nyɔŋmai etɛ lɛ, aaashɛ lɛ afɔ jatai abu lɛ mli.”—Daniel 6:8-10.

Mɛni Daniel baafee yɛ gbele he hegbeyeiwoo lɛ mli? Ani ebaaya nɔ ekɛ ehe afɔ̃ Nyɔŋmɔ ni ji Yehowa lɛ nɔ, aloo ani ebaaŋmɛɛ sane he ekɛsaa ni efee taakɛ maŋtsɛ lɛ kɛ famɔ eha lɛ? Nɔ ni aŋma lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Beni Daniel ná le akɛ aŋma wolo lɛ, eyiŋ kɛtee ewe, ni eŋwɛi pia lɛ he samfɛji ni kwɛɔ Yerusalem lɛ anaa kamɔ, ni ehoɔ ekulaa shi yɛ enakutsei anaa shii etɛ daa gbi, ni esɔleɔ ni edaa shi yɛ e-Nyɔŋmɔ lɛ hiɛ, taakɛ bɔ ni efeɔ sá lɛ.” (Daniel 6:11) Ale nɔ ni jɛ mli ba lɛ jogbaŋŋ. Ashɛ́ Daniel afɔ jatai abu lɛ mli yɛ ehemɔkɛyeli hewɔ, shi Yehowa ‘tsimɔ jatai lɛ anaa’ ni ehere enɔkwa tsulɔ lɛ yiwala.—Hebribii 11:33; Daniel 6:17-23.

Be ni Mɔ Kɛaapɛi Emli Ekwɛ

Ŋmɛnɛ, Yehowa tsuji yɛ jeŋ ni nyɛ̃ɛ yɔɔ mli lɛ mli, ni amɛkɛ amɛgbɔmɔtsoŋ kɛ mumɔŋ hilɛ-kɛhamɔ he gbeyeiwoo babaoo kpeɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, hewolonɔ su mli nyɛ̃ɛ ni naa wa waa lɛ ete shi yɛ maji komɛi amli, ni agbe Odasefoi babaoo. He kroko hu yɛ ni Yehowa tsuji kɛ hɔmɔ, shika helɛtemɔ mli nɔnyɛɛ, adebɔɔ mli osharai, hela ni naa wa, kɛ shihilɛi krokomɛi ni woɔ mɔ wala he gbeyei ekpe. Kɛfata he lɛ, ehe bahia ni amɛdamɔ yiwaa, nitsumɔ mli nɔnyɛɛi, kaai ni baa koni afee efɔŋ naa, ni fɛɛ baanyɛ awo amɛ mumɔŋ shidaamɔ lɛ he gbeyei. Lɛɛlɛŋ, Henyɛlɔ kpeteŋkpele ni ji Satan etswa efai shi akɛ ebaakpata Yehowa tsuji ahiɛ kɛtsɔ gbɛ fɛɛ gbɛ ni baanyɛ aye omanye lɛ nɔ.—1 Petro 5:8.

Akɛni wɔkɛ shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ kpeɔ hewɔ lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔfee? Yɛ be mli ni eji adebɔɔ naa nifeemɔ akɛ wɔɔshe gbeyei beni awoɔ mɔ ko wala he gbeyei lɛ, wɔbaanyɛ wɔha bɔfo Paulo hewalɛwoo wiemɔi lɛ ahi wɔjwɛŋmɔ mli, nɔ ni kɛɛ: “[Yehowa] diɛŋtsɛ ekɛɛ: ‘Mishiŋo ni misaa mikwaŋo gbi ko gbi ko.’ Beni afee ni wɔná tsui ni wɔkɛɛ: ‘Nuntsɔ lɛ ji mibobalɔ, ni misheŋ gbeyei; mɛni gbɔmɔ aaafee mi?’” (Hebribii 13:5, 6) Wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa nuɔ he nakai nɔŋŋ ehaa etsuji ŋmɛnɛ. Shi kɛlɛ, eji nɔ kome akɛ aaale Yehowa shiwoo lɛ, shi eji nɔ kroko kwraa hu akɛ aaaná nɔmimaa akɛ ebaaye ebua wɔ. No hewɔ lɛ ehe hiaa waa akɛ wɔɔpɛi nɔ ni atswaa Yehowa mli hekɛnɔfɔɔ amaa nɔ lɛ mli, ni ákɛ wɔfeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔbaanyɛ ni wɔkɛha nakai hekɛnɔfɔɔ lɛ mli awa ni wɔhiɛ mli nakai daa. Kɛ wɔfee nakai lɛ, “Nyɔŋmɔ hejɔlɛ ni fe jwɛŋmɔi fɛɛ lɛ aaato [wɔtsuii] kɛ [wɔjwɛŋmɔi] lɛ yɛ Kristo Yesu mli!” (Filipibii 4:7) Kɛkɛ lɛ, kɛ́ kaai ba lɛ, wɔbaanyɛ wɔsusu he jogbaŋŋ ni wɔtsu he nii yɛ nilee mli.

Nɔdaamɔ Nɔ ni Haa Akɛ He Fɔ̃ɔ Yehowa Nɔ

Eka shi faŋŋ akɛ wɔyɛ yiŋtoi babaoo ni wɔɔdamɔ nɔ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ wɔ Bɔlɔ, Yehowa nɔ. Nɔ ni ji klɛŋklɛŋ ji anɔkwale ni eji akɛ Yehowa ji Nyɔŋmɔ ni yɔɔ suɔmɔ ni kwɛɔ etsuji anɔ yɛ anɔkwayeli mli. Aŋma nɔkwɛmɔnii babaoo yɛ Biblia lɛ mli ni gbaa bɔ ni Yehowa kɛ suɔmɔ kwɛɔ etsuji anɔ lɛ he sane. Beni Mose wieɔ bɔ ni Yehowa kɛ ewebii ni ji Israelbii lɛ yeɔ lɛ, eŋma akɛ: “Ena lɛ yɛ ŋã nɔ shikpɔŋ ko nɔ, yɛ ŋã olɛŋlɛ ní kooloi bolɔɔ yɛ nɔ lɛ nɔ. Ebu ehe, ekwɛ lɛ, ebaa eyi tamɔ ehiŋmɛi mli ajaŋmalaatɛ.” (5 Mose 32:10) Yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ, Yehowa yaa nɔ ekwɛɔ ewebii jogbaŋŋ, ákɛ kuu kɛ ákɛ aŋkroaŋkroi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Odasefoi komɛi kɛ hɔmɔ ni naa wa waa kpe beni awuɔ maŋ ta yɛ Bosnia lɛ, Yehowa kwɛ koni amɛnine ashɛ nibii babaoo ni he hiaa lɛ anɔ kɛtsɔ mɔdɛŋ ni amɛnyɛmimɛi ni jɛ Croatia kɛ Austria lɛ bɔ lɛ nɔ, mɛi ni kɛ amɛwala shã afɔle koni amɛfã gbɛ kɛtsɔ shikpɔŋkuku ni yɔɔ oshara lɛ mli koni amɛkɛ heloonaa yelikɛbuamɔ ayaha amɛnyɛmimɛi lɛ. *

Akɛni Yehowa Nyɔŋmɔ ji Ofe hewɔ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ enyɛɔ ebuɔ etsuji ahe yɛ shihilɛ fɛɛ shihilɛ mli. (Yesaia 33:22; Kpojiemɔ 4:8) Shi kɛ́ Yehowa ŋmɛ etsuji lɛ ekomɛi agbɛ koni amɛtsɔɔ akɛ amɛyeɔ anɔkwa aahu kɛyashiɔ gbele mli po lɛ, efĩɔ amɛsɛɛ lolo ni eyeɔ ebuaa amɛ koni amɛhiɛ amɛ emuuyeli lɛ mli, ni ehaa amɛdamɔɔ shi shiŋŋ, amɛnáa miishɛɛ, ni amɛhiɔ shi kpoo kɛyashiɔ naagbee. No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nakai hekɛnɔfɔɔ lɛ nɔŋŋ tamɔ lalatsɛ lɛ, akɛ: “Naanyɔŋmɔ ji wɔbobaahe kɛ wɔ hewalɛ, wɔbuamɔ ni wa ni wɔnáa yɛ fimɔi amli. No hewɔ lɛ, kɛ́ shikpɔŋ hiɛ tsɔ̃ bu shi ni gɔji fãmɔ yagbee ŋshɔ teŋ po lɛ, wɔsheŋ gbeyei.”—Lala 46:2, 3.

Biblia lɛ jieɔ lɛ kpo hu akɛ, Yehowa ji Nyɔŋmɔ anɔkwafo. Enɛ tsɔɔ akɛ eyeɔ eshiwoi anɔ daa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Biblia lɛ wieɔ ehe akɛ Nyɔŋmɔ “ni maleee.” (Tito 1:2) Akɛni Yehowa sumɔɔ shii abɔ be fɛɛ be akɛ eeebu etsuji ahe ni ehere amɛ yiwala hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa jogbaŋŋ akɛ jeee akɛ enyɛɔ eyeɔ eshiwoi anɔ kɛkɛ shi efeɔ klalo hu akɛ ebaaye nɔ.—Hiob 42:2.

Gbɛ̀i ni Wɔɔtsɔ nɔ Wɔha Hekɛnɔfɔɔ ni Wɔyɔɔ lɛ Mli Awa

Eyɛ mli akɛ wɔyɛ yiŋtoo fɛɛ yiŋtoo ni wɔɔdamɔ nɔ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ moŋ, shi esaaa akɛ wɔsusuɔ he be fɛɛ be kɛkɛ akɛ wɔbaaná lɛ nakai. Nɔ hewɔ ji akɛ, Nyɔŋmɔ mli hemɔkɛyeli fioo ko pɛ je lɛ fɛɛ yɔɔ, ni nifeemɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ baanyɛ aha hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ mli agbɔjɔ kwraa. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ waa koni wɔha nakai hekɛnɔfɔɔ lɛ mli awa ni wɔhiɛ mli daa. Yehowa le enɛ jogbaŋŋ, ni eha wɔ gbɛ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔfee nakai.

Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, ekɛ e-Wiemɔ ni ji Biblia ni aŋma lɛ eha wɔ, ni eŋmala hewalɛ nitsumɔi wuji babaoo ni efee eha etsuji lɛ. Bo lɛ susumɔ he okwɛ akɛ, hekɛnɔfɔɔ enyiɛ obaanyɛ oná yɛ mɔ ko mli kɛ́ egbɛi pɛ ji nɔ ni ole? Kɛ eko yɛ po lɛ, ekolɛ fioo ko pɛ. Ehe miihia ni ole bɔ ni efeɔ nii ehaa kɛ enifeemɔi koni oná emli hemɔkɛyeli, aloo jeee nakai? Beni wɔkaneɔ nakai Biblia mli saji ni wɔsusuɔ he lɛ, nilee ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa kɛ enaakpɛɛ gbɛ̀i lɛ ahe lɛ mli waa, ni wɔhiɛ basɔɔ bɔ ni anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ enɔ lɛ babaoo. No hewɔ lɛ, hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ emli lɛ mli waa. Lalatsɛ lɛ fee nɔkwɛmɔnɔ ni nɔ bɛ beni ekɛɛ Nyɔŋmɔ yɛ sɔlemɔ ni mli wa waa lɛ mli akɛ: “Matsĩ Yehowa nifeemɔ nii lɛ atã, hɛɛ, makai oblema naakpɛɛ nii lɛ. Majwɛŋ onitsumɔi lɛ fɛɛ he, ni masusu onifeemɔi lɛ ahe.”—Lala 77:12, 13.

Kɛfata Biblia lɛ he lɛ, wɔyɛ mumɔŋ niyenii jɛɛhe babaoo yɛ Biblia he woji ni Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ fee lɛ mli. Kɛfata nibii krokomɛi ahe lɛ, bei pii lɛ nɔ ni yɔɔ woji nɛɛ amli ji ŋmɛnɛŋmɛnɛ Nyɔŋmɔ tsuji ahe saji ni kanyaa mɔ, ni tsɔɔ bɔ ni Yehowa nyɛɔ eyeɔ ebuaa kɛ heyeli kɛ́ amɛkɛ nijiaŋwujee shihilɛi kpe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Martin Poetzinger ni sɛɛ mli lɛ ebatsɔ Yehowa Odasefoi Nɔyeli Kuu lɛ mlinyo lɛ he baye waa diɛŋtsɛ beni eshi emaŋ, ní esɔmɔɔ akɛ gbɛgbalɔ yɛ Europa niiaŋ lɛ. No mli lɛ ebɛ shika, ni datrɛfonyo ko kwraa bɛ ni sumɔ ni ekwɛ lɛ. Shi Yehowa kwaaa lɛ. Yɛ naagbee lɛ, ayana jɛmɛ helatsamɔhe lɛ mli onukpa lɛ. Akɛni nuu ni mli jɔ nɛɛ heɔ Biblia lɛ eyeɔ waa hewɔ lɛ, ekwɛ Nyɛminuu Poetzinger taakɛ bɔ ni ebaafee eha ebinuu, ni efee enɛ ni eheee nɔ ko kwraa. Eka shi faŋŋ akɛ mɛi ashihilɛ mli saji ni tamɔ nɛkɛ lɛ kanemɔ baanyɛ aha hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ wɔ ŋwɛi Tsɛ lɛ mli lɛ mli awa.

Yelikɛbuamɔ nɔ kroko hu ni he yɔɔ sɛɛnamɔ waa ni Yehowa kɛhaa koni eha hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ emli lɛ mli awa ji hegbɛ ni aná akɛ aaasɔle. Bɔfo Paulo kɛ suɔmɔ kɛɔ wɔ akɛ: “Nyɛkahaoa yɛ nɔ ko nɔ ko he, shi moŋ nɔ fɛɛ nɔ mli lɛ nyɛkɛ sɔlemɔ kɛ faikpamɔ kɛ shidaa atsia nyɛtutɔmɔi lɛ atã yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.” (Filipibii 4:6) “Nɔ fɛɛ nɔ” ni baanyɛ afata he ji wɔhenumɔi, hiamɔ nii, gbeyeishemɔi, kɛ yeyeeyefeemɔi. Kɛ wɔfɔɔ sɔlemɔ babaoo ni jɛɔ tsuiŋ lɛ, ebaaha hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ mli awa.

Beni Yesu Kristo yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ, bei komɛi lɛ, lɛ diɛŋtsɛ eyaa he ko banee ni jɛmɛ yɔɔ dioo koni eyasɔle. (Mateo 14:23; Marko 1:35) Dani eeefee yiŋkpɛi ni mli wa lɛ, eye nyɔɔŋ muu fɛɛ po kɛsɔle eha e-Tsɛ. (Luka 6:12, 13) Ebɛ naakpɛɛ akɛ hekɛnɔfɔɔ ni Yesu yɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ mli wa aahu akɛ enyɛ eŋmɛ etsui shi yɛ kaa ni ehiii kwraa ni bako mɔ ko nɔ pɛŋ lɛ mli. Enaagbee wiemɔi ni ewie yɛ sɛŋmɔtso lɛ nɔ ji: “Ataa, odɛŋ mituɔ mimumɔ miwoɔ nɛɛ!” Nakai hekɛnɔfɔɔ wiemɔ lɛ tsɔɔ akɛ kɛmiiya naagbee lɛ, hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ yɛ e-Tsɛ lɛ mli lɛ baaa shi, eyɛ mli akɛ Yehowa kɛ ehe wooo mli koni ehere lɛ.—Luka 23:46.

Ni kɛlɛ, gbɛ kroko ni wɔɔtsɔ nɔ wɔtswa hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa mli wɔma shi ji mɛi ni yɔɔ hekɛnɔfɔɔ yɛ emli kɛ amɛtsui fɛɛ lɛ ni wɔkɛ amɛ aaabɔ daa. Yehowa kɛ famɔ ha ewebii lɛ koni amɛbua amɛhe naa daa bɔni afee ni amɛkase ehe nii babaoo ni amɛwowoo amɛhe hewalɛ. (5 Mose 31:12; Hebribii 10:24, 25) Naanyobɔɔ ni tamɔ nɛkɛ ha hekɛnɔfɔɔ ni amɛyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ mli wa, ni eha amɛŋmɛ amɛtsui shi yɛ hemɔkɛyeli he kaai ni mli wa fe fɛɛ mli. Yɛ Afrika maŋ ko mli, he ni agu nitsumɔ lɛ yɛ lɛ, ahaaa Yehowa Odasefoi aná polisifoi ahebuu, gbɛfaa he woji, gbalashihilɛ he woji, helatsamɔ mli tsamɔ, kɛ nitsumɔ. Beni maŋ ta fɛ́ yɛ akutso ko mli lɛ, asafo ko ni bɛŋkɛ jɛmɛ lɛ mli bii lɛ ateŋ mɛi 39, ni gbekɛbii fata he lɛ kɛ nɔ ni miihe ashɛ nyɔji ejwɛ hi nu hiɛ agba ko ni nɔ kwɔɔɔ shishi yɛ ŋã lɛ nɔ bɔni afee ni akatswia amɛ okplɛmii yɛ amɛmaŋ lɛ mli. Yɛ shihilɛ ni mli wa waa nɛkɛ mli lɛ, Biblia mli ŋmalɛ ni amɛsusuɔ he daa kɛ kpeei krokomɛi lɛ ha amɛná hewalɛ babaoo. No hewɔ lɛ, amɛnyɛ amɛŋmɛ amɛtsui shi yɛ piŋmɔ lɛ mli ni amɛdamɔ shi shiŋŋ yɛ amɛmumɔŋ shihilɛ lɛ mli. Nɛkɛ niiashikpamɔ nɛɛ tsɔɔ bɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ Yehowa webii akpee mli daa lɛ mli faŋŋ.

Yɛ naagbee lɛ, bɔni afee ni wɔha hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ mli awa lɛ, esa akɛ wɔfee ekãa yɛ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni wɔfee klalo daa akɛ wɔɔgba mɛi krokomɛi sanekpakpa lɛ he sane. Oblayoo shiɛlɔ ko ni yɔɔ ekãa ni yɔɔ Canada ní ye leukemia (hela ni haa mɔ lá nɔ gbɔɔ) ní gbeɔ mɔ lɛ niiashikpamɔ ni kanyaa mɔ lɛ tsɔɔ enɛ mli. Yɛ ehela ni naa wa waa lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, eesumɔ ni etsɔ daa gbɛgbalɔ, ni ji, be-fɛɛ sɔɔlɔ. Beni ehela lɛ ba shi fioo lɛ, ená hewalɛ fioo ni ekɛ ehe wo gbɛgbalɔi awalɔ nitsumɔ lɛ mli nyɔŋ kome. Kɛkɛ ni eshihilɛ lɛ mli bawo wu, ni egbo yɛ nyɔji fioo komɛi asɛɛ. Ni kɛlɛ, etee nɔ ehi shi akɛ mɔ ni yɔɔ hewalɛ yɛ mumɔŋ aahu kɛyashi naagbee, ni hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ hosooo shikome po. Emami kɛɛ akɛ: “Esusuɔ mɛi krokomɛi ahe waa diɛŋtsɛ fe lɛ diɛŋtsɛ ehe kɛyashi naagbee. Ewoɔ amɛ hewalɛ ni amɛkase Biblia lɛ, ni ekɛɔ amɛ akɛ, ‘Wɔbaafee ekome kɛhi Paradeiso.’”

Ní Wɔɔtsɔɔ Hekɛnɔfɔɔ ni Wɔyɔɔ yɛ Yehowa Mli

“Taakɛ bɔ ni gbɔmɔtso ni mumɔ bɛ mli lɛ ji gbonyo lɛ, nakai nɔŋŋ hemɔkɛyeli ni nitsumɔi bɛ he lɛ ji hemɔkɛyeli gbonyo.” (Yakobo 2:26) Abaanyɛ awie nɔ ni Yakobo kɛɛ yɛ Nyɔŋmɔ mli hemɔkɛyeli he lɛ yɛ hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ E-mli lɛ hu he. Bɔ ni wɔkɛɔ akɛ wɔyɔɔ hekɛnɔfɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli lɛ kɔɔɔ he eko, efeŋ nɔ ni shishinumɔ yɔɔ mli ja wɔkɛ wɔnifeemɔi tsɔɔ akɛ wɔyɛ hekɛnɔfɔɔ ni tamɔ nakai. Abraham kɛ ehe fɔ̃ Yehowa nɔ kwraa ni etsɔɔ bɔ ni eyɔɔ nakai hekɛnɔfɔɔ lɛ kɛtsɔ toiboo ni ŋwanejee ko kwraa bɛ he ni efee yɛ efamɔi ahe lɛ, ni efee nakai aahu po kɛyashi he ni efee klalo akɛ ekɛ ebi Isak, aaashã afɔle. Yɛ hekɛnɔfɔɔ kɛ toiboo ni nɔ bɛ ni tamɔ nɛkɛ hewɔ lɛ, abale Abraham ákɛ Yehowa shieŋtsɛ.—Hebribii 11:8-10, 17-19; Yakobo 2:23.

Esaaa akɛ wɔmɛɔ koni kaa ko ni naa wa aba wɔnɔ dani wɔtsɔɔ hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa mli. Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Mɔ ni yeɔ nɔ ko bibioo mli anɔkwa lɛ, eyeɔ babaoo hu mli anɔkwa; ni mɔ ni yeee nɔ ko bibioo mli anɔkwa lɛ, eyeee babaoo hu mli anɔkwa.” (Luka 16:10) Esa akɛ wɔkase bɔ ni wɔɔfee wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ yɛ wɔ daa gbi nifeemɔi fɛɛ mli, ni wɔbo lɛ toi yɛ saji bibii po ni baanyɛ afee tamɔ nɔ ni he ehiaaa lɛ mli. Kɛ wɔkwɛ sɛɛnamɔi ni jɛɔ toiboo ni tamɔ nakai mli baa lɛ, hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ wɔ ŋwɛi Tsɛ lɛ mli lɛ mli waa, ni ehaa wɔdamɔɔ kaai wuji ni naa wa waa loo efa lɛ anaa.

Yɛ be mli ni je lɛ bɛŋkɛɔ enaagbee hiɛkpatamɔ ni yɔɔ gbeyei lɛ, Yehowa webii yɛ nɔmimaa akɛ amɛkɛ kaai kɛ osharai babaoo baakpe. (Bɔfoi lɛ Asaji 14:22; 2 Timoteo 3:12) Kɛ wɔtswa hekɛnɔfɔɔ ni mli wa waa wɔma shi yɛ Yehowa mli amrɔ nɛɛ, wɔbaanyɛ wɔkpa yibaamɔ kɛmiiya jeŋ hee ni ewo shi yɛ he lɛ gbɛ—kɛtsɔ shi ni wɔɔhi kɛtsɔ amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli loo kɛtsɔ gbohiiashitee ni wɔɔná lɛ nɔ. (2 Petro 3:13) Eba akɛ wɔhaŋ hekɛnɔfɔɔ ni bɛ lɛ afite wɔ kɛ Yehowa teŋ wekukpaa ni jara wa lɛ. Kɛkɛ lɛ, abaanyɛ akɛɛ nɔ ni awie yɛ Daniel he beni ahere lɛ kɛjɛ jatai abu lɛ mli lɛ yɛ wɔ hu wɔhe akɛ: “Anaaa awui ko ni aye lɛ, ejaakɛ ekɛ ehiɛ fɔ̃ e-Nyɔŋmɔ lɛ nɔ.”—Daniel 6:23.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 9 Kɛha emli saji fitsofitso lɛ, kwɛmɔ November 1, 1994 Buu-Mɔɔ lɛ baafa 23-27.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Yehowa tsuji anɔkwafoi tamɔ Martin Poetzinger lɛ ahe saji ní wɔɔkane lɛ woɔ mɔ hemɔkɛyeli mli hewalɛ