Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nyɛkatsɔmɔa Wiemɔ lɛ Nulɔi ni Hiɛ Kpaa Nii Anɔ

Nyɛkatsɔmɔa Wiemɔ lɛ Nulɔi ni Hiɛ Kpaa Nii Anɔ

Nyɛkatsɔmɔa Wiemɔ lɛ Nulɔi ni Hiɛ Kpaa Nii Anɔ

“Nyɛtsɔmɔa wiemɔ lɛ nɔyelɔi, ni jeee wiemɔ lɛ nulɔi kɛkɛ, ní nyɛkɛmiishishiu nyɛ diɛŋtsɛ nyɛhe.”—YAKOBO 1:22.

1. Mɛɛ naakpɛɛ nii blema Israelbii lɛ ná hegbɛ akɛ amɛaaye he odase?

“HIƐ kpaŋ nɔ” gbi ko gbi ko baanyɛ afee wiemɔ ni hi jogbaŋŋ ni akɛaatsɔɔ naakpɛɛ nii ni Yehowa fee yɛ blema Mizraim lɛ mli. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Haomɔi Nyɔŋma lɛ eko fɛɛ eko yɛ gbeyei. Nɔ ni nyiɛ nakai haomɔi lɛ asɛɛ ji Israelbii lɛ anaakpɛɛ kpɔmɔ kɛtsɔ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli nui ni gba enyɔ lɛ mli lɛ nɔ. (5 Mose 34:10-12) Eji okɛ ohiŋmɛi na nakai nibii lɛ kulɛ, hiɛnɔkamɔ yɛ akɛ ohiɛ kpaŋ Mɔ ni ha amɛba lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ. Ni kɛlɛ, lalatsɛ lɛ lá akɛ: “[Israelbii lɛ] amɛhiɛ kpa Mawu, amɛyiwalaherelɔ lɛ ní fee nii wuji yɛ Mizraim lɛ nɔ, mɔ ni fee naakpɛɛ nii yɛ Ham shikpɔŋ lɛ nɔ kɛ gbeyei nibii hu yɛ [Ŋshɔ Tsuru, NW] lɛŋ lɛ.”—Lala 106:21, 22.

2. Mɛni tsɔɔ akɛ Israel hiɛsɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ nii wuji lɛ sɛɛ etsɛɛɛ?

2 Beni Israelbii lɛ fo Ŋshɔ Tsuru lɛ sɛɛ lɛ, ‘amɛje shishi amɛshe Yehowa gbeyei, ni amɛhe Yehowa amɛye.’ (2 Mose 14:31) Israel hii lɛ yafata Mose he yɛ kunimyeli lala ni amɛlá amɛha Yehowa lɛ mli, ni Miriam kɛ yei krokomɛi lɛ here nɔ kɛtsɔ fabii ni amɛsha kɛ joo ni amɛjojoi lɛ nɔ. (2 Mose 15:1, 20) Hɛɛ, Yehowa nii wuji lɛ ha Nyɔŋmɔ webii lɛ anaa kpɛ amɛhe naakpa. Shi hiɛsɔɔ ni amɛná amɛha Mɔ ni fee nakai nii wuji lɛ asɛɛ etsɛɛɛ. No sɛɛ etsɛɛɛ ni amɛteŋ mɛi pii fee amɛnii tamɔ mɛi ni miiye hela ni haaa anyɛ akai nɔ ko nɔ ko. Amɛbafee huhuuhu wielɔi kɛ krɔlɔi amɛshi Yehowa. Amɛteŋ mɛi komɛi kɛ amɛhe wo wɔŋjamɔ kɛ bɔlɛnamɔ jeŋba shara mli.—4 Mose 14:27; 25:1-9.

Mɛni Baaha Wɔhiɛ Akpa Nɔ?

3. Yɛ emuu ni wɔyeee lɛ hewɔ lɛ, wɔhiɛ baanyɛ akpa mɛni nɔ?

3 Yɛ anɔkwale mli lɛ, hiɛsɔɔ ni Israel bɛ lɛ haa mɔ hiɛ feɔ lɛ yaa. Ni kɛlɛ, nakai nii lɛ nɔŋŋ baanyɛ aba wɔnɔ. Eji anɔkwale akɛ wɔkɛ wɔhiŋmɛi enako ŋwɛi naakpɛɛ nii ni tamɔ nɛkɛ. Shi yɛ wekukpaa ni kã wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ mli lɛ, bei komɛi eba ni wɔhiɛ kpaŋ nomɛi anɔ. Wɔteŋ mɛi komɛi baakai be mli ni wɔkpɛlɛ anɔkwale ni jɛ Biblia lɛ mli lɛ nɔ lɛ. Wɔ henɔjɔɔmɔ sɔlemɔ kɛha Yehowa kɛ wɔ nu mli baptisimɔ akɛ anɔkwa Kristofoi baanyɛ afata miishɛɛ bei krokomɛi lɛ ahe. Wɔteŋ mɛi pii ena Yehowa yelikɛbuamɔ nine lɛ yɛ wɔshihilɛ mli bei komɛi amli. (Lala 118:15) Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, wɔnine eshɛ yiwalaheremɔ he hiɛnɔkamɔ nɔ kɛtsɔ Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ Bi, Yesu Kristo afɔleshaa gbele lɛ nɔ. (Yohane 3:16) Shi kɛlɛ, akɛni wɔyeee emuu hewɔ lɛ, kɛji akɛ wɔkɛ akɔnɔ fɔŋ kɛ shihilɛ mli yeyeeyefeemɔi kpe lɛ, ekolɛ wɔ hu wɔhiɛ baakpa nibii kpakpai ni Yehowa efee kɛha wɔ lɛ nɔ yɛ gbɛ ni waaa nɔ.

4, 5. (a) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yakobo bɔ oshara ni yɔɔ wiemɔ lɛ nulɔi ni hiɛ kpaa nii anɔ ni aaatsɔ̃ lɛ he kɔkɔ? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ ni wɔkɛ Yakobo nɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ nuu lɛ kɛ ashwishwɛ lɛ he lɛ atsu nii?

4 Beni Yesu nyɛ bi, Yakobo ŋmaa wolo eyaha enanemɛi Kristofoi lɛ, ebɔ kɔkɔ eshi oshara ni aaaha wɔtsɔmɔ toibolɔi ni hiɛ kpaa nii anɔ lɛ. Eŋma akɛ: “Nyɛtsɔmɔa wiemɔ lɛ nɔyelɔi, ni jeee wiemɔ lɛ nulɔi kɛkɛ, ní nyɛkɛmiishishiu nyɛ diɛŋtsɛ nyɛhe. Ejaakɛ, kɛ mɔ ko ji wiemɔ lɛ nulɔ kɛkɛ shi ejeee enɔyelɔ hu lɛ, nɛkɛ gbɔmɔ nɛɛ tamɔ nuu ko ni kwɛɔ ehiɛ su lɛ yɛ ashwishwɛ mli; ejaakɛ ekwɛɔ ehe, ni eyaa, ni amrɔmrɔ nɔŋŋ lɛ ehiɛ kpaa bɔ ni eyɔɔ lɛ nɔ.” (Yakobo 1:22-24) Mɛni Yakobo kɛ nakai wiemɔi lɛ tsɔɔ?

5 Kɛji akɛ wɔte shi leebi lɛ, wɔfɔɔ ashwishwɛ mli kwɛmɔ koni wɔna nɔ tsakemɔi ni esa akɛ wɔfee yɛ wɔ gbɔmɔtsoŋ hesaamɔ mli. Beni wɔkɛ wɔhe ewo nitsumɔi srɔtoi amli ni jwɛŋmɔ lɛ etee nibii krokomɛi anɔ lɛ, wɔsusuuu nɔ ni wɔna yɛ ashwishwɛ lɛ mli lɛ he dɔŋŋ. Enɛ baanyɛ aba yɛ mumɔŋ shishinumɔ naa hu. Beni wɔkwɛɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ, wɔbaanyɛ ni wɔkɛ bɔ ni wɔji lɛ ato bɔ ni Yehowa kpaa wɔ gbɛ ni wɔji lɛ he. No hewɔ lɛ, wɔkɛ wɔ fatɔɔi lɛ kpeɔ hiɛ-kɛ-hiɛ. Esa akɛ nilee nɛɛ akanya wɔ ni wɔfee tsakemɔi yɛ wɔ su kɛ baŋ mli. Shi yɛ be mli ni wɔyaa wɔ daa gbi nitsumɔi amli ni wɔbɔɔ mɔdɛŋ ni wɔtsu wɔnaagbai ahe nii lɛ, wɔbaanyɛ wɔkpa mumɔŋ saji ahe susumɔ yɛ gbɛ ni waaa nɔ. (Mateo 5:3; Luka 21:34) Etamɔ nɔ ni wɔhiɛ ekpa nibii ni suɔmɔ yɔɔ mli ni Nyɔŋmɔ efee kɛha wɔ lɛ anɔ. Kɛji akɛ eba lɛ nɛkɛ lɛ, eshafeemɔ susumɔi baanyɛ aye wɔnɔ.

6. Mɛɛ Ŋmalɛ he susumɔ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔhiɛ akakpa Yehowa wiemɔ lɛ nɔ?

6 Yɛ bɔfo Paulo klɛŋklɛŋ wolo ni jɛ mumɔŋ ni eŋma eyaha Korintobii lɛ mli lɛ, ewie Israelbii lɛ ni hiɛ kpa sane nɔ yɛ ŋa lɛ nɔ lɛ ahe. Bɔ ni Paulo wiemɔi lɛ ahe ba sɛɛnamɔ kɛha klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ, nakai nɔŋŋ nɔ ni eŋma lɛ amlitii baanyɛ aye abua wɔ ni wɔhiɛ akakpa Yehowa wiemɔ lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔsusua 1 Korintobii 10:1-12 he.

Kwá Je Nɛŋ Akɔnɔi Lɛ

7. Mɛɛ Yehowa suɔmɔ lɛ he odaseyeli ni ŋwanejee ko bɛ he Israelbii lɛ anine shɛ nɔ?

7 Nɔ ni Paulo wieɔ yɛ Israelbii lɛ ahe lɛ feɔ kɔkɔbɔɔ nɔ kɛhaa Kristofoi. Nɔ ni Paulo ŋma lɛ fã ko kɛɔ akɛ: “Anyɛmimɛi, misumɔɔɔ akɛ aje nyɛhiɛ, akɛ wɔ tsɛmɛi lɛ fɛɛ hi atatu lɛ shishi, ni amɛ fɛɛ amɛfo ŋshɔ lɛ, ni abaptisi amɛ fɛɛ awo Mose mli yɛ atatu lɛ kɛ ŋshɔ lɛ mli.” (1 Korintobii 10:1-4) Israelbii ni yɔɔ Mose gbii lɛ amli lɛ na Nyɔŋmɔ hewalɛi wuji lɛ akpojiemɔ, ni Nyɔŋmɔ atatu kutuu ni yɔɔ naakpɛɛ ni nyiɛ amɛhiɛ shwane ni ye ebua amɛ ni amɛjo foi kɛtsɔ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli lɛ fata he. (2 Mose 13:21; 14:21, 22) Hɛɛ, nakai Israelbii lɛ anine shɛ suɔmɔ ni Yehowa yɔɔ kɛha amɛ lɛ he odaseyeli ni ŋwanejee ko bɛ he lɛ nɔ.

8. Mɛni jɛ mumɔŋ nibii ni Israel hiɛ kpa nɔ lɛ mli ba?

8 Paulo tee nɔ akɛ: “Shi kɛlɛ Nyɔŋmɔ naaa amɛteŋ mɛi pii ahe tsui; ejaakɛ aplenee amɛ yɛ ŋa lɛ nɔ.” (1 Korintobii 10:5) Kwɛ bɔ ni eyɔɔ mɔbɔ ha! Israelbii ni shi Mizraim lɛ ateŋ mɛi ni fa fee mɛi ni amɛsaaa akɛ amɛboteɔ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ. Akɛni Nyɔŋmɔ ekpɛlɛɛɛ amɛnɔ yɛ hemɔkɛyeli ni amɛbɛ hewɔ lɛ, amɛgboi yɛ ŋa lɛ nɔ. (Hebribii 3:16-19) Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ enɛ mli? Paulo kɛɛ akɛ: “Akɛ enɛɛmɛi eto wɔ okadi, koni wɔkaha nibii fɔji miifee wɔ akɔnɔ, tamɔ bɔ ni efee amɛ lɛ.”—1 Korintobii 10:6.

9. Mɛɛ gbɛjianɔ Yehowa to kɛha ewebii lɛ, ni te Israel fee enii yɛ he eha tɛŋŋ?

9 Israelbii lɛ yɛ nibii babaoo ni baaha amɛhiɛ ahi mumɔŋ nibii anɔ yɛ be mli ni amɛyɔɔ ŋa lɛ nɔ lɛ. Amɛkɛ Yehowa bote kpaŋmɔ mli ni amɛbatsɔ maŋ ni ejɔɔ ehe nɔ kɛha lɛ. Agbɛnɛ hu, aha amɛ osɔfoyeli, kpeebuu akɛ jamɔhe, kɛ gbɛjianɔtoo kɛha afɔlei ni amɛbaashã amɛha Yehowa. Shi, yɛ nɔ najiaŋ ni amɛmli aaafili amɛ yɛ nɛkɛ mumɔŋ nikeenii nɛɛ ahe lɛ, amɛŋmɛ gbɛ ni amɛtsɔmɔ mɛi ni amɛtsui enyɔɔɔ amɛmli yɛ heloonaa gbɛjianɔ ni Nyɔŋmɔ eto lɛ he.—4 Mose 11:4-6.

10. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔha Nyɔŋmɔ ahi wɔsusumɔi amli be fɛɛ be lɛ?

10 Ákɛ mɛi ni tamɔɔɔ Israelbii ni hi ŋa lɛ nɔ lɛ, Yehowa webii ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ náa Nyɔŋmɔ nɔkpɛlɛmɔ mli ŋɔɔmɔ. Shi ákɛ aŋkroaŋkroi lɛ, ehe miihia ni wɔha Nyɔŋmɔ ahi wɔsusumɔi amli. Nakai feemɔ baaye abua wɔ ni wɔkpoo pɛsɛmkunya akɔnɔi komɛi ni baanyɛ ahà wɔmumɔŋ ninaa lɛ hiɛ lɛ. Esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ ‘wɔbaakwa nɔshafeemɔ kɛ je nɛŋ akɔnɔi lɛ, ni wɔkɛ jwɛŋmɔ kpakpa kɛ jalɛ kɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ahi shi yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ mli.’ (Tito 2:12) Esaaa akɛ wɔteŋ mɛi ni wɔkɛ wɔhe ebɔ Kristofoi asafo lɛ he kɛjɛ wɔgbekɛbiiashi tɔ̃ɔ lɛ susuɔ kɔkɔɔkɔ akɛ nɔ ko kpakpa ko miiŋmɛɛ wɔ. Kɛji akɛ susumɔi ni tamɔ nɛkɛ ba wɔjwɛŋmɔ mli pɛ lɛ, wɔɔfee jogbaŋŋ akɛ wɔɔkai Yehowa kɛ jɔɔmɔi ni yɔɔ naakpɛɛ ni esaa eto kɛha wɔ lɛ.—Hebribii 12:2, 3.

Toiboo Kwraa ni Aaafee Aha Yehowa

11, 12. Te aaafee tɛŋŋ ni mɔ ko aaaye wɔŋjamɔ he fɔ beni ekɛ jamɔ hako amagai lɛ?

11 Paulo kɛ kɔkɔbɔɔ wiemɔ kroko ha beni eŋma akɛ: “Asaŋ, nyɛkatsɔmɔa amaga jálɔi, tamɔ amɛteŋ mɛi komɛi fee lɛ, taakɛ bɔ ni aŋma lɛ akɛ: ‘Maŋ lɛ ho tara shi ni amɛyeyee nii ni amɛnunuu dãai, kɛkɛ ni amɛte shi ni amɛbɔi shwɛmɔ.’” (1 Korintobii 10:7) Paulo miiwie be mli ni Israelbii lɛ nyɛ Aaron nɔ koni efee shika tsinabi amaga lɛ he. (2 Mose 32:1-4) Eyɛ mli akɛ enyɛŋ eba akɛ wɔbaatsɔ wɔhe kɛya amaga jamɔ he kwraa nakai moŋ, shi wɔbaanyɛ wɔtsɔmɔ wɔŋjalɔi kɛtsɔ gbɛ ni wɔɔŋmɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔ pɛsɛmkunya akɔnɔi ni egbala wɔjwɛŋmɔ kɛjɛ Yehowa ni wɔɔjɛ wɔsusuma muu fɛɛ mli wɔja lɛ lɛ he lɛ nɔ.—Kolosebii 3:5.

12 Yɛ be kroko mli lɛ, Paulo ŋma yɛ mɛi komɛi ni heloonaa nibii pɛ amɛdiɔ sɛɛ fe mumɔŋ saji lɛ ahe. Eŋma yɛ mɛi ni ‘nyiɛɔ akɛ Kristo sɛŋmɔtso lɛ he henyɛlɔi’ lɛ ahe akɛ: “Amɛ lɛ amɛnaagbee ji hiɛkpatamɔ, ni amɛmusu ji amɛnyɔŋmɔ.” (Filipibii 3:18, 19) Nɔ ni amɛjáa lɛ jeee amaga ni ashɔ̃. Amɛmiishwe helooŋ gbɛfaŋ nibii. Eyɛ mli moŋ akɛ, jeee nibii ni ashweɔ lɛ fɛɛ ji efɔŋ. Yehowa kɛ adesa hiamɔ nii kɛ nyɛmɔ ni wɔkɛaaná miishɛɛ srɔtoi amli ŋɔɔmɔ bɔ wɔ. Shi mɛi ni kɛ ŋɔɔmɔyeli sɛɛdii yeɔ wekukpaa ni aaaka amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ hiɛ lɛ, batsɔmɔɔ wɔŋjalɔi diɛŋtsɛ.—2 Timoteo 3:1-5.

13. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ shika tsinabi lɛ he sane lɛ mli?

13 Beni Israelbii lɛ shi Mizraim sɛɛ lɛ, amɛfee shika tsinabi amaga koni amɛjá lɛ. Nikasemɔ kroko ni he hiaa yɛ sane nɛɛ mli kɛfata kɔkɔbɔɔ ni akɛshiɔ wɔŋjamɔ lɛ he. Israelbii lɛ booo famɔ ni mli ka shi faŋŋ ni jɛ Yehowa ŋɔɔ lɛ toi. (2 Mose 20:4-6) Ni kɛlɛ, jeee amɛyiŋtoo ji ni amɛkpoo Yehowa akɛ amɛ-Nyɔŋmɔ. Amɛshã afɔlei amɛha tsinabi amaga ni áshwie lɛ, ni amɛtsɛ́ be nɛɛ akɛ ‘gbi jurɔ kɛha Yehowa.’ Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ amɛshishiu amɛ diɛŋtsɛ amɛhe yɛ susumɔ ni amɛná akɛ Nyɔŋmɔ baaku ehiɛ eshwie amɛ toigbele lɛ nɔ lɛ mli. Enɛ ji jɛmɔ kɛha Yehowa, ni emli wo la naakpa.—2 Mose 32:5, 7-10; Lala 106:19, 20.

14, 15. (a) Mɛni hewɔ Israelbii lɛ bɛ naajiemɔ ko yɛ toibolɔi ni hiɛ kpaa sane nɔ ni amɛtsɔmɔ lɛ mli lɛ? (b) Kɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔtsɔmɔŋ toibolɔi ni hiɛ kpaa sane nɔ lɛ, mɛni wɔbaafee yɛ Yehowa kitai ahe?

14 Ebaafee nɔ ni ekaaa kwraa akɛ Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome kɛ ehe aaayabɔ apasa jamɔ he. Shi, yɛ be mli ni mɛi komɛi kã he amɛyɔɔ asafo lɛ mli lolo lɛ, ekolɛ amɛbaakpoo Yehowa gbɛtsɔɔmɔ yɛ gbɛ̀i krokomɛi anɔ. Gbɔmɛi ni yɔɔ Israel lɛ bɛ naajiemɔ ko yɛ toibolɔi ni hiɛ kpaa sane nɔ, ni amɛaatsɔmɔ lɛ he. Amɛnu Kitai Nyɔŋma lɛ, ni amɛyɛ jɛmɛ beni Mose kɛ Nyɔŋmɔ kita lɛ ha amɛ akɛ: “Nyɛkafea minɔ jwiɛtɛi nyɔŋmɔ loo shika nyɔŋmɔi; nyɛkafea eko nyɛhaa nyɛhe.” (2 Mose 20:18, 19, 22, 23) Kɛlɛ, Israelbii lɛ já shika tsinabi lɛ.

15 Wɔ hu wɔnaŋ naajiemɔ ni sa kɛji akɛ wɔtsɔmɔ toibolɔi ni hiɛ kpaa sane nɔ. Wɔyɛ gbɛtsɔɔmɔ ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ yɛ Ŋmalɛi lɛ amli ni kɔɔ shihilɛ mli nibii babaoo he. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yehowa Wiemɔ lɛ jeɔ gbɛ ebuɔ nifeemɔ ni ji shika ni afaa ni awooo nyɔmɔ lɛ fɔ. (Lala 37:21) Afãa gbekɛbii akɛ amɛfee toiboo amɛha amɛfɔlɔi, ni aakpa gbɛ akɛ tsɛmɛi baalɛ amɛbii lɛ yɛ ‘Yehowa tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo lɛ mli.’ (Efesobii 6:1-4) Afãa Kristofoi oshijafoi akɛ amɛbote gbalashihilɛ mli “yɛ Nuntsɔ lɛ mli,” ni akɛɔ Nyɔŋmɔ tsuji ni amɛbote gbalashihilɛ mli lɛ akɛ: “Awo gbala hiɛ nyam yɛ nyɛ fɛɛ nyɛteŋ, ni akabule gbala saa hu; shi ajwamaŋbɔlɔi kɛ gbalaŋkulɔi lɛ, Nyɔŋmɔ baakojo amɛ.” (1 Korintobii 7:39; Hebribii 13:4) Kɛji akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔfeŋ toibolɔi ni hiɛ kpaa sane nɔ lɛ, wɔbaabu enɛɛmɛi kɛ gbɛtsɔɔmɔi krokomɛi ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ akɛ hiɛdɔɔ yɛ mli ni wɔbaaye nɔ.

16. Mɛni jɛ shika tsinabi lɛ jamɔ mli ba?

16 Yehowa ekpɛlɛɛɛ ka ni Israelbii lɛ ka akɛ amɛaajá lɛ yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛgbɛ nɔ lɛ nɔ. Shi moŋ, akpata mɛi 3,000 ahiɛ, ekolɛ yɛ babaoo ni amɛfee yɛ atuatsemɔ nifeemɔ ni ji shika tsinabi lɛ jamɔ mli lɛ hewɔ. Efɔŋfeelɔi krokomɛi na amanehulu yɛ haomɔ ni jɛ Yehowa dɛŋ lɛ mli. (2 Mose 32:28, 35) Mɛɛ nikasemɔ po enɛ ji kɛha mɛi ni kaneɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ shi amɛhalaa nɔ ni amɛsumɔɔ akɛ amɛaabo no toi amɛhaa amɛhe lɛ nɛkɛ!

“Nyɛjoa Ajwamaŋbɔɔ Naa Foi”

17. Mɛɛ sane ko ni ba 1 Korintobii 10:8 wieɔ he lɛ?

17 Paulo tsĩ he kroko ni helooŋ akɔnɔi baanyɛ atée hiɛ ni kpaa nii anɔ shi yɛ mumɔŋ lɛ tã, beni ekɛɛ akɛ: “Ni wɔsaa wɔkabɔ ajwamaŋ, tamɔ bɔ ni amɛteŋ mɛi komɛi bɔ, ní gbi kome nɔ lɛ mɛi akpei nyɔŋmai enyɔ kɛ etɛ nyɔnyɔi lɛ.” (1 Korintobii 10:8) No mli lɛ, Paulo miiwie sane ko ni ba yɛ Moab Ŋa lɛ nɔ, yɛ Israel afii 40 gbɛfaa kɛtsɔ ŋa lɛ nɔ lɛ he. Israelbii lɛ nine shɛ Yehowa yelikɛbuamɔ nɔ etsɛko, yɛ shikpɔji ni yɔɔ Yordan bokagbɛ lɛ anɔ kunim ni eye lɛ mli, shi amɛteŋ mɛi pii fee mɛi ni hiɛ kpaa sane nɔ, ni amɛhiɛ esɔɔɔ nii. Beni amɛshɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ husui anaa lɛ, alaka amɛ awo bɔlɛnamɔ jeŋba shara kɛ Baal ni jɛ Peor lɛ jamɔ ni he tseee lɛ mli. Akpata amɛteŋ mɛi aaafee 24,000 hiɛ, ni amɛteŋ mɛi 1,000 ji hiɛnyiɛlɔi.—4 Mose 25:9.

18. Mɛɛ subaŋ baanyɛ aha mɔ kɛ ehe awo bɔlɛnamɔ jeŋba shara mli?

18 Ale Yehowa webii jogbaŋŋ ŋmɛnɛ yɛ amɛjeŋba he tɛi ni nɔ kwɔlɔ lɛ hewɔ. Shi kɛ akɛ bɔlɛnamɔ jeŋba shara ka amɛ lɛ, Kristofoi komɛi kpaa Nyɔŋmɔ kɛ eshishitoo mlai lɛ ahe susumɔ. Amɛ́batsɔmɔ wiemɔ lɛ nulɔi ni hiɛ kpaa sane nɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ, ekolɛ kaa lɛ efeŋ nɔ ni kɔɔ ajwamaŋbɔɔ nifeemɔ ko he. Ebaanyɛ efee suɔmɔ ni ayɔɔ akɛ aaakwɛ bɔlɛnamɔ he mfonirii, akɛ he awo fɛoyeli loo shwɛmɔ ko ni esaaa mli, aloo ni akɛ aŋkroaŋkroi ni amɛjeŋba ekpɔtɔ lɛ aaabɔ. Nɛkɛ nibii nɛɛ fɛɛ eha Kristofoi kɛ amɛhe ewo eshafeemɔ subaŋi amli.—1 Korintobii 15:33; Yakobo 4:4.

19. Mɛɛ Ŋmalɛ naa ŋaawoo yeɔ ebuaa wɔ koni ‘wɔjo ajwamaŋbɔɔ naa foi’?

19 Kɛji akɛ aka wɔ ni wɔkɛ wɔhe awo subaŋ ni tsɔɔ jeŋba shara mli lɛ, esaaa akɛ wɔkpaa Yehowa he susumɔ. Shi moŋ, esa akɛ wɔye e-Wiemɔ lɛ mli kaimɔi lɛ anɔ. (Lala 119:1, 2) Ákɛ Kristofoi lɛ, wɔteŋ mɛi pii bɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔɔnyɛ ni wɔhi shi akɛ mɛi ni he tse yɛ jeŋba mli, shi nɔ ni ja yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ feemɔ biɔ mɔdɛŋ ni akãa he abɔɔ. (1 Korintobii 9:27) Paulo ŋma wolo eyaha Kristofoi ni yɔɔ Roma lɛ akɛ: “Nyɛ lɛ nyɛ toiboo lɛ mɛi fɛɛ enu he; no hewɔ lɛ miina nyɛhe miishɛɛ; shi miisumɔ akɛ nyɛfee nyɛhe nilelɔi yɛ ekpakpa gbɛfaŋ; shi efɔŋ gbɛfaŋ lɛ mɛi ni leee nɔ ko.” (Romabii 16:19) Tamɔ bɔ ni akpata Israelbii 24,000 ahiɛ yɛ amɛhe eshai ahewɔ lɛ, etsɛŋ ni Yehowa fɔbuu kojomɔ baaba ajwamaŋbɔlɔi kɛ nɔ fɔŋ feelɔi krokomɛi lɛ anɔ. (Efesobii 5:3-6) Belɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔfee wiemɔ lɛ nulɔi ni hiɛ kpaa nɔ lɛ, esa akɛ wɔya nɔ ‘wɔjo ajwamaŋbɔɔ naa foi.’—1 Korintobii 6:18.

Ha Ohiɛ Asɔ Gbɛjianɔ ni Yehowa Eto lɛ Daa

20. Te Israelbii lɛ ka Yehowa amɛha tɛŋŋ, ni mɛni jɛ mli ba?

20 Kristofoi lɛ ateŋ mɛi ni fa eŋmɛɛɛ amɛhe amɛhaaa bɔlɛnamɔ jeŋba shara kɔkɔɔkɔ. Ni kɛlɛ, ehe miihia ni wɔkwɛ jogbaŋŋ koni wɔkaŋmɛ gbɛ ni wɔ diɛŋtsɛ lɛ wɔyadi gbɛ ko ni tamɔ huhuuhu wiemɔ ni haŋ wɔnine ashɛ ŋwɛi nɔkpɛlɛmɔ nɔ lɛ sɛɛ. Paulo woɔ wɔ ŋaa akɛ: “Ni asaŋ wɔkaka Nuntsɔ lɛ, tamɔ bɔ ni amɛteŋ mɛi komɛi ka lɛ ni onufui bakpata amɛhiɛ lɛ. Ni nyɛsaa nyɛkawiea huhuuhu, tamɔ bɔ ni [Israelbii lɛ ateŋ] mɛi komɛi hu wie huhuuhu ni fitelɔ lɛ bakpata amɛhiɛ lɛ.” (1 Korintobii 10:9, 10) Israelbii lɛ wie huhuuhu amɛshi Mose kɛ Aaron—hɛɛ, amɛwie amɛshi Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ—amɛwie amɛshi mana ni atsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ akɛha amɛ lɛ. (4 Mose 16:41; 21:5) Ani Yehowa mli fu amɛ ajwamaŋbɔɔ lɛ fe amɛ huhuuhu wiemɔ lɛ? Biblia mli sane lɛ tsɔɔ akɛ onufui gbe huhuuhu wielɔi lɛ babaoo. (4 Mose 21:6) Yɛ be ko ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, akpata huhuuhu wielɔi atuatselɔi fe 14,700 ahiɛ. (4 Mose 16:49) No hewɔ lɛ, nyɛkahaa wɔkaa Yehowa tsuishitoo lɛ wɔkwɛa kɛtsɔ bulɛ ni wɔkɛhaŋ gbɛjianɔ ni eto kɛha wɔ lɛ nɔ.

21. (a) Mɛɛ ŋaawoo wiemɔ akɛ mumɔ kanya Paulo koni eŋma? (b) Taakɛ Yakobo 1:25 tsɔɔ lɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná miishɛɛ diɛŋtsɛ?

21 Beni eŋmaa wolo eyaha nanemɛi Kristofoi lɛ, Paulo kɛ kɔkɔbɔi ni eto naa lɛ ba naagbee kɛ ŋaawoo wiemɔ nɛɛ: “Shi afee amɛ enɛɛmɛi fɛɛ ni akɛto okadi aha wɔ, ni aŋma ni aŋɔbɔ wɔ kɔkɔ, wɔ mɛi ni je lɛ naagbee lɛ enina wɔ lɛ; bɔni afee ni mɔ ni susuɔ akɛ edamɔ shi lɛ akwɛ ehe ni ahi koni ekagbee shi.” (1 Korintobii 10:11, 12) Taakɛ Israelbii lɛ ji lɛ, wɔnine eshɛ jɔɔmɔi babaoo nɔ kɛjɛ Yehowa dɛŋ. Shi, ekaba kɔkɔɔkɔ akɛ wɔhiɛ aaakpa nɔ, ní wɔfee mɛi ni hiɛ esɔɔɔ nibii kpakpai ni Nyɔŋmɔ feɔ kɛhaa wɔ lɛ, tamɔ bɔ ni amɛfee lɛ. Kɛji akɛ shihilɛ mli yeyeeyefeemɔi nyɛ wɔnɔ lɛ, nyɛhaa wɔjwɛŋa shiwoi ni yɔɔ naakpɛɛ ni anaa yɛ e-Wiemɔ lɛ mli lɛ ahe. Eba akɛ wɔɔkai wekukpaa ni jara wa ni kã wɔkɛ Yehowa teŋ lɛ, ni wɔya nɔ wɔtsu Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ ni akɛwo wɔdɛŋ lɛ he nii. (Mateo 24:14; 28:19, 20) Gbɛ ni tamɔ nɛkɛ kɛ anɔkwa miishɛɛ baaba abaha wɔ kɛ̃, ejaakɛ Ŋmalɛi lɛ woɔ shi akɛ: “Mɔ ni maa eyi shi ekwɛɔ heyeli mla ni hi kɛwula shi lɛ mli, ni ekãa he, ni ejeee mɔ ni nuɔ ni ehiɛ kpaa nɔ, shi moŋ eji nɔyelɔ ni tsuɔ he nii lɛ, nakai mɔ lɛ aaajɔɔ lɛ yɛ enɔyeli lɛ mli.”—Yakobo 1:25.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛni baaha wɔtsɔmɔ mɛi ni nuɔ saji ni amɛhiɛ kpaa nɔ?

• Mɛni hewɔ toiboo kwraa ni aaafee aha Nyɔŋmɔ he hiaa lɛ?

• Te wɔɔfee tɛŋŋ ‘wɔjo ajwamaŋbɔɔ naa foi’?

• Mɛni esa akɛ efee wɔ subaŋ yɛ gbɛjianɔ ni Yehowa eto lɛ he?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Israelbii lɛ ahiɛ kpa nii wuji ni Yehowa fee kɛha amɛ lɛ nɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Yehowa webii etswa amɛfai shi akɛ amɛbaahiɛ jeŋba he tɛi ni nɔ kwɔlɔ lɛ amli