Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Te Ooofee Tɛŋŋ Oná Shika He Jwɛŋmɔ ní Ŋmɛɔ Pɛpɛɛpɛ?

Te Ooofee Tɛŋŋ Oná Shika He Jwɛŋmɔ ní Ŋmɛɔ Pɛpɛɛpɛ?

Te Ooofee Tɛŋŋ Oná Shika He Jwɛŋmɔ ní Ŋmɛɔ Pɛpɛɛpɛ?

Shika suɔmɔ kɛ ninamɔ he miishɛɛ ní ayɔɔ lɛ jeee nɔ̃ hee; nakai nɔŋŋ Biblia lɛ shiii ní etsĩii amɛ tã, tamɔ nɔ ni amɛji nibii heei ní nyɛsɛɛ nɛɛ dani abale. Amɛ́tsɛ waa diɛŋtsɛ. Nyɔŋmɔ kɛ famɔ ha Israelbii lɛ yɛ Mla lɛ mli akɛ: “Ohiɛ akakɔ̃ onaanyo shia . . . aloo nɔ ko ni ji onaanyo nɔ̃ nɔ.”—2 Mose 20:17.

ALE suɔmɔ ní ayɔɔ kɛha shika kɛ ninamɔ lɛ waa yɛ Yesu gbii lɛ amli. Susumɔ sanegbaa ní Yesu kɛ oblanyo ko ní ‘yɔɔ nii babaoo’ lɛ ná lɛ he amaniɛbɔɔ nɛɛ he okwɛ. “[Yesu kɛɛ] lɛ akɛ: Eshwɛo nɔ̃ kome lolo: yaahɔ̃ɔ nibii fɛɛ ní oyɔɔ lɛ ní oŋɔja ohiafoi, ni oooná jwetri yɛ ŋwɛi; ní oba obanyiɛ misɛɛ. Shi beni enu enɛ lɛ, eye ŋkɔmɔ naakpa, ejaakɛ eyɛ nii babaoo.”—Luka 18:18-23.

Shika He Jwɛŋmɔ Kpakpa

Shi kɛlɛ, ebaafee tɔmɔ akɛ aaamu sane naa akɛ Biblia lɛ buɔ shika diɛŋtsɛ loo bɔ ni akɛtsuɔ nii ahaa daa lɛ eko fɔ́. Biblia lɛ tsɔɔ akɛ shika haa mɔ hebuu diɛŋtsɛ kɛjɛɔ ohia kɛ naagbai ní fataa he kɛbaa lɛ amli, ni ehaa gbɔmɛi nyɛɔ amɛheɔ nibii ní he hiaa amɛ. Maŋtsɛ Salomo ŋma akɛ: “Nilee tamɔ hɔɔŋ, tamɔ bɔ ni shika hu tamɔ hɔɔŋ lɛ.” Ni: “Ŋmɔlɔ hewɔ aŋmɛɔ okpɔlɔ, ni wein haa hiɛkalɔi amii shɛɔ amɛhe, ni shika feɔ nɔ fɛɛ nɔ.”—Jajelɔ 7:12; 10:19.

Nyɔŋmɔ kpɛlɛɔ shika ní akɛtsuɔ nii yɛ gbɛ kpakpa nɔ lɛ nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yesu kɛɛ akɛ: “Nyɛŋɔa kutumpɔo mamona lɛ eko nyɛfea shieŋtsɛmɛi nyɛhaa nyɛhe.” (Luka 16:9) Nɔ ni fata enɛ he ji shika ní wɔkɛaaye too kɛha Nyɔŋmɔ anɔkwa jamɔ lɛ shweremɔ, ejaakɛ eka shi faŋŋ akɛ wɔbaasumɔ ní wɔna Nyɔŋmɔ ákɛ wɔ Shieŋtsɛ. Salomo diɛŋtsɛ nyiɛ etsɛ David nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ, ni ekɛ shika kɛ nibii ní jara wawai babaoo ha kɛha Yehowa sɔlemɔtsu lɛ maa. Famɔ kroko hu ní akɛha Kristofoi ji ní amɛkɛ heloonaa yelikɛbuamɔ aha mɛi ní ehia amɛ lɛ. Bɔfo Paulo kɛɛ akɛ: “Mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ ahĩa lɛ ahĩa nyɛ hu.” Ni ekɛfata he akɛ: “Nyɛbɔa gbɔfeemɔ he mɔdɛŋ.” (Romabii 12:13) Bei pii lɛ, enɛ kɔɔ shika kɛ nitsumɔ he. Shi kɛlɛ, shika suɔmɔ hu?

‘Jwiɛtɛi Suɔmɔ’

Paulo wie “shika suɔmɔ”—loo yɛ eshishinumɔ diɛŋtsɛ naa lɛ, ‘jwiɛtɛi suɔmɔ’—he babaoo beni eŋma wolo kɛyaha enaanyo Kristofonyo oblanyo Timoteo lɛ. Abaanyɛ ana Paulo ŋaawoo lɛ yɛ 1 Timoteo 6:6-19 lɛ. Ewie “shika suɔmɔ” he akɛ bɔ ni etsɔɔ heloonaa nibii ahesusumɔ lɛ mli eha lɛ fã. Wɔɔfee jogbaŋŋ akɛ wɔɔsusu Paulo wiemɔi ní jɛ mumɔŋ lɛ he jogbaŋŋ, yɛ bɔ ni adesai ashihilɛ maa shika nɔ mi waa ŋmɛnɛ lɛ hewɔ. Eka shi faŋŋ akɛ saji amlitaomɔ ní tamɔ nɛkɛ he yɛ sɛɛnamɔ ejaakɛ ejieɔ bɔ ni aaafee ní “[amɔ] anɔkwa wala lɛ mli” diɛŋtsɛ lɛ kpo faŋŋ.

Paulo bɔ kɔkɔ akɛ: “Nibii fɔji fɛɛ ashishifã ji shika suɔmɔ ní mɛi komɛi di sɛɛ ni amɛdũ gbɛ kɛjɛ hemɔkɛyeli lɛ mli, ni amɛkɛ piŋmɔi babaoo egbulɔ amɛhe lɛ.” (1 Timoteo 6:10) Ŋmalɛ nɛɛ ekɛɛɛ akɛ shika diɛŋtsɛ ji nɔ̃ fɔŋ—ni ŋmalɛ ko hu bɛ ní kɛɔ nakai. Nakai nɔŋŋ hu bɔfo lɛ ekɛɛɛ akɛ shika ji nɔ̃ titri ní kɛ “nibii fɔji” baa, aloo ákɛ shika ji naagba fɛɛ naagba ní baa lɛ shishifã. Shi moŋ—kɛ́ jeee shika suɔmɔ pɛ po lɛ—kɛlɛ, no baanyɛ afee nɔ ni kɛ “nibii fɔji” srɔtoi fɛɛ baa.

Kwɛmɔ Jogbaŋŋ yɛ Hiɛjoomɔ He

Esaaa akɛ anɔkwale ní eji akɛ abuuu shika diɛŋtsɛ fɔ́ yɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ baa bɔ ni Paulo kɔkɔbɔɔ lɛ he hiaa lɛ shi. Kristofoi ní bɔiɔ shika suɔmɔ námɔ lɛ nyɛɔ amɛgbeeɔ naagbai srɔtoi fɛɛ amli, ni amɛmli nɔ ni ehiii fe fɛɛ ji kpalaŋmɔ kɛmiijɛ hemɔkɛyeli lɛ he. Nɔ ni Paulo kɛɛ Kristofoi ni yɔɔ Kolose lɛ woɔ anɔkwale nɛɛ mli hewalɛ, akɛ: “No hewɔ lɛ nyɛgbea nyɛhe nii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ . . . akɔnɔ fɔŋ, kɛ hiɛjoomɔ ni ji wɔŋjamɔ lɛ.” (Kolosebii 3:5) Mɛɛ gbɛ nɔ hiɛkɔɔ, hiɛjoomɔ, loo “shika suɔmɔ” baanyɛ afee wɔŋjamɔ yɛ? Ani enɛ tsɔɔ akɛ eji tɔmɔ akɛ aaasumɔ ní aná shia ní da, loo kar hee, kɛ nitsumɔ ní sɛɛnamɔ babaoo yɔɔ mli? Dabi, nibii nɛɛ eko kwraa jeee nɔ̃ fɔŋ diɛŋtsɛ. Sanebimɔ lɛ ji akɛ: Mɛni ji tsui lɛ mli su ní haa mɔ lɛ sumɔɔ ní ená nibii nɛɛ ateŋ eko fɛɛ eko lɛ, ni ani amɛhe miihia lɛɛlɛŋ?

Abaanyɛ akɛ srɔto ní yɔɔ adebɔɔ naa akɔnɔ kɛ hiɛjoomɔ teŋ lɛ ato srɔto ní yɔɔ nsara mli la bibioo ní ashɛreɔ akɛhoɔ niyenii kɛ koo mli la ní miitso waa, ní shãa koo muu fɛɛ teŋ lɛ he. Akɔnɔ kpakpa ní sa jogbaŋŋ lɛ he baanyɛ aba sɛɛnamɔ. Ekanyaa wɔ ni wɔtsuɔ nii ni wɔwoɔ yibii kpakpai. Abɛi 16:26 lɛ kɛɔ akɛ: “Nitsulɔ lɛ hɔmɔ ní yeɔ lɛ lɛ wáa lɛ kɛtsuɔ nii, ejaakɛ edaa tsirɛɔ eyisɛɛ.” Shi hiɛjoomɔ yɛ oshara ni efiteɔ nii hu. Eji akɔnɔ ní anyɛɛɛ akudɔ lɛ.

Ekudɔmɔ ji naagba titri lɛ. Ani shika ní wɔbuaa naa, loo heloonaa nii ní wɔtaoɔ lɛ baatsu wɔhiamɔ nii ahe nii, aloo wɔhiamɔ nii lɛ baaha wɔtsɔmɔ nyɔji wɔha shika? No hewɔ ni Paulo wie akɛ kɛ́ mɔ ko ji ‘hiɛjoolɔ lɛ eji wɔŋjalɔ’ hu lɛ. (Efesobii 5:5) Hiɛjoomɔ ní wɔkɛaatao nɔ ko lɛ shishinumɔ diɛŋtsɛ tsɔɔ akɛ wɔŋmɛɛɔ wɔsuɔmɔnaa nii ahe wɔhaa no—ní tsɔɔ akɛ, wɔhaa etsɔɔ wɔ nuntsɔ, wɔ nyɔŋmɔ, nii ní wɔsɔmɔɔ. Ákɛ nɔ ni kɛ enɛ kpãaa gbee lɛ, Nyɔŋmɔ maa nɔ mi akɛ: “Kaaná nyɔŋmɔi krokomɛi yɛ misɛɛ.”—2 Mose 20:3.

Hiɛjoolɔi ní wɔɔji lɛ hu tsɔɔ akɛ wɔkɛ wɔhiɛ efɔ̃ɔɔ Nyɔŋmɔ nɔ akɛ ebaatsu shi ní ewo akɛ ebaaha wɔ nibii ní he hiaa wɔ lɛ he nii. (Mateo 6:33) Belɛ, hiɛjoomɔ bafeɔ he ní atsiɔ kɛjɛɔ Nyɔŋmɔ he. Yɛ shishinumɔ nɛɛ hu naa lɛ, eji “wɔŋjamɔ.” Ebɛ naakpɛɛ akɛ no hewɔ ni Paulo bɔ kɔkɔ waa yɛ he lɛ!

Yesu hu kɛ kɔkɔbɔɔ ní yɔɔ faŋŋ ha yɛ hiɛjoomɔ he. Ewo wɔ kita akɛ wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ koni wɔkaná akɔnɔ kɛha nɔ ko ní wɔbɛ: “Nyɛhiɛ ahia nyɛhe nɔ jogbaŋŋ yɛ hiɛjoomɔ hewɔ; ejaakɛ jeee gbɔmɔ nii ni ená ni eteke nɔ lɛ mli ewala yɔɔ.” (Luka 12:15) Taakɛ ŋmalɛ kuku nɛɛ kɛ Yesu abɛbua ní nyiɛ sɛɛ lɛ tsɔɔ lɛ, hiɛjoomɔ damɔ kwashiai ahemɔkɛyeli ní ayɔɔ akɛ nɔ ni he hiaa yɛ shihilɛ mli ji nifalɛ ní mɔ ko yɔɔ lɛ nɔ. Ebaanyɛ efee shika, gbɛhe, hewalɛ, loo nibii ní tamɔ nakai. Abaanyɛ akɛ hiɛjoomɔ atao nɔ fɛɛ nɔ ní nine baanyɛ ashɛ nɔ. Wɔjwɛŋmɔ ji akɛ, kɛ́ wɔná nakai nii lɛ, ebaaha wɔtsui anyɔ wɔmli. Shi taakɛ Biblia lɛ kɛ adesai aniiashikpamɔ tsɔɔ lɛ, Nyɔŋmɔ pɛ baanyɛ—ni ebaatsu—wɔhiamɔ nii diɛŋtsɛ lɛ ahe nii, taakɛ Yesu kɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ susu he lɛ.—Luka 12:22-31.

Ŋmɛnɛŋmɛnɛ jeŋ ní woɔ nihemɔ kɛ nihɔɔmɔ he hewalɛ nɛɛ he esa waa kɛ hiɛjoomɔ henumɔi akanyamɔ. Akɛni enáa mɛi pii anɔ hewalɛ yɛ gbɛ ní yɔɔ nigii, shi kɛlɛ emli wa waa nɔ hewɔ lɛ, ehaa amɛheɔ amɛyeɔ akɛ nɔ fɛɛ nɔ ní amɛyɔɔ lɛ faaa. Esa akɛ amɛná babaoo, nɔ ni dara, ní hi fe nɔ ni amɛyɔɔ lɛ. Eyɛ mli akɛ wɔnyɛŋ wɔkpa gbɛ akɛ wɔɔtsake jeŋ ní ebɔle wɔhe lɛ moŋ, shi te wɔɔfee tɛŋŋ ní wɔ diɛŋtsɛ wɔte shi wɔshi nɛkɛ subaŋ nɛɛ?

Mii ní Aaashɛ Nɔ ni Ayɔɔ lɛ He Aloo Hiɛjoomɔ Mpleshii

Paulo tsɔɔ nɔ kroko ní wɔkɛaato hiɛjoomɔ najiaŋ, ni ji wɔmii ní aaashɛ nɔ ni wɔyɔɔ lɛ he. Ekɛɛ akɛ: “Shi kɛ́ wɔyɛ ŋmãa kɛ hehaanii kɛkɛ lɛ, esa akɛ wɔmii ashɛ he.” (1 Timoteo 6:8) Ekolɛ bɔ ni ewie nɔ̃ pɛ ní he hiaa wɔ—“ŋmãa kɛ hehaanii”—ahe eha nɛɛ baafee tamɔ nɔ ni eyɛ mlɛo tsɔ loo nilee bɛ mli. Mɛi pii kwɛɔ tɛlivishiŋ nɔ nibii ní tsɔɔ bɔ ni nikwɛlɔi yasaraa mɛi ní ehe gbɛi waa ní yɔɔ shiai wuji fɛfɛji amli lɛ ni amɛkɛjieɔ amɛhiɛtserɛ. Jeee no ji gbɛ ní aaatsɔ nɔ ní mii ashɛ nɔ ni ayɔɔ lɛ he.

Yɛ anɔkwale mli lɛ, abiii ní Nyɔŋmɔ tsuji ahi ohia shihilɛ ní amɛ diɛŋtsɛ amɛkɛaaba amɛnɔ lɛ mli. (Abɛi 30:8, 9) Shi kɛlɛ, Paulo miikai wɔ nɔ ni ji ohia diɛŋtsɛ: niyenii, hehaanɔ, kɛ wɔɔhe ní sa kɛha he ni mɔ lɛ yɔɔ lɛ, ní enine nyɛɛɛ ashɛ nɔ yɛ eshihilɛ mli lɛ. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kɛ́ wɔyɛ nakai nibii lɛ, no lɛ wɔyɛ nɔ ni wɔɔdamɔ nɔ ní wɔmii ashɛ nii ní wɔyɔɔ lɛ he.

Ani bɔ ni Paulo wie wɔmii ní aaashɛ nii ní wɔyɔɔ lɛ he eha nɛɛ jɛ anɔkwayeli mli? Ani eeenyɛ eba akɛ wɔmii baanyɛ ashɛ daa gbi shihilɛ mli hiamɔ nii—niyenii, hehaanɔ, kɛ wɔɔhe kɛkɛ ní wɔyɔɔ lɛ he lɛɛlɛŋ? Bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, Paulo baale. Lɛ diɛŋtsɛ ená ninamɔ kɛ hegbɛi krɛdɛɛi ní mɛi ni yɔɔ gbɛhei yɛ Yudafoi akutsei amli lɛ náa, kɛ Roma maŋnyo ní aji lɛ mli niiashikpamɔ. (Bɔfoi lɛ Asaji 22:28; 23:6; Filipibii 3:5) Paulo kɛ jaramɔ shihilɛi ní mli wa waa kpe yɛ emaŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔi lɛ hu mli. (2 Korintobii 11:23-28) Yɛ enɛɛmɛi fɛɛ mli lɛ, ekase nɔ titri ko ní ye ebua lɛ ní ha etee nɔ ehiɛ emii ni shɛɔ enii ní eyɔɔ lɛ he lɛ mli. Mɛni ji no?

“Mihe Ehomɔ”

Paulo tsɔɔ mli yɛ ewoji lɛ ekome mli akɛ: “Mile ohia mli shihilɛ, ni mile nii amli shihilɛ hu; mihe ehomɔ yɛ nɔ fɛɛ nɔ kɛ nii fɛɛ mli: tɔɔ jio, hɔmɔ jio, ninamɔ jio, ohia jio.” (Filipibii 4:12) Paulo yɛ hekɛnɔfɔɔ waa, eyɛ gbɛkpamɔ kpakpa waa diɛŋtsɛ! Ebaafee mlɛo akɛ aaasusu akɛ beni eŋmala wiemɔi nɛɛ, no mli lɛ eyɛ ogbɔjɔ shihilɛ mli, shi jeee nakai eji. No mli lɛ awo lɛ tsuŋ yɛ Roma!—Filipibii 1:12-14.

Yɛ nakai anɔkwa sane ní haa mɔ he jɔ̃ɔ ehe lɛ hewɔ lɛ, nɛkɛ ŋmalɛ kuku nɛɛ wieɔ sane ní kɔɔ wɔmii ní aaashɛ nɔ ni wɔyɔɔ lɛ he, jeee yɛ heloonaa nibii agbɛfaŋ pɛ, shi yɛ shihilɛi amli hu lɛ he yɛ gbɛ ní hewalɛ yɔɔ mli nɔ. Ninamɔ loo jaramɔ shihilɛ ní tekeɔ nɔ lɛ baanyɛ aka nɔ ni wɔbuɔ akɛ ehe hiaa klɛŋklɛŋ lɛ akwɛ. Paulo wie mumɔŋ nibii ní yɔɔ ní ha emii shɛ nii ní eyɔɔ lɛ he, ní heloonaa shihilɛ ní eyɔɔ mli lɛ kɔɔɔ he eko lɛ he, akɛ: “Minyɛɔ nii fɛɛ mifeɔ yɛ [Nyɔŋmɔ] mɔ ni wajeɔ mi” lɛ mli. (Filipibii 4:13) Yɛ nɔ̃ najiaŋ ní Paulo kɛ ehiɛ aaafɔ̃ nii ní eyɔɔ lɛ nɔ, pii loo fioo lɛ, aloo shihilɛi ní eyɔɔ mli lɛ nɔ, ekpakpa loo efɔŋ lɛ, ekɛ ehiɛ fɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ kɛha ehiamɔ nii ahe nitsumɔ. Nɔ ni jɛ mli ba ji emii ní shɛ nii ní eyɔɔ lɛ he.

Paulo nɔkwɛmɔnɔ lɛ he miihia waa kɛha Timoteo. Bɔfo lɛ wo nakai oblanyo lɛ hewalɛ ní edi shihilɛ gbɛ ní kɛ Nyɔŋmɔ jamɔ hetuu-kɛhamɔ kɛ ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa ní bɛŋkɛ kpaakpa yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe dani ninamɔ baa lɛ sɛɛ. Paulo kɛɛ akɛ: “Shi bo lɛ, Oo Nyɔŋmɔ gbɔmɔ, joo nibii nɛɛ anaa foi, ní onyiɛ jalɛ, Nyɔŋmɔ jamɔ, hemɔkɛyeli, suɔmɔ, tsuishiŋmɛɛ kɛ mlijɔlɛ sɛɛ.” (1 Timoteo 6:11) Ekolɛ Timoteo ji mɔ ni ekɛwie nakai wiemɔi lɛ moŋ, shi ekɔɔ mɔ fɛɛ mɔ ní sumɔɔ ní ewo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam, ní ená miishɛɛ shihilɛ diɛŋtsɛ lɛ he.

Ehe bahia ní Timoteo hiɛ ahi ehe nɔ yɛ hiɛjoomɔ he tamɔ bɔ ni Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo hu ji lɛ. Eyɛ faŋŋ akɛ, no mli lɛ heyelilɔi niiatsɛmɛi yɛ Efeso asafo lɛ mli, he ni eyɔɔ beni Paulo ŋma wolo lɛ eyaha lɛ lɛ. (1 Timoteo 1:3) Paulo kɛ Kristo he sanekpakpa lɛ tee jarayeli maŋtiase ní yɔɔ nii waa nɛɛ mli, ni etsake mɛi pii. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ mɛnɛɛmɛi ateŋ mɛi pii ji niiatsɛmɛi, taakɛ eji yɛ mɛi komɛi agbɛfaŋ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli ŋmɛnɛ lɛ.

Belɛ, yɛ nitsɔɔmɔ ní yɔɔ 1 Timoteo 6:6-10 lɛ hewɔ titri lɛ, sanebimɔ lɛ ji akɛ: Mɛni esa akɛ mɛi ní yɔɔ shika babaoo lɛ afee kɛji amɛmiisumɔ ní amɛwo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam lɛ? Paulo kɛɛ akɛ esa akɛ amɛje shishi kɛjɛ amɛsubaŋ mlipɛimɔ nɔ. Shika nyɛɔ ehaa anáa henumɔi akɛ aná he jogbaŋŋ bɔ ni sa. Paulo kɛɛ akɛ: “Niiatsɛmɛi ni yɔɔ je nɛŋ lɛ, wo amɛ kitã ni amɛkajwɛŋ nii wuji, ni amɛkaŋɔ amɛhiɛ hu amɛfɔ̃ nifalɛ ni bɛ shweshweeshwe lɛ nɔ, shi moŋ Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ nɔ, mɔ hu ni ŋɔɔ nibii fɛɛ ehaa wɔ babaoo, akɛ wɔye mli ŋɔɔmɔ lɛ.” (1 Timoteo 6:17) Esa akɛ niiatsɛmɛi lɛ akase bɔ ni amɛkɛ amɛhiɛ efɔ̃ŋ amɛshika lɛ nɔ; esa akɛ amɛkɛ amɛhiɛ afɔ̃ Nyɔŋmɔ, mɔ ni ji ninamɔ fɛɛ ninamɔ shishijee jɛɛhe lɛ nɔ.

Shi subaŋ ji tsabaa ní baaha aye omanye lɛ fã ko kɛkɛ. Yɛ naagbee lɛ, esa akɛ Kristofoi niiatsɛmɛi lɛ kɛ amɛninamɔ lɛ atsu nii yɛ nilee mli. Paulo wo ŋaa akɛ: ‘Amɛfee ejurɔ, amɛtsɔmɔ niiatsɛmɛi yɛ ejurɔfeemɔi agbɛfaŋ, amɛsumɔ nihamɔ, amɛnine akpɔ.’—1 Timoteo 6:18.

“Anɔkwa Wala Lɛ”

Oti titri ni yɔɔ Paulo ŋaawoo lɛ mli ji akɛ ehe miihia ní wɔkai wɔhe yɛ husu ní yɔɔ heloonaa nibii ahe sɛɛnamɔ he lɛ he. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Niiatsɛ nii lɛ ji emɔɔ ní wa, ni lɛ diɛŋtsɛ ejwɛŋmɔ naa lɛ etamɔ gbogbo grɔŋŋ.” (Abɛi 18:11) Hɛɛ, yɛ naagbee lɛ, shweshweeshwefeemɔ ní ninamɔ baanyɛ ekɛba lɛ feɔ nɔ ni asusuɔ kɛkɛ, ni yɛ anɔkwale mli lɛ elakaa mɔ. Eji tɔmɔ akɛ wɔɔha wɔshihilɛ ama nomɛi anɔ moŋ fe Nyɔŋmɔ nɔkpɛlɛmɔ ní wɔɔná lɛ nɔ.

Bɔ ni nɔmimaa bɛ heloonaa ninamɔ he lɛ haa efeɔ nɔ ni waaa kwraa akɛ wɔkɛ wɔhiɛ aaafɔ̃ nɔ. Esa akɛ anɔkwa hiɛnɔkamɔ adamɔ nɔ ko ní he wa, ni shishinumɔ yɔɔ mli, ní hiɔ shi daa nɔ. Kristofoi ahiɛnɔkamɔ damɔ Bɔlɔ lɛ, ni ji Yehowa Nyɔŋmɔ, kɛ naanɔ wala he shiwoo ní ekɛha lɛ nɔ. Yɛ be mli ni eji anɔkwale akɛ shika nyɛŋ ahe miishɛɛnamɔ lɛ, eji anɔkwale babaoo po akɛ shika nyɛŋ ahere mɔ yiwala. Nyɔŋmɔ mli hemɔkɛyeli ní wɔyɔɔ lɛ pɛ baanyɛ aha wɔná nakai hiɛnɔkamɔ lɛ.

No hewɔ lɛ, niiatsɛmɛi ji wɔ jio, ohiafoi ji wɔ jio, nyɛhaa wɔtiua shihilɛ gbɛ ní baaha wɔtsɔmɔ “[niiatsɛmɛi] yɛ Nyɔŋmɔ gbɛfaŋ” lɛ sɛɛ. (Luka 12:21) Nɔ ko bɛ ní jara wa fe shidaamɔ kpakpa ní wɔɔná yɛ Bɔlɔ lɛ hiɛ. Mɔdɛŋ fɛɛ ní wɔɔbɔ koni wɔhiɛ mli daa lɛ baafee ‘jwetri ní wɔmiibɔ wɔha wɔhe, koni efee shishitoo kpakpa eha be ní baaba lɛ, koni wɔmɔ anɔkwa wala lɛ mli kpɛŋŋ.’—1 Timoteo 6:19.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Paulo kase nɔ̃ diɛŋtsɛ ní haa mɔ mii shɛɔ enii ní eyɔɔ lɛ he

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 8]

Wɔbaanyɛ wɔha wɔmii ashɛ nii ní wɔyɔɔ lɛ he