Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kaaha Yiŋkɔshikɔshifeemɔi Miifite Ohemɔkɛyeli

Kaaha Yiŋkɔshikɔshifeemɔi Miifite Ohemɔkɛyeli

Kaaha Yiŋkɔshikɔshifeemɔi Miifite Ohemɔkɛyeli

Gbi ko lɛ, osusu akɛ oyɛ hewalɛ. Enɔ jetsɛremɔ lɛ onu he akɛ obɛ hewalɛ. Trukaa lɛ, onáaa hewalɛ loo onyɛɛɛ kwraa. Oyitso miigba bo ni ohe wojiaŋ miiwa ohe. Mɛni eba? Muawai ni he yɔɔ oshara ebote omli ni amɛye ogbɔmɔtso lɛ hebuu nibii lɛ awui ni amɛtutua gbɔmɔtso lɛ hei ni he hiaa lɛ. Kɛji atsaaa lɛ, ekolɛ nɛkɛ muawai ni tutuaa mɔ nɛɛ baafite ogbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ kwraa—ebaagbe bo po.

YƐ ANƆKWALE mli lɛ, kɛji obɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa ni hela ko mɔ bo lɛ, ehaa onuɔ he waa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Peter Wingate ni ŋmalaa tsofafeemɔ he woji lɛ kɛɛ akɛ, kɛji ogbɔmɔtso lɛ gbɔjɔ kɛtsɔ niyenii kpakpa ni onáaa oye nɔ lɛ, nɔ ni baaha onyɛ odamɔ naa lɛ “baa shi aahu akɛ hela fioo ni aaamɔ bo lɛ baanyɛ ekɛ gbele aba.”

Akɛni nakai ji sane lɛ hewɔ lɛ, namɔ baahala akɛ ebaahi he ni niyenii he wa yɛ? Eeenyɛ eba akɛ ofeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni ooonyɛ ni onyɛ oye nii jogbaŋŋ koni ohi shi yɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ mli. Ekolɛ ofeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni obaanyɛ koni okɛtsĩ helai ni muawai kɛtsɛŋeɔ mɔ lɛ naa. Shi kɛlɛ, ani okɛ nakai henɔkwɛmɔ lɛ nɔŋŋ tsuɔ nii kɛji ebalɛ akɛ okã he ni ‘ohe awa yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli’? (Tito 2:2) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ani ofee klalo yɛ oshara ni yiŋkɔshikɔshifeemɔ ni yeɔ awui nigii kɛbaa lɛ he? Enɛɛmɛi baanyɛ atutua ojwɛŋmɔ kɛ otsui yɛ gbɛ ni waaa kwraa nɔ, ni efite ohemɔkɛyeli kɛ wekukpaa ni kã okɛ Yehowa teŋ lɛ. Etamɔ nɔ ni mɛi komɛi ahiɛ bɛ amɛhe nɔ yɛ oshara nɛɛ he. Amɛŋmɛɔ amɛhe amɛhaa yiŋkɔshikɔshifeemɔ yɛ gbɛ ni waaa kwraa nɔ kɛtsɔ hɔmɔ ni amɛhaa egbeɔ amɛ yɛ mumɔŋ lɛ nɔ. Ani eeenyɛ eba akɛ oofee nakai?

Yiŋkɔshikɔshifeemɔ—Ani Be Fɛɛ Be Ehiii?

Yɛ anɔkwale mli lɛ, jeee yiŋkɔshikɔshifeemɔi fɛɛ ehiii. Bei komɛi lɛ, ehe bahiaa ni ojwɛŋ nɔ ko he aahu kɛyashi obaaná nɔmimaa yɛ emli anɔkwalei lɛ ahe dani ohe oye. Jamɔ mli ŋaawoo ni tsɔɔ akɛ ohe oye kɛkɛ ni oyiŋ akafee bo kɔshikɔshi yɛ nɔ ko he lɛ ji oshara kɛ lakamɔ. Eji anɔkwale, Biblia lɛ wieɔ akɛ suɔmɔ “heɔ nii fɛɛ eyeɔ.” (1 Korintobii 13:7) Kristofonyo ni yɔɔ suɔmɔ lɛ efee klalo lɛɛlɛŋ akɛ ebaahe mɛi ni ejie amɛhe kpo akɛ mɛi ni anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ amɛnɔ yɛ be ni eho lɛ aye. Shi Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ hu bɔ kɔkɔ eshi ‘wiemɔ fɛɛ wiemɔ ni abaahe aye’ lɛ he. (Abɛi 14:15) Bei pii lɛ, mɔ ko tsutsu nifeemɔ haa anáa yiŋtoo ni sa ni aaadamɔ nɔ kɛha yiŋkɔshikɔshifeemɔ. Biblia lɛ bɔɔ kɔkɔ akɛ: “Kɛ́ [apasafolɔ] wie dɔkɔbii lɛ, kaahe lɛ oye.”—Abɛi 26:24, 25.

Bɔfo Yohane hu bɔ Kristofoi kɔkɔ eshi hemɔkɛyeli ni abiii he sane lɛ he. Eŋma akɛ: “Nyɛkahea mumɔ fɛɛ mumɔ nyɛyea. Shi moŋ nyɛkaa mumɔi lɛ nyɛkwɛa akɛ Nyɔŋmɔ mli amɛjɛ lo.” (1 Yohane 4:1) Ekolɛ “wiemɔ” ko ni ji tsɔɔmɔ loo susumɔ lɛ baaje kpo akɛ nɔ ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ. Shi ani ejɛ eŋɔɔ lɛɛlɛŋ? Yiŋkɔshikɔshifeemɔ kpo ni ooojie, loo hemɔkɛyeli naa ni oootsi lɛ baanyɛ afee hebuu diɛŋtsɛ ejaakɛ, taakɛ bɔfo Yohane wie lɛ, “shishiulɔi pii eba je lɛ mli.”—2 Yohane 7.

Yiŋkɔshikɔshifeemɔ ni Bɛ Shishitoo Nɔ

Hɛɛ, anɔkwa saji lɛ amlipɛimɔ ni afeɔ yɛ anɔkwayeli kɛ heshibaa mli koni akɛna anɔkwale lɛ he miihia be fɛɛ be. Shi kɛlɛ, enɛ tamɔɔɔ yiŋkɔshikɔshifeemɔ ni bɛ shishitoo nɔ ni fiteɔ nii ni aaaŋmɛ gbɛ ni eda yɛ jwɛŋmɔ kɛ tsui lɛ mli—yiŋkɔshikɔshifeemɔ ni baanyɛ aha wɔhemɔkɛyelii ni ma shi shiŋŋ kɛ wekukpai lɛ aya sha shi. Atsɔɔ nɛkɛ yiŋkɔshikɔshifeemɔ nɛɛ shishi akɛ “yiŋkɔshikɔshifeemɔ ni yɔɔ hemɔkɛyeli he loo susumɔ ni bei pii lɛ egbaa yiŋkpɛɛfeemɔ naa.” Ani okaiɔ bɔ ni fee ni Satan fite Hawa jwɛŋmɔ kɛ yiŋkɔshikɔshifeemɔ ni kɔɔ Yehowa he lɛ? Ebi akɛ: “Lɛɛlɛŋ, Nyɔŋmɔ kɛɛ akɛ: Nyɛkaye trom lɛ mli tsei ayibii lɛ fɛɛ eko lɛ?” (1 Mose 3:1) Yiŋkɔshikɔshifeemɔ ni nakai sanebimɔ ni tamɔ nɔ ni nɔ ko bɛ he lɛ gbá eyiŋkpɛɛfeemɔ naa. No ji gbɛ̀i diɛŋtsɛ ni Satan kɛtsuɔ nii lɛ ateŋ eko. Tamɔ mɔ ko ni ŋmalaa heguɔgbee woji, ehe esa yɛ wiemɔi ni bɛ tɛ̃ɛ ni esaaa kɛ nitsumɔ, saji ni jeee anɔkwale kɛmɔ shi, kɛ amalei. Satan efite wekukpaai kpakpai babaoo kɛtsɔ yiŋkɔshikɔshifeemɔ ni yɔɔ nigii ni ekɛtsuɔ nii yɛ nakai gbɛ nɔ lɛ nɔ.—Galatabii 5:7-9.

Bɔfo Yakobo nu hewalɛ ni fiteɔ nii ni nɛkɛ yiŋkɔshikɔshifeemɔ henɔ nɛɛ ji lɛ shishi yɛ faŋŋ mli. Eŋma yɛ hegbɛ fɛfɛo ni wɔyɔɔ ni wɔkɛaabɛŋkɛ Nyɔŋmɔ be fɛɛ be kɛha yelikɛbuamɔ yɛ kaa be mli lɛ he. Shi, Yakobo bɔ kɔkɔ akɛ, kɛji oosɔle ooha Nyɔŋmɔ lɛ, ‘kpa fai yɛ hemɔkɛyeli mli, kaaje nɔ ko nɔ ko he ŋwane.’ Yiŋkɔshikɔshifeemɔ yɛ wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa lɛ mli lɛ feɔ wɔ ‘tamɔ ŋshɔke ní kɔɔyɔɔ tswaa kɛyaa kɛbaa.’ Wɔbafeɔ tamɔ ‘jwɛŋmɔi enyɔnyɔtsɛ ko ní fĩii shi yɛ egbɛ̀i fɛɛ mli.’ (Yakobo 1:6, 8) Wɔnáa yiŋkɔshikɔshifeemɔ yɛ hemɔkɛyeli ni haaa wɔnyɛ wɔkpɛ wɔyiŋ lɛ he. Kɛkɛ lɛ, taakɛ eba yɛ Hawa nɔ lɛ, wɔbafeɔ mɛi ni daimonioi atsɔɔmɔi kɛ jeŋ nilee srɔtoi fɛɛ nyɛɔ eyeɔ wɔ awui.

Ní Wɔɔhiɛ Mumɔŋ Gbɔmɔtsoŋ Hewalɛ Kpakpa Mli

Belɛ, te wɔbaafee tɛŋŋ wɔbu wɔhe kɛjɛ yiŋkɔshikɔshifeemɔ ni fiteɔ nii lɛ he? Hetoo lɛ ji nɔ ni sa kadimɔ waa: kɛtsɔ shiŋŋ-feemɔ ni wɔkɛaakpoo Satan lakamɔ wiemɔi lɛ nɔ, ni wɔkɛ wɔhe aha gbɛjianɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ kɛmɔ shi koni no aha ‘wɔdamɔ shi shiŋŋ yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli.’—1 Petro 5:8-10.

Nɔ ni he hiaa titri ji aŋkro mumɔŋ niyeli kpakpa. Niŋmalɔ Wingate ni atsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Be mli ni gbɔmɔtso lɛ jɔɔ ehe tete po lɛ hewalɛ kã he ehe miihia lɛ kɛha tsofafeemɔ mli nifeemɔi kɛ agbɛnɛ kɛha nibii ni hiɛ gbɔmɔ wala lɛ he nitsumɔ; ni ehe miihia ni atsake gbɔmɔtso lɛ fãi komɛi ahe nibii babaoo lɛ be fɛɛ be.” Nakai nɔŋŋ eji yɛ wɔmumɔŋ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ lɛ gbɛfaŋ. Kɛ wɔnaaa mumɔŋ niyeli be fɛɛ be lɛ, wɔhemɔkɛyeli lɛ, ni tamɔ gbɔmɔtso ni ahaaa lɛ niyenii lɛ, baafite fiofio ni yɛ naagbee mli lɛ ebaagbo. Yesu Kristo ma enɛ nɔ mi beni ewie akɛ: “Jeee aboloo kɛkɛ haa gbɔmɔ yi naa wala; shi moŋ wiemɔ fɛɛ wiemɔ ni jɛɔ [Yehowa, NW] daaŋ lɛ.”—Mateo 4:4.

Susumɔ he okwɛ. Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, te wɔfee tɛŋŋ wɔtswa hemɔkɛyeli ni ma shi shiŋŋ wɔma shi? Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Hemɔkɛyeli lɛ sane toiboo mli jɛɔ.” (Romabii 10:17) Eetsɔɔ akɛ yɛ shishijee mli lɛ wɔtswa wɔhemɔkɛyeli kɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ Yehowa mli, eshiwoi, kɛ egbɛjianɔtoo lɛ nɔ kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni wɔkɛlɛɔ wɔhe lɛ nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, jeee nibii ni wɔnu lɛ fɛɛ kɛkɛ wɔhe wɔye. Wɔfee nɔ ni gbɔmɛi ni yɔɔ Beroia maŋ lɛ mli lɛ fee lɛ. ‘Wɔkpa Ŋmalɛi lɛ amli daa wɔkwɛ akɛ nibii nɛɛ yɛ mli nakai lo.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 17:11) ‘Wɔyoo nii ni ji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpakpai ní sa ehiɛ jogbaŋŋ ní hi kɛwula shi lɛ’ ni wɔka nii fiaa wɔkwɛ akɛ nɔ ni wɔnu lɛ ji anɔkwale. (Romabii 12:2; 1 Tesalonikabii 5:21) Kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa nɛɛ, eka shi faŋŋ akɛ wɔku sɛɛ wɔwaje wɔhemɔkɛyeli lɛ akɛni wɔbana yɛ faŋŋ mli akɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ kɛ eshiwoi lɛ efeee efolo kɔkɔɔkɔ lɛ hewɔ.—Yoshua 23:14; Yesaia 55:10, 11.

Kaaha Hɔmɔ Miiye Bo yɛ Mumɔŋ

Amrɔ nɛɛ kaa lɛ ji ni wɔhiɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ mli koni wɔkpoo hemɔkɛyeli he yiŋkɔshikɔshifeemɔ fɛɛ yiŋkɔshikɔshifeemɔ, ni baanyɛ aye hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa kɛ egbɛjianɔtoo lɛ mli lɛ awui. Bɔni afee ni wɔnyɛ wɔtsu enɛ he nii lɛ, esa akɛ wɔya nɔ wɔpɛi Ŋmalɛi lɛ amli daa. Bɔfo Paulo bɔ kɔkɔ akɛ: “Naagbee gbii lɛ anɔ lɛ mɛi komɛi [ni etamɔ nɔ ni shishijee mli lɛ amɛhiɛ hemɔkɛyeli ni mli wa lɛ] aaakwa hemɔkɛyeli lɛ, ni amɛkɛ amɛhe aaayakpɛtɛ lakamɔ mumɔi kɛ daimonioi atsɔɔmɔi ahe.” (1 Timoteo 4:1) Nɛkɛ lakamɔ wiemɔi kɛ tsɔɔmɔi nɛɛ teɔ yiŋkɔshikɔshifeemɔi ashi yɛ mɛi komɛi ajwɛŋmɔi amli ni etsiɔ amɛ kɛjɛɔ Nyɔŋmɔ he. Mɛni ji wɔhebuu nɔ̃ lɛ? Ni wɔya nɔ ‘wɔkɛ hemɔkɛyeli kɛ tsɔɔmɔ kpakpa ni wɔnyiɛ sɛɛ lɛ wiemɔi lɛ alɛ wɔ he.’—1 Timoteo 4:6.

Shi dɔlɛ sane ji akɛ, ŋmɛnɛ mɛi komɛi halaa akɛ amɛkɛ ‘hemɔkɛyeli wiemɔi lɛ elɛŋ amɛhe’—kɛji nakai niyenii lɛ ebafee nɔ ni nine shɛɔ nɔ yaka tete po. Taakɛ bɔ ni mɛi ni ŋmala Abɛi awolo lɛ ateŋ mɔ kome tsɔɔ lɛ, mumɔŋ niyenii kpakpa baanyɛ abɔle wɔhe kɛkpe, taakɛ eji lɛ, mumɔŋ okpɔlɔŋmɛɛ, ni yɛ anɔkwale mli lɛ eyeŋ niyenii lɛ lolo koni egbɛlɛ.—Abɛi 19:24; 26:15.

Enɛ yɛ oshara. Niŋmalɔ Wingate kɛɛ akɛ: “Kɛ gbɔmɔtso lɛ bɔi lɛ diɛŋtsɛ eniyenii amli nui lɛ gbalamɔ nɔŋŋ lɛ, egbɔmɔtso lɛ jeɔ shishi epiŋɔ.” Kɛji niyenii hɔmɔ miiye bo lɛ, ogbɔmɔtso lɛ jeɔ shishi ekɛ mu ni ebua naa eto yɛ gbɔmɔtso lɛ mli fɛɛ lɛ tsuɔ nii. Kɛji etã yɛ jɛɛhei nɛɛ, gbɔmɔtso lɛ jeɔ shishi egbalaa niyenii amli nui ni he hiaa kɛha dalɛ ni yaa nɔ daa kɛ gbɔmɔtso lɛ fã saamɔ lɛ. Gbɔmɔtso lɛ mli nibii ni he hiaa waa lɛ jeɔ shishi egbɔjɔɔ. Kɛkɛ lɛ ogbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ baa shi oyayaayai.

Nakai ji bɔ ni eba lɛ yɛ mumɔŋ shishinumɔ naa yɛ mɛi komɛi anɔ yɛ mra be mli Kristofoi asafo lɛ mli. Amɛbɔ mɔdɛŋ koni amɛkɛ mumɔŋ niyenii ni eshwɛ lɛ alɛ amɛhe. Ekolɛ, amɛkpoo teemɔŋ nikasemɔ, ni amɛbafee mɛi ni egbɔjɔ yɛ mumɔŋ. (Hebribii 5:12) Bɔfo Paulo tsɔɔ oshara ni yɔɔ nakai feemɔ mli beni eŋma kɛyaha Hebribii Kristofoi lɛ akɛ: “Esa akɛ wɔmɔ nii ni wɔnu lɛ mli ni awa, koni wɔkakplaŋ kɛjɛ he be ko.” Ele bɔ ni eyɔɔ mlɛo ha akɛ abaakplaŋ kɛyabote sui gbohii amli kɛji “wɔbuuu nɛkɛ yiwalaheremɔ kpeteŋkpele nɛɛ.”—Hebribii 2:1, 3.

Miishɛɛ sane ji akɛ, mɔ ko ni miiye kwashiɔkɔ lɛ tamɔɔɔ mɔ ko ni he miiye loo etã loo. Nakai nɔŋŋ hu, ekolɛ ebafeŋ faŋŋ amrɔ nɔŋŋ akɛ mɔ ko miipiŋ kɛmiijɛ mumɔŋ hɔmɔ ni gbeɔ mɔ mli. Abaanyɛ ana bo akɛ mɔ ko ni yɛ jogbaŋŋ yɛ mumɔŋ kɛji olɛɛɛ ohe jogbaŋŋ tete po—shi yɛ be kukuoo mli! Yɛ anɔkwale mli lɛ obaagbɔjɔ yɛ mumɔŋ, obaaje yiŋkɔshikɔshifeemɔ ni bɛ shishitoo ni yɔɔ faŋŋ shishi, ni onyɛŋ opele hemɔkɛyeli lɛ he. (Yuda 3) Ole akɛ—kɛji mɔ ko mɔ ko nyɛɛɛ afee tete po lɛ—he ni okɛ o-aŋkro mumɔŋ niyenii lɛ eshɛ yɛ anɔkwale mli lɛ baanyɛ afee.

No hewɔ lɛ, yaa nɔ kɛ o-aŋkro nikasemɔ lɛ. Wuu oshi yiŋkɔshikɔshifeemɔ kɛ ekãa diɛŋtsɛ. Ní abaakpoo nɔ ko tamɔ helai bibii, ni afeee nɔ ko yɛ yiŋkɔshikɔshifeemɔ ni kɛ yeyeeyefeemɔ baa daa gbi lɛ he lɛ baanyɛ ekɛ oshara aba. (2 Korintobii 11:3) ‘Ani wɔyɛ naagbee gbii lɛ amli lɛɛlɛŋ? Ani obaanyɛ ohé nɔ fɛɛ nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ lɛ oye? Ani Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ nɛ lɛɛlɛŋ?’ Satan baasumɔ ni étee yiŋkɔshikɔshifeemɔi ni tamɔ enɛɛmɛi ashi yɛ ojwɛŋmɔ mli. Kaaŋmɛ gbɛ ni anyagbafeemɔ yɛ mumɔŋ niyenii he lɛ miiha oogbee eshishiumɔ tsɔɔmɔi lɛ amli. (Kolosebii 2:4-7) Nyiɛmɔ ŋaawoo ni akɛha Timoteo lɛ sɛɛ. Feemɔ nikaselɔ ní kaseɔ “ŋmalɛi krɔŋkrɔŋi lɛ” jogbaŋŋ bɔni afee ni onyɛ ‘ohi shi yɛ nii ni okase ni oyɔɔ hewalɛ yɛ nɔ lɛ naa.’—2 Timoteo 3:13-15.

Ekolɛ yelikɛbuamɔ he baahia bo koni onyɛ ofee enɛ. Niŋmalɔ ni atsɛ ewiemɔ yisɛɛ kɛtsɔ hiɛ lɛ tee nɔ ni ekɛɛ akɛ: “Hɔmɔ ni gbeɔ mɔ ni naa wa waa lɛ baanyɛ aye gbɔmɔtso lɛ fã ni gbɛlɛɔ nii lɛ awui waa kɛtsɔ niyenii amli hewalɛi kɛ hiamɔ nibii krokomɛi ni enáaa lɛ nɔ aahu akɛ amɛnyɛŋ amɛgbɛlɛ niyenii ko niyenii ko kɛji akɛha amɛ. Ekolɛ niyenii ni ebiɔ gbɛlɛmɔ fioo he baahia gbɔmɛi ni yɔɔ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ be fioo ko.” Kwɛmɔ krɛdɛɛ he miihia koni anyɛ atsu nibii ni ejɛ hɔmɔ ni aha eye gbɔmɔtso lɛ mli kɛba lɛ. Nakai nɔŋŋ hu, yelikɛbuamɔ babaoo kɛ ekãawoo he baahia mɔ ko ni ekpoo e-aŋkro Biblia nikasemɔ kwraa lɛ koni eku sɛɛ ená emumɔŋ niyenii ahe miishɛɛ ekoŋŋ. Kɛ́ nakai ji oshihilɛ lɛ, taomɔ yelikɛbuamɔ lɛ ni okɛ miishɛɛ akpɛlɛ yelikɛbuamɔ ni akɛbaaha bo lɛ nɔ koni esaa etswa omumɔŋ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ kɛ hewalɛ ema shi ekoŋŋ.—Yakobo 5:14, 15.

Oyiŋ ‘Akáfee Bo Kɔshikɔshi Tamɔ akɛ Oheee Oyeee’

Kɛji aaasusu blematsɛ Abraham shihilɛ he lɛ, ekolɛ mɛi komɛi baanu he akɛ eyɛ yiŋtoo kpakpa ni eeedamɔ nɔ ni eyiŋ aaafee lɛ kɔshikɔshi. Ekolɛ ebaafee tamɔ nɔ ni nilee yɛ mli akɛ aaamu sane naa akɛ ‘ebɛ hiɛnɔkamɔ ko akɛ ebaaba ebatsɔ jeŋmaji pii atsɛ’—yɛ Nyɔŋmɔ shiwoo lɛ fɛɛ sɛɛ. Mɛni hewɔ? Ojogbaŋŋ, yɛ adesa nikwɛmɔ diɛŋtsɛ naa lɛ, nibii eyaaa nɔ jogbaŋŋ. Biblia mli amaniɛbɔɔ lɛ kɛɛ akɛ ‘esusu lɛ diɛŋtsɛ egbɔmɔtso ni egbo amrɔ nɛɛ lɛ he, kɛ agbɛnɛ hu Sara fɔmɔ kotoku ni egbo lɛ he.’ Ni kɛlɛ, ekɛ faishitswaa kpoo akɛ ebaaŋmɛ gbɛ ni yiŋkɔshikɔshifeemɔ ni kɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ eshiwoi ahe lɛ ahé shi yɛ ejwɛŋmɔ kɛ etsui mli. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Egbɔjɔɔɔ yɛ hemɔkɛyeli mli” loo “eyiŋ efeee lɛ kɔshikɔshi tamɔ akɛ eheee eyeee.” Abraham tee nɔ ehi shi akɛ mɔ ni ‘yɛ hewalɛ jogbaŋŋ yɛ nɔ akɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ ewo he shi lɛ, eeenyɛ efee hu.’ (Romabii 4:18-21) Etswa ekɛ Yehowa teŋ wekukpaa ni hekɛnɔfɔɔ yɔɔ mli ni mli wa ema shi afii babaoo. Ekpoo yiŋkɔshikɔshifeemɔ fɛɛ yiŋkɔshikɔshifeemɔ ni baanyɛ agbɔjɔ nakai wekukpaa lɛ.

Obaanyɛ ofee nakai nɔŋŋ kɛji ‘otee nɔ ohiɛ tsámɔ wiemɔi lɛ amli’—kɛji olɛ ohe yɛ mumɔŋ jogbaŋŋ. (2 Timoteo 1:13) Buu oshara ni yɔɔ yiŋkɔshikɔshifeemɔi ahe lɛ kɛ hiɛdɔɔ. Satan kɛ ehe woɔ nɔ ni abaanyɛ atsɛ lɛ mumɔŋ muawai kɛ tawuu mli. Kɛji okpoo akɛ obaaye mumɔŋ niyenii kpakpa kɛtsɔ aŋkro Biblia kasemɔ kɛ kɛtsɔ Kristofoi akpeeiyaa nɔ lɛ, no lɛ ogbele gbɛ kɛha nakai tutuamɔi lɛ. Okɛ mumɔŋ niyenii ni jɛ mlihilɛ mli ni baa yɛ ebe naa ni “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ kɛhaa lɛ atsu nii jogbaŋŋ kɛmɔ shi. (Mateo 24:45) Yaa nɔ ni ‘okpɛlɛ wiemɔi ni tsaa mɔ lɛ anɔ’ ni ohe “awa yɛ hemɔkɛyeli” lɛ mli. (1 Timoteo 6:3; Tito 2:2) Kaaha yiŋkɔshikɔshifeemɔ miifite ohemɔkɛyeli.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 21]

Te olɛɔ ohe jogbaŋŋ yɛ mumɔŋ ohaa tɛŋŋ?