Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ná Miishɛɛ ni Anáa yɛ Nɔhamɔ Mli lɛ Mli Gbɛfaŋ Nɔ!

Ná Miishɛɛ ni Anáa yɛ Nɔhamɔ Mli lɛ Mli Gbɛfaŋ Nɔ!

Ná Miishɛɛ ni Anáa yɛ Nɔhamɔ Mli lɛ Mli Gbɛfaŋ Nɔ!

“Nɔhamɔ mli yɛ miishɛɛ babaoo fe hemɔ.”—BƆFOI LƐ ASAJI 20:35, NW.

1. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa fee miishɛɛ ni yɔɔ nɔhamɔ mli lɛ he nɔkwɛmɔnɔ yɛ?

MIISHƐƐ ni anáa yɛ le ni aleɔ anɔkwale lɛ kɛ jɔɔmɔi ni jɛɔ mli kɛbaa lɛ ji nikeenii ni jara wa ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ. Mɛi ni ebale Yehowa lɛ yɛ yiŋtoi babaoo ni amɛaadamɔ nɔ amɛná miishɛɛ. Shi yɛ be mli ni miishɛɛ yɔɔ nikeenii ko hemɔ mli lɛ, miishɛɛ hu yɛ nɔhamɔ mli. Yehowa ji “duromɔ nii kpakpai fɛɛ kɛ nikeenii ni hi kɛwula shi fɛɛ lɛ” a-Halɔ, ni eji ‘miishɛɛ Nyɔŋmɔ.’ (Yakobo 1:17; 1 Timoteo 1:11) Ekɛ tsɔɔmɔi kpakpai haa mɛi fɛɛ ni boɔ toi lɛ, ni enáa miishɛɛ yɛ toiboo ni mɛi ni etsɔɔ amɛ nii lɛ feɔ lɛ mli, taakɛ bɔ ni fɔlɔi náa miishɛɛ kɛji amɛbii bo tsɔsemɔi ni amɛjɛɔ suɔmɔ mli amɛkɛhaa lɛ toi lɛ.—Abɛi 27:11.

2. (a) Mɛni Yesu kɛɛ yɛ nɔhamɔ he? (b) Mɛɛ miishɛɛ wɔnáa kɛji wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi Biblia mli anɔkwale lɛ?

2 Nakai nɔŋŋ beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ, ená miishɛɛ akɛ eeena ni gbɔmɛi miibo enitsɔɔmɔ lɛ toi jogbaŋŋ. Bɔfo Paulo tsɛ́ Yesu wiemɔi ayisɛɛ ní ekɛɛ akɛ: “Nɔhamɔ mli yɛ miishɛɛ babaoo fe hemɔ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 20:35, NW) Miishɛɛ ni wɔnáa kɛji wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi Biblia mli anɔkwale lɛ jeee tsui ni nyɔɔ mɔ mli ni wɔnáa kɛji mɔ ko kpɛlɛ wɔjamɔ mli hemɔkɛyelii lɛ anɔ lɛ kɛkɛ. Nɔ ni fe nakai lɛ, wɔyɛ miishɛɛ akɛ wɔɔle akɛ wɔkɛ nɔ ko ni ji anɔkwa ni hiɔ shi daa miiha. Kɛ́ wɔkɛ mumɔŋ nɔ ko ha lɛ, wɔbaanyɛ wɔye wɔbua gbɔmɛi lɛ koni amɛná he sɛɛ bianɛ kɛ naanɔ fɛɛ.—1 Timoteo 4:8.

Nɔhamɔ kɛ Miishɛɛ Baa

3. (a) Te bɔfo Paulo kɛ Yohane wie miishɛɛ ni amɛná yɛ mɛi krokomɛi ni amɛye amɛbua yɛ mumɔŋ lɛ he amɛha tɛŋŋ? (b) Mɛni hewɔ Biblia mli anɔkwale ni wɔduɔ wɔwoɔ wɔbii lɛ amli lɛ ji suɔmɔ kpojiemɔ lɛ?

3 Hɛɛ, taakɛ bɔ ni Yehowa kɛ Yesu náa miishɛɛ akɛ amɛkɛ mumɔŋ nikeenii aaaha lɛ, nakai nɔŋŋ Kristofoi hu náa miishɛɛ akɛ amɛaafee nakai. Bɔfo Paulo ná miishɛɛ yɛ le ni ele akɛ eye ebua mɛi krokomɛi ni amɛkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwale lɛ hewɔ. Eŋma kɛyaha Tesalonika asafo lɛ akɛ: “Namɔ ji wɔhiɛnɔkamɔ loo wɔmiishɛɛ loo wɔshwaa akekere lɛ yɛ wɔ-Nuntsɔ Yesu Kristo hiɛ, yɛ ebaa be lɛ mli lɛ? ani jeee nyɛ nɔŋŋ ni? Ejaakɛ nyɛ nyɛji wɔnunyam kɛ wɔmiishɛɛ.” (1 Tesalonikabii 2:19, 20) Nakai nɔŋŋ bɔfo Yohane hu, beni ewieɔ emumɔŋ bii lɛ ahe lɛ eŋma akɛ: “Mibɛ miishɛɛ ni fa fe enɛ akɛ manu akɛ mibii lɛ nyiɛɔ anɔkwale [lɛ] mli.” (3 Yohane 4) Susumɔ miishɛɛ hu ni wɔnáa kɛji wɔye wɔbua wɔ diɛŋtsɛ wɔbii lɛ ni amɛbatsɔmɔ wɔmumɔŋ bii lɛ he okwɛ! Gbekɛbii ni atsɔseɔ ‘yɛ Yehowa tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo lɛ mli’ lɛ ji suɔmɔ ni fɔlɔi lɛ yɔɔ lɛ kpojiemɔ. (Efesobii 6:4) Kɛtsɔ no nɔ lɛ, fɔlɔi lɛ tsɔɔ akɛ amɛsusuɔ amɛbii bibii lɛ anaanɔ hilɛ-kɛhamɔ he. Kɛ́ mɛnɛɛmɛi bo toi lɛ, fɔlɔi lɛ náa miishɛɛ kɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli babaoo.

4. Mɛɛ niiashikpamɔ tsɔɔ miishɛɛ ni anáa yɛ mumɔŋ nɔhamɔ mli?

4 Dell ji be-fɛɛ gbɛgbalɔ kɛ nyɛ ni hiɛ bii enumɔ. Ekɛɛ akɛ: “Minuɔ henumɔi ni yɔɔ bɔfo Yohane wiemɔi nɛɛ asɛɛ lɛ shishi jogbaŋŋ ejaakɛ midaa shi waa akɛ mibii ejwɛ ‘yɛ anɔkwale lɛ mli.’ Mile akɛ ekɛ woo kɛ anunyam bahaa Yehowa kɛji wekui fee ekome yɛ anɔkwa jamɔ mli, no hewɔ lɛ, mitsui nyɔɔ mimli babaoo akɛ miina ejɔɔmɔi yɛ mɔdɛŋ ni mibɔɔ koni madu anɔkwale lɛ mawo mibii lɛ amli lɛ nɔ. Mikɛ miweku lɛ shihilɛ ni bɛ naagbee yɛ Paradeiso mli he gbɛkpamɔ fɛfɛo lɛ haa miyiɔ obɔ kɛ hiɛnɔkamɔ ni ekanyaa mi koni mamia mihiɛ yɛ jaramɔ bei kɛ gbɛtsii nibii lɛ fɛɛ sɛɛ.” Mɔbɔ sane ji akɛ, ashwie Dell biyei lɛ ateŋ mɔ kome kɛjɛ asafo lɛ mli yɛ gbɛ ni jeee Kristofoi anɔ ni etiu sɛɛ lɛ hewɔ. Shi, Dell tsu nii waa ni ekɛhiɛ jwɛŋmɔ kpakpa mli. Ekɛɛ akɛ: “Miheɔ miyeɔ akɛ gbi ko lɛ, mibiyoo lɛ baajɛ heshibaa kɛ anɔkwayeli mli aku esɛɛ kɛba Yehowa ŋɔɔ ekoŋŋ. Shi midaa Nyɔŋmɔ shi akɛ mibii lɛ ateŋ mɛi babaoo kã he amɛmiisɔmɔ lɛ yɛ anɔkwale mli. Miishɛɛ ni miyɔɔ lɛ ebafee hewalɛwoo jɛɛhe diɛŋtsɛ kɛha mi.”—Nehemia 8:10.

Naanɔ Nanemɛi Afeemɔ

5. Yɛ be mli ni wɔkɛ wɔhe haa yɛ kaselɔ-feemɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, mɛɛ nilee haa wɔtsui nyɔɔ wɔmli?

5 Yesu fã esɛɛnyiɛlɔi lɛ ni amɛfee Kristofoi kaselɔi ni amɛtsɔɔ amɛ Yehowa kɛ etaomɔ nii lɛ ahe nii. (Mateo 28:19, 20) Yehowa kɛ Yesu fɛɛ eye ebua gbɔmɛi ni amɛkase anɔkwale gbɛ lɛ ni pɛsɛmkunya bɛ mli. No hewɔ lɛ, yɛ be mli ni wɔkɛ wɔhe haa yɛ kaselɔ-feemɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, wɔtsui nyɔɔ wɔmli akɛ wɔɔle akɛ wɔmiikase Yehowa kɛ Yesu, taakɛ mra be mli Kristofoi lɛ fee lɛ. (1 Korintobii 11:1) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkɛ Nyɔŋmɔ Ofe lɛ kɛ esuɔmɔ Bi lɛ fee ekome lɛ, shishinumɔ diɛŋtsɛ baa wɔshihilɛ he. Mɛɛ miishɛɛ eji nɛkɛ akɛ aaabu wɔ ashi Nyɔŋmɔ “hefatalɔi nitsulɔi” lɛ anɔ! (1 Korintobii 3:9) Ni ani ejeee nɔ ni yɔɔ miishɛɛ akɛ ŋwɛibɔfoi po náa sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ nɛɛ mli gbɛfaŋnɔ?—Kpojiemɔ 14:6, 7.

6. Yɛ be mli ni wɔkɛ wɔhe woɔ mumɔŋ nɔhamɔ mli lɛ, namɛi batsɔmɔɔ wɔnanemɛi?

6 Yɛ anɔkwale mli lɛ, yɛ be mli ni wɔkɛ wɔhe woɔ mumɔŋ nɔhamɔ nitsumɔ nɛɛ mli lɛ, wɔnyɛɔ wɔfeɔ babaoo fe Nyɔŋmɔ nanemɛi nitsulɔi kɛkɛ ni wɔɔji—wɔbaanyɛ wɔkɛ lɛ aná naanɔ naanyobɔɔ. Yɛ Abraham hemɔkɛyeli lɛ hewɔ lɛ, atsɛ lɛ Yehowa naanyo. (Yakobo 2:23) Yɛ be mli ni wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni wɔfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ, wɔ hu wɔbaanyɛ wɔbatsɔmɔ Nyɔŋmɔ nanemɛi. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔbatsɔmɔɔ Yesu hu nanemɛi. Ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Shieŋtsɛmɛi mitsɛ nyɛ, ejaakɛ nii fɛɛ ni minu yɛ mitsɛ naa lɛ, mitsĩ tã mikɛɛ nyɛ.” (Yohane 15:15) Mɛi babaoo náa miishɛɛ kɛji abu amɛ akɛ mɛi ni ehe gbɛi loo maŋ onukpai ananemɛi, shi abaanyɛ abu wɔ akɛ gbɔmɛi enyɔ ni fe fɛɛ yɛ jeŋ muu fɛɛ lɛ nanemɛi!

7. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ yoo ko fee naanyo kpakpa yɛ? (b) Ani oná niiashikpamɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ?

7 Kɛfata he lɛ, kɛji wɔye wɔbua gbɔmɛi ni amɛbale Nyɔŋmɔ lɛ, amɛ hu amɛbatsɔmɔɔ wɔnanemɛi, ni ekɛ miishɛɛ krɛdɛɛ ko bahaa wɔ. Joan, ni yɔɔ United States lɛ kɛ yoo ko ni atsɛɔ lɛ Thelma je Biblia lɛ kasemɔ shishi. Eyɛ mli akɛ Thelma kɛ weku mli shitee-kɛ-woo kpe yɛ enikasemɔ lɛ mli moŋ, shi emia ehiɛ ni abaptisi lɛ yɛ afi sɛɛ. Joan ŋma akɛ: “Wɔ naanyobɔɔ lɛ sɛɛ efooo yɛ jɛmɛ; shi moŋ etsɔ naanyobɔɔ ní ehi shi aaafee afii 35 bianɛ. Wɔfee ekome kɛtee shiɛmɔ kɛ kpeei wuji shii abɔ. Naagbee mli lɛ, mifã kɛtee shia hee ko ni kɛ jɛmɛ jɛkɛmɔ feɔ kilomitai 800. Shi Thelma tee nɔ ekɛ suɔmɔ woji ni fe fɛɛ ni woɔ mɔ hewalɛ maje mi, ni ekɛɛ mi akɛ esusuɔ mihe kɛ miishɛɛ ni edaa mi shi akɛ mifee enaanyo kɛ nɔkwɛmɔnɔ ni mitsɔɔ lɛ anɔkwale ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ. Naanyo ni bɛŋkɛ kpaakpa ni asumɔɔ ni aaaná lɛ ji nyɔmɔwoo ni yɔɔ naakpɛɛ ni jɛ mɔdɛŋ ni mibɔ koni maye mabua lɛ ni ekase Yehowa he nii lɛ hewɔ.”

8. Mɛɛ su kpakpa ni wɔɔná lɛ baaye abua wɔ yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli?

8 Gbɛkpamɔ akɛ wɔɔná mɔ ko ni miisumɔ ni ekase anɔkwale lɛ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔto wɔtsui shi kɛji gbɔmɛi babaoo po ni wɔkɛkpeɔ lɛ jie miishɛɛ fioo kpo loo amɛjieee miishɛɛ kwraa kpo yɛ Yehowa Wiemɔ lɛ he lɛ. Nakai shikpilikpiifeemɔ lɛ baanyɛ ekɛ naagba aba wɔhemɔkɛyeli kɛ tsuishitoo lɛ nɔ. Ni kɛlɛ, jwɛŋmɔ kpakpa ni wɔɔná lɛ baaye abua wɔ. Fausto, ni jɛ Guatemala lɛ kɛɛ akɛ: “Kɛ́ miye mɛi krokomɛi odase lɛ, misusuɔ bɔ ni ebaafee miishɛɛ waa eha kɛji mɔ ni mikɛwieɔ lɛ batsɔ mumɔŋ nyɛmi nuu loo nyɛmi yoo. Misusuɔ he akɛ kɛ hoo lɛ, mɔ ko ni mikɛbaakpe lɛ baamɔ anɔkwale ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ mli. Nakai susumɔ lɛ haa mikãa he ni ekɛ miishɛɛ diɛŋtsɛ bahaa mi.”

Jwetrii ní Wɔɔto yɛ Ŋwɛi

9. Mɛni Yesu kɛɛ yɛ jwetrii ni yɔɔ ŋwɛi lɛ he, ni mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ enɛ mli?

9 Kɛ́ wɔɔfee wɔbii kaselɔi loo aŋkroaŋkroi krokomɛi kaselɔi jio lɛ, jeee be fɛɛ be eyɔɔ mlɛo. Ebaanyɛ ehe be, tsuishitoo, kɛ hiɛmiamɔ. Shi, kaimɔ akɛ mɛi babaoo yɛ ni miisumɔ ni amɛtsu nii waa koni amɛbua heloonaa nibii babaoo naa, nibii ni bei pii lɛ ekɛ miishɛɛ baaa ní ehiii shi kɛyaaa naanɔ lɛ. Yesu kɛɛ mɛi ni boɔ lɛ toi lɛ akɛ, ehi akɛ amɛaatsu nii kɛha mumɔŋ nibii. Ekɛɛ akɛ: “Nyɛkabɔa jwetrii nyɛhaa nyɛhe yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, he ni omlɛ̃gɛ̃ kɛ ŋkanale fiteɔ nii ni julɔi gbáa bajuɔ yɛ lɛ. Shi nyɛbɔa jwetrii nyɛhaa nyɛhe yɛ ŋwɛi, he ni omlɛ̃gɛ̃ kɛ ŋkanale fiteee nii ni julɔi gbáaa amɛyajuuu yɛ lɛ.” (Mateo 6:19, 20) Kɛ́ wɔtiu mumɔŋ otii—ní nɔ ni fata he ji wɔhe ni wɔkɛaawo kaselɔ-feemɔ nitsumɔ lɛ mli—lɛ asɛɛ lɛ, wɔtsui baanyɛ anyɔ wɔmli yɛ le ni wɔɔle akɛ wɔmiifee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii, ni akɛ ebaawo wɔ nyɔmɔ lɛ mli. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Nyɔŋmɔ jeee mɔ ni yeɔ sane ni ejaaa ni ehiɛ aaakpa nyɛnitsumɔ lɛ nɔ kɛ suɔmɔ deŋme ni nyɛgbo yɛ egbɛi lɛ ahewɔ [lɛ].”—Hebribii 6:10.

10. (a) Mɛni hewɔ Yesu yɔɔ mumɔŋ jwetrii lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu kɛ ehe ha yɛ, ni te enɛ he ba sɛɛnamɔ kɛha mɛi krokomɛi tɛŋŋ?

10 Kɛ́ wɔkɛ mɔdɛŋbɔɔ fee kaselɔi lɛ, wɔbɔɔ ‘jwetrii yɛ ŋwɛi’ wɔhaa wɔhe, ni ekɛ nɔ ni Yesu kɛɛ lɛ kpãa gbee. Enɛ kɛ miishɛɛ ni yɔɔ nɔhamɔ mli lɛ haa wɔ. Kɛ́ wɔha nii ni pɛsɛmkunya bɛ mli lɛ, ehaa wɔtsɔmɔɔ niiatsɛmɛi wɔ diɛŋtsɛ. Yesu diɛŋtsɛ kɛ anɔkwayeli esɔmɔ Yehowa afii akpekpei toi akpei abɔ. Susumɔ jwetrii ni ebua naa yɛ ŋwɛi lɛ he okwɛ! Ni kɛlɛ, Yesu taooo nibii ni he baaba sɛɛnamɔ kɛha lɛ diɛŋtsɛ. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “[Yesu] ŋɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe eha yɛ wɔhe eshai lɛ ahewɔ, koni ejie wɔ kɛjɛ jeŋ fɔŋ ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ nɛɛ mli, yɛ Nyɔŋmɔ kɛ wɔtsɛ lɛ suɔmɔ naa.” (Galatabii 1:4, wɔma efã ko nɔ mi.) Jeee akɛ Yesu kɛ ehe ha yɛ esɔɔmɔ lɛ mli ni pɛsɛmkunya bɛ mli kɛkɛ, shi moŋ ekɛ ewala diɛŋtsɛ hu ha akɛ kpɔmɔ nɔ bɔni afee ni mɛi krokomɛi anyɛ aná hegbɛ ni amɛbua jwetrii naa yɛ ŋwɛi.

11. Mɛni hewɔ mumɔŋ nikeenii hi fe heloonaa nɔ lɛ?

11 Kɛ́ wɔtsɔɔ gbɔmɛi lɛ Nyɔŋmɔ he nii lɛ, wɔyeɔ wɔbuaa amɛ ni amɛnaa bɔ ni amɛ hu amɛbaanyɛ amɛbua mumɔŋ jwetrii ni fiteee naa. Mɛɛ nikeenii ni fe enɛ obaanyɛ okɛha? Kɛ́ okɛ watsi ni jara wa, kar, loo shia po ke onaanyo ko lɛ, nakai naanyo lɛ baada shi ni ebaaná miishɛɛ, ni obaaná miishɛɛ ni yɔɔ nɔhamɔ mli lɛ. Shi te nakai nikeenii lɛ baatamɔ tɛŋŋ yɛ afii 20 sɛɛ? Yɛ afii 200 sɛɛ? Yɛ afii 2,000 sɛɛ? Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kɛ okɛ ohe ha ni oye obua mɔ ko ní ebasɔmɔ Yehowa lɛ, ebaaná nakai nikeenii lɛ he sɛɛ kɛya naanɔ.

Mɛi ni Taoɔ Anɔkwale lɛ Asɛɛgbɛ ní Wɔɔtao

12. Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi babaoo kɛ amɛhe eha koni amɛye amɛbua mɛi krokomɛi yɛ mumɔŋ?

12 Bɔni afee ni Yehowa webii aná miishɛɛ ni yɔɔ mumɔŋ nɔhamɔ mli lɛ mli gbɛfaŋnɔ lɛ, amɛtee shikpɔŋ lɛ naagbee hei lɛ. Mɛi akpei abɔ eshi amɛmaŋ kɛ weku mli ni amɛjɛ koni amɛyatsu maŋsɛɛ sanekpakpa jajemɔ nitsumɔ lɛ yɛ shikpɔji ni ehe bahia ni amɛtsake amɛhe amɛwo wiemɔi kɛ kusumii heei ni yɔɔ jɛmɛ lɛ mli lɛ mli. Mɛi krokomɛi efã kɛtee hei yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛmaji amli he ni Maŋtsɛyeli jajelɔi ahe ehia waa yɛ lɛ. Ni mɛi krokomɛi hu ekase maŋsɛɛ wiemɔ, ni egbele gbɛ hee kɛha amɛ koni amɛshiɛ yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛ akutsei ní mɛi babaoo efã kɛjɛ maŋ sɛɛ kɛbahi jɛmɛ lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ be mli ni gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi ni yɔɔ New Jersey, U.S.A. lɛ etsɔse amɛbii enyɔ ní amrɔ nɛɛ amɛsɔmɔɔ yɛ Yehowa Odasefoi ajeŋ fɛɛ nitsumɔhe yitso lɛ sɛɛ lɛ, amɛje gbɛgbamɔ nitsumɔ shishi, ni amɛkase Chinabii awiemɔ. Yɛ nɔ ni fe afii etɛ sɛɛ lɛ, amɛfee Biblia mli nikasemɔi 74 yɛ gbɔmɛi ni wieɔ China wiemɔ ni yaa kɔlegi ni bɛŋkɛ amɛ lɛ ateŋ. Ani onyɛɔ olɛɛɔ osɔɔmɔ lɛ mli yɛ gbɛ̀i komɛi anɔ bɔni afee ni oná miishɛɛ babaoo yɛ kaselɔ-feemɔ nitsumɔ lɛ mli?

13. Mɛni obaanyɛ ofee kɛji oosumɔ ni osɔɔmɔ nitsumɔ lɛ awo yibii babaoo lɛ?

13 Ekolɛ ooshwe ni ofee Biblia mli nikasemɔ, shi onyɛko ofee nakai. Yɛ shikpɔji komɛi anɔ lɛ, ewa akɛ aaaná mɛi ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ. Ekolɛ, mɛi ni okɛkpeɔ lɛ ejieee miishɛɛ kpo yɛ Biblia lɛ he. Kɛ́ nakai eji lɛ, ekolɛ obaanyɛ otsĩ ohenumɔ lɛ tã nɔtonɔto yɛ sɔlemɔ mli, ejaakɛ ole akɛ Yehowa kɛ Yesu Kristo fɛɛ yɛ nitsumɔ lɛ he miishɛɛ ni amɛbaakudɔ bo kɛya mɔ ko ni tamɔ gwantɛŋ lɛ he. Taomɔ ŋaawoi kɛjɛ mɛi ni yɔɔ osafo lɛ mli ni yɔɔ niiashikpamɔ babaoo loo ni amɛsɔɔmɔ lɛ ewo yibii babaoo lɛ adɛŋ. Okɛ tsɔsemɔ kɛ ŋaawoi ni akɛhaa yɛ Kristofoi akpeei ashishi lɛ atsu nii jogbaŋŋ. Ná ŋaawoo ni nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi kɛ amɛŋamɛi kɛhaa lɛ he sɛɛ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, onijiaŋ akaje wui. Nilelɔ lɛ ŋma akɛ: “Leebi lɛ dũ odũmɔnii lɛ, ni gbɛkɛ hu kaajie onine yɛ he; ejaakɛ oleee emli nɔ ni baahi.” (Jajelɔ 11:6) Dani nakai be lɛ aaashɛ lɛ, kaimɔ hii anɔkwafoi tamɔ Noa kɛ Yeremia. Eyɛ mli akɛ mɛi fioo ko pɛ bo amɛshiɛmɔ wiemɔ lɛ toi jogbaŋŋ moŋ, shi amɛsɔɔmɔ lɛ ye omanye. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, Yehowa ná he miishɛɛ.

Ní Ooofee Nɔ ni Hi Fe Fɛɛ ni Ooonyɛ

14. Te Yehowa buɔ mɛi ni egbɔlɔ yɛ esɔɔmɔ mli lɛ ehaa tɛŋŋ?

14 Eeenyɛ eba akɛ oshihilɛ eŋmɛɛɛ bo gbɛ ni ofee babaoo ni obaasumɔ ni ofee yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, gbɔlɛ baanyɛ aba nɔ ni obaanyɛ ofee yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ shi. Shi, kaimɔ nɔ ni nilelɔ lɛ ŋma lɛ, akɛ: “Waŋ lɛ, anunyam akekere ni, kɛ́ aná lɛ yɛ jalɛ gbɛ nɔ lɛ.” (Abɛi 16:31) Kɛha Yehowa lɛ, shihilɛ ni akɛtsuɔ nii yɛ esɔɔmɔ mli lɛ sa ehiɛ. Kɛfata he lɛ, Ŋmalɛi lɛ kɛɔ akɛ: “Ni kɛyashi gbɔlɛ mli lɛ, mi [Yehowa] nɔŋŋ ni, ni kɛyashi waŋjee mli hu mi nɔŋŋ matere: mi mifee, ni mi nɔŋŋ mahiɛ, mi nɔŋŋ matere, ni majie.” (Yesaia 46:4) Wɔ ŋwɛi Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ ewo shi akɛ ebaawaje enɔkwafoi lɛ ni ebaafi amɛsɛɛ.

15. Ani oheɔ oyeɔ akɛ Yehowa nuɔ oshihilɛi lɛ ashishi? Mɛni hewɔ?

15 Ekolɛ oomia ohiɛ yɛ hela, shitee-kɛ-woo ni jɛ hefatalɔ ni heee yeee ŋɔɔ, weku gbɛnaa nii ni tsii, loo naagba kroko ni mli wa shishi. Yehowa le wɔfatɔi kɛ shihilɛi, ni esumɔɔ wɔ yɛ mɔdɛŋ ni wɔbɔɔ koni wɔsɔmɔ lɛ lɛ hewɔ. Enɛ baanyɛ afee anɔkwale eyɛ mli akɛ nɔ ni wɔbaafee lɛ baanyɛ afee nɔ ni baa shi fe nɔ ni mɛi krokomɛi baafee. (Galatabii 6:4) Yehowa le akɛ wɔyeee emuu, ni ekɛ jwɛŋmɔ kpakpa tsuɔ nii yɛ nɔ ni ekpaa gbɛ yɛ wɔdɛŋ lɛ mli. (Lala 147:11) Kɛ́ wɔfee nɔ fɛɛ nɔ ni wɔɔnyɛ lɛ, no lɛ wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ wɔjara wa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ ni akɛ, ehiɛ kpaŋ wɔhemɔkɛyeli nitsumɔi lɛ anɔ.—Luka 21:1-4.

16. Mɛɛ gbɛ nɔ asafo muu fɛɛ náa gbɛfaŋnɔ yɛ kaselɔ-feemɔ lɛ mli yɛ?

16 Kaimɔ hu akɛ, kaselɔ-feemɔ nitsumɔ lɛ ji nitsumɔ ní akɛ ekomefeemɔ tsuɔ. Mɔ aŋkro ko bɛ ní ekome efeɔ kaselɔ, tamɔ bɔ ni nugbɔ kuli kome faaa haaa tso ko lɛ. Eji anɔkwale akɛ, Odasefonyo kome baanyɛ ana mɔ ko ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ ni ekɛ lɛ baafee Biblia mli nikasemɔ. Shi kɛ́ nakai mɔ hee lɛ ba Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ lɛ, asafo muu lɛ fɛɛ yeɔ ebua ni eyɔseɔ akɛ anɔkwale lɛ nɛ. Nyɛmifeemɔ hedɔɔ lɛ jieɔ hewalɛ ni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yɔɔ lɛ kpo. (1 Korintobii 14:24, 25) Gbekɛbii kɛ oblahii kɛ oblayei bibii lɛ haa saji ahetoo ni kanyaa mɔ, ni etsɔɔ mɔ hee lɛ akɛ wɔ oblahii kɛ oblayei lɛ yɛ srɔto yɛ je lɛŋ oblahii kɛ oblayei lɛ ahe. Mɛi ni he yeɔ, mɛi ni bɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ lɛ, kɛ mɛi ni egbɔlɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ tsɔɔ mɛi heei lɛ nɔ ni tsuishiŋmɛɛ ji. Bɔ fɛɛ bɔ ni afii ni wɔye kɛ wɔgbɔjɔmɔi ji ha lɛ, wɔ fɛɛ wɔyɛ gbɛfaŋnɔ ni he hiaa ni wɔtsuɔ kɛyeɔ wɔbuaa mɛi heei lɛ yɛ be mli ni suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha Biblia mli anɔkwale lɛ mli kwɔɔ ni amɛyaa amɛhiɛ kɛshɛɔ baptisimɔ he lɛ. Ŋmɛlɛtswaa fɛɛ ŋmɛlɛtswaa ni wɔyeɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, sɛɛsaramɔ fɛɛ sɛɛsaramɔ ni wɔfeɔ, sane fɛɛ sane ni wɔkɛ mɔ ko ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ gbaa yɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ lɛ baanyɛ afee tamɔ nɔ ni ehe ehiaaa tsɔ, shi eji nitsumɔ wulu ni Yehowa haa anyɛɔ atsuɔ lɛ fã.

17, 18. (a) Kɛfata kaselɔ-feemɔ nitsumɔ ní wɔkɛ wɔhe woɔ mli lɛ he lɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná miishɛɛ ni yɔɔ nɔhamɔ mli lɛ mli gbɛfaŋ nɔ? (b) Kɛ́ wɔná miishɛɛ ni yɔɔ nɔhamɔ mli lɛ mli gbɛfaŋ nɔ lɛ, namɔ wɔkaseɔ?

17 Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛfata kaselɔ-feemɔ nitsumɔ ni he hiaa ní wɔkɛ wɔhe woɔ mli lɛ he lɛ, wɔ ákɛ Kristofoi lɛ hu kɛ wɔhe woɔ miishɛɛ ni jɛɔ nɔhamɔ yɛ gbɛ̀i krokomɛi anɔ lɛ mli baa lɛ mli. Wɔbaanyɛ wɔbua shika ko naa ni wɔkɛtsu too ni wɔkɛfi jamɔ krɔŋŋ sɛɛ ni wɔkɛye wɔbua mɛi ni ehia amɛ lɛ. (Luka 16:9; 1 Korintobii 16:1, 2) Wɔbaanyɛ wɔtao hegbɛi ni wɔkɛfee mɛi krokomɛi gbɔ. (Romabii 12:13) Wɔbaanyɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni ‘wɔfee mɛi fɛɛ ejurɔ, shi titri lɛ mɛi ni wɔkɛ amɛ hiɛ hemɔkɛyeli kome lɛ.’ (Galatabii 6:10) Ni, yɛ gbɛ̀i ni yɔɔ mlɛo ni kɛlɛ ehe hiaa lɛ nɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔŋmala mɛi krokomɛi—woji, wɔtswa amɛ tɛlifoŋ, wɔke amɛ nii, wɔye wɔbua amɛ, wɔkɛ ekãawoo wiemɔ ko aha amɛ.

18 Kɛ́ wɔke nii lɛ, wɔtsɔɔ akɛ wɔmiikase wɔŋwɛi Tsɛ lɛ. Wɔjieɔ wɔnyɛmimɛi asuɔmɔ lɛ, ni ji anɔkwa Kristofoi akadimɔ nii lɛ hu kpo. (Yohane 13:35) Enɛɛmɛi ni wɔɔkai lɛ baanyɛ aye abua wɔ ní wɔkɛ wɔhe awo miishɛɛ ni yɔɔ nɔhamɔ mli lɛ mli.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa kɛ Yesu efee nɔkwɛmɔnɔ yɛ mumɔŋ nɔhamɔ mli yɛ?

• Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔfee nanemɛi ni hiɔ shi daa?

• Mɛɛ nibii esa akɛ wɔfee koni wɔha wɔsɔɔmɔ lɛ aye omanye jogbaŋŋ lɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi fɛɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli baanyɛ amɛkɛ amɛhe awo miishɛɛ ni yɔɔ nɔhamɔ mli lɛ mli?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 13]

Kɛ́ gbekɛbii bo amɛfɔlɔi atsɔsemɔ toi lɛ, fɔlɔi lɛ náa miishɛɛ kpele kɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Kɛ́ wɔfee kaselɔi lɛ, wɔbaanyɛ wɔtsɔmɔ nanemɛi diɛŋtsɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Yehowa yeɔ ebua wɔ yɛ gbɔlɛ be mli

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 17]

Wɔnáa miishɛɛ yɛ nɔhamɔ mli yɛ gbɛ̀i ni yɔɔ mlɛo shi kɛlɛ ehe hiaa nɔ