Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nyɛnyaa yɛ Yehowa He Nilee lɛ Mli

Nyɛnyaa yɛ Yehowa He Nilee lɛ Mli

Nyɛnyaa yɛ Yehowa He Nilee lɛ Mli

“[Miishɛɛ ji, “NW”] mɛi ni nuɔ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ ni amɛyeɔ nɔ lɛ!”—LUKA 11:28.

1. Mɛɛ be Yehowa je shishi ekɛ adesai bɔi sanegbaa?

YEHOWA sumɔɔ adesai, ni eyɛ amɛhilɛ-kɛ-hamɔ he miishɛɛ waa. No hewɔ lɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ ekɛ amɛ gbaa sane. Nɛkɛ sanegbaa nɛɛ je shishi yɛ Eden abɔɔ lɛ mli. Taakɛ 1 Mose 3:8 lɛ tsɔɔ lɛ, yɛ be ko mli “beni gbɛkɛnaashi kɔɔyɔɔ shwie lɛ,” Adam kɛ Hawa ‘nu Yehowa Nyɔŋmɔ gbee.’ Mɛi komɛi susuɔ akɛ enɛ tsɔɔ akɛ nɔ ni Yehowa fɔɔ feemɔ ji akɛ ekɛ Adam gbaa sane yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli, ekolɛ gbi fɛɛ gbi. Bɔ fɛɛ bɔ ni sane lɛ ji lɛ, Biblia lɛ feɔ lɛ faŋŋ akɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ be, jeee ní ekɛtsɔɔ klɛŋklɛŋ gbɔmɔ lɛ nii kɛkɛ, shi moŋ etsɔɔ lɛ nɔ ni he hiaa ni ele hu bɔni afee ni enyɛ etsu egbɛnaa nii lɛ ahe nii.—1 Mose 1:28-30.

2. Mɛɛ gbɛ nɔ klɛŋklɛŋ gbalashihilɛ mli hefatalɔi lɛ tsi amɛhe kɛjɛ Yehowa kudɔmɔ shishi yɛ, ni mɛni jɛ mli kɛba?

2 Yehowa ha Adam kɛ Hawa wala, kɛ hegbɛ ní amɛkɛye kooloi kɛ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ. Nɔ kome pɛ yɛ ni agu—esaaa akɛ amɛyeɔ ekpakpa kɛ efɔŋ lee tso lɛ nɔ yibii lɛ. Akɛni Satan ná Adam kɛ Hawa nɔ hewalɛ hewɔ lɛ, amɛbooo Nyɔŋmɔ kita lɛ toi. (1 Mose 2:16, 17; 3:1-6) Amɛhala akɛ amɛaafee nii akɛ mɛi ni hiɛ amɛhe, koni amɛkpɛ yiŋ amɛha amɛ diɛŋtsɛ amɛhe, yɛ ekpakpa kɛ efɔŋ he. Yɛ nakai feemɔ mli lɛ, amɛkɛ kwashiafeemɔ tsi amɛhe kɛjɛ amɛ Bɔlɔ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ kudɔmɔ shishi. Nɔ ni jɛ mli ba lɛ fee oshara kɛha amɛ kɛ amɛshwiei ni afɔko amɛ lɛ. Adam kɛ Hawa gbɔlɔ, ni naagbee lɛ amɛgboi ní amɛbɛ gbohiiashitee he hiɛnɔkamɔ ko. Amɛseshibii lɛ ná esha kɛ nɔ ni jɛɔ mli baa, ni ji gbele ákɛ gboshinii.—Romabii 5:12.

3. Mɛni hewɔ Yehowa kɛ Kain wie lɛ, ni te Kain here nɔ eha tɛŋŋ?

3 Yɛ Eden atuatsemɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa tee nɔ ekɛ ebɔɔ nii ni ji adesai lɛ gba sane. Kain, ni ji Adam kɛ Hawa kromɔ bi lɛ yɛ oshara ni ji esha ní miihe aye enɔ lɛ mli. Yehowa bɔ lɛ kɔkɔ akɛ ebaaná naagba, ni ewo lɛ ŋaa koni ‘etsake ni efee ekpakpa.’ Kain kpoo ŋaawoo ni suɔmɔ yɔɔ mli nɛɛ, ni egbe enyɛmi nuu lɛ. (1 Mose 4:3-8) No hewɔ lɛ, klɛŋklɛŋ adesai etɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ fɛɛ kpoo gbɛtsɔɔmɔi ni yɔɔ faŋŋ ni mɔ ni ha amɛ wala, ni ji Nyɔŋmɔ ni kɛ gbɛtsɔɔmɔ haa ewebii koni ehe aba sɛɛnamɔ kɛha amɛ lɛ ha amɛ lɛ. (Yesaia 48:17) Kwɛ bɔ ni enɛ baaha Yehowa nijiaŋ aje wui aha!

Yehowa Jie Ehe Kpo Etsɔɔ Hii ni Hi Shi yɛ Blema Lɛ

4. Mɛni mli hekɛnɔfɔɔ Yehowa ná yɛ Adam seshibii lɛ ahe, ni mɛɛ hiɛnɔkamɔ he shɛɛ sane ekɛha beni enɛ yɔɔ ejwɛŋmɔ mli lɛ?

4 Eyɛ mli akɛ Yehowa yɛ hegbɛ ni ekɛ adesai foɔ sanegbaa mli moŋ, shi efeee nakai. Ená hekɛnɔfɔɔ akɛ Adam seshibii lɛ ateŋ mɛi komɛi kɛ nilee baabo E-gbɛtsɔɔmɔi atoi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Yehowa kojoɔ Adam kɛ Hawa lɛ, egba “seshi” ko ni baaba, ní baate shi ashi Onufu, ni ji Satan Abonsam lɛ efɔ̃ shi. Yɛ be ni sa mli lɛ, abaatswa Satan yitso nɔ kwraa. (1 Mose 3:15) Nɛkɛ gbalɛ nɛɛ ji hiɛnɔkamɔ shɛɛ sane ni miishɛɛ yɔɔ mli kɛha “mɛi ni nuɔ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ ni amɛyeɔ nɔ lɛ.”—Luka 11:28.

5, 6. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Yehowa tsɔ ekɛ ewebii lɛ gba sane dani Ŋ.B. klɛŋklɛŋ afii oha lɛ shɛ, ni te enɛ he ba sɛɛnamɔ kɛha amɛ tɛŋŋ?

5 Yehowa kɛ blematsɛmɛi anɔkwafoi tamɔ Noa, Abraham, Isak, Yakob, kɛ Hiob gba esuɔmɔnaa nii ahe sane. (1 Mose 6:13; 2 Mose 33:1; Hiob 38:1-3) Sɛɛ mli lɛ, etsɔ Mose nɔ efee mla gbɛjianɔtoo eha Israel maŋ lɛ. Mose Mla lɛ he ba sɛɛnamɔ kɛha amɛ yɛ gbɛ̀i babaoo nɔ. Kɛ́ Israelbii lɛ bo toi lɛ, amɛtsiɔ amɛhe kɛjɛɔ maji krokomɛi fɛɛ ahe akɛ Nyɔŋmɔ webii krɛdɛɛ. Nyɔŋmɔ ma nɔ mi eha Israelbii lɛ akɛ, kɛji amɛbo Mla lɛ toi lɛ, jeee heloonaa pɛ ebaajɔɔ amɛ yɛ, shi moŋ yɛ mumɔŋ hu, ni ebaafee amɛ osɔfoi amaŋtsɛyeli, kɛ maŋ krɔŋkrɔŋ. Mla lɛ kɛ niyenii kɛ hetsemɔ he mlai ní kɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ baa hu ha. Shi kɛlɛ, Yehowa bɔ amanehulu ni baajɛ toigbele mli kɛba lɛ hu he kɔkɔ.—2 Mose 19:5, 6; 5 Mose 28:1-68.

6 Yɛ be ni sa mli lɛ, akɛ woji krokomɛi ni ajɛ mumɔŋ aŋmala lɛ fata Biblia woji lɛ ahe. Yinɔsane mli saji gba bɔ ni Yehowa kɛ jeŋmaji lɛ ye ha. Lalafoo woji wie esui kpakpai lɛ ahe kɛ ŋɔɔmɔ. Gbalɛ woji gba Yehowa suɔmɔnaa nii ahe nitsumɔ yɛ wɔsɛɛ be mli. Blematsɛmɛi anɔkwafoi lɛ kase niŋmaai ni ajɛ mumɔŋ aŋmala nɛɛ jogbaŋŋ ni amɛkɛtsu nii. Amɛteŋ mɔ kome ŋma akɛ: “Owiemɔ lɛ ji kane ha minane kɛ la hu yɛ mitempɔŋ lɛ nɔ.” (Lala 119:105) Yehowa kɛ tsɔsemɔ kɛ sɛɛyoomɔ ha mɛi ni miisumɔ ni amɛbo toi lɛ.

La lɛ Miikpɛ Waa

7. Eyɛ mli akɛ Yesu fee naakpɛɛ nii moŋ, shi te ale lɛ titri aha tɛŋŋ, ni mɛni hewɔ?

7 Beni shɛɔ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, no mli lɛ Yudafoi ajamɔ kui lɛ kɛ adesai ablema saji efata Mla lɛ he. Akɛ Mla lɛ tsu nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ, ni yɛ nɔ najiaŋ ni eeefee sɛɛyoomɔ jɛɛhe lɛ, ebafee jatsu ni tsii yɛ nakai blema saji lɛ hewɔ. (Mateo 23:2-4) Shi kɛlɛ, yɛ afi 29 Ŋ.B. lɛ, Yesu pue akɛ Mesia lɛ. Enitsumɔ lɛ jeee ni ekɛ ewala afɔ̃ shi yɛ adesai ahewɔ kɛkɛ, shi moŋ, koni ‘ebaye anɔkwale lɛ he odase.’ Eyɛ mli akɛ efee naakpɛɛ nii moŋ, shi ale lɛ titri akɛ ‘Tsɔɔlɔ lɛ.’ Enitsɔɔmɔ lɛ tamɔ la ko ni miikpɛ kɛmiitsɔ mumɔŋ duŋ ní ehà gbɔmɛi ajwɛŋmɔ mli lɛ mli. Yesu diɛŋtsɛ kɛɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ: “Mi ji je lɛ mli la lɛ.”—Yohane 8:12; 11:28; 18:37.

8. Mɛɛ woji ajɛ mumɔŋ aŋmala yɛ Ŋ.B. klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli, ni mɛɛ gbɛ nɔ amɛhe ba sɛɛnamɔ kɛha mra be mli Kristofoi lɛ?

8 Sɛɛ mli lɛ, akɛ Sanekpakpai lɛ, ni ji Yesu shihilɛ mli amaniɛbɔi ejwɛ lɛ, kɛ Bɔfoi lɛ Asaji lɛ, ni ji Kristojamɔ ni gbɛ eshwã yɛ Yesu gbele sɛɛ lɛ he yinɔsane lɛ fata he. Woji ni jɛ mumɔŋ ni Yesu kaselɔi lɛ ŋmala, kɛ agbɛnɛ hu gbalɛ wolo ni ji Kpojiemɔ lɛ hu yɛ. Nɛkɛ niŋmaai nɛɛ, ni akɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ efata he lɛ, gbeɔ Biblia woji lɛ anaa. Kɛtsɔ woji ni jɛ mumɔŋ ni abua naa nɛɛ ayelikɛbuamɔ nɔ lɛ, Kristofoi baanyɛ “ayoo” anɔkwale lɛ “lɛɛmɔ kɛ kɛlɛ kɛ mlikwɔlɛ kɛ nɔkwɔlɛ lɛ.” (Efesobii 3:14-18) Amɛbaanyɛ amɛná ‘Kristo jwɛŋmɔ lɛ.’ (1 Korintobii 2:16) Shi kɛlɛ, nakai mra be mli Kristofoi lɛ nuuu Yehowa yiŋtoi lɛ fɛɛ shishi kɛmɔɔɔ shi. Bɔfo Paulo ŋma kɛyaha nanemɛi heyelilɔi lɛ akɛ: “Ŋmɛnɛŋmɛnɛ lɛ ashwishwɛ mli wɔtsɔɔ wɔnaa nii tuutuu.” (1 Korintobii 13:12) Nakai ashwishwɛ lɛ baajie nibii akpo tuutuu, shi jeee ehe saji fɛɛ fitsofitso. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ shishinumɔ ni mli kwɔ baaba yɛ sɛɛ mli.

9. Mɛɛ sɛɛyoomɔ eba yɛ “naagbee gbii lɛ” amli?

9 Ŋmɛnɛ, wɔyɛ be ko ni atsɛɔ lɛ “naagbee gbii lɛ,” be ní “jaramɔ bei” kadiɔ lɛ lɛ mli. (2 Timoteo 3:1) Gbalɔ Daniel gba akɛ yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ, anɔkwa “nilee aaafá.” (Daniel 12:4) No hewɔ lɛ, Yehowa, Sanegbalɔ Kpeteŋkpele lɛ eye ebua mɛi ni yɔɔ tsui kpakpa lɛ koni amɛnu e-Wiemɔ lɛ shishi. Amrɔ nɛɛ, gbɔmɛi babaoo ena akɛ akɛ Kristo Yesu tá maŋtsɛsɛi nɔ yɛ ŋwɛi ní anaaa lɛ yɛ afi 1914 mli. Amɛle hu akɛ etsɛŋ ni ebaafo efɔŋfeemɔ fɛɛ sɛɛ ni ebaafee shikpɔŋ lɛ jeŋ muu fɛɛ paradeiso. Amrɔ nɛɛ, aashiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ fã ni he hiaa nɛɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ he fɛɛ he.—Mateo 24:14.

10. Yɛ afii ohai lɛ amli lɛ, te gbɔmɛi efee amɛnii yɛ Yehowa ŋaawoo lɛ he amɛha tɛŋŋ?

10 Hɛɛ, Yehowa egba ewebii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ esuɔmɔnaa nii kɛ eyiŋtoi ahe sane yɛ yinɔsane be fɛɛ mli. Biblia mli sane ni aŋma afɔ̃ shi lɛ wieɔ mɛi babaoo ni bo toi, ní kɛ nilee ni jɛ ŋwɛi lɛ tsu nii, ni ajɔɔ amɛ yɛ no hewɔ lɛ ahe. Egbaa wɔ mɛi krokomɛi ni kpoo Nyɔŋmɔ ŋaawoo ni suɔmɔ yɔɔ mli lɛ, ní amɛyanyiɛ hiɛkpatamɔ gbɛ ni Adam kɛ Hawa kɔ lɛ nɔ lɛ hu ahe sane. Yesu fee enɛ he mfoniri beni ewie mfonirifeemɔŋ gbɛ̀i enyɔ he lɛ. Ekome kɛ mɔ yaa hiɛkpatamɔ mli. Akɛni eji agbó ni lɛɛ kɛ gbɛ tɛtrɛɛ hewɔ lɛ, mɛi babaoo ni kpoɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nyiɛɔ nɔ. Gbɛ kroko lɛ kɛ mɔ yaa naanɔ wala mli. Eyɛ mli akɛ enɔ etsa moŋ, shi eji gbɛ ni mɛi fioo ní ekpɛlɛ Biblia lɛ nɔ akɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ, ní amɛhiɔ shi yɛ naa lɛ nyiɛɔ nɔ.—Mateo 7:13, 14.

Wɔhiɛ ní Aaasɔ Nɔ ni Wɔyɔɔ lɛ He

11. Biblia mli nilee kɛ hemɔkɛyeli ní wɔyɔɔ lɛ ji mɛni he odaseyeli?

11 Ani ofata mɛi ni ehala akɛ amɛaanyiɛ gbɛ ni kɛ mɔ yaa wala mli lɛ nɔ lɛ ahe? Kɛ́ nakai lɛ, no lɛ ŋwanejee ko bɛ he akɛ obaasumɔ ni onyiɛ nɔ. Te ooofee tɛŋŋ ofee enɛ? Jwɛŋmɔ jɔɔmɔi ni Biblia mli anɔkwalei ni ole lɛ kɛba oshihilɛ mli lɛ nɔ be fɛɛ be ni oda shi yɛ he. Anɔkwale ni eji akɛ, okpɛlɛ sanekpakpa lɛ nɔ lɛ ji Nyɔŋmɔ jɔɔmɔi lɛ ahe odaseyeli. Yesu tsɔɔ enɛ beni esɔle eha e-Tsɛ lɛ yɛ wiemɔi nɛɛ amli akɛ: “Miijie oyi, Ataa, ŋwɛi kɛ shikpɔŋ nuntsɔ, akɛ oŋɔ nii nɛɛ otee ŋaalɔi kɛ nilelɔi, ni ojie otsɔɔ abifabii.” (Mateo 11:25) Wolɛi kɛ toohelɔi nu Yesu nitsɔɔmɔ lɛ shishi, yɛ be mli ni jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi ni le woloŋ waa lɛ nuuu shishi. Yesu kɛɛ kɛfata he akɛ: “Mɔ ko nyɛŋ aba miŋɔɔ, akɛ ja tsɛ lɛ ni tsu mi lɛ gbala lɛ dã.” (Yohane 6:44) Kɛ́ obaná ole Biblia lɛ ni oheɔ etsɔɔmɔi lɛ oyeɔ ni onyiɛɔ sɛɛ lɛ, enɛ tsɔɔ akɛ Yehowa egbala bo. Eji yiŋtoo ni ooodamɔ nɔ oná miishɛɛ.

12. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Biblia lɛ kɛ sɛɛyoomɔ haa yɛ?

12 Anɔkwalei ni haa mɔ yeɔ ehe, ni ekɛ sɛɛyoomɔ hu haa lɛ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli. Mɛi ni hiɔ shi yɛ Biblia mli nilee lɛ naa lɛ yeɔ amɛhe kɛjɛɔ apasa hemɔkɛyelii, apasa tsɔɔmɔi, kɛ anyagbafeemɔ ni náa gbɔmɛi akpekpei abɔ ashihilɛi anɔ hewalɛ lɛ ahe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, le ni wɔle anɔkwale ni kɔɔ susuma lɛ he lɛ haa wɔyeɔ wɔhe kɛjɛɔ gbeyei ni wɔɔshe gbohii lɛ akɛ amɛbaanyɛ amɛye wɔ awui loo akɛ wɔsuɔlɔi ni egboi lɛ miina amanehulu lɛ he. (Ezekiel 18:4) Le ni wɔle anɔkwale ni kɔɔ bɔfoi fɔji lɛ ahe lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔtsiɔ wɔhe kɛjɛɔ osharai ni yɔɔ mumɔi atsɛmɔ he lɛ he. Gbohiiashitee tsɔɔmɔ lɛ ji miishɛjemɔ nii kɛha mɛi ni amɛsuɔlɔi etsɔ amɛsɛɛ lɛ. (Yohane 11:25) Biblia gbalɛi tsɔɔ wɔ he ni wɔshɛ yɛ be he akɔntaabuu mli, ni ehaa wɔnáa hekɛnɔfɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ shiwoi kɛha wɔsɛɛ lɛ mli. Amɛwajeɔ wɔhiɛnɔkamɔ kɛha naanɔ wala shihilɛ lɛ hu.

13. Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni wɔkpɛtɛɔ he lɛ he baa sɛɛnamɔ kɛhaa wɔ yɛ gbɔmɔtsoŋ?

13 Ŋwɛi shishitoo mlai ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ tsɔɔ wɔ koni wɔhi shi yɛ gbɛ ni kɛ gbɔmɔtsoŋ sɛɛnamɔi baaha wɔ nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔkaseɔ ni wɔtsiɔ wɔhe kɛjɛɔ nifeemɔi ni woɔ wɔgbɔmɔtso lɛ he muji, tamɔ tawa shɛremɔ kɛ tsofai fɔji kɛ nitsumɔ he. Wɔtsiɔ wɔhe kɛjɛɔ dãatɔɔ he. (2 Korintobii 7:1) Nyɔŋmɔ jeŋba he mlai ni wɔkpɛtɛɔ he lɛ buɔ wɔhe kɛjɛɔ helai ni jɛɔ bɔlɛnamɔ mli kɛbaa lɛ ahe. (1 Korintobii 6:18) Kɛ́ wɔbo Nyɔŋmɔ ŋaawoo akɛ wɔtsi wɔhe kɛjɛ shika suɔmɔ he lɛ toi lɛ, wɔfiteee wɔjwɛŋmɔŋ toiŋjɔlɛ lɛ taakɛ mɛi babaoo efite amɛnɔ yɛ ninamɔi asɛɛtiumɔ mli lɛ. (1 Timoteo 6:10) Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni okɛtsu nii yɛ oshihilɛ mli lɛ eha oná he sɛɛ yɛ gbɔmɔtsoŋ yɛ?

14. Mɛɛ hewalɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yɔɔ yɛ wɔshihilɛi anɔ?

14 Kɛ́ wɔhi shi yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ naa lɛ, wɔnine shɛɔ Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ. Wɔnáa su ni tamɔ Kristo nɔ lɛ eko, ni nɔ ni kadiɔ lɛ ji sui ni asumɔɔ tamɔ mɔbɔnalɛ kɛ musuŋtsɔlɛ. (Efesobii 4:24, 32) Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ hu woɔ eyibii lɛ yɛ wɔ mli—suɔmɔ, miishɛɛ, toiŋjɔlɛ, tsuishiŋmɛɛ, mlihilɛ, ekpakpafeemɔ, hemɔkɛyeli, mlijɔlɛ, kɛ henɔyeli. (Galatabii 5:22, 23) Nɛkɛ sui nɛɛ woɔ miishɛɛ kɛ wɔkɛ mɛi krokomɛi ateŋ wekukpaa kpakpa mli hewalɛ, ni mɛi ni fata he ji weku mli bii. Wɔnáa mligbɛ hewalɛ ní yeɔ ebuaa wɔ koni wɔkɛ ekãa akpee jaramɔ be naa. Ani ona bɔ ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ená oshihilɛ nɔ hewalɛ yɛ gbɛ kpakpa nɔ lɛ?

15. Yɛ be mli ni wɔhaa wɔshihilɛi kɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpãa gbee lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔnáa he sɛɛ yɛ?

15 Yɛ be mli ni wɔkɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpãa gbee lɛ, wɔwajeɔ wekukpaa ni kã wɔkɛ Yehowa teŋ lɛ. Wɔnáa nɔmimaa babaoo akɛ enuɔ wɔ shishi ni esumɔɔ wɔ. Wɔkaseɔ nii kɛjɛɔ niiashikpamɔ mli akɛ efiɔ wɔsɛɛ yɛ fimɔ bei amli. (Lala 18:19) Wɔyɔseɔ akɛ eboɔ wɔsɔlemɔi lɛ atoi lɛɛlɛŋ. (Lala 65:3) Wɔkɛ wɔhe fɔ̃ɔ egbɛtsɔɔmɔ nɔ, kɛ nɔmimaa akɛ wɔbaaná he sɛɛ. Ni wɔyɛ hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ naakpɛɛ akɛ yɛ be ni sa mli lɛ, Nyɔŋmɔ baaha enɔkwafoi lɛ aye emuu ni ekɛ naanɔ wala nikeenii lɛ baaha amɛ. (Romabii 6:23) Kaselɔ Yakobo ŋma akɛ: “Nyɛtsia nyɛbɛŋkɛa Nyɔŋmɔ, ni eeetsi ebɛŋkɛ nyɛ.” (Yakobo 4:8) Ani onu he akɛ awaje okɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ yɛ bɔ ni otsi obɛŋkɛ lɛ kpaakpa lɛ hewɔ?

Jwetri ni Anyɛŋ akɛ Nɔ ko Ato He

16. Mɛɛ tsakemɔi klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi komɛi fee?

16 Paulo kai klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu lɛ akɛ be ko ní eho lɛ amɛteŋ mɛi komɛi ji ajwamaŋbɔlɔi, gbalaŋkulɔi, hii ni kɛ hii feɔ yakayakanii, julɔi, hiɛjoolɔi, dãatɔlɔi, mɛi ajɛlɔi, kɛ amimyelɔi. (1 Korintobii 6:9-11) Biblia mli anɔkwale lɛ ha amɛfee tsakemɔi wuji; ‘aju amɛhe.’ Susumɔ bɔ ni kulɛ oshihilɛ baafee aha kɛji oleee anɔkwalei ni haa mɔ yeɔ ehe ni okase kɛjɛ Biblia lɛ mli lɛ he okwɛ. Lɛɛlɛŋ, anɔkwale lɛ ji jwetri ko ni anyɛŋ akɛ nɔ ko ato he. Kwɛ miishɛɛ ni wɔyɔɔ akɛ Yehowa kɛ wɔ gbaa sane!

17. Mɛɛ gbɛ nɔ álɛ Yehowa Odasefoi yɛ mumɔŋ yɛ Kristofoi akpeei ashishi yɛ?

17 Kɛfata he lɛ, susumɔ jɔɔmɔi ni wɔyɔɔ yɛ wɔ majimaji ateŋ nyɛmifeemɔ lɛ mli lɛ he okwɛ! “Tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ haa wɔ mumɔŋ niyenii yɛ be ni sa nɔ, ni nɔ ni fata he ji Bibliai, woji tɛtrɛbii, kɛ woji krokomɛi yɛ wiemɔi babaoo mli. (Mateo 24:45-47) Yehowa Odasefoi ni yɔɔ maji babaoo nɔ lɛ tĩ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli woji wuji kpaanyɔ amli saji otii amli yɛ asafoŋ kpeei ashishi yɛ afi 2000 lɛ mli. Amɛsusu Biblia mli gbɔmɛi 40 ni awie amɛhe yɛ Insight on the Scriptures lɛ mli lɛ ashihilɛ mli saji ahe. Amɛsusu Gbɔmɔ ni Fe Mɔ Fɛɛ Mɔ ni Ehi Shi Pɛŋ wolo lɛ mlijaa ejwɛ mli ekome he kɛ Bó Daniel Gbalɛ lɛ Toi! lɛ fɛɛ he. Asusu saji krokomɛi 36 he kɛjɛ Buu-Mɔɔ wolo tɛtrɛɛ lɛ mli kɛfata nikasemɔi 52 lɛ he. Kɛfata he lɛ, álɛ Yehowa webii kɛ Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ woji 12 kɛ daa otsi maŋshiɛmɔi ni wieɔ Biblia mli saji srɔtoi ahe. Mɛɛ mumɔŋ nilee babaoo ní yɔɔ kɛha wɔ nɛ!

18. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ ayeɔ abuaa wɔ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli yɛ?

18 Yɛ jeŋ fɛɛ lɛ, asafoi ni fa fe 91,000 kɛ sɛɛfimɔ kɛ hewalɛwoo haa kɛtsɔɔ kpeei kɛ naanyobɔɔ nɔ. Wɔnáa nanemɛi Kristofoi ni edara yɛ mumɔŋ, ni miisumɔ ni amɛye amɛbua wɔ yɛ mumɔŋ lɛ asɛɛfimɔ hu mli ŋɔɔmɔ. (Efesobii 4:11-13) Hɛɛ, wɔná anɔkwale lɛ he nilee ni wɔnine eshɛ nɔ lɛ he sɛɛ babaoo. Eji miishɛɛ akɛ wɔɔle Yehowa ni wɔsɔmɔ lɛ. Kwɛ bɔ ni lalatsɛ lɛ wiemɔi ni eŋmala nɛɛ ji anɔkwale ha beni ekɛɛ akɛ: “Ajɔɔ maŋ ni Yehowa ji e-Nyɔŋmɔ lɛ!”—Lala 144:15.

Ani Okaiɔ?

• Namɛi Yehowa kɛgba sane dani Kristofoi abe lɛ shɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ mumɔŋ la bakpɛ waa yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli? yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ?

• Mɛɛ sɛɛnamɔi jɛɔ Yehowa he nilee ni wɔhiɔ shi yɛ naa lɛ mli kɛbaa?

• Mɛni hewɔ wɔnyaa yɛ Nyɔŋmɔ he nilee ni wɔyɔɔ lɛ mli lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 8, 9]

Yehowa kɛ Mose, Noa, kɛ Abraham gba esuɔmɔnaa nii ahe sane

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Yehowa eha anu e-Wiemɔ lɛ shishi yɛ wɔgbii nɛɛ amli

[Mfonirii nii yɔɔ baafa 10]

Susumɔ jɔɔmɔi ni wɔyɔɔ yɛ wɔ majimaji ateŋ nyɛmifeemɔ lɛ mli lɛ he okwɛ!