Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Onáa Mɛi Ahe Tsui Lɛɛlɛŋ?

Ani Onáa Mɛi Ahe Tsui Lɛɛlɛŋ?

Ani Onáa Mɛi Ahe Tsui Lɛɛlɛŋ?

ANI mɔ ko jeŋba gbonyo ko eha omli ewo la waa pɛŋ? Ani oyeɔ oyai akɛ oootsu he nii nɔŋŋ kɛji hewalɛi fɔji bɔi onanemɛi ní bɛŋkɛ bo kpaakpa lɛ anɔ hewalɛ namɔ?

Bei komɛi lɛ nifeemɔ ni yɔɔ oya kɛ shiŋŋ he hiaa ní akɛtsĩ esha ní hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ gbɛɛ kɛ shwãmɔ naa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni efɔŋfeemɔ ní hiɛ gbooo yɛ he heɔ abule Israelbii lɛ yɛ afii ohai 16 D.Ŋ.B. lɛ, Aaron nabi Pinehas kɛ faishitswaa fee nii ni ekɛjie nɔ̃ fɔŋ lɛ kɛjɛ jɛmɛ kwraa. Yehowa Nyɔŋmɔ kpɛlɛ nɔ ni efee lɛ nɔ, ni ekɛɛ akɛ: “Pinehas eku mimli ní ewo Israelbii lɛ ala lɛ naa, ejaakɛ eye awuŋa eha mi yɛ amɛteŋ.”—4 Mose 25:1-11.

Pinehas fee nii ni sa ni ekɛtsĩ fitemɔ ní aaagbɛ ashwã lɛ naa. Shi mɛi krokomɛi atɔmɔi ni ji adesai agbɔjɔmɔi kɛkɛ lɛ ahe mlifu ní ejaaa gbɛ ní aaaná lɛ hu? Kɛ́ wɔfee wɔnii kpalakpala loo wɔɔfee nii ni ejaaa gbɛ lɛ, no haŋ wɔfee mɛi ni diɔ jalɛ sɛɛ, shi moŋ eeeha wɔtsɔmɔ mɛi ní bɛ tsuishitoo—mɔ ko ní naaa tsui ehaaa emuu ní mɛi krokomɛi yeee lɛ. Mɛni baanyɛ aye abua wɔ ní wɔkwa nɛkɛ naagba nɛɛ?

‘Yehowa kɛ Onishaianii lɛ Fɛɛ Faa’

Yehowa ji “Nyɔŋmɔ awuŋayelɔ (hiɛdɔlɔ); Nyɔŋmɔ ní eŋmɛɛɛ bienyɛyeli gbɛ.” (2 Mose 20:5, NW shishigbɛ niŋmaa) Akɛni lɛ ji Bɔlɔ hewɔ lɛ, eyɛ hegbɛ ní ebiɔ wɔ hetuu-kɛhamɔ kɛha ekome pɛ. (Kpojiemɔ 4:11) Ni kɛlɛ, Yehowa ŋmɛɔ adesai agbɔjɔmɔi lɛ agbɛ. No hewɔ lɛ, lalatsɛ David lá lala nɛɛ yɛ ehe akɛ: “Mɔbɔnalɔ kɛ durolɔ ji Yehowa, emli fuuu mra, ni emɔbɔnalɛ fá. Ehiɛɛɛ béi amli daa . . . Jeee wɔhe eshai lɛ anaa ekɛ wɔ yeɔ yɛ, ni jeee wɔnishaianii lɛ anaa ewoɔ wɔ nyɔmɔ yɛ.” Hɛɛ, kɛ́ wɔshwa wɔhe lɛ, Nyɔŋmɔ ‘kɛ wɔnishaianii lɛ keɔ wɔ.’—Lala 103:3, 8-10.

Akɛni Yehowa nuɔ adesai eshafeemɔ su lɛ shishi hewɔ lɛ, ‘eyaaa nɔ etaooo tɔmɔi’ yɛ efɔŋfeelɔi ní tsakeɔ amɛtsui lɛ ahe. (Lala 51:7; Romabii 5:12) Yɛ anɔkwale mli lɛ, eyiŋtoo ji ní ejie esha kɛ emuu ní wɔyeee lɛ kɛya kwraa. Kɛyashi enɛ aaaba mli kɛmɔ shi lɛ, yɛ nɔ̃ najiaŋ ní Nyɔŋmɔ ‘aaawo wɔ nyɔmɔ’ ni sa wɔ lɛ, edamɔɔ Yesu Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ ekɛ mɔbɔnalɛ kpãa eshaifaa mli ehaa wɔ. Eji Yehowa ejieee mɔbɔnalɛ kpo yɛ be ní sa mli kulɛ, abuŋ wɔteŋ mɔ ko mɔ ko bem akɛ esa yiwalaheremɔ. (Lala 130:3) Kwɛ bɔ ni wɔbaanyɛ wɔda shi babaoo akɛ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ, ní biɔ hetuu-kɛhamɔ kɛha ekome too pɛ lɛ ji Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɔ!

Pɛpɛɛpɛ Ŋmɛɛ He Miihia

Akɛni jeŋ muu fɛɛ Nuntsɔ Maŋtsɛ lɛ jieɔ tsuishiŋmɛɛ kpo yɛ bɔ ni ekɛ adesai ni yeee emuu lɛ yeɔ ehaa lɛ mli hewɔ lɛ, ani esaaa ni wɔ hu wɔfeɔ nakai? Atsɔɔ tsuishiŋmɛɛ shishi akɛ “henumɔ ni anáa akɛ aaato tsui shi aha mɛi krokomɛi asusumɔi loo amɛnifeemɔi.” Ani wɔ diɛŋtsɛ wɔyɛ henumɔ ni tamɔ nɛkɛ—henumɔ ní wɔkɛjieɔ tsuishitoo kɛ henɔyeli kpo kɛji mɛi krokomɛi wie loo amɛfee nibii ní jeee eshai ni mli wa, shi ekolɛ amɛji nibii ni esaaa yɛ wiemɔ loo nifeemɔ mli lɛ?

Shi kɛlɛ, esa akɛ wɔkwa wɔtsui shi ní wɔɔŋmɛ fe nine. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi ŋmɛ osɔfoi ní yaa nɔ amɛfeɔ gbekɛbii hii kɛ yei niseniianii lɛ gbɛ lɛ, efiteɔ nii babaoo diɛŋtsɛ. Adafitswalɔ ko ni jɛ Ireland lɛ wie akɛ: “Akɛni sɔlemɔ lɛ mli onukpai lɛ buɔ nibii fɔji ní afeɔ gbekɛbii lɛ akɛ eshai ní baa yɛ bei komekomei amli pɛ kɛkɛ hewɔ lɛ, amɛtsakeɔ osɔfo ní feɔ nakai esha lɛ [kɛyaa he kroko] kɛkɛ.”

Ani gbɔmɔ ní tamɔ nɛkɛ ní atsakeɔ lɛ kɛyaa he kroko kɛkɛ lɛ ji tsuishiŋmɛɛ kpakpa? Dabi kwraa! Ŋɔɔ lɛ akɛ datrɛfoi ajinafoi akuu ko eŋmɛ datrɛfonyo ko ni feɔ opireshɛn, ní ebɔɔɔ mɔdɛŋ lɛ gbɛ ni eya nɔ efee, ni amɛtsakeɔ lɛ kɛjɛɔ helatsamɔhe kome kɛyaa ekroko, eyɛ mli akɛ eegbe helatsɛmɛi ni ekwɛɔ amɛ lɛ loo eefite amɛ. Nitsulɔi akuu mli anɔkwayeli henumɔ ní egba afã nɛɛ kɛ “tsuishiŋmɛɛ” ní tamɔ nɛkɛ baaba. Shi helatsɛmɛi ní amɛwala eŋmɛɛ amɛ loo amɛna amanehulu yɛ anyagbafeemɔ loo yiwalɛ nifeemɔi ahewɔ lɛ hu?

Oshara hu yɛ akɛ abaanyɛ ajie tsuishiŋmɛɛ bibioo pɛ kpo. Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ, no mli lɛ Yudafoi komɛi ni atsɛɔ amɛ Hiɛdɔlɔi lɛ tao ni amɛkɛ Pinehas nɔkwɛmɔnɔ lɛ atsu nii yɛ gbɛ ní ejaaa nɔ, yɛ mɔdɛŋ ni amɛbɔɔ ni amɛbu amɛ diɛŋtsɛ amɛnifeemɔi bem lɛ hewɔ. Hiɛdɔlɔi nɛɛ ekomɛi anifeemɔ ko ní tekeɔ nɔ ji akɛ, “amɛkɛ gbɔmɛi babaoo lɛ futuɔ yɛ Yerusalem yɛ gbijurɔyeli bei kɛ bei krokomɛi ní tamɔ nakai amli, ni amɛkɛ dukpei tsurɔɔ mɛi ní teɔ shi woɔ amɛ lɛ ní amɛhiɛ bɛ amɛhe nɔ.”

Ákɛ Kristofoi lɛ, wɔfeŋ nii kɛyaŋ shɔŋŋ taakɛ Hiɛdɔlɔi lɛ fee diɛŋtsɛ lɛ ní wɔtutua mɛi ni wɔnáaa amɛhe miishɛɛ lɛ. Shi ani mɛi ahe tsui ní wɔnáaa yɛ gbɛ ko nɔ lɛ haa wɔtutuaa mɛi ní wɔnáaa amɛhe miishɛɛ lɛ yɛ gbɛ̀i krokomɛi anɔ—ekolɛ kɛtsɔ amɛhe wiemɔ fɔŋ ní wɔɔwie lɛ nɔ? Kɛ́ wɔnáa mɛi ahe tsui lɛɛlɛŋ lɛ, no lɛ wɔwieŋ amɛhe wiemɔi ní yeɔ mɔ awui.

Klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Farisifoi lɛ ji kuu kroko hu ni náaa mɛi ahe tsui. Amɛbuɔ mɛi krokomɛi fɔ́ be fɛɛ be ni amɛhaaa hegbɛ ko kwraa kɛha emuu ní adesai yeee lɛ. Farisifoi henɔwolɔi lɛ ebuuu gbɔmɛi foji lɛ kwraa, ni amɛwieɔ amɛhe wiemɔ fɔŋ akɛ gbɔmɛi ní “alomɔ amɛ.” (Yohane 7:49) Yesu kɛ yiŋtoo kpakpa wie eshi gbɔmɛi ní buɔ amɛhe jalɔi nɛɛ akɛ: “Kpoo hã nyɛ, woloŋmalɔi kɛ Farisifoi osatofoi! akɛni nyɛhaa kowɛ kɛ anisi kɛ kumino mlijaa nyɔŋma nyɔŋma, shi mla lɛ mli nii ni he jaraa ni ji kojomɔ kɛ mɔbɔnalɛ kɛ hemɔkɛyeli lɛ moŋ lɛ nyɛshiɔ; shi kulɛ eja akɛ nyɛfeɔ enɛɛmɛi, ni nyɛkashi eko lɛ hu.”—Mateo 23:23.

Yesu kɛ wiemɔ ní ewie nɛɛ etsɔɔɔ akɛ eeba bɔ ni ehe hiaa ní aye Mose Mla lɛ nɔ lɛ shi. Etsɔɔ kɛkɛ akɛ ebiɔ ni akɛ Mla lɛ mli “nii ni he jaraa,” loo nii ni he hiaa lɛ atsu nii yɛ nilee kɛ mɔbɔnalɛ mli. Kwɛ bɔ ni esoro Yesu kɛ ekaselɔi lɛ kwraa yɛ Farisifoi ní náaa mɛi ahe tsui lɛ kɛ Hiɛdɔlɔi lɛ ahe!

Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo fɛɛ ekuuu amɛhiɛ amɛshwieee efɔŋfeemɔ nɔ. Etsɛŋ ni ‘amɛaatɔ owele yɛ mɛi ní leee Nyɔŋmɔ kɛ mɛi ní booo wɔ-Nuntsɔ Yesu Kristo sanekpakpa lɛ toi lɛ anɔ.’ (2 Tesalonikabii 1:6-10) Shi, yɛ ekãa ní Yesu yɔɔ kɛha jalɛ nifeemɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ejieɔ eŋwɛi Tsɛ lɛ tsuishitoo, mɔbɔnalɛ, kɛ suɔmɔ mli ní ejɛɔ ejieɔ mɔ hesusumɔ kpo etsɔɔ mɛi fɛɛ ní sumɔɔ ní amɛfee nɔ ni ja lɛ kpo be fɛɛ be. (Yesaia 42:1-3; Mateo 11:28-30; 12:18-21) Kwɛ nɔkwɛmɔnɔ fɛfɛo ní Yesu fee efɔ̃ shi eha wɔ!

Wɔkɛ Tsuishitoo Ana Mli Wɔha Wɔhe

Eyɛ mli akɛ ekolɛ wɔyɛ ekãa babaoo kɛha nɔ ni ja moŋ, shi nyɛhaa wɔkɛ bɔfo Paulo ŋaawoo nɛɛ atsua nii, akɛ: “Kɛji mɔ ko kɛ mɔ ko ná sane ko lɛ, nyɛnanaa nyɛhaa nyɛhe ni nyɛkɛfafaa nyɛhe, taakɛ bɔ ni Kristo hu ŋɔfa nyɛ lɛ, nakai nyɛ hu nyɛfea.” (Kolosebii 3:13; Mateo 6:14, 15) Mɛi ahe tsui namɔ biɔ ní wɔna mli wɔha wɔhe yɛ wɔgbɔjɔmɔi kɛ tɔmɔi agbɛfaŋ, yɛ jeŋ ní yeee emuu nɛɛ mli. Esa akɛ wɔkɛ nilee atsu nii yɛ nɔ ni wɔkpaa gbɛ yɛ mɛi krokomɛi adɛŋ lɛ gbɛfaŋ.—Filipibii 4:5.

Mɛi ahe tsui ní anáa lɛ etsɔɔɔ efɔŋfeemɔ nɔkpɛlɛmɔ loo hiɛ ní akuɔ ashwieɔ tɔmɔi anɔ yɛ gbɛ ko kwraa nɔ. Ekolɛ naanyo heyelilɔ ko susumɔ loo ejeŋba baanyɛ afee nɔ ni kɛ tɛi ní Yehowa efolɔ eshwie shi lɛ kpãaa gbee yɛ gbɛ ko nɔ. Eyɛ mli akɛ ekolɛ afã gbamɔ lɛ shɛko he ni yɔɔ hiɛdɔɔ bɔ ni eeeha Nyɔŋmɔ akpoo lɛ moŋ, shi ekolɛ ekɛ kɔkɔbɔɔ he okadi baaha akɛ ehe miihia ní efee tsakemɔi komɛi. (1 Mose 4:6, 7) Kwɛ bɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli kɛji mɛi ní yɔɔ mumɔŋ hesaai lɛ bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaajaje mɔ ni tɔ̃ɔ lɛ yɛ mlijɔlɛ mumɔ mli! (Galatabii 6:1) Shi, kɛ́ amɛaaye omanye yɛ mɔdɛŋbɔɔ nɛɛ mli lɛ, no lɛ ehe miihia ní amɛjɛ mɔ hesusumɔ mumɔ mli amɛfee enɛ, moŋ fe ní amɛaajɛ atɛŋbuu mumɔ mli.

“Kɛ Mlijɔlɛ kɛ Gbeyeishemɔ”

Shi tsuishitoo ní wɔɔná wɔha mɛi ni esoro amɛjamɔ mli susumɔi yɛ wɔnɔ̃ he lɛ hu? “Nikasemɔ Kɛha Mɛi Fɛɛ” ní akɛkpɛtɛ Maŋ Skul Srɔtoi ní ato shishi yɛ Ireland yɛ afi 1831 lɛ fɛɛ amli lɛ kaneɔ akɛ: “Yesu Kristo etooo eyiŋ akɛ akɛ ejamɔ lɛ afĩ gbɔmɛi anɔ kɛtsɔ yiwalɛ gbɛ̀i anɔ. . . . Béi ni wɔkɛ wɔkutsoŋbii aaabe kɛ jɛmɔ ní wɔɔjɛ amɛ lɛ jeee gbɛ ní wɔɔtsɔ nɔ wɔkɔne amɛyiŋ akɛ wɔ wɔsane ja, ni amɛ ji mɛi ní amɛtɔ̃. Nakai feemɔ moŋ baakɔne amɛyiŋ babaoo akɛ wɔbɛ Kristofoi amumɔ.”

Yesu tsɔɔ nii ni efee enii yɛ gbɛ ní gbala gbɔmɛi kɛbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he lɛ nɔ, ni nakai esa akɛ wɔ hu wɔfee. (Marko 6:34; Luka 4:22, 32; 1 Petro 2:21) Ákɛ gbɔmɔ ní eye emuu ní yɔɔ sɛɛyoomɔ krɛdɛɛ ní jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ, enyɛɔ eleɔ mɛi atsuii amli saji. No hewɔ lɛ, kɛ́ ehe miihia lɛ, Yesu nyɛɔ ejajeɔ fɔbuu wiemɔi ní mli wa eshwieɔ Yehowa henyɛlɔi anɔ. (Mateo 23:13-33) Enɛ ní efeɔ lɛ etsɔɔɔ akɛ enáaa mɛi ahe tsui.

Ákɛ mɛi ní tamɔɔɔ Yesu lɛ, wɔbɛ nyɛmɔ ní akɛleɔ mɛi krokomɛi atsuii amli saji. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔnyiɛ bɔfo Petro ŋaawoo nɛɛ sɛɛ, akɛ: “Nuntsɔ, Kristo lɛ, nyɛbua lɛ krɔŋkrɔŋ yɛ nyɛtsuii amli; ni daa nɛɛ nyɛsaa nyɛhe nyɛtoa, koni nyɛná hetoo nyɛha mɔ fɛɛ mɔ ni biɔ nyɛ hiɛnɔkamɔ ní yɔɔ nyɛmli lɛ shishi lɛ, kɛ mlijɔlɛ kɛ gbeyeishemɔ.” (1 Petro 3:15) Ákɛ Yehowa tsuji lɛ, esa akɛ wɔfã wɔhemɔkɛyeli lɛ he ejaakɛ edamɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ shiŋŋ. Shi esa akɛ wɔfee enɛ yɛ gbɛ ní tsɔɔ bulɛ kɛha mɛi krokomɛi kɛ nibii ní amɛheɔ amɛyeɔ diɛŋtsɛ lɛ nɔ. Paulo ŋma akɛ: “Nyɛhaa nyɛwiemɔ he abaa nyam daa, ni ŋoo ahi mli, ni nyɛle bɔ ni sa akɛ nyɛhaa mɔ fɛɛ mɔ hetoo.”—Kolosebii 4:6.

Yesu kɛɛ yɛ e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ ní ehe gbɛi waa lɛ mli akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ ni nyɛtaoɔ akɛ mɛi aŋɔfee nyɛ lɛ, nyɛ hu nyɛfea amɛ nakai nɔŋŋ.” (Mateo 7:12) No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔkɛ tsuishitoo anaa mli wɔhaa wɔhe ní wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni wɔshiɛɔ sanekpakpa lɛ wɔtsɔɔ amɛ lɛ. Kɛ́ wɔha ekãa ni wɔyɔɔ kɛha jalɛ nifeemɔ lɛ kɛ mɛi ahe tsui namɔ ní damɔ Biblia nɔ lɛ ŋmɛ pɛpɛɛpɛ lɛ, no lɛ wɔbaasa Yehowa hiɛ ni wɔbaafee mɛi ni náa mɛi ahe tsui lɛɛlɛŋ.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Kwa Farisifoi lɛ asu ní haaa amɛná mɛi ahe tsui lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Yesu jie e-Tsɛ lɛ su ní haa enáa mɛi ahe tsui lɛ kpo. Ani ofeɔ nakai?