Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

‘Jalɔ Nine Baashɛ Jɔɔmɔi Anɔ’

‘Jalɔ Nine Baashɛ Jɔɔmɔi Anɔ’

‘Jalɔ Nine Baashɛ Jɔɔmɔi Anɔ’

LALATSƐ David wie yɛ egbɔlɛ beaŋ akɛ: “Sá lɛ gbekɛ ji mi ni agbɛnɛ mitsɔ nuumo, shi minako jalɔ ko ni akwa lɛ loo ni eseshibii miisisɛ̃ aboloo pɛŋ.” (Lala 37:25) Yehowa Nyɔŋmɔ sumɔɔ jalɔi asane ni ekwɛɔ amɛnɔ jogbaŋŋ. Ewoɔ anɔkwa jálɔi aŋaa yɛ e-Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ mli ní amɛtao jalɛ sɛɛgbɛ.—Zefania 2:3.

Jalɛ nifeemɔ ji shihilɛ ni tsɔɔ ja ní aja yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ kɛtsɔ emlai ni kɔɔ ekpakpa kɛ efɔŋ he lɛ anɔyeli nɔ. Beni Biblia mli wolo ni ji Abɛi awolo lɛ yitso 10 lɛ woɔ wɔ hewalɛ ní wɔhi shi yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii anaa lɛ, etsɔɔ jɔɔmɔi babaoo ní mɛi ni feɔ nakai lɛ náa mli ŋɔɔmɔ. Nɔ ni fata enɛɛmɛi ahe ji mumɔŋ niyenii kpakpai ni fa babaoo diɛŋtsɛ, nitsumɔ ni nyɔmɔwoo kɛ miishɛɛ yɔɔ mli, kɛ wɔkɛ Nyɔŋmɔ kɛ wɔnaanyo gbɔmɔ teŋ wekukpaa kpakpa. Belɛ, nyɛhaa wɔsusua Abɛi 10:1-14 lɛ he wɔkwɛa.

Hewalɛwoo Nɔ̃ Kpakpa

Yitso lɛ shishijee wiemɔi lɛ haaa yiŋkɔshikɔshifeemɔ ko aba mɔ ni ŋma Abɛi awolo lɛ fã ni nyiɛ sɛɛ lɛ he. Ekaneɔ akɛ: “Salomo abɛi.” Beni blema Israel Maŋtsɛ Salomo tsɔɔ hewalɛwoo nɔ̃ kpakpa hewɔ ní esa akɛ wɔkɔ jalɛ gbɛ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Bi nilelɔ haa etsɛ náa miishɛɛ; shi bi kwashia lɛ, ehaa enyɛ tsui yeɔ.”Abɛi 10:1.

Kwɛ awerɛho babaoo ní fɔlɔi yeɔ kɛji amɛshwiei lɛ ateŋ mɔ ko kpa anɔkwa Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ jamɔ kwraa! Maŋtsɛ nilelɔ lɛ wie nyɛ lɛ awerɛhoyeli he titri, ekolɛ ní ekɛtsɔɔ akɛ eyeɔ awerɛho waa fe tsɛ lɛ. Enɛ fee anɔkwale diɛŋtsɛ yɛ Doris gbɛfaŋ. * Ewie akɛ: “Beni wɔbinuu ní eye afii 21 lɛ shi anɔkwale lɛ, mikɛ miwu, Frank, werɛ ho wɔhe waa diɛŋtsɛ. Henumɔŋ piŋmɔ ní miná lɛ naa wa kwraa fe bɔ ni eji yɛ Frank gbɛfaŋ. Afii 12 ní eho lɛ hako dɔlɛ lɛ naa aba shi.”

Gbekɛbii baanyɛ aná tsɛ miishɛɛnamɔ nɔ hewalɛ, ni amɛbaanyɛ amɛha amɛnyɛ aye awerɛho. Eba akɛ wɔɔjie nilee kpo ni wɔha wɔfɔlɔi aná miishɛɛ. Ni nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, nyɛhaa wɔhaa wɔŋwɛi Tsɛ lɛ, Yehowa tsui anyaa.

‘Jalɔ Susuma Tsui Nyɔɔ Emli’

Maŋtsɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Efɔŋfeemɔ mli jwetrii lɛ, ehe bɛ sɛɛnamɔ ko; shi jalɛ jieɔ mɔ yɛ gbele dɛŋ.” (Abɛi 10:2) Wiemɔi nɛɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ waa diɛŋtsɛ kɛha anɔkwa Kristofoi ní yɔɔ naagbee be nɛɛ mli vii lɛ. (Daniel 12:4) Jeŋ ní sheee Nyɔŋmɔ gbeyei nɛɛ hiɛkpatamɔ ebɛŋkɛ kpaakpa. Adesai ashweshweeshwe shihilɛ he gbɛjianɔtoo ko—yɛ heloonaa, shika gbɛfaŋ, loo asraafoi ahewalɛ—nyɛŋ ekɛ hebuu aha yɛ “amanehulu kpeteŋkpele” ni baa lɛ mli. (Kpojiemɔ 7:9, 10, 13, 14) “Mɛi ni ja lɛ” pɛ “aaahi shikpɔŋ lɛ nɔ, ni gbɔmɛi ni shwamɔ bɛ amɛhe lɛ baashwɛ yɛ nɔ.” (Abɛi 2:21, The New English Bible) Belɛ, eba akɛ wɔɔya nɔ ‘wɔtao Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ lɛ tsutsu.’—Mateo 6:33.

Ehe ehiaaa ni Yehowa tsuji amɛ kɛyashi jeŋ hee ní ewo shi yɛ he lɛ baaba dani amɛná Nyɔŋmɔ dɛŋ jɔɔmɔi amli ŋɔɔmɔ. “Yehowa haŋ hɔmɔ aye jalɔ susuma; shi mɛi fɔji anitaomɔ lɛ, etswaa efɔ̃ɔ.” (Abɛi 10:3) Yehowa kɛ mumɔŋ niyenii babaoo eha kɛtsɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ nɔ. (Mateo 24:45) Eka shi faŋŋ akɛ jalɔ lɛ yɛ yiŋtoo ní eeedamɔ nɔ ‘elá kɛ tsuijurɔ.’ (Yesaia 65:14) Nilee namɔ ŋɔɔ esusuma naa. Mumɔŋ jwetrii ataomɔ haa enáa miishɛɛ. Mɔ fɔŋ lɛ náaa miishɛɛ ní tamɔ nɛkɛ.

‘Mɔdɛŋbɔɔ Haa Mɔ Tsɔɔ Niiatsɛ’

Jalɔ lɛ náa jɔɔmɔ yɛ gbɛ kroko hu nɔ. “Mɔ ni nijiaŋ ŋɔɔ lɛ lɛ, ohia hiaa lɛ; shi mɔ ni nine kãaa shi lɛ, ehaa etsɔɔ niiatsɛ. Mɔ ni buaa nii anaa yɛ latsaa be mli lɛ, bi nilelɔ ni; shi mɔ ni wɔɔ yɛ nikpamɔ be mli lɛ, bi ní woɔ mɔ hiɛgbele ni.”Abɛi 10:4, 5.

Shishinumɔ yɛ maŋtsɛ lɛ wiemɔi nɛɛ ahe waa kɛha nitsulɔi yɛ nikpamɔ be mli titri. Nikpamɔ be jeee be ní akɛwɔɔ wɔdɔ̃i. Eji be ni akɛ ŋmɛlɛtswai babaoo tsuɔ nii kɛ mɔdɛŋbɔɔ. Lɛɛlɛŋ, eji be ni he hiaa waa diɛŋtsɛ.

Beni nikpamɔ, ni jeee ŋmãa, shi moŋ gbɔmɛi yɔɔ Yesu jwɛŋmɔ mli lɛ, ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Nikpamɔ lɛ fá moŋ, shi nitsulɔi lɛ faaa. No hewɔ lɛ nyɛkpaa nikpamɔ nuntsɔ lɛ [Yehowa Nyɔŋmɔ] fai, koni ewo nitsulɔi agbɛ kɛba enikpamɔ lɛ mli!” (Mateo 9:35-38) Yɛ afi 2000 lɛ mli lɛ, gbɔmɛi ní fa fe akpekpei 14 ba Yesu gbele lɛ Kaimɔ lɛ shishi—ni enɛ fe Yehowa Odasefoi ayifalɛ lɛ toi enyɔ. Belɛ, namɔ baanyɛ aje he ŋwane akɛ ‘ŋmɔji lɛ egbá futaa momo ní sa kpamɔ’? (Yohane 4:35) Anɔkwa jálɔi biɔ Nuntsɔ lɛ koni eha nitsulɔi pii aba yɛ be mli ni amɛkɛ ekãa miaa amɛhiɛ yɛ kaselɔ-feemɔ nitsumɔ lɛ mli, yɛ amɛsɔlemɔi lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ. (Mateo 28:19, 20) Ni kwɛ bɔ ni Yehowa ejɔɔ amɛmɔdɛŋbɔɔi lɛ anɔ babaoo eha! Yɛ afi 2000 sɔɔmɔ afi lɛ mli lɛ, abaptisi mɛi heei ní fa fe 280,000. Mɛnɛɛmɛi hu bɔɔ mɔdɛŋ waa koni amɛtsɔmɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsɔɔlɔi. Eba akɛ wɔɔná miishɛɛ kɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli yɛ nikpamɔ be nɛɛ mli kɛtsɔ kaselɔ-feemɔ nitsumɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ ní wɔɔná kɛmɔ shi lɛ nɔ.

‘Jɔɔmɔi Aaaba Eyiteŋ’

Salomo tsa nɔ akɛ: “Jɔɔmɔ aaaba jalɔ yiteŋ; shi mɛi fɔji lɛ amimyeli sɔŋŋ aaamɔ amɛnaabu.”Abɛi 10:6.

Mɔ ni ji jalɔ ní etsui mli tse lɛ kɛ ejalɛ nifeemɔ lɛ he odaseyeli ni fá babaoo haa. Mlihilɛ yɛ ewiemɔ mli ni etswaa mɔ emaa shi, efeɔ nibii kpakpai ni ehaa mɔ nɔ̃. Mɛi krokomɛi náa enaanyobɔɔ he miishɛɛ. Ajieɔ hiɛsɔɔ kpo atsɔɔ gbɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ—ni enine shɛɔ jɔɔmɔi anɔ—ejaakɛ amɛwieɔ ehe ekpakpa.

Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, gbɔmɔ fɔŋ nyɛ̃ɔ mɔ loo ebɛɔ mɔ ewoɔ emli, ni eyiŋtoo nɔŋŋ ji ní efee mɛi krokomɛi efɔŋ. Ekolɛ ewiemɔi baaŋɔɔ dɔkɔbii ni ekɛ ‘awuiyeli’ ní ekɛwo etsui mli lɛ ‘baatee,’ shi yɛ naagbee lɛ ejieɔ lɛ kpo yɛ gbɔmɔtsoŋ loo wiemɔ mli tutuamɔi amli. (Mateo 12:34, 35) Aloo yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, “yiwalɛ aaatsimɔ [loo aaaŋamɔ] gbɔmɛi fɔji lɛ anaabu.” (Abɛi 10:6, NW shishigbɛ niŋmaa) Enɛ tsɔɔ akɛ, bei pii lɛ, mɔ fɔŋ náa nɔ ni ejieɔ lɛ kpo etsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ nɔŋŋ, ni ji béi kɛjɛɔ amɛŋɔɔ. Kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, enɛ tsĩɔ enaa, loo eŋáa enaabu ni ehaa efeɔ dioo. Mɛɛ jɔɔmɔi gbɔmɔ ní tamɔ nɛkɛ baanyɛ akpa gbɛ kɛjɛ mɛi krokomɛi adɛŋ?

Israel maŋtsɛ lɛ ŋma akɛ: “Kɛ́ akai jalɔ lɛ, ajɔɔ lɛ; shi mɛi fɔji agbɛi aaashara.” (Abɛi 10:7) Mɛi krokomɛi kaiɔ jalɔ yɛ gbɛ kpakpa nɔ, ni mɔ ni he hiaa fe fɛɛ ji Yehowa Nyɔŋmɔ. Anɔkwa ní Yesu ye kɛtee gbele mli lɛ hewɔ lɛ, “ená gbɛi ni fe” ŋwɛibɔfoi lɛ anɔ̃ aahu. (Hebribii 1:3, 4) Anɔkwa Kristofoi kaiɔ hii kɛ yei anɔkwafoi ní hi shi kɛtsɔ Kristofoi abe lɛ hiɛ lɛ ŋmɛnɛ akɛ nɔkwɛmɔnii ni sa kasemɔ. (Hebribii 12:1, 2) Kwɛ bɔ ni esoro enɛ kwraa yɛ mɛi fɔji lɛ agbɛi, ní bafeɔ nɔ ni yɔɔ nyaŋemɔ kɛ kpɔtɔi lɛ he! Hɛɛ, “gbɛi kpakpa hi fe nii babaoo, ni hiɛnyam hi fe jwiɛtɛi kɛ shika.” (Abɛi 22:1) Eba akɛ wɔɔná gbɛi kpakpa yɛ Yehowa kɛ wɔnaanyo gbɔmɔ hiɛ.

‘Gbɔmɔ ní Hiɛɔ Emuuyeli Mli lɛ Nyiɛɔ Shweshweeshwe’

Beni Salomo tsɔɔ srɔto ni yɔɔ nilelɔ kɛ kwashia teŋ lɛ, ejaje akɛ: “Mɔ ni le nii yɛ etsui mli lɛ, emɔɔ kitai amli; shi kwashia naafuutsɛ lɛ, eeegbee shi.” (Abɛi 10:8) Nilelɔ le jogbaŋŋ akɛ “adesa ní nyiɛ nɛɛ, bɔ ni eeetsɔ ejaje enajifaamɔi eha lɛ, ebɛ edɛŋ.” (Yeremia 10:23) Eyɔseɔ akɛ ehe miihia ní etao gbɛtsɔɔmɔ kɛjɛ Yehowa ŋɔɔ, ni ekɛ oyaiyeli kpɛlɛɔ Nyɔŋmɔ kitai anɔ. Shi yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, mɔ ni ji naafuutsɛ lɛ nyɛɛɛ anu nɛkɛ shishijee anɔkwale nɛɛ po shishi. Enaafuu wiemɔi ní nilee bɛ mli lɛ kɛ lɛ yaa hiɛkpatamɔ mli.

Jalɔ náa shweshweeshwefeemɔ ko hu mli ŋɔɔmɔ ní mɛi fɔji náaa eko. “Mɔ ni nyiɛɔ yɛ emuuyeli lɛ mli lɛ, enyiɛɔ shweshweeshwe; shi mɔ ni kɔ̃dɔ̃ɔ egbɛ̀i lɛ, aaayoo lɛ. Mɔ ni bɛ̀ɔ hiŋmɛi lɛ, ewoɔ awerɛhoo; shi kwashia naafuutsɛ lɛ, eeegbee shi.”Abɛi 10:9, 10.

Gbɔmɔ ní hiɛɔ emuuyeli mli lɛ yeɔ anɔkwa yɛ enifeemɔi amli. Enáa bulɛ kɛ hekɛnɔfɔɔ kɛjɛɔ mɛi krokomɛi aŋɔɔ. Mɔ ko ní yeɔ anɔkwa lɛ ji nitsulɔ ní abuɔ lɛ waa, ni bei pii lɛ akɛ gbɛnaa nii wuji ahe nitsumɔ woɔ edɛŋ. Gbɛi kpakpa ní eyɔɔ ákɛ mɔ ni yeɔ anɔkwa lɛ haa enáa nitsumɔ be fɛɛ be kɛji nitsumɔ namɔ wa waa po. Kɛfata he lɛ, enɔkwayeli lɛ haa miishɛɛ kɛ toiŋjɔlɛ shihilɛ hiɔ eshia mli daa. (Lala 34:14, 15) Enuɔ shweshweeshwefeemɔ he yɛ ekɛ eweku lɛ mli bii ateŋ wekukpaa mli. Lɛɛlɛŋ, shweshweeshwefeemɔ ji yibii ní emuuyeli mlihiɛmɔ woɔ.

Shihilɛ lɛ yɛ srɔto yɛ gbɔmɔ ní ŋmɛɛɔ ehe ehaa anɔkwa ní ayeee kɛha pɛsɛmkunya sɛɛnamɔ lɛ gbɛfaŋ. Shishiulɔ baabɔ mɔdɛŋ ni ekɛ anɔkwa ní eyeee lɛ atee kɛtsɔ daa kɔ̃ɔdɔ̃ŋ loo egbɔmɔtso kɛ wiemɔ nɔ. (Abɛi 6:12-14) Ehiŋmɛi ní ebɛ̀ɔ yɛ nyɛ̃ɛ loo shishiumɔ yiŋtoo hewɔ lɛ baanyɛ aha mɛi ní efeɔ amɛ nakai lɛ ahao waa yɛ amɛjwɛŋmɔ mli. Shi etsɛɛɛ, kɛkɛ lɛ abaná ale bɔ ni gbɔmɔ nɛɛ ji mɔ fɔŋ diɛŋtsɛ lɛ faŋŋ. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Mɛi komɛi ahe eshai jeɔ kpo tsutsu ni amɛnyiɛɔ amɛhiɛ kɛ amɛ yaa kojomɔ mli, shi mɛi komɛi anɔ̃ hu nyiɛɔ amɛsɛɛ. Nakai nɔŋŋ kɛ̃ nitsumɔi kpakpai hu jeɔ kpo tsutsu, ni nii ní soro amɛ lɛ hu anyɛŋ akɛtee.” (1 Timoteo 5:24, 25) Ekɔɔɔ he eko mɔ ní afee ashi—fɔlɔ jio, naanyo, gbalashihilɛ mli hefatalɔ, loo mɔ ko ní ole lɛ kɛkɛ jio—yɛ naagbee lɛ, anɔkwa ní ayeee lɛ bajeɔ kpo faŋŋ. Namɔ baanyɛ ahe mɔ ko ní ale lɛ akɛ eyeee anɔkwa lɛ eye?

‘Edaa lɛ, Wala Nu Bu Ni’

Salomo wie akɛ: “Jalɔ daa lɛ, wala nu bu ni; shi mɛi fɔji lɛ, amimyeli sɔŋŋ aaamɔ amɛnaabu.” (Abɛi 10:11) Wiemɔi ní jɛɔ mɔ daaŋ lɛ baanyɛ atsá mɔ loo eye mɔ awui. Amɛbaanyɛ amɛha mɔ aná hejɔɔmɔ kɛ miishɛɛ, loo amɛbaanyɛ amɛha mɔ nijiaŋ aje wui kwraa.

Beni Israel maŋtsɛ lɛ tsɔɔ kanyamɔ ní yɔɔ wiemɔi ní awieɔ lɛ asɛɛ lɛ, ejaje akɛ: “Nyɛ̃ɛ teeɔ béi ashi; shi suɔmɔ hàa nɔtɔmɔi fɛɛ nɔ.” (Abɛi 10:12) Hetsɛ̃ kɛ béi baa adesai ateŋ, ni eteeɔ nɔmɔ shi. Esa akɛ mɛi ní sumɔɔ Yehowa lɛ ajie hetsɛ̃ kɛjɛ amɛshihilɛ mli kwraa. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Kɛtsɔ suɔmɔ ní amɛkɛaaye najiaŋ lɛ nɔ. “Suɔmɔ hàa eshai babaoo nɔ.” (1 Petro 4:8) Suɔmɔ “[miɔ] ŋɔɔ yɛ nii fɛɛ mli,” ni tsɔɔ akɛ “etsimɔɔ nii fɛɛ nɔ.” (1 Korintobii 13:7; Kingdom Interlinear) Suɔmɔ ní Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ kpaaa emuuyeli gbɛ kɛjɛɛɛ gbɔmɛi ní yeee emuu lɛ aŋɔɔ. Yɛ nɔ̃ najiaŋ ní wɔɔgbɛ mɛi krokomɛi atɔmɔi ahe saji wɔshwã lɛ, suɔmɔ ní tamɔ nɛkɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔkuɔ wɔhiɛ wɔshwieɔ amɛtɔmɔi lɛ anɔ, ja nɔ ni ji tɔmɔi ní hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ pɛ. Suɔmɔ toɔ etsui shi yɛ efɔŋfeemɔ mli yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, yɛ wɔheloonaa nitsumɔhe, loo yɛ skul po.

Maŋtsɛ nilelɔ lɛ tee nɔ akɛ: “Sanesɛɛyoolɔ daaŋ anaa nilee yɛ; shi mɔ ni bɛ yitsoŋ lɛ, tso sa ekotosɛɛ.” (Abɛi 10:13) Sanesɛɛyoolɔ lɛ nilee kudɔɔ enajifaamɔi. Wiemɔi ní tswaa mɔ emaa shi ní jɛɔ edaaŋ lɛ yeɔ ebuaa mɛi krokomɛi ni amɛnyiɛɔ jalɛ gbɛ nɔ. Ehe ehiaaa ni anyɛ enɔ, loo mɛi ni boɔ lɛ toi lɛ anɔ—kɛtsɔ tsɔsemɔ tso lɛ nɔ dani amɛnyiɛ gbɛ ni ja nɔ.

‘Tĩamɔ Nilee’

Mɛni yeɔ ebuaa ni wɔwiemɔi feɔ ‘nilee faa ní hoɔ’ moŋ fe ní eeefee naafuu wiemɔi ní kɔɔ nibii ní he ehiaaa he lɛ? (Abɛi 18:4) Salomo ha hetoo akɛ: “Nilelɔi tĩaa nilee; shi kwashia daa lɛ, ebɛŋkɛ hiɛkpatamɔ.”Abɛi 10:14.

Klɛŋklɛŋ taomɔ nii ji akɛ esa akɛ wɔkɛ Nyɔŋmɔ he nilee ní tswaa mɔ emaa shi awo wɔjwɛŋmɔ mli obɔ̃. Nakai nilee lɛ jɛɛhe koome pɛ yɔɔ. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Ŋmalɛ fɛɛ ŋmalɛ ni jɛ Nyɔŋmɔ Mumɔ lɛŋ lɛ ehi ha nitsɔɔmɔ kɛ hiɛkamɔ kɛ mɔsaamɔ kɛ tsɔsemɔ ni yɔɔ jalɛ mli lɛ, koni Nyɔŋmɔ gbɔmɔ lɛ aye emuu ni asaa lɛ pɛpɛɛpɛ aha nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa.” (2 Timoteo 3:16, 17) Esa akɛ wɔtĩa nilee ní wɔtao Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli vii tamɔ nɔ ni wɔmiitao jwetri ni aŋɔtee. Kwɛ bɔ ni nii amlitaomɔ nɛɛ yɔɔ miishɛɛ ni nyɔmɔwoo hu yɔɔ mli ha!

Kɛ́ aaana nilee yɛ wɔnaabu lɛ, no lɛ esa akɛ Ŋmalɛi lɛ ahe nilee hu ashɛ wɔtsui mli. Yesu kɛɛ etoibolɔi lɛ akɛ: “Gbɔmɔ kpakpa jieɔ nɔ̃ kpakpa kɛjɛɔ etsui mli jwetri kpakpa lɛŋ, ni gbɔmɔ fɔŋ hu jieɔ nɔ fɔŋ kɛjɛɔ etsui mli jwetri fɔŋ lɛ mli, ejaakɛ nɔ ni eyi tsui eteke nɔ lɛ, no enaabu wieɔ.” (Luka 6:45) No hewɔ lɛ, esa akɛ efee wɔsu akɛ wɔɔjwɛŋ nɔ ni wɔkaseɔ lɛ nɔ be fɛɛ be. Lɛɛlɛŋ, nikasemɔ kɛ sane nɔjwɛŋmɔ biɔ mɔdɛŋbɔɔ, shi kwɛ bɔ ni nikasemɔ ni tamɔ nɛkɛ he yɔɔ sɛɛnamɔ waa yɛ mumɔŋ! Yiŋtoo ko bɛ ni mɔ ko aaadamɔ nɔ ekɔ gbɛ ní fiteɔ nii, ni ji naafuutsɛ ní susuuu ewiemɔi ahe lɛ.

Hɛɛ, nilelɔ feɔ nɔ ni ja yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ, ni enáa mɛi krokomɛi anɔ hewalɛ kpakpa. Enáa mumɔŋ niyenii babaoo mli ŋɔɔmɔ, ni etsuɔ nii babaoo kɛtekeɔ nɔ yɛ Nuntsɔ lɛ nitsumɔ ní nyɔmɔwoo yɔɔ mli lɛ mli. (1 Korintobii 15:58) Akɛni eji emuuyeli mlihiɛlɔ hewɔ lɛ, enyiɛɔ yɛ shweshweeshwefeemɔ mli ni enáa Nyɔŋmɔ nɔkpɛlɛmɔ. Lɛɛlɛŋ, jalɔ nine shɛɔ jɔɔmɔi babaoo nɔ diɛŋtsɛ. Eba akɛ wɔɔtao jalɛ sɛɛgbɛ kɛtsɔ wɔshihilɛ ní wɔɔha ekɛ ekpakpa kɛ efɔŋ he tɛi ní Nyɔŋmɔ efolɔ eshwie shi lɛ akpã gbee lɛ nɔ.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 6 Atsake gbɛi lɛ.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 25]

Anɔkwayeli yeɔ ebuaa ni ehaa weku shihilɛ feɔ miishɛɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

‘Nilelɔi tĩaa nilee’