Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ha Su ni Eka Ohe lɛ He Aba Sɛɛnamɔ Kɛha Bo

Ha Su ni Eka Ohe lɛ He Aba Sɛɛnamɔ Kɛha Bo

Ha Su ni Eka Ohe lɛ He Aba Sɛɛnamɔ Kɛha Bo

NUU lɛ ehi Athens maŋ lɛŋ he ko afii 12. Gbi fɛɛ gbi lɛ, gbɛ kome lɛ nɔŋŋ nɔ etsɔɔ kɛjɛɔ nitsumɔhe lɛ kɛyaa shia. Kɛkɛ ni eshi kɛyahi akutso kroko mli yɛ maŋ lɛ mli. Gbi ko beni ekpa nitsumɔ lɛ, eyi gbɛ kɛmiiya shia. Beni eyashɛ akutso ni ehi mli klɛŋklɛŋ lɛ mli dani eyɔse akɛ edu gbɛ. Yɛ su ni eka ehe lɛ hewɔ lɛ, etee shia ni eyɔɔ mli tsutsu ko lɛ!

Ebɛ naakpɛɛ akɛ atsɛɔ nakai su lɛ yɛ bei komɛi amli akɛ subaŋ ni baa trukaa, hewalɛ ko ni saa wɔshihilɛ he waa yɛ gbɛ̀i komɛi anɔ. Yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ, abaanyɛ akɛ su ato la he. La baanyɛ afee kane ni asumɔɔ yɛ duŋ mli, ni ebaanyɛ eha wɔgbɔmɔtso lɛ he afee kulɔkulɔ ni wɔniyenii adɔ. Ni kɛlɛ, la baanyɛ afee henyɛlɔ ni he yɔɔ gbeyei waa diɛŋtsɛ hu ni kpataa wala kɛ nibii ahiɛ. Nakai nɔŋŋ eji yɛ sui ahe. Kɛ akɛtsu nii jogbaŋŋ lɛ, amɛhe baa sɛɛnamɔ jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. Shi amɛbaanyɛ amɛfite nii hu.

Yɛ nuu ni atsĩ etã yɛ shishijee lɛ gbɛfaŋ lɛ, su ni eka ehe lɛ fite be ni eyɔɔ lɛ eko beni tsɔnei etsĩ maŋ lɛ gbɛjegbɛ lɛ nɔ lɛ. Yɛ nibii ni he hiaa babaoo agbɛfaŋ lɛ, sui baanyɛ ekɛ omanyeyeli aduro wɔ loo ekɛ wɔ abote oshara mli. Susumɔ shihilɛ mli nɔkwɛmɔnii ni yɔɔ Biblia lɛ mli ni tsɔɔ bɔ ni sui baanyɛ aye abua loo etsĩ wɔnaa yɛ sɔɔmɔ ni wɔkɛhaa Nyɔŋmɔ kɛ wɔkɛ lɛ teŋ wekukpaa lɛ mli lɛ he okwɛ.

Biblia Mli Nifeemɔ Sui Kpakpai kɛ Sui Gbohii Ahe Nɔkwɛmɔnii

Noa, Hiob kɛ Daniel fɛɛ ná wekukpaa kpakpa ni bakãa mɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ mli ŋɔɔmɔ. Biblia lɛ kafoɔ amɛ ‘yɛ amɛjalɛ lɛ hewɔ.’ (Ezekiel 14:14) Nɔ ni sa kadimɔ ji akɛ, hii etɛ lɛ fɛɛ ashihilɛ gbɛ lɛ tsɔɔ akɛ amɛná sui kpakpai.

Akɛɛ Noa koni ekpɛ adeka, lɛlɛ ni kɛ kakadaŋŋ fe bɔɔlutswaahe, ni ekwɔ kakadaŋŋ fe ŋwɛitsu nsɔɔdoi enumɔ. Nitsumɔ wulu ni tamɔ nɛkɛ lɛ baanyɛ afee blema bei amli meele feelɔ naakpɛɛ. Noa kɛ eweku mli bii kpawo lɛ kpɛ adeka lɛ ni ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ tsɔne yelikɛbuamɔ ko bɛ mli. Kɛfata he lɛ, Noa tee nɔ eshiɛ etsɔɔ ebei amli bii lɛ. Wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ ekɛ mumɔŋ kɛ heloonaa hiamɔ nii hu miiha eweku lɛ. (2 Petro 2:5) Bɔni afee ni Noa aaatsu enɛ fɛɛ he nii lɛ, eyɛ sui kpakpai yɛ no beaŋ. Kɛfata he lɛ, aŋmala Noa he sane awo Biblia mli yinɔsane lɛ mli akɛ mɔ ni “kɛ Nyɔŋmɔ nyiɛ. . . . Noa fee nakai; bɔ ni Nyɔŋmɔ fã lɛ lɛ.” (1 Mose 6:9, 22; 7:5) Akɛni abu lɛ mɔ ni “eye emuu” yɛ Biblia lɛ mli hewɔ lɛ, etee nɔ ekɛ Nyɔŋmɔ nyiɛ yɛ Nu Afua lɛ sɛɛ kɛ yɛ be mli ni atua ni atse ashi Yehowa yɛ Babel lɛ je shishi po lɛ sɛɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Noa tee nɔ ekɛ Nyɔŋmɔ nyiɛ aahu kɛyashi beni egbo beni eye afii 950.—1 Mose 9:29.

Hiob sui kpakpai lɛ ye ebua lɛ ni efee nuu ni “kpá ko bɛ ehe ni eja.” (Hiob 1:1, 8; 2:3) Nɔ ni efɔɔ feemɔ loo eji esu ji akɛ, etsuɔ nii akɛ weku lɛ osɔfonukpa yɛ afɔlei ni eshãa ehaa ebii lɛ yɛ amɛ okpɔlɔŋmɛɛi lɛ eko fɛɛ eko sɛɛ, kɛ́ aleenɔ “[amɛfee] esha ko, ni amɛkwa Nyɔŋmɔ yɛ amɛtsuiaŋ! Nakai Hiob feɔ daa nɛɛ.” (Hiob 1:5, wɔma efã ko nɔ mi.) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, yɛ Hiob weku lɛ mli lɛ, akɛ kusumii ni kɔɔ Yehowa jamɔ he yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe.

Daniel sɔmɔ Yehowa “daa nɛɛ” yɛ ewala be kakadaŋŋ lɛ fɛɛ mli. (Daniel 6:17, 21) Mɛɛ mumɔŋ sui kpakpai Daniel yɔɔ? Nɔ kome ji akɛ, esɔleɔ ehaa Yehowa daa. Yɛ maŋtsɛ lɛ akpɔ ni akɛte shi awo nɛkɛ nifeemɔ nɛɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, “[Daniel] ehoɔ ekulaa shi yɛ enakutsei anaa shii etɛ daa gbi, ni esɔleɔ ni edaa shi yɛ e-Nyɔŋmɔ lɛ hiɛ, taakɛ bɔ ni efeɔ sá lɛ.” (Daniel 6:11, wɔma efã ko nɔ mi.) Enyɛɛɛ eŋmɛɛ esu ni ji sɔlemɔ ni esɔleɔ ehaa Nyɔŋmɔ lɛ he, kɛ́ nakai feemɔ tamɔ nɔ ni woɔ mɔ wala he gbeyei po. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, nɛkɛ su nɛɛ waje Daniel shihilɛ gbɛ ni tsɔɔ emuuyeli ni nɔ bɛ ni ehiɛ mli kɛha Nyɔŋmɔ lɛ. Ekolɛ, Daniel hu ná su kpakpa ni ji Nyɔŋmɔ shiwoi ni yɔɔ miishɛɛ lɛ ahe nii ni ekase kɛ ehe ni esusu waa diɛŋtsɛ lɛ. (Yeremia 25:11, 12; Daniel 9:2) Eka shi faŋŋ akɛ nɛkɛ sui nɛɛ ye ebua lɛ, ni eŋmɛ etsui shi kɛyashi naagbee, ni edá wala he foidamɔ lɛ kɛyashi naagbee tɔ̃ɔ.

Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Dina yabote oshara mli yɛ su gbonyo ko hewɔ. “[Eje] kpo etee shikpɔŋ lɛ nɔ biyei lɛ,” mɛi ní amɛjeee Yehowa jálɔi lɛ “akwɛmɔ.” (1 Mose 34:1) Nɛkɛ nii ni tamɔ su ni yeee awui nɛɛ kɛ oshara ba enɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ, Shekem ni ji oblanyo ko ni “abuɔ lɛ fe etsɛ we lɛ bii fɛɛ” lɛ fite lɛ. Kɛkɛ ni oweletɔɔ nifeemɔ ni jɛ enyɛmimɛi hii lɛ ateŋ mɛi enyɔ ŋɔɔ lɛ ha amɛgbe hii fɛɛ ni yɔɔ maŋ muu lɛ fɛɛ mli lɛ. Mɛɛ nifeemɔ ni ehiii kwraa jɛ mli kɛba nɛkɛ!—1 Mose 34:19, 25-29.

Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná nɔmimaa akɛ wɔsui lɛ ahe baaba sɛɛnamɔ kɛha wɔ ni eyeee wɔ awui lɛ?

Nifeemɔ Sui ni Akɛaatsu Nii

Jeŋ nilelɔ ko ŋma akɛ: “Nifeemɔ sui ji shɛɛ-mli-sane.” Shi esaaa akɛ amɛfeɔ nakai. Biblia lɛ tsɔɔ mli faŋŋ jogbaŋŋ akɛ wɔbaanyɛ wɔhala akɛ wɔɔtsake wɔsui gbohii lɛ ni wɔná sui kpakpai.

Yɛ sui kpakpai agbɛfaŋ lɛ, Kristofoi ashihilɛ gbɛ lɛ batsɔɔ nɔ ni mɔɔ shi jogbaŋŋ ni ebafeɔ mlɛo akɛ aaahiɛ mli. Alex ni ji Kristofonyo ni jɛ Greece lɛ kɛɛ akɛ: “Nifeemɔ su ni ji gbɛjianɔtoo ni akpɛtɛɔ he koni anyɛ atsu nitsumɔi ahe nii lɛ ha mibaná be ni he yɔɔ sɛɛnamɔ.” Theophilus, ni ji Kristofonyo onukpa lɛ tsɔɔ gbɛjianɔ ni atoɔ lɛ mli akɛ eji su ni ye ebua lɛ koni efee mɔ ni sa jogbaŋŋ. Ekɛɛ akɛ: “Mile jogbaŋŋ akɛ minyɛŋ mahiɛ mi Kristofoi anitsumɔ lɛ mli kɛ omanyeyeli kɛ́ mibɛ su ni ji gbɛjianɔtoo kpakpa.”

Ákɛ Kristofoi lɛ, awoɔ wɔ hewalɛ koni ‘wɔya nɔ wɔnyiɛ yɛ nakai [gbɛjianɔtoo, “NW”] lɛ nɔŋŋ naa.’ (Filipibii 3:16) Nɔ ni fata gbɛjianɔtoo he ji “Nifeemɔ gbɛ ni ato afɔ̃ shi ni atsuɔ he nii . . . daa.” Nifeemɔ sui kpakpai ni tamɔ nakai he baa sɛɛnamɔ kɛhaa wɔ ejaakɛ ehe ehiaaa ni wɔfite be kɛsusu nifeemɔ gbɛ lɛ mli eko fɛɛ eko he—wɔto gbɛjianɔ kpakpa wɔma shi momo ni wɔnyiɛɔ sɛɛ yɛ su naa. Etamɔ nɔ ni sui ni naa wa lɛ baa trukaa kɛkɛ. Taakɛ tsɔne kudɔmɔ sui kpakpai baanyɛ akudɔ tsɔne kudɔlɔ koni efee yiŋkpɛi ni baaha ehere mɔ yiwala amrɔ nɔŋŋ beni ekɛ osharai kpeɔ yɛ gbɛ lɛ nɔ lɛ, sui kpakpai baanyɛ aye abua wɔ koni wɔfee yiŋkpɛi ni ja mramra yɛ be mli ni wɔnyiɛɔ wɔ Kristofoi agbɛ nɔ lɛ.

Taakɛ Ŋleshi Blɔfo niŋmalɔ Jeremy Taylor tsɔɔ mli lɛ: “Nifeemɔ sui ji nɔ ni jɛɔ nifeemɔ mli baa.” Kɛ wɔsui hi lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ nyɛmɔ fioo ko afee nibii kpakpai. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛji akɛ wɔyɛ sui ni tsɔɔ shiɛmɔ nitsumɔ ni wɔkɛ wɔhe woɔ mli daa ákɛ Kristofoi sɔɔlɔi lɛ, ebafeɔ mlɛo kɛ miishɛɛ waa akɛ wɔkɛ wɔhe aaawo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Wɔkaneɔ yɛ bɔfoi lɛ ahe akɛ “amɛfɔ̃ɔɔ nitsɔɔmɔ kɛ Yesu Kristo shiɛmɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ kɛ shiai be fɛɛ be.” (Bɔfoi lɛ Asaji 5:42, wɔma efã ko nɔ mi; 17:2) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kɛ́ wɔkɛ wɔhe wo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli yɛ bei komɛi pɛ mli lɛ, ekolɛ wɔbaafee yeyeeye, ni wɔbaatao be babaoo ni wɔkɛ wɔhe awo mli kɛ miishɛɛ dani wɔbaaná hekɛnɔfɔɔ yɛ Kristofoi anitsumɔ ni he hiaa nɛɛ mli.

Nakai nɔŋŋ eji anɔkwale yɛ wɔ Kristofoi agbɛjianɔtoo lɛ fãi krokomɛi amli. Nifeemɔ sui kpakpai baanyɛ aye abua wɔ koni ‘wɔkane Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ shwane kɛ nyɔɔŋ.’ (Yoshua 1:8; Lala 1:2) Kristofonyo ko yɛ ni kɛ Biblia kanemɔ minitii 20 kɛyashi 30 efee esu dani eyawɔɔ gbɛkɛ. Kɛ etɔ lɛ waa po lɛ, enaa akɛ kɛ́ etee eyawɔ ni ekaneko lɛ, enyɛɛɛ ewɔ jogbaŋŋ. Esa akɛ ete shi ni etsu nakai mumɔŋ hiamɔ nii lɛ he nii. Nɛkɛ su kpakpa nɛɛ hu eye ebua lɛ ni ekane Biblia muu lɛ fɛɛ shikome, ni etee nɔ efee nakai yɛ afii pii amli.

Yesu Kristo ni ji wɔ-Nɔkwɛmɔnɔ lɛ yɛ su ni ji kpeei ni eyaa yɛ he ni ayasusuɔ Biblia lɛ he sane yɛ lɛ. “Taakɛ bɔ ni efɔɔ feemɔ lɛ, etee kpeehe lɛ yɛ hejɔɔmɔ gbi lɛ nɔ, ni ete shi koni ekane wolo.” (Luka 4:16) Yɛ Joe ni ji onukpa ni eweku da ni etsuɔ nii ŋmɛlɛtswai babaoo lɛ gbɛfaŋ lɛ, su eye ebua lɛ ni ena bɔ ni ehe hiaa kɛ suɔmɔ ni eyɔɔ akɛ eeeya kpeei daa. Ekɛɛ akɛ: “Nɛkɛ su nɛɛ eha miiya nɔ jogbaŋŋ, ni ehaa mináa mumɔŋ hewalɛ ni he hiaa bɔni afee ni manyɛ madamɔ kaai kɛ naagbai anaa yɛ omanyeyeli mli.”—Hebribii 10:24, 25.

Nifeemɔ sui nɛɛ ahe hiaa waa yɛ Kristofoi awala he foidamɔ lɛ mli. Amaniɛbɔɔ ni jɛ maŋ ko mli yɛ he ni awa Yehowa webii ayi yɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Mɛi ni yɔɔ mumɔŋ sui kpakpai ni sumɔɔ anɔkwale lɛ waa diɛŋtsɛ lɛ bɛ naagba ko kwraa akɛ amɛaafĩ shi kɛ́ kaai ba, shi mɛi ni baaa kpeei yɛ ‘be ni sa’ mli, ní amɛkɛ amɛhe wooo shiɛmɔyaa mli yɛ nyɔji komɛi amli ní amɛŋmɛɛɔ saji ahe amɛkɛsaa yɛ saji bibii amli lɛ gbeeɔ shi kɛ́ akɛ ‘la’ miika amɛ.”—2 Timoteo 4:2.

Kwa Nifeemɔ Sui Gbohii, Okɛ Ekpakpai lɛ Atsu Nii

Átee nɔ akɛɛ akɛ ‘esa akɛ nuu aná sui pɛ ni esumɔɔ ni ehe asa jogbaŋŋ yɛ mli lɛ.’ Eji anɔkwale akɛ sui gbohii ji nuntsɔ ni kɛ nɔnyɛɛ baa mɔ nɔ. Ni kɛlɛ, abaanyɛ afɔ̃ɔ.

Be ko lɛ Stella sumɔɔ TV kwɛmɔ waa diɛŋtsɛ. Ekpɛlɛ nɔ akɛ: “Bei pii lɛ yiŋtoo ‘fɔŋ ko bɛ’ su fɛɛ su ni mikɛ mihe ewo mli lɛ ‘sɛɛ.’” Enɛ ji nɔ ni ba yɛ TV kwɛmɔ ni ekɛ ehe woɔ mli waa fe nine lɛ he. Ekɛɛ ehe akɛ ebaakwɛ koni “ekɛjie ehiɛtserɛ fioo” ko kɛkɛ aloo koni “ekɛtsake mli.” Shi enyɛɛɛ eye esu lɛ nɔ kwraa, ni ehaa etáa tɛlivishiŋ lɛ hiɛ ŋmɛlɛtswai abɔ. Ekɛɛ akɛ: “Kɛ hoo kwraa lɛ, nɛkɛ su gbonyo nɛɛ haaa manyɛ maya hiɛ mramra yɛ mumɔŋ.” Akɛni emia ehiɛ waa hewɔ lɛ, yɛ naagbee lɛ etse be babaoo ni eyeɔ kɛkwɛɔ TV lɛ nɔ ni ebafee mɔ ni halaa nii amli waa. Stella kɛɛ akɛ: “Mibɔɔ mɔdɛŋ ni makai nɔ hewɔ ni misumɔɔ ni makpa su nɛɛ be fɛɛ be, ni mikɛ mihe fɔ̃ɔ Yehowa nɔ bɔni afee ni mikɛ miyiŋkpɛɛ lɛ atsu nii jogbaŋŋ.”

Kristofonyo ko ni gbɛi ji Charalambos lɛ tsɔɔ su ko ni haaa enyɛ eya ehiɛ yɛ mumɔŋ—nifeemɔ ni atsiɔ atoɔ. “Beni miyɔse akɛ su ni ji nii ni atsiɔ atoɔ lɛ yeɔ awui lɛ, mibɔi he nitsumɔ koni matsake mishihilɛ. Kɛ mikɛ otii miimamɔ mihiɛ lɛ, mijeɔ gbɛ mitoɔ gbɛjianɔ jogbaŋŋ kɛha be ni mikɛbaatsu amɛhe nii kɛ bɔ ni maje shishi maha. Yiŋkpɛi ni mifeɔ ni mikɛtsuɔ nii daa kɛ gbɛjianɔ ni mitoɔ lɛ ji enaa tsabaa, ni étee nɔ éfee su kpakpa kɛbashi amrɔ nɛɛ.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, sui kpakpai ji nɔ ni hi fe fɛɛ ni akɛaaye nɔ ni ehiii lɛ najiaŋ.

Mɛi ni wɔkɛ amɛ bɔɔ hu baanyɛ aha wɔná sui, nɔ ni hi loo nɔ ni ehiii. Nifeemɔ sui kpakpai tsɛŋeɔ mɔ, taakɛ nɔ ni ehiii lɛ feɔ lɛ. Tamɔ bɔ ni “naanyobɔɔ fɔŋ fiteɔ jeŋba kpakpa” lɛ, nanemɛi kpakpai baanyɛ aha wɔná sui kpakpai ahe nɔkwɛmɔnii ni wɔɔkase. (1 Korintobii 15:33) Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, sui baanyɛ awaje loo egbɔjɔ wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa. Stella kɛɛ akɛ: “Kɛ wɔsui hi lɛ, amɛhaa wɔhiɛ ni wɔmiaa koni wɔsɔmɔ Yehowa lɛ feɔ mlɛo. Kɛ amɛyeɔ mɔ awui lɛ, amɛhaaa mɔdɛŋ ni wɔbɔɔ lɛ aya hiɛ.”

Too sui kpakpai ahe gbɛjianɔ, ní oha amɛkudɔ bo. Amɛbaafee hewalɛ ko ni naa wa ni he baa sɛɛnamɔ yɛ oshihilɛ mli.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 19]

Taakɛ la ji lɛ, sui ahe baanyɛ aba sɛɛnamɔ loo amɛfite nii

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 21]

Eji Yesu su akɛ eeehi kpeehe lɛ yɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ nɔ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kanemɔ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 22]

Mumɔŋ sui kpakpai wajeɔ wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa