Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Anɔkwa Hemɔkɛyeli—Ani Abaanyɛ Aná Ŋmɛnɛ?

Anɔkwa Hemɔkɛyeli—Ani Abaanyɛ Aná Ŋmɛnɛ?

Anɔkwa Hemɔkɛyeli—Ani Abaanyɛ Aná Ŋmɛnɛ?

“Hemɔkɛyeli ji Nyɔŋmɔ duromɔ lɛ mli hekɛnɔfɔɔ ni hiɛ kã, ní ayɔɔ nɔmimaa akɛ mɔ ni heɔ eyeɔ lɛ kɛ ewala baaŋmɛ shi shii akpei abɔ.”—MARTIN LUTHER, 1522.

“Yɛ yiŋkpɛi kɛ yiŋtoi fɛɛ anaa lɛ, wɔji jeŋbii amaŋ ko ni Kristofoi ahemɔkɛyeli kɛ nifeemɔi ebafee nɔ ni bɛ shihilɛ mli momo.”—LUDOVIC KENNEDY, 1999.

SUSUMƆI ni ahiɛ yɛ hemɔkɛyeli he lɛ baanyɛ afee srɔto kwraa. Be ko ni eho lɛ, mɛi pii yɛ hemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ mli. Bei nɛɛ amli, yɛ jeŋ ni yiŋkɔshikɔshifeemɔ kɛ amanehulu yɔɔ mli nɛɛ mli lɛ, anɔkwa hemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ kɛ Biblia lɛ mli lɛ sɛɛ miifo oyayaayai.

Anɔkwa Hemɔkɛyeli

Kɛha mɛi babaoo lɛ, “hemɔkɛyeli” tsɔɔ hemɔkɛyeli ní aaaná yɛ jamɔ ko mli lɛ kɛkɛ loo ni akɛ jamɔŋ nifeemɔ ko aaatsu nii. Shi kɛlɛ, taakɛ akɛtsu nii yɛ Biblia lɛ mli lɛ, “hemɔkɛyeli” shishinumɔ diɛŋtsɛ ji hekɛnɔfɔɔ kwraa—nɔ ni yeɔ emuu, hekɛnɔfɔɔ ni hosooo yɛ Nyɔŋmɔ kɛ eshiwoi lɛ amli. Eji su ko ni akɛkadiɔ Yesu Kristo kaselɔ.

Be ko lɛ, Yesu wie bɔ ni ehe ehia ni asɔle ni ‘nijiaŋ akaje wui’ lɛ he. Yɛ nakai feemɔ mli lɛ, ebi kɛji anɔkwa hemɔkɛyeli baahi shi kwraa yɛ wɔgbii nɛɛ amli. Ebi akɛ: “Beni gbɔmɔ Bi lɛ aaaba lɛ, ani eeebana hemɔkɛyeli [nɛɛ] yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ?” Mɛni hewɔ etée sanebimɔ ni tamɔ nɛkɛ shi?—Luka 18:1, 8, NW shishigbɛ niŋmaa.

Hemɔkɛyeli ni Abɛ

Nibii babaoo baanyɛ aha gbɔmɛi aŋmɛɛ hemɔkɛyeli ni ekolɛ amɛyɔɔ lɛ he. Nɔ ni fata enɛɛmɛi ahe ji daa gbi shihilɛ mli haomɔi kɛ kaai. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Nilelɔ Michael Goulder ji sɔlemɔ mli osɔfo yɛ Manchester, England, be mli ni kɔɔyɔŋ lɛlɛ ko tse egbee shi yɛ Munich yɛ afi 1958 lɛ mli, ni Manchester United bɔɔlutswaa kuu lɛ mli bii babaoo gboi lɛ. Yɛ BBC tɛlivishiŋ nifeemɔ lɛ eko mli lɛ, adafitswalɔ Joan Bakewell tsɔɔ mli akɛ, Goulder “nu he akɛ nɔ ko bɛ ni ebaanyɛ efee beni ena he ni gbɔmɛi lɛ ye awerɛho kɛyashɛ lɛ.” Nɔ kome ji akɛ, “eŋmɛɛ hemɔkɛyeli ni eyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ ni kɛ ehe woɔ nɔ ni baaba adesai anɔ lɛ mli lɛ he.” Goulder wie hemɔkɛyeli ni eyɔɔ lɛ he akɛ, “Biblia lɛ jeee . . . Nyɔŋmɔ wiemɔ ni tɔmɔ bɛ mli,” shi moŋ “eji gbɔmɔ wiemɔi ni tɔmɔ yɔɔ mli, ekolɛ kɛtsɔ mumɔ lɛ tsirɛmɔ naa kɛjɛ he kome kɛyaa he kroko lɛ nɔ.”

Bei komɛi lɛ, aŋmɛɔ hemɔkɛyeli he kɛkɛ. Nakai ji bɔ ni eba lɛ yɛ niŋmalɔ kɛ adafitswalɔ Ludovic Kennedy sane lɛ mli. Ekɛɛ akɛ kɛjɛ egbekɛbiiashi lɛ, “yiŋkɔshikɔshifeemɔ kɛ nibii ni baa ni eleee [ni kɔɔ Nyɔŋmɔ he lɛ] baa yɛ be kɛ bei amli, ni enáaa hemɔkɛyeli yɛ nibii pii amli.” Etamɔ nɔ ni mɔ ko bɛ ni kɛ hetooi ni shishinumɔ yɔɔ mli baaha esanebimɔi lɛ. Etsɛ gbele yɛ ŋshɔ hiɛ lɛ ji nɔ ni ye hemɔkɛyeli ni egbɔjɔ momo lɛ awui waa diɛŋtsɛ. Ahaaa sɔlemɔ ni wɔsɔle kɛha Nyɔŋmɔ koni “ebu wɔhe kɛjɛ osharai ni yɔɔ ŋshɔ hiɛ kɛ basabasafeemɔ ni henyɛlɔ kɛbaa lɛ he lɛ” hetoo, be mli ni Germany tawuu lɛji batutua ni amɛkpata lɛlɛ ni akɛholeɔ gbɔmɛi ni etsɛ yɔɔ mli yɛ Jeŋ Ta II lɛ mli lɛ.—All in the Mind—A Farewell to God.

Niiashikpamɔi ni tamɔ enɛ fɔɔ kaa. Bɔfo Paulo kɛɛ akɛ: “Jeee mɛi fɛɛ yɔɔ hemɔkɛyeli.” (2 Tesalonikabii 3:2) Te osusuɔ tɛŋŋ? Ani abaanyɛ aná anɔkwa hemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ kɛ e-Wiemɔ lɛ mli yɛ jeŋ ni yiŋkɔshikɔshifeemɔ faa yɛ mli nɛɛ mli ŋmɛnɛ? Pɛimɔ sane ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli ní okwɛ nɔ ni eyɔɔ kɛɛmɔ yɛ he.