Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kasemɔ Yehowa yɛ Obii lɛ Atsɔsemɔ Mli

Kasemɔ Yehowa yɛ Obii lɛ Atsɔsemɔ Mli

Kasemɔ Yehowa yɛ Obii lɛ Atsɔsemɔ Mli

“Ani fɔlɔi fɛɛ ejajeee amɛbii lo?”—HEBRIBII 12:7, Contemporary English Version.

1, 2 Mɛni hewɔ fɔlɔi kɛ naagbai ni kɔɔ amɛbii atsɔsemɔ he kpeɔ ŋmɛnɛ lɛ?

SAJI amlitaomɔ ko ni afee yɛ Japan afii fioo ni eho nɛ lɛ jie lɛ kpo akɛ aaafee mɛi ni amɛdara ni abibii amɛ saji lɛ amli fã nu he akɛ sanegbaa bibioo ko pɛ yaa nɔ yɛ fɔlɔi kɛ amɛbii lɛ ateŋ, ni ákɛ fɔlɔi hiɛɔ amɛbii lɛ fɔfɔɔle tsɔ. Yɛ saji amlitaomɔ kroko ni afee yɛ nakai maŋ lɛ nɔŋŋ mli lɛ, ana akɛ, mɛi ni ha hetoo lɛ ateŋ nɔ ni miihe ashɛ mlijaa ejwɛ mli ekome kpɛlɛ nɔ akɛ amɛleee bɔ ni akɛ gbekɛbii gbaa sane. Su nɛɛ jeee nɔ ni efɔɔɔ kaa yɛ Bokagbɛbii ahe. The Toronto Star adafitswaa wolo lɛ bɔ amaniɛ akɛ: “Canadabii pii ni ji fɔlɔi kpɛlɛ nɔ akɛ amɛbɛ nɔmimaa yɛ gbɛ ni amɛaatsɔ nɔ amɛfee fɔlɔi ni he esa lɛ he.” Yɛ he fɛɛ he lɛ, fɔlɔi miina akɛ ebɛ mlɛo kɛha amɛ akɛ amɛaatsɔse amɛbii.

2 Mɛni hewɔ fɔlɔi kɛ naagbai ni kɔɔ amɛbii atsɔsemɔ he kpeɔ lɛ? Yiŋtoo titri ji akɛ, “naagbee gbii lɛ” amli wɔyɔɔ lɛ, ni “jaramɔ bei” amli wɔshɛ nɛɛ. (2 Timoteo 3:1) Kɛfata he lɛ, Biblia lɛ kɛɔ akɛ “gbɔmɔ tsuiŋ jwɛŋmɔ lɛ efɔŋ ji kɛjɛ egbekɛbiiashi.” (1 Mose 8:21) Ni gbekɛbii titri ní amɛbɛ niiashikpamɔ ko lɛ ji mɛi ni Satan ni tamɔ “jata ni hũuɔ” lɛ tutua. (1 Petro 5:8) Fɔlɔi Kristofoi, ni jeɔ shishi akɛ amɛkɛ ‘Yehowa tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo’ aaatsɔse amɛbii lɛ kɛ naagbai babaoo kpeɔ diɛŋtsɛ. (Efesobii 6:4) Te fɔlɔi aaafee tɛŋŋ amɛye amɛbua amɛbii koni amɛdara ni amɛfee Yehowa jálɔi ni amɛdara yɛ mumɔŋ, ni baanyɛ ale “ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ”?—Hebribii 5:14.

3. Mɛni hewɔ fɔlɔi atsɔsemɔ kɛ gbɛtsɔɔmɔ he hiaa kɛha bii atsɔsemɔ yɛ omanyeyeli mli lɛ?

3 Maŋtsɛ Salomo nilelɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Buulufeemɔ kpɛtɛ gbekɛ tsui he.” (Abɛi 13:1; 22:15) Bɔni afee ni ajie buulufeemɔ ni tamɔ nɛkɛ kɛjɛ amɛtsuii ahe lɛ, jajemɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli ni jɛ amɛfɔlɔi aŋɔɔ ahe miihia gbekɛbii lɛ. Shi kɛlɛ, jeee be fɛɛ be gbekɛbii kɛ miishɛɛ kpɛlɛɔ jajemɔ ni tamɔ nɛkɛ nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, bei pii lɛ amɛkpooɔ ŋaawoo, ni ekɔɔɔ he eko mɔ ni kɛhaa lɛ po. No hewɔ lɛ, esa akɛ fɔlɔi akase bɔ ni amɛaafee ni amɛtsɔɔ “gbekɛ gbɛ ni sa akɛ etsɔ nɔ.” (Abɛi 22:6) Kɛji akɛ gbekɛbii kpɛlɛ tsɔsemɔ ni tamɔ nɛkɛ nɔ lɛ, ebaanyɛ etsɔ wala kɛha amɛ. (Abɛi 4:13) Kwɛ bɔ ni ehe hiaa waa akɛ fɔlɔi aaale nibii ni kɔɔ amɛbii lɛ atsɔsemɔ he lɛ he nɔ ko!

TsɔsemɔNɔ ni Etsɔɔ

4. Mɛni ji wiemɔ “tsɔsemɔ” ni akɛtsu nii yɛ Biblia lɛ mli lɛ shishijee shishinumɔ?

4 Akɛni fɔlɔi komɛi sumɔɔɔ ni afolɔɔ amɛnaa akɛ amɛfeɔ amɛbii niseniianii—yɛ gbɔmɔtsoŋ, jɛmɔ, loo henumɔŋ lɛ—hewɔ lɛ, amɛtsiɔ amɛhe kɛjɛɔ amɛbii lɛ ajajemɔ he. Esaaa akɛ wɔnáa gbeyeishemɔi ni tamɔ nɛkɛ. Wiemɔ ni ji “tsɔsemɔ” ni akɛtsu nii yɛ Biblia lɛ mli lɛ etsɔɔɔ niseniianii loo yiwalɛ nifeemɔ ko. Hela wiemɔ kɛha “tsɔsemɔ” lɛ shishijee shishinumɔ kɔɔ famɔ, nikasemɔ, jajemɔ kɛ bei komɛi lɛ suɔmɔ kãmɔ ni yɔɔ shiŋŋ he.

5. Mɛni hewɔ sɛɛnamɔ yɔɔ gbɛ ni Yehowa tsɔɔ nɔ ekɛ ewebii yeɔ haa lɛ hesusumɔ he lɛ?

5 Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ tsɔsemɔ ni tamɔ nɛkɛ ni akɛhaa lɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni yeɔ emuu haa. Beni bɔfo Paulo kɛ Yehowa toɔ adesa tsɛ ko he lɛ, eŋma akɛ: “Ani fɔlɔi fɛɛ ejajeee amɛbii lo? . . . Wɔ adesa tsɛmɛi lɛ jajeɔ wɔ yɛ be fioo mli, ni amɛfeɔ enɛ yɛ gbɛ ni amɛsusuɔ akɛ ehi fe fɛɛ nɔ. Shi Nyɔŋmɔ jajeɔ wɔ kɛhaa wɔ diɛŋtsɛ wɔhilɛ, ejaakɛ eesumɔ ni wɔfee krɔŋkrɔŋ.” (Hebribii 12:7-10, Contemporary English Version) Hɛɛ, Yehowa tsɔseɔ ewebii kɛ yiŋtoo akɛ amɛaafee krɔŋkrɔŋ, loo amɛhe aaatse. Wɔbaanyɛ wɔkase babaoo diɛŋtsɛ yɛ gbekɛbii atsɔsemɔ he kɛtsɔ bɔ ni Yehowa etsɔse ewebii eha lɛ nɔ .—5 Mose 32:4; Mateo 7:11; Efesobii 5:1.

Suɔmɔ—Hewalɛ ni Kanyaa Mɔ Lɛ

6. Mɛni hewɔ ekolɛ ebaawa kɛha fɔlɔi akɛ amɛaakase Yehowa suɔmɔ lɛ?

6 Bɔfo Yohane kɛɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ.” No hewɔ lɛ, suɔmɔ ji nɔ ni kanyaa tsɔsemɔ ni Yehowa kɛhaa lɛ fɛɛ. (1 Yohane 4:8; Abɛi 3:11, 12) Ani enɛ tsɔɔ akɛ ebaafee mlɛo kɛha fɔlɔi ni dɔɔ amɛbii ahe lɛ akɛ amɛaakase Yehowa yɛ enɛ gbɛfaŋ? Jeee nakai tsɔ. Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ damɔ shishitoo mla nɔ. Ni Hela ŋmalɛ lɛ he nilelɔ ko tsɔɔ mli akɛ, “jeee be fɛɛ be” suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ “kɛ fɔmɔ naa henumɔi lɛ kpãa gbee.” Henumɔ nifeemɔ bɛ hewalɛ yɛ Nyɔŋmɔ nɔ. Esusuɔ nɔ ni hi fe fɛɛ he ehaa ewebii lɛ be fɛɛ be.—Yesaia 30:20; 48:17.

7, 8. (a) Mɛɛ suɔmɔ ni damɔ shishitoo mla nɔ Yehowa to yɛ be mli ni ekɛ ewebii lɛ yeɔ lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi aaatsɔ akase Yehowa beni amɛyeɔ amɛbuaa amɛbii koni amɛná nyɛmɔ ni akɛdiɔ Biblia shishitoo mlai asɛɛ lɛ?

7 Susumɔ suɔmɔ ni Yehowa jie lɛ kpo beni ekɛ Israelbii lɛ yeɔ lɛ he okwɛ. Mose kɛ nɔkwɛmɔnɔ ko ni náa mɔ nɔ hewalɛ tsu nii ni ekɛtsɔɔ Yehowa suɔmɔ lɛ mli eha Israel maŋ ni kpaako áto lɛ. Wɔkaneɔ akɛ: “Bɔ ni okropɔŋ hosoɔ etsũ ni etswaa efijiaŋ etsɔɔ ebii lɛ, nakai egbɛ efijiaŋ ni ewó lɛ, ehiɛ lɛ yɛ efiji anɔ. Yehowa kome too kpala [Yakob].” (5 Mose 32:9, 11, 12) Bɔni afee ni okropɔŋ nyɛ lɛ atsɔɔ ebii lɛ bɔ ni afilikiɔ lɛ, ‘ehosoɔ etsũ lɛ,’ etswaa efijiaŋ koni ekɛwo ebii lɛ hewalɛ ni amɛfã. Kɛji akɛ yɛ sɛɛ mli kwraa lɛ okropɔŋ bi lɛ fã kɛjɛ etsũ, ní bei pii lɛ ehɔ tɛsaa ko nɔ yɛ he ko grɔŋŋ lɛ mli lɛ, nyɛ lɛ ‘hiɔ kɔɔyɔŋ’ yɛ ebi lɛ masɛi. Kɛji akɛ efee tamɔ nɔ ni okropɔŋ bi lɛ baatswa shikpɔŋ pɛ lɛ, nyɛ lɛ mãa eyi shi kɛbaa eshishi ni ‘ehiɛɔ lɛ yɛ efiji anɔ.’ Yehowa jɛ esuɔmɔ mli ekwɛ Israel maŋ ni áfɔ lɛ ehee lɛ nɔ yɛ nakai gbɛ nɔŋŋ nɔ. Ekɛ Mose Mla lɛ ha ewebii lɛ. (Lala 78:5-8) Kɛkɛ ni Nyɔŋmɔ kwɛ maŋ lɛ jogbaŋŋ, ni efee klalo akɛ ebaaye ebua ewebii lɛ be fɛɛ be ni amɛaabote haomɔ mli.

8 Fɔlɔi Kristofoi baanyɛ akase Yehowa suɔmɔ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Klɛŋklɛŋ lɛ, esa akɛ amɛtsɔɔ amɛbii lɛ shishitoo mlai kɛ taomɔ nii ni anaa yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ. (5 Mose 6:4-9) Oti lɛ ji ni aye abua gbekɛbii lɛ ni amɛkase bɔ ni afeɔ yiŋkpɛi ni kɛ Biblia shishitoo mlai kpãa gbee. Yɛ enɛ feemɔ mli lɛ, fɔlɔi ni yɔɔ suɔmɔ lɛ hiɔ kɔɔyɔŋ yɛ amɛbii lɛ masɛi, kɛ́ wɔɔwie he nakai, ni amɛkwɛɔ bɔ ni amɛkɛ shishitoo mlai ni amɛkase lɛ tsuɔ nii amɛhaa. Yɛ be mli ni gbekɛbii lɛ daraa ni ahaa amɛ heyeli fiofio kɛyaa hiɛ lɛ, kɛlɛ fɔlɔi ni susuɔ mɔ he lɛ efee klalo akɛ ‘amɛbaamã amɛyi shi kɛba amɛshishi’ koni ‘amɛhiɛ amɛbii lɛ yɛ amɛfiji anɔ’ be fɛɛ be ni oshara baaba. Mɛɛ oshara nɛkɛ?

9. Mɛɛ oshara pɔtɛɛ ko esa akɛ fɔlɔi ahiɛ ahi amɛhe nɔ yɛ he? Okɛ ehe nɔkwɛmɔnɔ aha.

9 Yehowa Nyɔŋmɔ bɔ Israelbii lɛ kɔkɔ yɛ nɔ ni baajɛ naanyobɔɔ fɔŋ mli aba lɛ he. (4 Mose 25:1-18; Ezra 10:10-14) Gbɔmɛi ni amɛjeee mɛi ni esa ákɛ akɛ amɛ bɔɔ naanyo lɛ hu ji oshara ko ni anaa yɛ he fɛɛ he ŋmɛnɛ. (1 Korintobii 15:33) Fɔlɔi Kristofoi baafee jogbaŋŋ akɛ amɛaakase Yehowa yɛ enɛ gbɛfaŋ. Gbekɛ yoo ko ni eye afii 15 ni atsɛɔ lɛ Lisa baná gbekɛ nuu ko ni kɛ lɛ gbekɛ yoo lɛ fɔlɔi ajeŋba kɛ mumɔŋ nibii ni jara wawai lɛ bɛ nɔ ko feemɔ lɛ he miishɛɛ. Lisa gba akɛ: “Mifɔlɔi yɔse tsakemɔ ni eba misubaŋ mli lɛ oya ni amɛbɔi he susumɔ. Yɛ bei komɛi amli lɛ amɛjajeɔ mi, ni yɛ bei komɛi amli hu lɛ, amɛkɛ mlihilɛ woɔ mi hewalɛ.” Amɛkɛ Lisa ta shi ni amɛkɛ tsuishitoo bo lɛ toi, ni amɛye amɛbua lɛ koni enyɛ edamɔ nɔ ni amɛyoo akɛ eji naagba ni hɔ shishi lɛ sɛɛ—bɔ ni eshweɔ koni etipɛŋfoi akpɛlɛ enɔ. *

Ha Sanegbaa Kpakpa Akã Nyɛteŋ

10. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Yehowa fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa yɛ, yɛ Israelbii lɛ ni ekɛ amɛ gbaa sane lɛ mli?

10 Kɛji akɛ fɔlɔi aaaye omanye yɛ gbekɛbii atsɔsemɔ mli lɛ, belɛ esa akɛ fɔlɔi abɔ mɔdɛŋ ni amɛha sanegbaa kpakpa akã amɛ kɛ amɛbii lɛ ateŋ. Eyɛ mli akɛ Yehowa le nɔ ni yɔɔ wɔtsuii amli moŋ, shi ewoɔ wɔ hewalɛ ni wɔkɛ lɛ agba sane. (1 Kronika 28:9) Beni Yehowa kɛ Mla lɛ eha Israelbii lɛ sɛɛ lɛ, ekɛ nitsumɔ wo Levibii lɛ adɛŋ koni amɛtsɔɔ amɛ nii, ni etsu gbalɔi lɛ koni amɛkɛ amɛ asusu saji ahe ni amɛjaje amɛ. Ejie suɔmɔ ni eyɔɔ akɛ eeebo amɛsɔlemɔi atoi lɛ hu kpo.—2 Kronika 17:7-9; Lala 65:3; Yesaia 1:1-3, 18-20; Yeremia 25:4; Galatabii 3:22-24.

11. (a) Te fɔlɔi aaafee tɛŋŋ ni amɛha sanegbaa kpakpa akã amɛ kɛ amɛbii ateŋ lɛ? (b) Mɛni hewɔ ehe hiaa ni fɔlɔi afee toibolɔi kpakpai beni amɛkɛ amɛbii gbaa sane lɛ?

11 Te fɔlɔi aaafee tɛŋŋ amɛkase Yehowa beni amɛkɛ amɛbii gbaa sane lɛ? Klɛŋklɛŋ kɛ nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, esa akɛ amɛná be amɛha amɛ. Fɔlɔi hu baafee jogbaŋŋ akɛ amɛaakwa wiemɔi ni asusuuu he, ni yeɔ mɔ he fɛo, tamɔ akɛ, “Nɔ ni otaoɔ owie lɛ fɛɛ kɛkɛ nɛ? Misusu akɛ eji sane ko ni he hiaa”; “Ehe ehiaaa kwraa”; “Kulɛ mɛni osusuɔ akɛ ebaajɛ mli aba? Odako.” (Abɛi 12:18) Bɔni afee ni awo gbekɛbii lɛ hewalɛ ni amɛwie faŋŋ lɛ, fɔlɔi ni le nii lɛ bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛfee mɛi ni boɔ sane toi jogbaŋŋ. Fɔlɔi ni kuɔ amɛhiɛ amɛshwieɔ amɛbii anɔ beni gbekɛbii lɛ darako lɛ, baana ni gbekɛbii lɛ hu eku amɛhiɛ amɛshwie amɛnɔ beni amɛdara. Yehowa efee mɔ ni sumɔɔ ni ebo ewebii atoi yɛ bei fɛɛ mli. Efeɔ toi kɛhaa mɛi ni kɛ heshibaa baa eŋɔɔ yɛ sɔlemɔ mli lɛ.—Lala 91:15; Yeremia 29:12; Luka 11:9-13.

12. Mɛɛ sui ni fɔlɔi aaajie amɛ kpo baaha efee mlɛo kɛha gbekɛbii koni amɛnyɛ amɛbɛŋkɛ amɛ?

12 Agbɛnɛ hu susumɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ su kɛ baŋ lɛ fãi komɛi eha efee mlɛo kɛha ewebii lɛ koni amɛbɛŋkɛ lɛ yɛ heyeli mli lɛ he okwɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, blema Israel Maŋtsɛ David fee esha ko ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli kɛtsɔ gbala ni ekɛ Batsheba fite lɛ hewɔ. Akɛni David ji adesa ni yeee emuu hewɔ lɛ, etɔ̃ tɔmɔi krokomɛi ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli yɛ eshihilɛ be mli. Ni kɛlɛ, eyaa Yehowa ŋɔɔ be fɛɛ be koni eyatao edɛŋ eshaifaa kɛ kamɔ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Nyɔŋmɔ mlihilɛ kɛ emɔbɔnalɛ ha efee mlɛo kɛha David akɛ eeeku esɛɛ kɛaaya Yehowa ŋɔɔ. (Lala 103:8) Kɛji akɛ fɔlɔi jie sui ni tamɔ nɛkɛ ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli, tamɔ musuŋtsɔlɛ kɛ mɔbɔnalɛ kpo lɛ, amɛbaanyɛ amɛye amɛbua ni sanegbaa akã amɛteŋ kɛji akɛ gbekɛbii lɛ tɔ̃ po.—Lala 103:13; Maleaki 3:17.

Nyɛfea Mɛi ni Mli Jɔ

13. Mɛni atsɔɔ kɛji akɛɛ mɔ ko mli jɔ?

13 Kɛji akɛ fɔlɔi miibo amɛbii atoi lɛ, esa akɛ amɛkɛ mlijɔlɛ atsu nii ni amɛjie “nilee ni jɛ ŋwɛi lɛ” kpo. (Yakobo 3:17) Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Nyɛmlijɔlɛ lɛ nyɛhaa gbɔmɛi fɛɛ alea!” (Filipibii 4:5) Ákɛ afee mɔ ni mli jɔ lɛ tsɔɔ mɛni? Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ ‘mlijɔlɛ’ lɛ shishitsɔɔmɔ kome ji “ni amaaa nɔ mi doo akɛ atsu mla taomɔ nii lɛ he nii.” Yɛ be mli ni fɔlɔi fiɔ jeŋba kɛ mumɔŋ tɛi ni afolɔ ashwie shi lɛ asɛɛ lɛ, te amɛaafee tɛŋŋ amɛfee mɛi ni mli jɔ hu?

14. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa jie mlijɔlɛ kpo beni ekɛ Lot yeɔ lɛ?

14 Yehowa to okadi ni nɔ bɛ yɛ mlijɔlɛ mli efɔ̃ɔ shi. (Lala 10:17) Beni ewo Lot kɛ eweku lɛ hewalɛ koni amɛshi Sodom maŋ ní abu lɛ fɔ aha hiɛkpatamɔ lɛ mli lɛ, Lot tee nɔ “elilaa shi.” Yɛ sɛɛ mli beni Yehowa bɔfo lɛ kɛɛ Lot akɛ ejo foi kɛya gɔji ashikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Minyɛŋ foi maje kɛya gɔŋ lɛ nɔ . . . Naa, nɛkɛ maŋ [Zoar] nɛɛ bɛŋkɛ, bɔ ni aaajo foi kɛaatee jɛi, ni no edaaa; ha majo foi kɛya jɛi; ani jeee bibioo ni?” Mɛni Yehowa fee yɛ enɛ he? Ekɛɛ akɛ: “Naa, miwo ohiɛ nyam yɛ nɛkɛ sane nɛɛ hu mli, ni mibutuŋ maŋ ni owie he nɛɛ.” (1 Mose 19:16-21, 30) Yehowa miisumɔ ni ekpɛlɛ Lot nibimɔ lɛ nɔ. Hɛɛ, ehe miihia ni fɔlɔi kɛ amɛhe akpɛtɛ tɛi ni Yehowa Nyɔŋmɔ efolɔ eshwie shi yɛ e-Wiemɔ ni ji Biblia lɛ mli lɛ ahe. Kɛlɛ, abaanyɛ akpɛlɛ gbekɛbii lɛ ataomɔ nii anɔ kɛ́ efiteŋ Biblia shishitoo mlai.

15, 16. Mɛni fɔlɔi baanyɛ akase kɛjɛ nɔkwɛmɔnɔ ni yɔɔ Yesaia 28:24, 25 lɛ mli?

15 Nɔ ni fata mlijɔlɛ ni mɔ ko ji lɛ he ji gbekɛbii lɛ tsui ni asaa koni amɛfee klalo akɛ amɛaakpɛlɛ ŋaawoo nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yesaia kɛ Yehowa to okwaafonyo he ni ekɛɛ akɛ: “Ani hulɔ lɛ hu sɔŋŋ ehuɔ daa nɛɛ, koni edu nii? loo tsa sɔŋŋ etsaa eshikpɔŋ lɛ ní ejwara mli kpɔi? Nto kɛ́ ejaje hiɛ lɛ, eshwãa kowɛ ni ekpitiɔ kumino eshwãa, ni eduɔ ŋmãa sɛrɛnɛɛ kɛ akoko hu yɛ egbɛhe, ni eduɔ abele yɛ ehusui lɛ anɔ?”—Yesaia 28:24, 25.

16 Yehowa ‘huɔ bɔni afee ni edu nii’ ni ‘etsaa shikpɔŋ lɛ nɔ ni ejwaraa emli kpɔi lɛ.’ No hewɔ lɛ, esaa ewebii lɛ atsuii dani ekɛ tsɔsemɔ haa amɛ. Te fɔlɔi aaafee tɛŋŋ ‘amɛhu’ amɛbi lɛ tsui he yɛ amɛjajemɔ mli? Tsɛ ko kase Yehowa beni ejajeɔ ebinuu fioo ni eye afii ejwɛ lɛ. Beni ebinuu lɛ ma gbekɛ nuu ko ni yɔɔ akutso lɛ mli lɛ atswɛrɛ lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, tsɛ lɛ kɛ tsuishitoo bo ebinuu lɛ naajiemɔi lɛ atoi. Kɛkɛ ni bɔni afee ni ‘ehu’ binuu lɛ tsui he lɛ, tsɛ lɛ gba ebinuu lɛ gbekɛ nuu bibioo ko ni na amanehulu babaoo yɛ yiwalɔ ko dɛŋ lɛ he sane. Beni ebinuu lɛ nu sane lɛ, ekanya lɛ, ni eha ewie akɛ esa akɛ agbala yiwalɔ lɛ toi. ‘Humɔ’ ni tamɔ nɛkɛ saa gbekɛ nuu lɛ tsui ni no ha efee mlɛo kɛha lɛ akɛ eeena akɛ akutsoŋnyo gbekɛ nuu lɛ ni ema lɛ atswɛrɛ lɛ ji yiwalɛ nifeemɔ ni ejaaa.—2 Samuel 12:1-14.

17. Mɛɛ nikasemɔ yɛ jajemɔ ni fɔlɔi kɛhaa lɛ mli akɛ́ha yɛ Yesaia 28:26-29?

17 Yesaia tee nɔ lolo ekɛ Yehowa jajemɔ to okwaayeli nitsumɔ kroko he—ŋmaagbeemɔ. Okwaafonyo kɛ ŋmaagbeemɔ nibii srɔtoi tsuɔ nii yɛ bɔ ni ŋmãa lɛ he tutuu lɛ wa ha lɛ naa. Akɛ tso gbeeɔ kowɛ diŋ ni waaa lɛ, ni akɛ dɛhiɛmɔtso gbeeɔ kumino, shi akɛ ŋmaagbeemɔ shwiili loo shwiili nane gbeeɔ ŋmãa ni ehe tutuu loo totoi wa lɛ. Ni kɛlɛ, egbeeŋ ŋmãa ni wa lɛ aahu kɛyashi be mli ni eeekumɔ amɛ dukuduku. Nakai nɔŋŋ hu, kɛji akɛ Yehowa miisumɔ ni ejie nɔ ko ni ehiii kɛjɛ ewebii amli lɛ, ekɛ srɔtofeemɔ baa mli ni ekɛtsuɔ hiamɔ nii ni yɔɔ lɛ kɛ bɔ ni shihilɛ lɛ yɔɔ ha lɛ he nii. Efeee enii kɛkɛ ni shishinumɔ bɛ mli aloo ni eeefee keketee kɛ yiwalɛ. (Yesaia 28:26-29) Gbekɛbii komɛi yɛ ni amɛnuɔ hiŋmɛi ni akɛaakwɛ amɛ pɛ lɛ shishi, ni ehe ehiaaa ni afee nɔ ko dɔŋŋ. Mɛi krokomɛi biɔ kaimɔi ni atiɔ mli, yɛ be mli ni ekolɛ yiŋtsɔmɔ ni mli wa he baahia mɛi krokomɛi. Fɔlɔi ni mli jɔ lɛ kɛ jajemɔ baatsu nii yɛ gbekɛ aŋkro lɛ hiamɔ nii anaa.

Ha Weku Saji Ahesusumɔ Afee Miishɛɛ Nɔ̃

18. Te fɔlɔi aaafee tɛŋŋ amɛto be kɛha daa weku Biblia mli nikasemɔ?

18 Gbɛ̀i ni hi fe fɛɛ ni oootsɔ nɔ otsɔɔ obii anii lɛ eko ji daa weku Biblia mli nikasemɔ kɛ daa gbi Ŋmalɛ lɛ he susumɔ. Weku nikasemɔ mɔɔ shi jogbaŋŋ kɛji akɛ afeɔ lɛ daa. Kɛji eba lɛ akɛ ja aná dekã dã loo ebafeɔ kpatu nɔ ko feemɔ kɛkɛ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ ebaafee nɔ ni afɔɔɔ feemɔ. No hewɔ lɛ, esa akɛ fɔlɔi ‘ato be’ kɛha nikasemɔ. (Efesobii 5:15-17) Ní abaato be pɔtɛɛ ni hi kɛha mɔ fɛɛ mɔ ni akɛbaafee daa lɛ baanyɛ afee kaa. Weku yitso ko na akɛ, beni gbekɛbii lɛ daraa lɛ, amɛbe he gbɛjianɔtoi ni yɔɔ srɔtoi lɛ hu miiha eewa akɛ aaabua weku muu lɛ fɛɛ naa. Kɛlɛ, weku muu lɛ fɛɛ kpeɔ kutuu gbɛkɛ yɛ asafoŋ kpeei ashishi be fɛɛ be. No hewɔ lɛ, tsɛ lɛ to gbɛjianɔ koni weku lɛ akase nii yɛ nakai jenamɔi lɛ ekome mli. Gbɛjianɔtoo nɛɛ ye omanye jogbaŋŋ. Gbekɛbii etɛ lɛ fɛɛ etsɔmɔ Yehowa tsuji ni abaptisi amɛ bianɛ.

19. Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi aaatsɔ akase Yehowa beni amɛfeɔ weku nikasemɔ lɛ?

19 Shi kɛlɛ, efaaa kɛkɛ akɛ aaasusu Ŋmalɛ mli nikasemɔ ko he kɛkɛ beni akaseɔ nii lɛ. Yehowa tsɔɔ Israelbii ni akɛ amɛ eba ekoŋŋ lɛ anii kɛtsɔ osɔfoi lɛ ni ‘tsɔɔ’ Mla ‘lɛ mli’ “koni anu nɔ ni akaneɔ lɛ shishi” lɛ anɔ. (Nehemia 8:8) Tsɛ ko ni ye omanye yɛ ebii kpawo lɛ fɛɛ ni eye ebua amɛ koni amɛsumɔ Yehowa lɛ yaa etsũ mli mra be fɛɛ be, ni eyakwɛɔ woji amli dani weku nikasemɔ be lɛ shɛɔ, ni ekɛ nikasemɔ lɛ toɔ gbekɛ fɛɛ gbekɛ hiamɔ nii ahe. Eha nikasemɔ lɛ fee nɔ ni ŋɔɔ kɛha ebii lɛ. Ebihii ni edara lɛ ateŋ mɔ kome kɛɛ akɛ: “Nikasemɔ lɛ ŋɔɔ be fɛɛ be. Kɛji akɛ wɔmiitswa bɔɔl yɛ shia lɛ mli ni atsɛ wɔ kɛha weku nikasemɔ lɛ, wɔkɛ wɔ bɔɔl lɛ yafɔɔ shi amrɔ nɔŋŋ ni wɔjoɔ foi kɛboteɔ tsũ mli kɛhaa nikasemɔ lɛ. Eji jenamɔi ni wɔnáa mli ŋɔɔmɔ fe fɛɛ yɛ otsi lɛ mli lɛ ateŋ ekome.”

20. Mɛɛ naagba ni baanyɛ aba yɛ gbekɛbii atsɔsemɔ mli yɔɔ ni esa akɛ asusu he?

20 Lalatsɛ lɛ jaje akɛ: “Naa, Yehowa gboshinii ni ehaa ji bii, ni nikeenii ji musuŋbii.” (Lala 127:3) Wɔbii atsɔsemɔ heɔ be kɛ mɔdɛŋbɔɔ, shi nakai feemɔ jogbaŋŋ baanyɛ atsɔɔ naanɔ wala kɛha wɔbii lɛ. Mɛɛ nyɔmɔwoo kpakpa po enɛ aaaji nɛkɛ! Belɛ eba akɛ, wɔkɛ hehiamɔ aaakase Yehowa beni wɔtsɔseɔ wɔbii lɛ. Shi kɛlɛ, yɛ be mli ni akɛ ‘bii lɛ atsɔsemɔ yɛ Yehowa ŋaawoo mli’ lɛ he gbɛnaa nii ewo fɔlɔi lɛ adɛŋ lɛ, nɔmimaa ko bɛ akɛ amɛbaaye omanye. (Efesobii 6:4) Gbekɛ baanyɛ atse atua ni ekpa Yehowa sɔɔmɔ, yɛ tsɔsemɔ ni hi fe fɛɛ po shishi. Kɛkɛ lɛ mɛni esa akɛ afee? No baafee sane ni abaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 9 Niiashikpamɔi ni anaa yɛ nɔ ni aŋma nɛɛ kɛ nɔ ni baanyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ baanyɛ afee nɔ ni jɛ maji ni amɛ kusumii yɔɔ srɔto yɛ onɔ̃ he lɛ amli. Bɔɔ mɔdɛŋ ni oyoo shishitoo mlai ni yɔɔ mli lɛ, koni okɛtsu nii yɛ bɔ ni okusum ji lɛ naa.

Mɛɛ Hetoo Obaaha?

•Te fɔlɔi aaafee tɛŋŋ amɛkase Yehowa suɔmɔ ni átsɔɔ mli yɛ 5 Mose 32:11, 12 lɛ?

•Mɛni okase kɛjɛ gbɛ ni Yehowa tsɔ nɔ ekɛ Israelbii lɛ wie lɛ mli?

•Mɛni toiboo ni Yehowa fee kɛha Lot faikpamɔ lɛ tsɔɔ wɔ?

•Yɛ gbekɛbii ajajemɔ mli lɛ, mɛni okase kɛjɛ Yesaia 28:24-29?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8, 9]

Mose kɛ tsɔsemɔ ni Yehowa kɛhaa ewebii lɛ to bɔ ni okropɔŋ kwɛɔ ebii lɛ ahe

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 10]

Ehe miihia ni fɔlɔi aná dekã amɛha amɛbii

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]

“Eji jenamɔi ni wɔnáa mli ŋɔɔmɔ fe fɛɛ yɛ otsi lɛ mli lɛ ateŋ ekome”