Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mɛni Atsɔɔ Kɛji Akɛɛ Aye Anɔkwa?

Mɛni Atsɔɔ Kɛji Akɛɛ Aye Anɔkwa?

Mɛni Atsɔɔ Kɛji Akɛɛ Aye Anɔkwa?

YUDAFOI ni ji Hasidbii ni hi shi yɛ afii ohai enyɔ D.Ŋ.B. lɛ buɔ amɛhe akɛ mɛi ni yeɔ anɔkwa. Amɛná amɛgbɛi lɛ kɛjɛ cha·sidhʹ, ni ji shishijee Hebri wiemɔ kɛha “anɔkwayeli” lɛ mli. Ajie kɛjɛ wiemɔ cheʹsedh, ni bei babaoo lɛ atsɔɔ shishi akɛ “mlihilɛ,” “mlijɔlɛ” “ejurɔfeemɔ,” “ekpakpafeemɔ,” “mɔbɔnalɛ” lɛ mli. Taakɛ Theological Dictionary of the Old Testament lɛ tsɔɔ mli lɛ, cheʹsedh “feɔ ekãa, ebɔɔ naanyo, ni eŋmɛɔ etsui shi [ni] jeee adesa subaŋ lɛ kɛkɛ ekadiɔ, shi moŋ nifeemɔ ni jɛɔ nɛkɛ su nɛɛ mli kɛbaa lɛ hu. Eji su ko ni báa nii ayi loo ehaa anáa wala. Eji he ni akɛwoɔ saji amli yɛ mɔ ko ni miipiŋ yɛ efɔŋ ni eba enɔ loo nɔnyɛɛ mli lɛ gbɛfaŋ. Etsɔɔ naanyobɔɔ kpojiemɔ.”

Eka shi faŋŋ akɛ yɛ maji anɔ wiemɔi babaoo amli lɛ, abɛ wiemɔ pɔtɛɛ ko ni baanyɛ atsɔɔ shishinumɔ diɛŋtsɛ ni kɛ nɛkɛ Hebri wiemɔ nɛɛ yɔɔ tsakpaa taakɛ akɛtsu nii yɛ Biblia lɛ mli lɛ mli. Shi yɛ fɛɛ mli lɛ, anɔkwayeli yɛ Biblia shishinumɔ naa lɛ tsɔɔ babaoo fe ni aaakpɛtɛ gbɛnaa nibii ahe. Nɔ ni fata he ji susumɔ ni ji suɔmɔ ni akɛaafata he, kɛ nɔ ko pɔtɛɛ ni aaafee bɔni afee ni mɛi krokomɛi aná he sɛɛ. Bɔni afee ní anu nɔ ni anɔkwayeli ji diɛŋtsɛ lɛ shishi lɛ, susumɔ bɔ ni Yehowa jie enɛ kpo etsɔɔ Abraham, Mose, David, Israel maŋ lɛ, kɛ adesai fɛɛ lɛ he okwɛ.

Yehowa Fee Anɔkwayeli He Nɔkwɛmɔnɔ

Yehowa kɛɛ eshieŋtsɛ Abraham akɛ: “Mi ji otsɛŋ.” (1 Mose 15:1; Yesaia 41:8) Wiemɔi nɛɛ jeee wiemɔi foji ko kɛkɛ. Yehowa bu Abraham he ni ejie lɛ kɛ eshiabii lɛ kɛjɛ Farao kɛ Abimelek dɛŋ. Eye ebua Abraham ni eyahere Lot yiwala kɛjɛ maŋtsɛmɛi ejwɛ ni efee ekome lɛ adɛŋ. Yehowa saa etsiɛ Abraham ni eye afii 100 kɛ Sara ni eye afii 90 lɛ afɔmɔ nii lɛ ahiɛ bɔni afee ni kɛtsɔ amɛnɔ lɛ, anyɛ afɔ shiwoo seshi lɛ. Yehowa kɛ Abraham gbaa sane kɛtsɔ ninaai, lamɔi, kɛ tsuji ni ji ŋwɛibɔfoi anɔ daa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa jie anɔkwayeli kpo etsɔɔ Abraham beni eyɔɔ wala mli kɛ agbɛnɛ hu beni egbo sɛɛ afii babaoo. Yɛ afii ohai abɔ ni eho lɛ mli fɛɛ lɛ, Yehowa eye eshiwoi ni ewo Abraham seshibii lɛ anɔ yɛ gbɛ fɔŋ ni Israel maŋ lɛ kɔ lɛ fɛɛ sɛɛ. Wekukpaa ni kã Yehowa kɛ Abraham teŋ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ tsɔɔ nɔ ni anɔkwayeli diɛŋtsɛ ji—suɔmɔ ni ajie lɛ kpo yɛ nifeemɔ mli.—1 Mose, yitsei 12 kɛyashi 25.

Awie akɛ: “Yehowa kɛ Mose wieɔ hiɛ kɛ hiɛ taakɛ mɔ kɛ enaanyo wieɔ.” (2 Mose 33:11, wɔma efã ko nɔ mi.) Hɛɛ, Mose kɛ Yehowa ná wekukpaa ko ni yɔɔ gbagbalii ni mli wa fe gbalɔ fɛɛ gbalɔ ni ba kɛtsɔ Yesu Kristo hiɛ lɛ mli ŋɔɔmɔ. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa jie anɔkwayeli kpo etsɔɔ Mose yɛ?

Ákɛ nuu ni eye afii 40 ni yɔɔ hewalɛ kɛ nyɛmɔ lɛ, Mose jɛ henɔwomɔ mli ekɔ efɔ̃ enɔ akɛ ebaakpɔ̃ ewebii lɛ. Shi be shɛko. Ehe bahia ni ejo foi kɛbaa ewala yi. Ekɛ afii 40 kwɛ toi anɔ yɛ Media. (Bɔfoi lɛ Asaji 7:23-30) Ni kɛlɛ, Yehowa kpooo Mose. Beni be lɛ shɛ lɛ, akɛ Mose ku sɛɛ kɛba koni ebanyiɛ Israel hiɛ kɛjɛ Mizraim.

Nakai nɔŋŋ hu Yehowa jie anɔkwayeli kpo etsɔɔ David, ni ji Israel maŋtsɛ ni ji enyɔ ni ehé gbɛi waa lɛ. Be mli ni David ji oblanyo lɛ, Yehowa kɛɛ gbalɔ Samuel akɛ: “Tee shi! Ni ofɔ lɛ mu; ejaakɛ lɛ pi nɛ!” Kɛjɛ nakai beaŋ kɛyaa lɛ, Yehowa jɛ anɔkwayeli mli ebu David he ni ekudɔ lɛ be mli ni edaa ákɛ wɔsɛɛ be mli Israel fɛɛ nɔ maŋtsɛ lɛ. Yehowa jie lɛ kɛjɛ “jata kɛ oshishibrishi lɛ dɛŋ,” ni ejie lɛ kɛjɛ Filistinyo oblaŋ Goliat dɛŋ. Eha David ye kunim babaoo yɛ Israel henyɛlɔi lɛ anɔ, ni Yehowa jie David kɛjɛ akpɔlɔ ni Saul awuŋayelɔ, ni he tsɛ̃ɔ mɔ lɛ fɔ lɛ mli.—1 Samuel 16:12; 17:37; 18:11; 19:10.

Eji anɔkwale akɛ David ji nuu ni yeee emuu. Yɛ anɔkwale mli lɛ, efee esha ni naa wa waa. Shi kɛlɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni Yehowa baakpoo David lɛ, ejie anɔkwa suɔmɔ kpo etsɔɔ lɛ yɛ mligbɛ tɔɔ ni ejɛ etsake etsui lɛ hewɔ. Yɛ David wala shihilɛ beaŋ fɛɛ lɛ, Yehowa tee nɔ efee nibii koni ekɛbaa eyi ní eha ehi wala mli. Ekɛ ehe woɔ saji amli ehaa mɛi ni naa amanehulu yɛ nɔnyɛɛ mli lɛ. Eji mlihilɛ nifeemɔ diɛŋtsɛ lɛɛlɛŋ!—2 Samuel 11:1–12:25; 24:1-17.

Israel maŋ tso muu lɛ fɛɛ kɛ Yehowa bote henɔjɔɔmɔ wekukpaa krɛdɛɛ ko mli beni amɛkpɛlɛ Mose Mla kpaŋmɔ lɛ nɔ yɛ Sinai Gɔŋ lɛ nɔ lɛ. (2 Mose 19:3-8) No hewɔ lɛ, awieɔ Israel he akɛ ekɛ Yehowa ebote gbalashihilɛ wekukpaa ko mli. Awie yɛ Israel he akɛ: “Yehowa etsɛ́o tamɔ yoo.” Ni Yehowa kɛɛ lɛ akɛ: “Naanɔ mlihilɛ mimusuŋ kɛaatsɔ mi yɛ ohewɔ.” (Yesaia 54:6, 8) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa jie anɔkwayeli krɛdɛɛ kpo yɛ nɛkɛ wekukpaa nɛɛ mli yɛ?

Yehowa ŋɔ hegbɛ lɛ koni ekɛ Israelbii lɛ ahiamɔ nii aha amɛ ni ewaje amɛkɛ lɛ teŋ wekukpaa lɛ. Ejie amɛ kɛjɛ Mizraim, eto amɛhe gbɛjianɔ akɛ maŋ, ni ekɛ amɛ ba “shikpɔŋ ni fufɔ kɛ wo hoɔ yɛ nɔ lɛ nɔ.” (2 Mose 3:8) Ekɛ mumɔŋ gbɛtsɔɔmɔ ha amɛ kɛtsɔ osɔfoi, Levibii, kɛ bɔ ni gbalɔi lɛ kɛ bɔfoi lɛ tsara nɔ kɛba lɛ anɔ daa. (2 Kronika 17:7-9; Nehemia 8:7-9; Yeremia 7:25) Beni maŋ lɛ bɔi nyɔŋmɔi krokomɛi ajamɔ lɛ, Yehowa jaje amɛ. Beni amɛtsake amɛtsui lɛ, ekɛke amɛ. Eyɛ faŋŋ akɛ, Israel maŋ lɛ ji “ŋa” ni sane wa. Ni kɛlɛ, Yehowa yeee oyai koni ekpoo lɛ. Yɛ eshiwoi ni ekɛha Abraham lɛ hewɔ lɛ, Ejɛ anɔkwayeli mli ekpɛtɛ Israelbii lɛ ahe aahu kɛyashi Eyiŋtoi ni kɛ amɛ yɔɔ tsakpaa lɛ ba mli. (5 Mose 7:7-9) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ ni nɔ bɛ eji nɛkɛ kɛha mɛi ni ebote gbalashihilɛ mli ŋmɛnɛ lɛ!

Yehowa jieɔ anɔkwayeli kpo hu etsɔɔ adesai fɛɛ ni ji akɛ ekɛ shihilɛ mli nibii ni he hiaa lɛ haa gbɔmɛi fɛɛ, jalɔi kɛ mɛi ni ejaaa. (Mateo 5:45; Bɔfoi lɛ Asaji 17:25) Nɔ ni fe nakai lɛ, ekɛ e-Bi lɛ kpɔmɔ afɔleshaa lɛ eha bɔni afee ni adesai fɛɛ aná hegbɛ kɛye amɛhe kɛjɛ esha kɛ gbele nyɔŋyeli mli koni amɛná gbɛkpamɔi ni yɔɔ nyam ni ji naanɔ wala shihilɛ ni yeɔ emuu yɛ Paradeiso mli miishɛɛ. (Mateo 20:28; Yohane 3:16) Kpɔmɔ nɔ gbɛjianɔtoo lɛ ji nifeemɔ ni nɔ kwɔ fe fɛɛ ni akɛbaa wala yi ni akɛhaa eyaa nɔ. Lɛɛlɛŋ akɛ eji “he ni akɛwoɔ saji amli yɛ mɔ ko ni miina amanehulu loo ekɛ nɔnyɛɛ miikpe lɛ hewɔ.”

Okɛ Nifeemɔ Nii Kpakpai Atsɔɔ Onɔkwayeli

Ní aaajie sui tamɔ mlihilɛ, kɛ anɔkwayeli kpo lɛ hu hiɛ gbeekpamɔ ni mli wa. Kɛji ájie mlihilɛ kpo atsɔɔ bo lɛ, no lɛ abaanyɛ akpa nakai nɔŋŋ gbɛ kɛjɛ odɛŋ. Akɛ anɔkwayeli woɔ anɔkwayeli he nyɔmɔ. Anɔkwale ni eji akɛ David nu nɔ ni kɛ cheʹsedh yɔɔ tsakpaa lɛ shishi jogbaŋŋ lɛ jeɔ kpo faŋŋ yɛ ewiemɔi lɛ amli akɛ: “Matsɔ mihiɛ maha osɔlemɔwe krɔŋkrɔŋ lɛ ni makula shi, ni majie ogbɛi lɛ yi yɛ omlihilɛ kɛ onɔkwale lɛ hewɔ.” (Lala 138:2) Ákɛ mɔ ni nine eshɛ Yehowa mlihilɛ lɛ nɔ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ enɛ tsirɛ David ni ekɛ jamɔ aha Yehowa koni ejie eyi. No hewɔ lɛ, yɛ be mli ni wɔsusuɔ bɔ ni Yehowa jieɔ mlihilɛ kpo etsɔɔ wɔ lɛ he lɛ, ani no tsirɛɔ wɔ koni wɔfee nakai nɔŋŋ? Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛji agbe Yehowa gbɛi lɛ he guɔ lɛ, ani bɔ ni osusuɔ gbɛi kpakpa ni eyɔɔ lɛ he lɛ baakanya bo koni ofã ehe?

Nakai ji bɔ ni ebalɛ yɛ Kristofonyo hee ko kɛ eŋa gbɛfaŋ beni amɛtee wekunyo ko ni gbo yɛ baisikel oshara mli lɛ yara nɔ lɛ. Ejeee jamɔ mli nifeemɔ, ni aŋmɛ mɛi ni eba lɛ gbɛ koni amɛwie nɔ ko yɛ mɔ ni egbo lɛ he. Wielɔi lɛ ateŋ mɔ kome tee nɔ eshwa Nyɔŋmɔ yɛ oblanyo nɛɛ kpatu gbele lɛ hewɔ kɛtsɔ wiemɔ ni ewie akɛ ‘Nyɔŋmɔ miitao lɛ yɛ ŋwɛi, no hewɔ ni ebaŋɔ lɛ kɛtee lɛ nɔ lɛ hewɔ.’ Wɔnyɛmi nuu lɛ na akɛ esaaa akɛ emua enaa ni ekɛɛɛ nɔ ko. Eyadamɔ kpoku lɛ nɔ, eyɛ mli akɛ ehiɛɛɛ Biblia loo nibii ni aŋmala. Ebi akɛ: “Ani nyɛsusuɔ akɛ Nyɔŋmɔ ofe ni yɔɔ mɔbɔnalɛ, ni musuŋ tsɔɔ lɛ lɛ kpɛlɛɔ shihilɛi ni tamɔ enɛ nɔ?” Kɛkɛ ni trukaa lɛ, eje shishi akɛ ekɛ minitii nyɔŋma baagba Ŋmalɛ mli wiemɔi ni tsɔɔ nɔ hewɔ ni wɔgboiɔ, nɔ ni Nyɔŋmɔ efee koni ekɛjie adesai kɛjɛ gbele mli, kɛ gbohiiashitee gbɛkpamɔ ni yɔɔ naakpɛɛ kɛmiiya naanɔ wala mli yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ lɛ he sane. Gbɔmɛi ni fa fe 100 ni ebabua amɛhe naa lɛ bɔi amɛ dɛtswaa be saŋŋ. Sɛɛ mli lɛ nyɛmi nuu lɛ kai akɛ: “Minu mligbɛ miishɛɛ ko ní minuko he pɛŋ lɛ he. Mida Yehowa shi akɛ etsɔse mi yɛ lɛ diɛŋtsɛ enilee lɛ mli kɛ hegbɛ ni ekɛha mi koni mafã egbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ he lɛ.”

Nɔ ni fata anɔkwa ni abaaye Yehowa lɛ he ji anɔkwa ni abaaye e-Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Yehowa tsɔɔ saji ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ anɔ etsɔɔ wɔ bɔ ni wɔbaahi shi wɔha. Yɛ anɔkwale mli lɛ, mlai kɛ shishitoo mlai ni yɔɔ mli lɛ ji nɔ ni hi fe fɛɛ kɛ akpɔi ni he yɔɔ sɛɛnamɔ kpele kɛha wala. (Yesaia 48:17) Kaaha nɔnyɛɛ ni jɛ mɛi krokomɛi aŋɔɔ loo bo diɛŋtsɛ ogbɔjɔmɔi miiha ogba afã kɛjɛ Yehowa mlai lɛ atoiboo he. Kã he oye Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ anɔkwa.

Nɔ ni fata anɔkwa ni abaaye Nyɔŋmɔ lɛ he ji egbɛjianɔtoo lɛ ni abaaye lɛ anɔkwa. Ákɛ nɔ ni he miihia lɛ, yɛ afii abɔ ni eho lɛ amli lɛ afee tsakemɔi ni ajale nibii amli yɛ bɔ ni wɔnuɔ ŋmalɛi komɛi ashishi wɔhaa lɛ he. Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɔ ko bɛ ni alɛ lɛ yɛ mumɔŋ gbɛfaŋ tamɔ wɔ. (Mateo 24:45-47) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Yehowa ejɛ anɔkwayeli mli ekɛ sɛɛfimɔ eha eŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ gbɛjianɔtoo lɛ. Ani wɔnyɛŋ wɔfee nakai nɔŋŋ? A. H. Macmillan fee nakai. Beni eshwɛ fioo ni ebaagbo lɛ, ekɛɛ akɛ: “Mina Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ ni eeda kɛjɛ shishijee fioo ko, beni mijɔɔ miwala nɔ kɛha Nyɔŋmɔ be mli ni miye afii 23 yɛ September 1900 lɛ, kɛyashɛ jeŋ muu fɛɛ asafo ni mli bii yɔɔ miishɛɛ ni kɛ ekãa miijaje enɔkwalei lɛ. . . . Miheɔ miyeɔ babaoo fe be fɛɛ ni eho lɛ akɛ, be mli ni minaa akɛ misɔɔmɔ ni mikɛ haa Nyɔŋmɔ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ miibɛŋkɛ enaagbee nɛɛ lɛ, Yehowa ekudɔ ewebii lɛ ni ekɛ amɛhiamɔ nibii eha amɛ yɛ be ni sa mli.” Nyɛminuu Macmillan kɛ anɔkwayeli sɔmɔ nɔ ni miihe ashɛ afii 66, kɛyashi egbo yɛ August 26, 1966. Eji anɔkwayeli he nɔkwɛmɔnɔ ni nɔ bɛ kɛha Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo ni anaa lɛ.

Kɛfata anɔkwa ni abaaye gbɛjianɔtoo lɛ he lɛ, ani wɔbaaye wɔhe anɔkwa? Kɛji wɔkɛ yiwalɛ ni naa wa he gbeyeiwoo kpe lɛ, ani wɔbaaya nɔ wɔye wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ anɔkwa? Yɛ jeŋ Ta II lɛ mli lɛ, wɔnyɛmimɛi ni yɔɔ Netherlands lɛ fee anɔkwayeli he nɔkwɛmɔnɔ fɛfɛo ko. Nazi Gestapobii ni yi wa lɛ kɛ yiwaa ní mɔbɔnalɛ bɛ mli wa onukpa ko ni jɛ Groningen Asafo lɛ mli, ni ji Klaas de Vries yi ni amɛbibii lɛ saji, kɛkɛ ni amɛkɛlɛ yawo tsuŋwoohe ni etse ehe banee mli gbii 12 ni aha lɛ bodobodo kɛ nu pɛ, kɛkɛ ni no sɛɛ lɛ abibii lɛ saji ekoŋŋ. Akɛ tu ma ehiɛ ni awo ehe gbeyei akɛ abaagbe lɛ yɛ be mli ni aha lɛ minitii enyɔ koni ekɛtsɔɔ hei ni nyɛmimɛi hii ni akɛ gbɛnaa nii ewo amɛdɛŋ lɛ yɔɔ, kɛ saji krokomɛi ni he hiaa hu. Nɔ pɛ ni Klaas baakɛɛ ji akɛ: “Nyɛnuŋ nɔ ko kɛjɛŋ minaa. . . . mifeŋ mɔ ni tsɔɔ mɛi asɛɛgbɛ.” Akɛ tu lɛ wo ehe gbeyei shii etɛ sɔŋŋ. Naagbee mli lɛ Gestapobii lɛ nijiaŋ je wui, ni akɛ Klaas tee tsuŋwoohe kroko mli. Etsɔɔɔ enyɛmimɛi lɛ asɛɛgbɛ kɔkɔɔkɔ.

Ani wɔbaakpã anɔkwa ni wɔyeɔ lɛ mli kɛyashɛ wekunyo ni bɛŋkɛ wɔ kpaakpa lɛ nɔ—wɔ gbalashihilɛ mli hefatalɔ? Taakɛ bɔ ni Yehowa ye wekukpaa he kpaŋmɔ ni ekɛ Israel maŋ lɛ fee lɛ mli anɔkwa lɛ, ani wɔyeɔ wɔ yookpeemɔ kitakamɔ lɛ mli anɔkwa? Yɛ shiŋŋfeemɔ ni jɛ anɔkwa toiboo feemɔ kɛ sɛɛfimɔ mli fɛɛ sɛɛ lɛ, kɛ ekãa atiu okɛ ohefatalɔ lɛ teŋ wekukpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa sɛɛ. Nyiɛmɔ hiɛ koni otswa ogbalashihilɛ lɛ oma shi shweshweeshwe. Nyɛnáa naanyobɔɔ mli ŋɔɔ kutuu, nyɛjɛa suɔmɔ mli nyɛkɛ nyɛhe agbaa sane yɛ faŋŋ mli, nyɛkɛ sɛɛfimɔ ahaa nyɛhe ni nyɛwoa nyɛhe hewalɛ, nyɛfea toiboo nyɛhaa nyɛhe, nyɛfea ekome kɛŋmɔa, nyɛfea ekome kɛfóa, nyɛfea ekome kɛshwɛa, nyɛfea ekome kɛtsua nii kɛshɛa otii ni nyɛkpãa gbee yɛ he lɛ ahe nii, nyɛjiea hiɛsɔɔ kpo nyɛtsɔɔa nyɛhe, nyɛfea nanemɛi. Kwɛmɔ ohe nɔ jogbaŋŋ koni okpoo suɔmɔ henumɔ ni oooná oha mɛi krokomɛi lɛ. Yɛ be mli ni eji nɔ ni ja akɛ obaale mɛi krokomɛi ni okɛ amɛ aná naanyobɔɔ ni yɔɔ gbagbalii yɛ ogbalashihilɛ lɛ sɛɛ lɛ, esa akɛ oná suɔmɔ henumɔ ni mli wa kɛha ohefatalɔ lɛ pɛ. Kaaha mɔ kroko ba okɛ ohefatalɔ lɛ teŋ.—Abɛi 5:15-20.

Yaa nɔ oye nanemɛi kɛ wekumɛi heyelilɔi anɔkwa. Beni afii lɛ hoɔ lɛ, kaaha ohiɛ miikpa amɛnɔ. Ha amɛnu ohe, ŋmaa amɛ, tswaa amɛ, ni osaramɔ amɛ. Ekɔɔɔ he eko bɔ ni oshihilɛ baaji aha lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ ni okaha amɛ nijiaŋ miije wui. Ha amɛná miishɛɛ koni amɛwie akɛ amɛle bo loo amɛ wekunyo ji bo. Anɔkwa ni obaaye amɛ lɛ baaha otswa ofai shi kɛha nɔ ni ja, ni ebaafee hewalɛwoo jɛɛhe kɛha bo.—Ester 4:6-16.

Hɛɛ, nɔ ni fata anɔkwayeli diɛŋtsɛ he ji ni aaafee nibii pɔtɛɛi komɛi koni akɛbaa wekukpaai ni jara wa lɛ ayi. Feemɔ bɔ fɛɛ bɔ ni ooonyɛ koni ojie hiɛsɔɔ kpo yɛ mlihilɛ ni Yehowa ejie lɛ kpo lɛ he. Kasemɔ Yehowa anɔkwayeli lɛ yɛ bɔ ni okɛ Kristofoi asafo lɛ, ogbalashihilɛ mli hefatalɔ lɛ, oweku lɛ, kɛ nanemɛi yeɔ haa lɛ mli. Jɛɛ anɔkwayeli mli ojaje Yehowa sui kpakpai lɛ otsɔɔ okutsoŋbii. Lalatsɛ lɛ wie he yɛ gbɛ ni ja nɔ beni ekɛɛ akɛ: “Mala Yehowa mɔbɔnalɛ lɛ he lala kɛaatee naanɔ, mikɛ minaabu aaajaje onɔkwayeli lɛ matsɔɔ yinɔi fɛɛ.” (Lala 89:2) Ani nɔ ko tsirɛɛɛ wɔ kɛbɛŋkɛɛɛ Nyɔŋmɔ ni tamɔ nɛkɛ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, “emɔbɔnalɛ hiɔ shi kɛyaa naanɔ.”—Lala 100:5.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

A. H. Macmillan