Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Wala Nui Miiho yɛ Andes

Wala Nui Miiho yɛ Andes

Wala Nui Miiho yɛ Andes

Andes Gɔji lɛ jeɔ shishi kɛjɛɔ Peru teŋgbɛ, ni etsáa nɔ aahu kɛjaa maŋ lɛ mli ni efeɔ lɛ ŋshɔnaa shikpɔŋ ní yɔɔ anaigbɛ ní nugbɔ enɛɛɛ yɛ jɛmɛ lɛ, kɛ bokagbɛ fã ní koo hayii ní mli dɔɔ waa yɔɔ jɛmɛ lɛ. Peru maŋ lɛ mli bii ní amɛyifalɛ shɛɔ akpekpei 27 lɛ amlijaa etɛ mli ekome hiɔ gɔji ashikpɔŋ nɛɛ nɔ. Amɛhiɔ Andes gɔji lɛ anɔ shikpɔji ní nɔ kwɔlɔ kɛ amɛyiteŋ trɛnɛɛ lɛ anɔ kɛ gɔŋ lɛ he diɛŋtsɛ, aloo amɛhiɔ jɔɔi ní mli kwɔlɔ kɛ nujɔɔi ní baa nii ní yɔɔ nakai gɔji lɛ ashishi lɛ amli.

BƆ NI Andes gɔji akuu lɛ yɔɔ dokoidokoi lɛ haa ewaa akɛ aaajɛ sɛɛ abote mli yɛ gbɛ ní yɔɔ mlɛo nɔ. No hewɔ lɛ, gbɔmɛi akpekpei abɔ ní yɔɔ jɛmɛ lɛ etse amɛhe banee, ni nibii ní yaa nɔ yɛ amɛshikpɔŋkuku lɛ sɛɛ lɛ esaaa amɛhe.

Áto akrowai bibii yɛ faai bibii lɛ anaa kɛha nu ní he hiaa kɛha ŋmɔshi nibii kɛ kooloi ní amɛlɛɔ, ni ji llama, alpaca, vicuña, kɛ tooi lɛ. Shi kɛlɛ, nu kroko ko hu yɛ ní he hiaa, ní miiho yɛ Andes gɔji lɛ anɔ—no ji mumɔŋ nui ní haa mɔ hejɔɔmɔ, ní jɛɔ Yehowa, “wala nu bu” jɛɛhe lɛ ŋɔɔ lɛ. (Yeremia 2:13) Nyɔŋmɔ kɛ e-Dasefoi lɛ tsuɔ nii ni ekɛyeɔ ebuaa gbɔmɛi ní yɔɔ shihilɛhei ní yɔɔ shɔŋŋ yɛ Andes gɔji lɛ anɔ lɛ koni amɛná lɛ diɛŋtsɛ kɛ eyiŋtoi ahe anɔkwale nilee.—Yesaia 12:3; Yohane 17:3.

Akɛni Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ji ní “ehere gbɔmɛi fɛɛ yiwala, koni amɛshɛ anɔkwale lɛ lee mli” hewɔ lɛ, nɛkɛ sɔɔlɔi nɛɛ bɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ní amɛaanyɛ ni amɛkɛ Biblia mli shɛɛ sane ní haa mɔ wala lɛ yaa shihilɛhei ní ewa waa akɛ aaashɛ jɛmɛ lɛ fɛɛ. (1 Timoteo 2:4) Nɛkɛ Biblia mli shɛɛ sane nɛɛ haa mɔ sɛɛyoomɔ ni enɔ kwɔ gojoo hu. Eha gbɔmɛi ní yɔɔ jɛmɛ, ní amɛyɔɔ jalɛ tsuii lɛ eye amɛhe kɛjɛ apasa hemɔkɛyelii, kusumii, kɛ susumɔi ní haa amɛsheɔ gbohii lɛ, kɛ mumɔi fɔji, kɛ adebɔɔ mli hewalɛ gbeyei lɛ ahe. Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ ji akɛ, shɛɛ sane nɛɛ haa amɛnáa hiɛnɔkamɔ ní yɔɔ nyam, ni ji naanɔ wala yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ.

Ehe Mɔdɛŋbɔɔ

Esa akɛ Maŋtsɛyeli shiɛlɔi ní yaa nɛkɛ kpokpai ní etse amɛhe banee nɛɛ anɔ lɛ afee tsakemɔi babaoo. Dani amɛaaha shɛɛ sane lɛ ashɛ gbɔmɛi lɛ atsuii amli lɛ, ehe miihia ní Biblia tsɔɔlɔi lɛ anu Quechua loo Aymara, ni ji wiemɔi enyɔ ní awieɔ yɛ jɛmɛ lɛ jogbaŋŋ bɔ ni sa.

Ebɛ mlɛo akɛ aaashɛ akrowai ní yɔɔ Andes gɔji lɛ anɔ lɛ amli. Oketekei gbɛ̀i ní yaa jɛmɛ lɛ faaa. Tsɔne kɛ gbɛfaa yɛ oshara waa, ni fɛɛ jɛɔ kɔɔyɔŋ tsakemɔ ní mli wa kɛ bɔ ni shikpɔŋ lɛ yɔɔ dokoidokoi lɛ hewɔ. Belɛ, te Odasefoi lɛ feɔ tɛŋŋ amɛshɛɔ gbɔmɛi lɛ aŋɔɔ, ni amɛkɛ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ yahaa amɛ lɛ?

Sanekpakpa shiɛlɔi ní yɔɔ ekãa lɛ ekpee kaa lɛ naa, ni amɛhere nɔ yɛ mumɔ ní gbalɔ Yesaia jie lɛ kpo lɛ naa pɛpɛɛpɛ, akɛ: “Naa mi, tsu mi!” (Yesaia 6:8) Amɛkɛ tsũi ní akɛkpɛtɛɔ tsɔne sɛɛ lɛ etɛ tsu nii ni amɛkɛfã gbɛ kɛtee hei ni yɔɔ kooyigbɛ, teŋgbɛ, kɛ wuoyigbɛ niiaŋ lɛ. Akɛni awula amɛ kɛ Bibliai kɛ Biblia kasemɔ woji babaoo hewɔ lɛ, gbɛgbalɔi, loo be-fɛɛ sɔɔlɔi ní yɔɔ ekãa waa lɛ edũ Biblia mli anɔkwale dumɔwui lɛ yɛ gbɔmɛi ní yɔɔ jɛmɛ, ní amɛyɔɔ naanyobɔɔ su, amɛsumɔɔ gbɔfeemɔ, ní amɛyɔɔ jalɛ tsuii lɛ ateŋ.

Bɔ ni gbɛjegbɛi ní kamɔ gɔji lɛ anɔ lɛ edɔrɔ kɔŋtɔŋŋ lɛ yɛ oshara waa diɛŋtsɛ. Kɛ́ tsɔnei lɛ baadɔ hei ní yɔɔ kɔŋtɔŋŋ nɛɛ ekomɛi lɛ, ebiɔ ní amɛya lɛ lɔgɔligi. Be ko ní anyiɛ hei ní edɔrɔ kɔŋtɔŋŋ nɛɛ eko lɛ, maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ ko ní ta bɔs lɛ sɛɛgbɛ lɛ kwɛ samfɛlɛ lɛ mli ni ena akɛ bɔs lɛ sɛɛ tai lɛ ekome nyiɛ jɔɔ ní mli kwɔlɛ fe mitai 190 lɛ naabu tuuntu! Kɛkɛ ni eŋamɔ ehiŋmɛi aahu kɛyashi be mli ní bɔs lɛ kwɔ gɔŋ lɛ egbe naa.

Gbɛjegbɛi lɛ ekomɛi efite ni amɛlɛɛɛ kwraa hu. Be ko beni amɛkɛ tsũi ní akɛkpɛtɛɔ tsɔne sɛɛ lɛ nyiɛ gbɛjegbɛi ní nɔ yɔɔ dokoidokoi nɛɛ eko nɔ kɛkpelekeɔ shi lɛ, amɛkɛ tsɔne wulu ko kpe yɛ gɔŋ lɛ nɔ ní eekwɔ. Ehe bahia ní amɛkɛ tsũ ní yɔɔ tsɔne lɛ sɛɛ lɛ ashi sɛɛsɛɛ kɛkwɔ gɔŋ lɛ aahu kɛyashi he ni tsɔne ní kwɔɔ gɔŋ lɛ baanyɛ aná gbɛ ní eho.

Shi kɛlɛ, nibii ní ejɛ mɔdɛŋ ní amɛtee nɔ amɛbɔ aahu nɛɛ mli kɛba lɛ sa kadimɔ waa. Ani obaasumɔ ní ole nakai mɔdɛŋbɔi lɛ ahe saji babaoo?

Titicaca Kpaakpo lɛ “Nu Hamɔ”

Titicaca Kpaakpo lɛ ji nu ní afãa gbɛ kɛnyiɛɔ hiɛ, ní nɔ kwɔ fe fɛɛ yɛ je lɛ mli, ni ekã Andes Gɔji lɛ ateŋ jɔɔ ko ní nɔ kwɔ fe ŋshɔ hiɛ kwɔlɛ aaafee mitai 3,800 lɛ mli. Gɔji ní nɔ kwɔlɔ waa ní snoo ehà nɔ, ní ekomɛi kwɔlɔ fe mitai 6,400, lɛ anɔ ji he ni faai 25 ní kɛ nu woɔ Titicaca Kpaako lɛ mli lɛ náa amɛmli nui lɛ kɛjɛɔ. Akɛni jɛmɛ shikpɔŋ lɛ nɔ kwɔ waa hewɔ lɛ, jɛmɛ jɔɔ waa, ni mɛi ní jɛɛɛ jɛmɛ niiaŋ lɛ kɛ hela ní shikpɔŋ lɛ nɔkwɔlɛ lɛ kɛbaa lɛ kpeɔ be fɛɛ be.

Be ko ní eho lɛ, gbɛgbalɔi akuu ko ní amɛnyɛɔ amɛwieɔ Quechua kɛ Aymara wiemɔi lɛ fã gbɛ kɛtee Amantani kɛ Taquile ŋshɔkpɔi lɛ anɔ yɛ Titicaca Kpaakpo lɛ nɔ. Amɛkɛ mfoniri-jiemɔ gbɛjianɔtoo ko ní yitso ji “Sɔlemɔi lɛ Amli Kwɛmɔ Jogbaŋŋ,” ní ji Kristendom amalei lɛ amlipɛimɔ ní yɔɔ faŋŋ lɛ fata he kɛtee. Gbɔmɛi lɛ ná he miishɛɛ waa diɛŋtsɛ. Nuu ko here nyɛmimɛi lɛ hiɛmɛɛ ni eha amɛ tsũ agbo ko yɛ eshia lɛ mli akɛ amɛhi mli ní amɛtsɔɔ mɛi Biblia lɛ.

Mɛi ní ba klɛŋklɛŋ kpee ní afee yɛ Amantani lɛ ayifalɛ ji 100; mɛi ní ba kpee yɛ Taquile lɛ ayifalɛ ji 140. Afee kpee lɛ yɛ Quechua wiemɔ mli. Gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi ní tsutsu ko lɛ amɛyɔɔ shikpɔŋ wulu lɛ nɔ lɛ wie akɛ: “Be eshɛ ní esa akɛ nyɛ, Yehowa Odasefoi lɛ akai wɔ. Wɔsɔle wɔha nyɛ aahu akɛ nyɛba.”

Yɛ ŋshɔkpɔi wuji enyɔ nɛɛ asɛɛ lɛ, akɛ sanekpakpa lɛ eyashɛ Titicaca Kpaakpo lɛ mli ŋshɔkpɔi aaashɛ 40 ní “tɛo nu hiɛ” lɛ hu ateŋ ekomɛi anɔ. Ŋshɔkpɔi ní tɛo nu hiɛ diɛŋtsɛ? Hɛɛ, akɛ totora, ni ji gãlãi komɛi ní kwɛ̃ɔ yɛ kpaakpo lɛ hei ní mli kwɔɔɔ tsɔ lɛ fee. Totora gãlãi nɛɛ kwɛ̃ɔ yɛ nu lɛ mli ni amɛkɛlɛɔ kɛbaa nu lɛ hiɛ. Kɛ́ amɛmiitao ní amɛkɛfee ŋshɔkpɔ lɛ, maŋbii lɛ dɔrɔɔ gãlãi lɛ ní shishifãi yɔɔ kpaakpo lɛ shishi kpɛŋŋ lɛ, ni amɛloɔ gãlãi lɛ ni etsɔɔ tamɔ kpoku. No sɛɛ lɛ, amɛlóoɔ ŋmɔtɔ amɛshwieɔ nɔ, ni amɛfolɔɔ gãlãi lɛ eko amɛwoɔ ŋmɔtɔ lɛ mli koni ehe awa. Gbɔmɛi kɛ gãlãi lɛ nɔŋŋ mamɔɔ asesei bibii yɛ nɔ ni amɛhiɔ mli.

Yehowa Odasefoi yahe lɛlɛ koni amɛnyɛ amɛya gbɔmɛi ní yɔɔ Titicaca Kpaakpo lɛ mli ŋshɔkpɔi lɛ anɔ lɛ aŋɔɔ ní amɛyashiɛ amɛtsɔɔ amɛ. Lɛlɛ lɛ nyɛɔ eholeɔ gbɔmɛi 16. Kɛ́ lɛlɛ lɛ yashɛ ŋshɔkpɔi ní tɛo nu hiɛ lɛ anɔ lɛ, Odasefoi lɛ nyiɛɔ kpokui ní akɛ gãlã efee lɛ anɔ kɛjɛɔ shihilɛhe kome kɛyaa shihilɛhe kroko. Amɛwieɔ akɛ bei pii lɛ amɛnuɔ he akɛ shikpɔŋ ní yɔɔ amɛshishi lɛ tsiɔ ehe fiofio. Biɛ jeee he ní sa kwraa kɛha mɛi ní sheɔ nu hiɛ nyiɛmɔ gbeyei waa lɛ!

Mɛi ní wieɔ Aymara wiemɔ lɛ hiɔ akutsei kɛ akrowai babaoo ní bɛŋkɛ kpaakpo lɛ naa lɛ kɛ shikpɔji ní kamɔ shi kɛboteɔ kpaakpo lɛ mli lɛ anɔ titri. Anyɛɔ akɛ lɛlɛ yaa mɛnɛɛmɛi aŋɔɔ fe nyiɛmɔ kɛtsɔ shikpɔŋ. Yɛ fɛɛ mli lɛ, abuɔ akɔntaa akɛ gbɔmɛi aaashɛ 400,000 ji mɛi ni yɔɔ kpokpaa ní nɛkɛ lɛji nɛɛ kɛ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ yaa amɛŋɔɔ lɛ nɔ. Akɛ lɛji nɛɛ baaya anɔ atsu nii aahu be saŋŋ.

Mumɔŋ Kumai Gbee

Flavio hi Santa Lucía akrowa lɛ, yɛ Juliaca masɛi, yɛ Andes gɔji lɛ anɔ. Atsɔɔ lɛ hɛl la tsɔɔmɔ lɛ, yɛ Evangelical Sɔlemɔ ní eyaa lɛ mli. Ekɛ afii babaoo ehi shi aahu yɛ nakai la mli naanɔ hiɛkpatamɔ lɛ he gbeyeishemɔ mli. Bei pii lɛ, esusuɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ ní yɔɔ suɔmɔ lɛ baapiŋ adesai yɛ la mli kɛya naanɔ lɛ he. Beni Tito, ni ji Yehowa Odasefonyo be-fɛɛ sɔɔlɔ ko yasara nakai akrowa lɛ, etee Flavio ŋɔɔ.

Saji ní Flavio bi klɛŋklɛŋ lɛ ateŋ ekome ji akɛ, “Ani nyɛjamɔ lɛ tsɔɔ akɛ awaa gbɔmɛi ayi yɛ hɛl la mli?” Tito ha hetoo akɛ susumɔ ní tamɔ nɛkɛ yɛ nyaŋemɔ kɛha Bɔlɔ lɛ ni ekɛ heguɔgbee baa Yehowa, ni ji Nyɔŋmɔ ní yɔɔ suɔmɔ lɛ gbɛi lɛ nɔ. Tito kɛ Flavio diɛŋtsɛ Biblia ní eyɔɔ lɛ tsu nii ni ekɛtsɔɔ lɛ akɛ gbohii lɛ leee nɔ ko kwraa, ni ákɛ amɛmiimɛ shikpɔŋ nɔ gbohiiashitee yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shishi. (Jajelɔ 9:5; Yohane 5:28, 29) Enɛ bafee klɛŋklɛŋ nikasemɔ kɛha Flavio. Ekpɛlɛ Biblia mli nikasemɔ nɔ amrɔ nɔŋŋ, ni etsɛɛɛ ni ebatsɔ Kristofonyo ní abaptisi lɛ.

Akrowa ko ní Mli Bii Jieɔ Hiɛsɔɔ Kpo

Feemɔ bɔ ni eyɔɔ miishɛɛ akɛ akɛ Ŋmalɛi lɛ aaashɛ akrowabii ní enako Biblia dã lɛ aŋɔɔ, aloo ákɛ aaashiɛ yɛ akrowai amli, hei ni gbɔmɛi lɛ nuko Yehowa Odasefoi loo sanekpakpa ní amɛshiɛɔ lɛ he dã yɛ lɛ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔ mli okwɛ! No ji niiashikpamɔ ní nyɛmimɛi yei gbɛgbalɔi etɛ komɛi—ni ji Rosa, Alicia, kɛ Cecilia—ná beni amɛshiɛ yɛ Izcuchaca kɛ Conayca akrowai, ní yɔɔ shikpɔŋ ní nɔkwɔlɛ fe mitai 3,600, yɛ Peru teŋgbɛ lɛ.

Beni amɛyashɛ klɛŋklɛŋ akrowa lɛ, no mli lɛ amɛbɛ he ko kwraa ní amɛbaahi. Amɛkɛ polisifonyo onukpa ní yɔɔ maŋ lɛ mli lɛ wie, ni amɛtsɔɔ lɛ yiŋtoo hewɔ ní amɛba jɛmɛ lɛ. Mɛni jɛ mli ba? Eha amɛ he ko ní amɛwɔ yɛ polisifoi anitsumɔhe lɛ. Enɔ jetsɛremɔ lɛ, gbɛgbalɔi lɛ nyɛ amɛná shihilɛhe ko ní amɛbaanyɛ amɛhi mli daa, ni jɛmɛ batsɔ amɛnitsumɔ lɛ shishijee he.

Etsɛɛɛ kɛkɛ ni be bashɛ kɛha Kristo gbele lɛ Kaimɔ ní afeɔ daa afi lɛ. Gbɛgbalɔi lɛ etee shiai ní yɔɔ Izcuchaca akrowa lɛ fɛɛ mli, ni amɛkɛ Bibliai babaoo eha mɛi lɛ, ni amɛje Biblia mli nikasemɔi saŋŋ shishi. Dani Kaimɔ lɛ baashɛ lɛ, amɛkɛ nifeemɔ nɛɛ he ninefɔ̃ɔ woji yaha amɛ, ni amɛtsɔɔ amɛ yiŋtoo ní yɔɔ gbijurɔyeli lɛ sɛɛ kɛ nɔ ni okadi nibii ní akɛtsuɔ nii yɛ nifeemɔ lɛ mli lɛ damɔ shi kɛha. Amɛfɔ̃ nyɛmimɛi hii akuu ko nine koni amɛbaye amɛbua kɛ nifeemɔ lɛ, ni amɛteŋ mɔ kome ha maŋshiɛmɔ lɛ. Kwɛ miishɛɛ ní amɛná beni amɛna akɛ mɛi 50 sɔŋŋ jɛ nakai akrowa bibioo lɛ mli kɛba nifeemɔ krɛdɛɛ nɛɛ shishi lɛ! No ji klɛŋklɛŋ kwraa ní amɛnyɛ amɛnu nɔ ni Nuntsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ lɛ shishi. Agbɛnɛ hu, kwɛ bɔ ni ejara wa waa kɛha amɛ akɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛyɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ eko!

Heyeli Kɛmiijɛ Jatsui ní Tsiitsii Ashishi

Nu ní haa mɔ hejɔɔmɔ, ni ji Biblia mli anɔkwale ní akɛyahaa mɛi ní apasa jamɔ eŋɔ amɛ nom lɛ yɛ miishɛɛ be fɛɛ be. Pisac ji blema Inca Maŋtsɛyeli lɛ maŋ ko ní he wa waa. Atsɔɔ gbɔmɛi ni yɔɔ jɛmɛ ŋmɛnɛ lɛ ateŋ mɛi pii hɛl la tsɔɔmɔ ní damɔɔɔ ŋmalɛ nɔ lɛ. Amɛ osɔfoi lɛ kɛɔ amɛ akɛ, ja amɛ, osɔfoi lɛ, ekpa fai ní amɛdamɔ mli amɛha amɛ pɛ dani amɛbaanyɛ amɛya ŋwɛi.

Shishinumɔ yɛ he akɛ Biblia mli anɔkwale, ni ji nui ní haa mɔ hejɔɔmɔ lɛ ahe kumai miiye gbɔmɛi ní tamɔ nɛkɛ. Be ko beni Santiago, ni ji Yehowa Odasefonyo be-fɛɛ sɔɔlɔ ko shiɛɔ yɛ shinaa kɛ shinaa lɛ, ená hegbɛ egbála mli etsɔɔ nuu ko akɛ ato akɛ jalɔi lɛ baahi shi yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ. (Lala 37:11) Santiago tsɔɔ lɛ kɛjɛ Biblia lɛ mli akɛ abaatee gbohii lɛ ashi, ni abaatsɔɔ adesai Yehowa gbɛ̀i ní eye emuu lɛ kɛha amɛ naanɔ wala namɔ. (Yesaia 11:9) Kɛbashi nakai beaŋ lɛ, no mli lɛ nuu lɛ ji Katoliknyo ní etu ehe eha kwraa, ekɛ ehe woɔ mumɔi atsɛmɔ nifeemɔi amli, ni etɔɔ dãa waa. Amrɔ nɛɛ, ebaná hiɛnɔkamɔ ní damɔ Biblia lɛ nɔ kɛ oti yɛ eshihilɛ mli—no ji ní ehi shi yɛ Paradeiso mli. Eshã nibii ni ekɛtsɛɔ mumɔi fɔji lɛ fɛɛ, ni ekpa dãatɔɔ shɛii lɛ hu. Ebua eweku lɛ naa ni amɛkpɛlɛ Biblia mli nikasemɔ nɔ. Yɛ be ko sɛɛ lɛ, weku lɛ mli bii fɛɛ jɔɔ amɛhe nɔ amɛha Yehowa Nyɔŋmɔ ni abaptisi amɛ.

Amɛnáa Gbɔfeemɔ He Miishɛɛ

Gbɔmɛi ní yɔɔ gɔji lɛ anɔ lɛ sumɔɔ gbɔfeemɔ. Eyɛ mli akɛ amɛshiai lɛ daraaa agboi ni amɛji gbɔmɛi ni bɛ nii babaoo hu moŋ, shi amɛhaa gbɔi nibii ní amɛyɔɔ lɛ eko. Dani amɛaale tɛi ní nɔ kwɔlɔ ní Biblia lɛ efolɔ eshwie shi lɛ, no mli lɛ shiatsɛ lɛ haa gbɔ ní eba eŋɔɔ lɛ koka baai ni etaa beni amɛgbaa sane lɛ. Shi kɛ́ ebatsɔ Odasefonyo lɛ, agbɛnɛ lɛ, ekolɛ ebaaha sikle awale kome, ní jarawalɛ tamɔ nakai nɔŋŋ yɛ hei krokomɛi lɛ fɛɛ lɛ.

Nyɛminuu ko kɛɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ ko akɛ efata ehe kɛya sɛɛsaramɔ feemɔ. Beni amɛkɛ tɔlɛ nyiɛ nanegbɛ ko nɔ ní amɛkwɔ gɔŋ lɛ kɛyashɛ lɛ, amɛtswa amɛdɛ ni amɛkɛtswa shiatsɛ lɛ adafi akɛ amɛbashɛ shi. Efɔ̃ amɛ nine kɛtee etsũ ní ekɛ jwɛi ewo lɛ mli, ni ehe bahia ní amɛkoto shi kɛtsɔ shinaa ní yɔɔ tɛkɛɛ lɛ mli. Amɛkwɛ jogbaŋŋ beni amɛnyiɛ tsũ lɛ mli yɛ shikpɔŋ diɛŋtsɛ lɛ, ejaakɛ yoofɔyoo lɛ etsa bu yɛ shikpɔŋ lɛ, ni ekɛ kuntu eha mli, ni ekɛ ebi lɛ efɔ̃ mli. Abifao lɛ nyɛɛɛ akokolo kɛjɛ bu lɛ mli, shi emii eshɛ ehe kɛ ŋmɔlɔ beni enuɔ ní onukpai lɛ gbaa sane yɛ emasɛi lɛ. Beni amɛkɛ miishɛɛ gba jɔɔmɔi ní Maŋtsɛyeli lɛ kɛbaaba lɛ ahe sane amɛgbe naa lɛ, yoo lɛ yawo tsɛŋsi kakadaŋŋ ko ní amɛmaŋ nɔ ko ní anuɔ yɔɔ mli kɛbaha amɛ. Etsɛɛɛ ni nyɛmimɛi lɛ shi jɛmɛ kɛkpeleke gɔŋ lɛ kɛtee hei krokomɛi hu kɛha sɛɛsaramɔi babaoo feemɔ.

Nikpamɔ Babaoo Diɛŋtsɛ

Amrɔ nɛɛ ayɛ kui aaashɛ oha ní etse amɛhe banee kɛ gbɔmɛi ní fa fe akpe ní kɛ Yehowa Odasefoi kaseɔ Biblia lɛ, yɛ kpokpaa nɛɛ nɔ. Akɛ mɛi ní egbe Sɔɔmɔ Tsɔsemɔ Skul lɛ naa yɛ Lima lɛ yaa jɛmɛ koni amɛyaye amɛbua nɛkɛ kui nɛɛ koni amɛtsɔmɔ asafoi. Aŋkroaŋkroi ní yɔɔ jalɛ tsuii, ní kɛ be babaoo ehi shi akɛ nomii kɛha apasa jamɔ kɛ apasa hemɔkɛyelii lɛ ená heyeli agbɛnɛ kɛtsɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ nɔ! (Yohane 8:32) Aagbe anɔkwale nui lɛ ahe kumai ní yeɔ amɛ lɛ.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Odaseyeli yɛ Titicaca Kpaakpo lɛ mli ŋshɔkpɔi ní “tɛo nu hiɛ” lɛ anɔ