Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Skitebii Lɛ—Blemabii ni He Yɔɔ Naakpɛɛ

Skitebii Lɛ—Blemabii ni He Yɔɔ Naakpɛɛ

Skitebii Lɛ—Blemabii ni He Yɔɔ Naakpɛɛ

ASRAAFOI ni tara okpɔŋɔ nɔ ni bɛ he ko pɔtɛɛ ni amɛhiɔ lɛ jo foi kɛ tuumɔ kɛtsɔ mulu lɛ mli kɛbashɛ shi ní amɛ okpɔŋɔ-nɔtamɔ baagi lɛ eyimɔ obɔbɔ kɛ haanii. Nɛkɛ gbɔmɛi ni he yɔɔ naakpɛɛ nɛɛ ye Europa kɛ Asia shikpɔji lɛ anɔ kɛjɛ aaafee afi 700 kɛyashi afi 300 D.Ŋ.B. Kɛkɛ ni anuuu amɛhe dɔŋŋ—shi yɛ be mli ni amɛshi okadi ko yɛ adesai ayinɔsane mli lɛ sɛɛ. Atsĩɔ amɛtã po yɛ Biblia lɛ mli. Amɛji Skitebii lɛ.

Afii ohai abɔ nɛ ni mɛi ni lɛɛɔ kooloi kɛ okpɔŋɔi akuu ekpa ŋã nɔ shikpɔŋ ni mli kpãa kɛjɛɔ Carpatia Gɔji ni yɔɔ Europa bokagbɛ lɛ anɔ aahu kɛtee he ni atsɛɔ lɛ amrɔ nɛɛ akɛ Russia wuoyi-bokagbɛ lɛ. Beni shɛɔ afii ohai kpaanyɔ D.Ŋ.B. lɛ, asraafoi anifeemɔ ni China Maŋtsɛ Hsüan je shishi lɛ je gbɛfaa kɛmiiya anaigbɛ lɛ shishi. Beni Skitebii lɛ yaa anaigbɛ lɛ, amɛwuu tai ni amɛshwie Cimmeriabii lɛ ni yeɔ Caucasus kɛ Ŋshɔ Diŋ lɛ kooyigbɛ shikpɔji lɛ anɔ lɛ.

Akɛni Skitebii lɛ miitao nii hewɔ lɛ, amɛshwie Ashurbii lɛ kɛjɛ amɛ maŋtiase Ninive lɛ mli. Sɛɛ mli lɛ, amɛkɛ Ashurbii lɛ yafee ekome ni amɛte shi amɛwo Media, Babilonia, kɛ jeŋmaji krokomɛi. Amɛ tutuamɔi lɛ yashɛ Mizraim kooyigbɛ po. Anɔkwale ni eji akɛ sɛɛ mli lɛ atsɛ Bet-shan maŋtiase ni yɔɔ Israel kooyi-bokagbɛ lɛ akɛ Skitopoli lɛ baanyɛ atsɔɔ akɛ Skitebii lɛ hi shi yɛ jɛmɛ yɛ be ko mli.—1 Samuel 31:11, 12.

Naagbee mli lɛ, Skitebii lɛ bahi shi yɛ ŋã nɔ shikpɔji ni ji ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Romania, Moldova, Ukraine, kɛ Russia wuoyigbɛ. Jɛmɛ ji he ni amɛná nii yɛ ákɛ teŋdamɔlɔi kɛha Helabii lɛ kɛ ŋmãa hulɔi ni ji ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Ukraine kɛ Russia wuoyigbɛ bii lɛ. Skitebii lɛ hɔɔ ŋmãa, wo, kooloo he tsɔi, kɛ tsinai amɛhaa Helabii lɛ ni amɛkɛheɔ wein, mamai, tawuu nii, kɛ mfonirii ni atɛ̃ŋ. No hewɔ lɛ, amɛná nii waa diɛŋtsɛ.

Okpɔŋɔnɔtaralɔi ni He Wa

Kɛha tabilɔi ni yɔɔ ŋã nɔ shikpɔji nɛɛ anɔ lɛ, okpɔŋɔ lɛ tamɔ yooma kɛha mɛi ni yɔɔ shia ŋã nɔ lɛ. Skitebii lɛ ji okpɔŋɔnɔtaralɔi ni he esa waa ni amɛfata mɛi klɛŋklɛŋ ni kɛ okpɔŋɔnɔtamɔ nii bɔi nitsumɔ lɛ he. Amɛyeɔ okpɔŋɔ loo ni amɛnuɔ okpɔŋɔ fufɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛkɛ okpɔŋɔi shãa afɔlei. Kɛ́ Skitenyo tabilɔ ko gbo lɛ, agbeɔ ekpɔŋɔ lɛ ni akɛwoɔ eyarafeemɔ lɛ hiɛ nyam—awoɔ lɛ tawuu nii kɛ hewulamɔ nii krokomɛi kɛyiɔ shi.

Taakɛ yinɔsaneŋmalɔ Herodotus tsɔɔ mli lɛ, Skitebii lɛ hiɛ yiwalɛ kusum ko, ni nɔ ni fata he ji mɛi ni amɛkpataa amɛhiɛ lɛ ayitsoŋoŋoi ní amɛkɛnuɔ nu lɛ. Beni amɛtutua amɛhenyɛlɔi lɛ, amɛkɛ klantei, tawuu lemai, kɛ akpɔlɔi gbeɔ amɛ, ni amɛkɛ gaimlibii ni akɛ dadei fee lɛ tsɛrɛɔ amɛloo lɛ.

Gbonyobui ni Asaa Mli Kɛha Naanɔ Shihilɛ

Skitebii lɛ kɛ amɛhe woɔ ayɛkpɛmɔ kɛ wɔŋjamɔ nifeemɔi amli, ni amɛjáa la kɛ nyɛ nyɔŋmɔyoo ko. (5 Mose 18:10-12) Amɛbuɔ gbonyobu lɛ akɛ gbohii lɛ ashihilɛhe. Akɛ tsuji kɛ kooloi shãa afɔlei koni nuntsɔ ni egbo lɛ kɛtsu nii. Awieɔ akɛ amɛkɛ jwetrii kɛ tsuji ni yɔɔ shia lɛ fataa lumɛi lɛ ahe kɛyaa “jeŋ kroko lɛ” mli. Yɛ odehe ko gbonyobu mli lɛ, ana hii tsuji enumɔ ni ato amɛnaa ni amɛnaji miikwɛ amɛnuntsɔ lɛ, ni amɛfee klalo akɛ amɛbaate shi ni amɛtsa amɛnitsumɔi lɛ anɔ.

Afiteɔ shika ni akɛfuɔ maŋtsɛmɛi, ni yɛ yarafeemɔ bei amli lɛ, Skitebii lɛ shwieɔ amɛlá shi ni amɛkuɔ amɛyitsɔi. Herodotus ŋma akɛ: “Amɛfoɔ amɛtoii loo lɛ eko, amɛkuɔ amɛyiteŋ tsɔi, amɛbamɔɔ amɛniji ahe, amɛtserɛɔ amɛhiɛnaa loo kɛ amɛgugɔ, ni amɛkɛ gãii gbulɔɔ amɛnine abɛku.” Nɔ ni tamɔɔɔ no lɛ, Nyɔŋmɔ Mla ni ekɛha Israelbii yɛ nakai yinɔ lɛ mli nɔŋŋ lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛkabamɔa nyɛhe gbɛ̃i yɛ gbonyo ko hewɔ.”—3 Mose 19:28.

Skitebii lɛ shi kurgan (fuuhei) akpei abɔ yɛ amɛsɛɛ. Hewulamɔ nibii babaoo ni ana yɛ fuuhei lɛ amli lɛ feɔ Skitebii lɛ adaa gbi shihilɛ he mfoniri. Russia Czar Peter Kpeteŋkpele lɛ bɔi nibii nɛɛ anaabuamɔ yɛ afi 1715 mli, ni amrɔ nɛɛ abaanyɛ ana nɛkɛ nibii ni kpɛlɛɔ nɛɛ yɛ Russia kɛ Ukraine blema nibii atoohei lɛ. Nɔ ni fata “kooloi ahe mfonirii” nɛɛ ahe ji okpɔŋɔi, okropɔŋi, laalɔɔi, alɔŋtei, kootsɛi, adowai wuji, ofrote, loofɔlɔ mfonirii, kɛ jata mfonirii (adesã mli bɔɔ nii ni yɔɔ fiji loo gbɔmɔtso ni fiji bɛ he, ni efã kome ji kooloo kɛ ekroko lɛ yitso).

Skitebii lɛ kɛ Biblia Lɛ

Biblia lɛ wieɔ Skitebii lɛ ahe tɛ̃ɛ shikome pɛ. Wɔkaneɔ yɛ Kolosebii 3:11 lɛ akɛ: “Helanyo kɛ Yudanyo, ketiafolɔ kɛ foolɔ, jekɔnyo kɛ Skitenyo, nyɔŋ kɛ odehe ko bɛ dɔŋŋ, shi moŋ Kristo ji nii fiaa yɛ mɛi fɛɛ mli lɛ.” Beni Kristofonyo bɔfo Paulo ŋma nakai wiemɔi lɛ, no mli lɛ Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “Skitenyo” lɛ kɔɔɔ maŋ pɔtɛɛ ko he, shi moŋ ekɔɔ gbɔmɛi ni hiŋmɛii gbeleko fe fɛɛ lɛ he. Paulo miima nɔ mi akɛ, yɛ Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nifeemɔ hewalɛ lɛ naa lɛ, nakai aŋkroaŋkroi lɛ po baanyɛ awo subaŋ ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli.—Kolosebii 3:9, 10.

Mɛi ni tsaa shi ni amɛtaoɔ blema nibii lɛ ateŋ mɛi komɛi heɔ amɛyeɔ akɛ gbɛi Ashkenaz ni anaa yɛ Yeremia 51:27 lɛ kɛ Ashurbii agbɛi Ashguzai lɛ yeɔ hegbɔ, gbɛi ni akɛkɔɔ Skitebii lɛ ahe lɛ. Blema tao nɔ niŋmaai wie ekome ni gbɔmɛi nɛɛ kɛ Mannaibii lɛ fee ni amɛkɛtse atua amɛshi Ashurbii lɛ yɛ afii ohai kpawo D.Ŋ.B. lɛ he. Beni eshwɛ fioo ni Yeremia baaje egbalɛ lɛ ŋmaa shishi lɛ, Skitebii lɛ batsɔ Yuda shikpɔŋ lɛ nɔ kɛtee Mizraim kɛbaho ni amɛyeee awui ko. No hewɔ lɛ, mɛi babaoo ni nu ni eegba niseniianii ni amɛfee Yuda yɛ kooyigbɛ lɛ baanyɛ aje bɔ ni egbalɛ lɛ ja hã lɛ he ŋwane.—Yeremia 1:13-15.

Biblia he nilelɔi komɛi susuɔ akɛ Yeremia 50:42 lɛ miiwie Skitebii lɛ ahe, he ni kaneɔ akɛ: “Amɛhiɛ gãi kɛ akpɔlɔ; amɛyi wa, ni amɛmusuŋ etsɔɔɔ amɛ; amɛgbee tamɔ ŋshɔ hũumɔ, ni amɛtara okpɔŋɔi anɔ kɛmiiba, awo amɛ nii tamɔ tabilɔi, ní amɛkɛ bo, Babel biyoo lɛ, abawu!” Shi klɛŋklɛŋ lɛ, nɛkɛ kuku nɛɛ kɔɔ Mediabii kɛ Persiabii lɛ ahe, mɛi ni ye Babilon nɔ kunim yɛ afi 539 D.Ŋ.B. lɛ.

Asusuɔ akɛ “Magog shikpɔŋ” ni yɔɔ Ezekiel yitso 38 kɛ 39 lɛ kɔɔ Skitebii akutsei lɛ ahe. Shi kɛlɛ, “Magog shikpɔŋ” lɛ damɔ shi kɛha nɔ ko yɛ okadi gbɛ nɔ. Ekɔɔ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ he, he ni atsĩ Satan kɛ ebɔfoi lɛ anaa awo yɛ ŋwɛi ta lɛ sɛɛ lɛ.—Kpojiemɔ 12:7-17.

Skitebii lɛ fata Nahum gbalɛ ni kɔɔ Ninive nɔ kunimyeli lɛ mlibaa lɛ he lɛ he. (Nahum 1:1, 14) Kaldeabii lɛ, Skitebii lɛ, kɛ Mediabii lɛ kpata Ninivebii lɛ ahiɛ yɛ afi 632 D.Ŋ.B., ni eha Ashurbii a-Maŋtsɛyeli lɛ gbee shi.

Shigbeemɔ ni Yɔɔ Naakpɛɛ

Skitebii lɛ bɛ shihilɛ mli, shi mɛni hewɔ? Ukraine shitsalɔ kɛha blema nibii ataolɔ ko ni ale lɛ waa lɛ kɛɛ akɛ: “Anɔkwale lɛ ji akɛ, wɔleee nɔ ni ba.” Mɛi komɛi heɔ amɛyeɔ akɛ, akɛni bɔ ni amɛsumɔɔ ninamɔ lɛ ha amɛhe jɔ hewɔ lɛ, amɛŋmɛɛ amɛhe amɛha klɛŋklɛŋ afii oha lɛ kɛ afii ohai enyɔ D.Ŋ.B. kooloi alɛlɔi akuu hee ni jɛ Asia—Sarmatiabii lɛ.

Yinɔsaneŋmalɔi kɛ woloŋlelɔi krokomɛi susuɔ akɛ béi ni te shi yɛ Skitebii akutsei lɛ amli lɛ ji nɔ ni ha amɛgbee shi lɛ. Shi mɛi krokomɛi hu kɛɔ akɛ abaanyɛ ana Skitebii shwɛɛnii lɛ ekomɛi yɛ Ossetiabii ni yɔɔ Caucasus lɛ ateŋ. Yɛ fɛɛ mli lɛ, nɛkɛ gbɔmɛi ni he yɔɔ naakpɛɛ ni hi shi yɛ blema nɛɛ shi okadi ko yɛ adesai ayinɔsane mli—nɔ ni ha gbɛi Skitenyo lɛ badamɔ shi kɛha yiwalɛ lɛ.

[Shikpɔŋ he mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)

□ Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ Maŋtiase

• Blema Maŋtiase

Danube

SKITE GBƐFAA GBƐ

• Kiev

Dnipro

Dnister

Ŋshɔ Diŋ

OSSETIA

Caucasus Gɔji

Caspia Ŋshɔ

ASHUR TUTUAMƆ GBƐI

□ Ninive

Tigris

MEDIA TUTUAMƆ GBƐI

MESOPOTAMIA

BABILONIA TUTUAMƆ GBƐI

□ Babilon

Eufrate

PERSIA MAŊTSƐYELI

□ Susa

Persian Gulf

PALESTINA

• Beth-shan (Scythopolis)

MIZRAIM TUTUAMƆ GBƐI

Nilo

Mediteranea Ŋshɔ

HELA

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 25]

Skitebii lɛ ji tawulɔi

[He ni Sane lɛ Jɛ]

The State Hermitage Museum, St. Petersburg

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 26]

Skitebii lɛ hɔɔ amɛnibii lɛ ni amɛhé Hela mfonirii ni atɛ̃ŋ ni amɛbatsɔmɔ niiatsɛmɛi diɛŋtsɛ

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Courtesy of the Ukraine Historic Treasures Museum, Kiev