Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mɔ Tuuntu ni Yesu Ji

Mɔ Tuuntu ni Yesu Ji

Mɔ Tuuntu ni Yesu Ji

BENI Yesu ená ele nɔ ni mɛi susuɔ yɛ ehe kɛjɛ ekaselɔi lɛ adɛŋ lɛ sɛɛ lɛ, ebi amɛ akɛ: “Shi nyɛ lɛ, namɔ nyɛkɛɔ akɛ miji?” Mateo Sanekpakpa lɛ ŋma bɔfo Petro hetoo lɛ akɛ: “Bo ji Kristo lɛ, Nyɔŋmɔ, hiɛkãlɔ lɛ, bi lɛ.” (Mateo 16:15, 16) Mɛi krokomɛi hu hiɛ nakai susumɔ lɛ nɔŋŋ. Natanael, ní sɛɛ mli lɛ ebatsɔ bɔfoi lɛ ateŋ mɔ kome lɛ kɛɛ Yesu akɛ: “Rabi, bo ji Nyɔŋmɔ bi lɛ, bo ji Israel maŋtsɛ lɛ.” (Yohane 1:49) Yesu diɛŋtsɛ wie bɔ ni enitsumɔ lɛ he hiaa ha lɛ he akɛ: “Mi nɔŋŋ ji gbɛ lɛ kɛ anɔkwale lɛ kɛ wala lɛ; mɔ ko baaa tsɛ lɛ ŋɔɔ, akɛ ja etsɔ minɔ.” (Yohane 14:6) Etsɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe akɛ “Nyɔŋmɔ bi lɛ” yɛ bei srɔtoi amli. (Yohane 5:24, 25; 11:4) Ni ekɛ naakpɛɛ nitsumɔi, kɛ gbohii ashi ní etee lɛ po lɛ fĩ nɔ ni ekɛɛ nɛɛ sɛɛ.

Yiŋkɔshikɔshifeemɔi ni Ma Shi Shiŋŋ?

Ani wɔbaanyɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ diɛŋtsɛ yɛ nɔ ni Sanekpakpai lɛ kɛɛ yɛ Yesu he lɛ mli? Ani amɛfeɔ mɔ tuuntu ni Yesu ji lɛ he mfoniri? Frederick F. Bruce, ni ji Biblia wiemɔ-kɛ-shimɔi kɛ emlitsɔɔmɔ lɛ he nilelɔ yɛ University of Manchester, England ní egbo lɛ ŋma akɛ: “Anyɛɛɛ atsɔ yinɔsane mli naataomɔi anɔ afee anɔkwale ni blema niŋmaai amli nɔ fɛɛ nɔ ji lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ jogbaŋŋ, kɛ yɛ Biblia lɛ mli aloo esɛɛ. Efa akɛ aaanyɛ aná hekɛnɔfɔɔ ko yɛ anɔkwafo ni niŋmalɔ lɛ ji lɛ mli; kɛ anyɛ ama enɛ nɔ mi lɛ, enyɛɔ ebaa akɛ emlitsɔɔmɔ lɛ feɔ anɔkwale. . . . Enyɛŋ eba akɛ Kpaŋmɔ Hee lɛ baafee nɔ ni anyɛɛɛ akɛ he afɔ̃ eyinɔsane nɔ akɛni Kristofoi kpɛlɛ nɔ akɛ wolo ni yɔɔ ‘krɔŋkrɔŋ’ hewɔ.”

Be mli ni James R. Edwards, jamɔ he nilelɔ ni yɔɔ Jamestown College yɛ North Dakota, U.S.A. lɛ epɛi yiŋkɔshikɔshifeemɔ ni ahiɛ yɛ Yesu he taakɛ afee ehe mfoniri yɛ Sanekpakpai lɛ amli lɛ sɛɛ lɛ, eŋma akɛ: “Wɔbaanyɛ wɔma nɔ mi yɛ hekɛnɔfɔɔ mli akɛ Sanekpakpai lɛ báa anɔkwale diɛŋtsɛ ni kɔɔ Yesu he lɛ he odaseyelii srɔtoi lɛ fɛɛ yi. . . . Sane hetoo ni nilee yɔɔ mli kɛha sanebimɔ ni kɔɔ nɔ hewɔ ni Sanekpakpai lɛ wieɔ Yesu he taakɛ amɛfee lɛ he ji akɛ, ejaakɛ nakai pɛpɛɛpɛ Yesu ji. Sanekpakpai lɛ jɛɔ anɔkwayeli mli ni amɛbáa hewalɛ ni ená yɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ anɔ lɛ yi, ni ji akɛ Nyɔŋmɔ tsu lɛ lɛɛlɛŋ ni awo lɛ hewalɛ koni efee Nyɔŋmɔ Bi kɛ Etsulɔ.” *

Yesu Sɛɛ Gbɛ Taomɔ

Ni saji ni bɛ Biblia lɛ mli ni kɔɔ Yesu Kristo he lɛ hu? Te asusuɔ saji ni tamɔ nakai he ahaa tɛŋŋ? Saji babaoo ni tsĩ Yesu tã lɛ yɛ Tacitus, Suetonius, Josephus, Pliny the Younger kɛ niŋmalɔi krokomɛi aniŋmaai lɛ amli. The New Encyclopædia Britannica (1995) lɛ wie yɛ amɛhe akɛ: “Nɛkɛ saji srɔtoi nɛɛ tsɔɔ akɛ yɛ blema bei lɛ amli po lɛ, mɛi ni teɔ shi woɔ Kristojamɔ lɛ eteee shi amɛshiii yinɔsane mli gbɔmɔ ni Yesu ji lɛ, nɔ ko ni aje he ŋwane klɛŋklɛŋ kwraa ni nɔdaamɔ nɔ ko bɛ he yɛ afii ohai 18 lɛ naagbee mli, yɛ afii ohai 19 lɛ mli, kɛ afii ohai 20 lɛ shishijee mli.”

Dɔlɛ sane ji akɛ, etamɔ nɔ ni ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ woloŋlelɔi ní taoɔ ni amɛle “mɔ tuuntu” ni Yesu ji loo mɔ ni ji “yinɔsane mli” Yesu lɛ damɔ susumɔi ní nɔdaamɔ nɔ bɛ he, yiŋkɔshikɔshifeemɔ ni shishinumɔ bɛ mli, kɛ susumɔi ni bɛ nɔdaamɔ nɔ lɛ babaoo nɔ eha mɔ ni eji diɛŋtsɛ lɛ elaaje. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, amɛyeɔ fɔ yɛ adesãi ni amɛfee ni amɛdamɔɔ nɔ amɛkɛfolɔɔ mɛi ni ŋma Sanekpakpa lɛ anaa yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ lɛ he. Mɛi komɛi yɛ he miishɛɛ waa akɛ amɛaahe gbɛi amɛha amɛhe ni amɛkɛ amɛgbɛi lɛ akpɛtɛ tsɔɔmɔ hee ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ he aahu akɛ amɛkɛ anɔkwayeli epɛiii odaseyeli ni kɔɔ Yesu he lɛ mli. Kɛtsɔ enɛ feemɔ nɔ lɛ, amɛtsɔɔ yiŋsusumɔ nɔ amɛwieɔ “Yesu” ko he yɛ gbɛ ni woloŋlelɔi kaa amɛyiŋ kɛwieɔ nɔ.

Kɛha mɛi ni sumɔɔ ni amɛna lɛ lɛ gbɛfaŋ lɛ, amɛbaanyɛ amɛna mɔ tuuntu ni Yesu ji lɛ yɛ Biblia lɛ mli. Luke Johnson, ni ji Kpaŋmɔ Hee kɛ Kristojamɔ shishijee tsɔɔlɔ yɛ Candler School of Theology yɛ Emory University lɛ taa naa akɛ niiamlipɛimɔ ni afee yɛ yinɔsane mli Yesu he lɛ mli babaoo kɛ yiŋtoo ni Biblia lɛ hiɛ lɛ tsuuu nii. Ekɛɛ akɛ, ebaafee nɔ ni yɔɔ miishɛɛ akɛ wɔɔpɛi shihilɛ, maŋkwramɔ, kɛ kusum ni kɔɔ Yesu wala shihilɛ kɛ ebe lɛ he lɛ mli. Shi kɛlɛ, ekɛfata he akɛ, nɔ ni woloŋlelɔi tsɛɔ lɛ akɛ yinɔsane mli Yesu lɛ “jeee Ŋmalɛ lɛ mli sane oti kwraa,” nɔ ni “wieɔ Yesu su lɛ he babaoo,” eshɛɛ sane lɛ, kɛ enitsumɔ akɛ Kpɔlɔ lɛ. No hewɔ lɛ, mɛni ji Yesu su kɛ eshɛɛ sane lɛ diɛŋtsɛ?

Mɔ Tuuntu ni Yesu Ji

Sanekpakpai lɛ—Biblia mli saji ejwɛ ni kɔɔ Yesu shihilɛ he lɛ—wieɔ nuu ko ni jieɔ mɔbɔnalɛ babaoo kpo lɛ he. Mɔbɔnalɛ kɛ musuŋtsɔlɛ tsirɛ Yesu ni eye ebua mɛi ni miiye hela srɔtoi, mɛi ni eshwila, kɛ haomɔ kroko eha amɛnaa amanehulu lɛ. (Mateo 9:36; 14:14; 20:34) Yesu naanyo Lazaro gbele kɛ awerɛho ni eha Lazaro nyɛmimɛi yei lɛ yeɔ lɛ tsirɛ Yesu ni ‘ehuŋ ni efó.’ (Yohane 11:32-36) Eji anɔkwale akɛ, Sanekpakpai lɛ jieɔ bɔ ni Yesu henumɔi amli wa waa ha lɛ kpo—ena mɔ ni kpiti eshwie lɛ lɛ mɔbɔ, ená omanye ni ekaselɔi lɛ yeɔ lɛ he miishɛɛ, emli fu mlalelɔi ni yitsoŋ wa lɛ, ni eye kpoomɔ ni Yerusalem kpoo Mesia lɛ he awerɛho.

Kɛ́ Yesu miifee naakpɛɛ nɔ ko lɛ, bei pii lɛ egbalaa jwɛŋmɔ kɛbaa mɔdɛŋ ni mɔ ni eyeɔ ebuaa lɛ bɔɔ lɛ nɔ: “Ohemɔkɛyeli lɛ éhere oyiwala!” (Mateo 9:22) Ejie Natanael yi akɛ “anɔkwa Israelnyo,” ni ekɛɛ: “Mɔ mli ni apasa bɛ.” (Yohane 1:47) Beni mɛi komɛi susu akɛ nikeenii ni yoo ko ni jɛ esuɔmɔ mli ekɛke lɛ jara wa tsɔ lɛ, Yesu fã ehe ni ekɛɛ akɛ abaakai emlihilɛ kpojiemɔ nɛɛ be fɛɛ be. (Mateo 26:6-13) Ejie ehe kpo akɛ anɔkwa naanyo kɛ naanyo ni sumɔɔ mɔ kɛha ekaselɔi lɛ, ni “esumɔ amɛ kɛwula shi.”—Yohane 13:1; 15:11-15.

Sanekpakpai lɛ tsɔɔ hu akɛ Yesu yɔse gbɔmɛi babaoo ni ekɛkpe lɛ ahiamɔ nii oya nɔŋŋ. Kɛ́ no mli lɛ, ekɛ yoo ko miiwie yɛ nubu ko he, ekɛ jamɔ he tsɔɔlɔ ko miiwie yɛ abɔɔ ko mli, loo ekɛ wolɛɛnyo ko miiwie yɛ kpaakpo ko he jio lɛ, eshɛɔ amɛtsui he diɛŋtsɛ. Kɛ́ Yesu gbele enaa lɛ, kɛkɛ lɛ gbɔmɛi nɛɛ babaoo ejie amɛ mligbɛ susumɔi akpo amɛtsɔɔ lɛ. Ekanyaa amɛ ni amɛnaa nɔ ni etaoɔ ni etsɔɔ lɛ. Eyɛ mli akɛ ekolɛ gbɔmɛi ni yɔɔ ebe lɛ mli lɛ tsiii amɛbɛŋkɛɛɛ mɛi ni yɔɔ nɔyeli hegbɛi amli lɛ he moŋ, shi yɛ Yesu gbɛfaŋ lɛ, gbɔmɛi bɔle ehe kɛkpe. Amɛsumɔɔ ni amɛbɛŋkɛ Yesu; amɛhe jɔɔ amɛ kɛ́ amɛyɛ emasɛi. Gbekɛbii he jɔɔ amɛ akɛ amɛaabɛŋkɛ lɛ, ni beni ekɛ gbekɛ ko tsuɔ nii ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekɛ gbekɛ lɛ damɔɔɔ ekaselɔi lɛ ahiɛ kɛkɛ, shi moŋ agbɛnɛ hu “eloo lɛ atuu.” (Marko 9:36; 10:13-16) Eji anɔkwale akɛ, Sanekpakpai lɛ wieɔ Yesu he akɛ nuu ko ni nyɛɔ enaa mɛi krokomɛi anɔ hewalɛ aahu akɛ gbɔmɛi hi shi gbii etɛ ní amɛkɛmiibo ewiemɔi ni kanyaa mɔ lɛ toi kɛkɛ.—Mateo 15:32.

Emuu ni Yesu yeɔ lɛ haaa efee keketee fe nine loo ewo ehe nɔ, ni eyeee gbɔmɛi ni yeee emuu ni feɔ esha ni ehi amɛteŋ ni eshiɛ etsɔɔ amɛ lɛ anɔ. (Mateo 9:10-13; 21:31, 32; Luka 7:36-48; 15:1-32; 18:9-14) Yesu taooo babaoo kɛjɛɛɛ mɛi krokomɛi adɛŋ. Ehaaa gbɔmɛi lɛ ajatsui lɛ afee nɔ ni da. Yɛ no najiaŋ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Nyɛbaa miŋɔɔ, nyɛ mɛi fɛɛ ni etɔ nyɛ . . . ni maha nyɛ hejɔɔmɔ.” Ekaselɔi lɛ na akɛ ‘ehe jɔ, ni ebaa ehe shi kɛjɛ etsui mli’; apã lɛ waaa ni ejatsu lɛ etsiii.—Mateo 11:28-30.

Awieɔ Yesu sui lɛ ahe yɛ Sanekpakpai lɛ amli saji lɛ amli bɔ ni apasa kome po bɛ mli. Efeŋ nɔ ni yɔɔ mlɛo akɛ gbɔmɛi aŋkroaŋkroi ejwɛ baanyɛ awie gbɔmɔ ko ni sa kadimɔ he ni agbɛnɛ amɛwie ehe bɔ ni amɛkɛ saji kome too lɛ nɔŋŋ aaatsu nii yɛ saji srɔtoi ejwɛ ni aŋmala lɛ fɛɛ mli. Eeefee nɔ ni nyɛŋ aba mli akɛ niŋmalɔi srɔtoi ejwɛ baatsɔɔ bɔ ni gbɔmɔ kome yɔɔ ha ni amɛkɛ saji kome too lɛ nɔŋŋ atsu nii pɛpɛɛpɛ be mli ni nakai gbɔmɔ lɛ ehiko shi pɛŋ.

Yinɔsaneŋmalɔ Michael Grant bi sane ni kanyaa mɔ jwɛŋmɔ nɛɛ: “Te fee tɛŋŋ ni eba lɛ akɛ yɛ Sanekpakpai lɛ amli fɛɛ lɛ, awie oblanyo ko ni he yɔɔ fɛo ni kɛ yei srɔtoi fɛɛ bɔɔ kɛ miishɛɛ lɛ he jogbaŋŋ, ní mɛi ni abuuu amɛ kwraa po fata he, ní henumɔ gbonyo, nifeemɔ ni esaaa, loo bɔlɛnamɔ mli akɔnɔ ko kwraa bɛ mli, shi moŋ yɛ shihilɛ fɛɛ mli lɛ, ehiɛ su kpakpa ni sane ko bɛ he lɛ mli lɛ?” Hetoo ni shishinumɔ yɔɔ mli lɛ ji akɛ nakai oblanyo lɛ hi shi diɛŋtsɛ ni efee nii yɛ gbɛ ni Biblia lɛ kɛɛ lɛ nɔ.

Mɔ Tuuntu ni Yesu Ji lɛ kɛ Owɔsɛɛ

Kɛ́ wɔkɛ mɔ tuuntu ni Yesu ji lɛ he wala shihilɛ he sane diɛŋtsɛ ni Biblia lɛ kɛha be mli ni eyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ fɔ̃ afã lɛ, etsɔɔ akɛ ehi shi akɛ Nyɔŋmɔ Bi koome, “bɔɔ nii fɛɛ ateŋ kromɔ bi” dani ebatsɔ adesa. (Kolosebii 1:15) Afii ohai nyɔŋmai enyɔ ni eho nɛ lɛ, Nyɔŋmɔ jie eŋwɛi Bi lɛ wala kɛbawo Yudanyo oblayoo fro ko musuŋ koni efɔ lɛ ákɛ adesa. (Mateo 1:18) Yɛ Yesu shikpɔŋ nɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, ejaje Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ akɛ adesai fɛɛ ni amɛhao lɛ ahiɛnɔkamɔ kome pɛ, ni etsɔse ekaselɔi lɛ ní amɛya nɔ ni amɛtsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ.—Mateo 4:17; 10:5-7; 28:19, 20.

Yɛ Nisan 14 (aaafee April 1), afi 33 Ŋ.B. lɛ, amɔ Yesu, aye esane, abu lɛ fɔ́, ni agbe lɛ yɛ maŋjwaa he amale naafolɔmɔ ni akɛshwie enɔ lɛ hewɔ. (Mateo 26:18-20, 48–27:50) Yesu gbele lɛ tsu nii akɛ kpɔmɔ nɔ, ni eha adesai ni heɔ yeɔ lɛ ye amɛhe kɛjɛ amɛ esha shihilɛ mli ní amɛyɔɔ lɛ, ni kɛtsɔ no nɔ lɛ, egbele naanɔ wala gbɛ kɛha mɛi fɛɛ ni náa emli hemɔkɛyeli lɛ. (Romabii 3:23, 24; 1 Yohane 2:2) Yɛ Nisan 16 lɛ, atée Yesu shi, ni yɛ no sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, ekwɔ kɛtee ŋwɛi. (Marko 16:1-8; Luka 24:50-53; Bɔfoi lɛ Asaji 1:6-9) Ákɛ mɔ ni Yehowa ewo lɛ Maŋtsɛ lɛ, Yesu ni atée lɛ shi lɛ yɛ hegbɛ ni yeɔ emuu ni ekɛaatsu Nyɔŋmɔ shishijee yiŋtoo kɛha adesai lɛ ahe nii. (Yesaia 9:5, 6; Luka 1:32, 33) Hɛɛ, Biblia lɛ wieɔ Yesu he akɛ mɔ titri ni baatsu Nyɔŋmɔ yiŋtoi lɛ ahe nii.

Yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, gbɔmɛi babaoo kpɛlɛ Yesu nɔ yɛ mɔ ni eji lɛ he—Mesia ni awo ehe shi lɛ, loo Kristo, ni atsu kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ koni ebabu Yehowa jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛyeli lɛ bem ni ebagbo akɛ kpɔmɔ nɔ kɛha adesai aweku lɛ. (Mateo 20:28; Luka 2:25-32; Yohane 17:25, 26; 18:37) Be mli ni gbɔmɛi kɛ yiwaa ni naa wa kpe lɛ, eji amɛleee mɔ ni eji kulɛ nɔ ko tsirɛŋ amɛ ni amɛbatsɔmɔ Yesu kaselɔi. Amɛkɛ ekãa kɛ hewalɛ tsu nitsumɔ ni ekɛwo amɛdɛŋ lɛ, akɛ ‘amɛyafee jeŋmaji fɛɛ ekaselɔi.’—Mateo 28:19.

Ŋmɛnɛ, Kristofoi akpekpei abɔ ni hiɛ tsui kpakpa ni amɛná tsɔsemɔ lɛ le akɛ Yesu jeee adesã mli gbɔmɔ ko. Amɛkpɛlɛɔ enɔ akɛ mɔ ni awo lɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli ni ato yɛ ŋwɛi lɛ nɔ Maŋtsɛ, mɔ ni etsɛŋ ni ebaaye shikpɔŋ nɔ saji fɛɛ nɔ lɛ. Nɛkɛ ŋwɛi nɔyeli nɛɛ ji miishɛɛ sane ejaakɛ ewoɔ shi akɛ ebaaha aná heyeli kɛjɛ jeŋ kɛ emli naagbai nɛɛ amli. Anɔkwa Kristofoi jieɔ lɛ kpo akɛ amɛkɛ anɔkwayeli fiɔ Yehowa Maŋtsɛ ni ehala lɛ lɛ sɛɛ kɛtsɔ “maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa nɛɛ” ní amɛjajeɔ amɛtsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ nɔ.—Mateo 24:14.

Mɛi ni fiɔ Maŋtsɛyeli gbɛjianɔtoo kɛtsɔ Kristo, Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ Bi lɛ nɔ lɛ sɛɛ lɛ, baahi shi koni amɛná naanɔ jɔɔmɔi ahe sɛɛ. Nɛkɛ jɔɔmɔi nɛɛ hu baanyɛ afee onɔ̃! Mɛi ni ŋma wolo tɛtrɛɛ nɛɛ baaná he miishɛɛ akɛ amɛaaye amɛbua bo koni ole mɔ tuuntu ni Yesu ji lɛ.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 5 Kɛha Sanekpakpai lɛ amli saji lɛ amlipɛimɔ fitsofitso lɛ, kwɛmɔ The Bible—God’s Word or Man’s? wolo lɛ yitso 5 kɛyashi 7 ni Yehowa Odasefoi fee lɛ.

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 6

Nɔ ni Mɛi Krokomɛi Ekɛɛ

“Mibuɔ Yesu ni jɛ Nazaret lɛ akɛ tsɔɔlɔi kpeteŋkpelei lɛ ateŋ mɔ kome ni je lɛ ená pɛŋ. . . . Makɛɛ Hindubii lɛ akɛ nyɛshihilɛ yeŋ omanye akɛ ja nyɛkase Yesu tsɔɔmɔi lɛ yɛ jalɛ gbɛ nɔ.”—Mohandas K. Gandhi, The Message of Jesus Christ.

“Mɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ, ni eye emuu jogbaŋŋ, he nɔ ko ni kɛ ehe kpãa gbee, ni ja kɛmɔ shi, ni eji adesa shi kɛlɛ enɔ kwɔ kwraa fe adesai agbojee fɛɛ lɛ, nyɛŋ efee lakamɔ nɔ̃ loo sane ko ni bɛ mli. . . . Ebaahe mɔ ko ni nɔ kwɔ fe Yesu dani enyɛ efee Yesu ko.”—Philip Schaff, History of the Christian Church.

“Ákɛ gbɔmɛi foji fioo ko ni hi shi yɛ yinɔ kome mli lɛ kɛ gbɔmɔ ko ni náa mɛi anɔ hewalɛ ni abuɔ lɛ waa aaaba shihilɛ mli, mɔ ni jeŋba nɔ kwɔ kɛ mɔ ni kanyaa adesai anyɛmifeemɔ he ninaa lɛ baafee naakpɛɛ nɔ ko ni anyɛŋ ahe aye fe ekrokomɛi fɛɛ ni aŋmala yɛ Sanekpakpai lɛ amli.”—Will Durant, Caesar and Christ.

“Ekolɛ ebaafee tamɔ nɔ ni anuuu shishi akɛ kulɛ jamɔ gbɛjianɔtoo ni miigbɛ eeshwã jeŋ muu lɛ fɛɛ lɛ ba kɛtsɔ gbɔmɔ ko ni bɛ shihilɛ mli ni akwa agba ehe sane tamɔ blema gbɛ ni atsɔɔ nɔ ahɔɔ nɔ ko lɛ henɔ ko, be mli ni wɔsusuɔ he akɛ gbɔmɛi babaoo ni hi shi diɛŋtsɛ yɛ ní amɛbɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaato jamɔi ashishi shi amɛyeee omanye.”—Gregg Easterbrook, Beside Still Waters.

‘Ákɛ yinɔsaneŋmalɔ ni ŋmaa woji lɛ, mile jogbaŋŋ akɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni Sanekpakpai lɛ ji ha lɛ, jeee blema adesãi komɛi kɛkɛ ni. Amɛjeee nɔ ko ni ŋaa ni akɛto he gbɛjianɔ lɛ fa bɔ ni aaatsɛ nomɛi akɛ blema adesãi. Yesu shihilɛ he saji fioo pɛ wɔle, ni gbɔmɔ ko gbɔmɔ ko kwraa bɛ ni toɔ blema adesã he gbɛjianɔ ní baaha efee tamɔ nakai.’—C. S. Lewis, God in the Dock.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 7]

Sanekpakpai lɛ jieɔ bɔ ni Yesu henumɔi amli wa waa ha lɛ kpo