Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ Lá Odasefoi Ye Odase yɛ Sweden

Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ Lá Odasefoi Ye Odase yɛ Sweden

Maŋtsɛyeli Jajelɔi Bɔ Amaniɛ

Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ Lá Odasefoi Ye Odase yɛ Sweden

HELA wiemɔ kɛha “odase” ji martyr ni Blɔfo wiemɔ “martyr” (lá odasefonyo) jɛ mli lɛ, ni eshishi ji “mɔ ni kɛ egbele yeɔ odase.” Klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi babaoo kɛ gbele ni amɛgboi amɛha amɛhemɔkɛyeli lɛ ye Yehowa he odase.

Nakai nɔŋŋ hu yɛ afii ohai 20 lɛ mli lɛ, Odasefoi akpei abɔ gboi yɛ Hitler sɛɛfilɔi lɛ aniji anaa yɛ maŋkwramɔŋ kɛ maŋ saji ni amɛkɛ amɛhe wooo mli lɛ hewɔ. Nɛkɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lá odasefoi nɛɛ hu ye odase ni naa wa. Enɛ ji nɔ ni ba yɛ Sweden nyɛsɛɛ nɛɛ.

Yɛ nɔ ni kɔɔ Jeŋ Ta II lɛ naagbee lɛ sɛɛ afi ni ji 50 nɔ lɛ he lɛ, Sweden nɔyeli lɛ je Mɛi Ahiɛkpatamɔ he tsɔsemɔ tafaa ko shishi yɛ maŋ lɛŋ fɛɛ. Atsɛ tafaa nitsumɔ lɛ akɛ Yinɔsane ni Hiɛ Kã. Afɔ̃ nine atsɛ Yehowa Odasefoi koni amɛbaná mli gbɛfaŋnɔ ní amɛgba niiashikpamɔi ni amɛyɔɔ lɛ amɛtsɔɔ.

Odasefoi lɛ kpɛlɛ nɔ kɛtsɔ nɔ ko ni amɛfee kɛbatsɔɔ yɛ kpoku nɔ lɛ nɔ, ni saneyitso ni amɛkɛha ji Mɛi ni Mɛi Ahiɛkpatamɔ lɛ Ye Amɛ Awui ni Hiɛ Ekpa Amɛnɔ. Eje shishi yɛ Yehowa Odasefoi Akpee Asa ni yɔɔ Strängnäs lɛ. Odasefoi ni je Mɛi Ahiɛkpatamɔ lɛ mli lɛ yɛ ni amɛbaagba gbɔi ni fa fe 8,400 ni ba yɛ klɛŋklɛŋ gbi lɛ nɔ lɛ niiashikpamɔi ni amɛyɔɔ lɛ! Beni afi 1999 baa naagbee lɛ, no mli lɛ nibii ni amɛkɛbatsɔɔ lɛ eje kpo yɛ blema nibii atoohei kɛ maŋ wojiatoohei ni fa fe 100 mli yɛ Sweden fɛɛ, ni mɛi aaashɛ 150,000 ekwɛ. Mɛi ni fata gbɔi lɛ ahe ji maŋ onukpai komɛi ni wie nɔ ni amɛna lɛ he ekpakpa.

Yehowa Odasefoi anifeemɔ kroko kwraa bɛ Sweden ni aha maŋbii ateŋ mɛi babaoo ekwɛ ni maŋbii enya he waa nɛkɛ pɛŋ. Gbɔi babaoo bi akɛ: “Mɛni hewɔ ni nyɛtsɔko hiɛ nyɛgbako wɔ Mɛi Ahiɛkpatamɔ ni nyɛkɛkpe lɛ he niiashikpamɔi lɛ?”

Beni ajie nifeemɔ lɛ atsɔɔ yɛ akutso ko ni asafo ko yɔɔ mli lɛ mli lɛ, amɛná shia Biblia mli nikasemɔi hiɛyaa oha mlijaa 30! Odasefonyo ko fɔ̃ nine etsɛ naanyo nitsulɔ ko koni ebakwɛ nibii ni akɛtsɔɔ lɛ. Naanyo nitsulɔ lɛ kɛ miishɛɛ kpɛlɛ nɔ, ni ekɛ enaanyo ko ba. No sɛɛ lɛ, enaanyo lɛ kɛɛ akɛ ewa kɛha lɛ akɛ eeenu bɔ ni gbɔmɛi baanyɛ aná hemɔkɛyeli ni mli wa waa nɛkɛ aahu akɛ amɛbaasumɔ ni agbe amɛ moŋ fe nɔ ni amɛkɛ amɛwaonaa gbɛi aaawo wolo ko shishi ni amɛkɛkwa amɛhemɔkɛyeli lɛ shishi. Enɛ tee sanegbaai ni yaa hiɛ shi, ni akɛ lɛ je Biblia mli nikasemɔ shishi.

Taakɛ amɛnanemɛi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ ji lɛ, nɛkɛ afii ohai 20 nɛɛ mli anɔkwa lá odasefoi nɛɛ kɛ ekãa eye odase akɛ Yehowa ji anɔkwa Nyɔŋmɔ kome pɛ lɛ, ni esa akɛ wɔjieɔ hemɔkɛyeli ni gbugbaaa kɛ anɔkwayeli kpo wɔtsɔɔ lɛ.—Kpojiemɔ 4:11.

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 13 lɛ Jɛ]

Ŋsara lɛ mli gboklɛfonyo: Państwowe Muzeum Oświęcim-Brzezinka, mɛi ni kɛha ji USHMM Photo Archives