Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Ofata Mɛi ni Nyɔŋmɔ Sumɔɔ Amɛ lɛ Ahe?

Ani Ofata Mɛi ni Nyɔŋmɔ Sumɔɔ Amɛ lɛ Ahe?

Ani Ofata Mɛi ni Nyɔŋmɔ Sumɔɔ Amɛ lɛ Ahe?

“Mɔ ni mikitai lɛ yɔɔ edɛŋ ni eyeɔ nɔ lɛ, lɛ ji mɔ ni sumɔɔ mi; ni mɔ ni sumɔɔ mi lɛ, mitsɛ aaasumɔ lɛ.”—YOHANE 14:21.

1, 2. (a) Yehowa jie esuɔmɔ kpo etsɔɔ adesai yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni Yesu to shishi yɛ Nisan 14, afi 33 Ŋ.B. gbɛkɛ?

YEHOWA sumɔɔ ebɔɔ nii ni ji adesai lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, esumɔɔ adesai aje lɛ aahu akɛ “eŋɔ ebi koome lɛ eha, koni mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ enɔ yeɔ lɛ hiɛ akakpata, shi moŋ ená naanɔ wala.” (Yohane 3:16) Beni be kɛhaa Kristo gbele lɛ Kaimɔ lɛ bɛŋkɛɔ lɛ, esa akɛ anɔkwa Kristofoi ahiɛ ahi amɛhe nɔ waa akɛ Yehowa “sumɔ wɔ, ni etsu ebi lɛ akɛ ebafee wɔhe eshai lɛ ahe kpatamɔ nɔ.”—1 Yohane 4:10.

2 Yɛ Nisan 14, afi 33 Ŋ.B. gbɛkɛ mli ni Yesu kɛ ebɔfoi 12 lɛ bua amɛhe naa yɛ ŋwɛitsu ko nɔ yɛ Yerusalem koni amɛye Hehoo lɛ, ní akɛkai Israelbii lɛ akpɔmɔ kɛmiijɛ Mizraim lɛ. (Mateo 26:17-20) Beni amɛye Yudafoi lɛ agbi jurɔ lɛ amɛgbe naa lɛ, Yesu shwie Yuda Iskariot, kɛkɛ ni eto gbɛkɛnaashi niyenii ko ni abaakai, ni no baatsɔ Kristo gbele lɛ Kaimɔ kɛha Kristofoi lɛ shishi. * Beni ekɛ akpiti aboloo lɛ kɛ wein tsuru lɛ eko tsuɔ nii akɛ okadi nibii kɛha eheloo gbɔmɔtso kɛ elá lɛ, Yesu ha bɔfoi 11 lɛ ni amɛshwɛ lɛ fɛɛ kɛ lɛ ná niyenii lɛ yeli mli gbɛfaŋnɔ kutuu. Átsɔɔ bɔ ni etsu enɛ he nii eha lɛ mli yɛ Sanekpakpa ŋmalɔi Etɛ ni ji Mateo, Marko, kɛ Luka, kɛ bɔfo Paulo, ni wo lɛ gbɛi akɛ “Nuntsɔ lɛ niyenii” lɛ aniŋmaai lɛ amli.—1 Korintobii 11:20; Mateo 26:26-28; Marko 14:22-25; Luka 22:19, 20.

3. Mɛɛ gbɛ̀i ni he hiaa nɔ bɔfo Yohane sane lɛ ni kɔɔ naagbee ŋmɛlɛtswai ni Yesu kɛ ekaselɔi lɛ ye yɛ ŋwɛitsu lɛ nɔ lɛ yɔɔ srɔto yɛ mɛi krokomɛi lɛ anɔ he?

3 Nɔ ni yɔɔ miishɛɛ ji akɛ, bɔfo Yohane etsiii aboloo lɛ kɛ wein lɛ ni akɛhaa lɛ ta, ekolɛ akɛni yɛ be mli ni eŋmaa e-Sanekpakpa lɛ (aaafee afi 98 Ŋ.B.) mli lɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ ehe shi waa momo yɛ mra be mli Kristofoi lɛ ateŋ lɛ hewɔ. (1 Korintobii 11:23-26) Shi, yɛ mumɔ lɛ tsirɛmɔ naa lɛ, Yohane pɛ ji mɔ ni kɛ saji komɛi ni kɔɔ nɔ ni Yesu wie ní efee dani E-to E-gbele lɛ Kaimɔ shishi kɛ agbɛnɛ yɛ no sɛɛ nɔŋŋ lɛ ha. Nɛkɛ saji amlitsɔɔmɔ ni yɔɔ miishɛɛ nɛɛ hé Yohane Sanekpakpa lɛ mli yitsei babaoo. Amɛhaaa wɔyiŋ afee wɔ kɔshikɔshi yɛ nɔ gbɔmɛi aŋkroaŋkroi ni Nyɔŋmɔ sumɔɔ amɛ diɛŋtsɛ lɛ ahe. Nyɛhaa wɔpɛia Yohane yitsei 13 kɛyashi 17 lɛ mli wɔkwɛa.

Kasemɔ Nii Kɛjɛ Yesu Suɔmɔ ni Ekaaa lɛ Mli

4. (a) Te Yohane ma Yesu saneyitso titri lɛ nɔ mi yɛ kpee ni ekɛ ekaselɔi lɛ fee beni eto Kaimɔ lɛ shishi lɛ mli eha tɛŋŋ? (b) Mɛni ji yiŋtoo titri kome hewɔ ni Yehowa sumɔɔ Yesu lɛ?

4 Suɔmɔ ji saneyitso titri yɛ nɛkɛ yitsei ni Yesu ŋaawoo ni ekɛha esɛɛnyiɛlɔi lɛ yɔɔ mli lɛ mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, wiemɔ ni ji “suɔmɔ” lɛ jeɔ kpo shii 31 yɛ esui srɔtoi lɛ amli. Suɔmɔ ni mli kwɔ ni Yesu yɔɔ kɛha e-Tsɛ, Yehowa, kɛ ekaselɔi lɛ jeɔ kpo faŋŋ yɛ nɛkɛ yitsei nɛɛ amli fe he fɛɛ he. Abaanyɛ ana suɔmɔ ni Yesu yɔɔ kɛha Yehowa lɛ kɛjɛ Sanekpakpai lɛ amli saji ni kɔɔ eshihilɛ he lɛ fɛɛ mli, shi Yohane pɛ ji mɔ ni ŋma akɛ Yesu wie yɛ faŋŋ mli akɛ: “Misumɔɔ tsɛ lɛ.” (Yohane 14:31) Yesu hu wie akɛ Yehowa sumɔɔ lɛ, ni etsɔɔ nɔ hewɔ lɛ mli. Ekɛɛ akɛ: “Bɔ ni tsɛ lɛ sumɔ mi lɛ, nakai mi hu misumɔɔ nyɛ; nyɛhia shi yɛ misuɔmɔ lɛ mli. Kɛji nyɛye mikitai lɛ anɔ lɛ, nyɛaahi misuɔmɔ lɛ mli; taakɛ bɔ ni mi hu miye mitsɛ kitai lɛ anɔ ni mihiɔ esuɔmɔ lɛ mli lɛ.” (Yohane 15:9, 10) Hɛɛ, Yehowa sumɔɔ e-Bi lɛ yɛ etoiboo ni ŋwanejee ko bɛ he lɛ hewɔ. Mɛɛ nikasemɔ fɛfɛo po enɛ ji kɛha Yesu Kristo sɛɛnyiɛlɔi fɛɛ nɛkɛ!

5. Yesu fee suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha ekaselɔi lɛ he nɔkwɛmɔnɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

5 Ama suɔmɔ ni mli wa ni Yesu yɔɔ kɛha esɛɛnyiɛlɔi lɛ nɔ mi yɛ Yohane sane lɛ ni kɔɔ Yesu naagbee kpee ni ekɛ ebɔfoi lɛ fee lɛ shishijee mli tuuntu. Yohane gba sane lɛ akɛ: “Shi dani Hehoo gbi jurɔ lɛ aaashɛ lɛ, akɛni Yesu le akɛ eŋmɛlɛtswaa ni ekɛbaaje je nɛɛ mli kɛya tsɛ lɛ ŋɔɔ lɛ eshɛ hewɔ lɛ, bɔ ni esumɔɔ emɛi ni yɔɔ je lɛŋ lɛ, nakai esumɔ amɛ kɛwula shi.” (Yohane 13:1) Ekɛ mɛi krokomɛi ni ajɛɔ suɔmɔ mli asɔmɔɔ amɛ lɛ he nikasemɔ ko ni hiɛ kpaŋ nɔ gbi ko gbi ko ha yɛ nakai gbɛkɛ ni akaiɔ lɛ. Efɔ amɛnaji ahe. Enɛ ji nɔ ko ni esa akɛ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ asumɔ akɛ eeefee eha Yesu kɛ amɛnyɛmimɛi lɛ, shi amɛfeee nakai. Yesu tsu nɛkɛ nitsumɔ ni baa shi nɛɛ, kɛkɛ ni ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Agbɛnɛ, kɛji mi, tsɔɔlɔ kɛ Nuntsɔ lɛ, mifɔ nyɛnaji ahe lɛ, esa akɛ nyɛ hu nyɛfɔfɔɔ nyɛnanemɛi anaji ahe. Shi okadi mito miha nyɛ, koni bɔ ni mifee nyɛ nɛɛ, nyɛ hu nyɛfee nakai.” (Yohane 13:14, 15) Esa akɛ anɔkwa Kristofoi asumɔ akɛ amɛaasɔmɔ amɛnyɛmimɛi yɛ miishɛɛ mli.—Mateo 20:26, 27, NW shishigbɛ niŋmaa; Yohane 13:17.

Nyiɛmɔ Kita Hee lɛ Sɛɛ

6, 7. (a) Mɛɛ nibii amlitsɔɔmɔ ni he hiaa Yohane kɛha yɛ Kaimɔ lɛ ni ato shishi lɛ he? (b) Mɛɛ kita hee Yesu kɛha ekaselɔi lɛ, ni mɛni yɔɔ ehee yɛ enɛ he?

6 Bɔ ni Yohane gba sane ni tee nɔ yɛ ŋwɛitsu lɛ mli yɛ Nisan 14 gbɛkɛ lɛ eha lɛ ji ekome pɛ ni je gbɛ etsi amɛteŋ ni Yuda Iskariot shi lɛ ta. (Yohane 13:21-30) Sanekpakpa lɛ mli saji lɛ kpaa gbee akɛ, beni sɛɛgbɛtsɔɔlɔ nɛɛ etee sɛɛ dani Yesu to E-gbele lɛ Kaimɔ lɛ shishi. Kɛkɛ ni ekɛ be kakadaŋŋ wie tsɔɔ ebɔfoi anɔkwafoi lɛ, ni ekɛ amɛ ye shɛɛ kɛ ŋaawoo kɛ famɔ wiemɔi. Yɛ be mli ni wɔ diɛŋtsɛ hu wɔsaa wɔhe koni wɔya Kaimɔ lɛ, esa akɛ wɔnya nɔ ni Yesu wie yɛ nakai be lɛ mli lɛ he waa diɛŋtsɛ, titri lɛ akɛni wɔsumɔɔ diɛŋtsɛ ni wɔfata mɛi ni Nyɔŋmɔ sumɔɔ amɛ lɛ ahe lɛ hewɔ.

7 Klɛŋklɛŋ famɔ ni Yesu kɛha ekaselɔi lɛ beni eto egbele lɛ Kaimɔ lɛ shishi lɛ sɛɛ lɛ ji nɔ ko hee. Ejaje akɛ: “Kitã hee miŋɔhaa nyɛ, akɛ nyɛsumɔ nyɛhe; taakɛ bɔ ni misumɔ nyɛ lɛ, nakai nyɛ hu nyɛsumɔa nyɛhe. Kɛji nyɛsumɔɔ nyɛhe lɛ, no mɛi fɛɛ kɛaale akɛ mikaselɔi ji nyɛ.” (Yohane 13:34, 35) Mɛni ji nɔ hee yɛ nɛkɛ kita nɛɛ he? Sɛɛ mli be fioo ko, yɛ nakai gbɛkɛ lɛ nɔŋŋ lɛ, Yesu ha saji amli fee faŋŋ, akɛ: “Enɛ ji mikitã, akɛ nyɛsumɔ nyɛhe tamɔ bɔ ni misumɔ nyɛ lɛ. Mɔ ko bɛ suɔmɔ ni da fe enɛ, akɛ mɔ aaaŋɔ ewala eŋmɛ shi eha eshieŋtsɛmɛi.” (Yohane 15:12, 13) Mose Mla lɛ fã Israelbii lɛ akɛ ‘amɛsumɔ amɛnanemɛi tamɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe.’ (3 Mose 19:18) Shi Yesu famɔ lɛ tee hiɛ fe nakai. Esa akɛ Kristofoi asumɔ amɛhe tamɔ bɔ ni Kristo sumɔ amɛ lɛ, amɛsumɔ akɛ amɛkɛ amɛwala diɛŋtsɛ aaasha afɔle amɛha amɛ nyɛmimɛi.

8. (a) He kɛ-afɔleshaa suɔmɔ kɔɔ mɛni he? (b) Yehowa Odasefoi jieɔ he kɛ-afɔleshaa suɔmɔ kpo ŋmɛnɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Kaimɔ lɛ be lɛ ji be ni sa ni wɔkɛaapɛi wɔ diɛŋtsɛ wɔmli wɔkwɛ, ákɛ aŋkroaŋkroi, ni agbɛnɛ ákɛ asafo, koni wɔkwɛ kɛji akɛ wɔyɛ nɛkɛ anɔkwa Kristojamɔ kadimɔ nii ni haa mɔ feɔ srɔto diɛŋtsɛ nɛɛ lo—suɔmɔ ni tamɔ Kristo nɔ lɛ. Yɛ bei komɛi amli lɛ suɔmɔ ni haa akɛ he shaa afɔle nɛɛ baanyɛ atsɔɔ akɛ, Kristofonyo kɛ ewala baawo oshara mli moŋ fe ni eeetsɔɔ enyɛmimɛi lɛ asɛɛgbɛ, ni étsɔɔ nakai hu. Shi, bei pii lɛ, ekɔɔ bɔ ni wɔsumɔɔ ni wɔkɛ nibii ni wɔ diɛŋtsɛ lɛ wɔnyaa he lɛ asha afɔle bɔni afee ni wɔye wɔbua ni wɔsɔmɔ wɔnyɛmimɛi kɛ mɛi krokomɛi lɛ he. Bɔfo Paulo fee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ fɛfɛo. (2 Korintobii 12:15; Filipibii 2:17) Ale Yehowa Odasefoi yɛ jeŋ fɛɛ yɛ amɛ he kɛ-afɔleshaa mumɔ lɛ hewɔ, bɔ ni amɛyeɔ amɛbuaa amɛnyɛmimɛi kɛ akutseiaŋbii kɛ bɔ ni amɛgboɔ deŋme koni amɛgba amɛnanemɛi gbɔmɛi Biblia mli anɔkwale lɛ. *Galatabii 6:10.

Wekukpaai ni Esa akɛ Abu Amɛ Tamɔ Jwetri Ko

9. Bɔni afee ni wɔhiɛ wekukpaa ni jara wa ni ka wɔkɛ Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi lɛ teŋ lɛ mli lɛ, mɛni wɔyɔɔ he miishɛɛ akɛ wɔɔfee?

9 Nɔ ko nɔ ko bɛ ni baanyɛ afee nii ni jara wa waa kɛha wɔ fe ní Yehowa kɛ e-Bi, Kristo Yesu aaasumɔ wɔ. Shi, bɔni afee ni wɔná ni wɔnu suɔmɔ nɛɛ he lɛ, esa akɛ wɔfee nɔ ko. Yesu kɛɛ yɛ nakai naagbee gbɛkɛ ni ekɛ ekaselɔi lɛ ye lɛ mli akɛ: “Mɔ ni mikitai lɛ yɔɔ edɛŋ ni eyeɔ nɔ lɛ, lɛ ji mɔ ni sumɔɔ mi; ni mɔ ni sumɔɔ mi lɛ, mitsɛ aaasumɔ lɛ, ni mi hu masumɔ lɛ, ni majie mihe shi matsɔɔ lɛ.” (Yohane 14:21) Akɛni wɔbuɔ wekukpaa ni ka wɔkɛ Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi lɛ teŋ lɛ akɛ jwetri ni jara wa hewɔ lɛ, wɔkɛ miishɛɛ boɔ amɛ kitai atoi. Nɔ ni fata enɛ he ji kita hee akɛ wɔjie he kɛ-afɔleshaa suɔmɔ kpo kɛ agbɛnɛ hu famɔ ni Kristo kɛha yɛ eshitee lɛ sɛɛ akɛ ‘amɛshiɛ amɛtsɔɔ maŋ lɛ, ni amɛye odase,’ ni amɛbɔ mɔdɛŋ ni ‘amɛfee’ mɛi ni kpɛlɛɔ sanekpakpa lɛ nɔ lɛ ‘kaselɔi’ lɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 10:42; Mateo 28:19, 20.

10. Mɛɛ wekukpaai ni jara wa he hegbɛ yɔɔ kɛha mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ “tooi krokomɛi” lɛ?

10 Yɛ sɛɛ mli yɛ nakai gbɛkɛ lɛ, yɛ sane ko ni ebɔfo anɔkwafo Yuda (Tadeo) bi lɛ lɛ hetoohamɔ mli lɛ, Yesu kɛɛ akɛ: “Kɛji mɔ ko miisumɔ mi lɛ, eeeye miwiemɔ lɛ nɔ, ni mitsɛ aaasumɔ lɛ, ni wɔɔba eŋɔɔ, ni wɔkɛ eŋɔɔ aaafee wɔshihilɛhe.” (Yohane 14:22, 23) Yɛ be mli ni Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni afɔ̃ nine atsɛ amɛ ni amɛkɛ Kristo abaye maŋtsɛ yɛ ŋwɛi lɛ yɔɔ shikpɔŋ nɔ lolo po lɛ, amɛkɛ Yehowa kɛ e-Bi lɛ yɛ wekukpaa krɛdɛɛ ko ni bɛŋkɛ kpaakpa mli. (Yohane 15:15; 16:27; 17:22; Hebribii 3:1; 1 Yohane 3:2, 24) Shi amɛnanemɛi “tooi krokomɛi” lɛ, ni amɛhiɛnɔkamɔ ji ni amɛhi shikpɔŋ nɔ kɛya naanɔ lɛ hu kɛ amɛ “kwɛlɔ kome,” Yesu Kristo, kɛ amɛ Nyɔŋmɔ, Yehowa, yɛ wekukpaa ni jara wa mli, shi ja amɛfee toiboo.—Yohane 10:16; Lala 15:1-5; 25:14.

“Nyɛjɛɛɛ Je Lɛŋ”

11. Mɛɛ kɔkɔbɔɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli Yesu kɛha ekaselɔi lɛ?

11 Yɛ Yesu naagbee kpee ni ekɛ ekaselɔi anɔkwafoi lɛ fee dani egbo lɛ mli lɛ, ekɛ kɔkɔbɔɔ ko ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli ha amɛ akɛ: Kɛji akɛ Nyɔŋmɔ sumɔɔ mɔ ko lɛ, je lɛ baanyɛ lɛ. Ejaje akɛ: “Kɛji je lɛ miinyɛ nyɛ lɛ, nyɛnáa nyɛlea akɛ mi tsutsu enyɛ. Eji je lɛŋ nyɛjɛ kulɛ, je lɛ aaasumɔ lɛ diɛŋtsɛ emɛi, shi akɛni nyɛjɛɛɛ je lɛŋ, shi mi moŋ mihala nyɛ kɛjɛ je lɛŋ lɛ, no hewɔ je lɛ nyɛɔ nyɛ lɛ. Nyɛhiɛ ahia wiemɔ ní mi nɔŋŋ mikɛɛ nyɛ lɛ nɔ, akɛ: Nyɔŋ efeee enuntsɔ. Kɛ́ amɛwa mi yi lɛ, amɛaawa nyɛ hu yi; kɛ́ amɛye miwiemɔ nɔ lɛ, amɛaaye nyɛ hu nyɛnɔ nɔ.”—Yohane 15:18-20.

12. (a) Mɛni hewɔ Yesu bɔ ekaselɔi lɛ kɔkɔ akɛ je lɛ baanyɛ amɛ lɛ? (b) Mɛni eeefee jogbaŋŋ akɛ mɔ fɛɛ mɔ aaasusu he yɛ be mli ni Kaimɔ lɛ bɛŋkɛɔ lɛ?

12 Yesu kɛ nɛkɛ kɔkɔbɔɔ nɛɛ ha koni nɛkɛ bɔfoi 11 nɛɛ kɛ anɔkwa Kristofoi fɛɛ ni baanyiɛ esɛɛ aba lɛ anijiaŋ akaje wui ni amɛŋmɛɛ he yɛ je lɛ nyɛɛ lɛ hewɔ. Ekɛfata he akɛ: “Mikɛɛ nyɛ nii nɛɛ, beni afee ni nyɛnaji akatɔtɔ. Amɛaashwie nyɛ kɛaajɛ kpeehei lɛ. Ni be baaba tete, ní mɔ fɛɛ mɔ ni gbeɔ nyɛ lɛ aaasusu akɛ ekɛmiijá Nyɔŋmɔ. Ni amɛaafee enɛɛmɛi, ejaakɛ amɛleee tsɛ lɛ loo mi hu.” (Yohane 16:1-3) Biblia mli wiemɔi ashishitsɔɔmɔ wolo ko tsɔɔ mli akɛ, feemɔ wiemɔ ni atsɔɔ shishi yɛ biɛ akɛ “tɔtɔ” lɛ shishi ji “ni aha mɔ ko yiŋ aje shishi afee lɛ kɔshikɔshi koni eshĩ mɔ ni esa akɛ ekɛ ehe afɔ enɔ ni ebo lɛ toi lɛ; ni akpalaŋ kɛya.” Yɛ be mli ni be ni akɛaaye Kaimɔ lɛ bɛŋkɛɔ lɛ, wɔ fɛɛ wɔɔfee jogbaŋŋ akɛ wɔɔsusu anɔkwafoi ni egboi lɛ kɛ mɛi ni yɔɔ wala mli lɛ ashihilɛ gbɛ lɛ ahe, koni wɔkase amɛ shifimɔ yɛ kaa shishi lɛ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ. Kaaŋmɛ gbɛ ni shitee-kɛ-woo loo yiwaa miiha ooshi Yehowa kɛ Yesu, shi tswaa ofai shi akɛ okɛ ohiɛ baafɔ amɛnɔ ni obo amɛ toi.

13. Mɛni Yesu bi e-Tsɛ lɛ yɛ sɔlemɔ mli kɛha esɛɛnyiɛlɔi lɛ?

13 Yɛ enaagbee sɔlemɔ dani eshi nakai ŋwɛitsu lɛ mli yɛ Yerusalem lɛ, Yesu kɛɛ e-Tsɛ lɛ akɛ: “Miŋɔ owiemɔ lɛ miha amɛ, ni je lɛ miinyɛ amɛ, ejaakɛ amɛjɛɛɛ je lɛ mli, taakɛ bɔ ni mi hu mijɛɛɛ je lɛ mli lɛ. Mibiii akɛ ojie amɛ kɛjɛ je lɛ mli, shi moŋ akɛ obu amɛhe yɛ efɔŋ lɛ mli. Amɛjɛɛɛ je lɛ mli, taakɛ bɔ ni mi hu mijɛɛɛ je lɛ mli lɛ.” (Yohane 17:14-16) Wɔbaanyɛ wɔna nɔmimaa akɛ Yehowa kwɛɔ mɛi ni esumɔɔ amɛ lɛ anɔ, koni ewo amɛ hewalɛ yɛ be mli ni amɛtsiɔ amɛhe kɛjɛɔ je lɛ he lɛ.—Yesaia 40:29-31.

Nyɛhia Shi yɛ Tsɛ lɛ Suɔmɔ lɛ kɛ Bi lɛ Suɔmɔ lɛ Mli

14, 15. (a) Yesu kɛ ehe to mɛni ní tamɔɔɔ ‘kooŋ wein tso’ he? (b) Namɛi ji ‘anɔkwa wein tso’ lɛ “niji” lɛ?

14 Yɛ teemɔŋ sanegbaa ni tee nɔ yɛ ekɛ ekaselɔi anɔkwafoi lɛ ateŋ yɛ Nisan 14 gbɛkɛ lɛ mli lɛ, Yesu kɛ ehe to “anɔkwa wein tso” he, nɔ ni tamɔɔɔ Israel ‘kooŋ wein tso’ ni yeee anɔkwa lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Mi ji anɔkwa wein tso lɛ, ni mitsɛ ji okwaafonyo lɛ.” (Yohane 15:1) Afii ohai abɔ dani be nɛɛ aaashɛ lɛ, gbalɔ Yeremia ŋma Yehowa wiemɔi ni ekɛshi ewebii sɛɛsɛɛyalɔi lɛ efɔ shi, akɛ: “Shi mi lɛ, mitɛo bo akɛ wein tso kpakpa . . . té fee tɛŋŋ ni otsake otsɔ kooŋ wein tso ní ehiii oha mi nɛɛ?” (Yeremia 2:21) Ni gbalɔ Hoshea ŋma akɛ: ‘Israel ji wein tso ni miifite. Ewoɔ yibii kɛhaa lɛ diɛŋtsɛ ehe. . . . Amɛtsui etsɔ osato.’—Hoshea 10:1, 2.

15 Yɛ nɔ najiaŋ ni eeewo anɔkwa jamɔ yibii lɛ, Israel gbee shi kɛbote hemɔkɛyeli kwamɔ mli ni ewo yibii kɛha lɛ diɛŋtsɛ ehe. Gbii etɛ dani ekɛ ekaselɔi anɔkwafoi lɛ aaafee amɛnaagbee kpee lɛ, Yesu kɛɛ Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi osatofoi lɛ akɛ: “No hewɔ lɛ miikɛɛ nyɛ akɛ: Abaashɔ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ yɛ nyɛdɛŋ, ni aaaŋɔha jeŋmaŋ ko ní woɔ yibii.” (Mateo 21:43) Nakai maŋ hee lɛ ji “Nyɔŋmɔ Israel lɛ,” ni feɔ Kristofoi 144,000 ni afɔ amɛ mu lɛ, ni akɛ amɛ to ‘anɔkwa wein tso lɛ’ ni ji Kristo Yesu “niji” lɛ ahe lɛ.—Galatabii 6:16; Yohane 15:5; Kpojiemɔ 14:1, 3.

16. Mɛni Yesu wo bɔfoi anɔkwafoi 11 lɛ hewalɛ ni amɛfee, ni mɛni abaanyɛ awie yɛ shwɛɛnii anɔkwafoi lɛ ahe yɛ naagbee be nɛɛ mli?

16 Yesu kɛɛ bɔfoi 11 ni kɛ lɛ yɔɔ nakai ŋwɛitsu lɛ nɔ lɛ akɛ: “Mihe nine fɛɛ nine ní wooo yibii lɛ, efolɔɔ, ni nɔ fɛɛ nɔ ni woɔ yibii lɛ, ekpɔlɔɔ he, beni afee ní ewo yibii fe tsutsu lɛ. Nyɛhia mimli, ni mi hu mahi nyɛmli. Taakɛ bɔ ni tso nine nyɛŋ ajɛ lɛ diɛŋtsɛ emli awo yibii akɛ ja ema wein tso lɛ he lɛ, nakai nyɛ hu nyɛnyɛŋ akɛ ja nyɛhi mimli.” (Yohane 15:2, 4) Ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Yehowa webii ayinɔsane tsɔɔ akɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ shwɛɛnii anɔkwafoi lɛ ehi Kristo Yesu, ni ji amɛ-Yitso lɛ mli. (Efesobii 5:23) Amɛkpɛlɛ folɔmɔ kɛ kpɔlɔmɔ lɛ nɔ. (Maleaki 3:2, 3) Kɛjɛ afi 1919 kɛbaa nɛɛ, amɛwo Maŋtsɛyeli yibii babaoo, klɛŋklɛŋ ji Kristofoi krokomɛi ni afɔ amɛ mu lɛ, ni kɛjɛ afi 1935 kɛbaa nɛɛ, nanemɛi “asafo babaoo” ko ni amɛyi faa be fɛɛ be lɛ.—Kpojiemɔ 7:9; Yesaia 60:4, 8-11.

17, 18. (a) Mɛɛ Yesu wiemɔi yeɔ ebuaa mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ tooi krokomɛi lɛ koni amɛhi Yehowa suɔmɔ lɛ mli? (b) Kaimɔ lɛ shishi ni aaaya lɛ baaye abua wɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 Yesu wiemɔi nɛɛ kɔɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ amɛnanemɛi lɛ fɛɛ he ekoŋŋ akɛ: “Enɛ akɛwoɔ mitsɛ hiɛ nyam, kɛ́ nyɛwo yibii pii, ni nyɛtsɔmɔ mikaselɔi lɛ. Bɔ ni tsɛ lɛ sumɔ mi lɛ, nakai mi hu misumɔɔ nyɛ; nyɛhia shi yɛ misuɔmɔ lɛ mli. Kɛji nyɛye mikitai lɛ anɔ lɛ, nyɛaahi misuɔmɔ lɛ mli; taakɛ bɔ ni mi hu miye mitsɛ kitai lɛ anɔ ni mihiɔ esuɔmɔ lɛ mli lɛ.”—Yohane 15:8-10.

18 Wɔ fɛɛ wɔmiisumɔ ni wɔhi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli, ni enɛ tsirɛɔ wɔ ni wɔfee Kristofoi ni woɔ yibii. Wɔfeɔ enɛ kɛtsɔɔ hegbɛ fɛɛ hegbɛ ni wɔŋɔɔ ní wɔkɛshiɛɔ “maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa” lɛ nɔ. (Mateo 24:14) Wɔfeɔ bɔ fɛɛ bɔ ni wɔɔnyɛ hu koni wɔjie “mumɔ lɛ yibii” lɛ kpo yɛ wɔshihilɛi amli. (Galatabii 5:22, 23) Kristo gbele lɛ Kaimɔ lɛ ni wɔɔya lɛ baawaje wɔ yɛ wɔfaishitswaa akɛ wɔɔfee enɛ lɛ mli, ejaakɛ abaakai wɔ yɛ suɔmɔ kpele ni Nyɔŋmɔ kɛ Kristo yɔɔ kɛha wɔ lɛ he.—2 Korintobii 5:14, 15.

19. Mɛɛ yelikɛbuamɔ lolo abaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ enɛ sɛɛ lɛ mli?

19 Beni Yesu to Kaimɔ lɛ shishi lɛ sɛɛ lɛ, ewo shi akɛ e-Tsɛ baatsu ‘yelikɛbualɔ, ni ji mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ’ kɛba esɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi lɛ aŋɔɔ. (Yohane 14:26) Abaapɛi bɔ ni mumɔ nɛɛ yeɔ ebuaa mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ tooi krokomɛi lɛ koni amɛhi Yehowa suɔmɔ lɛ mli lɛ mli yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 2 Kɛha afi 2002, taakɛ Biblia akɔntaabuu tsɔɔ lɛ, Nisan 14 jeɔ shishi Soo, March 28, beni hulu enyɔ shi. Yehowa Odasefoi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ baabua amɛhe naa ni amɛkai Nuntsɔ Yesu Kristo gbele lɛ.

^ kk. 8 Kwɛmɔ Jehovah’s Witnesses—Proclaimers of God’s Kingdom, wolo lɛ ni Yehowa Odasefoi fee lɛ yitsei 19 kɛ 32.

Sanebimɔi ni Akɛtiɔ Mli

• Mɛɛ suɔmɔ mli ni ajɛɔ asɔmɔɔ mɛi he nikasemɔ ni anyɛɔ atsuɔ he nii Yesu kɛha ekaselɔi lɛ?

• Mɛni haa Kaimɔ be lɛ bafeɔ be ni sa ni akɛkaa he akwɛɔ lɛ?

• Mɛni hewɔ esaaa akɛ Yesu kɔkɔbɔɔ ni kɔɔ nyɛɛ kɛ yiwaa ni je lɛ kɛbaaba lɛ tɔtɔɔ wɔnane lɛ?

• Namɔ ji “anɔkwa wein tso” lɛ? Namɛi ji “niji” lɛ, ni mɛni akpaa gbɛ kɛjɛɔ amɛdɛŋ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Yesu kɛ suɔmɔ mli ni ajɛɔ asɔmɔɔ mɛi he nikasemɔ ko ha ebɔfoi lɛ ni amɛhiɛ kpaŋ nɔ gbi ko gbi ko

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 16, 17]

Kristo kaselɔi lɛ boɔ ekita akɛ ajie he kɛ-afɔleshaa suɔmɔ kpo lɛ toi