Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kasemɔ Nii yɛ Nikodemo He

Kasemɔ Nii yɛ Nikodemo He

Kasemɔ Nii yɛ Nikodemo He

“KƐJI mɔ ko miisumɔ akɛ enyiɛ misɛɛ lɛ, ha ni ekwa ehe, ní ewó esɛŋmɔtso lɛ etere daa nɛɛ kɛnyiɛ misɛɛ.” (Luka 9:23) Wolɛi ni yɔɔ heshibaa kɛ toohelɔ ni abuuu lɛ lɛ kpɛlɛ nakai ninefɔɔ lɛ nɔ amrɔ nɔŋŋ. Amɛshi nɔ fɛɛ nɔ yɛ sɛɛ koni amɛnyiɛ Yesu sɛɛ.—Mateo 4:18-22; Luka 5:27, 28.

Aanu Yesu tsɛmɔ nɛɛ he lolo ŋmɛnɛ, ni mɛi pii ekpɛlɛ nɔ. Ni kɛlɛ, mɛi komɛi ni sumɔɔ ákɛ amɛkɛ Yehowa Odasefoi aaakase Biblia lɛ shashaoɔ shi akɛ ‘amɛbaakwa amɛhe ní amɛwó amɛsɛŋmɔtso lɛ amɛtere.’ Amɛshashaoɔ shi akɛ amɛaakpɛlɛ sɔ kɛ hegbɛ ní amɛná akɛ amɛaafee Yesu kaselɔi lɛ nɔ.

Mɛni hewɔ mɛi komɛi shashaoɔ shi akɛ amɛaakpɛlɛ Yesu ninefɔɔ lɛ nɔ ní amɛjɔɔ amɛhe nɔ amɛha Yehowa Nyɔŋmɔ lɛ? Eji anɔkwale akɛ, ekolɛ ehe baahia ni mɛi ni akɛ Yudafoi kɛ Kristofoi atsɔɔmɔ ni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ kome yɔɔ lɛ tsɔseee amɛ lɛ aná be saŋŋ dani amɛnu shihilɛ ni Bɔlɔ ni ji ofe lɛ diɛŋtsɛ yɔɔ mli lɛ shishi jogbaŋŋ. Ni kɛlɛ, yɛ be mli ni mɛi komɛi etsɔ hiɛ amɛná nɔmimaa po akɛ Nyɔŋmɔ ji mɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ lɛ, amɛsumɔɔɔ ni amɛnyiɛɔ Yesu najifamɔi asɛɛ dɔŋŋ. Ekolɛ amɛsheɔ gbeyei akɛ amɛwekumɛi kɛ nanemɛi naŋ amɛhe jwɛŋmɔ kpakpa kɛ́ amɛbatsɔmɔ Yehowa Odasefoi. Mɛi krokomɛi hu ni kuɔ amɛhiɛ amɛshwieɔ bɔ ni esa akɛ akɛ oyaiyeli atsu be ni wɔyɔɔ mli nɛɛ he nii lɛ nɔ lɛ taoɔ gbɛihemɔ kɛ ninamɔ agbɛnɛ. (Mateo 24:36-42; 1 Timoteo 6:9, 10) Yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, nɔ ko yɛ ni esa akɛ mɛi ni yaa nɔ amɛtsiɔ amɛyiŋkpɛɛ akɛ amɛaafee Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ mɛi komɛi lɛ amɛtoɔ lɛ akase yɛ Nikodemo ni ji Yuda nɔyelɔ niiatsɛ ni yɔɔ Yesu gbii lɛ amli lɛ sane lɛ mli.

Aha Lɛ Hegbɛi Kpelei

Yesu shikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishijee lɛ sɛɛ nɔ ni miihe ashɛ nyɔji ekpaa pɛ lɛ, Nikodemo yɔse Yesu “akɛ tsɔɔlɔ ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ ba.” Akɛni Nikodemo ená naakpɛɛ nii ni Yesu fee etsɛko yɛ Yerusalem yɛ Hehoo ni aye yɛ afi 30 Ŋ.B. lɛ he miishɛɛ hewɔ lɛ, eba beni duŋ ewo koni ebatsɔɔ hemɔkɛyeli ni eyɔɔ yɛ Yesu mli ní ekase tsɔɔlɔ nɛɛ he nii babaoo. Kɛkɛ ni Yesu gba Nikodemo anɔkwale ni mli kwɔ ni tsɔɔ bɔ ni ehe hiaa ni ‘afɔ́ lɛ ekoŋŋ’ bɔni afee ni ebote Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ he sane. Yɛ be ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, Yesu wie hu akɛ: “Nɛkɛ Nyɔŋmɔ sumɔ je lɛ, akɛ eŋɔ ebi koome lɛ eha, koni mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ enɔ yeɔ lɛ hiɛ akakpata, shi moŋ ená naanɔ wala.”—Yohane 3:1-16.

Mɛɛ gbɛkpamɔ ni yɔɔ naakpɛɛ kã Nikodemo hiɛ nɛkɛ! Ebaanyɛ etsɔ Yesu naanyo ni bɛŋkɛ kpaakpa, ni ebaanyɛ ekɛ ehiŋmɛi ana Yesu shihilɛ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ mli fãi srɔtoi lɛ. Ákɛ Yudafoi lɛ anɔyelɔ kɛ tsɔɔlɔ yɛ Israel lɛ, Nikodemo le Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jogbaŋŋ. Eyɛ sɛɛyoomɔ waa hu, taakɛ anaa yɛ bɔ ni eyɔse Yesu ákɛ tsɔɔlɔ ni Nyɔŋmɔ tsu lɛ lɛ mli lɛ. Nikodemo sumɔɔ mumɔŋ nibii, ni ebaa ehe shi waa diɛŋtsɛ. Kwɛ bɔ ni eeefee nɔ ni wa kɛha Yudafoi asaneyelihe fe fɛɛ lɛ mlinyo akɛ eeekpɛlɛ kapintɛfonyo ni baa shi bi nɔ akɛ gbɔmɔ ni Nyɔŋmɔ tsu lɛ! Nɛkɛ sui nɛɛ fɛɛ ahe hiaa waa kɛ́ mɔ ko aaatsɔ Yesu kaselɔ.

Etamɔ nɔ ni miishɛɛ ni Nikodemo yɔɔ yɛ nuu ni jɛ Nazaret nɛɛ he lɛ baaa shi. Afii enyɔ kɛ fã sɛɛ, beni ayeɔ Asesei Agbi Jurɔ lɛ, Nikodemo tee kpee ko ni Akuashɔŋ lɛ fee lɛ shishi. Nikodemo ji “amɛteŋ mɔ kome” lolo yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli. Osɔfonukpai lɛ kɛ Farisifoi lɛ tsu asraafoi kɛtee koni amɛyamɔ Yesu. Asraafoi lɛ ku sɛɛ amɛba kɛ amaniɛbɔɔ lɛ akɛ: “Mɔ ko ewieko nakai dã.” Farisifoi lɛ bɔi amɛhiɛ shi shwiemɔ akɛ: “Ani nyɛ hu alaka nyɛ? Ani onukpai lɛ loo Farisifoi lɛ ateŋ mɔ ko ehe enɔ eye? Shi asafo ní leee mla nɛɛ, alomɔ amɛ.” Nikodemo nyɛɛɛ atsĩ ewiemɔ naa dɔŋŋ. Ekɛ ekãa wie akɛ: “Kɛ anuko mɔ ko daaŋ gbee ní ale nɔ ni efee lɛ, wɔmla lɛ buɔ lɛ fɔ lo?” Kɛkɛ ni ebatsɔ mɔ ni Farisifoi krokomɛi lɛ kɛ wiemɔ tutuaa lɛ akɛ: “Ani bo hu Galilea ojɛ? Taomɔ mli okwɛ, shi gbalɔ ko eteko shi kɛjɛko Galilea pɛŋ.”—Yohane 7:1, 10, 32, 45-52.

Aaafee nyɔji ekpaa sɛɛ yɛ Hehoo Gbi lɛ nɔ yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ, Nikodemo na ni aajie Yesu gbonyo lɛ yɛ sɛŋmɔtso lɛ nɔ. Eyafata Yosef ni jɛ Arimatia ni ji Akuashɔŋ lɛ mlinyo kroko ní miisaa Yesu gbonyo lɛ koni ayafũ lɛ he. Enɛ hewɔ lɛ, Nikodemo kɛ “mire kɛ aloe ni afutu” ni tsiimɔ aaashɛ Roma nsɛnii tɛi 100 ni kɛ Blɔfo nsɛnii tɛi 72 yeɔ hegbɔ lɛ ba. Eji shika ni fa saŋŋ. Ebiɔ ni efee ekãa dani ayɔse lɛ akɛ ekɛ “shishiulɔ nɛɛ” bɔɔ taakɛ enanemɛi Farisifoi lɛ tsɛ́ɔ Yesu lɛ. Beni mɛi enyɔ lɛ kɛ oyaiyeli saa Yesu gbonyo lɛ kɛha fũu lɛ, amɛkɛ Yesu fɔ̃ kaimɔ gbonyobu hee ko ni bɛŋkɛ lɛ mli. Shi kɛlɛ, yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli po lɛ, no mli lɛ ayɔseko Nikodemo akɛ eji Yesu kaselɔ lolo!—Yohane 19:38-42; Mateo 27:63; Marko 15:43.

Nɔ Hewɔ ni Efeee He Nɔ Ko

Yohane etsɔɔɔ nɔ hewɔ ni Nikodemo sumɔɔɔ ni ‘ewoɔ esɛŋmɔtso’ lɛ ni enyiɛɔ Yesu sɛɛ lɛ yɛ esane lɛ mli. Shi kɛlɛ, eha ale nibii komɛi ni baanyɛ atsɔɔ nɔ hewɔ ni Farisifonyo nɛɛ nyɛɛɛ akpɛ eyiŋ lɛ.

Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, Yohane tsɔɔ mli akɛ Yuda nɔyelɔ lɛ ‘ba Yesu ŋɔɔ nyɔɔŋ.’ (Yohane 3:2) Biblia he woloŋlelɔ ko tsɔɔ mli akɛ: “Nikodemo ba nyɔɔŋ, jeee yɛ gbeyei ni esheɔ hewɔ, shi moŋ koni ekɛtsĩ gbɔmɛi asafoku ni baanyɛ afolɔ saji ni eeebi Yesu lɛ mli lɛ anaa.” Ni kɛlɛ, Yohane wie Nikodemo he ákɛ “mɔ ni tsutsu ko ni eba Yesu ŋɔɔ nyɔɔŋ lɛ” yɛ shishinumɔ kome too ni ekɛwie Yosef ni jɛ Arimatia lɛ he ákɛ “Yesu kaselɔ, shi Yudafoi lɛ ashemɔ hewɔ lɛ ejieee ehe shi lɛ” nɔŋŋ naa. (Yohane 19:38, 39) No hewɔ lɛ, eeenyɛ efee akɛ Nikodemo tee Yesu ŋɔɔ beni duŋ ewo yɛ “Yudafoi lɛ ashemɔ” hewɔ, taakɛ mɛi krokomɛi ni yɔɔ yɛ egbii lɛ amli lɛ sheɔ gbeyei akɛ ekolɛ amɛkɛ Yesu aaaná nɔ ko feemɔ lɛ.—Yohane 7:13.

Ani otsi oyiŋ ni oookpɛ akɛ oootsɔ Yesu kaselɔ lɛ oto yɛ nɔ ni ekolɛ owekumɛi, nanemɛi, loo mɛi ni okɛ amɛ bɔɔ lɛ baakɛɛ hewɔ? Abɛbua ko kɛɛ akɛ: “Gbɔmɔ shemɔ tsɔɔ tsɔne.” Te ooofee tɛŋŋ otsu nakai gbeyeishemɔ lɛ he nii? Abɛbua lɛ tee nɔ akɛ: “Shi mɔ ni ŋɔɔ ehiɛ efɔ̃ɔ Yehowa nɔ lɛ, aaabu ehe.” (Abɛi 29:25) Bɔni afee ni otswa nakai hekɛnɔfɔɔ lɛ yɛ Yehowa mli oma shi lɛ, ehe miihia ni obaná ole akɛ Nyɔŋmɔ baafi osɛɛ kɛ́ oyaje amanehulu ni mli wa mli. Sɔlemɔ oha Yehowa, ni obi ni eha oná ekãa ni okɛaakpɛ oyiŋ yɛ saji bibii po ahe. Fiofio lɛ, hemɔkɛyeli kɛ hekɛnɔfɔɔ ni oyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ baada kɛyashi beni obaanyɛ okpɛ oyiŋ yɛ saji wuji ni kɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ kpãa gbee lɛ ahe.

Ekolɛ gbɛnaa ni Nikodemo yɔɔ kɛ hiɛnyam ni eyɔɔ ákɛ maŋ nɔyeli lɛ mlinyo lɛ hu haaa enyɛ etsu nii ni he hiaa ni ji ehe ni eeekwa nɛɛ he nii. Yɛ nakai be lɛ mli lɛ, ekolɛ ekɛ ehe kpɛtɛɔ gbɛnaa ni eyɔɔ ákɛ Akuashɔŋ lɛ mlinyo lɛ he waa diɛŋtsɛ. Ani oshashaoɔ shi akɛ ooofee nɔ ko koni obatsɔ Kristo sɛɛnyiɛlɔ akɛni ekolɛ gbɛnaa ko ni oyɔɔ yɛ mɛi ahiɛ lɛ baaŋmɛɛ bo lɛ hewɔ loo ákɛ ekolɛ ehe baahia ni okɛ gbɛkpamɔi komɛi ashã afɔle kɛha nɔyaa? Anyɛŋ akɛ enɛɛmɛi ateŋ eko kwraa ato woo ni ji sɔɔmɔ ni ooonyɛ osɔmɔ jeŋ muu fɛɛ Ofe ni sumɔɔ ni etsu nibimɔi ni okɛfɔ̃ɔ ehiɛ yɛ esuɔmɔnaa nii kɛ gbeekpamɔ naa lɛ he nii lɛ he.—Lala 10:17; 83:19; 145:18.

Ekolɛ nɔ kroko hu ni aaanyɛ afee yiŋtoo hewɔ ni Nikodemo tsiɔ etoɔ lɛ ji nɔ ni kɔɔ eninamɔ he. Ákɛ Farisifonyo lɛ, ekolɛ mɛi krokomɛi “ni ji shika suɔlɔi” lɛ ná enɔ hewalɛ. (Luka 16:14) Anɔkwale ni eji akɛ enyɛ ehé mire kɛ aloe ni afutu ni jara wa lɛ yeɔ odase akɛ eyɛ nii diɛŋtsɛ. Mɛi komɛi yaa nɔ amɛshashaoɔ shi ŋmɛnɛ akɛ amɛaakpɛ amɛyiŋ koni amɛtsu Kristofoi agbɛnaa nii ahe nii akɛni amɛfeɔ yeyeeye yɛ amɛ heloonaa nibii ahe lɛ hewɔ. Shi kɛlɛ, Yesu wo esɛɛnyiɛlɔi lɛ ŋaa akɛ: “Nyɛkafea yeyeeye yɛ nyɛwala hewɔ, nɔ ni nyɛaaye kɛ nɔ ni nyɛaanu, aloo nyɛgbɔmɔtso lɛ hewɔ, nɔ ni nyɛaawo. . . . Shi nyɛtsɛ lɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ le akɛ nii nɛɛ fɛɛ he miihia nyɛ. Shi nyɛtaoa Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ lɛ tsutsu, ni akɛ nii nɛɛ fɛɛ aaafata he aha nyɛ.”—Mateo 6:25-33.

Nibii Babaoo Baaŋmɛɛ Lɛ

Miishɛɛ sane ji akɛ, Nikodemo sane lɛ ni je kpo yɛ Yohane Sanekpakpa lɛ pɛ mli lɛ, etsɔɔɔ kɛji ebatsɔ Yesu sɛɛnyiɛlɔ gbi ko loo ebatsɔɔɔ. Taakɛ blemasane ko tsɔɔ lɛ, Nikodemo kɛ ehe ha Yesu, abaptisi lɛ, ebatsɔ mɔ ni Yudafoi waa lɛ yi, ahé gbɛnaa ni eyɔɔ lɛ yɛ edɛŋ, ni yɛ naagbee lɛ atswa enane shi tu kɛjɛ Yerusalem. Bɔ fɛɛ bɔ ni sane lɛ ji lɛ, nɔ kome ji nɔ ni fee faŋŋ: Nibii babaoo ŋmɛɛ lɛ yɛ nii ni etsi eto lɛ hewɔ beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ.

Eji Nikodemo bɔi Yesu sɛɛnyiɛmɔ be mli ni ekɛ Nuntsɔ lɛ kpe klɛŋklɛŋ kwraa lɛ kulɛ, ebaatsɔ Yesu kaselɔ ni bɛŋkɛ lɛ kpaakpa. Akɛni Nikodemo yɛ nilee, sɛɛyoomɔ, heshibaa, ni eyɔseɔ nɔ ni ji emumɔŋ hiamɔ nii hewɔ lɛ, kulɛ ebaatsɔ kaselɔ ni he esa waa. Hɛɛ, kulɛ ebaanu wiemɔi ni yɔɔ naakpɛɛ ni Tsɔɔlɔ Kpele lɛ wieɔ lɛ, ní ekase nibii ni he hiaa kɛjɛ Yesu abɛbuai amli, ni ekɛ ehiŋmɛi ana nibii ni yɔɔ naakpɛɛ waa ni Yesu fee lɛ, ní ená ekãawoo kɛjɛ ŋaawoo ni Yesu kɛhaa ebɔfoi lɛ beni ekɛ amɛ yeɔ shɛɛ lɛ mli. Shi nomɛi fɛɛ ŋmɛɛ lɛ.

Yiŋkpɛɛ ni Nikodemo nyɛɛɛ afee lɛ ha eŋmɛɛ nibii babaoo. Nɔ ni fata enɛɛmɛi ahe ji miishɛɛ wiemɔ ni Yesu kɛfɔ̃ɔ mɛi nine lɛ, ni ji: “Nyɛbaa miŋɔɔ, nyɛ mɛi fɛɛ ni etɔ nyɛ ni nyɛjatsui fe nyɛ lɛ, ni maha nyɛ hejɔɔmɔ. Nyɛwoa mipã lɛ nyɛfɔ̃a nyɛnɔ, ni nyɛkasea mi; shi mihe jɔ, ni mibaa mihe shi kɛjɛ mitsui mli; ni nyɛaaná hejɔɔmɔ nyɛaaha nyɛsusumai lɛ. Ejaakɛ mipã lɛ teremɔ waaa, ni mijatsu lɛ etsiii.” (Mateo 11:28-30) Hegbɛ ni kulɛ Nikodemo aaaná koni ená hejɔɔmɔ kɛjɛ Yesu diɛŋtsɛ ŋɔɔ tɛ̃ɛ lɛ ŋmɛɛ lɛ!

Ni Bo Hu?

Kɛjɛ afi 1914 lɛ, Yesu Kristo ehi ŋwɛi ákɛ Nyɔŋmɔ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ. Beni egbaa nɔ ni baaba yɛ beni eba lɛ mli lɛ, ekɛɛ kɛfata nibii krokomɛi ahe akɛ: “Aaashiɛ maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa nɛɛ atsɔɔ je nɛŋ fɛɛ, ní akɛye jeŋmaji lɛ fɛɛ odase; ni no dani naagbee lɛ aaaba.” (Mateo 24:14) Dani naagbee lɛ aaaba lɛ, no mli lɛ esa akɛ agbe nakai jeŋ muu fɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ naa. Yesu Kristo yɛ he miishɛɛ akɛ eeeha adesai ni yeee emuu aaaná mli gbɛfaŋnɔ. Bo hu obaanyɛ oná nitsumɔ nɛɛ mli gbɛfaŋnɔ.

Nikodemo yɔse akɛ Yesu jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ. (Yohane 3:2) Yɛ be mli ni okaseɔ Biblia lɛ, ekolɛ obaamu sane naa nakai nɔŋŋ. Ekolɛ ofee tsakemɔi yɛ oshihilɛ mli bɔni afee ni ekɛ Biblia mli tɛi ni afolɔ ashwie shi lɛ akpã gbee. Ekolɛ oyaa Yehowa Odasefoi akpeei po koni oná Biblia mli nilee babaoo. Esa akɛ ajie oyi yɛ mɔdɛŋ ni obɔɔ nɛɛ hewɔ. Ni kɛlɛ, ehe bahia ni Nikodemo aya hiɛ fe hiɛsɔɔ kɛkɛ ni eeená eha Yesu ákɛ mɔ ni Nyɔŋmɔ tsu lɛ lɛ. Ehe bahia ni “ekwa ehe, ní ewó esɛŋmɔtso lɛ etere daa nɛɛ kɛnyiɛ [Yesu sɛɛ].”—Luka 9:23.

Okɛ nɔ ni bɔfo Paulo kɛɔ wɔ lɛ ato otsui mli. Eŋma akɛ: “Shi akɛ nɔ ni hefatalɔi nitsulɔi ji wɔ hewɔ lɛ, wɔwieɔ wɔtsɔɔ nyɛ hu, ní nyɛkahé Nyɔŋmɔ duromɔ lɛ yakatswaa; ejaakɛ ekɛɛ akɛ: ‘Be ni sa mli miboo toi yɛ, ni walaheremɔ gbi nɔ hu miye mibuao yɛ.’ Naa, be ni sa jogbaŋŋ nɛ; naa, walaheremɔ gbi nɛ.”—2 Korintobii 6:1, 2.

Be ni okɛaatsu he nii koni oná hemɔkɛyeli ni baaha ofee he nɔ ko lɛ nɛ. Bɔni afee ni ebalɛ nakai lɛ, jwɛŋmɔ nibii ni okaseɔ yɛ Biblia lɛ mli lɛ he. Sɔlemɔ oha Yehowa ni obi koni eye ebua bo ni ojie hemɔkɛyeli ni tamɔ nɛkɛ kpo. Yɛ be mli ni onine shɛɔ eyelikɛbuamɔ nɔ lɛ, hiɛsɔɔ kɛ suɔmɔ ni oyɔɔ kɛha lɛ lɛ baatsirɛ bo koni osumɔ akɛ ‘okwa ohe, ní owó osɛŋmɔtso lɛ otere daa nɛɛ kɛnyiɛ Yesu Kristo sɛɛ.’ Ani obaafee he nɔ ko bianɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Yɛ be ko ni tsɔ hiɛ mli lɛ, Nikodemo kɛ ehe ha Yesu kɛ ekãa

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Yɛ shitee-kɛwoo ni Nikodemo kɛkpe lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, eye ebua ni akɛsaa Yesu gbonyo lɛ kɛha fũu

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Teemɔŋ nikasemɔ kɛ sɔlemɔ baanyɛ awaje bo koni ofee he nɔ ko

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Ani obaakpɛlɛ hegbɛ ni oná akɛ oootsu nii yɛ Yesu Kristo hiɛnyiɛmɔ shishi lɛ nɔ?