Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Kristo Hiɛnyiɛmɔ lɛ Ji Nɔ ni Yɔɔ Diɛŋtsɛ Kɛha Bo?

Ani Kristo Hiɛnyiɛmɔ lɛ Ji Nɔ ni Yɔɔ Diɛŋtsɛ Kɛha Bo?

Ani Kristo Hiɛnyiɛmɔ lɛ Ji Nɔ ni Yɔɔ Diɛŋtsɛ Kɛha Bo?

“Asaŋ akatsɛ nyɛ hiɛnyiɛlɔi hu, ejaakɛ mɔ kome ji nyɛ Hiɛnyiɛlɔ, lɛ ji Kristo.”—MATEO 23:10, NW.

1. Namɔ pɛ ji anɔkwa Kristofoi a-Hiɛnyiɛlɔ?

GBI lɛ ji Jufɔ, Nisan 11. Gbii etɛ sɛɛ lɛ abaagbe Yesu Kristo. Enɛ ji naagbee be ni ekɛyasara sɔlemɔwe lɛ. Yesu kɛ nitsɔɔmɔ ni he hiaa ha asafoi ní amɛbabua amɛhe naa yɛ jɛmɛ lɛ kɛ ekaselɔi lɛ fɛɛ yɛ nɛkɛ gbi nɛɛ nɔ. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Akatsɛ nyɛ Rabi; ejaakɛ mɔ kome ji nyɛ tsɔɔlɔ, shi nyɛ fɛɛ lɛ, nyɛmimɛi ji nyɛ. Ni nyɛkatsɛa mɔ ko nyɛtsɛ hu yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ; ejaakɛ mɔ kome ji nyɛ-Tsɛ, mɔ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ. Asaŋ akatsɛ nyɛ ‘hiɛnyiɛlɔi’ hu; ejaakɛ mɔ kome ji nyɛ Hiɛnyiɛlɔ, lɛ ji Kristo.” (Mateo 23:8-10, NW) Eyɛ faŋŋ akɛ, Yesu Kristo ji anɔkwa Kristofoi a-Hiɛnyiɛlɔ.

2, 3. Yehowa toi ni wɔboɔ kɛ Hiɛnyiɛlɔ ni ehala lɛ lɛ ni wɔɔkpɛlɛ enɔ lɛ náa mɛɛ hewalɛ yɛ wɔshihilɛi amli?

2 Mɛɛ nibii ni he yɔɔ sɛɛnamɔ po Yesu hiɛnyiɛmɔ lɛ kɛbaa wɔshihilɛ mli nɛkɛ yɛ be mli ni wɔkpɛlɛ nɔ lɛ! Yɛ be mli ni Yehowa Nyɔŋmɔ gbaa nɛkɛ Hiɛnyiɛlɔ nɛɛ baa lɛ he sane efɔɔ shi lɛ, ejaje kɛtsɔ gbalɔ Yesaia nɔ akɛ: “Huui! nyɛ mɛi fɛɛ ní kumai yeɔ nyɛ lɛ, nyɛbaa nu he! ni mɛi ní bɛ shika hu, nyɛbaa nyɛbahea ní nyɛyea! Nyɛbaa nyɛbahea wein kɛ fufɔ, shi jeee shika aloo yinii anaa! . . . Nyɛboa mi toi moŋ, ní nyɛye nii kpakpai, ní nyɛsusuma mii ashɛ yɛ fɔ nii ahe! . . . Naa, mikɛ lɛ efee odase miha majimaji lɛ, lumɔ [hiɛnyiɛlɔ] kɛ mlawolɔ ha majimaji lɛ!”—Yesaia 55:1-4.

3 Yesaia kɛ nibii ni yɔɔ nui-nui ni ale—tamɔ nu, fufɔ, kɛ wein—tsu nii akɛ okadii ni ekɛtsɔɔ bɔ ni kɛ́ wɔbo Yehowa toi ni wɔnyiɛ Hiɛnyiɛlɔ kɛ Mlawolɔ ni ekɛha wɔ lɛ sɛɛ lɛ esaa wɔ diɛŋtsɛ wɔshihilɛ he ehaa. Nɔ ni jɛɔ mli baa lɛ haa mɔ he jɔɔ lɛ. Etamɔ ní ooonu nu ŋanii glase kome yɛ gbi ni hulu etso waa nɔ. Egbeɔ anɔkwale kɛ jalɛ nifeemɔ he kumai ni yeɔ wɔ lɛ. Bɔ ni fufɔ wajeɔ fufɔbii ni eyeɔ ebuaa amɛ ni amɛdaraa lɛ, nakai ‘wiemɔ lɛ mli fufɔ’ lɛ wajeɔ wɔ ni ehaa mumɔŋ dalɛ yaa hiɛ yɛ wekukpaa ni kã wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ mli. (1 Petro 2:1-3) Ni namɔ baanyɛ aje miishɛɛ ni wein haa mɔ náa yɛ hiɛtserɛjiemɔ bei amli lɛ he ŋwane? Nakai nɔŋŋ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ jamɔ kɛ e-Hiɛnyiɛlɔ ni ehala lɛ lɛ nanemaahei asɛɛnyiɛmɔ haa shihilɛ feɔ ‘nɔ ni yɔɔ miishɛɛ.’ (5 Mose 16:15) Belɛ ehe miihia waa akɛ, wɔ fɛɛ—gbekɛbii kɛ onukpai, hii kɛ yei—atsɔɔ akɛ Kristo hiɛnyiɛmɔ lɛ ji nɔ ni yɔɔ diɛŋtsɛ kɛha wɔ. Shi kɛlɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔtsɔɔ yɛ wɔ daa gbi shihilɛ mli akɛ Mesia lɛ ji wɔ-Hiɛnyiɛlɔ?

Oblahii kɛ Oblayei—‘Nyɛyaa Nyɛhiɛ yɛ Nilee Mli’

4. (a) Mɛni ba beni Yesu ni eye afii 12 lɛ yasara Yerusalem yɛ Hehoo be lɛ mli lɛ? (b) Te Yesu le nii jogbaŋŋ ha tɛŋŋ beni eye afii 12 pɛ lɛ?

4 Susumɔ nɔkwɛmɔ ni wɔ-Hiɛnyiɛlɔ lɛ fee efɔ shi eha oblahii kɛ oblayei bibii lɛ ahe okwɛ. Eyɛ mli akɛ nɔ ko fioo ko pɛ ale yɛ Yesu gbekɛbiiashi he moŋ, shi sane ko yɛ ni ba ni sa kadimɔ jogbaŋŋ. Beni Yesu ná afii 12 lɛ, efɔlɔi kɛ lɛ tee Yerusalem kɛha amɛ daa afi Hehoo lɛ yeli. Yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ, ekɛ ehe wo Ŋmalɛi lɛ amli sanegbaa mli vii, ni efɔlɔi lɛ shi lɛ yɛ sɛɛ ni amɛleee. Gbii etɛ sɛɛ lɛ, efɔlɔi, ni ji Yosef kɛ Maria ni amɛhao lɛ yana lɛ yɛ sɔlemɔwe lɛ ni “eta shi yɛ tsɔɔlɔi lɛ ateŋ eebo amɛ toi ni eebibii amɛ nii.” Agbɛnɛ hu, “mɛi fɛɛ ni boɔ lɛ toi lɛ anaa kpɛ amɛhe yɛ enilee kɛ ehetooi ni ehaa lɛ ahewɔ.” Susumɔ he okwɛ, beni Yesu eye afii 12 pɛ lɛ, jeee saji ni kanyaa mɔ jwɛŋmɔ ni kɔɔ mumɔŋ nibii ahe lɛ pɛ enyɛ ebibii, shi ehaa hetooi ni nilee yɔɔ mli hu! Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, fɔlɔi atsɔsemɔ eye ebua lɛ.—Luka 2:41-50.

5. Te oblahii kɛ oblayei bibii lɛ aaafee tɛŋŋ amɛka su ni amɛhiɛ yɛ weku Biblia kasemɔ he lɛ amɛkwɛ?

5 Ekolɛ oji oblanyo fioo. Kɛji akɛ ofɔlɔi ji Nyɔŋmɔ tsuji ni ámɛtu amɛhe amɛha lɛ, belɛ eeenyɛ efee akɛ áto daa weku Biblia kasemɔ he gbɛjianɔ yɛ oshia lɛ mli. Mɛni ji su ni ojieɔ lɛ kpo yɛ weku nikasemɔ lɛ he? Mɛni hewɔ osusuuu sanebimɔi tamɔ: ‘Ani mijɛɔ mitsui muu fɛɛ mli mifiɔ gbɛjianɔtoo kɛha Biblia kasemɔ yɛ miweku lɛ mli lɛ sɛɛ? Ani mikɛ amɛ kpaa gbee, ni mifeee nɔ ko ni baafite gbɛjianɔ ni ato lɛ?’ (Filipibii 3:16) ‘Ani miji mɔ ni kɛ ehe woɔ nikasemɔ lɛ mli be fɛɛ be? Kɛ́ hegbɛ ba lɛ, ani mibiɔ saji ni kɔɔ nɔ ni akaseɔ lɛ he ni miwieɔ bɔ ni abaanyɛ akɛtsu nii lɛ he? Beni miyaa hiɛ yɛ mumɔŋ lɛ, ani “niyenii kpakpa ni ji mɛi ni edara lɛ anɔ̃” lɛ baa mitsine?’—Hebribii 5:13, 14.

6, 7. Gbɛjianɔtoo kɛha daa gbi Biblia kanemɔ he baanyɛ aba sɛɛnamɔ kɛha oblahii kɛ oblayei bibii yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

6 Daa Biblia kanemɔ he gbɛjianɔtoo hu he yɛ sɛɛnamɔ. Lalatsɛ lɛ lá akɛ: “Ajɔɔ gbɔmɔ ni enyiɛɛɛ mɛi fɔji ajina mli, . . . shi moŋ Yehowa mla lɛ he emii shɛɔ yɛ, ni emla lɛ he nɔŋŋ ejwɛŋɔ shwane kɛ nyɔɔŋ!” (Lala 1:1, 2) Mose sɛɛyelɔ, Yoshua, ‘kane mla wolo lɛ blɛoo nyɔɔŋ kɛ shwane.’ Enɛ ha enyɛ efee nii yɛ nilee mli, ni eye omanye yɛ nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛwo edɛŋ lɛ he nitsumɔ mli. (Yoshua 1:8) Wɔ Hiɛnyiɛlɔ, Yesu Kristo kɛɛ akɛ: “Aŋma akɛ: ‘Jeee aboloo kɛkɛ haa gbɔmɔ yi naa wala; shi moŋ wiemɔ fɛɛ wiemɔ ni jɛɔ Nyɔŋmɔ daaŋ lɛ.’” (Mateo 4:4) Kɛji akɛ heloonaa niyenii he hiaa wɔ daa gbi lɛ, belɛ kwɛ bɔ ni mumɔŋ niyenii he baahia wɔ babaoo moŋ daa gbi!

7 Beni Nicole ni eye afii 13 lɛ yɔse bɔ ni mumɔŋ niyenii he hiaa lɛ lɛ, eje shishi ekane Biblia lɛ daa gbi. * Amrɔ nɛɛ ni eye afii 16 lɛ, ekane Biblia muu lɛ fɛɛ shikome, ni eehe egbe nɔ ni ji shii enyɔ nɔ nɔ̃ lɛ kanemɔ lɛ mli fã naa. Gbɛ ni etsɔɔ nɔ efeɔ enɛ lɛ yɛ mlɛo. Ekɛɛ akɛ: “Mitswaa mifai shi akɛ kɛ hoo lɛ, makane yitso kome daa gbi.” Edaa gbi Biblia kanemɔ lɛ eye ebua lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Eha hetoo akɛ: “Nibii fɔji ni naa mɛi anɔ hewalɛ lɛ fa babaoo ŋmɛnɛ. Mikɛ nɔnyɛɛi kpeɔ yɛ skul kɛ hei krokomɛi daa gbi ní kaa mihemɔkɛyeli. Biblia lɛ kanemɔ daa gbi yeɔ ebuaa mi ni mikaiɔ Biblia mli famɔi kɛ shishitoo mlai ni woɔ mi hewalɛ koni mate shi mawo nɛkɛ nɔnyɛɛi nɛɛ oya. Yɛ enɛ hewɔ lɛ, minuɔ he akɛ mibɛŋkɛ Yehowa kɛ Yesu he kpaakpa.”

8. Mɛni Yesu fɔɔ feemɔ yɛ kpeehe lɛ he, ni mɛɛ gbɛ nɔ oblahii kɛ oblayei bibii aaatsɔ akase lɛ?

8 Nɔ ni Yesu fɔɔ feemɔ ji Ŋmalɛi ni akaneɔ yɛ kpeehe lɛ toi ni eboɔ kɛ ehe ni ekɛwoɔ mli. (Luka 4:16; Bɔfoi lɛ Asaji 15:21) Kwɛ nɔkpakpa ni eji akɛ oblahii kɛ oblayei bibii aaanyiɛ nakai nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ kɛtsɔ Kristofoi akpeei, he ni akaneɔ Biblia lɛ ni akaseɔ yɛ lɛ ni amɛaaya daa lɛ nɔ! Beni ejieɔ hiɛsɔɔ kpo yɛ nɛkɛ kpeei nɛɛ ahe lɛ, Richard ni eye afii 14 lɛ kɛɛ akɛ: “Kpeei lɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ kɛha mi. Akaiɔ mi yɛ nɔ ni hi kɛ nɔ ni ehiii he, nɔ ni ji jeŋba kpakpa kɛ nɔ ni ji jeŋba shara he, nɔ ni tamɔ Kristofoi anifeemɔ kɛ nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ he be fɛɛ be. Ehe ehiaaa ni mana kɛtsɔ gbɛ ni wa lɛ nɔ—kɛtsɔ niiashikpamɔ ni ehiii nɔ.” Hɛɛ, “Yehowa odase lɛ ma shi shiŋŋ, ehaa kwashia leɔ nii.” (Lala 19:7) Nicole hu kɛfee oti ni ma ehiɛ akɛ eeeya asafoŋ kpeei enumɔ lɛ fɛɛ daa otsi. Agbɛnɛ hu ekɛ ŋmɛlɛtswai enyɔ loo etɛ saa ehe kɛhaa enɛ.—Efesobii 5:15, 16.

9. Te oblahii kɛ oblayei bibii lɛ aaafee tɛŋŋ ‘amɛya amɛhiɛ yɛ nilee mli’?

9 Oblahiiaŋ kɛ oblayeiaŋ ji be kpakpa ni akɛaaná ‘anɔkwa Nyɔŋmɔ kome pɛ lɛ kɛ mɔ ni etsu lɛ lɛ, ni ji Yesu Kristo he nilee.’ (Yohane 17:3) Ekolɛ ole oblahii kɛ oblayei bibii ni fiteɔ be babaoo kɛkaneɔ hiɛtserɛjiemɔ woji, amɛkwɛɔ tɛlivishiŋ, amɛkɛ amɛhe woɔ vidio shwɛmɔi amli, aloo amɛgbeleɔ internet lɛ mli amɛkwɛɔ saji kɛ nibii ni yaa nɔ lɛ. Mɛni hewɔ esa akɛ okase amɛ yɛ be mli ni obaanyɛ onyiɛ wɔ Hiɛnyiɛlɔ lɛ nɔkwɛmɔnɔ ni yeɔ emuu lɛ sɛɛ? Ákɛ gbekɛ nuu lɛ, enya Yehowa he nii ní eeekase lɛ he. Ni mɛni jɛ mli ba? Yɛ suɔmɔ ní eyɔɔ kɛha mumɔŋ nibii hewɔ lɛ, “Yesu tee ehiɛ yɛ nilee . . . mli.” (Luka 2:52) Bo hu obaanyɛ ofee nakai nɔŋŋ.

“Nyɛbabaa Nyɛhe Shi Nyɛhaa Nyɛhe”

10. Mɛni baaye abua weku shihilɛ koni efee toiŋjɔlɛ kɛ miishɛɛ jɛɛhe?

10 Shia baanyɛ afee toiŋjɔlɛ kɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli yibaamɔhe, aloo béi kɛ mlilawoo tawuu he. (Abɛi 21:19; 26:21) Kristo hiɛnyiɛmɔ ni wɔkpɛlɛɔ nɔ lɛ haa toiŋjɔlɛ kɛ miishɛɛ ni yɔɔ weku lɛ mli lɛ yaa hiɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ ji nɔkwɛmɔnɔ kɛha weku lɛ. Ŋmalɛi lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛbabaa nyɛhe shi nyɛhaa nyɛhe yɛ Kristo gbeyeishemɔ mli. Nyɛ yeigbayei lɛ, nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛwumɛi lɛ, tamɔ bɔ ni nyɛfeɔ nyɛhaa Nuntsɔ lɛ, ejaakɛ wu lɛ ji ŋa lɛ yitso, taakɛ bɔ ni Kristo hu ji asafo lɛ yitso, ni lɛ nɔŋŋ ji gbɔmɔtso lɛ yiwalaherelɔ lɛ. . . . Nyɛ wumɛi lɛ, nyɛsumɔa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛŋamɛi, taakɛ bɔ ni Kristo hu sumɔ asafo lɛ ni eŋɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe eha yɛ ehewɔ.” (Efesobii 5:21-25) Paulo ŋma eyaha asafo ni yɔɔ Kolose lɛ akɛ: “Nyɛ bii lɛ, nyɛboa nyɛfɔlɔi atoi yɛ nibii fɛɛ gbɛfaŋ; ejaakɛ no sa Nuntsɔ lɛ hiɛ jogbaŋŋ.”—Kolosebii 3:18-20.

11. Te wu aaafee tɛŋŋ atsɔɔ akɛ Kristo hiɛnyiɛmɔ ji nɔ̃ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ kɛha lɛ?

11 Ŋaawoo nɛɛ sɛɛdii tsɔɔ akɛ, wu lɛ nyiɛɔ weku lɛ hiɛ, eŋa lɛ kɛ anɔkwayeli yeɔ buaa lɛ, ni bii lɛ boɔ amɛfɔlɔi atoi. Shi miishɛɛ jɛɔ nuu lɛ yitsoyeli lɛ mli baa kɛ etsu he nii yɛ gbɛ ni sa nɔ. Esa akɛ wu nilelɔ lɛ akase bɔ ni ekɛ yitsoyeli lɛ aaatsu nii aha kɛtsɔ lɛ diɛŋtsɛ e-Yitso kɛ e-Hiɛnyiɛlɔ, Kristo Yesu, kasemɔ nɔ. (1 Korintobii 11:3) Eyɛ mli akɛ yɛ sɛɛ mli lɛ Yesu batsɔ “nibii fɛɛ yitso eha asafo lɛ” moŋ, shi eba shikpɔŋ nɔ, jeee “ni asɔmɔ lɛ, shi eba sɔɔmɔ moŋ.” (Efesobii 1:22; Mateo 20:28) Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ hu wu Kristofonyo lɛ kɛ eyitsoyeli lɛ tsuɔ nii, jeee kɛha pɛsɛmkunya sɛɛnamɔ, shi koni ekɛtsu eŋa kɛ ebii ahiamɔ nii ahe nii—hɛɛ, weku muu lɛ fɛɛ. (1 Korintobii 13:4, 5) Ebɔɔ mɔdɛŋ ni ekase eyitso, ni ji Yesu Kristo sui ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ. Taakɛ Yesu ji lɛ, ebaa ehe shi ni ehe jɔ kɛjɛ etsui mli. (Mateo 11:28-30) Wiemɔi tamɔ “miikpao fai” aloo “osane lɛ ja” kɛɛmɔ waaa haaa lɛ kɛji akɛ etɔ̃. Enɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ haa efeɔ mlɛo kɛhaa ŋa lɛ akɛ eeefee “yelikɛbualɔ,” kɛ “hefatalɔ” eha nuu ni tamɔ nɛkɛ, ekaseɔ nii kɛjɛɔ eŋɔɔ ni ekɛ lɛ tsuɔ nii yɛ ekomefeemɔ mli.—1 Mose 2:20; Maleaki 2:14.

12. Mɛni baaye abua ŋa lɛ koni ekpɛlɛ yitsoyeli shishitoo mla lɛ nɔ?

12 Yɛ ŋa lɛ gbɛfaŋ lɛ, ebaaba ehe shi eha ewu lɛ. Shi kɛji akɛ je lɛ mumɔ lɛ ená yoo lɛ nɔ hewalɛ lɛ, enɛ baaje shishi afite bɔ ni esusuɔ yitsoyeli shishitoo mla lɛ he ehaa lɛ, ni susumɔ akɛ eba ehe shi eha nuu lɛ baafee nɔ ni eŋɔɔɔ enaa. Ŋmalɛi lɛ etsɔɔɔ akɛ esa akɛ nuu lɛ afee mɔ ni yeɔ mɔ nɔ keketee, shi amɛbiɔ ni ŋamɛi aba amɛhe shi amɛha amɛwumɛi. (Efesobii 5:24) Biblia lɛ hu kɛɔ akɛ gbɛnaa nii ka wu loo tsɛ lɛ nɔ, ni kɛji akɛ emli ŋaawoo lɛ tsu nii lɛ, ehaa toiŋjɔlɛ kɛ gbɛjianɔtoo kpakpa hiɔ weku lɛ mli.—Filipibii 2:5.

13. Mɛɛ heshibaa he nɔkwɛmɔnɔ Yesu kɛha gbekɛbii?

13 Esa akɛ gbekɛbii aba amɛhe shi amɛha amɛfɔlɔi. Yesu to okadi ni nɔ bɛ efɔ shi yɛ enɛ gbɛfaŋ. Yɛ sɔlemɔwe sane lɛ mli beni ashi Yesu ni eye afii 12 lɛ yɛ sɛɛ gbii etɛ lɛ, “ekɛ [efɔlɔi lɛ] yiŋ kɛtee Nazaret, ni eba ehe shi eha amɛ.” (Luka 2:51) Gbekɛbii ni baa amɛhe shi amɛhaa amɛfɔlɔi lɛ kɛ toiŋjɔlɛ kɛ gbeekpamɔ baa weku lɛ mli. Kɛji akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ weku lɛ mli lɛ ba ehe shi eha Kristo hiɛnyiɛmɔ lɛ, nɔ ni jɛɔ mli baa ji weku ni yɔɔ miishɛɛ.

14, 15. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔye omanye yɛ be mli ni wɔkɛ shihilɛ ni kaa mɔ kpeɔ yɛ shia lɛ? Okɛ nɔkwɛmɔnɔ aha.

14 Kɛji akɛ shihilɛi ni mli wawai te shi yɛ shia lɛ mli po lɛ, nɔ ni kɛ omanyeyeli baa ji Yesu kasemɔ kɛ egbɛtsɔɔmɔ nɔ kpɛlɛmɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, gbalashihilɛ ni Jerry ni eye afii 35 lɛ kɛ Lana, ni yɔɔ biyoo ni eye afii nyɔŋma kɛ etɛ kɛyaa lɛ bote mli lɛ kɛ naagba ni amɛteŋ mɔ ko susuuu he nakai kpe. Jerry tsɔɔ mli akɛ: “Mile akɛ kɛji akɛ manyɛ mafee yitso ni yeɔ omanye lɛ, belɛ ehe miihia ni mikɛ Biblia mli shishitoo mlai ni kɛ omanyeyeli baa yɛ wekui krokomɛi amli lɛ nɔŋŋ atsu nii. Shi etsɛɛɛ ni miyoo akɛ ehe miihia ni mikɛ nilee kɛ sɛɛyoomɔ babaoo atsu he nii.” Ebanuma lɛ buɔ lɛ akɛ mɔ ko ni ebagbála ekɛ enyɛ teŋ, ni esumɔɔɔ esane kwraa. Sɛɛyoomɔ he miihia Jerry koni ekɛna akɛ subaŋ nɛɛ sa nɔ ni gbekɛ yoo lɛ kɛɛ ni efee hu lɛ he. Te etsu sane lɛ he nii eha tɛŋŋ? Jerry ha hetoo: “Lana kɛ mi kpã gbee akɛ kɛ hoo lɛ, kɛyashi be ko lɛ, Lana baakwɛ ni etsu fɔlɔi atsɔsemɔ lɛ he nii, beni mi hu mikwɛɔ koni maha wekukpaa kpakpa ahi mi kɛ mibanumɔ lɛ teŋ. Yɛ be ni sa mli lɛ, nɔ kpakpa jɛ nifeemɔ nɛɛ mli ba.”

15 Kɛji akɛ wɔkɛ shihilɛi ni mli wawai kpe yɛ shia lɛ, sɛɛyoomɔ he hiaa wɔ koni wɔkɛna nɔ hewɔ ni weku lɛ mli bii wieɔ ni amɛfeɔ amɛnii yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔ lɛ. Nilee hu he miihia koni wɔkɛ shishitoo mlai kpakpai ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli atsu nii. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yesu yóo nɔ hewɔ ni yoo ni lá hoɔ lɛ lɛ ta ehe lɛ, ni ekɛ lɛ ye yɛ nilee kɛ mɔbɔnalɛ mli. (3 Mose 15:25-27; Marko 5:30-34) Nilee kɛ sɛɛyoomɔ ji wɔ-Hiɛnyiɛlɔ lɛ sui lɛ ekomɛi. (Abɛi 8:12) Wɔyɛ miishɛɛ kɛ wɔfee nii yɛ gbɛ ni eeefee lɛ lɛ nɔ.

‘Yaa Nɔ Otao Maŋtsɛyeli lɛ Tsutsu’

16. Mɛni esa akɛ efee nɔ titri yɛ wɔshihilɛi amli, ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ enɛ kɛtsɔ enɔkwɛmɔnɔ lɛ nɔ?

16 Yesu shiii yiŋkɔshikɔshifeemɔ ko yɛ nɔ ni esa akɛ efee nɔ titri yɛ mɛi ni kpɛlɛɔ ehiɛnyiɛmɔ nɔ yɛ amɛshihilɛ mli lɛ he. Ekɛɛ akɛ: “Nyɛtaoa Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ lɛ tsutsu.” (Mateo 6:33) Ni etsɔ enɔkwɛmɔnɔ lɛ nɔ etsɔɔ wɔ bɔ ni esa akɛ wɔfee enɛ. Yɛ gbii 40 ŋmaahilɛ, sane nɔjwɛŋmɔ, kɛ sɔlemɔ be ni nyiɛ Yesu baptisimɔ lɛ sɛɛ lɛ naagbee lɛ, ekɛ kaa kpe. Satan Abonsam kɛ “jeŋ maŋtsɛyelihei fɛɛ” nɔ nɔyeli ha lɛ. Susumɔ shihilɛ ni kulɛ Yesu baaná eji ekpɛlɛ nɔ ni Abonsam kɛhaa lɛ nɛɛ nɔ lɛ he okwɛ! Shi Kristo kɛ ejwɛŋmɔ ema e-Tsɛ lɛ suɔmɔnaa nifeemɔ nɔ. Eyoo hu akɛ, shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ yɛ Satan je lɛ mli lɛ baafee kukuoo ko. Amrɔ nɔŋŋ ni ekpoo nɔ ni Abonsam kɛhaa lɛ lɛ, akɛ: “Aŋma akɛ: ‘[Yehowa, NW] o-Nyɔŋmɔ lɛ, oja, ni lɛ kɛkɛ osɔmɔ!’” Yɛ no sɛɛ etsɛɛɛ ni Yesu “bɔi shiɛmɔ ni ekɛɛ: ‘Nyɛtsakea nyɛtsuii; shi ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ ebɛŋkɛ!’” (Mateo 4:2, 8-10, 17) Kristo ji mɔ ni kɛ ebe fɛɛ jaje Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ yɛ eshikpɔŋ nɔ shihilɛ be ni shwɛ lɛ fɛɛ mli.

17. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔɔ akɛ wɔkɛ Maŋtsɛyeli lɛ he nibii yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛi amli?

17 Wɔɔfee jogbaŋŋ akɛ wɔɔkase wɔ-Hiɛnyiɛlɔ lɛ, ni wɔkaŋmɛ gbɛ ni Satan je lɛ miilaka wɔ koni wɔkɛ nitsumɔ ni nyɔmɔwoo babaoo yɔɔ mli miifee oti titri ni ma wɔhiɛ yɛ shihilɛ mli. (Marko 1:17-21) Kwɛ buului asane ni eeeji akɛ wɔɔŋmɛ gbɛ koni je lɛŋ nibii asɛɛdii atsɔ wɔ tsɔne bɔ ni no aaaha Maŋtsɛyeli lɛ he nibii abaye gbɛhe ni ji enyɔ! Yesu kɛ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ kɛ kaselɔ-feemɔ nitsumɔ lɛ ewo wɔdɛŋ. (Mateo 24:14; 28:19, 10) Hɛɛ, ekolɛ wɔyɛ weku loo gbɛnaa nii krokomɛi ni wɔbaatsu he nii, shi ani wɔnáaa miishɛɛ akɛ wɔkɛ gbɛkɛnaashi kɛ otsii lɛ anaagbee aaatsu wɔ Kristofoi agbɛnaa nii akɛ wɔshiɛ ni wɔtsɔɔ mɛi anii lɛ he nii? Ni kwɛ hewalɛwoo ni eji akɛ yɛ afi 2001 sɔɔmɔ afi lɛ mli lɛ mɛi 780,000 nyɛ amɛsɔmɔ akɛ be-fɛɛ sɔɔlɔi, loo gbɛgbalɔi!

18. Mɛni yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnáa miishɛɛ yɛ sɔɔmɔ lɛ mli?

18 Sanekpakpai lɛ amli saji lɛ jieɔ Yesu kpo akɛ nuu ni feɔ nii kɛ mɔ ni yɔɔ henumɔ waa hu. Beni ena mɛi ni ebɔle ehe lɛ amumɔŋ hiamɔ nii lɛ, amɛnii fee lɛ mɔbɔ, ni eyasumɔ waa akɛ eeeye ebua amɛ. (Marko 6:31-34) Wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ bafeɔ nɔ ni miishɛɛ yɔɔ mli kɛji akɛ wɔkɛ wɔhe wo mli yɛ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha mɛi krokomɛi kɛ bɔ ni wɔshweɔ yɛ anɔkwayeli fɛɛ mli akɛ wɔɔye wɔbua amɛ lɛ hewɔ. Shi te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná shwelɛ ni tamɔ nɛkɛ? Oblanyo ko ni atsɛɔ lɛ Jayson kɛɛ akɛ: “Beni miye kɛjɛ afii nyɔŋma kɛ etɛ kɛyaa lɛ, minyaaa sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he pii tsɔ ko.” Mɛni ye ebua lɛ ni ená suɔmɔ kɛha nitsumɔ nɛɛ? Jayson ha hetoo: “Yɛ miweku lɛ mli lɛ, wɔkɛ wɔhe woɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli daa Hɔɔ leebi. Enɛ hi kɛha mi, ejaakɛ babaoo ni mikɛ mihe woɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, babaoo ni minaa nɔ kpakpa ni etsuɔ, ni babaoo hu ni mináa he miishɛɛ.” Esa akɛ wɔ hu wɔná sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ yɛ ekãa naa daa.

19. Mɛni esa akɛ efee wɔfaishitswaa yɛ Kristo hiɛnyiɛmɔ he?

19 Eji hejɔɔmɔ kɛ nɔ ni nyɔmɔwoo diɛŋtsɛ yɔɔ mli akɛ wɔɔkpɛlɛ Kristo hiɛnyiɛmɔ lɛ nɔ. Kɛ wɔfee nakai lɛ, oblahiiaŋ kɛ oblayeiaŋ bafeɔ be ni wɔkɛnáa sanesɛɛkɔmɔ kɛ nilee. Weku shihilɛ bafeɔ toiŋjɔlɛ kɛ miishɛɛ jɛɛhe, ni sɔɔmɔ lɛ ji nitsumɔ ni kɛ miishɛɛ kɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli baa. Belɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni eji lɛ, nyɛhaa wɔtswaa wɔfai shi akɛ wɔbaatsɔɔ yɛ wɔ daa gbi shihilɛ kɛ wɔyiŋ ni wɔkpɛɔ lɛ mli akɛ Kristo hiɛnyiɛmɔ lɛ ji nɔ pɔtɛɛ ni yɔɔ diɛŋtsɛ kɛha wɔ. (Kolosebii 3:23, 24) Shi, Yesu Kristo kɛ hiɛnyiɛmɔ eha kɛtsɔ gbɛ kroko hu nɔ—Kristofoi asafo lɛ. Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baawie bɔ ni wɔɔfee wɔná gbɛjianɔtoo ni tamɔ nɛkɛ lɛ he sɛɛ lɛ he.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 7 Atsake gbɛi lɛ ekomɛi.

Ani Okaiɔ?

• Hiɛnyiɛlɔ ni Nyɔŋmɔ ehala lɛ lɛ sɛɛnyiɛmɔ he baa sɛɛnamɔ kɛhaa wɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Te oblahii kɛ oblayei aaafee tɛŋŋ amɛtsɔɔ akɛ amɛmiisumɔ ni amɛnyiɛ Yesu hiɛnyiɛmɔ lɛ sɛɛ?

• Mɛɛ hewalɛ Kristo hiɛnyiɛmɔ náa yɛ mɛi ni sumɔɔ ni amɛba amɛhe sh amɛha enɛ lɛ aweku shihilɛ nɔ?

• Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔha wɔsɔɔmɔ lɛ atsɔɔ akɛ Kristo hiɛnyiɛmɔ ji nɔ pɔtɛɛ diɛŋtsɛ kɛha wɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 9]

Oblahiiaŋ kɛ oblayeiaŋ ji be ni hi ni akɛaaná Nyɔŋmɔ kɛ Hiɛnyiɛlɔ ni ehala lɛ lɛ he nilee

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Heshibaa kɛha Kristo hiɛnyiɛmɔ lɛ kɛ weku miishɛɛnamɔ baa

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 12]

Yesu tao Maŋtsɛyeli lɛ klɛŋklɛŋ. Ani ofeɔ nakai?