Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kristo Nyiɛɔ Esafo lɛ Hiɛ

Kristo Nyiɛɔ Esafo lɛ Hiɛ

Kristo Nyiɛɔ Esafo lɛ Hiɛ

“Naa, mi lɛ mikɛ nyɛ yɛ daa kɛyashi jeŋ naagbee lɛ.”—MATEO 28:20.

1, 2. (a) Beni Yesu ni átee lɛ shi lɛ kɛ famɔ haa akɛ afee kaselɔi lɛ, mɛɛ shiwoo ekɛha esɛɛnyiɛlɔi lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu kɛ ekãa nyiɛ mra be mli Kristofoi asafo lɛ hiɛ yɛ?

DANI Yesu Kristo, wɔ Hiɛnyiɛlɔ ni átee lɛ shi lɛ aaakwɔ kɛaaya ŋwɛi lɛ, ejie ehe kpo etsɔɔ ekaselɔi lɛ ni ekɛɛ akɛ: “Aŋɔ hegbɛ fɛɛ aha mi yɛ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ nɔ. No hewɔ lɛ nyɛyaa ni nyɛyafea jeŋmaji fɛɛ mikaselɔi, nyɛbaptisia amɛ nyɛwoa Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ kɛ Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛi amli, ni nyɛtsɔɔ amɛ ni amɛye nii fiaa ni mikɛɛ nyɛ lɛ nɔ. Ni naa, mi lɛ mikɛ nyɛ yɛ daa kɛyashi jeŋ naagbee lɛ.”—Mateo 23:10; 28:18-20.

2 Jeee akɛ Yesu kɛ yiwalaheremɔ nitsumɔ ni ji kaselɔi babaoo ni amɛaafee lɛ wo ekaselɔi lɛ adɛŋ kɛkɛ, shi ewo shi hu akɛ, ekɛ amɛ baahi shi. Klɛŋklɛŋ Kristojamɔ he yinɔsane ni aŋma yɛ Biblia mli wolo ni ji Bɔfoi lɛ Asaji lɛ yeɔ odase ni ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ, Kristo kɛ hegbɛ ni akɛha lɛ lɛ tsu nii ni ekɛnyiɛ asafo ni áto shishi ehee lɛ hiɛ. Etsu ‘yelikɛbualɔ’ [hefatalɔ] lɛ—mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ—koni ebawo esɛɛnyiɛlɔi lɛ hewalɛ ni ekudɔ amɛ yɛ amɛ mɔdɛŋbɔi amli. (Yohane 16:7; Bɔfoi lɛ Asaji 2:4, 33; 13:2-4; 16:6-10) Yesu ni atee lɛ shi lɛ kɛ ŋwɛibɔfoi ni yɔɔ efamɔ shishi lɛ tsu nii koni amɛye amɛbua ekaselɔi lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 5:19; 8:26; 10:3-8, 22; 12:7-11; 27:23, 24; 1 Petro 3:22) Agbɛnɛ hu, wɔ Hiɛnyiɛlɔ lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ ha asafo lɛ kɛtsɔ gbɛjianɔ ni eto koni hii ni he esa asɔmɔ akɛ nɔyeli kuu lɛ nɔ.—Bɔfoi lɛ Asaji 1:20, 24-26; 6:1-6; 8:5, 14-17.

3. Mɛɛ sanebimɔi abaasusu he yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

3 Shi, wɔbe nɛɛ, ni ji ‘nibii agbɛjianɔtoo lɛ naagbee lɛ’ hu? Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu Kristo tsɔɔ enyiɛɔ Kristofoi asafo lɛ hiɛ ŋmɛnɛ? Ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔtsɔɔ akɛ wɔkpɛlɛɔ ehiɛnyiɛmɔ lɛ nɔ?

Nuntsɔ lɛ yɛ Tsulɔ Anɔkwafo Ko

4. (a) Namɛi feɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ? (b) Mɛni Nuntsɔ lɛ kɛwo tsulɔ lɛ dɛŋ akɛ ekwɛ nɔ?

4 Beni Yesu kɛ gbalɛ ni kɔɔ beni eba lɛ he okadi lɛ haa lɛ, ekɛɛ akɛ: “Belɛ namɔ ji tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ, mɔ ni enuntsɔ ŋɔ lɛ eto ewebii lɛ anɔ, koni eha amɛ amɛŋmaa yɛ be ni sa nɔ lɛ? Ajɔɔ nakai tsulɔ lɛ, mɔ ni beni enuntsɔ baa lɛ, ni eeebanina lɛ akɛ eefee nakai lɛ. Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ, eeeŋɔ lɛ eto enii fɛɛ kwa nɔ.” (Mateo 24:45-47) “Nuntsɔ” lɛ ji wɔ Hiɛnyiɛlɔ, Yesu Kristo, ni ehala “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ”—Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ akuu lɛ—ní amɛkwɛ eshikpɔŋ nɔ nibii fɛɛ kwa nɔ.

5, 6. (a) Mɛni “shika kanetsei kpawo” lɛ kɛ “ŋulamii kpawo” lɛ ni bɔfo Yohane nine shɛ nɔ yɛ ninaa ko mli lɛ feɔ he mfoniri? (b) Mɛni anɔkwale ni eji akɛ “ŋulamii kpawo” lɛ yɛ Yesu ninejurɔ dɛŋ lɛ tsɔɔ?

5 Biblia mli wolo ni ji Kpojiemɔ lɛ tsɔɔ akɛ tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ yɛ Yesu Kristo kudɔmɔ shishi tɛ̃ɛ. Yɛ “Nuntsɔ lɛ gbi lɛ” he ninaa ko mli lɛ, bɔfo Yohane na “shika kanetsei kpawo, kɛ mɔ ko yɛ kanetsei kpawo lɛ ateŋ ni tamɔ gbɔmɔ bi,” ni “ehiɛ ŋulamii kpawo yɛ eninejurɔ.” Beni Yesu tsɔɔ ninaa lɛ mli etsɔɔ Yohane lɛ, ekɛɛ akɛ: “Ŋulamii kpawo ni ona yɛ mininejurɔ nɔ lɛ he teemɔŋ sane lɛ, kɛ shika kanetsei kpawo lɛ. Ŋulamii kpawo lɛ ji asafoi kpawo lɛ abɔfoi, ni kanetsei kpawo ni ona lɛ ji asafoi kpawo lɛ.”—Kpojiemɔ 1:1, 10-20.

6 “Shika kanetsei kpawo” lɛ feɔ anɔkwa Kristofoi asafoi fɛɛ ni yɔɔ shihilɛ mli yɛ “Nuntsɔ lɛ gbi lɛ” nɔ, ni je shishi kɛjɛ 1914 lɛ ahe mfoniri. Shi, “ŋulamii kpawo” lɛ hu? Klɛŋklɛŋ lɛ, amɛfeɔ nɔkwɛlɔi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu lɛ fɛɛ ni kwɛɔ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli asafoi lɛ anɔ lɛ ahe mfoniri. * Nɔkwɛlɔi nɛɛ yɛ Yesu ninejurɔ dɛŋ—amɛyɛ ekudɔmɔ kɛ egbɛtsɔɔmɔ shishi. Hɛɛ, Kristo Yesu nyiɛ tsulɔ kuu lɛ ni mɛi pii yɔɔ mli lɛ hiɛ. Shi amrɔ nɛɛ, nɔkwɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ ayi faaa. Mɛɛ gbɛ nɔ Kristo hiɛnyiɛmɔ lɛ tsɔɔ ni eyashɛɔ Yehowa Odasefoi asafoi fe 93,000 ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ anɔ?

7. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ ekɛ Nɔyeli Kuu lɛ tsuɔ nii koni ekɛ hiɛnyiɛmɔ aha yɛ asafoi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ fɛɛ mli? (b) Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ halaa nɔkwɛlɔi Kristofoi lɛ?

7 Taakɛ eji yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, hii akuu fioo ko ni he esa ni jɛ nɔkwɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ sɔmɔɔ bianɛ akɛ Nɔyeli Kuu, ni amɛdamɔɔ tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ ni mɛi pii yɔɔ mli lɛ najiaŋ. Wɔ Hiɛnyiɛlɔ lɛ kɛ Nɔyeli Kuu lɛ tsuɔ nii koni amɛhala hii ni he esa—kɛ amɛji mɛi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu aloo jeee nakai—akɛ onukpai yɛ asafoi lɛ amli. Yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ, mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ni Yehowa kɛha Yesu akɛ ená nɔ hewalɛ ni ekɛtsu nii lɛ, tsuɔ nitsumɔ ni he hiaa waa yɛ enɛ mli. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:32, 33) Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, esa akɛ ana taomɔ nii ni akɛmamɔ shi yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kanya eŋmaa lɛ mli lɛ yɛ nɛkɛ nɔkwɛlɔi nɛɛ ahe. (1 Timoteo 3:1-7; Tito 1:5-9; 2 Petro 1:20, 21) Atsuɔ yijiemɔi kɛ halamɔi lɛ ahe nii beni asɔle yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛtsɔɔmɔ shishi lɛ sɛɛ. Kɛfata he lɛ, aŋkroaŋkroi ni ahala amɛ lɛ yeɔ odase akɛ amɛwoɔ nakai mumɔ lɛ yibii lɛ. (Galatabii 5:22, 23) Paulo ŋaawoo lɛ hu kɔɔ onukpai lɛ fɛɛ he waa, kɛji akɛ amɛji mɛi ni afɔ amɛ mu aloo jeee nakai amɛji, akɛ: “Nyɛlea nyɛhe nɔkwɛmɔ kɛ tooiku lɛ fɛɛ ni Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ewo nyɛ amɛnɔkwɛlɔi lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 20:28) Nɛkɛ hii ni ahala amɛ nɛɛ anine shɛɔ gbɛtsɔɔmɔ nɔ kɛjɛɔ Nɔyeli Kuu lɛ dɛŋ, ni amɛjɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛkwɛɔ asafo lɛ nɔ. Kristo kɛ wɔ yɛ bianɛ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ, ni eenyiɛ asafo lɛ hiɛ yɛ ekãa naa.

8. Mɛɛ gbɛ nɔ Kristo tsɔɔ ekɛ ŋwɛibɔfoi tsuɔ nii koni amɛnyiɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ahiɛ?

8 Yesu kɛ ŋwɛibɔfoi diɛŋtsɛ hu tsuɔ nii koni amɛnyiɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ahiɛ ŋmɛnɛ. Taakɛ ŋmaa kɛ jwɛi lɛ he abɛbua lɛ tsɔɔ lɛ, ŋmaakpamɔ be lɛ baaba yɛ “je nɛŋ naagbee lɛ” mli. Namɛi Nuntsɔ lɛ kɛ amɛ baatsu nii koni amɛkpa ŋmaa lɛ? Kristo kɛɛ akɛ: “Ŋmaakpalɔi lɛ ji ŋwɛibɔfoi.” Ekɛfata he akɛ: “Gbɔmɔ bi lɛ aaatsu ebɔfoi lɛ, ni amɛaabua nanetɔtɔmɔ nii fɛɛ kɛ mɛi ni tsuɔ mlakwamɔ nii lɛ anaa kɛaajɛ emaŋtsɛyeli lɛ mli.” (Mateo 13:37-41) Agbɛnɛ hu, bɔ ni ŋwɛibɔfo ko kudɔ Filipo kɛtee Etiopia piafonyo lɛ ŋɔɔ lɛ, nakai nɔŋŋ odaseyeli babaoo yɛ ŋmɛnɛ, ákɛ Kristo kɛ eŋwɛibɔfoi lɛ tsuɔ nii koni amɛkudɔ anɔkwa Kristofoi anitsumɔ lɛ, koni amɛna mɛi ni yɔɔ tsuijurɔ lɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 8:26, 27; Kpojiemɔ 14:6.

9. (a) Mɛni Kristo tsɔɔ nɔ ekɛnyiɛɔ Kristofoi asafo lɛ hiɛ ŋmɛnɛ? (b) Mɛɛ sanebimɔ esa akɛ wɔsusu he kɛji akɛ wɔmiisumɔ ni Kristo hiɛnyiɛmɔ he aba sɛɛnamɔ kɛha wɔ?

9 Kwɛ bɔ ni wɔtsui nyɔɔ wɔmli akɛ wɔɔle akɛ Yesu Kristo kɛ hiɛnyiɛmɔ haa ekaselɔi lɛ ŋmɛnɛ kɛtsɔɔ Nɔyeli Kuu lɛ, mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, kɛ ŋwɛibɔfoi lɛ anɔ! Kɛji akɛ Yehowa jálɔi lɛ ateŋ mɛi komɛi bafee mɛi ni kɛ Nɔyeli Kuu lɛ teŋ ejɛkɛ yɛ be kuku ko mli, yɛ yiwaa loo nɔ ko ni tamɔ nakai hewɔ po lɛ, Kristo baaya nɔ ekɛ hiɛnyiɛmɔ aha lolo, kɛtsɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kɛ ŋwɛibɔfoi asɛɛfimɔ nɔ. Shi kɛlɛ, kɛji akɛ wɔkpɛlɛ ehiɛnyiɛmɔ lɛ nɔ lɛ, no dani ehiɛnyiɛmɔ lɛ he baa sɛɛnamɔ kɛhaa wɔ. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔɔ akɛ wɔkpɛlɛɔ Kristo hiɛnyiɛmɔ lɛ nɔ?

“Nyɛfea Toiboo . . . Nyɛbaa Nyɛhe Shi”

10. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ onukpai ni ahala amɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ?

10 Wɔ Hiɛnyiɛlɔ lɛ kɛ ‘gbɔmɛi ateŋ nikeenii’ eha asafoi lɛ,—“eha mɛi komɛi tsɔmɔ . . . sanekpakpa jajelɔi, ni mɛi komɛi hu nɔkwɛlɔi kɛ tsɔɔlɔi.” (Efesobii 4:8, 11, 12) Wɔsubaŋ kɛ nifeemɔi ni wɔjieɔ lɛ kpo yɛ amɛhe lɛ jieɔ Kristo hiɛnyiɛmɔ ni wɔkpɛlɛɔ nɔ loo wɔkpɛlɛɛɛ nɔ lɛ kpo yɛ faŋŋ. Esa jogbaŋŋ akɛ wɔɔjie wɔhe kpo akɛ ‘wɔdaa shi yɛ’ hii ni he esa yɛ mumɔŋ ní Kristo kɛha lɛ hewɔ. (Kolosebii 3:15) Amɛsa wɔ bulɛ hu. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Onukpai ni yeɔ nɔ jogbaŋŋ lɛ, esa akɛ aŋɔ woo toi enyɔ awo amɛ.” (1 Timoteo 5:17) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔjie wɔ shidaa kɛ woo kpo wɔha hii ni edara lɛ—onukpai, loo nɔkwɛlɔi—ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ? Paulo ha hetoo: “Nyɛboa nyɛtsɔɔlɔi lɛ atoi ni nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa amɛ.” (Hebribii 13:17) Hɛɛ, esa akɛ wɔbo amɛ toi ni wɔba wɔhe shi wɔha amɛ, wɔŋmɛɛ wɔhe wɔha amɛ.

11. Mɛni hewɔ bulɛ kɛha onukpai agbɛjianɔtoo lɛ ji sane ni kɔɔ shihilɛ yɛ wɔbaptisimɔ lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ he lɛ?

11 Wɔ Hiɛnyiɛlɔ lɛ yeɔ emuu. Hii ni ekɛ amɛ ha akɛ nikeenii lɛ yeee emuu. No hewɔ lɛ, ekolɛ amɛbaatɔ̃ yɛ bei komɛi amli. Kɛlɛ, ehe miihia ni wɔye Kristo gbɛjianɔtoo lɛ anɔkwa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ni wɔɔhi shi yɛ wɔ henɔjɔɔmɔ kɛ baptisimɔ lɛ naa lɛ tsɔɔ akɛ wɔyɔseɔ mla naa hegbɛ ni atsɔ mumɔ lɛ nɔ ahala amɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ, ni wɔjɛɔ wɔsuɔmɔ mli wɔbaa wɔhe shi wɔhaa enɛ. Wɔ baptisimɔ ‘yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛi amli’ lɛ ji jajemɔ yɛ faŋŋ akɛ wɔyɔseɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, ni wɔkpɛlɛɔ nii ni etsuɔ yɛ Yehowa yiŋtoi amli lɛ nɔ. (Mateo 28:19) Baptisimɔ ni tamɔ nɛkɛ tsɔɔ akɛ wɔkɛ mumɔ lɛ feɔ ekome, ni wɔfeee nɔ ko ni baatsĩ enitsumɔ yɛ Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ lɛ gbɛ. Akɛni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsuɔ nii ni he hiaa yɛ onukpai lɛ ayijiemɔ kɛ halamɔ mli hewɔ lɛ, ani wɔbaanyɛ wɔye wɔ henɔjɔɔmɔ lɛ anɔkwa diɛŋtsɛ kɛji akɛ wɔkɛ onukpai agbɛjianɔtoo ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ efeee ekome?

12. Mɛɛ nɔkwɛmɔnii ni kɔɔ bulɛ ni abɛ kɛha nɔyeli hegbɛ he lɛ Yuda tsĩ tã, ni mɛni amɛtsɔɔ wɔ?

12 Nɔkwɛmɔnii yɛ Ŋmalɛi lɛ amli ni tsɔɔ wɔ bɔ ni toiboo kɛ heshibaa he yɔɔ sɛɛnamɔ ha. Beni ewieɔ mɛi ni wie hii ni ahala amɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ ahe efɔŋ lɛ, kaselɔ Yuda tsɔɔ kɔkɔbɔɔ nɔkwɛmɔnii etɛ, akɛ: “Kpoo ha amɛ! ejaakɛ amɛkɔ Kain gbɛ lɛ, ni Bileam shishiumɔ he nyɔmɔwoo lɛ mli amɛkɛ amɛhe eyawo, ni Kora atuatsemɔ lɛ mli amɛhiɛ ekpata yɛ.” (Yuda 11) Kain ku ehiɛ eshwie Yehowa kɔkɔbɔɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli lɛ nɔ, ni ejɛ esuɔmɔ mli etiu hetsɛ̃ gbɛ ni kɛ gbɔmɔgbee baa lɛ sɛɛ. (1 Mose 4:4-8) Yɛ ŋwɛi kɔkɔbɔɔi ni ati mli shii abɔ aha Bileam lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, eka koni elomɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ yɛ shika he nyɔmɔwoo hewɔ. (4 Mose 22:5-28, 32-34; 5 Mose 23:5) Kora yɛ lɛ diɛŋtsɛ egbɛhe ni woo yɔɔ mli yɛ Israel, shi efaaa haaa lɛ. Etee atuatsemɔ shi eshi Nyɔŋmɔ tsulɔ Mose, gbɔmɔ ni he jɔ fe fɛɛ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ. (4 Mose 12:3; 16:1-3, 32, 33) Amanehulu nina Kain, Bileam, kɛ Kora. Kwɛ bɔ ni nɛkɛ nɔkwɛmɔnii nɛɛ tsɔɔ wɔ nii, ákɛ wɔbo mɛi ni Yehowa kɛ amɛ tsuɔ nii ni ekɛ gbɛnaa nii ewo amɛdɛŋ lɛ toi ni wɔkɛ woo aha amɛ!

13. Mɛɛ jɔɔmɔi gbalɔ Yesaia gba kɛha mɛi ni baa amɛhe shi amɛhaa onukpai agbɛjianɔtoo lɛ?

13 Namɔ sumɔŋ ni nɔkwɛmɔ he gbɛjianɔ fɛfɛo ni wɔ Hiɛnyiɛlɔ lɛ eto yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ he aba sɛɛnamɔ kɛha lɛ? Gbalɔ Yesaia gba emli jɔɔmɔi lɛ efɔ shi, akɛ: “Naa, maŋtsɛ ko baaye maŋtsɛ yɛ jalɛ naa, ni lumɛi hu, baaye lumɛi yɛ kojomɔ naa; ni mɔ fɛɛ mɔ aaatsɔ tamɔ abobaahe yɛ kɔɔyɔɔ naa kɛ teemɔhe yɛ nyɔŋmɔnɛmɔ naa, tamɔ faai yɛ ŋã kpataa nɔ loo tɛsaa kpele ko ni haa hɔɔŋ yɛ shikpɔŋ gbiŋ nɔ.” (Yesaia 32:1, 2) Onukpai lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ baatsɔ tamɔ hebuu kɛ ‘shweshweeshwefeemɔhe.’ Kɛji akɛ heshibaa kɛmiiha nɔyeli hegbɛ wa kɛha wɔ po lɛ, nyɛhaa wɔtsɔa sɔlemɔ nɔ wɔfea toiboo ni wɔba wɔhe shi wɔha nɔyeli hegbɛ ni Nyɔŋmɔ eto yɛ asafo lɛ mli lɛ.

Bɔ Ni Onukpai Baa Amɛhe Shi Amɛhaa Kristo Hiɛnyiɛmɔ Lɛ

14, 15. Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ tsɔɔ yɛ akɛ, amɛbaa amɛhe shi amɛhaa Kristo hiɛnyiɛmɔ lɛ?

14 Esa akɛ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo—titri lɛ nɔkwɛlɔi, loo onukpai lɛ—anyiɛ Kristo hiɛnyiɛmɔ lɛ sɛɛ. Nɔkwɛlɔi, loo onukpai lɛ yɛ nɔyeli hegbɛ falɛ ko yɛ asafo lɛ mli. Shi amɛtaooo akɛ amɛaatsɔmɔ ‘nuntsɔmɛi yɛ amɛnanemɛi heyelilɔi lɛ ahemɔkɛyeli nɔ,’ kɛtsɔ mɔdɛŋ ni amɛaabɔ koni amɛkudɔ amɛshihilɛi anɔ. (2 Korintobii 1:24) Onukpai lɛ boɔ Yesu wiemɔi nɛɛ atoi, akɛ: “Nyɛle akɛ maji lɛ anɔ lumɛi lɛ yeɔ amɛnɔ, ni amɛteŋ gbɔmɛi agboi lɛ hu yɛ hewalɛ yɛ amɛnɔ. Akafee nakai yɛ nyɛteŋ.” (Mateo 20:25-27) Onukpai lɛ kɛ anɔkwayeli bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛsɔmɔ mɛi krokomɛi yɛ be mli ni amɛtsuɔ gbɛnaa nii ni ka amɛnɔ lɛ he nii lɛ.

15 Awoɔ Kristofoi hewalɛ akɛ: “Nyɛkaia mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ nyɛteŋ lɛ, . . . ni yɛ be mli ni nyɛsusuɔ nɔ ni jɛɔ amɛjeŋba lɛ mli baa lɛ he lɛ nyɛkasea amɛhemɔkɛyeli.” (Hebribii 13:7, NW) Jeee akɛ aatao enɛ akɛni onukpai lɛ ji hiɛnyiɛlɔi hewɔ. Yesu kɛɛ akɛ: “Mɔ kome ji nyɛ Hiɛnyiɛlɔ, lɛ ji Kristo.” (Mateo 23:10, NW) Onukpai lɛ ahemɔkɛyeli ji nɔ ni esa akɛ akase, ejaakɛ amɛji mɛi ni kaseɔ wɔ Hiɛnyiɛlɔ diɛŋtsɛ ni ji Kristo. (1 Korintobii 11:1) Susumɔ gbɛi komɛi ni onukpai bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛtsɔ nɔ amɛkase Kristo yɛ bɔ ni amɛkɛ mɛi krokomɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ yeɔ sharamɔ amɛhaa lɛ he.

16. Yɛ nɔyeli hegbɛ ni Yesu yɔɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, te ekɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ye eha tɛŋŋ?

16 Eyɛ mli akɛ Yesu nɔ kwɔ fe adesai ni yeee emuu lɛ yɛ gbɛ fɛɛ gbɛ nɔ, ni eyɛ nɔyeli hegbɛ ni eko kɛ lɛ yeee egbɔ ni jɛ e-Tsɛ lɛ ŋɔɔ moŋ, shi ekɛ ekaselɔi lɛ ye yɛ hiɛshikamɔ mli. Ekɛ nilee ni yɔɔ naakpɛɛ ni ajieɔ lɛ kpo atsɔɔ ehàaa ekaselɔi lɛ anɔ. Yesu jie nii ahe ni anuɔ ahaa mɔ kɛ mɔbɔnalɛ kpo yɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ahe, ni esusu amɛ adesa hiamɔ nii ahe. (Mateo 15:32; 26:40, 41; Marko 6:31) Ebiii babaoo kɛjɛɛɛ ekaselɔi lɛ adɛŋ kɔkɔɔkɔ fe bɔ ni amɛaanyɛ amɛkɛha, ni ekɛ nibii babaoo eshwieee amɛnɔ kɔkɔɔkɔ fe bɔ ni amɛaanyɛ amɛtere. (Yohane 16:12) Yesu ‘he jɔ ni ebaa ehe shi kɛjɛɔ etsui mli.’ Belɛ ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ mɛi pii na lɛ akɛ mɔ ni haa hejɔɔmɔ.—Mateo 11:28-30.

17. Te esa akɛ onukpai ajie hiɛshikamɔ ni tamɔ Kristo nɔ lɛ kpo yɛ bɔ ni amɛkɛ mɛi krokomɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ yeɔ haa lɛ mli amɛha tɛŋŋ?

17 Kɛji akɛ Kristo ni ji Hiɛnyiɛlɔ lɛ jie hiɛshikamɔ kpo lɛ, enyiɛ nɔŋŋ ni esaaa akɛ mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ moŋ feɔ babaoo! Hɛɛ, amɛkwɛɔ jogbaŋŋ koni amɛkɛ nɔyeli hegbɛ ni akɛwo amɛdɛŋ lɛ akatsu nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ. Ni amɛbaaa kɛ “wiemɔ flɛmii loo nilee tuutu” koni amɛha mɛi krokomɛi ale amɛ. (1 Korintobii 2:1, 2) Shi moŋ, amɛbɔɔ mɔdɛŋ ni amɛwie Ŋmalɛ mli anɔkwale wiemɔi ni mli ka shi faŋŋ yɛ anɔkwayeli mli. Agbɛnɛ hu, onukpai bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛkɛ shishinumɔ atsu nɔ ni amɛkpaa gbɛ yɛ mɛi krokomɛi ahe lɛ he nii, ni amɛkɛ mlijɔlɛ asusu amɛ hiamɔ nii ahe. (Filipibii 4:5) Akɛni amɛle akɛ mɔ fɛɛ mɔ yɛ efatɔɔi hewɔ lɛ, amɛkɛ suɔmɔ susuɔ enɛɛmɛi ahe yɛ bɔ ni amɛkɛ amɛnyɛmimɛi lɛ yeɔ haa lɛ mli. (1 Petro 4:8) Ni ani onukpai ni baa amɛhe shi ni mli jɔ lɛ jeee mɛi ni haa mɔ hejɔɔmɔ lɛɛlɛŋ? Nakai amɛji diɛŋtsɛ.

18. Mɛni onukpai baanyɛ akase kɛjɛ gbɛ ni Yesu tsɔ nɔ ekɛ gbekɛbii ye ha lɛ mli?

18 Anyɛɔ abɛŋkɛɔ Yesu, ni nine shɛɔ enɔ, ni mɛi bibii po feɔ nakai. Susumɔ ehetoohamɔ lɛ he, beni ekaselɔi lɛ nyãfi gbɔmɛi lɛ yɛ ‘gbekɛbii bibii ni amɛkɛ amɛ ba eŋɔɔ’ lɛ hewɔ lɛ. Yesu kɛɛ akɛ: “Nyɛhaa gbekɛbii lɛ abaa miŋɔɔ, ni nyɛkatsĩa amɛ gbɛ.” Kɛkɛ ni “eloo amɛ atuu, ni eŋɔ eniji eshwie amɛnɔ, ni ejɔɔ amɛ.” (Marko 10:13-16) Yesu náa mɛi ahe miishɛɛ ni emli hi, ni no gbalaa mɛi krokomɛi kɛyaa eŋɔɔ. Gbɔmɛi sheee Yesu gbeyei. Gbekɛbii po he jɔɔ amɛ kɛ́ amɛyɛ emasɛi. Anyɛɔ abɛŋkɛɔ onukpai hu, ni yɛ be mli ni amɛjieɔ hedɔɔ kɛ mlihilɛ kpo lɛ, mɛi krokomɛi,—gbekɛbii po—nuɔ he akɛ amɛyɛ shweshweeshwe yɛ amɛmasɛi.

19. “Kristo jwɛŋmɔ” ni ahiɛ lɛ kɔɔ mɛni he, ni mɛɛ mɔdɛŋbɔɔ enɛ biɔ?

19 He ni onukpai baanyɛ akase Kristo Yesu kɛyashɛ lɛ damɔ bɔ ni amɛle lɛ jogbaŋŋ ha lɛ nɔ. Paulo bi akɛ: “Namɔ le Nuntsɔ lɛ jwɛŋmɔ, ni eeetsɔɔ lɛ nii?” Kɛkɛ ni ekɛfata he akɛ: “Shi wɔ lɛ wɔhiɛ Kristo jwɛŋmɔ.” (1 Korintobii 2:16) Kristo jwɛŋmɔ ni ahiɛ lɛ kɔɔ le ni aaale bɔ ni ejwɛŋɔ saji ahe ehaa, kɛ bɔ ni esu kɛ baŋ ji fɛɛ, koni wɔle nɔ ni ebaafee yɛ shihilɛ pɔtɛɛ ko mli. Susumɔ le ni ooole wɔ Hiɛnyiɛlɔ lɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi nɛkɛ lɛ he okwɛ! Hɛɛ, enɛ biɔ Sanekpakpai lɛ amli saji ni wɔɔbo toi jogbaŋŋ, koni wɔkɛ Yesu shihilɛ kɛ enɔkwɛmɔnɔ lɛ he shishinumɔ awo wɔjwɛŋmɔi amli obɔ̃ be fɛɛ be. Kɛji akɛ onukpai bɔ mɔdɛŋ ni amɛnyiɛ Kristo hiɛnyiɛmɔ sɛɛ kɛyashɛ shɔŋŋ nakai lɛ, mɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ sumɔɔ waa ni amɛkase amɛhemɔkɛyeli lɛ. Ni onukpai lɛ atsui nyɔɔ amɛmli akɛ amɛmiina ni mɛi krokomɛi kɛ miishɛɛ miinyiɛ Hiɛnyiɛlɔ lɛ nanemaahei asɛɛ.

Yaa Nɔ yɛ Kristo Hiɛnyiɛmɔ Shishi

20, 21. Mɛni esa akɛ efee wɔfaishitswaa, yɛ be mli ni wɔkwɛɔ jeŋ hee ni ka wɔhiɛ ni awo shi yɛ he lɛ gbɛ lɛ?

20 Ehe miihia waa ni wɔ fɛɛ wɔya nɔ wɔhi Kristo hiɛnyiɛmɔ shishi. Yɛ be mli ni wɔbɛŋkɛɔ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee lɛ, akɛ shihilɛ ni wɔyɔɔ mli lɛ toɔ Israelbii lɛ anɔ̃ lɛ he yɛ be mli ni amɛyɔɔ Moab Ŋa lɛ nɔ, yɛ afi 1473 D.Ŋ.B. lɛ. No mli lɛ amɛshɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ husui anaa, ni Nyɔŋmɔ tsɔ gbalɔ Mose nɔ ejaje akɛ: “Bo [Yoshua] okɛ nɛkɛ maŋ nɛɛ baaya shikpɔŋ ni Yehowa kã amɛtsɛmɛi lɛ akita akɛ ekɛbaaha amɛ lɛ nɔ.” (5 Mose 31:7, 8) Yoshua ji hiɛnyiɛlɔ ni ahala lɛ lɛ. Kɛji akɛ Israelbii lɛ aaabote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, no lɛ esa akɛ amɛba amɛhe shi amɛha Yoshua hiɛnyiɛmɔ.

21 Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Mɔ kome ji nyɛ Hiɛnyiɛlɔ, lɛ ji Kristo.” Kristo pɛ baanyiɛ wɔhiɛ kɛya jeŋ hee ni awo shi yɛ he ni jalɛ hiɔ mli lɛ mli. (2 Petro 3:13) No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔtswaa wɔfai shi akɛ wɔbaaba wɔhe shi wɔha ehiɛnyiɛmɔ yɛ shihilɛ mli nibii fɛɛ kwa mli.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 6 “Ŋulamii” lɛ etsɔɔɔ ŋwɛibɔfoi diɛŋtsɛ yɛ biɛ. Ebaŋ lɛ akɛ Yesu kɛ adesa baatsu nii ni eŋmala saji eha bɔɔ nii ni ji mumɔi ni anaaa amɛ kɔkɔɔkɔ. No hewɔ lɛ, esa akɛ “ŋulamii” lɛ adamɔ shi aha adesai nɔkwɛlɔi, aloo onukpai, ni yɔɔ asafoi lɛ amli lɛ, ni abuɔ amɛ akɛ Yesu bɔfoi lɛ. Amɛyibɔ ni feɔ kpawo lɛ tsɔɔ nɔ ni yeɔ emuu yɛ ŋwɛi taomɔ nii anaa.

Ani Okaiɔ?

• Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Kristo tsɔ enyiɛ mra be mli asafo lɛ hiɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Kristo nyiɛɔ esafo lɛ hiɛ ŋmɛnɛ?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔba wɔhe shi wɔha mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ?

• Mɛɛ gbɛi anɔ nɛkɛ onukpai baanyɛ atsɔɔ yɛ akɛ Kristo ji amɛ Hiɛnyiɛlɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Kristo nyiɛɔ esafo lɛ hiɛ ni ehiɛɔ nɔkwɛlɔi lɛ yɛ eninejurɔ dɛŋ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 16]

‘Nyɛboa mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ nyɛteŋ lɛ toi ni nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa amɛ’

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Yesu yɛ miishɛɛ ni anyɛɔ abɛŋkɛɔ lɛ. Esa akɛ Kristofoi onukpai abɔ mɔdɛŋ ni amɛtamɔ lɛ