Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Okɛ Otsui kɛ Ojwɛŋmɔ Atao Nyɔŋmɔ Sɛɛgbɛ

Okɛ Otsui kɛ Ojwɛŋmɔ Atao Nyɔŋmɔ Sɛɛgbɛ

Okɛ Otsui kɛ Ojwɛŋmɔ Atao Nyɔŋmɔ Sɛɛgbɛ

Anɔkwa Kristojamɔ woɔ hewalɛ koni akɛ tsui lɛ kɛ jwɛŋmɔ lɛ fɛɛ atsu nii koni akɛtswa hemɔkɛyeli ni saa Nyɔŋmɔ hiɛ ama shi.

YƐ ANƆKWALE mli lɛ, Kristojamɔ lɛ shishitolɔ ni ji Yesu Kristo tsɔɔ akɛ esa akɛ wɔsumɔ Nyɔŋmɔ kɛ ‘wɔjwɛŋmɔ muu fɛɛ,’ kɛfata ‘wɔtsui muu fɛɛ’ kɛ ‘susuma muu fɛɛ’ he. (Mateo 22:37) Hɛɛ, esa akɛ wɔjwɛŋmɔŋ nyɛmɔi lɛ atsu gbɛfaŋnɔ ko ni he hiaa waa he nii yɛ wɔjamɔ mli.

Kɛ Yesu miifɔ nine etsɛ etoibolɔi lɛ koni amɛsusu enitsɔɔmɔ lɛ he lɛ, nɔ ni ekɛɔ bei pii ji akɛ: “Te nyɛsusuɔ tɛŋŋ?” (Mateo 17:25; 18:12; 21:28; 22:42) Bɔfo Petro ŋma kɛyaha nanemɛi heyelilɔi yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ, bɔni afee ni ‘ekɛtsiɛ amɛjwɛŋmɔŋ nyɛmɔi lɛ ahiɛ.’ (2 Petro 3:1) Mra be mli maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ ni efã gbɛ fe fɛɛ, ni ji bɔfo Paulo wo Kristofoi ŋaa koni amɛkɛ ‘amɛjwɛŋmɔŋ nyɛmɔ’ atsu nii koni “[amɛyoo] Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpakpai ní sa ehiɛ ní hi kɛwula shi lɛ.” (Romabii 12:1, 2, NW) Ja Kristofoi kɛ henɔkwɛmɔ etsu amɛhemɔkɛyelii lɛ ahe nii jogbaŋŋ kɛmɔ shi dani amɛbaanyɛ amɛtswa hemɔkɛyeli ni saa Nyɔŋmɔ hiɛ ni baaha amɛnyɛ amɛdamɔ kaai ni baa yɛ shihilɛ mli lɛ anaa lɛ amɛma shi.—Hebribii 11:1, 6.

Bɔni afee ni mra be mli Kristofoi shiɛlɔi lɛ aye abua mɛi krokomɛi koni amɛtswa hemɔkɛyeli ni tamɔ nɛkɛ amɛma shi lɛ, ‘amɛkɛ amɛ yayiyii yɛ ŋmalɛi lɛ ahe, ni amɛgbele’ nibii ni atsɔɔ lɛ ‘naa amɛtsɔɔ yɛ faŋŋ mli.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 17:1-3) Nifeemɔ ni nilee yɔɔ mli ni tamɔ nɛkɛ haa mɛi ni yɔɔ tsuijurɔ lɛ hereɔ nɔ jogbaŋŋ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, gbɔmɛi ni yɔɔ Makedonia maŋtiase ni ji Beroia lɛ mli lɛ ateŋ mɛi komɛi ‘jɛ amɛyitsoŋ amɛmɔ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ mli waa kɛ ekãa, ni amɛkwɛɔ Ŋmalɛi lɛ amli jogbaŋŋ akɛ nɛkɛ nibii ni Paulo kɛ ehefatalɔi lɛ tsɔɔ mli nɛɛ yɛ mli nakai lo.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 17:11, NW) Nibii enyɔ ji nɔ ni sa kadimɔ yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli. Klɛŋklɛŋ lɛ, Beroiabii lɛ miisumɔ ni amɛkɛ ekãa abo Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ toi; nɔ ni ji enyɔ lɛ, amɛkpɛlɛɛɛ nɔ kɛkɛ yɛ be mli ni amɛsusuko he akɛ nɔ ni amɛnu lɛ ja, shi moŋ amɛku sɛɛ amɛkwɛ Ŋmalɛi lɛ amli. Kristofonyo maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ Luka jɛ bulɛ mli ejie Beroiabii lɛ ayi yɛ enɛ he, ni amɛtsɛ amɛ akɛ mɛi ni ‘amɛsu hi jogbaŋŋ.’ Ani ojieɔ su ni hi jogbaŋŋ ni tamɔ nakai kpo yɛ bɔ ni otsuɔ mumɔŋ saji ahe nii ohaa lɛ mli?

Jwɛŋmɔ lɛ kɛ Tsui lɛ Feɔ Ekome

Taakɛ atsĩ tã kɛtsɔ hiɛ lɛ, nɔ ni fata anɔkwa jamɔ he ji jwɛŋmɔ lɛ kɛ tsui lɛ fɛɛ. (Marko 12:30) Kuu osɛɛ ni osusu nɔkwɛmɔnɔ ni yɔɔ sane ni tsɔ hiɛ lɛ mli ni kɔɔ mɔ ni pɛnteɔ tsũ he ni abɔ lɛ apaa, ni kɛ pɛnte sui ni ejaaa tsu nii beni esháa shia ko he lɛ he okwɛ. Eji ebo enitsumɔtsɛ lɛ famɔi atoi jogbaŋŋ kulɛ, ebaajɛ etsui muu kɛ esusuma fɛɛ mli etsu enitsumɔ lɛ ni ebaaná hekɛnɔfɔɔ akɛ shiatsɛ lɛ baakpɛlɛ enitsumɔ lɛ nɔ. Nakai nɔŋŋ ekɔɔ wɔjamɔ lɛ he.

Yesu kɛɛ akɛ: “Anɔkwa jalɔi lɛ aaajá tsɛ lɛ yɛ mumɔ kɛ anɔkwale mli.” (Yohane 4:23, wɔma efã ko nɔ mi.) No hewɔ lɛ, bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Enɛ hewɔ lɛ wɔ hu . . . wɔfɔko sɔlemɔ kɛ faikpamɔ kɛ nyɛ hamɔ, koni nyɛyimɔ obɔbɔ kɛ esuɔmɔnaa nii [ahe anɔkwa nilee, NW] yɛ mumɔŋ nilee kɛ shishinamɔ fɛɛ mli; koni nyɛnyiɛ bɔ ni sa [Yehowa, NW] ni asa ehiɛ kwraa.” (Kolosebii 1:9, 10) “Anɔkwa nilee” ni tamɔ nɛkɛ haa aŋkroaŋkroi ni yeɔ anɔkwa lɛ kɛ amɛtsui kɛ amɛsusuma woɔ amɛjamɔ lɛ mli kɛ hekɛnɔfɔɔ fɛɛ ejaakɛ ‘amɛjáa nɔ ni amɛle.’—Yohane 4:22.

Yiŋtoi nɛɛ ahewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi ebaptisiii abifabii loo mɛi heei ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ ni ekaseko Ŋmalɛi lɛ jogbaŋŋ lɛ. Yesu kɛ nitsumɔ wo esɛɛnyiɛlɔi lɛ adɛŋ akɛ: “Nyɛyafea jeŋmaji fɛɛ mikaselɔi, . . . ni nyɛtsɔɔ amɛ ni amɛye nii fiaa ni mikɛɛ nyɛ lɛ nɔ.” (Mateo 28:19, 20) Be mli ni anɔkwa Biblia mli nikaselɔi ená Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ he anɔkwa nilee pɛ sɛɛ dani amɛbaanyɛ amɛkɛ nilee akpɛ amɛyiŋ yɛ jamɔ he sane lɛ he. Ani oobɔ mɔdɛŋ koni onine ashɛ anɔkwa nilee ni tamɔ nɛkɛ nɔ?

Nuntsɔ lɛ Sɔlemɔ lɛ Shishi ní Abaanu

Bɔni afee ni ana srɔtofeemɔ ni yɔɔ Biblia lɛ mli anɔkwa nilee ni aaaná kɛ nilee fioo ni ayɔɔ yɛ nɔ ni ekɛɔ lɛ mli lɛ, ha wɔsusu nɔ ni afɔɔ lɛ tsɛmɔ akɛ Wɔtsɛ ni Yɔɔ Ŋwɛi lɛ, loo Nuntsɔ lɛ Sɔlemɔ lɛ, ni aŋma yɛ Mateo 6:9-13 lɛ he wɔkwɛ.

Mɛi akpekpei abɔ kɛɔ Yesu sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ yɛ sɔlemɔ mli daa. Shi amɛteŋ mɛi enyiɛ atsɔɔ amɛ eshishinumɔ, titri lɛ sɔlemɔ lɛ klɛŋklɛŋ fã ni kɔɔ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ kɛ Maŋtsɛyeli lɛ he lɛ? Saneyitsei nɛɛ ahe hiaa waa aahu akɛ Yesu kɛ amɛ wo klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ sɔlemɔ lɛ mli.

Ejeɔ shishi akɛ: “Wɔtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi, ogbɛi lɛ he atse,” ni tsɔɔ akɛ efee krɔŋkrɔŋ. Kadimɔ akɛ Yesu kɛɛ akɛ asɔle koni Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ he atse. Kɛha mɛi pii lɛ enɛ teeɔ kɛ hoo lɛ sanebimɔi enyɔ ashi: Klɛŋklɛŋ lɛ, mɛni ji Nyɔŋmɔ gbɛi? Kɛ nɔ ni ji enyɔ lɛ, mɛni hewɔ ebiɔ ni aha ehe atse?

Abaanyɛ ana hetoo kɛha klɛŋklɛŋ sanebimɔ lɛ yɛ nɔ ni fa fe hei 7,000 yɛ Biblia lɛ mli yɛ eshishijee wiemɔi lɛ amli. Ekome yɛ Lala 83:19 akɛ: “Koni amɛná amɛle akɛ bo, ni okome too ogbɛi ji Yehowa lɛ, bo ji mɔ ni kwɔ fe fɛɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ!” (Wɔma efã ko nɔ mi.) Yɛ nɔ ni kɔɔ Nyɔŋmɔ gbɛi ni ji Yehowa lɛ he lɛ, 2 Mose 3:15 lɛ kɛɔ akɛ: “Enɛ ji migbɛi kɛyaa naanɔ, ni enɛ ji mikaimɔ kɛyaa yinɔi fɛɛ.” * Shi mɛni hewɔ ni ehe hiaa ni atse Nyɔŋmɔ gbɛi, ni ji krɔŋŋfeemɔ kɛ krɔŋkrɔŋ feemɔ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ he lɛ? Ejaakɛ akɛ ahorabɔɔ eba gbɛi lɛ he ni awie he efɔŋ kɛjɛ adesa yinɔsane shishijee mli beebe.

Nyɔŋmɔ kɛɛ Adam kɛ Hawa yɛ Eden akɛ kɛji amɛye aduawa ni agu eyeli lɛ, amɛbaagboi. (1 Mose 2:17) Satan jɛ bulɛ ni ebɛ mli ewie eshi Nyɔŋmɔ, ni ekɛɛ Hawa akɛ: “Jeee gboimɔ nyɛaagboi.” No hewɔ lɛ, Satan folɔ Nyɔŋmɔ naa akɛ eemale. Ni kɛlɛ, ekɛwaaa jɛmɛ. Etee nɔ ekɛ ahorabɔɔ babaoo ba Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ nɔ, ni ekɛɛ Hawa akɛ Nyɔŋmɔ miitsi nilee ni jara wa ní ebaaná lɛ naa yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ. “Shi moŋ le Nyɔŋmɔ le akɛ gbi nɔ ni nyɛaaye [ekpakpa kɛ efɔŋ lee tso lɛ] eko lɛ, nyɛhiŋmɛii aaagbele, ni nyɛaatsɔmɔ tamɔ Nyɔŋmɔ, ni nyɛaale ekpakpa kɛ efɔŋ.” Mɛɛ heguɔgbee nɛ!—1 Mose 3:4, 5.

Adam kɛ Hawa yafata Satan he kɛtsɔ aduawa ni agu eyeli lɛ ni amɛye lɛ nɔ. Kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa nɛɛ, kɛji amɛle jio loo amɛleee jio lɛ, adesai babaoo eha nakai shishijee ahorabɔɔ lɛ mli ewa kɛtsɔ Nyɔŋmɔ jalɛ tɛi ni amɛkpooɔ lɛ nɔ. (1 Yohane 5:19) Gbɔmɛi kã he amɛmiimale Nyɔŋmɔ he kɛtsɔ shwamɔ ni amɛshwaa lɛ yɛ amɛ piŋmɔi lɛ ahewɔ—eyɛ mli akɛ ekolɛ ejɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛgbɛi fɔji lɛ ahewɔ. Abɛi 19:3 lɛ kɛɔ akɛ: “Gbɔmɔ buuluufeemɔ nɔŋŋ fiteɔ eshihilɛ, kɛkɛ lɛ emli efu Nuntsɔ lɛ.” (The New English Bible) Ani obaanyɛ oyɔse nɔ hewɔ ni Yesu, mɔ ni sumɔɔ e-Tsɛ yɛ anɔkwale mli lɛ sɔle akɛ E-gbɛi lɛ he atse lɛ?

“Ha Omaŋtsɛyeli lɛ Aba”

Beni Yesu esɔle koni atse Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ he sɛɛ lɛ ekɛɛ akɛ: “Ha omaŋtsɛyeli lɛ aba. Ha afee osuɔmɔnaa nii yɛ shikpɔŋ nɔ hu, taakɛ afeɔ yɛ ŋwɛi lɛ.” (Mateo 6:10 NW) Ekolɛ wɔbaanyɛ wɔbi yɛ nakai kuku lɛ he akɛ: ‘Mɛni ji Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ? Ni mɛni ebaa lɛ yɔɔ feemɔ yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ni aaafee yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ he?’

Wiemɔ “maŋtsɛyeli” lɛ shishinumɔ diɛŋtsɛ yɛ Biblia lɛ mli ji “nɔyeli kɛtsɔ maŋtsɛ ko nɔ.” Belɛ, yɛ sane naatsɔɔmɔ ni ja naa lɛ, Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ baakɔ nɔyeli ko, loo maŋtsɛyeli, kɛtsɔ Nyɔŋmɔ kɛ maŋtsɛ ni lɛ ehala lɛ nɔ. Maŋtsɛ nɛɛ jeee mɔ ko mɔ ko akɛ Yesu Kristo ni atee lɛ shi lɛ—“Maŋtsɛmɛi amaŋtsɛ kɛ nuntsɔmɛi anuntsɔ” lɛ. (Kpojiemɔ 19:16; Daniel 7:13, 14) Gbalɔ Daniel ŋma yɛ Nyɔŋmɔ Mesia Maŋtsɛyeli ni yɔɔ Yesu Kristo dɛŋ lɛ he akɛ: “Nɛkɛ maŋtsɛmɛi [adesai amaŋtsɛyelii ni yeɔ nɔ bianɛ] nɛɛ ayinɔ lɛ Nyɔŋmɔ ní yɔɔ ŋwɛi lɛ aaatee maŋtsɛyeli ko shi ama shi ni efiteŋ dɔŋŋ kɛaatee naanɔ, ni ashiŋ maŋtsɛyeli nɛɛ ahaŋ maŋ kroko; eeejwara maŋtsɛyelii nɛɛ fɛɛ wɔtsɔwɔtsɔ, ni eeekpata amɛhiɛ, shi lɛ diɛŋtsɛ lɛ eeedamɔ shi kɛaatee naanɔ,” ni tsɔɔ akɛ kɛmiiya naanɔ.—Daniel 2:44.

Hɛɛ, Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ baakudɔ shikpɔŋ lɛ fɛɛ, ni ebaajie mɛi fɔji lɛ kɛ nɔyelii lɛ fɛɛ “kɛaatee naanɔ,” ni tsɔɔ akɛ, kɛmiiya naanɔ. Yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ji nɔ̃ nɔ ni Yehowa tsɔɔ etseɔ egbɛi lɛ he, ni ejieɔ amale ahorabɔɔ ni Satan kɛ adesai efɔŋfeelɔi kɛba nɔ lɛ fɛɛ kɛyaa.—Ezekiel 36:23.

Taakɛ nɔyelii fɛɛ ji lɛ, Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ yɛ shishibii. Namɛi ji mɛnɛɛmɛi? Biblia lɛ haa hetoo: “Mɛi ni he jɔ lɛ, shikpɔŋ lɛ aaatsɔ̃ amɛnɔ̃, ni amɛmii aaashɛ amɛhe yɛ hejɔlɛ babaoo mli.” (Lala 37:11) Nakai nɔŋŋ hu Yesu kɛɛ akɛ: “Ajɔɔ mɛi ni he jɔ lɛ; shi amɛaaye shikpɔŋ lɛ nɔ.” Eji anɔkwale akɛ, nɛkɛ mɛi nɛɛ yɛ Nyɔŋmɔ he anɔkwa nilee, ni ji taomɔ nii kɛha wala lɛ.—Mateo 5:5; Yohane 17:3.

Ani obaanyɛ osusu shikpɔŋ lɛ fɛɛ ni eyi obɔ kɛ gbɔmɛi heshibalɔi, ni he jɔ ni sumɔɔ Nyɔŋmɔ yɛ anɔkwale mli ni amɛsumɔɔ amɛhe? (1 Yohane 4:7, 8) No ji nɔ ni Yesu sɔle yɛ he beni ekɛɛ akɛ: “Ha omaŋtsɛyeli lɛ aba. Ha afee osuɔmɔnaa nii yɛ shikpɔŋ nɔ hu, taakɛ afeɔ yɛ ŋwɛi lɛ.” Ani onuɔ nɔ hewɔ ni Yesu tsɔɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ni amɛsɔle yɛ nakai gbɛ nɔ lɛ shishi? Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, ani onaa bɔ ni nakai sɔlemɔ lɛ mlibaa baanyɛ aná hewalɛ yɛ onɔ akɛ mɔ aŋkro?

Amrɔ Nɛɛ Gbɔmɛi Akpekpei Abɔ Miisusu Saji Ahe yɛ Ŋmalɛi lɛ Anaa

Yesu gba yɛ jeŋ muu fɛɛ mumɔŋ tsɔsemɔ he tafaa ko ni baatswa Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli ni baa lɛ he adafi. Ekɛɛ akɛ: “Aaashiɛ maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa nɛɛ atsɔɔ je nɛŋ fɛɛ, ní akɛye jeŋmaji lɛ fɛɛ odase; ni no dani [je nɛŋ, loo ŋmɛnɛŋmɛnɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ] naagbee lɛ aaaba.”—Mateo 24:14.

Yehowa Odasefoi ni naa shɛɔ akpekpei ekpaa yɛ je lɛŋ fɛɛ miigba amɛkutsoŋbii nakai sanekpakpa lɛ. Amɛfɔɔ bo nine koni okase babaoo yɛ Nyɔŋmɔ kɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ he kɛtsɔ ojwɛŋmɔŋ nyɛmɔ ni okɛaatsu nii, ‘kɛkwɛ Ŋmalɛi lɛ amli jogbaŋŋ’ lɛ nɔ. Nakai ni ooofee lɛ baawaje ohemɔkɛyeli ni ebaaha oná miishɛɛ be mli ni osusuɔ wala he hiɛnɔkamɔ yɛ shikpɔŋ nɔ paradeiso lɛ he, nɔ ni mli “aaayi obɔ kɛ Yehowa he nilee lɛ, tamɔ bɔ ni nu hà ŋshɔ shishi lɛ.”—Yesaia 11:6-9.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 14 Woloŋlelɔi komɛi sumɔɔ “Yahweh” ni akɛaatsu nii lɛ fe “Yehowa.” Shi kɛlɛ, ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Biblia shishitsɔɔlɔi babaoo ejie Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ kɛjɛ amɛ shishitsɔɔmɔi lɛ amli yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ, ni amɛkɛ sablai ni je amɛhe ni ji “Nuntsɔ” loo “Nyɔŋmɔ” eye najiaŋ. Kɛha Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ he sanegbaa ni yaa shɔŋŋ lɛ, ofainɛ kwɛmɔ wolo bibioo ni ji The Divine Name That Will Endure Forever, ní Yehowa Odasefoi fee lɛ mli.

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 8]

KASEMƆ TSƆƆLƆ KPELE LƐ

Yesu fɔɔ nitsɔɔmɔ kɛtsɔ Biblia mli saneyitsei pɔtɛɛ komɛi ni egbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa nɔ lɛ anɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ eshitee lɛ sɛɛ lɛ, etsɔɔ gbɛfaŋnɔ ni etsuɔ he nii yɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoo mli lɛ mli etsɔɔ kaselɔi enyɔ ni ehao yɛ egbele lɛ hewɔ lɛ. Luka 24:27 kɛɔ akɛ: “Ebɔi kɛjɛ Mose kɛ gbalɔi lɛ fɛɛ nɔ, ni etsɔɔ amɛ nibii ni yɔɔ ŋmalɛi lɛ fɛɛ mli yɛ ehewɔ lɛ ashishi.”

Kadimɔ akɛ Yesu hala sane pɔtɛɛ ko—“lɛ diɛŋtsɛ,” ni ji Mesia lɛ—ni ákɛ, etsɛ yisɛɛ kɛjɛ “Ŋmalɛi lɛ amli fɛɛ” yɛ esanegbaa lɛ mli. Ni tsɔɔ akɛ, Yesu bua Biblia mli ŋmalɛi ni yeɔ he odase lɛ anaa efee lɛ ekome tamɔ mfoniri ko fãi ni futuɔ mɔ, ní eye ebua ekaselɔi lɛ ni amɛna bɔ ni mumɔŋ anɔkwale lɛ shikamɔ yɔɔ ha. (2 Timoteo 1:13) Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, jeee akɛ aha amɛnu shishi kɛkɛ shi moŋ etsirɛ amɛ waa. Nɔ ni aŋma afɔ̃ shi lɛ kɛɛ wɔ akɛ: “Ni amɛkɛɛkɛɛ amɛhe akɛ: Ani wɔtsui he edɔɔɔ la yɛ wɔmli beni ekɛ wɔ wieɔ yɛ gbɛ lɛ nɔ ni etsɔɔ wɔ ŋmalɛi lɛ anaa lɛ?”—Luka 24:32.

Yehowa Odasefoi bɔɔ mɔdɛŋ koni amɛkase gbɛ̀i ni Yesu kɛtsu nii lɛ yɛ amɛsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Shishijee nikasemɔ woji titri ni amɛkɛtsuɔ nii ji Mɛni Nyɔŋmɔ Taoɔ yɛ Wɔ Dɛŋ? wolo bibioo lɛ kɛ Nilee Ni Kɛ Mɔ Yaa Naanɔ Wala Mli wolo lɛ. Enɛɛmɛi wieɔ Biblia mli saneyitsei babaoo ni yɔɔ miishɛɛ he, tamɔ: “Namɔ Ji Nyɔŋmɔ?,” “Mɛni Hewɔ Nyɔŋmɔ Ŋmɛɔ Piŋmɔ Gbɛ?,” “Te Ooofee Tɛŋŋ Ona Anɔkwa Jamɔ Lɛ?,” “Naagbee Gbii lɛ Nɛ!,” kɛ “Ni Aaatswa Weku ni Kɛ Woo Haa Nyɔŋmɔ Ama Shi.” Nikasemɔ fɛɛ nikasemɔ hiɛ ŋmalɛi babaoo.

Wɔmiifɔ̃ bo nine koni oyana Yehowa Odasefoi ni yɔɔ okutso lɛ mli lɛ, loo oŋma kɛya adrɛs ni yɔɔ wolo nɛɛ baafa 2 lɛ kɛha shia Biblia mli nikasemɔ ni aheee nɔ ko yɛ saneyitsei nɛɛ kɛ ekrokomɛi ahe.

[Mfoniri]

Shɛ onikaselɔ lɛ tsui he kɛtsɔ Biblia mli saneyitsei pɔtɛɛ ni obaagbala ojwɛŋmɔ kɛya nɔ lɛ anɔ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 7]

Ani onuɔ Yesu sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ shishi?

“Wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi, ha ogbɛi lɛ he atse . . .”

“Ha [o-Mesia] maŋtsɛyeli lɛ aba . . .”

“Ha afee osuɔmɔnaa nii yɛ shikpɔŋ nɔ hu, taakɛ afeɔ yɛ ŋwɛi lɛ”