Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Aawo Nyɔŋmɔ Hiɛ Nyam yɛ Philippines Gɔji lɛ Anɔ

Aawo Nyɔŋmɔ Hiɛ Nyam yɛ Philippines Gɔji lɛ Anɔ

Aawo Nyɔŋmɔ Hiɛ Nyam yɛ Philippines Gɔji lɛ Anɔ

Kɛji akɛ osusu Philippines he akɛ eji ŋshɔkpɔ maŋ lɛ, osane ja. Shi eji maŋ kɛ emli gɔji fɛfɛji hu. Yɛ Yehowa Odasefoi agbɛfaŋ lɛ, shiɛmɔ yɛ maŋtiasei lɛ amli kɛ hei ni yɔɔ jɔɔ mli lɛ ebafee nɔ ni waaa tsɔ̃ ni emɔɔ shi. Shi kɛlɛ, shihilɛ lɛ yɛ srɔto kwraa yɛ kpokpai ni yɔɔ gɔji lɛ anɔ lɛ he.

ESORO maŋ lɛ mli gɔji fɛfɛji lɛ kwraa yɛ emli ŋshɔnaa ni shia sɔŋŋ yɔɔ nɔ, ŋshɔ mli tɛsaai ni tamɔ ŋshɔkpɔi, akrowai ni ayaa wuo yɛ mli lɛ, kɛ maji ni mli yɔɔ hoo ni yɔɔ ŋshɔkpɔ shikpɔji lɛ anɔ lɛ he. Gɔji lɛ hu bafeɔ tamɔ gbɛtsii nii ni mli wa kɛha Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he “sanekpakpa” lɛ ni aaashiɛ.—Mateo 24:14.

Philippines ŋshɔkpɔi lɛ yɛ he ko ni shikpɔŋ lɛ mli hewalɛi srɔtoi enyɔ kpeɔ yɛ ni nyɛɔ ekɛ shikpɔŋhosomɔ kɛ lasu gɔŋ fɛmɔ baa. Bɔ ni shikpɔŋ lɛ ema enaa shi yɛ nɛkɛ he nɛɛ eha gɔji ni eko tsa eko nɔ lɛ anɔ efee piɔpiɔ yɛ ŋshɔkpɔi wuji lɛ anɔ. Anaa ŋshɔkpɔi ni fa fe 7,100 ni yɔɔ Philippines lɛ yɛ hei ni kamɔ Pasifik Ŋshɔ lɛ anaigbɛ liamɔ kɔŋtɔŋŋ lɛ naa. No hewɔ lɛ, ŋshɔkpɔi lɛ egbɛ eshwã kɛ lasu gɔji, ni nomɛi hu haa jɛmɛ shikpɔŋ lɛ feɔ gɔŋkpɔi lɛ. Hei ni yɔɔ dokoidokoi ni tamɔ nɛkɛ lɛ eha gbɔmɛi ni yɔɔ gɔji lɛ anɔ lɛ etse amɛhe. Ewa akɛ nine aaashɛ amɛnɔ ejaakɛ gbɛjegbɛi ni fa fioo pɛ yɔɔ ni hi kɛha tsɔji.

Yɛ gbɛtsii nibii nɛɛ fɛɛ asɛɛ lɛ, Yehowa Odasefoi yɔseɔ bɔ ni ehe hiaa koni nine ashɛ “gbɔmɛi fɛɛ” anɔ. (1 Timoteo 2:4) No hewɔ lɛ, Odasefoi ni yɔɔ Philippines lɛ kɛ mumɔ ni yɔɔ Yesaia 42:11, 12 lɛ etsu nii kɛ gbeekpamɔ akɛ: “Nyɛhaa mɛi ní hiɔ tɛsaai amli lɛ alaa nyamɔ lala, nyɛhaa amɛbɔ oshe kɛjɛa gɔji lɛ ayiteaŋ! Amɛkɛ anunyam aha Yehowa, ní amɛjaje eyijiemɔ lɛ yɛ ŋshɔkpɔi lɛ anɔ!”

Aje mɔdɛŋ ni abɔɔ waa koni aye odase atsɔɔ gbɔmɛi ni yɔɔ gɔji lɛ anɔ lɛ shishi nɔ ni fe afii 50 ni eho nɛ. Maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi ye amɛbua kɛwo nitsumɔ lɛ mli hewalɛ, yɛ Jeŋ Ta II lɛ sɛɛ. Maŋbii lɛ pii kpɛlɛ Biblia mli anɔkwale lɛ nɔ, ni amɛye amɛbua kɛgbɛ anɔkwale nɛɛ ashwã kɛtee akrowai ni yɔɔ shɔŋŋ yɛ gɔji lɛ anɔ lɛ amli. Yibiiwoo kpakpa jɛ enɛ mli kɛba. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, sanekpakpa shiɛlɔi ni fa fe 6,000 yɛ Cordillera Central gɔji ni yɔɔ Luzon kooyigbɛ lɛ amli. Amɛteŋ mɛi babaoo ji maŋ lɛ mli bii, ni mɛi ni fata he ji Ibaloibii, Ifugaobii, kɛ Kalingabii.

Shi kɛlɛ, hei komɛi yɛ gɔji lɛ anɔ lolo ni ewa akɛ abaashɛ jɛmɛ. Hiɛ kpako gbɔmɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ anɔ. Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ ni nine eshɛ amɛteŋ mɛi komɛi anɔ, ni te amɛhere nɔ amɛha tɛŋŋ?

Anɔkwa Hemɔkɛyeli Ebaye Kusum Nifeemɔ Najiaŋ

Tinggianbii ji mɛi ni yɔɔ gɔji akpokpaa ni ji Abra lɛ nɔ, yɛ kooyigbɛ ŋshɔkpɔ ni ji Luzon lɛ nɔ. Ekolɛ gbɛi nɛɛ jɛ blema Malay wiemɔ ni ji tinggi, ni eshishi ji “gɔŋ” lɛ mli. Esa jogbaŋŋ lɛɛlɛŋ! Gbɔmɛi lɛ hu tsɛɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe kɛ amɛwiemɔ lɛ akɛ Itneg. Amɛheɔ nyɔŋmɔ ko ni atsɛɔ lɛ Kabunian lɛ amɛyeɔ, ni apasa hemɔkɛyelii náa hewalɛ kpele yɛ mɛi adaa gbi shihilɛ nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛji mɔ ko ní miito gbɛjianɔ koni eya he ko lɛ tsine lɛ, etsɔɔ nɔ fɔŋ ko ni miiba he okadi. Esa akɛ emɛ ŋmɛlɛtswaa fioo ko koni hewalɛ fɔŋ lɛ alaaje.

Spainbii lɛ kɛ Katolik jamɔ ba yɛ afi 1572 lɛ mli, shi amɛnyɛɛɛ amɛtsɔɔ Tinggianbii lɛ anɔkwa Kristojamɔ lɛ. Amɛteŋ mɛi ni batsɔmɔ Katolikbii lɛ tee nɔ amɛkɛ amɛhe kpɛtɛ hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ yɛ Kabunian mli lɛ he ni amɛnyiɛɔ maŋ lɛ mli kusumii lɛ asɛɛ. Anɔkwa nilee ni kɔɔ Biblia lɛ he lɛ yashɛ gbɔmɛi nɛɛ adɛŋ klɛŋklɛŋ kwraa yɛ afi 1930 afii lɛ amli beni Yehowa Odasefoi je shishi akɛ amɛaagbɛ Maŋtsɛyeli lɛ he shɛɛ sane lɛ amɛshwã yɛ nakai gɔji lɛ anɔ lɛ. Kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa nɛɛ, Tinggianbii babaoo ni hiɛ jwɛŋmɔ ni ja lɛ eje shishi amɛmiijie Yehowa yi ‘kɛmiijɛ gɔji lɛ ayiteaŋ.’

Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, tsutsu ko lɛ Lingbaoan ji weku yitso ko ni abuɔ lɛ waa yɛ akutso lɛ mli. Ekɛ ehe woɔ Tinggianbii akusum nifeemɔ lɛ mli kɛmɔɔ shi. “Minyiɛ Tinggianbii ablema saji lɛ asɛɛ yɛ anɔkwale mli. Kɛji agbe mɔ ko lɛ, wɔshwɛɔ joo ko beni afu mɔ lɛ sɛɛ, ni wɔtswaa ŋoŋoi. Wɔkɛ kooloi hu shãa afɔle. Wɔheɔ Kabunian wɔyeɔ, ni mileee Biblia lɛ mli Nyɔŋmɔ lɛ.” Enɛ ba lɛ nakai yɛ anɔkwale ni eji akɛ etsɛɔ ehe Katoliknyo lɛ fɛɛ sɛɛ.

Sɔɔlɔi ni ji Yehowa Odasefoi ba koni amɛbashiɛ yɛ nakai akutso lɛ mli. Amɛkɛ Lingbaoan kpe ni amɛwo lɛ hewalɛ koni ekane Biblia lɛ. Ekaiɔ akɛ: “Biblia lɛ ji nɔ ni tsɔ miyiŋ akɛ Yehowa ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ.” Kɛkɛ ni Odasefonyo ko kɛ lɛ je Biblia lɛ kasemɔ shishi, ni Lingbaoan kpɛ eyiŋ akɛ ebaasɔmɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ. Etsake eshihilɛ, ní nɔ ni fata he ji hegbɛ ni ehiɛ akɛ weku hiɛnyiɛlɔ lɛ, nifeemɔ ni ha maŋ lɛ mli osɔfo lɛ kɛ Lingbaoan tsutsu nanemɛi lɛ amli fu lɛ. Shi kɛlɛ, Lingbaoan etswa efai shi akɛ ebaanyiɛ anɔkwalei ni ena yɛ Biblia lɛ mli lɛ asɛɛ. Amrɔ nɛɛ eesɔmɔ akɛ asafoŋ onukpa.

Gbii Kpawo kɛ Jenamɔi Ekpaa

Eyɛ mli akɛ amrɔ nɛɛ mɛi ni yɔɔ Abra fãi komɛi lɛ nuɔ sanekpakpa lɛ daa moŋ, shi mɛi krokomɛi yɛ shɔŋŋ ni ayeɔ amɛ odase yɛ bei komɛi pɛ amli. Yɛ be ko ni eho lɛ, abɔ mɔdɛŋ koni nine ashɛ nɛkɛ hei nɛɛ ateŋ ekome nɔ. Kuu ko ni feɔ Odasefoi 35 fã gbɛ kɛtee koni amɛyashiɛ yɛ shikpɔŋkuku ni akɛwoko mɔ ko dɛŋ ni yɔɔ Tineg yɛ Abra, ni ji he ko ni ayako jɛmɛ nɔ ni shɛɔ afii 27 lɛ mli.

Atsu nɛkɛ shiɛmɔ he gbɛfaa nɛɛ he nii kɛtsɔ nyiɛmɔ nɔ, yɛ gbii kpawo mli. Ŋɔɔ lɛ akɛ ootsɔ nu hiɛ agbai ni akɛtsotsoro kpaai anɔ lɛ anɔ ni oofo faai ni mli kwɔlɔ kɛ ŋmɛlɛtswai babaoo nyiɛmɔ kɛmiifo gɔji srɔtoi ni tsara nɔ yɛ be mli ni otere ojatsũi—oofee enɛɛmɛi fɛɛ koni onyɛ oyashiɛ oha mɛi ni efɔɔɔ sanekpakpa lɛ numɔ lɛ! Akɛ jenamɔi ekpaa ni yɔɔ gbɛfaa lɛ mli lɛ mli ejwɛ wɔ agbonaa yɛ gɔji lɛ ateŋ.

Eyɛ mli akɛ Odasefoi ni ji gbɛfalɔi asafo ni nyɛ amɛdamɔ shihilɛi ni mli wawai anaa lɛ hiɛ niyenii moŋ, shi amɛnyɛɛɛ amɛkɛ bɔ ni fa kɛha gbɛfaa lɛ fɛɛ aya. Shi kɛlɛ, enɛ jeee naagba ejaakɛ gbɔmɛi lɛ yɛ he miishɛɛ babaoo akɛ amɛkɛ niyenii baatsake Biblia kasemɔ woji. Odasefoi lɛ anine shɛ ŋmɔshi nibii, ŋshɔŋ looi, kɛ yɔɔ-loo babaoo nɔ. Eyɛ mli akɛ amɛkɛ jaramɔ shihilɛi komɛi kpe moŋ, shi kuu lɛ wie akɛ: “Ato afɔle ni wɔshã lɛ anajiaŋ kɛtsɔ miishɛɛ ni teke nɔ ni wɔná lɛ nɔ.”

Sɔɔlɔi nɛɛ ye odase yɛ akrowai nyɔŋma mli yɛ gbii kpawo lɛ mli, ni amɛkɛ woji 60, woji tɛtrɛbii 186, woji bibii 50, kɛ dɛhiɛmɔ woji babaoo ha. Amɛfee Biblia mli nikasemɔi ahe nɔkwɛmɔnɔ amɛtsɔɔ gbɔmɛi akui 74. Yɛ maŋ lɛ mli onukpai lɛ kɛ maŋbii lɛ ateŋ mɛi komɛi ni ehé gbɛi lɛ anibimɔ naa lɛ, afee asafoŋ kpee yɛ maŋ ni ji Tineg lɛ mli ni mɛi 78 ba shishi. Mɛi ni baa lɛ ateŋ mɛi babaoo ji tsɔɔlɔi kɛ polisifoi. Hiɛnɔkamɔ yɛ akɛ, Tiggianbii babaoo lolo baaba amɛbafata mɛi ni ‘bolɔɔ’ ni amɛjieɔ Yehowa yi kɛjɛɔ gɔji lɛ ayiteaŋ lɛ ahe.

Nɔ ko ni Hi Fe Shikatsuru

Ŋshɔkpɔi komɛi yɛ kɛmiiya Philipines wuoyigbɛ shɔŋŋ heni Spainbii lɛ yana shikatsuru yɛ lɛ. Enɛ ha abaná gbɛi ni ji Mindoro, ni ji Spainbii awiemɔ ni ji mina de oro loo “shika bu” ni afo lɛ kuku. Shi kɛlɛ, amrɔ nɛɛ aaná nɔ ko ni jara wa kwraa fe shikatsuru yɛ nakai ŋshɔkpɔi lɛ anɔ—gbɔmɛi ni miitao ni amɛsɔmɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ Yehowa lɛ.

Shikwɛ̃ɛbii aaafee 125,000 ni atsɛɔ amɛ Mangyanbii yɛ Mindoro koo ni etse ehe banee lɛ mligbɛ tɔŋŋ. Amɛhiɔ shi yɛ gbɛ ni yɔɔ mlɛo nɔ, ni bei pii lɛ, amɛkɛ mɛi ni yɔɔ sɛɛ lɛ naaa sharamɔ ko, ni amɛyɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛwiemɔ. Amɛteŋ mɛi babaoo ji mɛi ni jáa tsei kɛ tɛi kɛ nyɔŋmɔi pii ajálɔi, ni amɛheɔ mumɔi srɔtoi ni yɔɔ adebɔɔ mli lɛ amɛyeɔ.

Yɛ bei komɛi amli lɛ, kɛji aŋkroaŋkroi ni ji Mangyanbii lɛ bɛ niyenii loo nibii krokomɛi ni he hiaa amɛ lɛ, amɛbaa ŋshɔnaa kpokpai lɛ anɔ koni amɛbatao nitsumɔ. Nakai ji bɔ ni eba lɛ yɛ Pailing ni jɛ Mangyanbii akuu fioo ni atsɛɔ amɛ Batangan lɛ gbɛfaŋ. Eda yɛ ewebii lɛ ateŋ yɛ kooi ni yɔɔ gɔji lɛ anɔ lɛ mli, ni ekpɛlɛɔ Batangan hemɔkɛyelii kɛ nifeemɔi anɔ. Atadei ni ale waa ni amɛwoɔ ji tɛklɛ tsɛɛ folo. Bɔni afee ni Batanganbii akpa niyenii babaoo lɛ, kusum ni yɔɔ jɛmɛ lɛ biɔ ni jálɔi agbe wuɔbi, koni yɛ be mli ni amɛsɔleɔ lɛ amɛha lá lɛ atsere awo nu mli.

Pailing kɛ ehe wooo nakai kusumii lɛ mli dɔŋŋ. Mɛni hewɔ? Beni etee shikpɔji ni yɔɔ jɔɔ mli lɛ anɔ lɛ, eyaná nitsumɔ yɛ Yehowa Odasefoi awekui komɛi adɛŋ. Wekui nɛɛ ateŋ ekome ŋɔ shihilɛ nɛɛ mli hegbɛ lɛ ni ekɛjie Biblia mli anɔkwale lɛ kpo etsɔɔ Pailing. Ekpɛlɛ nɔ ni eyɔse bɔ ni eji nɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he waa akɛ aaakase Yehowa yiŋtoo kɛha gbɔmɔ kɛ shikpɔŋ lɛ he nii. Amɛto gbɛjianɔ kɛha lɛ koni eya shishijee skul, ní yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ ekase Biblia lɛ. Abaptisi Pailing ákɛ Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome beni eye afii 24. Beni eye afii 30 lɛ, no mli lɛ eyɛ afi ni ji enyɔ mli yɛ enɔtsamɔ skul lɛ, ni ekɛ jɛmɛ fee shikpɔŋkuku ni eshiɛɔ yɛ mli. Amrɔ nɛɛ amɛtsɛɔ lɛ Rolando (ni ji jɔɔ shikpɔŋ nɔ gbɛi).

Kɛji okɛ Rolando kpe lɛ, obaana akɛ eji sɔɔlɔ ni esaa ehe jogbaŋŋ ni miiŋmɔ ni miisɔmɔ akɛ be-fɛɛ shiɛlɔ kɛ akɛ asafoŋ sɔɔlɔ yɛ asafoi ni yɔɔ Mindoro lɛ ateŋ ekome mli. Nyɛsɛɛ nɛɛ Rolando ku sɛɛ etee gɔji lɛ anɔ, jeee koni eyafata Batanganbii lɛ ahe yɛ amɛkusumii nifeemɔi lɛ amli, shi moŋ koni eyagba amɛ anɔkwalei ni haa mɔ wala ni jɛ Biblia lɛ mli lɛ he sane.

Amɛmiishwe Koni Amɛná Maŋtsɛyeli Asa

Kpokpaa ni ji Bukidnon—ni shishi ji “Gbɔmɛi ni Yɔɔ Gɔji Anɔ” lɛ ni yɔɔ Cebuano—yɛ Mindanao ŋshɔkpɔ ni yɔɔ wuoyigbɛ lɛ nɔ. Biɛ ji he ko ni gɔji, jɔɔi ni mli kwɔlɔ waa, faa ni yɔɔ jɔɔi amli, kɛ gɔji kɛ amɛteŋ tɛtrɛɛ yɔɔ. Shikpɔŋ ni baa nii lɛ yeɔ ebuaa nibaanii tamɔ blɔfoŋmei, abele, kɔfe, omɔ, kɛ akwadui. Gɔji ashikpɔŋ akutsei ni ji Talaandigbii kɛ Higaononbii ji mɛi ni yɔɔ jɛmɛ. Ehe miihia ni gbɔmɛi nɛɛ hu akase Yehowa he nii. Nyɛsɛɛ nɛɛ, yɛ maŋ ni ji Talakag lɛ masɛi lɛ, hegbɛ nɛɛ naa gbele yɛ gbɛ ni yɔɔ miishɛɛ waa nɔ.

Odasefoi ni miiya gɔji ashikpɔji lɛ nɔ lɛ kɛ kɔɔyɔŋ tsakemɔ ni mli ejɔ ŋanii kpe shi akɛ miishɛɛ here amɛ atuu. Maŋ lɛ mli bii lɛ kɛɔ akɛ amɛheɔ Nyɔŋmɔ ofe lɛ, ni ji Tsɛ lɛ, amɛyeɔ, shi amɛleee egbɛi. Akɛni amɛkɛ be babaoo hiɔ koo lɛ mli hewɔ lɛ, be nɛɛ ji klɛŋklɛŋ kwraa ni amɛkɛ Yehowa Odasefoi ekpe. Atsɔɔ amɛ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ, kɛ enaakpɛɛ yiŋtoo ni kɔɔ Maŋtsɛyeli lɛ he lɛ hu. Gbɔmɛi lɛ ná miishɛɛ, no hewɔ lɛ akpɛ yiŋ akɛ esa akɛ ayasara amɛ akrowa lɛ ekoŋŋ.

Saramɔi srɔtoi nyiɛ sɛɛ. Nɔ ni jɛ mli kɛba ji akɛ, maŋbii lɛ kɛ shikpɔŋ ko ha kɛha Yehowa Odasefoi “ashia.” Odasefoi lɛ kɛ miishɛɛ kpɛlɛ nihamɔ lɛ nɔ. Shikpɔŋ lɛ yɛ gɔŋ ni nɔ kwɔ fe fɛɛ yɛ akutso lɛ mli lɛ yiteŋgbɛ, ní miikwɛ gbɛ lɛ nɔ gbɛ. Akɛ tso, pamplo, kɛ tɛŋblɛoi ni ma tsu lɛ. Akɛ nyɔji etɛ kɛ gbii nyɔŋma gbe nitsumɔ lɛ naa. Anaa okadi ni ji “Yehowa Odasefoi a-Maŋtsɛyeli Asa” lɛ faŋŋ yɛ tsũ lɛ hiɛgbɛ. Susumɔ he okwɛ, Maŋtsɛyeli Asa ni ama dani ato asafo shishi!

Kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa nɛɛ, asafo mli onukpa ko ni ji be-fɛɛ sɔɔlɔ lɛ efã kɛtee jɛmɛ, ni nakai nɔŋŋ ji asafoŋ sɔɔlɔ ko hu. Kɛfata Odasefoi ni jɛ hei ni bɛŋkɛ amɛ lɛ amli lɛ he lɛ, amɛtsu nii kɛshɛ oti ni ji asafo shishitoo lɛ he. Enɛ ba mli diɛŋtsɛ yɛ August afi 1998 mli. Amrɔ nɛɛ asafo bibioo ko miikpe yɛ Maŋtsɛyeli Asa nɛɛ nɔ, ni amɛmiiye kɛmiibua gbɔmɛi ni yɔɔ gɔŋ lɛ nɔ lɛ koni amɛkase anɔkwalei ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ.

Eji anɔkwale akɛ, Yehowa kɛ etsuji ni miisumɔ lɛ etsu nii waa yɛ Philipines koni amɛgbɛ anɔkwale ni kɔɔ Maŋtsɛyeli lɛ he lɛ amɛshwã gɔji ni ewa po akɛ aaashɛ jɛmɛ lɛ anɔ. Akaiɔ wɔ yɛ Yesaia 52:7, ni kɛɔ akɛ: “Kwɛ bɔ ni sanekpakpa jajelɔ . . . lɛ naji yɔɔ fɛo yɛ gɔji lɛ anɔ.”

[Shikpɔŋ he mfonirii babaoo ni yɔɔ baafa 11]

(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)

ABRA

MINDORO

BUKIDNON

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Globe: Mountain High Maps® Copyright © 1997 Digital Wisdom, Inc.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 10]

Nɔ ni fata shiɛmɔ yɛ gɔji lɛ anɔ lɛ he ji gbɛfaa ŋmɛlɛtswai babaoo kɛmiitsɔ hei ni yɔɔ dokoidokoi

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Baptisimɔ yɛ gɔŋ nɔ faa ko mli