Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Namɔ Baaje Yehowa Gbi lɛ Mli Shweshweeshwe?

Namɔ Baaje Yehowa Gbi lɛ Mli Shweshweeshwe?

Namɔ Baaje Yehowa Gbi lɛ Mli Shweshweeshwe?

“Gbi lɛ miiba ni eeedɔ tamɔ flɔnɔɔ.”—MALEAKI 3:19.

1. Te Maleaki tsɔɔ yiwalɛ gbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ naagbee lɛ mli eha tɛŋŋ?

NYƆŊMƆ kɛ mumɔ tsirɛ gbalɔ Maleaki koni eŋmala gbalɛi komɛi ní yɔɔ gbeyei ní baaba mli yɛ wɔsɛɛ be ní etsɛŋ kwraa lɛ mli lɛ eshwie shi. Nibii ní baaba nɛɛ baasa mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ he. Maleaki 3:19 lɛ gba akɛ: “Naa, gbi lɛ miiba ni eeedɔ tamɔ flɔnɔɔ, ni hewolɔi fɛɛ kɛ mɛi ní feɔ nifɔjianii lɛ aaatsɔmɔ gbetselii, ni gbi ni baa lɛ aaashã amɛ, ni eshiŋ tso shishifã loo tso nine ehaŋ amɛ, Yehowa Zebaot kɛɛ.” Te nɛkɛ nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ hiɛkpatamɔ lɛ baafee nɔ ni mɔɔ shi kwraa ha tɛŋŋ? Ebaafee tamɔ tso ko ni akpata eshishifã hiɛ kwraa, ni no hewɔ lɛ enyɛŋ ekwɛ̃ dɔŋŋ.

2. Mɛɛ gbɛ nɔ ŋmalɛi komɛi tsɔɔ Yehowa gbi lɛ mli yɛ?

2 Ekolɛ obaabi akɛ, ‘Mɛɛ “gbi” gbalɔ Maleaki gbaa efɔ̃ɔ shi nɛɛ?’ No nɔŋŋ ji gbi ní awie he yɛ Yesaia 13:9 lɛ, ní jajeɔ akɛ: “Naa, Yehowa gbi lɛ miiba kɛ yiwalɛ kɛ mlila kɛ mlifu ní naa wa, koni ebafee shikpɔŋ lɛ fɛɛ amaŋfɔ, ní ekpata emli eshafeelɔi lɛ ahiɛ kɛjɛ nɔ.” Zefania 1:15 lɛ kɛ mlitsɔɔmɔ nɛɛ haa, akɛ: “Mlifu gbi ji nakai gbi lɛ, fĩmɔ kɛ amanehulu gbi ni, amaŋfɔ kɛ amaŋfɔfeemɔ gbi ni, duŋ kɛ jeŋ tuutuufeemɔ gbi ni, atatu kɛ oblɔtu kpii gbi hu ni.”

‘Amanehulu Kpeteŋkpele Lɛ’

3. Mɛni ji “Yehowa gbi lɛ”?

3 Yɛ Maleaki gbalɛ lɛ mlibaa wulu mli lɛ, “Yehowa gbi lɛ” ji be pɔtɛɛ ko ní kɛ “amanehulu babaoo” baa. Yesu gba fɔ̃ shi akɛ: “No be lɛ mli lɛ amanehulu babaoo aaaba, ní anako nɔ dã kɛjɛ je lɛŋ shishijee mli kɛbashi ŋmɛnɛŋmɛnɛ, ni asaŋ anaŋ enɔ gbi ko gbi ko dɔŋŋ.” (Mateo 24:21) Susumɔ yeyeeyefeemɔ ní je lɛ ena momo, titri lɛ kɛjɛ afi 1914 lɛ he okwɛ. (Mateo 24:7-12) Ejaakɛ Jeŋ Ta II pɛ kpata mɛi fe akpekpei 50 awala hiɛ! Ni kɛlɛ, ‘amanehulu kpeteŋkpele’ lɛ baaha haomɔi nɛɛ afee bibioo kwraa kɛ́ akɛmiito he. Nakai be kome too lɛ nɔŋŋ ní ji Yehowa gbi lɛ, baa naagbee yɛ Harmagedon, ni ekɛ gbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ naagbee gbii lɛ baa naagbee.—2 Timoteo 3:1-5, 13; Kpojiemɔ 7:14; 16:14, 16.

4. Beni Yehowa gbi lɛ aaaba naagbee lɛ, no mli lɛ mɛni eba?

4 Beni Yehowa gbi lɛ aaaba naagbee lɛ, no mli lɛ ákpata Satan je lɛ kɛ mɛi ni fiɔ esɛɛ lɛ ahiɛ kwraa. Nɔ ni abaakpata hiɛ klɛŋklɛŋ ji apasa jamɔ. No sɛɛ lɛ, Yehowa kojomɔ baaba Satan jarayeli kɛ shika helɛtemɔ gbɛjianɔtoi lɛ anɔ. (Kpojiemɔ 17:12-14; 19:17, 18) Ezekiel gba akɛ: “Amɛjwiɛtɛi lɛ amɛaashɛrɛ amɛshwie blohui lɛ amli, ni amɛaabu amɛshika lɛ akɛ nɔ ko ní anyaŋeɔ; amɛjwiɛtɛi kɛ amɛshika lɛ nyɛŋ amɛyiwala ahere yɛ Yehowa mlifu gbi lɛ nɔ.” (Ezekiel 17:19) Zefania 1:14 kɛɔ yɛ nakai gbi lɛ he akɛ: “Yehowa gbi wulu lɛ ebɛŋkɛ, ebɛŋkɛ, ni eeye oyai naakpa.” Yɛ nɔ ni Biblia lɛ wieɔ yɛ Yehowa gbi lɛ he lɛ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaafee wɔnii yɛ Nyɔŋmɔ jalɛ taomɔ nii lɛ kɛ gbeekpamɔ naa.

5. Mɛni mɛi ni sheɔ Yehowa gbɛi lɛ gbeyei lɛ anine shɛɔ nɔ?

5 Beni Maleaki 3:20 lɛ gba nɔ ni Yehowa gbi lɛ baafee Satan je lɛ sɛɛ lɛ, eŋma efɔ̃ shi akɛ, Yehowa wie akɛ: “Nyɛ mɛi ní nyɛsheɔ migbɛi lɛ gbeyei lɛ, jalɛ hulu lɛ aaate shi aha nyɛ kɛ tsámɔ yɛ efiji amli, ni nyɛaaje kpo ni nyɛaahuru tamɔ tsinabii ní agbele amɛyi.” “Jalɛ hulu lɛ” ji Yesu Kristo. Lɛ ji “je lɛ mli” mumɔŋ “la lɛ.” (Yohane 8:12) Yesu kpɛ́ɔ kɛ tsamɔ, klɛŋklɛŋ lɛ mumɔŋ tsamɔ, ní wɔnine shɛɔ nɔ ŋmɛnɛ, no sɛɛ lɛ, heloonaa tsamɔ kɛmɔ shi, yɛ jeŋ hee lɛ mli. Taakɛ Yehowa kɛɔ lɛ, mɛi ní atsá amɛ lɛ ‘baaje kpo ni amɛaahuru tamɔ tsinabii ní agbele amɛyi,’ ní amɛná miishɛɛ, ní amɛmli efili amɛ akɛ ajie amɛ kɛjɛ naatsii shishi.

6. Mɛɛ kunimyeli gbijurɔyeli Yehowa webii baaná mli ŋɔɔmɔ?

6 Shi mɛi ni kuɔ amɛhiɛ amɛfɔ̃ɔ Yehowa taomɔ nii anɔ lɛ hu? Maleaki 3:21 kɛɔ akɛ: “Nyɛ, [Nyɔŋmɔ tsuji lɛ] nyɛaanaanaa mɛi fɔji anɔ: ejaakɛ gbi ní mibafee lɛ amɛaatsɔmɔ lamulu yɛ nyɛnajiashi, Yehowa Zebaot kɛɛ.” Adesai ni jaa Nyɔŋmɔ lɛ naŋ Satan je lɛ hiɛkpatamɔ mli gbɛfaŋnɔ. Shi moŋ ‘amɛaanaanaa mɛi fɔji lɛ anɔ’ yɛ mfonirifeemɔ gbɛ nɔ, kɛtsɔ kunimyeli gbi jurɔ ní ayeɔ yɛ Yehowa gbi lɛ sɛɛ lɛ mli gbɛfaŋnɔ ní amɛnáa lɛ nɔ. Aye gbi jurɔ kpeteŋkpele ko yɛ Farao tai lɛ ahiɛkpatamɔ yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli lɛ sɛɛ. (2 Mose 15:1-21) Nakai nɔŋŋ hu kunimyeli gbi jurɔ ko baanyiɛ Satan kɛ eje lɛ hiɛkpatamɔ yɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli lɛ sɛɛ. Anɔkwafoi ni ámɛje Yehowa gbi lɛ mli shweshweeshwe lɛ baabɔ oshe, akɛ: “Nyɛhaa wɔnyaa ní wɔmli afilia wɔ yɛ eyiwalaheremɔ lɛ hewɔ!” (Yesaia 25:9) Mɛɛ mlifilimɔ po baaba nɛkɛ, yɛ be mli ní abu jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛ ní Yehowa ji lɛ bem, ní atsuu shikpɔŋ lɛ nɔ kɛha toiŋjɔlɛ shihilɛ lɛ!

Kristendom Kaseɔ Israel

7, 8. Tsɔɔmɔ mumɔŋ shihilɛ ni Israel yɔɔ mli yɛ Maleaki be lɛ mli lɛ mli.

7 Mɛi ni bajeɔ amɛkɛ Yehowa teŋ duromɔ shihilɛ mli lɛ ji mɛi ní jaa lɛ lɛ, ni tamɔɔɔ mɛi ni efeee nakai lɛ. Nakai pɛpɛɛpɛ eji beni Maleaki ŋma ewolo lɛ. Israel maŋ lɛ mli shwɛɛnii ko ku amɛsɛɛ amɛba ekoŋŋ, yɛ Babilonbii anomŋɔɔ ní he afii 70 lɛ sɛɛ, yɛ afi 537 D.Ŋ.B. Shi kɛlɛ, maŋ ni akɛ amɛ eba ekoŋŋ lɛ bɔi kpalaŋmɔ kɛmiiya hemɔkɛyeli kwamɔ kɛ efɔŋfeemɔ mli ekoŋŋ, yɛ afii oha ní nyiɛ sɛɛ ba lɛ mli. Gbɔmɛi lɛ ateŋ mɛi pii miigbe Yehowa gbɛi lɛ he guɔ; amɛmiiku amɛhiɛ kɛmiishwie ejalɛ mlai lɛ anɔ; ni amɛmiibule esɔlemɔtsu lɛ kɛtsɔ kooloi shwilafoi, akpakei, kɛ helatsɛmɛi ní amɛkɛbashãa afɔle lɛ; kɛ amɛblahiiaŋ ŋamɛi lɛ ni amɛshwieɔ amɛ lɛ nɔ.

8 Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa kɛɛ amɛ akɛ: “Matsɔ odasefonyo ní he yɔɔ oyá mashi ŋkunyaayelɔi kɛ gbalafitelɔi kɛ mɛi ní kamɔɔ amale kitai kɛ mɛi ní yeɔ apaafoi anyɔmɔwoo, ní amɛtsɔɔ yoo okulafo kɛ awusã kɛ gbɔ sane hiɛ amɛbuɔ shi, ní amɛsheee mi gbeyei lɛ! . . . Ejaakɛ mi Yehowa lɛ, mitsakeee.” (Maleaki 3:5, 6) Ni kɛlɛ, Yehowa kpã ninefɔɔ mli eha mɛi fɛɛ ní ekolɛ amɛbaakpale kɛjɛ amɛgbɛ̀i fɔji lɛ anɔ lɛ, akɛ: “Nyɛkpalea kɛbaa miŋɔɔ! ni makpale kɛba nyɛŋɔɔ.”—Maleaki 3:7.

9. Maleaki gbalɛi lɛ ná amɛ shishijee mlibaa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9 Nakai wiemɔi lɛ hu ná amɛ mlibaa yɛ Ŋ.B. klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli. Yudafoi lɛ ateŋ shwɛɛnii ko sɔmɔ Yehowa, ni amɛbatsɔ “maŋ” hee ni ji Kristofoi ní akɛ mumɔ efɔ amɛ mu, ní yɛ sɛɛ mli lɛ akɛ Jeŋmajiaŋbii bafata amɛhe lɛ fã. Shi heloonaa Israelbii lɛ ateŋ mɛi ni fa kpoo Yesu. No hewɔ lɛ Yesu kɛɛ nakai maŋ lɛ akɛ: “Naa, aaashi nyɛwe lɛ amaŋfɔ aha nyɛ!” (Mateo 23:38; 1 Korintobii 16:22) Yɛ afi 70 Ŋ.B., taakɛ Maleaki 3:19 lɛ egba efɔ̃ shi lɛ, “gbi . . . ni [edɔ] tamɔ flɔnɔɔ” ba heloonaa Israel nɔ. Akpata Yerusalem kɛ esɔlemɔtsu lɛ hiɛ, ni abɔ amaniɛ akɛ gbɔmɛi ní fá fe akpei akpe kome gboi yɛ hɔmɔ, nɔyeli hewalɛ hepelemɔi, kɛ Roma asraafoi lɛ atutuamɔi ahewɔ. Shi mɛi ni sɔmɔ Yehowa lɛ je nakai amanehulu lɛ mli shweshweeshwe.—Marko 13:14-20.

10. Mɛɛ gbɛ nɔ gbɔmɛi lɛ titri kɛ osɔfoi lɛ kaseɔ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Israel yɛ?

10 Adesai fɛɛ, kɛ titri lɛ Kristendom etee nɔ efee enii tamɔ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Israel maŋ lɛ. Kristendom hiɛnyiɛlɔi kɛ gbɔmɛi lɛ fɛɛ sumɔɔ amɛ apasa jamɔ mli hemɔkɛyelii lɛ moŋ fe Nyɔŋmɔ anɔkwalei ní Yesu tsɔɔ lɛ. Osɔfoi lɛ titri ji mɛi ní sa shwamɔ waa. Amɛsumɔɔɔ ní amɛkɛ Yehowa gbɛi lɛ atsu nii, ni ámɛjie kɛjɛ amɛ Biblia shishitsɔɔmɔi babaoo po mli. Amɛkɛ tsɔɔmɔi ní bɛ ŋmalɛi lɛ amli gbeɔ Yehowa he guɔ, tamɔ naanɔ piŋmɔ yɛ hɛl la mli, Triniti lɛ, susuma ní gbooo lɛ, kɛ sutsakemɔ tsɔɔmɔ lɛ. No hewɔ lɛ, amɛkɛ Yehowa yijiemɔ ní sa lɛ lɛ haaa lɛ, taakɛ osɔfoi ní hi shi yɛ Maleaki gbii lɛ amli lɛ fee lɛ.

11. Je lɛŋ jamɔi lɛ tsɔɔ mɔ ni amɛsɔmɔɔ lɛ diɛŋtsɛ lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

11 Yɛ afi 1914 beni naagbee gbii lɛ je shishi lɛ, je nɛŋ jamɔi lɛ, ni mɛi ní kɛɔ akɛ amɛji Kristofoi lɛ nyiɛ amɛhiɛ lɛ tsɔɔ mɔ ni amɛsɔmɔɔ lɛ diɛŋtsɛ. Yɛ jeŋ tai enyɔ lɛ mli fɛɛ lɛ, amɛwo amɛ asafoŋ bii lɛ hewalɛ ni amɛya ta yɛ majimaji ateŋ naataamɔi ahewɔ, kɛji akɛ ebiɔ ni amɛgbegbee gbɔmɛi ní jɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛjamɔi lɛ amli po lɛ. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsɔɔ mɛi ní boɔ Yehowa toi kɛ mɛi ní booo lɛ toi lɛ mli faŋŋ, akɛ: “Enɛ mli Nyɔŋmɔ bii lɛ kɛ abonsam bii lɛ jieɔ amɛhe shi faŋŋ yɛ. Mɔ fɛɛ mɔ ní tsuuu jalɛ nii lɛ, ejɛɛɛ Nyɔŋmɔ mli, kɛ mɔ ní sumɔɔɔ enyɛmi hu. Ejaakɛ enɛ ji bɔfo sane ní nyɛnu kɛjɛ shishijee lɛ, ákɛ wɔsumɔsumɔɔ wɔhe; jeee tamɔ bɔ ni Kain jɛ mɔ fɔŋ lɛ mli ní egbe enyɛmi lɛ.”—1 Yohane 3:10-12.

Gbalɛ Mlibaa

12, 13. Mɛɛ gbalɛi Nyɔŋmɔ tsuji eha amɛba mli ŋmɛnɛ lɛ?

12 Beni Jeŋ Ta I lɛ baa naagbee yɛ afi 1918 lɛ, Yehowa tsuji lɛ nyɛ amɛna akɛ Nyɔŋmɔ ebu Kristendom kɛ apasa jamɔ ni eshwɛ lɛ fɛɛ fɔ́. Kɛjɛ nakai be lɛ mli kɛbaa lɛ, akɛ tsɛmɔ ha mɛi ní yɔɔ jalɛ tsuii lɛ, akɛ: “Nyɛjea emli, mimaŋ, koni nyɛkɛ lɛ akafee ekome yɛ ehe eshai lɛ amli, ní nyɛkaná ehaomɔi lɛ eko. Ejaakɛ ehe eshai lɛ eshɛ ŋwɛi tɔ̃ɔ ni Nyɔŋmɔ ekai enifɔjianii lɛ.” (Kpojiemɔ 18:4, 5) Aje shishi atsuu mɛi ní sumɔɔ ní amɛsɔmɔ Yehowa lɛ ahe kɛjɛ apasa jamɔ mli kadimɔ nii fɛɛ he, ni amɛje Maŋtsɛyeli ni ato ama shi lɛ he sanekpakpa lɛ shiɛmɔ shishi yɛ jeŋ fɛɛ, nitsumɔ ko ni esa akɛ atsu agbe naa dani nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ naagbee lɛ aba.—Mateo 24:14.

13 Enɛ ba lɛ nakai bɔni afee ni eha gbalɛ ní yɔɔ Maleaki 3:23 lɛ aba mli, he ni Yehowa jaje yɛ akɛ: “Naa matsu gbalɔ Elia kɛaaba nyɛŋɔɔ, dani Yehowa gbi wulu kpele ni he yɔɔ gbeyei lɛ aaashɛ.” Nakai gbalɛ lɛ ná eklɛŋklɛŋ mlibaa yɛ Yohane Baptisilɔ lɛ, mɔ ni Elia fee ehe mfoniri lɛ nitsumɔ mli. Yohane tsu nitsumɔ ko ní tamɔ Elia nɔ̃ lɛ beni ebaptisi Yudafoi ní eshwa amɛhe kɛjɛ eshai ní amɛfee amɛshi Mla kpaŋmɔ lɛ mli lɛ. Nɔ ni he hiaa fe no lɛ, Yohane ji mɔ ni tsɔ Mesia lɛ hiɛ kɛba. Shi kɛlɛ, Yohane nitsumɔ lɛ ji Maleaki gbalɛ lɛ shishijee mlibaa ko pɛ. Beni Yesu wieɔ Yohane he akɛ Elia ni ji enyɔ lɛ, ekɛtsɔɔ akɛ wɔsɛɛ be mli “Elia” nitsumɔ ko yɛ ni baaba.—Mateo 17:11, 12.

14. Mɛɛ nitsumɔ ko ni he hiaa waa esa akɛ atsu dani gbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee aba?

14 Maleaki gbalɛ lɛ tsɔɔ akɛ abaatsu Elia kpeteŋkpele lɛ nitsumɔ lɛ dani “Yehowa gbi wulu kpele ni he yɔɔ gbeyei lɛ” baashɛ. Nakai gbi lɛ baaba naagbee kɛ Nyɔŋmɔ Ofe lɛ gbi wulu lɛ nɔ ta ní bɛŋkɛɔ oyayaayai lɛ, yɛ Harmagedon. Enɛ tsɔɔ akɛ nitsumɔ ko ni tamɔ Elia nitsumɔ lɛ baatsɔ nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ naagbee lɛ kɛ Nyɔŋmɔ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ Afii Akpe Nɔyeli lɛ shishijee yɛ Yesu Kristo ni akɛ lɛ eta maŋtsɛsɛi nɔ lɛ shishi lɛ hiɛ. Ni lɛɛlɛŋ hu taakɛ gbalɛ lɛ tsɔɔ lɛ, dani Yehowa baakpata gbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ hiɛ lɛ, eŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Elia kuu lɛ, ní nanemɛi Kristofoi akpekpei abɔ ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ shihilɛ he hiɛnɔkamɔ lɛ yeɔ buaa amɛ lɛ, kɛ ekãa kɛ miishɛɛ miitsu nitsumɔ ni ji jamɔ krɔŋŋ ní atoɔ amaa shi ekoŋŋ lɛ, ni amɛmiiwo Yehowa gbɛi lɛ hiɛ nyam, ni amɛkɛ Biblia mli anɔkwalei lɛ miitsɔɔ mɛi ní tamɔ gwantɛŋi lɛ anii.

Yehowa Jɔ́ɔ Etsuji

15. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ ekaiɔ etsuji?

15 Yehowa jɔ́ɔ mɛi ni sɔmɔɔ lɛ lɛ. Maleaki 3:16 kɛɔ akɛ: “Kɛkɛ ni mɛi ni sheɔ Yehowa gbeyei lɛ kɛ amɛhe wie, ni Yehowa bo toi, ni enu, ni aŋma kaimɔ wolo yɛ ehiɛ aha mɛi ni sheɔ Yehowa gbeyei lɛ, kɛ mɛi ni jwɛŋɔ egbɛi lɛ he lɛ.” Kɛjɛ Habel beaŋ aahu kɛbaa nɛɛ, kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ etee nɔ eŋmala mɛi ní abaakai amɛ kɛha naanɔ wala námɔ lɛ agbɛi yɛ wolo mli. Yehowa kɛɔ mɛnɛɛmɛi akɛ: “Nyɛkɛ mlijaai nyɔŋma mli ekomekome lɛ fɛɛ abaa fiase lɛ, koni . . . nyɛkɛkaa mi nyɛkwɛa, . . . akɛ migbeleŋ ŋwɛi samfɛji lɛ mihaŋ nyɛ, ni mifɔseŋ jɔɔmɔ mihaŋ nyɛ ní ateke nɔ lo?”—Maleaki 3:10.

16, 17. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa ejɔɔ ewebii lɛ kɛ amɛnitsumɔ lɛ nɔ yɛ?

16 Yehowa ejɔɔ mɛi ni sɔmɔɔ lɛ lɛ diɛŋtsɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Gbɛ lɛ ekome ji eyiŋtoi ahe shishinumɔ babaoo ni wɔná lɛ. (Abɛi 4:18; Daniel 12:10) Ekroko ji yibiiwoo ní yɔɔ naakpɛɛ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Gbɔmɛi ní yɔɔ jalɛ tsuii lɛ babaoo ebafata amɛhe yɛ anɔkwa jamɔ mli, ni mɛnɛɛmɛi fɛɛ feɔ “asafo babaoo . . . ni jɛ jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ kɛ akutsei kɛ maji kɛ majianɔ wiemɔi amli, . . . ni amɛbolɔ kɛ gbee waa amɛkɛɛ: Yiwalaheremɔ lɛ ji wɔ-Nyɔŋmɔ ni ta maŋtsɛsɛi lɛ nɔ lɛ, kɛ toobi lɛ nɔ̃!” lɛ. (Kpojiemɔ 7:9, 10) Ana nɛkɛ asafo babaoo nɛɛ faŋŋ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛi ni kɛ ekãa sɔmɔɔ Yehowa amrɔ nɛɛ ayifalɛ fe akpekpei ekpaa yɛ asafoi ní fá fe 93,000 mli yɛ shikpɔŋ lɛ fɛɛ nɔ!

17 Anaa Yehowa jɔɔmɔ hu yɛ anɔkwale ni eji akɛ, Yehowa Odasefoi feɔ Biblia kasemɔ he woji ní ajaa babaoo fe fɛɛ yɛ yinɔsane be fɛɛ lɛ mli. Amrɔ nɛɛ, akalaa Buu-Mɔɔ lɛ kɛ Awake! woji tɛtrɛbii lɛ ekomekomei akpekpei 90 daa nyɔŋ nɔ, Buu-Mɔɔ lɛ yɛ wiemɔi 144 mli, kɛ Awake! lɛ yɛ wiemɔi 87 mli. Biblia kasemɔ wolo ni ji, Anɔkwale ni Kɛ Mɔ Yaa Naanɔ Wala Mli Lɛ ni afee yɛ afi 1968 lɛ fálɛ ní aja lɛ fe ekomekomei akpekpei 107 yɛ wiemɔi 117 mli. Obaanyɛ Ohi Shi Kɛya Naanɔ yɛ Paradeiso yɛ Shikpɔŋ Nɔ, ní ajie lɛ kpo yɛ afi 1982 lɛ, fálɛ fe akpekpei 81 yɛ wiemɔi 131 mli. Ni Nilee Ni Kɛ Mɔ Yaa Naanɔ Wala Mli wolo lɛ ní ajie lɛ kpo yɛ afi 1995 mli lɛ, falɛ efe akpekpei 85 yɛ wiemɔi 154 mli. Ája wolo bibioo ni ji Mɛni Nyɔŋmɔ Taoɔ yɛ Wɔdɛŋ? ni afee yɛ afi 1996 lɛ ekomekomei akpekpei 150 áha yɛ wiemɔi 244 mli bianɛ.

18. Mɛni hewɔ wɔnáa mumɔŋ shweremɔ mli ŋɔɔmɔ yɛ shitee-kɛ-woo fɛɛ sɛɛ lɛ?

18 Wɔná nɛkɛ wɔ mumɔŋ shweremɔ nɛɛ mli ŋɔɔmɔ yɛ shitee-kɛ-woo ni naa wa waa ni ehi shi be kpalaŋŋ ni jɛ Satan je lɛ mli lɛ fɛɛ sɛɛ. Enɛ tsɔɔ anɔkwale ni Yesaia 54:17 lɛ ji ha, akɛ: “Tawuu nii ní asɔ̃ɔ ashiɔo lɛ eko eko nyɛŋ nɔ ko afee, ni lilɛi fɛɛ lilɛi ní aaate shi ní ekɛo akojo lɛ, ooobu lɛ fɔ́. Enɛ ji Yehowa tsuji lɛ agboshinii, kɛ amɛjalɛ ní jɛ midɛŋ, Yehowa kɛɛ!” Kwɛ miishɛjemɔ ní eji kɛha Yehowa tsuji akɛ amɛaale akɛ Maleaki 3:17 miiná emlibaa wulu yɛ amɛnɔ akɛ: “Gbi ní mibafee lɛ amɛaatsɔ minɔ̃, Yehowa Zebaot kɛɛ, mi diɛŋtsɛ minɔ̃.”

Wɔkɛ Miishɛɛ Miisɔmɔ Yehowa

19. Esoro mɛi ni sɔmɔɔ Yehowa lɛ yɛ mɛi ni efeee nakai lɛ ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

19 Srɔtofeemɔ ní yɔɔ Yehowa tsuji anɔkwafoi lɛ kɛ mɛi ní yɔɔ Satan je lɛ teŋ lɛ miije kpo faŋŋ diɛŋtsɛ daa gbi. Maleaki 3:18 gba fɔ̃ shi akɛ: “No dani nyɛaaku sɛɛ nyɛna srɔto ni yɔɔ jalɔ kɛ efɔŋfeelɔ teŋ, kɛ mɔ ni sɔmɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ mɔ ni sɔmɔɔɔ lɛ teŋ.” Srɔtofeemɔi babaoo lɛ ateŋ ekome ji akɛ, mɛi ni sɔmɔɔ Yehowa lɛ kɛ miishɛɛ babaoo feɔ nakai. Yiŋtoi ni adamɔɔ nɔ afeɔ nakai lɛ eko ji hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ naakpɛɛ ni amɛyɔɔ lɛ. Amɛyɛ hekɛnɔfɔɔ kwraa yɛ Yehowa mli beni ekɛɔ akɛ: “Naa, miibɔ ŋwɛi hee kɛ shikpɔŋ hee, ni akaiŋ tsutsu nii lɛ dɔŋŋ, ni asaŋ ebaŋ jwɛŋmɔ mli dɔŋŋ; shi moŋ, nyɛnyaa ní nyɛmli afilia nyɛ kɛyaa naanɔ yɛ nii ní mibɔɔ lɛ ahewɔ.”—Yesaia 65:17, 18; Lala 37:10, 11, 29; Kpojiemɔ 21:4, 5.

20. Mɛni hewɔ wɔji gbɔmɛi ni yɔɔ miishɛɛ lɛ?

20 Wɔheɔ Yehowa shiwoo akɛ ewebii anɔkwafoi lɛ baaje egbi wulu kpeteŋkpele lɛ mli shweshweeshwe ni ekɛ amɛ baaba jeŋ hee lɛ mli lɛ wɔyeɔ. (Zefania 2:3; Kpojiemɔ 7:13, 14) Ni yɛ be mli ni ekolɛ yɛ gbɔlɛ, hela, loo oshara hewɔ lɛ, amɛteŋ mɛi komɛi baagboi dani ebaaba lɛ, Yehowa ewo shi akɛ ebaatee amɛ shi kɛ gbɛkpamɔ akɛ amɛbaaná naanɔ wala. (Yohane 5:28, 29; Tito 1:2) No hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ wɔ fɛɛ wɔyɛ wɔnaagbai kɛ kaai moŋ, shi yɛ be mli ní wɔbɛŋkɛɔ Yehowa gbi nɛɛ he lɛ, wɔyɛ yiŋtoo fɛɛ yiŋtoo ní wɔɔdamɔ nɔ wɔfee mɛi ní yɔɔ miishɛɛ fe fɛɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.

Te Ohaa Hetoo Ohaa Tɛŋŋ?

• Mɛni ji “Yehowa gbi lɛ”?

• Je lɛŋ jamɔi lɛ kaseɔ blema Israel yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛɛ gbalɛi Yehowa tsuji haa amɛbaa mli lɛ?

• Yehowa ejɔɔ ewebii lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 21]

Klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Yerusalem lɛ ‘tso tamɔ flɔnɔɔ mli la’

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 23]

Yehowa kɛ mɛi ni sɔmɔɔ lɛ lɛ ahiamɔ nii haa amɛ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 24]

Yehowa tsuji yɛ miishɛɛ diɛŋtsɛ yɛ amɛ hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ hewɔ