Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ

Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ

Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ

Beni Yohane na “asafo babaoo” lɛ akɛ amɛkɛ sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ miiha yɛ Yehowa sɔlemɔwe lɛ, no mli lɛ, sɔlemɔwe lɛ mli nɛgbɛ amɛfeɔ enɛ yɛ lɛ?—Kpojiemɔ 7:9-15.

Nilee yɛ mli akɛ aaakɛɛ akɛ, asafo babaoo lɛ jáa Yehowa yɛ emumɔŋ sɔlemɔwe kpeteŋkpele lɛ shikpɔŋ nɔ kpoi lɛ ateŋ ekome nɔ, titri lɛ, emli nɔ ni kɛ Salomo sɔlemɔwe lɛ agbó naa kpo lɛ yeɔ hegbɔ lɛ.

Yɛ bei ni eho lɛ amli lɛ, akɛɛ akɛ asafo babaoo lɛ yɛ Jeŋmajiaŋbii Akpo ni yɔɔ Yesu gbii lɛ amli lɛ mumɔŋ nɔ̃ ni tamɔ no lɛ loo ehe mfonirifeemɔ nɔ̃ lɛ mli. Shi kɛlɛ, nii amlitaomɔ ni yaa hiɛ etsɔɔ akɛ kɛ hoo lɛ yiŋtoi enumɔ yɛ hewɔ ni ejeee nakai. Klɛŋklɛŋ lɛ, jeee Herode sɔlemɔwe lɛ he nibii fɛɛ yɔɔ ehe mfonirifeemɔ nɔ̃ ko yɛ Yehowa mumɔŋ sɔlemɔwe kpeteŋkpele lɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Herode sɔlemɔwe lɛ yɛ Yei Akpo kɛ Israel Kpo. Hii kɛ yei fɛɛ nyɛɔ amɛboteɔ Yei Akpo lɛ nɔ, shi hii pɛ ahaa amɛboteɔ Israel Kpo lɛ nɔ. Yɛ Yehowa shikpɔŋ nɔ mumɔŋ sɔlemɔwe kpeteŋkpele lɛ kpoi lɛ anɔ lɛ, agbálako hii kɛ yei ateŋ yɛ amɛjamɔ lɛ mli. (Galatabii 3:28, 29) No hewɔ lɛ, Yei Akpo kɛ Israel Kpo lɛ bɛ nɔ ni tamɔ nomɛi yɛ mumɔŋ sɔlemɔwe lɛ mli kwraa.

Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Jeŋmajiaŋbii Akpo ko kwraa bɛ Salomo sɔlemɔwe loo Ezekiel ninaa sɔlemɔ lɛ he tsumaa he gbɛjianɔtoi ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ mli; ni asaŋ eko bɛ sɔlemɔwe ni Zerubabel ma ekoŋŋ lɛ mli. No hewɔ lɛ, nɔ ko kwraa bɛ ni akɛaatsɔɔ akɛ ehe miihia ni Jeŋmajiaŋbii Akpo lɛ aná gbɛfaŋnɔ ko yɛ Yehowa mumɔŋ sɔlemɔwe kpeteŋkpele lɛ gbɛjianɔtoo kɛha jamɔ lɛ mli, titri lɛ, kɛ́ asusu saji otii ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahe.

Nɔ ni ji etɛ lɛ, Edom Maŋtsɛ Herode ji mɔ ni ma Jeŋmajiaŋbii Akpo lɛ koni ekɛ yijiemɔ aha lɛ diɛŋtsɛ ehe ni ená Roma hiɛ duromɔ. Herode bɔi Zerubabel sɔlemɔwe lɛ nibii asaamɔ, ekolɛ yɛ afi 18 loo afi 17 D.Ŋ.B. The Anchor Bible Dictionary lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Woloŋlee mli nibii ni nɔyeli hewalɛ lɛ sumɔɔ kɛyashi Anaigbɛ [Roma] lɛ . . . ha ehe bahia koni aná sɔlemɔwe ko ni kɛ akɛaato he lɛ efee nɔ ni da fe bokagbɛ maŋtiasei lɛ asɔlemɔwei lɛ.” Shi kɛlɛ, áto sɔlemɔwe lɛ diɛŋtsɛ lɛ he nibii asusumɔ lɛ he gbɛjianɔ momo. Wiemɔ komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Yɛ be mli ni ehe baahia ni Sɔlemɔwe lɛ diɛŋtsɛ ana emli nibii asusumɔi ni tamɔ ekrokomɛi ni tsɔ hiɛ [Salomo nɔ̃ kɛ Zerubabel nɔ̃] lɛ nɔŋŋ lɛ, atseee Gɔŋ nɔ Sɔlemɔwe lɛ dalɛ ni ebaaná lɛ nɔ.” No hewɔ lɛ, Herode lɛɛ sɔlemɔwe lɛ hei amli kɛtsɔ nɔ ni atsɛɔ lɛ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ akɛ Jeŋmajiaŋbii Akpo lɛ ni ekɛfata he lɛ nɔ. Mɛni hewɔ ni tsũ ni tamɔ nɛkɛ ni abaama yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ baafee Yehowa mumɔŋ sɔlemɔwe gbɛjianɔtoo lɛ he mfoniri lɛ?

Nɔ ni ji ejwɛ lɛ, nɔ ni miihe ashɛ mɔ fɛɛ mɔ—shwilafoi lɛ, obubuafoi lɛ, kɛ Jeŋmajiaŋbii ni afolɔko amɛ ketia lɛ—baanyɛ abote Jeŋmajiaŋbii Akpo lɛ nɔ. (Mateo 21:14, 15) Yɛ anɔkwale mli lɛ, kpo lɛ tsu yiŋtoo ko he nii eha Jeŋmajiaŋbii babaoo ni afolɔko amɛ ketia ni sumɔɔ ni amɛshã afɔle amɛha Nyɔŋmɔ lɛ. Ni jɛmɛ ji he ni yɛ bei komɛi amli lɛ, Yesu kɛ asafoi babaoo lɛ wieɔ yɛ ni eshwie shika tsakelɔi kɛ guɔyelɔi shii enyɔ lɛ yɛ, ní ewie akɛ amɛwo e-Tsɛ shia lɛ he muji lɛ. (Mateo 21:12, 13; Yohane 2:14-16) Ni kɛlɛ, The Jewish Encyclopedia lɛ kɛɔ akɛ: “Kɛ akɛ hiɛdɔɔ aaawie lɛ, nɛkɛ agbonaa kpo nɔ nɛɛ fataaa Sɔlemɔwe lɛ he. Sũ ni yɔɔ jɛmɛ lɛ bɛ krɔŋkrɔŋ, ni mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ abote mli.”

Nɔ ni ji enumɔ lɛ, taakɛ Handbook on the Gospel of Matthew, ni Barclay M. Newman kɛ Philip C. Stine ŋma lɛ tsɔɔ lɛ, Hela wiemɔ (hi·e·ron’) ni atsɔɔ shishi akɛ “sɔlemɔwe” ni akɛtsu nii kɛkɔ Jeŋmajiaŋbii Akpo lɛ he lɛ “miiwie tsũ muu lɛ fɛɛ he, moŋ fe nɔ ni eeewie Sɔlemɔwe tsũ lɛ diɛŋtsɛ he pɔtɛɛ.” Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Hela wiemɔ (na·os’) ni atsɔɔ shishi akɛ “sɔlemɔwe” yɛ Yohane ninaa ni kɔɔ asafo babaoo lɛ he lɛ wieɔ lɛ tɛ̃ɛ diɛŋtsɛ. Yɛ Yerusalem sɔlemɔwe lɛ shishinumɔ naa lɛ, yɛ bei babaoo mli lɛ enɛ miiwie He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ, sɔlemɔwe tsu lɛ kpoteŋ lɛ he. Bei komɛi lɛ, atsɔɔ shishi akɛ “sɔlemɔtsu.”—Mateo 27:5, 51; Luka 1:9, 21; Yohane 2:20.

Asafo babaoo lɛ mlibii lɛ náa Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli hemɔkɛyeli. Amɛhe tse yɛ mumɔŋ, ni “amɛfɔ́ amɛtadei lɛ ahe, ni amɛha eyɛ futaa yɛ toobi lɛ lá lɛ mli.” No hewɔ lɛ, abuɔ amɛ jalɔi kɛ gbɛkpamɔ akɛ amɛaatsɔmɔ Nyɔŋmɔ nanemɛi kɛ mɛi ni baaje amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli. (Yakobo 2:23, 25) Amɛtamɔ mɛi ni atsake amɛ awo jamɔ mli yɛ Israel yɛ gbɛ̀i babaoo nɔ ní ba amɛhe shi amɛha Mla kpaŋmɔ lɛ ni amɛfata Israelbii lɛ ahe kɛjá lɛ.

Yɛ anɔkwale mli lɛ, nakai mɛi ni atsake amɛ awo jamɔ mli lɛ sɔmɔɔɔ yɛ mligbɛ kpo lɛ nɔ, he ni osɔfoi lɛ tsuɔ amɛnii yɛ lɛ. Ni asafo babaoo lɛ mli bii lɛ bɛ Yehowa mumɔŋ sɔlemɔwe kpeteŋkpele lɛ mligbɛ kpo lɛ nɔ, nɔ ni ji kpo ni damɔ shi kɛha Yehowa “osɔfoi aweku krɔŋkrɔŋ” lɛ biiatsɔmɔ ni bafeɔ adesai ni ja ni yeɔ emuu lɛ ashihilɛ yɛ be mli ni amɛyɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ. (1 Petro 2:5) Shi taakɛ ŋwɛi onukpa lɛ kɛɛ Yohane lɛ, asafo babaoo lɛ yɛ sɔlemɔwe lɛ mli diɛŋtsɛ, jeee yɛ sɔlemɔwe lɛ sɛɛ yɛ he ko ni tamɔ mumɔŋ Jeŋmajiaŋbii Akpo lɛ nɔ. Mɛɛ hegbɛ eji nɛkɛ! Ni kwɛ bɔ ni emaa bɔ ni ehe hiaa ni mɔ fɛɛ mɔ ahiɛ mumɔŋ kɛ jeŋba mli hetsemɔ mli be fɛɛ be lɛ nɔ mi hã!

[Nitɛŋmɔ ni akɛmiitsɔɔ nɔ ko mli/Mfoniri ni yɔɔ baafa 31]

(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)

Salomo Sɔlemɔwe

1. Sɔlemɔwe Tsu

2. Mligbɛ Kpo lɛ Nɔ

3. Agbonaa Kpo lɛ Nɔ

4. Atswere ni Yaa Sɔlemɔwe Kpo lɛ Nɔ