Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Jiemɔ Mɔbɔnalɛ Kpo Otsɔɔ Mɛi ni Ehia Amɛ Lɛ

Jiemɔ Mɔbɔnalɛ Kpo Otsɔɔ Mɛi ni Ehia Amɛ Lɛ

Jiemɔ Mɔbɔnalɛ Kpo Otsɔɔ Mɛi ni Ehia Amɛ Lɛ

“Mɔ fɛɛ mɔ ajie mɔbɔnalɛ kɛ musuŋtsɔlɛ kpo atsɔɔ enyɛmi!”—ZAKARIA 7:9.

1, 2. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔjie mɔbɔnalɛ kpo? (b) Mɛɛ sanebimɔi wɔbaasusu he?

YEHOWA NYƆŊMƆ Wiemɔ lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni ‘wɔsumɔ mɔbɔnalɛ.’ (Mika 6:8) Ekɛ yiŋtoi ni wɔɔdamɔ nɔ wɔfee nakai lɛ hu haa wɔ. Nɔ kome ji akɛ, “mɔ ni naa mɔbɔ lɛ, lɛ diɛŋtsɛ esusuma ejurɔ efeɔ.” (Abɛi 11:17) Kwɛ bɔ ni eji anɔkwale ha! Mɔbɔnalɛ loo anɔkwa suɔmɔ ni ajieɔ lɛ kpo atsɔɔ lɛ haa miishɛɛ kɛ tsakpaa ni sɛɛ tsɛɔ hiɔ mɛi krokomɛi ateŋ. Enɛ haa wɔnáa nanemɛi anɔkwafoi—ni ji nyɔmɔwoo ko ni nɔ bɛ diɛŋtsɛ!—Abɛi 18:24.

2 Agbɛnɛ hu, Ŋmalɛi lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Mɔ ni nyiɛɔ jalɛ kɛ mɔbɔnalɛ sɛɛ lɛ, enáa wala, jalɛ kɛ hiɛnyam.” (Abɛi 21:21) Hɛɛ, mɔbɔnalɛ sɛɛ ni wɔtiuɔ lɛ baaha Nyɔŋmɔ asumɔ wɔsane ni ebaaha wɔná hegbɛ koni wɔná wɔsɛɛ be mli jɔɔmɔi amli ŋɔɔmɔ ní naanɔ wala fata he. Shi te wɔɔfee tɛŋŋ wɔjie mɔbɔnalɛ kpo lɛ? Namɛi esa akɛ wɔjie lɛ kpo wɔtsɔɔ? Ni ani mɔbɔnalɛ yɛ srɔto yɛ adesa mlihilɛ loo ejurɔfeemɔi ahe?

Adesa Mlihilɛ kɛ Mɔbɔnalɛ

3. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ esoro mɔbɔnalɛ yɛ adesa mlihilɛ kɛkɛ he?

3 Mlihilɛ kɛkɛ ni adesa jieɔ lɛ kpo lɛ kɛ mɔbɔnalɛ yɛ srɔto yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bei pii lɛ mɛi ni jieɔ adesa mlihilɛ kpo lɛ feɔ nakai ni jeee akɛ amɛ diɛŋtsɛ lɛ amɛle nakai gbɔmɛi lɛ waa, loo amɛkɛ aŋkroaŋkroi ni amɛjieɔ mlihilɛ kpo amɛtsɔɔ amɛ lɛ yɛ wekukpaa ko mli. Shi kɛji akɛ wɔjie mɔbɔnalɛ kpo wɔtsɔɔ mɔ ko lɛ, wɔjɛɔ suɔmɔ mli wɔkɛ wɔhe kpɛtɛɔ nakai mɔ lɛ he. Yɛ Biblia lɛ mli lɛ, mɔbɔnalɛ ní ajieɔ lɛ kpo yɛ adesai ateŋ lɛ baanyɛ afee nɔ ni damɔ wekukpaai ni yɔɔ momo nɔ. (1 Mose 20:13; 2 Samuel 3:8; 16:17) Aloo ekolɛ amɛdamɔ wekukpaai ni jɛ tsutsu mlihilɛ loo ejurɔfeemɔ nɔ. (Yoshua 2:1, 12-14; 1 Samuel 15:6; 2 Samuel 10:1, 2) Kɛ wɔɔfee srɔtofeemɔ nɛɛ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛhaa wɔkɛtoa Biblia mli nɔkwɛmɔnii enyɔ he, ekome ni kɔɔ mlihilɛ kɛ mɔbɔnalɛ ni adesai jieɔ lɛ kpo lɛ he wɔkwɛa.

4, 5. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Biblia mli nɔkwɛmɔnii enyɔ ni atsĩ tã yɛ biɛ lɛ feɔ srɔtofeemɔ ni kã adesa mlihilɛ kɛ mɔbɔnalɛ teŋ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ?

4 Adesa mlihilɛ loo ejurɔfeemɔ he nɔkwɛmɔnɔ kome ko kɔɔ gbɔmɛi akuu ko ni kɛ lɛlɛ yasha shi, ni bɔfo Paulo fata he lɛ he. Amɛyasha shi yɛ Melita ŋshɔkpɔ lɛ nɔ. (Bɔfoi lɛ Asaji 27:37–28:1) Eyɛ mli akɛ Melitabii lɛ leee gbɛfalɔi ni amɛyasha shi nɛɛ kɛjɛ shishijee, ni asaŋ wekukpaa ko kãaa amɛkɛ amɛ teŋ moŋ, shi ŋshɔkpɔ lɛ nɔ bii lɛ jie gbɔfeemɔ su kpo amɛtsɔɔ gbɔi lɛ, ni ‘amɛhere amɛ hiɛmɛɛ ni amɛkɛ tsuijurɔ fee amɛ gbɔ.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 28:2, 7) Mlihilɛ yɛ amɛgbɔfeemɔ lɛ mli, eba trukaa ni ajie lɛ kpo atsɔɔ gbɔi. No hewɔ lɛ eji adesa mlihilɛ loo ejurɔfeemɔ.

5 Kɛ akɛaato he lɛ, susumɔ gbɔfeemɔ ni Maŋtsɛ David jie lɛ kpo etsɔɔ Mefiboshet, enaanyo Yonatan binuu lɛ he okwɛ. David kɛɛ Mefiboshet akɛ: “Oooye nii yɛ mikpɔlɔ he daa nɛɛ.” Beni David tsɔɔ gbɛjianɔ ni eto nɛɛ mli lɛ, ekɛɛ lɛ akɛ: “Ejurɔ mibafeo yɛ otsɛ Yonatan hewɔ.” (2 Samuel 9:6, 7, 13) Awie David gbɔfeemɔ ni sɛɛ efooo lɛ he yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ mɔbɔnalɛ nifeemɔ, jeee adesa mlihilɛ ko kɛkɛ, ejaakɛ eji enɔkwayeli kɛha wekukpaa ko ni ato ama shi lɛ he odaseyeli. (1 Samuel 18:3; 20:15, 42) Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ, Nyɔŋmɔ tsuji jieɔ adesa mlihilɛ kpo amɛtsɔɔ adesai fɛɛ. Ni kɛlɛ, amɛjieɔ mɔbɔnalɛ, loo anɔkwa suɔmɔ ni sɛɛ tsɛɔ kpo amɛtsɔɔ mɛi ni amɛkɛ amɛ náa wekukpaa ni Nyɔŋmɔ nɔkpɛlɛmɔ yɔɔ mli lɛ mli ŋɔɔmɔ lɛ.—Mateo 5:45; Galatabii 6:10.

6. Mɛɛ mɔbɔnalɛ sui komɛi ni ajieɔ lɛ kpo yɛ adesai ateŋ jeɔ kpo faŋŋ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli?

6 Bɔni afee ni wɔyoo mɔbɔnalɛ sui krokomɛi lɛ, wɔbaasusu Biblia mli saji etɛ ni wieɔ nɛkɛ sui nɛɛ ahe lɛ he kuku. Wɔbaayoo kɛjɛ enɛɛmɛi amli akɛ, mɔbɔnalɛ ni adesai jieɔ lɛ kpo lɛ (1) jeɔ kpo kɛtsɔɔ nifeemɔi pɔtɛɛ komɛi anɔ, (2) ajɛɔ suɔmɔ mli akɛhaa, ni (3) ajieɔ lɛ kpo atsɔɔ mɛi ni nɔ ko ehia amɛ lɛ titri. Agbɛnɛ hu, nɛkɛ saji nɛɛ feɔ bɔ ni ekolɛ wɔɔjie mɔbɔnalɛ kpo wɔtsɔɔ ŋmɛnɛ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ.

Tsɛ ko Jie Mɔbɔnalɛ Kpo

7. Mɛni Abraham tsulɔ lɛ kɛɛ Betuel kɛ Laban, ni mɛɛ sane ni he hiaa tsulɔ lɛ tée lɛ shi?

7 Klɛŋklɛŋ Mose 24:28-67 lɛ gbaa Abraham tsulɔ lɛ sane lɛ ni atsĩ tã yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ. Beni ekɛ Rebeka kpe lɛ sɛɛ lɛ, afɔ̃ le nine kɛba etsɛ Betuel shia lɛ mli. (Kuku 28-32) Jɛmɛ ji he ni tsulɔ lɛ bɔ amaniɛ ni kɔɔ bɔ ni etao ŋa kɛha Abraham binuu lɛ he sane fitsofitso etsɔɔ. (Kukuji 33-47) Ema nɔ mi akɛ ebuɔ omanye ni eye kɛbashi he ni eshɛ lɛ akɛ eji okadi ni jɛ Yehowa ŋɔɔ, “akɛ etsɔɔ mi gbɛ kpakpa, ni mikɛ yaŋɔ minuŋtsɔ nyɛmi bi miha ebi lɛ.” (Kuku 48) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, tsulɔ lɛ hiɛnɔkamɔ ji akɛ sane ni ejɛ etsuiŋ fɛɛ mli egba nɛɛ baatsɔ Betuel kɛ ebi Laban yiŋ akɛ Yehowa miijɔɔ nifeemɔ nɛɛ nɔ. Yɛ naagbee lɛ, tsulɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Ni agbɛnɛ, kɛji nyɛkɛ minuŋtsɔ aaaye yɛ mlihilɛ [mɔbɔnalɛ] kɛ anɔkwayeli mli lɛ, no lɛ nyɛkɛɛa mi; ni kɛ jeee nakai hu, nyɛkɛɛa mi, koni mawo ninejurɔ loo abɛkuiaŋ tsɔmɔ.”—Kuku 49.

8. Mɛni ji Betuel nifeemɔ yɛ saji ni kɔɔ Rebeka he lɛ ahe?

8 Yehowa etsɔ hiɛ éjie mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ Abraham momo. (1 Mose 24:12, 14, 27) Ani Betuel baasumɔ ni efee nakai nɔŋŋ kɛtsɔ Rebeka gbɛ ni eeeŋmɛ koni ekɛ Abraham tsulɔ lɛ aya lɛ nɔ? Ani akɛ mɔbɔnalɛ ni adesai baajie lɛ kpo lɛ baafata mɔbɔnalɛ ni Nyɔŋmɔ baajie lɛ kpo lɛ he koni etsu eyiŋtoo he nii kɛgbe naa? Aloo tsulɔ lɛ gbɛfaa kakadaŋŋ lɛ baafee efolo? Ebaafee miishɛjemɔ sane diɛŋtsɛ kɛha Abraham tsulɔ lɛ akɛ eeenu ni Laban kɛ Betuel miikɛɛ akɛ: “Yehowa ŋɔɔ sane nɛɛ jɛ.” (Kuku 50) Amɛyɔse Yehowa he ni yɔɔ sane lɛ mli lɛ, ni amɛkpɛlɛ eyiŋkpɛɛ lɛ nɔ amrɔ nɔŋŋ. No sɛɛ lɛ, Betuel jie emɔbɔnalɛ yɛ wiemɔ ni ekɛfata he nɛɛ mli lɛ kpo, akɛ: “Naa, Rebeka lɛ nɛ, ŋɔɔ lɛ ni okɛ lɛ aya, ni eyatsɔ onuŋtsɔ bi lɛ ŋa, taakɛ bɔ ni Yehowa ekɛɛ lɛ.” (Kuku 51) Rebeka jɛ esuɔmɔ mli efata Abraham tsulɔ lɛ he kɛtee, ni etsɛɛɛ ni ebatsɔ Isak ŋa ni esumɔɔ lɛ waa.—Kukuji 49, 52-58, 67.

Mɔbɔnalɛ ni Binuu ko Jie lɛ Kpo

9, 10. (a) Mɛni Yakob bi ni ebinuu Yosef afee aha lɛ? (b) Yosef jie mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ etsɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9 Abraham nabi Yakob hu nine shɛ mɔbɔnalɛ nɔ. Taakɛ Mose Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ yitso 47 lɛ gbaa wɔ lɛ, no mli lɛ Yakob yɛ Mizraim, ni ‘be shɛ ni ebaagbo.’ (Kuku 27-29) Eejwɛŋ he, ejaakɛ ebaagbo yɛ shikpɔŋ ni Nyɔŋmɔ wo Abraham shi yɛ he lɛ sɛɛ. (1 Mose 15:18; 35:10, 12; 49:29-32) Shi, Yakob sumɔɔɔ ni afu lɛ yɛ Mizraim, no hewɔ lɛ eto gbɛjianɔ koni akɛ egbonyo lɛ aya Kanaan shikpɔŋ lɛ nɔ. Namɔ yɔɔ gbɛhe ni hi jogbaŋŋ mli ni baakwɛ koni atsu esuɔmɔnaa nii nɛɛ he nii fe ebinuu Yosef, ni ehe gbɛi waa lɛ?

10 Sane lɛ yaa nɔ akɛ: “Ni [Yakob] . . . tsɛ́ ebi Yosef ni ekɛɛ lɛ akɛ: Kɛji agbɛnɛ mihiɛ eba nyam yɛ ohiɛ lɛ, miikpao fai . . . ni okɛ mi aye yɛ mlihilɛ [mɔbɔnalɛ] kɛ anɔkwayeli mli, ni okafu mi yɛ Mizraim; shi kɛ́ mikɛ mitsɛmɛi lɛ yawɔ lɛ, owó mi kɛjɛ Mizraim, ni oyafu mi yɛ amɛfuuhe lɛ.” (1 Mose 47:29, 30) Yosef wo shi akɛ ebaaye nɛkɛ nibimɔ nɛɛ nɔ, ni no sɛɛ etsɛɛɛ ni Yakob gbo. Yosef kɛ Yakob bihii krokomɛi lɛ kɛ egbonyo lɛ tee “Kanaan shikpɔŋ lɛ nɔ, ni amɛyafu lɛ yɛ Makpela abɔɔ lɛŋ tɛkplo lɛ mli, nɔ ni Abraham he” lɛ mli. (1 Mose 50:5-8, 12-14) No hewɔ lɛ, Yosef jie mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ etsɛ.

Mɔbɔnalɛ ni Jɛ Shaayoo Ŋɔɔ

11, 12. (a) Te fee tɛŋŋ ni Rut jie mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ Naomi? (b) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ mɔbɔnalɛ ni Rut jie lɛ kpo “sɛɛkpee” lɛ hi fe “tsutsu” nɔ lɛ yɛ?

11 Rut wolo lɛ gbaa bɔ ni Naomi, ni ji okulafo lɛ nine shɛ mɔbɔnalɛ ni eshaayoo Rut, Moab yoo lɛ, ni lɛ hu eji okulafo lɛ jie kpo etsɔɔ lɛ lɛ he sane. Beni Naomi kpɛ eyiŋ akɛ ebaaku esɛɛ kɛya Betlehem yɛ Yudea lɛ, Rut jie mɔbɔnalɛ kɛ faishitswaa kpo, akɛ: “He fɛɛ he ni oyaa lɛ, matee; ni he ni oyaahi lɛ, jɛi mayahi. Omaŋ ji mimaŋ, ni o-Nyɔŋmɔ ji mi hu mi-Nyɔŋmɔ.” (Rut 1:16) Yɛ sɛɛ mli lɛ, Rut jie emɔbɔnalɛ lɛ kpo beni eha ale bɔ ni esumɔɔ akɛ ekɛ Naomi wekunyo Boaz ni eda lɛ abote gbalashihilɛ mli lɛ. * (5 Mose 25:5, 6; Rut 3:6-9) Ekɛɛ Rut akɛ: “Ejurɔ ni ofee sɛɛkpee nɛɛ fe tsutsu nɔ̃ lɛ tete, akɛ onyiɛɛɛ oblahii asɛɛ, ohiafoi jio, niiatsɛmɛi jio.”—Rut 3:10.

12 Mɔbɔnalɛ ní Rut jie lɛ kpo “tsutsu” lɛ kɔɔ be mli ni eshi emaŋbii lɛ ní ekɛ ehe yabɔ Naomi he lɛ he. (Rut 1:14; 2:11) “Sɛɛkpee” mɔbɔnalɛ lɛ fe nakai nifeemɔ lɛ kwraa—Rut jɛ esuɔmɔ mli ekpɛlɛ akɛ ekɛ Boaz baabote gbalashihilɛ mli. Kpaako Rut baanyɛ afɔ́ gboshiniyelɔ eha Naomi, ní egbɔ fe bɔ ni eeenyɛ efɔ́ lɛ. Gbalashihilɛ lɛ tee nɔ, ni beni Rut fɔ́ sɛɛ mli lɛ, Betlehem yei lɛ kɛ miishɛɛ bolɔ akɛ: “Afɔ́ binuu aha Naomi.” (Rut 4:14, 17) Lɛɛlɛŋ eji akɛ, “yoo kpakpa” ji Rut, ni Yehowa kɛ hegbɛ ni nɔ bɛ, ni ji Yesu Kristo seshinyo ni eeetsɔ lɛ wo lɛ nyɔmɔ.—Rut 2:12; 3:11; 4:18-22; Mateo 1:1, 5, 6.

Ajie Kpo Kɛtsɔ Nifeemɔi Anɔ

13. Betuel, Yosef, kɛ Rut jie mɔbɔnalɛ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

13 Ani okadi bɔ ni Betuel, Yosef, kɛ Rut jie amɛ mɔbɔnalɛ lɛ kpo lɛ? Jeee mlihilɛ wiemɔi pɛ amɛkɛfee nakai, shi kɛ nifeemɔi pɔtɛɛ. Jeee akɛ Betuel kɛɛ kɛkɛ akɛ, “Naa, Rebeka lɛ nɛ,” shi ‘ewo Rebeka gbɛ diɛŋtsɛ.’ (1 Mose 24:51, 59) Jeee akɛ Yosef kɛɛ kɛkɛ akɛ, “Mafee bɔ ni okɛɛ lɛ,” shi lɛ kɛ enyɛmimɛi lɛ “fee bɔ ni” Yakob “[wo] amɛ kitã lɛ amɛha lɛ.” (1 Mose 47:30; 50:12, 13) Jeee akɛ Rut kɛɛ kɛkɛ akɛ, “He ni oyaa lɛ, matee,” shi eshi lɛ diɛŋtsɛ emaŋbii lɛ, ni efata Naomi he kɛtee, no hewɔ lɛ “amɛyi enyɔ lɛ amɛŋɔshwie nɔ kɛyashi beyinɔ ni amɛyashɛ Betlehem.” (Rut 1:16, 19) Beni amɛshɛ Yuda lɛ, Rut fee nii ekoŋŋ taakɛ “bɔ ni eshaayoo lɛ kɛɛ lɛ lɛ fɛɛ.” (Rut 3:6) Hɛɛ, ajie Rut mɔbɔnalɛ lɛ kpo kɛtsɔ nifeemɔi anɔ, taakɛ mɛi krokomɛi lɛ anɔ ji lɛ.

14. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ tsuji lɛ tsɔɔ nifeemɔi anɔ amɛjieɔ mɔbɔnalɛ kpo yɛ? (b) Mɛɛ mɔbɔnalɛ nifeemɔi ole ni yaa nɔ yɛ Kristofoi ni yɔɔ he ni oyɔɔ lɛ ateŋ?

14 Bɔ ni Nyɔŋmɔ tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ yaa nɔ amɛjieɔ mɔbɔnalɛ kpo kɛtsɔɔ nifeemɔi anɔ lɛ haa mɔ tsui nyaa diɛŋtsɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ mɛi ni be fɛɛ be lɛ amɛkɛ henumɔŋ sɛɛfimɔ haa mɛi ni bɛ hewalɛ, amɛhao yɛ jwɛŋmɔŋ, loo mɛi ni ji nanemɛi heyelilɔi ni yeɔ awerɛho lɛ ahe okwɛ. (Abɛi 12:25) Aloo, susumɔ Yehowa Odasefoi babaoo ni kɛ anɔkwayeli holeɔ mɛi ni egbɔlɔ lɛ kɛyaa Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ koni amɛya daa otsi asafoŋ kpeei lɛ ahe okwɛ. Beni Anna, ni eye afii 82, ni eeye hela ni haa mɔ talɔi amli woɔ nu lɛ wieɔ kɛhaa mɛi krokomɛi babaoo lɛ, ekɛɛ akɛ: “Ní akɛ tsɔne aaawo bo kɛya kpeei fɛɛ lɛ ji jɔɔmɔ ni jɛ Yehowa ŋɔɔ. Midaa lɛ shi kɛjɛɔ mitsui mli tɔ̃ɔ akɛni ekɛ nyɛmimɛi hii kɛ yei ni yɔɔ suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ eduro mi lɛ hewɔ.” Ani okɛ ohe miiwo nifeemɔi ni tamɔ nɛkɛ mli yɛ osafo lɛ mli? (1 Yohane 3:17, 18) Kɛji akɛ oofee nakai lɛ, belɛ ná nɔmimaa akɛ hiɛ sɔɔ omɔbɔnalɛ lɛ waa diɛŋtsɛ.

Suɔmɔ Mli Ajɛɔ Afeɔ Nakai

15. Mɛɛ mɔbɔnalɛ su Biblia mli saji etɛ ni wɔsusu he lɛ maa nɔ mi lolo?

15 Biblia mli nɔkwɛmɔnii ni wɔsusu he lɛ hu tsɔɔ akɛ ajieɔ mɔbɔnalɛ kpo atsɔɔ mɛi, ni suɔmɔ mli ajɛɔ afeɔ nakai, jeee yɛ nɔnyɛɛ naa. Betuel jɛ esuɔmɔ mli ni ekɛ Abraham tsulɔ lɛ kpã gbee, ni nakai nɔŋŋ hu Rebeka fee. (1 Mose 24:51, 58) Yosef jie emɔbɔnalɛ kpo ni jeee mɛi tsirɛ eyisɛɛ dã. (1 Mose 50:4, 5) Rut ‘ŋmɔ eyiŋ kpɔ akɛ ekɛ Naomi baaya.’ (Rut 1:18) Beni Naomi wo Rut ŋaa akɛ ebɛŋkɛ Boaz lɛ, mɔbɔnalɛ kanya Moab yoo lɛ ni ejaje akɛ: “Nɔ ni okɛɔ mi lɛ fɛɛ lɛ mafee!”—Rut 3:1-5.

16, 17. Mɛni haa Betuel, Yosef, kɛ Rut mɔbɔnalɛ lɛ feɔ nɔ ko ni shishinumɔ krɛdɛɛ ko yɔɔ mli lɛ, ni mɛni kanya amɛ koni amɛjie su nɛɛ kpo?

16 Mɔbɔnalɛ ni Betuel, Yosef, kɛ Rut jie lɛ kpo lɛ sa kadimɔ waa, ejaakɛ Abraham, Yakob, kɛ Naomi nyɛŋ ni amɛŋmɛ gbɛ ni mɛi komɛi anyɛ amɛnɔ. Ejaakɛ mla naa gbɛnaa nii ko kãaa Betuel nɔ akɛ ekɛ ebiyoo lɛ agbála mli. Kulɛ ebaanyɛ egba mli kpoo ekɛɛ Abraham tsulɔ lɛ akɛ: ‘Dabi, misumɔŋ ni mibiyoo ni tsuɔ nii waa lɛ aya shɔŋŋ nakai.’ (1 Mose 24:18-20) Nakai nɔŋŋ hu Yosef yɛ hegbɛ akɛ ekpɛlɛɔ etsɛ nibimɔ lɛ nɔ loo ekakpɛlɛ nɔ, ejaakɛ Yakob baagbo ni enyɛŋ enyɛ enɔ akɛ etsu enibimɔ lɛ he nii. Naomi diɛŋtsɛ tsɔɔ akɛ Rut yɛ hegbɛ akɛ ehiɔ Moab. (Rut 1:8) Rut hu yɛ hegbɛ akɛ ekɛ ‘oblahii’ lɛ eko boteɔ gbalashihilɛ mli fe Boaz ni egbɔ lɛ.

17 Betuel, Yosef, kɛ Rut jɛ amɛsuɔmɔ mli amɛjie mɔbɔnalɛ kpo; amɛtsuii tsirɛ amɛ koni amɛfee nakai. Amɛnu he akɛ jeŋba he gbɛnaa nii ko kã amɛnɔ akɛ amɛjie su nɛɛ kpo amɛha mɛi ni amɛkɛ amɛ yɔɔ wekukpaa ko mli lɛ, tamɔ bɔ ni Maŋtsɛ David nu he yɛ sɛɛ mli akɛ gbɛnaa nii ko kã enɔ akɛ ejie mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ Mefiboshet lɛ.

18. (a) Mɛɛ su Kristofoi ni ji asafoŋ onukpai ‘kɛlɛɔ tooku’ lɛ? (b) Mɛɛ wiemɔ onukpa ko kɛtsɔɔ ehenumɔi amli yɛ nanemɛi heyelilɔi ni eyeɔ ebuaa amɛ lɛ he?

18 Mɔbɔnalɛ kã he eji Nyɔŋmɔ webii akadimɔ nii, ni hii ni kwɛɔ Nyɔŋmɔ tooku lɛ nɔ lɛ fata he. (Lala 110:3; 1 Tesalonikabii 5:12) Onukpai, loo nɔkwɛlɔi nɛɛ nuɔ he akɛ gbɛnaa nii kã amɛnɔ akɛ amɛhi shi yɛ nitsumɔ ni akɛ́wo amɛdɛŋ kɛtsɔ amɛhalamɔ nɔ lɛ naa. (Bɔfoi lɛ Asaji 20:28) Fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛtsuuu amɛ nɔkwɛmɔ nitsumɔ lɛ kɛ mɔbɔnalɛ nifeemɔi krokomɛi yɛ asafo lɛ he lɛ yɛ “nɔnyɛ̃ɛ naa, shi moŋ yɛ suɔmɔ naa.” (1 Petro 5:2) Onukpai lɛ kwɛɔ asafoku lɛ nɔ ejaakɛ enɛ he gbɛnaa nii kɛ shwelɛ ni amɛyɔɔ akɛ amɛaafee nakai lɛ fɛɛ kã amɛnɔ. Amɛjieɔ mɔbɔnalɛ kpo amɛtsɔɔ Kristo tooi lɛ ejaakɛ esa akɛ amɛfee enɛ, ni amɛmiisumɔ ni amɛfee nakai hu. (Yohane 21:15-17) Kristofonyo asafoŋ onukpa ko kɛɛ akɛ: “Misumɔɔ ni masara nyɛmimɛi lɛ yɛ amɛshiai amli aloo ni maya amɛŋɔɔ kɛkɛ ni jeee yiŋtoo ko hewɔ, ní mikɛtsɔɔ akɛ miijwɛŋ amɛhe. Nyɛmimɛi lɛ ayelikɛbuamɔ haa mináa miishɛɛ waa ni ehaa mitsui nyɔɔ mimli!” Onukpai ni kwɛɔ mɛi anɔ ni yɔɔ he fɛɛ he lɛ jɛɔ amɛtsui fɛɛ mli amɛkpɛlɛɔ nɔ.

Mɔbɔnalɛ ni Aaajie Kpo Atsɔɔ Mɛi ni Ehia Amɛ Lɛ

19. Mɛɛ anɔkwa sane ni kɔɔ mɔbɔnalɛ he Biblia mli saji ni wɔsusu he yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ maa nɔ mi?

19 Biblia lɛ mli saji ni wɔsusu he lɛ hu maa anɔkwale ni eji akɛ, esa akɛ ajie mɔbɔnalɛ kpo atsɔɔ mɛi ni nɔ ko he ehia amɛ ni amɛ diɛŋtsɛ lɛ amɛnyɛŋ amɛtsu he nii lɛ nɔ mi. Bɔni afee ni Abraham aha ewekukpaa lɛ aya nɔ lɛ, ehe miihia ni Betuel kɛ lɛ akpã gbee. Bɔni afee ni Yakob aha egbonyo lɛ aya Kaanan lɛ, ehe miihia ni Yosef aye abua lɛ. Ni bɔni afee ni Naomi aná gboshiniyelɔ lɛ, ehe miihia ni Rut aye abua lɛ. Abraham, Yakob, loo Naomi nyɛŋ atsu nakai hiamɔ nii lɛ ahe nii kɛ́ ayeee abuaaa amɛ. Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ, esa akɛ ajie mɔbɔnalɛ kpo atsɔɔ mɛi ni ehia amɛ lɛ titri. (Abɛi 19:17) Esa akɛ wɔkase blematsɛ Hiob ni gbala ejwɛŋmɔ kɛtee “ohiafo ní bolɔɔ tsɛ́ɔ bualɔ lɛ, . . . kɛ awusã kɛ mɔ ni bɛ mɔ ko ní yeɔ buaa lɛ lɛ,” kɛ agbɛnɛ “mɔ ni hiɛ heɔ akpata lɛ” nɔ lɛ. Agbɛnɛ hu Hiob ‘ha okulafo tsui nyɔ emli,’ ni ebatsɔ ‘hiŋmɛi kɛha shwilafo kɛ naji kɛha obubuafo.’—Hiob 29:12-15.

20, 21. Namɛi wɔ mɔbɔnalɛ nifeemɔi ahe hiaa amɛ lɛ, ni mɛni esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ atswa efai shi akɛ ebaafee?

20 Yɛ anɔkwale mli lɛ, ‘ohiafoi ni bolɔɔ tsɛɔ yelikɛbuamɔ’ yɛ Kristofoi asafo fɛɛ asafo mli. Enɛ baafee nɔ ni jɛ nibii komɛi tamɔ shoofeemɔ, nijiaŋwujee, henumɔ ni anáa akɛ abɛ nɔ ko mli, mɛi krokomɛi ni haa mɔ hiɛnɔkamɔ feɔ yaka, hela ni mli wa, aloo suɔlɔ ko gbele lɛ hewɔ nɛkɛ. Bɔ fɛɛ bɔ ni haomɔ lɛ ji ha lɛ, nɛkɛ suɔlɔi nɛɛ fɛɛ yɛ hiamɔ nii ni abaanyɛ atsu he nii, ni esa akɛ atsɔ mɔbɔnalɛ nifeemɔi ni ajɛɔ suɔmɔ mli afeɔ ni sɛɛ tsɛɔ nɔ atsu he nii.—1 Tesalonikabii 5:14.

21 No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔyaa nɔ wɔkasea Yehowa Nyɔŋmɔ, mɔ ni “mɔbɔnalɛ kɛ anɔkwale fa pii” lɛ. (2 Mose 34:6; Efesobii 5:1) Wɔbaanyɛ wɔfee nakai kɛtsɔ suɔmɔ mli ni wɔɔjɛ wɔfee nɔ ko pɔtɛɛ, titri lɛ, yɛ mɛi ni nɔ ko he hiaa amɛ lɛ agbɛfaŋ. Ni yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔbaawo Yehowa hiɛ nyam ni wɔbaaná miishɛɛ waa yɛ be mli ni ‘wɔjieɔ mɔbɔnalɛ kɛ musuŋtsɔlɛ kpo wɔtsɔɔ wɔhe lɛ.’—Zakaria 7:9.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 11 Kɛha gbalashihilɛ ni atsɔɔ yɛ biɛ lɛ mlitsɔɔmɔ fitsofitso lɛ, kwɛmɔ Insight on the Scriptures, ni Yehowa Odasefoi fee lɛ Kpo 1, baafa 370.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Hebri wiemɔ kɛha mɔbɔnalɛ lɛ yɛ srɔto yɛ adesa mlihilɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Betuel, Yosef, kɛ Rut tsɔ amɛjie mɔbɔnalɛ kpo yɛ?

• Mɛɛ su nɛkɛ esa akɛ wɔkɛjie mɔbɔnalɛ kpo?

• Namɛi wɔ mɔbɔnalɛ nifeemɔi ahe hiaa amɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Mɛɛ gbɛ nɔ Betuel tsɔ ejie mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 21]

Rut anɔkwa suɔmɔ lɛ ji jɔɔmɔ kɛha Naomi

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 23]

Ajɛɔ suɔmɔ mli akpaa adesa mɔbɔnalɛ mli, ni anaa enɛ kɛtsɔɔ nifeemɔ pɔtɛɛ ko ni ajieɔ lɛ kpo atsɔɔ mɛi ni ehia amɛ lɛ nɔ