Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa Mɔbɔnalɛ lɛ He Sɛɛ ni Wɔɔná

Yehowa Mɔbɔnalɛ lɛ He Sɛɛ ni Wɔɔná

Yehowa Mɔbɔnalɛ lɛ He Sɛɛ ni Wɔɔná

“Mɔ fɛɛ mɔ ni ji nilelɔ lɛ, . . . eyoo Yehowa mɔbɔnalɛi lɛ asɛɛ.”—LALA 107:43.

1. Mɛɛ be awie Hebri wiemɔ ni ji ‘mɔbɔnalɛ’ nɛɛ he klɛŋklɛŋ yɛ Biblia lɛ mli, ni mɛɛ sanebimɔi ni kɔɔ nɛkɛ su nɛɛ he wɔbaasusu he?

AAAFEE afii 4,000 ni eho nɛ lɛ, Abraham wɔfaase Lot kɛɛ Yehowa akɛ: “Oha omɔbɔ ni ona mi lɛ efa yɛ minɔ.” (1 Mose 19:19) Enɛ ji klɛŋklɛŋ be mli ni Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ ‘mɔbɔnalɛ’ yɛ kuku nɛɛ mli lɛ pueɔ yɛ Biblia lɛ mli. Yakob, Naomi, David, kɛ Nyɔŋmɔ tsuji krokomɛi hu wie nɛkɛ Yehowa su nɛɛ he. (1 Mose 32:11; Rut 1:8; 2 Samuel 2:6) Yɛ anɔkwale mli lɛ, nɛkɛ Hebri wiemɔi ni ji ‘mɔbɔnalɛ’ kɛ “mɔbɔnalɛi” lɛ jeɔ kpo aaafee shii 250 yɛ shishijee Hebri Ŋmalɛi lɛ amli. Shi mɛni ji Yehowa mɔbɔnalɛ lɛ? Namɛi ajie enɛ kpo atsɔɔ yɛ be ni eho lɛ mli? Ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔtsɔɔ wɔnáa he sɛɛ ŋmɛnɛ?

2. Mɛni hewɔ ewa waa akɛ aaatsɔɔ Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ ‘mɔbɔnalɛ’ lɛ mli lɛ, ni mɛni ji eshishitsɔɔmɔ kroko ni sa ni akɛtoɔ najiaŋ?

2 Yɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ, ‘mɔbɔnalɛ’ ji Hebri wiemɔ shishitsɔɔmɔ ni eshishinumɔ mli lɛɛ aahu akɛ majianɔ wiemɔi pii bɛ wiemɔ pɔtɛɛ ko ni jieɔ eshishinumɔ diɛŋtsɛ ni yeɔ emuu kpo. No hewɔ lɛ, wiemɔi tamɔ “suɔmɔ,” “mlihilɛ,” kɛ “anɔkwayeli” nyɛɛɛ ajie bɔ ni eshishinumɔ lɛ mli lɛɛ ha lɛ kpo. Shi kɛlɛ, Theological Wordbook of the Old Testament lɛ kɛɛ akɛ ‘mɔbɔnalɛ’ shishitsɔɔmɔ ni yaa shɔŋŋ loo emli lɛɛ waa lɛ “etsɔɔɔ akɛ wiemɔ lɛ shishinumɔ ejaaa.” No hewɔ lɛ, New World Translation of the Holy Scriptures—With References lɛ kɛ wiemɔ “anɔkwa suɔmɔ” tsu nii ákɛ wiemɔ kroko kɛha Hebri wiemɔ ‘mɔbɔnalɛ’ [ní Ga Biblia lɛ tsɔɔ shishi akɛ “mlihilɛ”] lɛ.—2 Mose 15:13; Lala 5:8.

Eyɛ Srɔto yɛ Suɔmɔ kɛ Anɔkwayeli He

3. Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ mɔbɔnalɛ lɛ yɛ srɔto yɛ suɔmɔ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

3 Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ mɔbɔnalɛ loo anɔkwa suɔmɔ lɛ kɔɔ suɔmɔ kɛ anɔkwayeli sui ahe kpaakpa. Ni kɛlɛ, esoro no yɛ nomɛi ahe yɛ gbɛ̀i ni he hiaa anɔ. Susumɔ bɔ ni esoro Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ mɔbɔnalɛ lɛ yɛ suɔmɔ he lɛ he okwɛ. Yɛ wiemɔi komɛi amli lɛ, abaanyɛ akɛ suɔmɔ ato nibii kɛ shishinumɔi loo susumɔi ahe. Biblia lɛ wieɔ “mɔ ni sumɔɔ wein kɛ mu” kɛ “mɔ ni sumɔɔ nilee” he. (Abɛi 21:17; 29:3) Shi mɔbɔnalɛ kɔɔ gbɔmɛi ahe, jeee susumɔi loo nibii ni wala bɛ mli lɛ ahe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛji akɛ 2 Mose 20:6 kɛɛ akɛ Yehowa kɛɛ “minaa mɛi akpei abɔ ni sumɔɔ mi ni amɛyeɔ mikitãi lɛ anɔ lɛ amɔbɔ” lɛ, belɛ gbɔmɛi ahe ewieɔ lɛ.

4. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ mɔbɔnalɛ lɛ yɔɔ srɔto yɛ anɔkwayeli he?

4 Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ ‘mɔbɔnalɛ’ lɛ hu shishinumɔ mli lɛɛ waa fe wiemɔ ni ji “anɔkwayeli.” Yɛ wiemɔi komɛi amli lɛ, bei pii lɛ akɛ “anɔkwayeli” tsuɔ nii ni akɛtoɔ subaŋ ni mɔ ni baa shi lɛ jieɔ lɛ kpo yɛ mɔ ni nɔ kwɔ fe lɛ lɛ he. Shi taakɛ saji amlipɛilɔ ko wie lɛ, yɛ Biblia lɛ gbɛfaŋ lɛ, “bei pii lɛ,” Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ mɔbɔnalɛ lɛ “kɔɔ nibii ni teɔ shi woɔ nɔ ni atsɔɔ lɛ he babaoo moŋ: tamɔ, mɔ ni he wa lɛ yeɔ mɔ ni he waaa loo ehia lɛ loo ekwɛɔ enɔ lɛ anɔkwa.” No hewɔ lɛ, Maŋtsɛ David baanyɛ akpa Yehowa fai akɛ: “Ha ohiɛ akpɛ yɛ otsulɔ nɔ; heremɔ miyiwala yɛ omlihilɛ naa!” (Lala 31:17) Aabi Yehowa ni he wa lɛ akɛ ejie mɔbɔnalɛ, loo anɔkwa suɔmɔ kpo etsɔɔ mɔ ni ehia lɛ lɛ, ni ji David. Akɛni mɔ ni ehia lɛ lɛ bɛ hewalɛ ko yɛ mɔ ni yɔɔ hewalɛ lɛ nɔ hewɔ lɛ, ajieɔ nɛkɛ Hebri wiemɔ ni aatsɔɔ shishi akɛ mɔbɔnalɛ nɛɛ kpo yɛ suɔmɔ mli, shi jeee nɔnyɛɛ naa.

5. (a) Mɛɛ Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɛ he sui komɛi ama nɔ mi waa yɛ e-Wiemɔ lɛ mli? (b) Mɛɛ Yehowa mɔbɔnalɛ lɛ he wiemɔi komɛi wɔbaasusu he?

5 Lalatsɛ lɛ bi akɛ: ‘Namɔ ji nilelɔ lɛ?’ “Ha ekwɛ . . . ni eyoo Yehowa mɔbɔnalɛi lɛ asɛɛ!” (Lala 107:43) Yehowa mɔbɔnalɛ, taakɛ atsɔɔ Hebri wiemɔ nɛɛ shishi lɛ baanyɛ ni ekɛ kpɔmɔ kɛ yibaamɔ aba. (Lala 6:5; 119:88, 159) Eji hebuunɔ kɛ nɔ ni fata he ni kɛ heyeli kɛmiijɛ haomɔi amli baa. (Lala 31:17, 22; 40:12; 143:12) Yɛ su nɛɛ hewɔ lɛ, abaanyɛ aje esha mli. (Lala 25:7) Kɛji akɛ wɔti Ŋmalɛi komɛi amli wiemɔi amli wɔkwɛ ni wɔkadi Biblia mli ŋmalɛi krokomɛi lɛ, wɔbaana akɛ etsɔɔ Yehowa mɔbɔnalɛ lɛ mli (1) akɛ nifeemɔi pɔtɛɛ kɛ (2) akɛ nɔ ni etsuji anɔkwafoi lɛ anine shɛɔ nɔ.

Kpɔmɔ—Eji Mɔbɔnalɛ Kpojiemɔ

6, 7. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ ejie emɔbɔnalɛ lɛ kpo yɛ Lot sane lɛ mli? (b) Mɛɛ be mli Lot tsĩ Yehowa mɔbɔnalɛ lɛ tã?

6 Ekolɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔle bɔ ni Yehowa mɔbɔnalɛ lɛ mli lɛɛ ha lɛ ji ni wɔpɛi Ŋmalɛ mli saji ni kɔɔ nɛkɛ su nɛɛ he lɛ mli wɔkwɛ. Wɔnaa yɛ 1 Mose 14:1-16 akɛ, henyɛlɔi asraafoi bamɔ Lot, ni ji Abraham wɔfase lɛ kɛtee. Shi Abraham yakpɔ̃ Lot. Lot wala baje oshara mli ekoŋŋ beni Yehowa kpɛ eyiŋ akɛ ebaakpata efɔŋfeelɔi amaŋ ni ji Sodom, ni ji he ni Lot kɛ eweku lɛ yɔɔ lɛ hiɛ lɛ.—1 Mose 18:20-22; 19:12, 13.

7 Dani aaakpata Sodom hiɛ lɛ, Yehowa bɔfoi jie Lot kɛ eweku lɛ kɛjɛ maŋ lɛ mli. No mli ni Lot wie akɛ: “Naa, otsulɔ hiɛ eba nyam yɛ ohiɛ, ni oha omɔbɔ ni ona mi lɛ efa yɛ minɔ, akɛni ohere misusuma yiwala lɛ.” (1 Mose 19:16, 19) Lot kɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ kpɛlɛ nɔ akɛ Yehowa ejie mɔbɔnalɛ ni yɔɔ srɔto kpo etsɔɔ lɛ kɛtsɔ eyiwala ni ehere lɛ nɔ. Ajie Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɛ lɛ kpo kɛtsɔ kpɔmɔ kɛ yibaamɔ nɔ yɛ nɛkɛ sane nɛɛ mli.—2 Petro 2:7.

Yehowa Mɔbɔnalɛ kɛ Egbɛtsɔɔmɔ

8, 9. (a) Mɛni ji Abraham tsulɔ lɛ nitsumɔ? (b) Mɛni hewɔ tsulɔ lɛ sɔle kɛha Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɛ lɛ, ni mɛni ba beni esɔleɔ lɛ?

8 Wɔkaneɔ Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɛ, loo anɔkwa suɔmɔ kroko he sane yɛ 1 Mose yitso 24. Sane lɛ tsɔɔ akɛ Abraham kɛ nitsumɔ wo etsulɔ lɛ dɛŋ akɛ efã gbɛ kɛya Abraham wekumɛi aŋɔɔ koni eyawɛ yoo kɛbaha ebinuu Isak. (Kukuji 2-4) Nitsumɔ lɛ wa, shi ama nɔ mi kɛha tsulɔ lɛ akɛ Yehowa bɔfo baakudɔ lɛ. (Kuku 7) Yɛ naagbee lɛ tsulɔ lɛ yashɛ nubu ko he yɛ “Nahor maŋ” lɛ sɛɛ, (ekolɛ Haran loo he ko ni bɛŋkɛ jɛmɛ) ni no mli pɛpɛɛpɛ lɛ yei lɛ miiba nuyɛɛ. (Kuku 10 kɛ 11) Beni ena ni yei lɛ miibɛŋkɛ lɛ lɛ, ená ele akɛ be ni he hiaa waa yɛ egbɛfaa lɛ mli lɛ eshɛ. Shi mɛɛ gbɛ nɔ kwraa eeetsɔ ehala yoo ni sa lɛ?

9 Akɛni Abraham tsulɔ lɛ le akɛ ŋwɛi yelikɛbuamɔ he miihia lɛ hewɔ lɛ, esɔle akɛ: “Yehowa, minuntsɔ Abraham Nyɔŋmɔ! Miikpao fai ni oha mihe aba nii ŋmɛnɛ gbi nɛɛ, ni omli ahi yɛ minuntsɔ Abraham nɔ.” (Kuku 12) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa baatsɔ ajie emɔbɔnalɛ lɛ kpo yɛ? Tsulɔ lɛ bi ni aha lɛ okadi pɔtɛɛ ko ni ebaatsɔ nɔ ele oblayoo ni Nyɔŋmɔ ehala lɛ lɛ. (kuku 13 kɛ 14) Yei lɛ ateŋ mɔ kome fee nɔ̃ pɛpɛɛpɛ ni ebi kɛjɛ Yehowa dɛŋ lɛ. Etamɔ nɔ ni yoo lɛ nu esɔlemɔ lɛ! (Kukuji 15-20) Bɔ ni tsulɔ lɛ naa kpɛ ehe ‘yɛ ehe aahu hewɔ lɛ efee diŋŋ.’ Kɛlɛ, ehe miihia ni ale anɔkwa saji komɛi amli lolo. Ani yoo ni he yɔɔ fɛo naakpa nɛɛ ji Abraham wekumɛi lɛ eko? Ani eboteko gbalashihilɛ mli lolo? No hewɔ lɛ tsulɔ lɛ “fee diŋŋ koni eŋɔ-le akɛ Yehowa eha ehe eba nii yɛ egbɛfaa lɛ mi lo.”—Kuku 1621.

10. Mɛni hewɔ Abraham tsulɔ lɛ mu sane naa akɛ Yehowa ejie mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ enuntsɔ lɛ?

10 Yɛ no sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, oblayoo lɛ jie ehe kpo akɛ eji “Milka bi Betuel ni ekɛ [Abraham nyɛmi] Nahor fɔ lɛ bi.” (1 Mose 11:26; 24:24) Nakai be lɛ mli nɔŋŋ ni tsulɔ lɛ yɔse akɛ Yehowa eha esɔlemɔ lɛ hetoo. Akɛni enaa kpɛ ehe fe nine hewɔ lɛ, ekɛ ehiɛ bu shi ni ekɛɛ akɛ: “Aaajie Yehowa, minuntsɔ Abraham Nyɔŋmɔ lɛ, yi akɛ ehako emlihilɛ kɛ enɔkwayeli sɛɛ afo yɛ minuntsɔ nɔ; ni mi hu, Yehowa ebatsɔɔ mi minuntsɔ nyɛmimɛi awe gbɛ!” (Kuku 27) Yɛ gbɛtsɔɔmɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha hewɔ lɛ, ejie mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ tsulɔ lɛ nuntsɔ, ni ji Abraham.

Nyɔŋmɔ Mɔbɔnalɛ Haa Anáa Hejɔlɛ kɛ Hebuu

11, 12. (a) Mɛɛ kaai amli Yosef nine shɛ Yehowa mɔbɔnalɛ nɔ yɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ ajie Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɛ kpo yɛ Yosef sane lɛ mli?

11 Yɛ enɛ sɛɛ lɛ, nyɛhaa wɔsusua Mose Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ yitso 39 he wɔkwɛa. Ekɔɔ Abraham nanakaŋsowa Yosef, ní ahɔ̃ɔ lɛ kɛtee nyɔŋyeli mli yɛ Mizraim lɛ he. Shi kɛlɛ, “Yehowa kɛ Yosef yɛ.” (Kuku 1 kɛ 2) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yosef Mizraim nuŋtsɔ, ni ji Potifar mu sane naa akɛ Yehowa kɛ Yosef yɛ. (Kuku 3) Shi, Yosef kɛ kaa ko ni yɔɔ hiɛdɔɔ waa kpe. Afolɔ enaa yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ akɛ ekɛ bɔlɛnamɔ miitutua Potifar ŋa lɛ, ni awo lɛ tsuŋ. (Kukuji 7-20) Akɛ ‘gboklɛ mia enaji, esusuma bote dade lɛ mli’ yɛ ‘gboklɛfoi abu mli.’—1 Mose 40:15; Lala 105:18.

12 Mɛni ba yɛ nakai niiashikpamɔ ni kaa mɔ waa lɛ mli? “Shi Yehowa kɛ Yosef yɛ, ni ena lɛ mɔbɔ.” (Kuku 21a) Mɔbɔnalɛ nifeemɔ pɔtɛɛ ko lɛ je saji srɔtoi ni tsara nɔ ba ni ha Yosef ye ehe kɛjɛ haomɔi ni baa enɔ lɛ mli lɛ shishi. Yehowa ha Yosef “hiɛ ba nyam yɛ gboklɛfoi akwɛlɔ lɛ hiɛ.” (Kuku 21b) Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, gboklɛfoi akwɛlɔ lɛ kɛ hegbɛ ni nɔ kwɔ wo Yosef dɛŋ. (Kuku 22) Yɛ no sɛɛ lɛ, Yosef kɛ nuu ni yɛ naagbee lɛ eha Farao, Mizraim nɔyelɔ lɛ gbala ejwɛŋmɔ kɛtee enɔ lɛ kpe. (1 Mose 40:1-4, 9-15; 41:9-14) Nɔ ni jɛ mli ji akɛ, maŋtsɛ lɛ wó Yosef nɔ grɔŋŋ kɛtee Mizraim nɔyeli lɛ gbɛhe ni ji enyɔ mli, ni enɛ ha etsu yiwalaheremɔ nitsumɔ ko he nii yɛ Mizraim ní hɔmɔ eba jɛmɛ waa lɛ. (1 Mose 41:37-55) Yosef piŋmɔ lɛ je shishi beni eye afii 17, ni etee nɔ fe afii nyɔŋma kɛ enyɔ! (1 Mose 37:2, 4; 41:46) Shi yɛ nakai afii ni Yosef kɛ nɔnaa kɛ piŋmɔ kpe yɛ mli lɛ mli fɛɛ lɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ jie emɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ lɛ kɛtsɔ ehe ni ebu kɛjɛ amanehulu ni aaaba enɔ lɛ mli, kɛ eyi ni ebaa kɛha hegbɛ yɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoo he nitsumɔ mli lɛ mli.

Nyɔŋmɔ Mɔbɔnalɛ Sɛɛ Efooo Gbi ko Gbi Ko

13. (a) Mɛɛ Yehowa mɔbɔnalɛ he wiemɔi anaa yɛ Lala 136? (b) Mɛni mɔbɔnalɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ?

13 Yehowa jie emɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ Israelbii lɛ akɛ maŋ, shii abɔ. Lala 136 gbaa akɛ etsɔ emɔbɔnalɛ lɛ nɔ ekpɔ̃ amɛ (Kukuji 10-15), etsɔɔ amɛ gbɛ (Kuku 16), ni ebuɔ amɛhe. (Kuku 17-20) Nyɔŋmɔ ejie emɔbɔnalɛ kpo hu etsɔɔ aŋkroaŋkroi. Mɔ ni jieɔ mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ nanemɛi adesai lɛ feɔ nakai kɛtsɔɔ esuɔmɔ mli ni ejɛɔ efeɔ nii ehaa mɛi ni nɔ ko ehia amɛ waa lɛ nɔ. Wolo ko ni wieɔ Biblia lɛ he lɛ tsɔɔ mɔbɔnalɛ mli akɛ: “Eji nifeemɔ ni báa wala yi loo ehaa eshwereɔ. Eji nɔ̃ mli ni adamɔɔ ahaa mɔ ko ni miina amanehulu loo ehao.” Woloŋlelɔ ko tsɔɔ mli akɛ eji “suɔmɔ ni miitsu nii.”

14, 15. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Lot ji Nyɔŋmɔ tsulɔ ni ákpɛlɛ enɔ lɛ?

14 Mose Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ mli saji ni wɔsusu he lɛ tsɔɔ wɔ akɛ Yehowa kpaaa mɔbɔnalɛ ni ejieɔ lɛ kpo etsɔɔ mɛi ni sumɔɔ lɛ lɛ kɔkɔɔkɔ. Lot, Abraham, kɛ Yosef hi shihilɛi srɔtoi ashishi ni amɛkɛ kaai ni yɔɔ srɔto kwraa kpe. Amɛji adesai ni yeee emuu, shi amɛji Yehowa tsuji ni ákpɛlɛ amɛnɔ, ni Nyɔŋmɔ yelikɛbuamɔ he miihia amɛ. Wɔbaanyɛ wɔná miishɛjemɔ kɛjɛ anɔkwale ni eji akɛ wɔ-ŋwɛi Tsɛ ní yɔɔ suɔmɔ lɛ jieɔ mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ aŋkroaŋkroi ni tamɔ nɛkɛ lɛ mli.

15 Lot fee yiŋkpɛi komɛi ni nilee bɛ mli, ni enɛ kɛ naagbai ba enɔ. (1 Mose 13:12, 13; 14:11, 12) Ni kɛlɛ, ejie sui ni sa yijiemɔ kpo. Beni Nyɔŋmɔ ŋwɛibɔfoi enyɔ bashɛ Sodom lɛ, Lot jie gbɔfeemɔ su kpo etsɔɔ amɛ. (1 Mose 19:1-3) Ejɛ hemɔkɛyeli mli ebɔ eshaahii-mɛi lɛ kɔkɔ yɛ Sodom hiɛkpatamɔ ni baa lɛ he. (1 Mose 19:14) Anaa bɔ ni Nyɔŋmɔ susuɔ Lot he ehaa lɛ yɛ 2 Petro 2:7-9, he ni wɔkaneɔ yɛ akɛ: “Ni [Yehowa] jie Lot, jalɔ lɛ, mɔ ni hao yɛ nɔtɔlɔi lɛ anyenyeŋtswibɔɔ jeŋba lɛ he lɛ, yɛ mli: (ejaakɛ amɛmla tɔmɔ nitsumɔi lɛ ni jalɔ lɛ na ni enu, beni eyɔɔ amɛteŋ lɛ, piŋ esusuma ni ja lɛ daa nɛɛ:) belɛ [Yehowa, NW] le bɔ ni efeɔ ejieɔ jalɔi yɛ kaa mli.” Hɛɛ, jalɔ ji Lot, ni wiemɔi ni yɔɔ biɛ lɛ tsɔɔ akɛ eji mɔ ni etu ehe eha Nyɔŋmɔ jamɔ. Wɔ hu wɔnáa Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɛ lɛ mli ŋɔɔmɔ yɛ be mli ni wɔkɛ wɔhe woɔ “jeŋbai krɔŋkrɔŋi kɛ Nyɔŋmɔ jamɔi amli” lɛ.—2 Petro 3:11, 12.

16. Mɛɛ wiemɔi kpakpai Biblia lɛ kɛjie Abraham kɛ Yosef yi?

16 Sane ni yɔɔ Mose Klɛŋklɛŋ Wolo, yitso 24 lɛ feɔ tsakpaa ni kã Abraham kɛ Yehowa teŋ lɛ faŋŋ ni ŋwanejee ko bɛ he. Klɛŋklɛŋ kuku lɛ kɛɔ akɛ: ‘Ni Yehowa jɔɔ Abraham yɛ nibii fɛɛ mli.’ Abraham tsulɔ lɛ tsɛ́ Yehowa akɛ “minuntsɔ Abraham Nyɔŋmɔ.” (Kuku 1227) Ni kaselɔ Yakobo kɛɛ akɛ ‘abu Abraham jalɔ,’ ni abatsɛ lɛ akɛ ‘Yehowa shieŋtsɛ.’ (Yakobo 2:21-23) Nakai nɔŋŋ eji anɔkwale yɛ Yosef he. Ama wekukpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa ni kã Yehowa kɛ Yosef teŋ lɛ nɔ mi yɛ Mose Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ, yitso 39 lɛ fɛɛ mli. (Kukuji 2, 3, 21, 23) Agbɛnɛ hu, kaselɔ Yosef wie yɛ Stefano he akɛ: “Nyɔŋmɔ kɛ lɛ yɛ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 7:9.

17. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Lot, Abraham, kɛ Yosef nɔkwɛmɔ nii lɛ amli?

17 Mɛi ni amɛnine shɛ ŋwɛi mɔbɔnalɛ ni wɔwie amɛhe bianɛ lɛ anɔ lɛ ji aŋkroaŋkroi ni kɛ Yehowa Nyɔŋmɔ ná wekukpaa kpakpa mli ŋɔɔmɔ, ni amɛtsu Nyɔŋmɔ yiŋtoo he nii yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ. Amɛkɛ gbɛtsii nii ni kulɛ amɛ diɛŋtsɛ lɛ amɛnyɛŋ amɛteke loo amɛye nɔ kunim kpe. Nɔ ni oshara ba he ji Lot wala yibaamɔ, Abraham wekukpaa lɛ ni aaaya nɔ ahi shi, kɛ Yosef nitsumɔ lɛ ni aaabaa yi shweshweeshwe. Yehowa pɛ ji mɔ ni baanyɛ atsu hii ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei nɛɛ ahiamɔ nii ahe nii, ni efee nakai pɛpɛɛpɛ kɛtsɔ mɔbɔnalɛ nifeemɔi anɔ. Kɛji akɛ wɔnine baanyɛ ashɛ Yehowa Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɛ nɔ kɛya naanɔ lɛ, belɛ esa akɛ wɔ hu wɔkɛ lɛ aná wɔkɛ lɛ teŋ wekukpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa mli ŋɔɔmɔ, ni esa akɛ wɔya nɔ wɔfee esuɔmɔnaa nii.—Ezra 7:28; Lala 18:51.

Áduro Nyɔŋmɔ Tsuji

18. Mɛni Biblia ŋmalɛi srɔtoi tsɔɔ yɛ Yehowa mɔbɔnalɛ he?

18 Yehowa mɔbɔnalɛ “eyi shikpɔŋ lɛ nɔ tɔ́,” ni wɔdaa shi yɛ Nyɔŋmɔ su nɛɛ hewɔ! (Lala 119:64) Ni wɔjɛɔ wɔtsui muu fɛɛ mli wɔhereɔ lalatsɛ lɛ lala wiemɔi nɛɛ anɔ akɛ: “Esa akɛ amɛjie Yehowa yi yɛ emlihilɛ kɛ enaakpɛɛ nii ni etsuɔ ehaa gbɔmɛi abii lɛ ahewɔ.” (Lala 107:8, 15, 21, 31) Wɔmli filiɔ wɔ akɛ Yehowa kpãa emɔbɔnalɛ lɛ mli kɛhaa etsuji ní ekpɛlɛ amɛnɔ lɛ—ákɛ aŋkroaŋkroi loo ákɛ kuu. Gbalɔ Daniel wie Yehowa he yɛ sɔlemɔ mli akɛ: “Oo Nuntsɔ, bo ní ji Mawu kpeteŋkpele ní he yɔɔ gbeyei, ní toɔ kpaŋmɔ kɛ mɔbɔnalɛ ehaa mɛi ní sumɔɔ lɛ ní amɛyeɔ ekitai lɛ anɔ lɛ!” (Daniel 9:4) Maŋtsɛ David sɔle akɛ: “Ha omlihilɛ lɛ sɛɛ atsɛ aha mɛi ni leo lɛ.” (Lala 36:11) Kwɛ bɔ ni wɔdaa shi akɛ Yehowa jieɔ emɔbɔnalɛ kpo yɛ etsuji lɛ anɔ!—1 Maŋtsɛmɛi 8:23; 1 Kronika 17:13.

19. Mɛɛ sanebimɔi wɔbaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ enɛ sɛɛ lɛ mli?

19 Eji anɔkwale akɛ, áduro wɔ akɛ Yehowa webii! Kɛfata Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ ni ejie lɛ kpo etsɔɔ adesai fɛɛ lɛ ahe sɛɛ ni wɔnáa lɛ he lɛ, wɔnáa jɔɔmɔi krɛdɛɛi komɛi ni baa kɛjɛɔ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ mɔbɔnalɛ, loo anɔkwa suɔmɔ lɛ mli ŋɔɔmɔ. (Yohane 3:16) Hiamɔ be mli titri wɔnáa Yehowa su ni nɔ bɛ kwraa nɛɛ he sɛɛ. (Lala 36:8) Shi te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase Yehowa Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɛ lɛ? Ákɛ aŋkroaŋkroi lɛ, ani wɔmiijie nɛkɛ su ni sa kadimɔ waa nɛɛ kpo? Abaasusu enɛɛmɛi kɛ sanebimɔi krokomɛi ahe yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

Ani Okaiɔ?

• Mɛni ji Ŋmalɛ mli shishitsɔɔmɔ kroko kɛha Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ ‘mɔbɔnalɛ loo anɔkwa suɔmɔ’ lɛ?

• Mɔbɔnalɛ yɛ srɔto yɛ suɔmɔ kɛ anɔkwayeli he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛɛ gbɛ̀i anɔ nɛkɛ Yehowa jie mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ Lot, Abraham, kɛ Yosef yɛ?

• Mɛɛ nɔmimaa wɔbaanyɛ wɔná kɛjɛ mɔbɔnalɛ ni Yehowa jie lɛ kpo yɛ be ni eho lɛ mli lɛ mli lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]

Ani ole bɔ ni fee ni Nyɔŋmɔ jie mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ Lot?

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 15]

Yehowa kudɔ Abraham tsulɔ lɛ yɛ emɔbɔnalɛ mli

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 16]

Yehowa jie mɔbɔnalɛ kpo yɛ Yosef ni ebu ehe lɛ hewɔ