Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa Anunyam lɛ Kpɛ́ɔ yɛ Ewebii Anɔ

Yehowa Anunyam lɛ Kpɛ́ɔ yɛ Ewebii Anɔ

Yehowa Anunyam lɛ Kpɛ́ɔ yɛ Ewebii Anɔ

“Yehowa aaatsɔ ola kɛaatee naanɔ.”—YESAIA 60:20.

1. Yehowa kɛ jɔɔmɔ haa enɔkwafoi lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

“YEHOWA ená emaŋ lɛ he tsui; ekɛ yiwalaheremɔ ewula nɔnalɔi.” (Lala 149:4) Nɛkɛ ji bɔ ni lalatsɛ ni hi shi yɛ blema lɛ kɛɛ, ni yinɔsane eye anɔkwale ni ewiemɔi lɛ ji lɛ he odase. Kɛ Yehowa webii ye anɔkwa lɛ, ekwɛɔ amɛnɔ, ehaa amɛshwereɔ, ni ebuɔ amɛhe. Yɛ blema beaŋ lɛ, eha amɛye amɛ henyɛlɔi anɔ kunim. Ŋmɛnɛ, ehaa amɛhe waa yɛ mumɔŋ ni emaa nɔ mi ehaa amɛ akɛ amɛyi baaná wala yɛ Yesu afɔleshaa lɛ hewɔ. (Romabii 5:9) Efeɔ enɛ ejaakɛ amɛhe yɛ fɛo yɛ ehiɛ.

2. Eyɛ mli akɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ kɛ shitee-kɛ-woo kpeɔ moŋ, shi mɛni amɛnáa nɔmimaa yɛ he?

2 Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɛi ni ‘hiɔ shi yɛ Nyɔŋmɔ jamɔ naa’ lɛ kɛ shitee-kɛ-woo baakpe yɛ jeŋ ni ebote duŋ mli vii lɛ mli. (2 Timoteo 3:12) Fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa yɔseɔ shitee-kɛ-wolɔi lɛ, ni ebɔɔ amɛ kɔkɔ akɛ: “Jeŋmaŋ loo maŋtsɛyeli ni sɔmɔɔɔo lɛ hiɛ aaakpata, ni nakai jeŋmaji lɛ, fitemɔ aaafite amɛ.” (Yesaia 60:12) Ŋmɛnɛ, shitee-kɛ-woo baa yɛ gbɛ̀i srɔtoi babaoo nɔ. Yɛ shikpɔji komɛi anɔ lɛ, shitee-kɛ-wolɔi bɔɔ mɔdɛŋ koni amɛtsĩ jamɔ ni anɔkwa Kristofoi kɛhaa Yehowa lɛ naa loo koni amɛgu. Yɛ ekrokomɛi anɔ lɛ, mɛi ni kɛ ekãa ni naa wa waa feɔ amɛnii lɛ tutuaa Yehowa jálɔi ni amɛshãa amɛnibii. Shi kaimɔ akɛ, Yehowa etsɔ hiɛ etsɔɔ nɔ ni baajɛ shitee-kɛ-woo fɛɛ ni akɛbaa esuɔmɔnaa nii ahe nii ni atsuɔ lɛ nɔ lɛ mli aba. Shitee-kɛ-wolɔi anine baanyɛ shi. Mɛi ni wuɔ amɛshiɔ Zion ni ebii ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ damɔ shi kɛha lɛ lɛ nyɛŋ aye omanye. Ani jeee nɔmimaa ni woɔ mɔ hewalɛ ni jɛ wɔ-Nyɔŋmɔ kpeteŋkpele Yehowa ŋɔɔ kɛbaa lɛ nɛ?

Ajɔɔ Amɛ Fe Bɔ ni Akpaa Gbɛ

3. Te atsɔɔ Yehowa jálɔi lɛ ahefɛo kɛ yibiiwoo lɛ mli aha tɛŋŋ?

3 Anɔkwale lɛ ji akɛ yɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee gbii lɛ amli lɛ, Yehowa ejɔɔ ewebii lɛ fe bɔ ni amɛkpaa gbɛ. Titri lɛ, etee nɔ ewula ejamɔhe lɛ kɛ mɛi ni yɔɔ mli ni egbɛi kã amɛnɔ lɛ fiofio. Taakɛ Yesaia gbalɛ lɛ tsɔɔ lɛ, ekɛɛ Zion akɛ: “Lebanon anunyam lɛ aaaba oŋɔɔ; sɛsɛo kɛ odum kɛ tsei ni nyɛɔ jalɛ lɛ fɛɛ, koni awula mihe krɔŋkrɔŋ lɛ, ní mawo minaji anaamɔhe lɛ hiɛ nyam.” (Yesaia 60:13) Gɔji ni kooi amli tsei ebu kusuu yɛ nɔ lɛ kwɛmɔ yɛ fɛo waa diɛŋtsɛ. No hewɔ lɛ tsei ni ebu kusuu lɛ ji Yehowa jálɔi lɛ ahefɛo kɛ yibiiwoo lɛ he okadii ni sa.—Yesaia 41:19; 55:13.

4. Mɛɛ nibii ji ‘he krɔŋkrɔŋ’ lɛ kɛ ‘Yehowa naji anaamɔhe’ lɛ, ni te áwula enɛɛmɛi aha tɛŋŋ?

4 Mɛɛ nibii ji ‘he krɔŋkrɔŋ’ lɛ kɛ ‘Yehowa naji anaamɔhe’ ni atsĩ tã yɛ Yesaia 60:13 lɛ? Nɛkɛ wiemɔi nɛɛ tsɔɔ Yehowa mumɔŋ sɔlemɔwe kpeteŋkpele lɛ kpoi lɛ, nɔ ni ji gbɛjianɔtoo kɛha bɛŋkɛmɔ ni abɛŋkɛɔ lɛ yɛ jamɔ mli kɛtsɔ Yesu Kristo nɔ lɛ. (Hebribii 8:1-5; 9:2-10, 23) Yehowa etsɔɔ yiŋtoo ni eyɔɔ akɛ eeewo nakai mumɔŋ sɔlemɔwe lɛ hiɛ nyam kɛtsɔ gbɔmɛi ni jɛ jeŋmaji fɛɛ mli lɛ ni ekɛ amɛ baa koni amɛbajá yɛ jɛmɛ lɛ nɔ. (Hagai 2:7) Yesaia diɛŋtsɛ etsɔ hiɛ ena asafoi ni jɛ jeŋmaji fɛɛ mli ni miike yuu kɛmiiya Yehowa jamɔ gɔŋ ni awo nɔ gojoo lɛ nɔ. (Yesaia 2:1-4) Afii ohai abɔ sɛɛ lɛ, bɔfo Yohane na “asafo babaoo ni mɔ ko mɔ ko nyɛŋ akane ni jɛ jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ kɛ akutsei kɛ maji kɛ majianɔ wiemɔi amli” yɛ ninaa mli. Mɛnɛɛmɛi damɔ “Nyɔŋmɔ maŋtsɛsɛi lɛ hiɛ, ni amɛjáa lɛ nyɔɔŋ kɛ shwane yɛ esɔlemɔtsu lɛ mli.” (Kpojiemɔ 7:9, 15) Akɛni gbalɛi nɛɛ eba mli yɛ wɔgbii nɛɛ amli hewɔ lɛ, áwula Yehowa we lɛ yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔhiɛ.

5. Mɛɛ tsakemɔ kpele kɛha hiɛyaa Zion bii lɛ ná?

5 Mɛɛ tsakemɔ kpele kɛha hiɛyaa enɛɛmɛi fɛɛ ji kɛha Zion nɛkɛ! Yehowa kɛɛ akɛ: “Yɛ kwá ní akwao ní anyɛ̃o ní mɔ ko mɔ ko tsɔɔɔ omli lɛ najiaŋ lɛ, mikɛo aaafee naanɔ anunyam kɛ yinɔi pii anyamɔ.” (Yesaia 60:15) Kɛmiiya klɛŋklɛŋ jeŋ ta lɛ naagbee lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ “Nyɔŋmɔ Israel lɛ” bote amaŋfɔfeemɔ be ko mli. (Galatabii 6:16) Enu he akɛ ‘akwa’ lɛ, ejaakɛ ebii ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ yɔseee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ni esa akɛ amɛfee lɛ yɛ faŋŋ mli. Kɛkɛ ni yɛ afi 1919 lɛ, Yehowa tsĩɛ etsuji ni efɔ amɛ mu lɛ hiɛ, ni kɛjɛ no beaŋ kɛbaa nɛɛ ekɛ mumɔŋ shweremɔ ni yɔɔ naakpɛɛ miijɔɔ amɛ. Kɛfata he lɛ, ani shiwoo ni yɔɔ kuku nɛɛ mli lɛ jeee mlifilimɔ sane? Yehowa baana Zion akɛ “anunyam.” Hɛɛ, Zion bii lɛ, kɛ Yehowa diɛŋtsɛ hiɛ baaba nyam yɛ Zion hewɔ. Ebaafee ‘nyamɔ,’ ni ji mlifilimɔ babaoo jɛɛhe. Ni no efeŋ nɔ ko ni baahi shi be fioo ko pɛ kɛkɛ. Duromɔ shihilɛ mli ni Zion yɔɔ, taakɛ eshikpɔŋ nɔ bii lɛ damɔ shi kɛha lɛ lɛ, baahi shi ‘yinɔ fɛɛ yinɔ.’ Ebaŋ naagbee kɔkɔɔkɔ.

6. Anɔkwa Kristofoi kɛ nibii ni jɛ jeŋmaji lɛ amli lɛ tsuɔ nii yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

6 Agbɛnɛ, bó Nyɔŋmɔ shiwoo kroko hu toi. Beni Yehowa kɛ Zion wieɔ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Ooonu jeŋmaji afufɔ, ni oooye maŋtsɛmɛi akpokuai, ni ooole akɛ mi, Yehowa, ji oyiwalaherelɔ, ni okpɔ̃lɔ ji Yakob hewalɔ lɛ.” (Yesaia 60:16) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Zion nu “jeŋmaji afufɔ” ni eye “maŋtsɛmɛi akpokuai” lɛ? Yɛ gbɛ nɔ akɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ amɛnanemɛi “tooi krokomɛi” lɛ kɛ nibii ni jɛ jeŋmaji lɛ amli lɛ tsuɔ nii ní amɛkɛha jamɔ krɔŋŋ ashwere. (Yohane 10:16) Amɛ́jɛ amɛsuɔmɔ mli amɛkɛ shika éye ebua koni anyɛ akɛtsu majimaji ateŋ shiɛmɔ kɛ nitsɔɔmɔ nitsumɔ kpele ko. Ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ tsɔji ahe nilee ni amɛkɛtsuɔ nii yɛ nilee mli lɛ haa akalaa Bibliai kɛ Biblia kasemɔ woji yɛ wiemɔi ohai abɔ mli. Ŋmɛnɛ, gbɔmɛi babaoo anine nyɛ́ɔ eshɛɔ Biblia mli anɔkwale lɛ nɔ fe bei fɛɛ ni eho yɛ yinɔsane mli. Jeŋmaji babaoo amli bii miikase akɛ Yehowa ni kpɔ̃ etsuji ni afɔ amɛ mu lɛ kɛjɛ mumɔŋ nomŋɔɔ mli lɛ ji Yiwalaherelɔ lɛɛlɛŋ.

Gbɛjianɔtoo Mli Nɔyaa

7. Mɛɛ hiɛyaa ni sa kadimɔ waa Zion bii lɛ ená?

7 Yehowa ewula ewebii lɛ yɛ gbɛ kroko hu nɔ. Eha amɛnine eshɛ gbɛjianɔtoo mli hiɛyaa nɔ. Wɔkaneɔ yɛ Yesaia 60:17 akɛ: “Akɔɔble najiaŋ lɛ mikɛ shika aaaba, ni dade najiaŋ lɛ mikɛ jwiɛtɛi aaaba, ni tsei anajiaŋ lɛ akɔɔble, ni tɛi anajiaŋ lɛ dade; ni maŋɔ hejɔlɛ mafee onɔyelɔi, ni maŋɔ jalɛ mafee o-nukpai.” Shika ni akɛyeɔ akɔɔble najiaŋ lɛ ji hiɛyaa, ni nakai nɔŋŋ eji yɛ nibii krokomɛi ni atsĩ tã lɛ hu agbɛfaŋ. Yɛ enɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, Nyɔŋmɔ Israel lɛ etee nɔ amɛná asafoŋ gbɛjianɔtoo mli hiɛyaa yɛ naagbee gbii lɛ amli fɛɛ. Susumɔ nɔkwɛmɔnii fioo komɛi ahe okwɛ.

8-10. Tsɔɔmɔ bɔ ni gbɛjianɔtoo mli hiɛyaa ko ni ba kɛjɛ afi 1919 kɛbaa lɛ yɔɔ ha.

8 Dani afi 1919 aaashɛ lɛ, no mli lɛ onukpai kɛ osɔfo sɛɛbii ni asafo lɛ mli bii hala amɛ fɛɛ kɛtsɔ demokrase nɔ lɛ ji mɛi ni kwɛɔ Nyɔŋmɔ webii asafoi lɛ anɔ. Kɛjɛ nakai afi lɛ nɔ kɛyaa lɛ, “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ hala sɔɔmɔ nɔkwɛlɔ yɛ asafo fɛɛ asafo mli koni ekwɛ shiɛmɔ nitsumɔi anɔ. (Mateo 24:45-47) Shi kɛlɛ, nakai gbɛjianɔtoo lɛ tsuuu nii jogbaŋŋ yɛ asafoi babaoo mli, ejaakɛ onukpai ni akɛ oshikifɔɔ ehala amɛ lɛ ekomɛi fĩii sanekpakpa jajemɔ nitsumɔ lɛ sɛɛ jogbaŋŋ kɛmɔɔɔ shi. No hewɔ lɛ, yɛ afi 1932 lɛ, akɛ gbɛtsɔɔmɔ ha asafoi lɛ akɛ amɛkɛ oshikifɔɔ akahala onukpai kɛ osɔfo sɛɛbii dɔŋŋ. Shi moŋ esa akɛ amɛhala hii koni amɛsɔmɔ akɛ sɔɔmɔ ajinafoi akuu kɛfata sɔɔmɔ nɔkwɛlɔ lɛ he. No bafee tamɔ “akɔɔble” yɛ “tsei” anajiaŋ—hiɛyaa wulu nɛ!

9 Yɛ afi 1938 lɛ, asafoi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ tswa amɛ fai shi akɛ amɛbaakpɛlɛ gbɛjianɔtoo ni yaa hiɛ lɛ nɔ, nɔ ni kɛ Ŋmalɛ naa nɔkwɛmɔnɔ lɛ kpaa gbee waa. Akɛ asafoŋ nɔkwɛmɔ wo company servant kɛ sɔɔlɔi krokomɛi ni ahalaa amɛ fɛɛ yɛ tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ nɔkwɛmɔ shishi lɛ adɛŋ. Akɛ oshikifɔɔ tsuuu nii dɔŋŋ! No hewɔ lɛ ahala mɛi yɛ asafo lɛ mli yɛ teokrase gbɛ nɔ. No bafee tamɔ “dade” yɛ “tɛi” anajiaŋ loo “shika” yɛ “akɔɔble” najiaŋ.

10 Kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa nɛɛ, hiɛyaa lɛ etee nɔ lolo. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ afi 1972 lɛ, abana akɛ asafoi ni aaaha onukpai akuu ni ekomefeemɔ yɔɔ amɛteŋ lɛ, ní ahala amɛ yɛ teokrase gbɛ nɔ lɛ akwɛ nɔ, ní abɛ onukpa kome ni yɔɔ hegbɛ fe mɛi ni eshwɛ lɛ ji nɔ ni miihe atamɔ gbɛ ni atsɔ nɔ akwɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi asafoi lɛ anɔ lɛ babaoo po. Kɛfata he lɛ, aaafee afii enyɔ ni eho nɛ lɛ, atee hiɛ ekoŋŋ kɛfata he. Afee tsakemɔ yɛ mla naa nitsumɔhei lɛ ekomɛi anitsumɔ nɔkwɛmɔ gbɛfaŋ, ni enɛ ha Nɔyeli Kuu lɛ nyɛ egbala ejwɛŋmɔ kɛtee Nyɔŋmɔ webii lɛ amumɔŋ saji anɔ babaoo kɛmɔ shi moŋ fe nɔ ni daa gbi mla saji aaagbala amɛjwɛŋmɔ.

11. Namɔ ji mɔ ni kɛ gbɛjianɔtoo mli tsakemɔi ni afeɔ yɛ Yehowa webii ateŋ lɛ baa, ni mɛni ji nɔ ni ejɛ tsakemɔi nɛɛ amli kɛba?

11 Namɔ ji mɔ ni kɛ tsakemɔi ni afeɔ fiofio nɛɛ ba? Jeee mɔ ko mɔ ko akɛ ja Yehowa Nyɔŋmɔ. Lɛ ji mɔ ni kɛɛ akɛ: ‘Mikɛ shika aaaba.Ni lɛ ji mɔ ni yaa nɔ ekɛɔ akɛ: ‘Maŋɔ hejɔlɛ mafee onɔyelɔi, ni maŋɔ jalɛ mafee o-nukpai.’ Hɛɛ, Yehowa ji mɔ ni ewebii lɛ anɔkwɛmɔ jɛɔ eŋɔɔ. Gbɛjianɔtoo mli hiɛyaa ni atsɔ hiɛ agba nɛɛ ji gbɛ kroko hu ni etsɔɔ nɔ ewulaa ewebii fɛfɛo. Ni yɛ enɛ hewɔ lɛ, ajɔɔ Yehowa Odasefoi waa yɛ gbɛ̀i babaoo nɔ. Wɔkaneɔ yɛ Yesaia 60:18 lɛ akɛ: “Anuŋ yiwalɛ he dɔŋŋ yɛ oshikpɔŋ lɛ nɔ, anuŋ fitemɔ loo hiɛkpatamɔ he dɔŋŋ yɛ ohusui lɛ amli, shi oootsɛ́ yiwalaheremɔ ákɛ ogbogboi, ni oootsɛ́ yijiemɔ ákɛ ogbói.” Kwɛ bɔ ni nakai wiemɔi lɛ ŋɔɔ ha! Shi te amɛba mli amɛha tɛŋŋ?

12. Toiŋjɔlɛ ebafee nɔ ni etee nɔ waa yɛ anɔkwa Kristofoi ateŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Anɔkwa Kristofoi kwɛɔ Yehowa nitsɔɔmɔ kɛ gbɛtsɔɔmɔ gbɛ waa diɛŋtsɛ, ni nɔ ni ejɛ mli eba lɛ ji nɔ ni Yesaia gba akɛ: “Obii lɛ fɛɛ aaafee Yehowa kaselɔi, ni maha obii lɛ hejɔlɛ babaoo.” (Yesaia 54:13) Kɛfata he lɛ, Yehowa mumɔ lɛ tsuɔ nii yɛ ewebii anɔ, ni nakai mumɔ lɛ yibiiwoo lɛ eko ji toiŋjɔlɛ loo hejɔlɛ. (Galatabii 5:22, 23) Toiŋjɔlɛ ni ejɛ mli kɛbaha Yehowa webii lɛ haa amɛfeɔ abobaahe yɛ yiwalɛ jeŋ ko mli. Amɛ toiŋjɔlɛ shihilɛ lɛ ni damɔ suɔmɔ ni anɔkwa Kristofoi yɔɔ kɛha amɛhe lɛ nɔ lɛ, ji jeŋ hee lɛ mli shihilɛ lɛ he okadi. (Yohane 15:17; Kolosebii 3:14) Eka shi faŋŋ akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ miishɛɛ waa akɛ eeená nakai toiŋjɔlɛ lɛ mli ŋɔɔmɔ ni eha toiŋjɔlɛ lɛ aya hiɛ, ni no kɛ yijiemɔ kɛ woo bahaa wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, ni no ji wɔmumɔŋ paradeiso lɛ fã ko ni he hiaa waa!—Yesaia 11:9.

Yehowa La lɛ Baaya Nɔ Akpɛ́

13. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa la lɛ kpaŋ kpɛmɔ yɛ ewebii anɔ?

13 Ani Yehowa la lɛ baaya nɔ akpɛ́ yɛ ewebii lɛ anɔ? Hɛɛ! Wɔkaneɔ yɛ Yesaia 60:19, 20 akɛ: “Jeee hulu baatsɔ ola shwane dɔŋŋ, ni asaŋ jeee nyɔɔŋtsere baakpɛ ní jeŋ atse ahao; shi moŋ Yehowa aaatsɔ ola kɛaatee naanɔ, ni o-Nyɔŋmɔ lɛ aaatsɔ onunyam. Ohulu lɛ enyɔŋ shi dɔŋŋ, ni onyɔɔŋtsere lɛ hu gboŋ; ejaakɛ Yehowa aaatsɔ ola kɛaatee naanɔ, ni okɔmɔyeli gbii lɛ hu sɛɛ aaafo.” Beni mumɔŋ nomŋɔɔ lɛ he ‘ŋkɔmɔyeli’ lɛ sɛɛ fo yɛ afi 1919 nɔŋŋ pɛ lɛ, Yehowa la lɛ bɔi kpɛmɔ yɛ amɛnɔ. Nɔ ni fe afii 80 sɛɛ lɛ, amɛmiiná Yehowa hiɛ duromɔ lɛ mli ŋɔɔmɔ lolo yɛ be mli ni ela lɛ yaa nɔ ekpɛ́ɔ lɛ. Ni ebaŋ naagbee. Yɛ nɔ ni kɔɔ ejálɔi lɛ ahe lɛ, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ “enyɔŋ shi” tamɔ hulu lɛ loo ‘egboŋ’ tamɔ nyɔɔŋtsere lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, ebaakpɛ́ yɛ amɛnɔ kɛya naanɔi anaanɔ. Mɛɛ nɔmimaa ni yɔɔ naakpɛɛ eji kɛha wɔ mɛi ni wɔyɔɔ jeŋ ni ewo duŋ nɛɛ naagbee gbii lɛ amli lɛ nɛkɛ!

14, 15. (a) Abuɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ fɛɛ “jalɔi” loo bem yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Yɛ nɔ ni kɔɔ Yesaia 60:21 he lɛ, mɛɛ nɔ ko mlibaa ni he hiaa waa tooi krokomɛi lɛ kwɛɔ gbɛ?

14 Agbɛnɛ, bó shiwoo kroko ekoŋŋ hu ni Yehowa kɛhaa yɛ Zion shikpɔŋ nɔ najiaŋdamɔlɔ ni ji Nyɔŋmɔ Israel lɛ hewɔ lɛ toi. Yesaia 60:21 kɛɔ akɛ: “Omaŋ muu lɛ fɛɛ aaatsɔmɔ jalɔi sɔŋŋ; amɛaaye shikpɔŋ lɛ nɔ kɛaatee naanɔ, amɛji miŋmɔ lɛ mli tsonine ni frɔkeɔ kɛ mininenaa nitsumɔ ni akɛaawo mihiɛ nyam.” Yɛ afi 1919 lɛ mli beni akɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ba nitsumɔ mli ekoŋŋ lɛ, amɛji gbɔmɛi akuu ko ni yɔɔ srɔto kwraa. ‘Ábu amɛ jalɔi’ loo bem yɛ jeŋ ni eshafeemɔ yɔɔ mli babaoo lɛ mli yɛ amɛhemɔkɛyeli ni gbugbaaa yɛ Yesu Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli lɛ hewɔ. (Romabii 3:24; 5:1) Kɛkɛ lɛ, taakɛ Israelbii ni ajie amɛ kɛjɛ Babilon nyɔŋyeli mli lɛ ji lɛ, amɛŋɔ “shikpɔŋ” ni ji mumɔŋ shikpɔŋ loo nifeemɔhe ko, he ni amɛbaaná mumɔŋ paradeiso mli ŋɔɔmɔ yɛ. (Yesaia 66:8) Nakai shikpɔŋ lɛ paradeiso lɛ mli fɛo lɛ naa baŋ shi kɔkɔɔkɔ, ejaakɛ ákɛ nɔ ni tamɔɔɔ blema Israel lɛ, Nyɔŋmɔ Israel lɛ baaye anɔkwa ákɛ maŋ. Amɛhemɔkɛyeli, amɛtsuishiŋmɛɛ, kɛ ekãa ni amɛfeɔ lɛ efoŋ woo ni ekɛhaa Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ sɛɛ kɔkɔɔkɔ.

15 Nakai mumɔŋ maŋ lɛ mli bii fɛɛ ebaje kpaŋmɔ hee lɛ mli. Áŋmala Yehowa mla lɛ yɛ amɛ fɛɛ amɛtsuii amli, ni Yehowa etsɔ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ ekɛ amɛhe eshai efa amɛ. (Yeremia 31:31-34) Ebuɔ amɛ jalɔi loo bem ákɛ ‘bii,’ ni ekɛ amɛ yeɔ tamɔ nɔ ni amɛye emuu. (Romabii 8:15, 16, 29, 30) Átsɔ̃ Yesu kpɔmɔnɔ lɛ nɔ akɛ amɛnanemɛi tooi krokomɛi lɛ hu ahe eshai éfa amɛ, ni taakɛ Abraham ji lɛ, átsɔ hemɔkɛyeli nɔ ábu amɛ jalɔi loo bem ákɛ Nyɔŋmɔ nanemɛi. “Amɛfɔ́ amɛtadei lɛ ahe, ni amɛha eyɛ futaa yɛ toobi lɛ lá lɛ mli.” Ni nɛkɛ nanemɛi tooi krokomɛi nɛɛ miikpa jɔɔmɔ kroko ni hi jogbaŋŋ lɛ gbɛ. Kɛ amɛje “amanehulu kpeteŋkpele lɛ” mli loo kɛ́ atee amɛ shi lɛ, amɛbaana Yesaia 60:21 lɛ wiemɔi lɛ mlibaa diɛŋtsɛ beni shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ etsɔ paradeiso. (Kpojiemɔ 7:14; Romabii 4:1-3) No mli lɛ, “mɛi ni he jɔ lɛ, shikpɔŋ lɛ aaatsɔ̃ amɛnɔ̃, ni amɛmii aaashɛ amɛhe yɛ hejɔlɛ babaoo mli.”—Lala 37:11, 29.

Yifalɛ lɛ Miiya Nɔ Lolo

16. Mɛɛ shiwoo ni sa kadimɔ Yehowa kɛha, ni te aha eba mli aha tɛŋŋ?

16 Yesaia 60 lɛ naagbee kuku lɛ mli lɛ, wɔkaneɔ Yehowa naagbee shiwoo lɛ yɛ yitso nɛɛ mli. Ekɛɛ Zion akɛ: “Mɔ bibioo ko aaatsɔ mɛi akpe, ni mɔ fioo hu aaatsɔ maŋ ni wa: Kɛ́ shɛ ebe lɛ, mi, Yehowa, maha afee oyá!” (Yesaia 60:22) Yehowa eye ewiemɔ nɔ yɛ wɔgbii nɛɛ amli. Beni akɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ba nitsumɔ mli ekoŋŋ yɛ afi 1919 lɛ, no mli lɛ amɛyi faaa—“mɔ bibioo” ko lɛɛlɛŋ. Amɛyifalɛ lɛ tee hiɛ be mli ni akɛ mumɔŋ Israelbii krokomɛi bafata he lɛ. Kɛkɛ ni tooi krokomɛi lɛ je shishi amɛke yuu kɛtee amɛŋɔɔ kɛ yifalɛ ni yaa hiɛ be fɛɛ be. Nyɔŋmɔ webii lɛ atoiŋjɔlɛ shihilɛ ni ji mumɔŋ paradeiso ni yɔɔ ‘amɛshikpɔŋ’ nɔ lɛ egbala mɛi babaoo ni yɔɔ jalɛ tsui lɛ aahu akɛ “mɔ fioo” ebatsɔ “maŋ ni wa” lɛɛlɛŋ. Amrɔ nɛɛ, nɛkɛ “maŋ”—Nyɔŋmɔ Israel lɛ kɛ “gbɔi” ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ, ni fa fe akpekpei ekpaa—lɛ fa kwraa fe maji babaoo ni yeɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe nɔ lɛ. (Yesaia 60:10) Emaŋbii lɛ fɛɛ fataa he kɛkpɛ́ɔ Yehowa la lɛ, ni no haa amɛ fɛɛ amɛhe feɔ fɛo yɛ ehiɛ.

17. Yesaia yitso 60 lɛ he sanegbaa ená onɔ hewalɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 Hɛɛ, eji nɔ ni woɔ mɔ hemɔkɛyeli hewalɛ akɛ aaasusu Yesaia yitso 60 lɛ mli saji otii lɛ ahe. Eji nɔ ni shɛjeɔ mɔ mii akɛ aaana akɛ, Yehowa le kɛtsɔ hiɛ kwraa akɛ ewebii lɛ baaya mumɔŋ nyɔŋyeli mli koni no sɛɛ lɛ akɛ amɛ aba ekoŋŋ. Ehaa wɔnaa kpɛɔ wɔhe akɛ, Yehowa ena yifalɛ kpele lɛ kɛtsɔ hiɛ kwraa yɛ anɔkwa jálɔi lɛ ayifalɛ mli yɛ wɔgbii nɛɛ amli. Kɛfata he lɛ, kwɛ bɔ ni eji miishɛjemɔ akɛ aaakai akɛ Yehowa shiŋ wɔ! Kwɛ bɔ ni eji nɔ ni haa anáa nɔmimaa akɛ “maŋ” lɛ agbói lɛ anaa baakã be fɛɛ be koni nine ashɛ mɛi ni “ajie ato naanɔ wala lɛ” anɔ! (Bɔfoi lɛ Asaji 13:48) Yehowa baaya nɔ akpɛ́ yɛ ewebii anɔ. Zion baaya nɔ afee anunyam jɛɛhe yɛ be mli ni ebii lɛ haa amɛla lɛ kpɛ́ɔ kaŋkaŋ be fɛɛ be lɛ. (Mateo 5:16) Eka shi faŋŋ akɛ wɔtswa wɔfai shi jogbaŋŋ diɛŋtsɛ fe bei fɛɛ ni eho akɛ wɔɔya nɔ wɔhi Nyɔŋmɔ Israel lɛ he lɛ, ni wɔbu hegbɛ ni wɔná akɛ wɔɔkpɛ́ Yehowa la lɛ akɛ nɔ ni jara wa!

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

• Yɛ nɔ ni kɔɔ shitee-kɛ-woo he lɛ, mɛni wɔnáa nɔmimaa yɛ he?

• Zion bii lɛ ‘enu jeŋmaji lɛ afufɔ’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Yehowa ‘kɛ akɔɔble eba yɛ tsei anajiaŋ’ yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ?

• Mɛɛ sui enyɔ ama nɔ mi yɛ Yesaia 60:17, 21 lɛ?

• “Mɔ fioo” ebatsɔ “maŋ ni wa” yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Akrabatsa/Mfonirii ni yɔɔ baafa 18]

YESAIA GBALƐ LƐ—La Kɛha Adesai Fɛɛ

Akɛ shishinumɔ ni yɔɔ nikasemɔ ni yɔɔ saji nɛɛ amli lɛ ha yɛ maŋshiɛmɔ mli yɛ 2001/2002 “Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ Tsɔɔlɔi” Kpokpaa Wulu nɔ Kpeei lɛ ashishi. Yɛ hei babaoo lɛ, wielɔ lɛ jie wolo hee ni yitso ji Yesaia Gbalɛ Lɛ—La Kɛha Adesai Fɛɛ, Kpo Enyɔ lɛ kpo yɛ wiemɔ lɛ naagbee. Yɛ afi ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, ajie Yesaia Gbalɛ Lɛ—La Kɛha Adesai Fɛɛ, Kpo Kome lɛ kpo. Akɛni ajie wolo hee nɛɛ kpo hewɔ lɛ, amrɔ nɛɛ abaanyɛ aná nɔ ni miihe ashɛ Yesaia wolo lɛ kuku fɛɛ kuku sanegbaa ni yɔɔ ebe naa lɛ. Nɛkɛ wolokpoi nɛɛ miifee yelikɛbuamɔ kpele kɛha Yesaia gbalɛ wolo lɛ shishinumɔ kɛ ehe hiɛsɔɔ ni mli kwɔɔ babaoo.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 15]

Beni yiwaa ni naa wa yaa nɔ lɛ, ‘Yehowa kɛ yiwalaheremɔ wulaa ewebii’

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 16]

Nyɔŋmɔ webii kɛ nibii ni jara wawai ni jɛ jeŋmaji lɛ amli lɛ tsuɔ nii koni amɛkɛha anɔkwa jamɔ aya hiɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]

Yehowa kɛ gbɛjianɔtoo mli hiɛyaa kɛ toiŋjɔlɛ ejɔɔ ewebii