Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mɛni Diɛŋtsɛ Hɛl Ji?

Mɛni Diɛŋtsɛ Hɛl Ji?

Mɛni Diɛŋtsɛ Hɛl Ji?

YƐ SUSUMƆ ni wiemɔ “hɛl” lɛ kɛbaa ojwɛŋmɔ mli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, gbɔmɛi babaoo susuɔ hɛl he akɛ eji he ko kɛha eshafeemɔ he toigbalamɔ. Yɛ nɔ ni kɔɔ esha kɛ nibii ni ejɛ mli kɛba lɛ he lɛ, Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Gbɔmɔ kome nɔ esha tsɔ kɛba je lɛŋ, ni gbele tsɔ esha nɔ kɛba, ni no ha gbele lɛ tsɛŋe gbɔmɛi fɛɛ, ejaakɛ amɛ fɛɛ amɛfee esha.” (Romabii 5:12) Ŋmalɛi lɛ kɛɔ hu akɛ: “Esha dɛŋ nyɔmɔwoo lɛ gbele ni.” (Romabii 6:23) Akɛni eshafeemɔ he toigbalamɔ ji gbele hewɔ lɛ, sanebimɔ ni he hiaa koni akɛnu nɔ̃ diɛŋtsɛ ni hɛl ji lɛ shishi ji: Mɛni baa wɔnɔ kɛji wɔgboi?

Ani wala henɔ ko ni yɔɔ su ko mli yaa nɔ ehiɔ shi yɛ gbele sɛɛ? Mɛni ji hɛl, ni mɛɛ gbɔmɛi nɛkɛ yaa jɛmɛ? Ani hiɛnɔkamɔ ko yɛ kɛha mɛi ni yɔɔ hɛl lɛ? Biblia lɛ kɛ hetooi ni ji anɔkwa ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli haa sanebimɔi nɛɛ.

Shihilɛ yɛ Gbele Sɛɛ?

Ani nɔ ko ni yɔɔ wɔ mli, tamɔ susuma ko loo mumɔ ko hiɔ shi yɛ gbɔmɔtso lɛ gbele sɛɛ? Susumɔ bɔ ni fee ni klɛŋklɛŋ gbɔmɔ, ni ji Adam baná wala lɛ he okwɛ. Biblia lɛ jajeɔ akɛ: “Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ shikpɔŋ sũ shɔ̃ gbɔmɔ, ni emu wala mumɔ ewo egugɔ mli.” (1 Mose 2:7) Eyɛ mli akɛ mu ni emuɔ lɛ haa ehiɔ wala mli moŋ, shi “wala mumɔ” ni akɛwo egugɔ mli lɛ bi babaoo fe kɔɔyɔɔ folo kɛkɛ ni akɛaawo eflufla lɛ mli. Etsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ kɛ nɔ ko ni kanyaa wala wo Adam gbɔmɔtso ni wala bɛ mli lɛ mli—“wala hewalɛ lɛ,” ní tsuɔ nii yɛ bɔɔ nii fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ amli lɛ. (1 Mose 6:17; 7:22, NW) Biblia lɛ wieɔ wala hewalɛ nɛɛ he akɛ “mumɔ.” (Yakobo 2:26) Abaanyɛ akɛ nakai mumɔ lɛ ato elɛtrik hewalɛ ni kanyaa tsɔne ko loo nitsumɔ dade ko ni eyeɔ buaa lɛ koni enyɛ etsu egbɛnaa nii lɛ ahe nii lɛ he. Tamɔ bɔ ni elɛtrik hewalɛ lɛ naaa tsɔne ni ekanyaa lɛ lɛ sui lɛ eko kwraa lɛ, nakai nɔŋŋ wala hewalɛ lɛ hu naaa sui ni bɔɔ nii ni ekanyaa amɛ lɛ yɔɔ lɛ eko. Ebɛ gbɔmɔtso ni ebɛ jwɛŋmɔŋ nyɛmɔ hu.

Mɛni baa mumɔ lɛ nɔ kɛji akɛ gbɔmɔ gbo? Lala 146:4 kɛɔ akɛ: “Kɛ́ emumɔ je emli lɛ, ekuɔ esɛɛ kɛyaa esu lɛ mli ekoŋŋ; nakai gbi lɛ nɔŋŋ eyiŋtoi laajeɔ.” Kɛji akɛ gbɔmɔ gbo lɛ, emumɔ ni bɛ gbɔmɔtso lɛ kãaa he ehiii shi yɛ shihilɛhe kroko mli ákɛ mumɔŋ bɔɔ nɔ. ‘Ekuɔ esɛɛ kɛyaa Nyɔŋmɔ ni ŋɔha lɛ ŋɔɔ.’ (Jajelɔ 12:7) Enɛ tsɔɔ akɛ hiɛnɔkamɔ fɛɛ ni nakai mɔ lɛ yɔɔ kɛha wɔsɛɛ be lɛ yɛ Nyɔŋmɔ pɛ dɛŋ.

Blema Hela jeŋ nilelɔi Socrates kɛ Plato he ye akɛ susuma ko ni yɔɔ gbɔmɔ mli lɛ hiɔ shi yɛ gbele sɛɛ ni egbooo kɔkɔɔkɔ. Mɛni Biblia lɛ tsɔɔ yɛ susuma lɛ he? Mose Klɛŋklɛŋ Wolo 2:7 lɛ kɛɔ akɛ Adam “tsɔ wala susuma.” Enáaa susuma ko; eji susuma—gbɔmɔtso muu lɛ fɛɛ. Ŋmalɛi lɛ wieɔ susuma ko ni miitsu nii, ni niyenii miiba etsine, ni aju lɛ ato, ni miifo kɛ awerɛho, kɛ ekrokomɛi ahe. (3 Mose 23:30; 5 Mose 12:20, NW; 24:7, NW; Lala 119:28) Hɛɛ, adesa diɛŋtsɛ ji susuma lɛ. Kɛji gbɔmɔ gbo lɛ, susuma lɛ hu gboɔ.— Ezekiel 18:4

Belɛ, mɛɛ shihilɛ mli gbohii lɛ yɔɔ mɔ? Beni Yehowa jajeɔ fɔbuu kojomɔ eshwieɔ Adam nɔ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Sũ jio, ni su mli oooku osɛɛ kɛaatee!” (1 Mose 3:19) Nɛgbɛ Adam yɔɔ dani Nyɔŋmɔ kɛ shikpɔŋ sũ shɔ̃ lɛ lɛ, ni eha lɛ wala lɛ? Ebɛ shihilɛ mli kwraa! Beni Adam gbo lɛ, eku esɛɛ kɛtee shihilɛ ni tsɔɔ wala shihilɛ mli ni abɛ dɔŋŋ lɛ mli. Atsɔɔ shihilɛ mli ni gbohii lɛ yɔɔ mli lɛ mli faŋŋ yɛ Jajelɔ 9:5, 10, he ni wɔkaneɔ yɛ akɛ: “Gbohii lɛ, amɛleee nɔ ko nɔ ko . . . nitsumɔ loo yiŋshwiemɔ loo nilee loo ŋaa ko bɛ gbohiiaje he ni oyaa lɛ.” Taakɛ Biblia lɛ tsɔɔ lɛ, gbele tsɔɔ shihilɛ mli ni abɛ dɔŋŋ. Gbohii lɛ le nɔ ko nɔ ko, amɛnuuu nii ahe, ni amɛsusuuu nii ahe hu.

Naanɔ Piŋmɔ loo Kwamaŋ Gbonyobu?

Akɛni gbohii lɛ nuuu nɔ ko nɔ ko kwraa he hewɔ lɛ, hɛl nyɛŋ afee he ko ni apiŋɔ mɛi yɛ ni la tsoɔ yɛ jɛmɛ, he ni eshafeelɔi naa nɔ yɛ gbele sɛɛ yɛ. Belɛ, mɛni ji hɛl mɔ? Nɔ ni ba Yesu nɔ yɛ egbele sɛɛ lɛ he ni aaasusu lɛ yeɔ buaa koni aha nakai sanebimɔ lɛ hetoo. Biblia ŋmalɔ Luka jajeɔ akɛ: “Ashiŋ [Yesu] susuma yɛ Hades [hɛl, blɔfo King James Version] ni eheloo hu enaŋ fitemɔ.” * (Bɔfoi lɛ Asaji 2:31) Nɛgbɛ ji hɛl ni Yesu po tee lɛ? Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Saji ni mikɛha nyɛ . . . akɛ Kristo gbo yɛ wɔhe eshai lɛ ahewɔ yɛ ŋmalɛi lɛ anaa, ni akɛ afũ lɛ, ni akɛ atee lɛ shi ekoŋŋ yɛ gbi ni ji gbi etɛ lɛ nɔ yɛ ŋmalɛi lɛ anaa.” (1 Korintobii 15:3, 4) No hewɔ lɛ, Yesu tee hɛl, ni ji gbohiiaje, shi ashiii lɛ yɛ jɛmɛ, ejaakɛ atee lɛ shi, loo ená gbohiiashitee.

Susumɔ anɔkwafo Hiob ni na nɔ waa lɛ sane lɛ hu he okwɛ. Akɛni eetao ní eje epiŋmɔ shihilɛ lɛ mli hewɔ lɛ, ekpa fai akɛ: “Namɔ baaha mi enɛ, akɛ ooobu mihe yɛ hɛl [Sheol], ní oŋɔ mi otee kɛyashi beyinɔ ni omlifu lɛ aaaho?” * (Hiob 14:13, Douay Version) Kwɛ bɔ ni eeefee nɔ ni nilee bɛ mli akɛ aaasusu akɛ Hiob tao akɛ eya he ko ni edɔ ni la yɔɔ jɛmɛ kɛha hebuu! Kɛha Hiob lɛ, “hɛl” ji gbonyobu kɛkɛ, he ni epiŋmɔi lɛ asɛɛ baafo yɛ. Belɛ, Biblia mli hɛl lɛ ji adesai akwamaŋ gbonyobu, he ni gbɔmɛi kpakpai kɛ gbɔmɛi fɔji fɛɛ yaa.

Hɛl La—Hiɛkpatamɔ Kwraa?

Ani eeenyɛ efee akɛ hɛl la lɛ ji hiɛkpatamɔ kwraa loo nɔ ni yeɔ emuu he mfoniri? Bɔni afee ni ana srɔtofeemɔ ni yɔɔ la kɛ Hades loo hɛl teŋ lɛ, Ŋmalɛi lɛ kɛɔ akɛ: “Gbele kɛ gbohiiajeŋ [Hades] lɛ, ashɛrɛ amɛ ashwie la kpaakpo lɛ mli.” “Kpaakpo lɛ” ní atsĩ tã yɛ biɛ lɛ ji mfonirifeemɔŋ nɔ̃, akɛni anyɛŋ ashã gbele kɛ hɛl (Hades) ni ashɛrɛ amɛ ashwie mli lɛ diɛŋtsɛ lɛ hewɔ. “Enɛ [la kpaakpo] ji gbele ni ji enyɔ lɛ”—gbele ni gbohiiashitee hiɛnɔkamɔ bɛ mli.—Kpojiemɔ 20:14.

La kpaakpo lɛ hiɛ shishinumɔ ni tamɔ “la gehena” ni Yesu wie he lɛ. (Mateo 5:22; Marko 9:47, 48) Gehena pueɔ shii 12 yɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ amli, ni ekɔɔ Hinom jɔɔ ni kã Yerusalem gbogboi lɛ asɛɛ lɛ he. Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ, akɛ jɔɔ nɛɛ tsu nii ákɛ tumo nɔ, “he ko ni ashɛrɛɔ awuiyelɔi agbohii, kɛ kooloi agbohii, kɛ muji nibii fɛɛ ashwieɔ.” (Smith’s Dictionary of the Bible) Ahãa la lɛ yaa nɔ etsoɔ kɛtsɔ swɔɔ ni akɛwoɔ mli koni eshã jwɛi lɛ nɔ. Yesu kɛ nakai jɔɔ lɛ tsu nii ákɛ naanɔ hiɛkpatamɔ he mfonirifeemɔ ni sa jogbaŋŋ.

Taakɛ Gehena feɔ naanɔ hiɛkpatamɔ he mfoniri lɛ, la kpaakpo lɛ hu feɔ naanɔ hiɛkpatamɔ he mfoniri. “Ashɛrɛ” gbele kɛ Gbohiiajeŋ “ashwie mli,” ni tsɔɔ akɛ abaafo amɛsɛɛ beni adesai yeɔ amɛhe kɛjɛɔ esha kɛ gbele fɔbuu lɛ shishi lɛ. Mɛi ni jeɔ gbɛ amɛfeɔ esha ni amɛtsakeee amɛtsui lɛ hu baaná amɛ “gbɛnaa” yɛ nakai kpaakpo lɛ mli. (Kpojiemɔ 21:8) Abaakpata amɛhu amɛhiɛ kɛya naanɔ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, mɛi ni yɔɔ Nyɔŋmɔ kaimɔ mli ni yɔɔ hɛl—adesai akwamaŋ gbonyobu lɛ mli lɛ—yɛ wɔsɛɛ be ko ni yɔɔ naakpɛɛ.

Hɛl Mli Kã Shi Efolo!

Kpojiemɔ 20:13 jajeɔ akɛ: “Ŋshɔ jie gbohii ni yɔɔ emli lɛ eha, ni gbele kɛ gbohiiaje [Hades] jie gbohii ni yɔɔ amɛmli lɛ amɛha.” Hɛɛ, Biblia mli hɛl lɛ mli baakã shi efolo. Taakɛ Yesu wo shi lɛ, “ŋmɛlɛtswaa lɛ miiba, nɔ mli ni mɛi fɛɛ ni yɔɔ kaimɔ gbohiiabui amli lɛ aaanu [Yesu] gbee, ni amɛaaje kpo.” (Yohane 5:28, 29, NW) Eyɛ mli akɛ mɛi akpekpei abɔ ni egboi ni yɔɔ Yehowa Nyɔŋmɔ kaimɔ mli lɛ bɛ shihilɛ mli yɛ gbɛ ko kwraa nɔ moŋ, shi abaatee amɛ shi, loo akɛ amɛ baaba wala mli ekoŋŋ yɛ shikpɔŋ nɔ paradeiso ni asaa akɛba ekoŋŋ lɛ mli.—Luka 23:43; Bɔfoi lɛ Asaji 24:15.

Yɛ Nyɔŋmɔ jeŋ hee lɛ mli lɛ, ehe ebahiaŋ ni adesai ni atee amɛ shi, ni baahi shi yɛ ejalɛ mlai lɛ anaa lɛ agboi ekoŋŋ. (Yesaia 25:8) Yehowa “aaatsumɔ amɛhiɛaŋ yaafonui fɛɛ, ni gbele bɛ dɔŋŋ, ni ŋkɔmɔyeli ko kɛ bolɔmɔ ko kɛ nɔnaa ko hu bɛ dɔŋŋ.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, “tsutsu nii lɛ [baafee nɔ ni] eho etee.” (Kpojiemɔ 21:4) Mɛɛ hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ miishɛɛ yɔɔ kɛha mɛi ni yɔɔ hɛl—“kaimɔ gbonyobui” lɛ amli nɛkɛ! Yɛ anɔkwale mli lɛ, nɛkɛ hiɛnɔkamɔ nɛɛ ji yiŋtoo diɛŋtsɛ hewɔ ni esa akɛ wɔkase Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi Yesu Kristo he nilee lɛ.—Yohane 17:3

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 10 Yɛ blɔfo King James Version lɛ mli lɛ, atsɔɔ Hela wiemɔ Hades lɛ shishi akɛ “hɛl” yɛ shii nyɔŋma ni ejeɔ kpo yɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ fɛɛ mli lɛ mli. Shishitsɔɔmɔ lɛ ni yɔɔ Luka 16:19-31 lɛ tsiɔ̃ piŋmɔ tã, shi sane muu lɛ fɛɛ hiɛ mfonirifeemɔŋ shishinumɔ. Kwɛmɔ Gbɔmɔ ni Fe Mɔ Fɛɛ Mɔ ni Ehi Shi Pɛŋ wolo lɛ ni Yehowa Odasefoi fee lɛ yitso 88.

^ kk. 11 Hebri wiemɔ Sheol lɛ pueɔ shii 65 yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli, ni atsɔɔ shishi akɛ “hɛl,” “gbohiiaje,” kɛ “bu” yɛ blɔfo King James Version lɛ mli.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]

Hiob sɔle ni eya hɛl kɛha hebuu

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 6]

La Gehena—naanɔ hiɛkpatamɔ he mfoniri

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

‘Mɛi ni yɔɔ kaimɔ gbohiiabui lɛ amli lɛ baaje kpo’