Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mɔdɛŋ ni Abɔɔ Waa—Mɛɛ Be Yehowa Woɔ He Nyɔmɔ?

Mɔdɛŋ ni Abɔɔ Waa—Mɛɛ Be Yehowa Woɔ He Nyɔmɔ?

Mɔdɛŋ ni Abɔɔ Waa—Mɛɛ Be Yehowa Woɔ He Nyɔmɔ?

“HÃ MAYA, shi je miitsɛre!”

“Mihaŋ oya, ja ojɔɔ mi dã!”

“Té ogbɛiŋ?”

“Yakob.”

“Atsɛŋ ogbɛi Yakob dɔŋŋ, shi Israel aaatsɛo; ejaakɛ okɛ Nyɔŋmɔ kɛ gbɔmɛi eshi mple ni oye kunim.”—1 Mose 32:27-29.

Nakai sanegbaa ni yɔɔ miishɛɛ lɛ ji nɔ ni jɛ nuumɔ Yakob ni eye afii 97 lɛ ni yɔɔ hewalɛ lɛ nifeemɔ ni sa kadimɔ waa lɛ mli ba. Eyɛ mli akɛ Biblia lɛ ewieee ehe akɛ eji akaŋshilɔ ko moŋ, shi ekɛ bɔfo ko fɔ̃ abɔtiri loo efua lɛ jenamɔ fɛɛ. Mɛni hewɔ? Yakob miisusu shi ni Yehowa wo eblematsɛ lɛ he waa—no fata egboshinii lɛ ahe.

Afii babaoo ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, Yakob nyɛmi nuu Esau ŋmɛɛ ekromɔ gbɛnaa lɛ he eha lɛ kɛtsake abɔbɔi plɛte kome. Agbɛnɛ Yakob nine shɛ shɛɛ nɔ akɛ Esau miiba kɛ hii 400. Akɛni Yakob efee yeyeeye hewɔ lɛ, eetao ni ená nɔmimaa yɛ shiwoo ni Yehowa kɛha akɛ eweku lɛ baashwere yɛ shikpɔŋ ni kã Yordan Faa lɛ sɛɛ lɛ nɔ lɛ he. Yɛ nɔ ni kɛ Yakob sɔlemɔi lɛ kpãa gbee lɛ, ekpɛ eyiŋ amrɔ nɔŋŋ. Ekɛ nikeenii babaoo tsu ni akɛyaha Esau ni nyiɛ gbɛ kɛbaa lɛ. Ekɛ hebuu gbɛ̀i hu tsu nii, kɛtsɔ e-nsra lɛ mli ni eja enyɔ kɛ eŋamɛi kɛ ebii lɛ ní ehã akɛ amɛ fo Yabok faa lɛ nɔ. Yɛ mɔdɛŋbɔɔ pii kɛ yaafonui babaoo lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, agbɛnɛ, lɛ diɛŋtsɛ etee nɔ emia ehiɛ waa lolo kɛtsɔ bɔfo ko ni ekɛ lɛ fɔ̃ abɔtiri jenamɔ fɛɛ lɛ nɔ, bɔni afee ni “ebi nɔkpɛlɛmɔ eha lɛ diɛŋtsɛ ehe.”—Hoshea 12:4 NW; 1 Mose 32:2-33.

Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ ko ni tsɔ enɛ hiɛ, ni kɔɔ Rahel, Yakob ŋa ni ji enyɔ ni esumɔɔ lɛ waa lɛ he okwɛ. Rahel le Yehowa shiwoo akɛ ebaajɔɔ Yakob lɛ jogbaŋŋ. Enyɛmi yoo Lea ni ji Yakob klɛŋklɛŋ ŋa lɛ efɔ bihii ejwɛ, yɛ be mli ni Rahel kã he eji kene. (1 Mose 29:31-35) Yɛ nɔ najiaŋ ni eeeha enii afee ehe mɔbɔ lɛ, etee nɔ ekpa Yehowa fai yɛ sɔlemɔ mli, ni yɛ esɔlemɔi lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, ekpɛ eyiŋ amrɔ nɔŋŋ. Taakɛ Rahel blemanyɛ Sara kɛ Hagar fee lɛ, ekɛ etsulɔ yoo Bilha ba ni ekɛ lɛ bahã Yakob akɛ ehemɔ bɔni afee ni taakɛ Rahel kɛɛ lɛ, “Mi hu matsɔ̃ enɔ maná bii.” * Yakob kɛ Bilha fɔ bihii enyɔ—Dan kɛ Naftali. Beni afɔ Naftali lɛ, Rahel tsɔɔ bɔ ni enuɔ he waa ehaa lɛ mli akɛ: “Mikɛ minyɛmiyoo lɛ eshi . . . mple, ni minyɛ́ lɛ!” Asaa aha Rahel fɔ lɛ diɛŋtsɛ ebii, bihii enyɔ ni ji Yosef kɛ Benyamin.—1 Mose 30:1-8; 35:24.

Mɛni ha Yehowa wo gbɔmɔtsoŋ kɛ henumɔŋ mɔdɛŋbɔi ni Yakob kɛ Rahel jie lɛ kpo lɛ he nyɔmɔ lɛ? Amɛkɛ Yehowa suɔmɔnaa nii ye klɛŋklɛŋ gbɛhe ni amɛhiɛ sɔ amɛgboshinii lɛ. Amɛkɛ hiɛdɔɔ sɔle kɛha enɔkpɛlɛmɔ yɛ amɛshihilɛi amli, ni amɛkɛ gbɛ̀i ni he hiaa ni kɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛfaikpamɔi lɛ kpãa gbee lɛ tsu nii.

Taakɛ Yakob kɛ Rahel ji lɛ, ŋmɛnɛ lɛ, mɛi babaoo yɛ ni baanyɛ aye odase akɛ mɔdɛŋbɔɔ babaoo he miihia dani mɔ nine ashɛ Yehowa jɔɔmɔi anɔ. Bei pii lɛ nɔ ni fata amɛ mɔdɛŋbɔi lɛ ahe ji yaafonui, nijiaŋwujee, kɛ nine ni enyɛ shi. Elizabeth ni ji Kristofonyo nyɛ ko lɛ kaiɔ mɔdɛŋ waa ni ebɔ koni ebɔi Kristofoi akpei yaa daa ekoŋŋ yɛ be babaoo ni ekɛfo mli lɛ sɛɛ. Ákɛ aaahiɛ gbekɛbii hii enumɔ ni darako, wu ni heee yeee, kɛ kilomitai 30 gbɛfãa kɛmiiya Maŋtsɛyeli Asa ni bɛŋkɛ lɛ ji nitsumɔ ko ni wa. “Ákɛ aaabɔ mɔdɛŋ ni aya kpeei daa lɛ bi hetsɔsemɔ diɛŋtsɛ, nɔ ni mile akɛ ehe yɛ sɛɛnamɔ kɛha mi kɛ mibihii lɛ. Eye ebua amɛ ni amɛna akɛ enɛ ji gbɛ ni esa akɛ atiu sɛɛ.” Yehowa wo emɔdɛŋbɔi lɛ ahe nyɔmɔ. Yɛ ebihii etɛ ni yɔɔ ekãa yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ ateŋ lɛ, amɛteŋ mɛi enyɔ yɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli. Beni enyaa yɛ amɛ mumɔŋ hiɛyaa lɛ he lɛ, ekɛɛ: “Amɛ́tee hiɛ yɛ mumɔŋ dalɛ mli fe mi.” Mɛɛ mɔdɛŋ ni ebɔ waa lɛ he nyɔmɔwoo po enɛ ji nɛkɛ!

Mɔdɛŋ ni Abɔɔ Waa ni Yehowa Woɔ He Nyɔmɔ

Eji anɔkwale akɛ mɔdɛŋ ni abɔɔ waa ni atsuɔ he nii kɛ ekãa lɛ yɛ amɛhe nyɔmɔwoi. Babaoo ni wɔbɔɔ mɔdɛŋ waa yɛ nitsumɔ ko loo nifeemɔ ko mli lɛ, babaoo ni wɔnine shɛɔ miishɛɛnamɔ nɔ ji no. Nɛkɛ ji bɔ ni Yehowa bɔ wɔ. Maŋtsɛ Salomo ŋma akɛ: “Kɛ́ gbɔmɔ fɛɛ gbɔmɔ aaaye ni enu, ni eye nii kpakpai amli ŋɔɔmɔ yɛ edeŋmegbomɔ fɛɛ mli lɛ, Nyɔŋmɔ nikeenii ni.” (Jajelɔ 3:13; 5:17, 18) Ni kɛlɛ, kɛji akɛ wɔnine aaashɛ nyɔmɔwoo ko nɔ kɛjɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ, esa akɛ wɔná nɔmimaa akɛ wɔmiikudɔ wɔmɔdɛŋbɔi lɛ jogbaŋŋ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ani nilee yɛ mli akɛ aaakpa Yehowa nɔkpɛlɛmɔ gbɛ yɛ shihilɛ gbɛ ko ni akɛ mumɔŋ nibii yeɔ gbɛhe ni ji enyɔ lɛ mli? Ani esa akɛ Kristofonyo ko ni ejɔɔ ehe nɔ lɛ akpa Yehowa nɔkpɛlɛmɔ gbɛ, kɛji ekpɛlɛ nitsumɔ loo nitsumɔ mli hegbɛi krokomɛi ni baahã be fɛɛ be lɛ, naanyobɔɔ ni tswaa hemɔkɛyeli emaa shi kɛ nitsɔɔmɔ ni yaa nɔ yɛ Kristofoi akpei ashishi lɛ aŋmɛɛ lɛ lɛ?—Hebribii 10:23-25.

Wala be fɛɛ mli nitsumɔ dɛŋdɛŋ ni akɛdiɔ heloonaa nitsumɔ ko loo heloonaa ninamɔ sɛɛ lɛ etsɔɔɔ doo akɛ mɔ ko baaye “nii kpakpai amli ŋɔɔmɔ” kɛji akɛ atsu no ni mumɔŋ nibii fataaa he. Yesu tsɔɔ nibii ni jɛɔ mɔdɛŋbɔi ni akudɔɔɔ lɛ jogbaŋŋ lɛ mli baa lɛ mli yɛ ebɛbua ni kɔɔ nidulɔ lɛ he lɛ mli. Yɛ nɔ ni kɔɔ wu “ni adũ yɛ ŋmeei ateŋ” lɛ he lɛ, Yesu tsɔɔ mli akɛ “lɛ ji mɔ ni nuɔ wiemɔ lɛ, ni je nɛŋ he naagbamɔ kɛ nii pii ahe lakamɔ lɛ gbeɔ wiemɔ lɛ, ni ewooo yibii.” (Mateo 13:22) Paulo hu bɔ kɔkɔ yɛ nakai tsɔne lɛ nɔŋŋ he, ni ekɛfata he akɛ mɛi ni diɔ ninamɔ gbɛ ko sɛɛ lɛ “gbeeɔ kaa kɛ tsɔne kɛ kwashiai akɔnɔi pii ni fiteɔ mɔ ni tsiɔ mɛi ewoɔ hiɛkpatamɔ kɛ laajemɔ mli lɛ amli.” Mɛni ji shihilɛ gbɛ ni fiteɔ mumɔŋ shihilɛ nɛɛ naa tsabaa? Paulo tsa nɔ akɛ: ‘Jóo nibii nɛɛ anaa foi ni okaŋɔ ohiɛ hu ofɔ̃ nifalɛ ni bɛ shweshweeshwe lɛ nɔ, shi moŋ Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ nɔ, mɔ hu ni ŋɔɔ nibii fɛɛ ehaa wɔ babaoo, akɛ wɔye mli ŋɔɔmɔ lɛ.’—1 Timoteo 6:9, 11, 17.

Yɛ wɔ afii ni wɔye loo bei abɔ ni wɔkɛsɔmɔ Yehowa lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔná Yakob kɛ Rahel mɔdɛŋ ni amɛbɔ waa lɛ ní wɔɔkase lɛ he sɛɛ. Yɛ ŋwɛi nɔkpɛlɛmɔ ni amɛtiu sɛɛ lɛ mli lɛ, amɛhiɛ kpaaa amɛgboshinii lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ, ekɔɔɔ he eko bɔ ni ekolɛ shihilɛ mli ni amɛyɔɔ lɛ yɔɔ gbeyei loo ejeɔ mɔ nijiaŋ wui hã. Ŋmɛnɛ, ekolɛ nɔnyɛɛi kɛ naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ baafee tamɔ nɔ ni woɔ mɔ he gbeyei, jeɔ mɔ nijiaŋ wui, aloo nɔ ni hao mɔ po. Kaa lɛ ji ni wɔkpa mɔdɛŋ ni wɔbɔɔ lɛ koni wɔtsɔmɔ mɛi ni Satan nine eshɛ amɛnɔ kɛtsɔ etutuamɔ lɛ nɔ. Ekolɛ, ekɛ gbɛ̀i fɛɛ ni yɔɔ ehewalɛ mli lɛ ateŋ eko fɛɛ eko baatsu nii, kɛji akɛ nɔ ni fata he ji hiɛtserɛjiemɔ loo tsuiwoo, akaŋshii loo shwɛmɔi, nitsumɔi loo heloonaa ninamɔ, koni ekɛtsu eyiŋtoi lɛ ahe nii. Bei pii lɛ, akɛ sɛɛnamɔi ni yɔɔ miishɛɛ he shiwoo hãa, shi nine efɔɔɔ nɔ shɛɛ. Efɔɔ kaa akɛ mɛi ni ashishiuɔ loo alakaa amɛ koni amɛkɛ amɛhe awo nibii asɛɛtiumɔ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ naa akɛ amɛnaagbee bafeɔ nijiaŋwujee diɛŋtsɛ. Taakɛ Yakob kɛ Rahel ni hi shi yɛ blema lɛ ji lɛ, nyɛhaa wɔnáa su ni mɔ ko ni shiɔ mple kɛ ekãa lɛ yɔɔ lɛ eko, ni wɔye Satan ŋaatsɔi lɛ nɔ kunim.

Abonsam miishwe waa akɛ eeena ni wɔŋmɛɛ wɔhe wɔha ni aye wɔnɔ kunim, ni wɔnu he akɛ ‘hiɛnɔkamɔ bɛ shihilɛ lɛ mli. Ákɛ tsabaa ko kwraa bɛ. Ákɛ ehe ehiaaa ni aka akwɛ.’ Belɛ, kwɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ wɔ fɛɛ wɔɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ yɛ su ni anáa akɛ akɛ asafo lɛ ebɔɔɔ dɔŋŋ, yɛ jwɛŋmɔ ni anáa akɛ ‘mɔ ko mɔ ko sumɔɔɔ mi’ kɛ ‘Yehowa hiɛ ekpa minɔ’ lɛ he. He ní aŋmɛɔ ahaa susumɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ kpataa mɔ diɛŋtsɛ hiɛ. Ani no baanyɛ atsɔɔ akɛ wɔnijiaŋ eje wui ni wɔshiii mple lɛ dɔŋŋ kɛyashi be mli ni wɔnine aaashɛ nyɔmɔwoo ko nɔ? Kaimɔ akɛ, Yehowa woɔ wɔ mɔdɛŋ ni wɔbɔɔ waa lɛ he nyɔmɔ.

Yaa Nɔ Oshi Mple ni Onine Ashɛ Yehowa Nyɔmɔwoo Nɔ

Wɔmumɔŋ hilɛ-kɛhamɔ lɛ damɔ shishijee anɔkwalei enyɔ ni kɔɔ wɔshihilɛ ákɛ Yehowa sɔɔlɔi lɛ ní wɔɔnu shishi lɛ nɔ titri. (1) Mɔ ko kwraa bɛ ni lɛ pɛ ekɛ naagbai, helai, loo shihilɛ ni mli wawai yɛ wala shihilɛ mli lɛ kpeɔ, kɛ (2) Yehowa boɔ mɛi ni kɛ hiɛdɔɔ biɔ edɛŋ yelikɛbuamɔ kɛ jɔɔmɔ lɛ abolɔmɔi lɛ atoi.—2 Mose 3:7-10; Yakobo 4:8, 10; 1 Petro 5:8, 9.

Bɔ fɛɛ bɔ ni shihilɛ ni okɛkpeɔ lɛ mli wa hã, loo ekolɛ bɔ ni obaanu he akɛ obɛ hewalɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, kaaŋmɛɛ ohe kɛmiihã “esha ni ebɔle wɔhe kpula lɛ”—hemɔkɛyeli ni abɛ. (Hebribii 12:1) Yaa nɔ oshi mple lɛ kɛyashi be mli ni onine aaashɛ nyɔmɔwoo ko nɔ. Ŋmɛɛ otsui shi, koni okai nuumo Yakob ni fɔ̃ abɔtiri jenamɔ fɛɛ kɛha nyɔmɔwoo ko lɛ. Tamɔ okwaafonyo ni dũɔ nii yɛ agbiɛnaa be mli, ní emɛɔ kɛyashi nikpamɔ be lɛ ji lɛ, okɛ tsuishiŋmɛɛ akpa Yehowa nyɔmɔwoi yɛ omumɔŋ nitsumɔ lɛ nɔ lɛ gbɛ, ni ekɔɔɔ he eko bɔ ni ekolɛ obaanu he akɛ onitsumɔ lɛ faaa ha. (Yakobo 5:7, 8) Ni be fɛɛ be lɛ kaimɔ lalatsɛ lɛ wiemɔi lɛ akɛ: “Mɛi ni kɛ yaafonui dũɔ nii lɛ, amɛkɛ nyamɔ aaakpa.” (Lala 126:5; Galatabii 6:9) Fi shi shiŋŋ, ni ofata mɛi ni shiɔ mple lɛ ahe.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 9 Hemɔ ni akɛ boteɔ gbalashihilɛ mli lɛ yɛ dani akɛ Mla kpaŋmɔ lɛ ha, ni Mla lɛ kpɛlɛ nɔ, ni ekɛ ehe gbɛtsɔɔmɔ ha. Nyɔŋmɔ ebuuu akɛ nakai be lɛ ji be ni sa ni ekɛaasaa eto shishijee mla ni kɔɔ yoo kome kɛ shihilɛ he ni eto he gbɛjianɔ yɛ Eden abɔɔ lɛ mli lɛ ema shi ekoŋŋ kɛyashi Yesu Kristo puemɔ lɛ mli, shi moŋ etsɔ mla nɔ ebu hemɔ ni akɛ boteɔ gbalashihilɛ mli lɛ he. Yɛ shishinumɔ ko naa lɛ, hemɔ ni akɛ boteɔ gbalashihilɛ mli lɛ ye ebua ni Israelbii lɛ ayifalɛ tee hiɛ oyayaayai.