Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Okadi Mito Miha Nyɛ”

“Okadi Mito Miha Nyɛ”

“Okadi Mito Miha Nyɛ”

“Esa akɛ nyɛtsɔmɔ tsɔɔlɔi moŋ yɛ be lɛ naa.”—HEBRIBII 5:12.

1. Mɛni hewɔ ekolɛ wiemɔi ni yɔɔ Hebribii 5:12 lɛ baanyɛ aha Kristofonyo ko kɛ haomɔ asusu saji komɛi ahe lɛ?

YƐ BE mli ni okaneɔ ŋmalɛ ni wɔ saneyitso lɛ damɔ nɔ lɛ, ani onuɔ haomɔ ko he yɛ gbɛ ko nɔ? Kɛji nakai ni lɛ, belɛ jeee okome onuɔ he nakai. Ákɛ Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ, wɔle akɛ esa akɛ wɔtsɔmɔ tsɔɔlɔi. (Mateo 28:19, 20) Wɔle akɛ bei ni wɔyɔɔ mli lɛ haa ehe bahiaa akɛ wɔtsɔɔ nii jogbaŋŋ bɔ ni wɔɔnyɛ. Ni wɔle akɛ wɔtsɔɔmɔ lɛ baanyɛ afee srɔto ni kã wala loo gbele po teŋ kɛha mɛi ni wɔtsɔɔ amɛ nii lɛ! (1 Timoteo 4:16) Belɛ, eba akɛ wɔɔbi wɔhe akɛ: ‘Ani mi ji tsɔɔlɔ diɛŋtsɛ ni esa akɛ maji lɛ? Te mafee tɛŋŋ maya hiɛ?’

2, 3. (a) Te tsɔɔlɔ ko tsɔɔ nitsɔɔmɔ kpakpa shishitoo lɛ mli eha tɛŋŋ? (b) Mɛɛ okadi Yesu to kɛha wɔ yɛ nitsɔɔmɔ he?

2 Ehe ehiaaa ni susumɔi nɛɛ aje wɔ nijiaŋ wui. Kɛji akɛ wɔjwɛŋɔ nitsɔɔmɔ he pɛ akɛ eji nɔ ko ni biɔ hesaai krɛdɛɛi komɛi ni wɔɔkase kɛkɛ lɛ, no lɛ wɔbaanu he akɛ ebaawa waa akɛ wɔɔya wɔhiɛ. Shi, nitsɔɔmɔ kpakpa shishitoo jeee nɔ ni biɔ hesaa krɛdɛɛ ko, shi moŋ nɔ ko ni he hiaa babaoo moŋ. Kadimɔ nɔ ni nitsɔɔlɔ ko ni he esa waa ŋma yɛ wolo mli yɛ sane nɛɛ he lɛ: “Nitsɔɔmɔ kpakpa jeee sane ni biɔ hesaai loo yiŋtoi, gbɛjianɔtoi loo nifeemɔi pɔtɛɛ. . . . Nitsɔɔmɔ ji sane ni kɔɔ suɔmɔ he titri.” Shi jwɛŋmɔ ni ehiɛ lɛ ji je lɛŋ nitsɔɔlɔ jwɛŋmɔ. Kɛlɛ, jwɛŋmɔ ni ehiɛ lɛ baanyɛ afee nɔ ni kɔɔ nii ni wɔtsɔɔ akɛ Kristofoi lɛ ahe babaoo po. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

3 Wɔ Nɔkwɛmɔnɔ, ákɛ tsɔɔlɔ lɛ jeee mɔ ko mɔ ko akɛ Yesu Kristo, ni kɛɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ: “Okadi mito miha nyɛ.” (Yohane 13:15) Eewie nɔkwɛmɔnɔ ni efee yɛ heshibaa ni ejie lɛ kpo lɛ he, shi nɔ ni fata okadi ni Yesu to kɛha wɔ lɛ he ji enitsumɔ ni he hiaa fe fɛɛ ákɛ gbɔmɔ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ—Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ ní etsɔɔ mɛi lɛ. (Luka 4:43) Yɛ enɛ hewɔ lɛ, kɛji akɛ eba akɛ esa akɛ ohala wiemɔ kome ni okɛtsɔɔ Yesu sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ ekolɛ obaahala wiemɔ ni ji “suɔmɔ,” aloo jeee nakai? (Kolosebii 1:15; 1 Yohane 4:8) Suɔmɔ ni Yesu yɔɔ kɛha eŋwɛi Tsɛ, Yehowa lɛ, tá nɔ fɛɛ nɔ nɔ. (Yohane 14:31) Shi, ákɛ tsɔɔlɔ lɛ, Yesu jie suɔmɔ kpo yɛ gbɛ̀i srɔtoi enyɔ nɔ. Esumɔ anɔkwalei ni etsɔɔ lɛ, ni esumɔ gbɔmɛi ni etsɔɔ amɛ nii lɛ. Nyɛhaa wɔgbalaa wɔjwɛŋmɔ kɛyaa okadi ni eto kɛha wɔ lɛ fai srɔtoi enyɔ nɛɛ anɔ jogbaŋŋ.

Suɔmɔ Kɛha Ŋwɛi Anɔkwalei ni Jɛ Jeeŋmɔ

4. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yesu ná suɔmɔ kɛha Yehowa tsɔɔmɔi lɛ?

4 Su ni tsɔɔlɔ ko hiɛ yɛ sane ni etsɔɔ he nii lɛ he lɛ saa enitsɔɔmɔ lɛ hilɛ he waa. Miishɛɛ ni ebɛ yɛ he lɛ baaje kpo ni ebaasa nikaselɔi lɛ ahe. Yesu nuuu shikpilikpiifeemɔ he yɛ anɔkwalei ni jara wawai ni kɔɔ Yehowa kɛ E-Maŋtsɛyeli lɛ he ni etsɔɔ lɛ he. Suɔmɔ ni Yesu yɔɔ kɛha sane ni etsɔɔ mɛi lɛ mli wa waa. Ená nakai suɔmɔ lɛ kɛjɛ be mli ni eji nikaselɔ lɛ. Nyɔŋmɔ Bi koome lɛ ji mɔ ni sumɔɔ nikasemɔ kɛjɛ yinɔi babaoo ni ekɛhi shi dani ebatsɔ adesa lɛ fɛɛ mli. Yesaia 50:4, 5 ŋmala wiemɔi ni sa nɛɛ eshwie shi, akɛ: “Nuŋtsɔ Yehowa eha mi nikaselɔi alilɛi, koni male bɔ ni mikɛ mɔ ni etɔ lɛ lɛ aaawie yɛ be ni sa mli; etsiɛɔ mi daa leebi, etsiɛɔ mitoi, ni mikɛnu nii tamɔ nikaselɔi. Nuŋtsɔ Yehowa egbele mitoi, ni mitseee atua, ni asaŋ mikuuu misɛɛ.”

5, 6. (a) Mɛɛ niiashikpamɔ eka shi faŋŋ akɛ Yesu ná yɛ ebaptisimɔ lɛ mli, ni te enɛ sa ehe eha tɛŋŋ? (b) Mɛɛ srɔtofeemɔ wɔnaa yɛ Yesu kɛ Satan teŋ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ nitsumɔ gbɛfaŋ?

5 Yesu tee nɔ ená suɔmɔ kɛha ŋwɛi nilee yɛ be mli ni edaa ákɛ adesa yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ. (Luka 2:52) Ená niiashikpamɔ ko ni ekaaa yɛ ebaptisimɔ be lɛ mli. Luka 3:21 kɛɔ akɛ: “Ŋwɛi gbele.” Eyɛ faŋŋ akɛ Yesu nyɛ́ ekai shihilɛ ni eyɔɔ mli dani ebatsɔ adesa lɛ. Yɛ no sɛɛ lɛ, ekɛ gbii 40 hi ŋmãa yɛ ŋa lɛ nɔ. Ebaanyɛ ená miishɛɛ waa beni ejwɛŋɔ tsɔsemɔ bei babaoo ni enine shɛ nɔ kɛjɛ Yehowa ŋɔɔ lɛ ahe lɛ. Shi etsɛɛɛ ni aka suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ anɔkwalei lɛ akwɛ.

6 Beni etɔ Yesu ni hɔmɔ yeɔ lɛ lɛ, Satan ka koni eka lɛ. Mɛɛ srɔtofeemɔ po wɔnaa yɛ nɛkɛ Nyɔŋmɔ bii enyɔ nɛɛ ateŋ nɛkɛ! Mɛi enyɔ lɛ fɛɛ tsɛ́ wiemɔi asɛɛ kɛjɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli—shi kɛ subaŋ ni soro kwraa. Satan tsɔmɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, ni ekɛtsu nii yɛ gbɛ ni bulɛ bɛ mli nɔ kɛha lɛ diɛŋtsɛ epɛsɛmkunya sɛɛnamɔi. Yɛ anɔkwale mli lɛ, nakai atuatselɔ lɛ bɛ nɔ ko nɔ ko fe ni egbe ŋwɛi anɔkwalei ahe guɔ. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, Yesu kɛ suɔmɔ tsɛ́ Ŋmalɛi asɛɛ, ni ekɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsu nii jogbaŋŋ yɛ hetoohamɔ lɛ eko fɛɛ eko mli. Yesu yɛ shihilɛ mli jeeŋmɔ dani aŋmala nakai wiemɔi ni jɛ mumɔŋ lɛ klɛŋklɛŋ kwraa, ni kɛlɛ ekɛ woo ha amɛ. Amɛji anɔkwalei ni jara wawai ni jɛ eŋwɛi Tsɛ lɛ ŋɔɔ! Ekɛɛ Satan akɛ wiemɔi ni tamɔ enɛɛmɛi ni jɛ Yehowa ŋɔɔ lɛ he hiaa kwraa fe niyenii. (Mateo 4:1-11) Hɛɛ, Yesu sumɔ anɔkwalei ni Yehowa etsɔɔ lɛ lɛ fɛɛ. Shi, mɛɛ gbɛ nɔ etsɔ ejie nakai suɔmɔ lɛ kpo yɛ akɛ tsɔɔlɔ?

Suɔmɔ Kɛha Anɔkwalei ni Etsɔɔ Lɛ

7. Mɛni hewɔ Yesu tsi ehe kɛjɛ lɛ diɛŋtsɛ etsɔɔmɔi ni ekɛaaba lɛ he lɛ?

7 Suɔmɔ kɛha anɔkwalei ni Yesu tsɔɔ lɛ jeɔ kpo faŋŋ be fɛɛ be. Fɛɛ sɛɛ lɛ, kulɛ ebaanyɛ eto lɛ diɛŋtsɛ esusumɔi ahe gbɛjianɔ yɛ gbɛ ni waaa nɔ. Eyɛ nilee kɛ ŋaalee babaoo ni bɛ naagbee. (Kolosebii 2:3) Kɛlɛ, ekai etoibolɔi lɛ shii abɔ akɛ, nɔ fɛɛ nɔ ni etsɔɔ lɛ jɛ eŋwɛi Tsɛ lɛ ŋɔɔ, shi jeee lɛ ejɛ. (Yohane 7:16; 8:28; 12:49; 14:10) Esumɔɔ anɔkwalei ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ babaoo akɛ ekɛ lɛ diɛŋtsɛ ejwɛŋmɔ etoŋ najiaŋ.

8. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu to okadi yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni akɛ he fɔ̃ɔ nɔ lɛ mli yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishijee mli?

8 Beni Yesu je emaŋ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishi lɛ pɛ kɛkɛ ni ekɛ oyaiyeli to okadi ko efɔ̃ shi. Susumɔ bɔ ni klɛŋklɛŋ lɛ ejaje akɛ lɛ ji Mesia ni awo shi yɛ ehe lɛ etsɔɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ he okwɛ. Ani epue kɛkɛ yɛ asafoi ahiɛ, ni ejaje akɛ lɛ ji Kristo lɛ, kɛkɛ ni efee naakpɛɛ nibii koni ekɛye sane nɛɛ he odase? Dabi. Etee kpeehe ko ni Nyɔŋmɔ webii lɛ kaneɔ Ŋmalɛi lɛ yɛ be fɛɛ be lɛ. Kɛkɛ ni ekane gbalɛ ni yɔɔ Yesaia 61:1, 2 lɛ waa yɛ jɛmɛ, ni etsɔɔ mli akɛ nɛkɛ gbalɛ mli anɔkwalei nɛɛ kɔɔ ehe. (Luka 4:16-22) Naakpɛɛ nibii babaoo ni efee lɛ ye ebua ni ama nɔ mi akɛ eyɛ Yehowa sɛɛfimɔ. Fɛɛ sɛɛ po lɛ, ekɛ ehe fɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ be fɛɛ be yɛ enitsɔɔmɔ lɛ mli.

9. Te Yesu jie anɔkwa suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kpo yɛ gbɛ ni etsɔ nɔ ekɛ Farisifoi lɛ ye lɛ mli eha tɛŋŋ?

9 Beni jamɔ mli shitee-kɛ-wolɔi lɛ kɛ Yesu tao saji anaa lɛ, ebɔɔɔ mɔdɛŋ akɛ eeetsɔɔ akɛ ele nii fe amɛ, eyɛ mli akɛ ebaanyɛ efee nakai yɛ gbɛ ni waaa kwraa nɔ yɛ akaŋshii ni tamɔ nɛkɛ mli. Yɛ no najiaŋ lɛ, eha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jie amɛnaa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kaimɔ be mli ni Farisifoi lɛ tée naafolɔmɔ shi akɛ Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ eku Hejɔɔmɔ Gbi mla lɛ mli kɛtsɔ ŋmãa fioo ni amɛkpɔlɔ amɛkpe beni amɛtsɔɔ ŋmɔ ko mli kɛhoɔ lɛ. Yesu ha hetoo akɛ: “Ani nyɛkaneko nɔ ni David fee beni hɔmɔ ye lɛ kɛ mɛi ni kɛlɛ yɔɔ lɛ?” (Mateo 12:1-5) Eyɛ faŋŋ akɛ nakai hii ni buɔ amɛhe jalɔi lɛ ekane sane ni jɛ mumɔŋ ni aŋma afɔ̃ shi yɛ 1 Samuel 21:1-6 lɛ. Kɛji nakai ni lɛ, belɛ amɛnyɛɛɛ ni amɛyoo nikasemɔ ko ni he hiaa ni yɔɔ mli lɛ. Shi Yesu efee babaoo fe sane lɛ ni ekane kɛkɛ. Ejwɛŋ eshishinumɔ lɛ he ni ekpɛlɛ shishitoo mlai ni yɔɔ mli ni ebaanyɛ ekɛtsu nii lɛ anɔ. Esumɔ shishitoo mlai ni Yehowa tsɔ nakai ŋmalɛ kuku lɛ nɔ etsɔɔ lɛ. No hewɔ lɛ, ekɛ nakai sane lɛ tsu nii, kɛ nɔkwɛmɔnɔ ko ni jɛ Mose Mla lɛ mli lɛ hu, koni ekɛjie bɔ ni Mla lɛ ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ yɛ mumɔŋ lɛ kpo. Nakai nɔŋŋ hu Yesu anɔkwa suɔmɔ lɛ kanya lɛ koni efã Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he yɛ mɔdɛŋ ni jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ bɔ koni amɛtsɔ̃mɔ lɛ kɛha amɛ diɛŋtsɛ amɛsɛɛnamɔ loo ni amɛtsimɔ nɔ yɛ adesa blemasaji aŋmɔtɔ lɛ shishi lɛ mli.

10. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔ eha gbalɛi ni kɔɔ bɔ ni enitsɔɔmɔ lɛ hilɛ yɔɔ lɛ he lɛ ba mli?

10 Suɔmɔ ni Yesu yɔɔ kɛha anɔkwale ni etsɔɔ lɛ eŋmɛŋ lɛ gbɛ kɔkɔɔkɔ koni ekɛ naabu folo atsɔɔ nii, yɛ gbɛ ni haa etoiboo tɔɔ mɔ loo adesa sui bɛ mli nɔ. Gbalɛi ni jɛ mumɔŋ lɛ etsɔɔ akɛ Mesia lɛ kɛ ‘lilɛi ni tsɔɔ mɔ yiŋ’ baawie, ni ebaawie “wiemɔi kɛ ŋɔɔmɔi.” (Lala 45:3; 1 Mose 49:21) Yesu ha gbalɛi lɛ ba mli kɛtsɔ eshɛɛ sane lɛ ni eha efee nɔ ni ŋɔɔ ni mli kã shi faŋŋ, kɛ “duromɔ wiemɔi” ni ekɛtsu nii yɛ be mli ni etsɔɔ anɔkwalei ni esumɔɔ babaoo lɛ nɔ. (Luka 4:22) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ nɛkɛ miishɛɛ nɛɛ ha ehiɛ kpɛ́, ni ehiŋmɛiiaŋ kpɛ́ yɛ miishɛɛ ni eyɔɔ yɛ esane lɛ mli lɛ hewɔ. Mɛɛ miishɛɛ po eeeji akɛ aaabo lɛ toi, ni mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa po efee kɛha wɔ nɛkɛ koni wɔnyiɛ sɛɛ beni wɔkɛ mɛi krokomɛi wieɔ nɔ ni wɔkase lɛ he lɛ!

11. Mɛni hewɔ Yesu nyɛmɔi akɛ tsɔɔlɔ lɛ haaa ewó ehe nɔ kɔkɔɔkɔ lɛ?

11 Ani ŋwɛi anɔkwale lɛ he shishinumɔ babaoo ni Yesu yɔɔ lɛ kɛ ewiemɔi ni náa mɔ nɔ hewalɛ lɛ ha ekɛ hewoo kɛ hepupuumɔ wó ehe nɔ? Nakai ji bɔ ni efɔɔ kaa yɛ adesa tsɔɔlɔi agbɛfaŋ. Shi kaimɔ akɛ, Yesu jie nilee ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ kpo. Nilee ni tamɔ nɛkɛ haaa mɔ ko apupuu ehe, ejaakɛ “heshibalɔi moŋ yɔɔ nilee.” (Abɛi 11:2) Nɔ kroko hu yɛ ni haaa Yesu awó ehe nɔ loo epupuu ehe.

Yesu Sumɔ Gbɔmɛi ni Etsɔɔ Amɛ Nii Lɛ

12. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ yɛ akɛ esumɔɔɔ ni esɛɛnyiɛlɔi lɛ anu he akɛ amɛmiishe lɛ gbeyei?

12 Suɔmɔ ni mli kwɔ ni Yesu yɔɔ kɛha gbɔmɛi lɛ jeɔ kpo faŋŋ yɛ enitsɔɔmɔ mli be fɛɛ be. Enitsɔɔmɔ wooo gbɔmɛi ahe gbeyei, etamɔɔɔ adesai henɔwolɔi lɛ anɔ̃ lɛ. (Jajelɔ 8:9) Beni Petro na Yesu naakpɛɛ nii lɛ ekome lɛ, efee lɛ naakpɛɛ aahu akɛ ebakula shi yɛ Yesu najiashi. Shi Yesu sumɔɔɔ ni esɛɛnyiɛlɔi lɛ ashe lɛ gbeyei yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ. Ekɛ mlihilɛ kɛɛ, “Kaashe gbeyei” kɛkɛ ni egba kaselɔ feemɔ ni yɔɔ miishɛɛ ni lɛ Petro baaná mli gbɛfaŋnɔ lɛ he sane. (Luka 5:8-10) Yesu miisumɔ ni anɔkwalei ni jara wawai ni kɔɔ Nyɔŋmɔ he lɛ he suɔmɔ ni ekaselɔi lɛ yɔɔ lɛ diɛŋtsɛ akanya amɛ, shi jeee tsɔɔlɔ lɛ he gbeyeishemɔ.

13, 14. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ nɛkɛ Yesu jie mɔbɔnalɛ kpo kɛha gbɔmɛi yɛ?

13 Suɔmɔ ni Yesu yɔɔ kɛha gbɔmɛi ni etsɔɔ amɛ nii lɛ hu je kpo yɛ bɔ ni enu he kɛha amɛ lɛ mli. “Shi beni ena mɛi babaoo lɛ, emusuŋ tsɔ lɛ yɛ amɛhewɔ, akɛni etɔ amɛ ni amɛfee yuyaa tamɔ tooi ni bɛ kwɛlɔ lɛ.” (Mateo 9:36) Enu he kɛha amɛ yɛ shihilɛ ni yɔɔ mɔbɔ ni amɛyɔɔ mli lɛ hewɔ, ni no tsirɛ lɛ koni eye ebua amɛ.

14 Kadimɔ bɔ ni Yesu nu he eha amɛ yɛ be kroko mli lɛ. Beni yoo ko ni lá hoɔ lɛ ni fata asafo babaoo lɛ he lɛ tee eŋɔɔ ni eta etade lɛ naamuu lɛ he lɛ, atsa lɛ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ. Yesu nu he akɛ hewalɛ ko eho kɛjɛ emli, shi enaaa mɔ ni atsa lɛ lɛ. Ema nɔ mi akɛ esa akɛ ena yoo lɛ. Mɛni hewɔ? Jeee ni ekã ehiɛ yɛ Mla lɛ mli ní eku loo woloŋmalɔi kɛ Farisifoi lɛ akpɔi ni eshe no gbeyei lɛ hewɔ. Shi moŋ, ekɛɛ lɛ akɛ: “Biyoo, ohemɔkɛyeli eha ohe ewao; yaa yɛ hejɔlɛ mli, ni ohela lɛ aaajɔo.” (Marko 5:25-34) Kadimɔ mɔbɔnalɛ ni yɔɔ nakai wiemɔi lɛ amli lɛ. Ekɛɛɛ kɛkɛ akɛ, “Ohe awao.” Shi moŋ ekɛɛ akɛ: “Ohela lɛ aaajɔo.” Marko kɛ wiemɔ ko ni abaanyɛ atsɔɔ shishi pɔtɛɛ akɛ “yi kɛ kpelebii” tsu nii, eji su ko ni tsɔɔ kpãa ni akɛyiɔ mɔ, bei pii lɛ ákɛ nɔ ni akɛpiiɔ mɔ. No hewɔ lɛ, Yesu kpɛlɛ nɔ akɛ ehela lɛ epiŋ lɛ, ekolɛ gbɔmɔtsoŋ kɛ henumɔŋ piŋmɔ babaoo. Enii fee lɛ mɔbɔ.

15, 16. Mɛɛ saji ni ba yɛ Yesu sɔɔmɔ be lɛ mli yeɔ odase akɛ etao nɔkpakpa ni yɔɔ mɛi krokomɛi amli lɛ?

15 Yesu jie suɔmɔ hu kpo etsɔɔ gbɔmɛi kɛtsɔ sui kpakpai ni yɔɔ amɛmli lɛ ni etao lɛ nɔ. Susumɔ nɔ ni ba beni ekɛ Natanael, ni sɛɛ mli lɛ ebatsɔ bɔfo lɛ kpe lɛ he okwɛ. “Yesu na Natanael miiba eŋɔɔ, ni ekɛɛ yɛ ehewɔ akɛ: Naa, anɔkwa Israelnyo, mɔ mli ni apasa bɛ.” Yesu etsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ena Natanael tsui mli, ni ele nibii babaoo yɛ ehe. Shi Natanael yeee emuu. Eyɛ etɔmɔi tamɔ bɔ ni wɔ fɛɛ wɔji lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, enu Yesu he, ni ewie wiemɔ ko ni kuɔ nɔ ko naa, akɛ: “Ani nɔ ko kpakpa ko aaanyɛ ajɛ Nazaret?” (Yohane 1:45-51) Shi, yɛ nibii krokomɛi fɛɛ ni aaanyɛ awie yɛ Natanael he lɛ mli lɛ, Yesu hala nɔ ko ni sa yijiemɔ yɛ ehe, koni ewie no he, enɔkwayeli lɛ.

16 Nakai nɔŋŋ hu beni asraafonyo nukpa—ekolɛ Jeŋnyo, Romanyo—ba Yesu ŋɔɔ ni ebi lɛ akɛ etsá etsulɔ ko ni he yeɔ lɛ, Yesu le akɛ asraafonyo lɛ yɛ tɔmɔi. Asraafonyo ni hi shi yɛ nakai gbii lɛ amli lɛ tsutsu shihilɛ eyi obɔ kɛ awuiyeli, láshishwiemɔ, kɛ apasa jamɔ nifeemɔ. Ni kɛlɛ, Yesu kɛ ejwɛŋmɔ ma nɔ ko ni hi nɔ—nuu lɛ hemɔkɛyeli ni nɔ bɛ lɛ. (Mateo 8:5-13) Sɛɛ mli, beni Yesu wie etsɔɔ efɔŋfeelɔ ni asɛŋ lɛ yɛ emasɛi gbɛ lɛ, Yesu kãaa nuu lɛ hiɛ yɛ etsutsu shihilɛ gbonyo lɛ hewɔ, shi moŋ, ekɛ hiɛnɔkamɔ kɛha wɔsɛɛ be wo lɛ hewalɛ. (Luka 23:43) Yesu le jogbaŋŋ akɛ, mɛi krokomɛi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ ni eeená kɛ wiemɔ kɛ shimɔ baaje amɛnijiaŋ wui moŋ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ mɔdɛŋ ni eeebɔ koni ena nɔkpakpa yɛ mɛi krokomɛi amli lɛ wo mɛi babaoo hewalɛ koni amɛfee nɔ ni hi.

Eesumɔ ni Esɔmɔ Gbɔmɛi

17, 18. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ bɔ ni esumɔɔ ni esɔmɔ mɛi krokomɛi kɛtsɔ kpɛlɛmɔ ni ekpɛlɛ nitsumɔ akɛ eba shikpɔŋ nɔ lɛ nɔ?

17 Odaseyeli kroko ni mli wa waa ji suɔmɔ ni Yesu yɔɔ kɛha gbɔmɛi ni etsɔɔ amɛ nii lɛ, kɛ bɔ ni esumɔɔ ni esɔmɔ amɛ lɛ. Dani Nyɔŋmɔ Bi lɛ baatsɔ adesa lɛ, no mli lɛ eji mɔ ko ni nyaa adesai ahe be fɛɛ be. (Abɛi 8:30, 31) Ákɛ Yehowa “Wiemɔ” lɛ loo otsaamɛ lɛ, ekolɛ ená bɔ ni ekɛ adesai sharaa hãa lɛ mli ŋɔɔmɔ. (Yohane 1:1) Shi kɛlɛ, kɛfata adesai ni eba koni ebatsɔɔ amɛ nii tɛ̃ɛ lɛ he lɛ, egbɛhe ni woo yɔɔ mli yɛ ŋwɛi lɛ, “ejie yɛ ehe efɔ̃ shi, eŋɔ tsulɔ su efɔ̃ enɔ” ni eba shikpɔŋ nɔ. (Filipibii 2:7; 2 Korintobii 8:9) Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ, ekpaaa gbɛ akɛ mɛi asɔmɔ lɛ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, ekɛɛ akɛ: “Gbɔmɔ bi lɛ baaa ni asɔmɔ lɛ, shi eba sɔɔmɔ moŋ, ni eŋɔ esusuma lɛ eha yɛ mɛi pii akpɔmɔ hewɔ.” (Mateo 20:28) Yesu tsu nakai wiemɔi lɛ ahe nii.

18 Yesu kɛ heshibaa tsu mɛi ni esɔmɔ amɛ lɛ ahiamɔ nii ahe nii, eshashaooo shi kwraa yɛ ehe ni ekɛha yɛ amɛhewɔ lɛ mli. Enyiɛ shikpɔŋ yɛ gbɛfaa mli, yɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ shitooi loo kilomitai ohai abɔ eshiɛ bɔni afee ni enine ashɛ gbɔmɛi babaoo anɔ bɔ ni eeenyɛ. Ákɛ mɔ ni tamɔɔɔ Farisifoi kɛ woloŋmalɔi henɔwolɔi lɛ, etee nɔ eba ehe shi ni efee mɔ ni anyɛɔ abɛŋkɛɔ lɛ. Gbɔmɛi srɔtoi fɛɛ—mɛi ni sa woo, asraafoi, mlalelɔi, yei, gbekɛbii, ohiafoi, helatsɛmɛi, mɛi ni gbɔmɛi ekpoo amɛ po—kɛ miishɛɛ baa eŋɔɔ, amɛsheee gbeyei. Eyɛ mli akɛ Yesu yeɔ emuu moŋ, shi eji adesa, ni etɔɔ lɛ ni hɔmɔ yeɔ lɛ. Kɛji akɛ etɔ lɛ po loo hejɔɔmɔhe ko ni yɔɔ kpoo he miihia lɛ koni esɔle lɛ, kɛlɛ ekɛ mɛi krokomɛi ahiamɔ nii ye lɛ diɛŋtsɛ enɔ hiɛ.—Marko 1:35-39.

19. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu to okadi yɛ bɔ ni akɛ mɔ yeɔ yɛ heshibaa, tsuishitoo, kɛ mlihilɛ mli eha ekaselɔi lɛ yɛ?

19 Yesu miisumɔ ni esɔmɔ lɛ diɛŋtsɛ ekaselɔi lɛ. Efee nakai kɛtsɔɔ amɛ nitsɔɔmɔ yɛ mlihilɛ kɛ tsuishitoo mli lɛ nɔ. Beni amɛyɔɔ shɔ̃ɔ akɛ amɛaanu nikasemɔi komɛi ni he hiaa lɛ shishi lɛ, enijiaŋ ejeee wui, emli fuuu, aloo ni eeekã amɛhiɛ. Etee nɔ etao gbɛ̀i heei ni eeetsɔ nɔ eha amɛnu esane lɛ shishi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bo lɛ susumɔ shii abɔ ni kaselɔi lɛ kɛ amɛhe wo béi mli yɛ mɔ ni ji agbo yɛ amɛteŋ lɛ he lɛ he okwɛ. Yesu tee nɔ shii abɔ etao gbɛ̀i heei ni eeetsɔ nɔ etsɔɔ amɛ nii koni amɛkɛ amɛhe aye yɛ heshibaa mli aahu kɛyashi gbi gbɛkɛ dani agbe lɛ lɛ. Yɛ heshibaa he sane nɛɛ mli, taakɛ eji yɛ nibii krokomɛi fɛɛ mli lɛ, Yesu baanyɛ akɛɛ yɛ gbɛ ni sa nɔ akɛ: “Okadi mito miha nyɛ.”—Yohane 13:5-15; Mateo 20:25; Marko 9:34-37.

20. Mɛɛ nitsɔɔmɔ gbɛ ha Yesu bafee mɔ ni esoro lɛ yɛ Farisifoi lɛ ahe, ni mɛni hewɔ gbɛ ni etsɔɔ nɔ lɛ mɔɔ shi lɛ?

20 Kadimɔ akɛ Yesu ekɛɛɛ ekaselɔi lɛ nɔ ni okadi lɛ ji kɛkɛ; ‘eto okadi.’ Etsɔ nɔkwɛmɔnɔ nɔ etsɔɔ amɛ nii. Ekɛ amɛ ewieee yɛ henɔwomɔ gbɛ nɔ akɛ mɔ ni yɔɔ gbɛhe ni nɔ kwɔ, tamɔ akɛ ebuɔ ehe akɛ enɔ kwɔ fe mɔ ni esa akɛ efee nibii ni ekɛɔ amɛ akɛ amɛfee lɛ. No ji gbɛ ni Farisifoi lɛ tsɔɔ nɔ. Yesu wie amɛhe akɛ: “Amɛkɛɔ moŋ, shi amɛfeee.” (Mateo 23:3) Yesu kɛ heshibaa tsɔɔ ekaselɔi lɛ nɔ ni enitsɔɔmɔi lɛ tsɔɔ pɔtɛɛ, kɛtsɔ bɔ ni ehi shi yɛ naa ni ekɛtsu nii lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, beni ewo esɛɛnyiɛlɔi lɛ hewalɛ ni amɛha amɛshihilɛ afee nɔ ni yɔɔ mlɛo, ni heloo gbɛfaŋ nibii etsiii amɛ gbɛ lɛ, ehe ehiaaa ni amɛka amɛyiŋ yɛ nɔ ni etaoɔ etsɔɔ lɛ he. Amɛnyɛ amɛna bɔ ni ewiemɔ lɛ ji anɔkwale diɛŋtsɛ ha lɛ, akɛ: “Osɔi yɛ bui, ni ŋwɛi lofɔji yɛ tsũi; shi gbɔmɔ bi lɛ bɛ he ni ekɛ eyitso tsɔleɔ.” (Mateo 8:20) Yesu sɔmɔ ekaselɔi lɛ kɛtsɔ heshibaa mli ni ejɛ eto okadi efɔ̃ shi eha amɛ lɛ nɔ.

21. Mɛni abaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

21 Eyɛ faŋŋ akɛ Yesu ji Tsɔɔlɔ kpele ni fe fɛɛ ni ehi shikpɔŋ nɔ pɛŋ! Suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha nii ni etsɔɔ lɛ kɛ suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha gbɔmɛi ni etsɔɔ amɛ nii lɛ fee nii ni anɔkwafoi fɛɛ ni yɔɔ tsuijurɔ ni na lɛ ni bo lɛ toi lɛ ye he odase. Nakai pɛpɛɛpɛ eji kɛha wɔ mɛi ni yɔɔ ŋmɛnɛ ni kaseɔ okadi ni eto efɔ̃ shi lɛ. Shi te wɔɔfee tɛŋŋ wɔnyiɛ Kristo nɔkwɛmɔnɔ ni yeɔ emuu lɛ sɛɛ? Nikasemɔ ni nyiɛ enɛ sɛɛ lɛ baaha nakai sanebimɔ lɛ hetoo.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛni ji nitsɔɔmɔ kpakpa shishitoo, taakɛ namɔ fee he nɔkwɛmɔnɔ lɛ?

• Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Yesu jie suɔmɔ kɛha anɔkwalei ni etsɔɔ lɛ kpo yɛ?

• Yesu jie suɔmɔ kpo etsɔɔ mɛi ni etsɔɔ amɛ nii lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛɛ nɔkwɛmɔnii tsɔɔ heshibaa mli ni Yesu jɛɔ ejieɔ suɔmɔ ni eyɔɔ akɛ eeesɔmɔ mɛi ni etsɔɔ amɛ nii lɛ kpo yɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]

Mɛɛ gbɛ Yesu tsɔ nɔ etsɔɔ akɛ esumɔ shishitoo mlai ni anaa yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ?