Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Yehowa Dɛŋ Yiwalaheremɔ Yɔɔ”

“Yehowa Dɛŋ Yiwalaheremɔ Yɔɔ”

“Yehowa Dɛŋ Yiwalaheremɔ Yɔɔ”

YƐ BE mli ni shihilɛ mli ewa yɛ maŋ, ni jeŋmaji lɛ kɛ naagbai kpeɔ lɛ, mɛi kpáa amɛmaŋ nɔyeli lɛ gbɛ kɛha hebuu kɛ shweshweeshwefeemɔ. Nɔyelii haa gbɛjianɔ ni amɛtoɔ koni yelikɛbuamɔ ni maŋbii kɛhaa lɛ mli awa lɛ yaa hiɛ. Kɛ gbɛjianɔtoi ni tamɔ nɛkɛ ha henumɔ ni ayɔɔ kɛha maŋhedɔɔ lɛ tee hiɛ waa lɛ, ahaa maŋhedɔɔ nifeemɔi ahe gbijurɔyelii lɛ bafeɔ miishɛɛ nɔ̃ babaoo kɛ nɔ ni afɔɔ kɛ nitsumɔ waa.

Yɛ be mli ni nɔ ko eba maŋ ni esa akɛ atsu he nii amrɔ nɔŋŋ lɛ, bei pii lɛ, ekãa ni afeɔ yɛ maŋhedɔɔ mli lɛ haa mɛi lɛ nuɔ he akɛ ekomefeemɔ kɛ hewalɛ yɛ amɛteŋ ni ekolɛ amɛbaaha nifeemɔ ni tsɔɔ gbeekpamɔ kɛ maŋ hiamɔ nii ni asumɔɔ koni atsu he nii lɛ aya nɔ yɛ amɛteŋ. Shi kɛlɛ, The New York Times Magazine lɛ mli sane ko kɛɛ akɛ: “Maŋhedɔɔ baanyɛ afite nii waa tamɔ bɔ ni henumɔ ji” akɛni “kɛ́ aŋmɛɛ he amrɔ nɔŋŋ pɛ ni atsĩii naa lɛ, ebaanyɛ ejie ehe kpo yɛ gbɛ̀i ni ehiii kwraa nɔ” lɛ hewɔ. Ekɛ nitsumɔ baanyɛ afite hegbɛi ni ayɔɔ yɛ maŋ kɛ jamɔŋ heyeli hegbɛ ni maŋ lɛ nɔ bii yɔɔ lɛ. Anɔkwa Kristofoi ji mɛi titri ni bajeɔ nɔnyɛɛ shishi koni amɛŋmɛɛ amɛhemɔkɛyelii lɛ ahe kɛsaa. Te amɛfeɔ amɛnii amɛhaa tɛŋŋ kɛ́ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ bahé shi waa yɛ mɛi ni ebɔle amɛhe kɛkpe lɛ ateŋ lɛ? Mɛɛ Ŋmalɛ naa shishitoo mlai yeɔ ebuaa amɛ koni amɛkɛ sɛɛyoomɔ atsu nii ní amɛhiɛ emuuyeli mli amɛha Nyɔŋmɔ?

“Kaajá Amɛ”

Bei komɛi lɛ, maŋ aflaŋaa ŋamɔ batsɔɔ nɔ ko ni afɔɔ feemɔ kɛjieɔ henumɔi ni ayɔɔ yɛ maŋhedɔɔ mli lɛ kpo. Shi bei pii lɛ, aflaŋaai damɔɔ shi kɛhaa nibii ni yɔɔ ŋwɛi, tamɔ ŋulamii, kɛ nibii ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ hu. Nyɔŋmɔ tsɔɔ ejwɛŋmɔ yɛ nibii ni tamɔ nɛkɛ ni akulaa shi ahaa lɛ he, beni ekɛ famɔ ha ewebii lɛ akɛ: “Kaafee amaga ko loo nɔ ko ní tamɔ nii ni yɔɔ ŋwɛi, loo nii ní yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ, loo nii ní yɔɔ nu mli yɛ shikpɔŋ lɛ shishi lɛ oha ohe. Kaajá amɛ, ni kaasɔmɔ amɛ hu; ejaakɛ mi, Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, mi ji Nyɔŋmɔ [ni biɔ he ni atuɔ ahaa ekome too, NW].”—2 Mose 20:4, 5.

Ani aflaŋaa ni damɔ shi kɛha Maŋ lɛ ŋamɔ loo shi ni akulaa yɛ hiɛ lɛ teɔ shi ewoɔ he ni atuɔ ahaa Yehowa Nyɔŋmɔ kome too lɛ lɛɛlɛŋ? Blema Israelbii lɛ hu yɛ “aflaŋaa okadii,” loo tsei ni mamɔ shi jaŋŋ ni mamai tsotsoro he ni amɛ akutsei kui etɛ lɛ buaa amɛhe naa yɛ he beni amɛyɔɔ ŋa lɛ nɔ lɛ. (4 Mose 2:1, 2) Beni McClintock kɛ Strong Cyclopedia lɛ wieɔ Hebri wiemɔi ni eshishitsɔɔmɔ ji tsei ni mamɔ shi jaŋŋ tamɔ nɛkɛ ni mamai tsotsoro he lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Shi kɛlɛ, wiemɔi nɛɛ ateŋ eko kwraa kɛ shishinumɔ ni ‘tso ni ma shi jaŋŋ ni mama tsotsoro he’ lɛ kɛbaa wɔjwɛŋmɔi amli lɛ haaa, no ji aflaŋaa.” Kɛfata he lɛ, abuuu Israelbii atsei ni mamɔ shi jaŋŋ ni mamai tsotsoro he lɛ akɛ krɔŋkrɔŋ, ni ayeee gbi jurɔ ko kwraa hu yɛ amɛkɛ nitsumɔ mli. Amɛtsuɔ yiŋtoo kpakpa ni kɔɔ okadii ahe lɛ he nii kɛkɛ, ni etsɔɔ he ni esa akɛ gbɔmɛi lɛ ababua amɛhe naa yɛ.

Kerubim lɛ ahe okadii ni afee ni yɔɔ kpeebuu lɛ mli lɛ kɛ Salomo sɔlemɔwe lɛ mli lɛ tsu nii titri akɛ ŋwɛi kerubim lɛ ahe mfoniri. (2 Mose 25:18; 26:1, 31, 33; 1 Maŋtsɛmɛi 6:23, 28, 29; Hebribii 9:23, 24) Ákɛ akɛ jamɔ haŋ nɛkɛ nibii ni damɔ shi kɛha kerubim nɛɛ ji nɔ ni yɔɔ faŋŋ yɛ anɔkwasane ni eji akɛ gbɔmɛi lɛ fɛɛ enako amɛ pɛŋ ni ákɛ esaaa akɛ ajáa ŋwɛibɔfoi lɛ diɛŋtsɛ hu lɛ hewɔ.—Kolosebii 2:18; Kpojiemɔ 19:10; 22:8, 9.

Agbɛnɛ susumɔ akɔɔble onufu he amaga ni gbalɔ Mose fee be mli ni Israelbii lɛ hiɔ shi be kukuoo mli yɛ ŋa lɛ nɔ lɛ he hu okwɛ. Nakai amaga lɛ tsu nii akɛ okadi nɔ ko, ni ehiɛ gbalɛ he shishinumɔ ko. (4 Mose 21:4-9; Yohane 3:14, 15) Akɛ woo haaa lɛ loo akɛtsuuu nii kɛha jamɔ. Shi kɛlɛ, afii ohai abɔ yɛ Mose gbii asɛɛ lɛ, Israelbii lɛ bɔi nakai amaga lɛ nɔŋŋ jamɔ yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ, ni amɛshãa tsofa-kɛ-ŋma po amɛhaa lɛ. No hewɔ lɛ, Yudea Maŋtsɛ Hezekia ha ajwara lɛ wɔtsɔwɔtsɔ.—2 Maŋtsɛmɛi 18:1-4.

Ani akɛ maŋ aflaŋaai miitsu nii akɛ okadii ni tsuɔ nɔ ko ni he baa sɛɛnamɔ he nii kɛkɛ? Mɛni amɛdamɔ shi kɛha? Woloŋmalɔ ni ji J. Paul Williams kɛɛ akɛ: “Maŋhedɔɔ hemɔkɛyeli he okadi ni fe fɛɛ kɛ nɔ titri ni yɔɔ kɛha jamɔ ji aflaŋaa lɛ.” The Encyclopedia Americana lɛ kɛɛ akɛ: “Taakɛ krɔɔs lɛ ji lɛ, aflaŋaa lɛ yɛ krɔŋkrɔŋ.” Aflaŋaa lɛ ji Maŋ lɛ kadimɔ nii. No hewɔ lɛ, shi ni akulaa ahaa lɛ loo ŋamɔ ni aŋaa lɛ lɛ ji jamɔŋ nifeemɔ ko ni gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa Maŋ lɛ nɔ. Nifeemɔ ni tamɔ nɛkɛ tsɔɔ akɛ yiwalaheremɔ jɛ Maŋ lɛ dɛŋ ni ekɛ nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ wɔŋjamɔ he lɛ kpãaa gbee.

Ŋmalɛi lɛ kɛɔ faŋŋ akɛ: “Yehowa dɛŋ yiwalaheremɔ yɔɔ!” (Lala 3:9) Yiwalaheremɔ jɛɛɛ tsũi ni adesai kɛtsuɔ yiŋtoo ko he nii loo amɛkadii amli. Bɔfo Paulo wo nanemɛi Kristofoi ŋaa akɛ: “Misuɔmɔmɛi, nyɛjoa wɔŋjamɔ naa foi!” (1 Korintobii 10:14) Mra be mli Kristofoi lɛ kɛ amɛhe wooo Maŋ lɛ jamɔŋ nifeemɔi amli. Yɛ wolo ni ji Those About to Die lɛ mli lɛ, Daniel P. Mannix kɛɛ akɛ: Kristofoi sumɔɔɔ ni . . . amɛshãa afɔle amɛhaa [Roma] nɔyelɔ lɛ mumɔ lɛ—ni kɛ hoo kwraa lɛ etamɔ aflaŋaa lɛ ni asumɔɔɔ ni aŋaa lɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ lɛ.” Nakai nɔŋŋ eji yɛ anɔkwa Kristofoi lɛ ahe ŋmɛnɛ. Bɔni afee ni amɛkɛ hetuu-kɛhamɔ aha Yehowa kome too pɛ lɛ, amɛtsiɔ amɛhe kɛjɛɔ maŋ fɛɛ maŋ aflaŋaa ŋamɔ he. Yɛ nakai feemɔ mli lɛ, wɔkɛ Nyɔŋmɔ yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ be mli ni wɔkɛ bulɛ haa nɔyelii kɛ amɛnɔyelɔi lɛ be fɛɛ be lɛ. Lɛɛlɛŋ, amɛyɔseɔ gbɛnaa nii ni kã amɛnɔ akɛ amɛba amɛhe shi amɛha nɔyeli “hegbɛi ni yeɔ nɔ” lɛ. (Romabii 13:1-7) Belɛ, mɛɛ jwɛŋmɔ Ŋmalɛ lɛ hiɛ yɛ maŋhedɔɔ lalai alamɔ he, tamɔ jakumaŋ lalai nɛkɛ?

Mɛni Ji Jakumaŋ Lalai?

The Encyclopedia Americana lɛ kɛɔ akɛ: “Jakumaŋ lalai ji nɔ ni akɛjieɔ maŋhedɔɔ henumɔ kpo ni bei pii lɛ nɔ ni fata he ji nibimɔ ni akɛfɔɔ Nyɔŋmɔ hiɛ kɛha gbɛtsɔɔmɔ kɛ hebuu kɛha gbɔmɛi lɛ loo amɛnɔyelɔi lɛ.” Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, jakumaŋ lala ji jamɔŋ lala loo sɔlemɔ ni asɔleɔ ahaa maŋ ko. Ebiɔ be fɛɛ be koni maŋ lɛ aná heloonaa shweremɔ kɛ shihilɛ ni sɛɛ tsɛɔ. Ani esa akɛ anɔkwa Kristofoi kɛ amɛhe awo sɔlemɔi ni tamɔ nɛkɛ ni henumɔi kanyaa lɛ lɛ amli?

Gbalɔ Yeremia hi mɛi ni kɛɔ akɛ amɛsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ ateŋ. Ni kɛlɛ, Yehowa kɛ famɔ ha lɛ akɛ: “Kaakpa fai oha nɛkɛ maŋ nɛɛ, ni asaŋ kaawó bolɔmɔ loo sɔlemɔ nɔ oha amɛ, ni kaahao mi yɛ amɛhe, ejaakɛ miboŋ bo toi!” (Yeremia 7:16; 11:14; 14:11) Mɛni hewɔ akɛ famɔ nɛɛ ha Yeremia? Ejaakɛ nɔ ni eyi amɛmaŋ lɛ mli obɔ ji juu, gbɔmɔgbee, gbalafitemɔ, apasa kitakamɔ, kɛ wɔŋjamɔ.—Yeremia 7:9.

Yesu Kristo fee he nɔkwɛmɔnɔ beni ekɛɛ akɛ: “Mi lɛ, amɛ mibiɔ maha; jeee je lɛ mibiɔ maha, shi moŋ mɛi ni oŋɔha mi lɛ.” (Yohane 17:9) Ŋmalɛi lɛ kɛɔ akɛ “jeŋ muu lɛ fɛɛ kã mɔ fɔŋ lɛ mli” ni ‘ehoɔ eyaa.’ (1 Yohane 2:17; 5:19) Belɛ, te aaafee tɛŋŋ ni anɔkwa Kristofoi kɛ henilee aaasɔle kɛha gbɛjianɔtoo ni tamɔ nɛkɛ lɛ shweremɔ kɛ esɛɛtsɛlɛ lɛ?

Eji anɔkwale akɛ, jeee jakumaŋ lalai fɛɛ yɔɔ nibimɔi ni akɛfɔɔ Nyɔŋmɔ hiɛ. Encyclopædia Britannica lɛ kɛɔ akɛ: “Henumɔi ni yɔɔ jakumaŋ lalai amli lɛ, tsakeɔ kɛjɛɔ sɔlemɔ ni asɔleɔ kɛha nɔyelɔ lɛ nɔ kɛyaa nibii ni kɔɔ maŋ tai loo atuatsemɔi ni he hiaa lɛ ahe lɛ anɔ . . . kɛyaa maŋhedɔɔ henumɔi akpojiemɔi anɔ.” Shi ani mɛi ni taoɔ koni amɛsa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ amli baanyɛ afili amɛ yɛ maŋ fɛɛ maŋ tai kɛ ehiɛtsakemɔi ahe? Yesaia gba kɛkɔ anɔkwa jálɔi ahe akɛ: “Amɛkɛ amɛklantei aaasɔ̃ kɔii ni amɛkɛ amɛkpɔlɔi hu aaasɔ̃ adedai.” (Yesaia 2:4) Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Heloo mli wɔnyiɛɔ yɛ moŋ, shi wɔwuuu ta yɛ heloo naa. Ejaakɛ wɔtawuu nii lɛ jeee helooŋ nii ni.”—2 Korintobii 10:3, 4.

Bei pii lɛ, jakumaŋ lalai jieɔ henumɔi ni tsɔɔ maŋ henɔwomɔ loo nɔkwɔlɛ kpo. Susumɔ nɛɛ damɔɔɔ Ŋmalɛ nɔ. Beni bɔfo Paulo wieɔ yɛ Areopago lɛ, ekɛɛ akɛ: “Lá kome [Yehowa Nyɔŋmɔ] eŋɔfee gbɔmɛi adesai fɛɛ, ni amɛhi shikpɔŋ lɛ fɛɛ hiɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 17:26) Bɔfo Petro kɛɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ jeee mɛi ahiɛaŋkwɛlɔ; shi moŋ maŋ fɛɛ maŋ mli lɛ, mɔ ni sheɔ lɛ gbeyei ni etsuɔ jalɛ nii lɛ, lɛ ji mɔ ni saa ehiɛ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 10:34, 35.

Yɛ Biblia lɛ he shishinumɔ ni mɛi babaoo ená hewɔ lɛ, amɛkpɛɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛyiŋ koni amɛtsi amɛhe kɛjɛ aflaŋaa ŋamɔ kɛ maŋhedɔɔ lalai alamɔ ni amɛkɛ amɛhe aaawo mli lɛ he. Shi te amɛfeɔ amɛnii amɛhaa tɛŋŋ kɛ́ amɛbote shihilɛi ni haa amɛkɛ saji nɛɛ kpeɔ hiɛ-kɛ-hiɛ lɛ mli?

Okɛ Bulɛ Atsi Ohe Kɛjɛ He

Bɔni afee ni Maŋtsɛ Nebukadnezar ni yɔɔ blema Babilon lɛ abɔ mɔdɛŋ ni ewaje enɔyeli lɛ mli ekomefeemɔ lɛ, efee shika amaga wulu ko ema Dura ŋa lɛ nɔ. Kɛkɛ ni eto naagbelemɔ nifeemɔ he gbɛjianɔ, ni efɔ nine etsɛ́ emɛi ni ji amraloi, lumɛi, akutseiaŋ onukpai, kojolɔi kɛ maŋ onukpai krokomɛi ni hiɛ hegbɛi wuji lɛ. Kɛ lala lɛ gbɛɛ lɛ, esa akɛ mɛi ni ebabua amɛhe naa lɛ fɛɛ akula shi ni amɛjá amaga lɛ. Mɛi ni esa akɛ amɛbabua amɛhe naa lɛ ateŋ mɛi komɛi ji Hebri oblahii etɛ—Shadrak, Meshak, kɛ Abednego. Mɛɛ gbɛ nɔ amɛtsɔɔ yɛ akɛ amɛkɛ amɛhe wooo jamɔŋ nifeemɔ nɛɛ mli? Beni lala lɛ je shishi ni mɛi ni ebua amɛhe naa lɛ kɛ amɛhiɛ bumɔ shi yɛ amaga lɛ hiɛ lɛ, Hebribii etɛ lɛ tee nɔ amɛdamɔ shi.—Daniel 3:1-12.

Ŋmɛnɛ, bei pii lɛ akɛ nine ni akpã mli loo nine ni akɛfɔ̃ hiɛnaa nɔ loo yɛ tsui lɛ nɔ lɛ ŋaa aflaŋaai. Bei komɛi lɛ, ekolɛ abaatsɔ gbɔmɔtso lɛ yɛ gbɛ krɛdɛɛ ko nɔ. Yɛ shikpɔji komɛi anɔ lɛ, akpaa gbɛ akɛ gbekɛbii ni etee skul lɛ baakula shi yɛ aflaŋaa lɛ hiɛ ni amɛshɔ naa. Kɛ anɔkwa Kristofoi damɔ shi diŋŋ yɛ be mli ni mɛi krokomɛi ŋaa aflaŋaa lɛ, amɛhaa efeɔ faŋŋ akɛ amɛji nikwɛlɔi ni jieɔ bulɛ kpo.

Ni kɛ́ akwɛ aflaŋaa nifeemɔ ko nɔ yɛ gbɛ ni tsɔɔ kɛkɛ akɛ shidaamɔ kɛ odaseyeli ni tsɔɔ akɛ akɛ he miiwo mli lɛ haa hu? Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ŋɔɔ lɛ akɛ ahala nikaselɔ ko koni edamɔ skulbii lɛ fɛɛ anajiaŋ koni lɛ eŋa aflaŋaa ni yɔɔ agbó lɛ naa ni tsotsoro aflaŋaa tso ko nɔ lɛ yɛ be mli ni akpaa gbɛ akɛ nikaselɔi krokomɛi lɛ baafee tamɔ asraafoi kɛdamɔ shi yɛ skul tsũ lɛ mli. Nifeemɔ folo kɛkɛ ni tsɔɔ shidaamɔ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ tsɔɔ gbeekpamɔ ni ayɔɔ akɛ aaha nikaselɔ ni yɔɔ agbó lɛ naa lɛ diɛŋtsɛ miitsu nii akɛ najiaŋdamɔlɔ yɛ aflaŋaa lɛ ŋamɔ mli. Belɛ gbɛ fɛɛ gbɛ ni atsɔɔ nɔ adamɔɔ shi lɛ baatsɔɔ akɛ akɛ he miiwo nifeemɔ lɛ mli. Kɛ nɛkɛ ji sane lɛ, no lɛ mɛi ni sumɔɔ ni amɛfee nikwɛlɔi kɛkɛ ni kɛ bulɛ haa lɛ baaya nɔ atara shi diŋŋ. Ni kɛ́ klasbii lɛ damɔ shi momo yɛ be mli ni nifeemɔ ni tamɔ nɛkɛ eje shishi lɛ hu? Yɛ sane ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, etsɔɔŋ akɛ wɔkɛ wɔhe miiwo mli kɛ́ wɔɔya nɔ wɔdamɔ shi.

Ŋɔɔ lɛ akɛ abiii mɔ lɛ koni eŋa aflaŋaa lɛ shi moŋ koni ehiɛ mli kɛkɛ, kɛ́ amɛbua amɛhe naa loo amɛyɛ skul tsũ mli loo amɛyɛ he kroko, bɔni afee ni mɛi krokomɛi anyɛ aŋa. Yɛ nɔ najiaŋ ni ‘aaajo wɔŋjamɔ naa foi,’ taakɛ akɛ famɔ ha yɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ, enɛ baatsɔɔ diɛŋtsɛ akɛ mɔ lɛ kɛ ehe ewo nifeemɔ lɛ mli vii diɛŋtsɛ. Nakai nɔŋŋ eji kɛ́ abua he naa ni aanyiɛ tamɔ asraafoi yɛ maŋhedɔɔ nifeemɔ mli lɛ. Akɛni enɛ feemɔ baatsɔɔ akɛ aafĩ nɔ ni henaabuamɔ kɛ woo haa lɛ sɛɛ hewɔ lɛ, anɔkwa Kristofoi baajɛ henilee mli amɛkpoo.

Kɛ aatswa jakumaŋ lalai lɛ, bei pii lɛ nɔ ni ehe hiaa ni mɔ lɛ afee koni ekɛtsɔɔ akɛ ekɛ henumɔi ni yɔɔ lala lɛ mli lɛ kpãa gbee ji koni ete shi edamɔ shi. Yɛ shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ shishi lɛ, Kristofoi yaa nɔ amɛtaa shi. Shi kɛlɛ, kɛ́ amɛdamɔ shi momo beni atswaa jakumaŋ lala lɛ, ehe ehiaaa ni amɛkɛ nifeemɔ krɛdɛɛ ni ji shitamɔ lɛ tsuɔ nii. Etamɔɔɔ akɛ amɛje gbɛ amɛhala akɛ amɛaadamɔ shi amɛha jakumaŋ lala lɛ. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kɛ́ aakpa gbɛ akɛ kuu ko baadamɔ shi koni alá lɛ, no lɛ shi ni adamɔɔ kɛkɛ kɛtsɔɔ bulɛ ni ayɔɔ, ní aláaa lɛ etsɔŋ akɛ akɛ he miiwo henumɔi ni yɔɔ lala lɛ mli lɛ.

‘Nyɛhiɛa Henilee Kpakpa Mli’

Beni lalatsɛ lɛ etsɔɔ akɛ nibii ni adesai aniji fee ni akɛ woo haa lɛ he bɛ sɛɛnamɔ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Mɛi ni fee amɛ lɛ tamɔ amɛ nɔŋŋ, kɛ mɔ fɛɛ mɔ hu ni kɛ ehiɛ fɔ̃ɔ amɛnɔ lɛ.” (Lala 115:4-8) Belɛ, eyɛ faŋŋ akɛ, Yehowa jálɔi ekpɛlɛŋ nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ ni kɔɔ nibii ni akɛ jamɔ haa lɛ afeemɔ he tɛ̃ɛ lɛ nɔ, ni nɔ ni fata he ji maŋ aflaŋaai afeemɔ lɛ. (1 Yohane 5:21) Nitsumɔ mli shihilɛi krokomɛi hu baanyɛ ate shi beni Kristofoi kɛ bulɛ tsɔɔ akɛ amɛjáaa aflaŋaa lɛ loo nɔ ni edamɔ shi kɛha lɛ, ja Yehowa kome too pɛ lɛ.

Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ nitsumɔtsɛ ko baabi nitsulɔ ko koni ewó aflaŋaa ko ni ashĩ yɛ tsũ ko he lɛ nɔ loo koni ekɛba shi. Kɛ aŋkro ko baafee nakai loo efeŋ nakai lɛ damɔ bɔ ni lɛ diɛŋtsɛ esusuɔ shihilɛi lɛ ahe ehaa lɛ nɔ. Kɛ aflaŋaa lɛ nɔ ní awóɔ loo eshibaa lɛ ji nifeemɔ krɛdɛɛ ko fã, ni mɛi damɔ shi tamɔ asraafoi loo amɛmiiŋa aflaŋaa lɛ, no lɛ nii ni tamɔ nɛkɛ lɛ feemɔ tamɔ nifeemɔ lɛ ni akɛ he woɔ mli lɛ nɔŋŋ.

Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kɛ́ nifeemɔ ko fataaa aflaŋaa lɛ nɔ ní awóɔ loo eshibaa lɛ he lɛ, no lɛ nifeemɔi nɛɛ jeee nɔ ko nɔ ko akɛ ja nitsumɔi tamɔ tsũ lɛ he gbɛjianɔtoo kɛha nitsumɔ, shinaai lɛ aŋamɔ kɛ egbelemɔ, kɛ samfɛji lɛ agbelemɔ kɛ ŋamɔ. Yɛ shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, aflaŋaa lɛ bafeɔ Maŋ lɛ he okadi ko kɛkɛ, ni enɔ ní awóɔ loo eshibaa kɛfata daa gbi nitsumɔi krokomɛi lɛ ahe lɛ, ji sane ni mɔ lɛ baadamɔ ehenilee ni Biblia lɛ etsɔse lɛ lɛ nɔ koni lɛ diɛŋtsɛ ekpɛ eyiŋ yɛ he. (Galatabii 6:5) Ekolɛ mɔ ko henilee baatsirɛ lɛ koni ebi enitsumɔ nɔkwɛlɔ lɛ koni eha nitsulɔ kroko ashĩ aflaŋaa lɛ loo ni ekɛba shi. Ekolɛ Kristofonyo kroko hu baasusu akɛ ehenilee baaŋmɛ lɛ gbɛ koni ehiɛ aflaŋaa lɛ shii abɔ ni nifeemɔ ko bɛ he lɛ. Bɔ fɛɛ bɔ ni yiŋkpɛɛ lɛ ji ha lɛ, esa akɛ anɔkwa jálɔi ‘ahiɛ henilee kpakpa’ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.—1 Petro 3:16.

Ŋmalɛ naa nɔ ko kwraa bɛ ni teɔ shi woɔ nitsumɔ ni atsuɔ yɛ maŋ tsũi amli loo jɛmɛ ni aaahi tamɔ lagbee nitsumɔhei, maŋtiasei amli nitsumɔhei, kɛ skul srɔtoi amli, he ni ashĩɔ maŋ aflaŋaa lɛ yɛ lɛ. Abaanyɛ ana aflaŋaa hu yɛ majemɔ stamp srɔtoi anɔ, lɔlei ahe nɔmbai anɔ, loo nibii krokomɛi ni nɔyeli lɛ fee lɛ anɔ. Nibii ni tamɔ nɛkɛ ni akɛtsuɔ nii lɛ diɛŋtsɛ haaa aŋkroaŋkroi afee mɛi ni kɛ amɛhe woɔ jamɔ nifeemɔi amli. Nɔ ni sa kadimɔ yɛ biɛ lɛ jeee aflaŋaa ko ni yɔɔ he ko loo no he mfoniri ko ni yɔɔ jɛmɛ, shi bɔ ni mɔ feɔ enii yɛ he ehaa.

Bei pii lɛ, ashĩɔ aflaŋaai yɛ samfɛji, shinaai, lɔlei, okpɔlɔi, loo yɛ nibii krokomɛi ahe. Abaanyɛ ahé atade ni aflaŋaa he okadi ni haa efeɔ fɛo yɔɔ nɔ lɛ hu. Yɛ maji wuji komɛi amli lɛ, mla eŋmɛɛɛ gbɛ koni awo nibii ni tamɔ nakai. Kɛ nakai feemɔ po eteŋ shi eshiŋ mla lɛ po lɛ, mɛni ebaatsɔɔ yɛ nɔ ni kɔɔ hegbɛ ni mɔ ko yɔɔ yɛ je lɛ he lɛ he? Yesu Kristo kɛɛ yɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ahe akɛ: “Amɛjɛɛɛ je lɛ mli, taakɛ bɔ ni mi hu mijɛɛɛ je lɛ mli lɛ.” (Yohane 17:16) Nɔ ni esaaa akɛ akuɔ hiɛ ashwieɔ nɔ ji hewalɛ ni nifeemɔ ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ aná yɛ nanemɛi heyelilɔi anɔ lɛ. Ani ebaanyɛ eye mɛi komɛi ahenilee awui? Ani ebaanyɛ egbɔjɔ faishitswaa ni amɛyɔɔ akɛ amɛaahi hemɔkɛyeli lɛ mli jogbaŋŋ kɛmɔ shi lɛ? Paulo wo Kristofoi ŋaa akɛ: “Nyɛyoo nii ni hi titri lɛ, koni nyɛfee krɔŋŋ ni nanetɔtɔmɔ ko akahi nyɛhe.”—Filipibii 1:10.

‘Nyɛmli Ajɔa Ahaa Mɛi Fɛɛ’

Yɛ be mli ni jeŋ shihilɛi fiteɔ yɛ “jaramɔ bei” nɛɛ amli lɛ, henumɔi ni ayɔɔ yɛ maŋhedɔɔ he lɛ mli baanyɛ awa. (2 Timoteo 3:1) Eba akɛ mɛi ni sumɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ ahiɛ kpaŋ nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ Yehowa pɛ dɛŋ yiwalaheremɔ yɔɔ. Lɛ pɛ ji mɔ ni esa akɛ akɛ hetuu-kɛhamɔ aha. Beni abi Yesu bɔfoi lɛ ni amɛfee nɔ ko ni kɛ Yehowa suɔmɔnaa nii kpãaa gbee lɛ, amɛkɛɛ akɛ: “Esa akɛ aboɔ Nyɔŋmɔ moŋ toi fe gbɔmɛi.”—Bɔfoi lɛ Asaji 5:29.

Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Nuŋtsɔ lɛ tsulɔ lɛ, esaaa akɛ ebéɔ, shi moŋ emli ajɔ aha mɛi fɛɛ.” (2 Timoteo 2:24) No hewɔ lɛ, esa akɛ Kristofoi abɔ mɔdɛŋ koni amɛsumɔ toiŋjɔlɛ, amɛjie bulɛ kpo, ni amɛmli ajɔ be mli ni amɛkɛ amɛhe fɔ̃ɔ amɛhenilee ni Biblia etsɔse lɛ lɛ nɔ kɛfeɔ yiŋkpɛi ni kɔɔ aflaŋaa ŋamɔ kɛ jakumaŋ lala lamɔ he lɛ.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Hebribii etɛ ni etswa amɛfai shi ni amɛyɔɔ bulɛ lɛ hala akɛ amɛaasa Nyɔŋmɔ hiɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Te esa akɛ Kristofonyo afee enii eha tɛŋŋ yɛ maŋhedɔɔ nifeemɔ mli?