Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nyɛfea Toiboo Beni Naagbee lɛ Bɛŋkɛɔ lɛ

Nyɛfea Toiboo Beni Naagbee lɛ Bɛŋkɛɔ lɛ

Nyɛfea Toiboo Beni Naagbee lɛ Bɛŋkɛɔ lɛ

“Lɛ [Shilo] toi majimaji lɛ aaabo.”—1 MOSE 49:10.

1. (a) Tsutsu lɛ, toiboo kɛha Yehowa fɔɔ mɛni he kɔmɔ titri? (b) Mɛɛ gbalɛ ni kɔɔ toiboo he Yakob gba?

BEI pii lɛ toiboo ni afeɔ ahaa Yehowa lɛ tsɔɔ toiboo ni afeɔ ahaa enajiaŋdamɔlɔi lɛ. Mɛi ni fata mɛnɛɛmɛi ahe ji ŋwɛibɔfoi, blematsɛmɛi, kojolɔi, osɔfoi, gbalɔi, kɛ maŋtsɛmɛi. Atsɛ sɛi ni Israel maŋtsɛmɛi lɛ tara nɔ lɛ po akɛ Yehowa sɛi. (1 Kronika 29:23) Shi dɔlɛ sane ko ji akɛ, Israel nɔyelɔi lɛ ateŋ mɛi pii booo Nyɔŋmɔ toi, ni amɛkɛ amanehulu ba amɛ diɛŋtsɛ kɛ amɛshishibii lɛ anɔ. Shi, Yehowa shiii enɔkwafoi lɛ ni amɛbɛ hiɛnɔkamɔ; ekɛ shiwoo akɛ ebaato Maŋtsɛ ko ni heee nyɔŋnii, ni jalɔi baaná miishɛɛ ákɛ amɛaabo lɛ toi lɛ he shiwoo shɛje amɛmii. (Yesaia 9:5, 6) Blematsɛ Yakob ni gboɔ lɛ gba yɛ nɛkɛ wɔsɛɛ be mli nɔyelɔ nɛɛ he akɛ: “Maŋtsɛ tso ejeŋ Yuda dɛŋ, ni nɔyeli tso hu ejeŋ enaji ateŋ, kɛyashi beyinɔ ni mɔ nɔ̃ ni ji lɛ aaaba, ni lɛ toi majimaji lɛ aaabo.”—1 Mose 49:10.

2. Mɛni ji “Shilo” shishi, ni emaŋtsɛyeli nɔyeli lɛ baakɔ namɛi ahe?

2 “Shilo” ji Hebri wiemɔ ni eshishi ji “Mɔ Nɔ̃ Ni Ji.” Hɛɛ, nɔyeli hegbɛ lɛ fɛɛ baatsɔ Shilo nɔ̃, taakɛ akɛ maŋtsɛ tso kɛ famɔ hewalɛ ni damɔ shi kɛha nɔyeli tso lɛ fee he okadi lɛ. Agbɛnɛ hu, enɔyeli ákɛ odehe lɛ kɔɔɔ Yakob seshibii lɛ pɛ ahe, shi ekɔɔ “majimaji” fɛɛ ahe. Enɛ kɛ shiwoo ni Yehowa kɛha Abraham lɛ kpãa gbee pɛpɛɛpɛ, akɛ: “Oseshi lɛ aaaye ehenyɛlɔi agbói lɛ anɔ; ni oseshi lɛ mli aaajɛ ajɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ jeŋmaji fɛɛ.” (1 Mose 22:17, 18) Yehowa ma mɔ ni nɛkɛ “seshi” nɛɛ ji lɛ nɔ mi yɛ afi 29 Ŋ.B., beni ekɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ fɔ Yesu ni jɛ Nazaret lɛ mu lɛ.—Luka 3:21-23, 34; Galatabii 3:16.

Yesu Klɛŋklɛŋ Maŋtsɛyeli Lɛ

3. Mɛɛ nɔyeli Yesu nine shɛ nɔ beni ekwɔ kɛtee ŋwɛi lɛ?

3 Beni Yesu kwɔ kɛtee ŋwɛi lɛ, eyakɔɔɔ nɔyeli hewalɛ tso yɛ je lɛŋ majimaji lɛ anɔ lɛ amrɔ nɔŋŋ. (Lala 110:1) Shi kɛlɛ, enine shɛ “maŋtsɛyeli” ko ni yɔɔ eshishibii ni boɔ lɛ toi lɛ nɔ. Bɔfo Paulo yɔse nakai maŋtsɛyeli lɛ beni eŋma akɛ: “Ni [Nyɔŋmɔ] jie wɔ [Kristofoi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu lɛ] kɛjɛ duŋ hewalɛ lɛ mli, ni ekɛ wɔ bato esuɔmɔ bi lɛ maŋtsɛyeli lɛ mli.” (Kolosebii 1:13, wɔma efã ko nɔ mi.) Nɛkɛ jiemɔ nɛɛ je shishi yɛ Pentekoste, afi 33 Ŋ.B., beni afɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ ashwie Yesu sɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi lɛ anɔ lɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 2:1-4; 1 Petro 2:9.

4. Yesu mra be mli kaselɔi lɛ jie amɛ toiboo kpo yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ, ni mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔ eyɔse amɛ akɛ kuu?

4 Ákɛ “bɔfoi yɛ Kristo najiaŋ” lɛ, kaselɔi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu lɛ kɛ toiboo je shishi akɛ amɛmiibua mɛi krokomɛi ni baafee ‘nanemɛi maŋbii’ yɛ nakai mumɔŋ maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ anaa. (2 Korintobii 5:20; Efesobii 2:19; Bɔfoi lɛ Asaji 1:8) Kɛfata he lɛ, esa akɛ mɛnɛɛmɛi ahi shi akɛ mɛi ni ‘amɛ fɛɛ amɛyitsoŋ kɛ amɛjwɛŋmɔ efee ekome’ bɔni afee ni amɛná Maŋtsɛ Yesu Kristo nɔkpɛlɛmɔ mli ŋɔɔmɔ. (1 Korintobii 1:10) Ákɛ kuu lɛ, amɛ fɛɛ amɛfeɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ loo tsulɔ kuu lɛ.—Mateo 24:45; Luka 12:42.

Ajɔɔ Amɛ yɛ Nyɔŋmɔ “Tsulɔ” lɛ Toi ni Amɛbo Hewɔ

5. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa etsɔɔ ewebii anii kɛjɛ blema bei lɛ amli yɛ?

5 Yehowa kɛ tsɔɔlɔi eha ewebii lɛ be fɛɛ be. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Yudafoi lɛ ku amɛsɛɛ kɛjɛ Babilon kɛba lɛ, jeee akɛ Ezra kɛ hii krokomɛi ni he esa lɛ kane Nyɔŋmɔ Mla lɛ amɛtsɔɔ gbɔmɛi lɛ kɛkɛ, shi “amɛtsɔɔ shishi” ‘koni amɛnu Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni akaneɔ lɛ shishi.’—Nehemia 8:8.

6, 7. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ tsulɔ kuu lɛ etsɔ e-Nɔyeli Kuu lɛ nɔ ekɛ mumɔŋ niyenii eha yɛ be ni sa mli, ni mɛni hewɔ heshibaa kɛha tsulɔ kuu lɛ sa lɛ?

6 Yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli, beni ketiafoo he sane lɛ te shi yɛ afi 49 Ŋ.B. lɛ mli lɛ, nakai mra be mli tsulɔ kuu lɛ mli nɔyeli kuu lɛ kɛ sɔlemɔ susu sane lɛ he, ni amɛdamɔ Ŋmalɛ nɔ amɛmu sane lɛ naa. Beni amɛtsɔ woloŋmaa nɔ amɛtswa amɛyiŋkpɛɛ lɛ he adafi lɛ, asafoi lɛ bo gbɛtsɔɔmɔ ni akɛha lɛ toi, ni amɛná Nyɔŋmɔ jɔɔmɔi babaoo mli ŋɔɔmɔ. (Bɔfoi lɛ Asaji 15:6-15, 22-29; 16:4, 5) Nakai nɔŋŋ hu yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ, tsulɔ kuu lɛ etsɔ e-Nɔyeli Kuu lɛ nɔ etsɔɔ saji ni he hiaa waa tamɔ maŋsaji ni Kristofoi kɛ amɛhe wooo mli, krɔŋkrɔŋ ni lá ji, tsofai fɔji kɛ tawa kɛ nitsumɔ lɛ mli faŋŋ. (Yesaia 2:4; Bɔfoi lɛ Asaji 21:25; 2 Korintobii 7:1) Yehowa jɔɔ ewebii lɛ yɛ toiboo ni amɛfee kɛha e-Wiemɔ lɛ kɛ tsulɔ anɔkwafo lɛ hewɔ.

7 Tsulɔ kuu lɛ ni Nyɔŋmɔ webii baa amɛhe shi amɛhaa lɛ lɛ tsɔɔ hu akɛ amɛbaa amɛhe shi amɛhaa Nuŋtsɔ, Yesu Kristo. Nɔ kroko hu ebafata nɛkɛ heshibaa nɛɛ he yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ, yɛ Yesu nɔyeli hegbɛ lɛ ni emli elɛɛ, taakɛ Yakob gba yɛ egbele saa nɔ lɛ hewɔ.

Shilo Batsɔ Shikpɔŋ lɛ nɔ Nɔyelɔ ni Sa

8. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛɛ be alɛɛ Kristo nɔyeli hegbɛ lɛ mli?

8 Yakob gbalɛ lɛ gba akɛ Shilo ji mɔ ni ‘majimaji lɛ baabo lɛ toi.’ Eyɛ faŋŋ akɛ Kristo nɔyeli lɛ mli baalɛɛ kɛteke mumɔŋ Israel. Mɛni ebaakpele? Kpojiemɔ 11:15 haa hetoo, akɛ: “Je nɛŋ maŋtsɛyeli lɛ etsɔ wɔ-Nuŋtsɔ lɛ kɛ e-Kristo (mɔ ni efɔ lɛ mu) lɛ nɔ̃, ni eeeye maŋtsɛ kɛaatee naanɔi anaanɔ.” (Wɔma efã ko nɔ mi.) Biblia lɛ jieɔ lɛ kpo akɛ Yesu nine shɛ nɔyeli hegbɛ nɔ yɛ gbalɛ “bei kpawo”—ni ji “jeŋmaji abe”—lɛ naagbee yɛ afi 1914. * (Daniel 4:16, 17; Luka 21:24) Nakai afi lɛ mli ni ‘ba ni’ Kristo ‘eba’ ni anaaa lɛ ákɛ Mesia Maŋtsɛ lɛ je shishi, taakɛ ebe shɛ kɛha ‘elumɔyeli yɛ ehenyɛlɔi lɛ ateŋ’ lɛ hu ji lɛ.—Mateo 24:3; Lala 110:2.

9. Mɛni Yesu fee beni enine shɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ nɔ lɛ, ni enɛ sa adesai, titri lɛ ekaselɔi lɛ ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9 Klɛŋklɛŋ nii ni Yesu fee beni enine shɛ maŋtsɛyeli hewalɛ nɔ lɛ ji ní eshɛ́ toigbolɔ ni fe fɛɛ, ni ji—Satan—kɛ edaimonioi ni fata ehe lɛ “efɔ̃ shikpɔŋ lɛ nɔ.” Kɛjɛ nakai be lɛ mli kɛbaa nɛɛ, nɛkɛ mumɔi fɔji nɛɛ eha amanehulu ni eko bako ni tamɔ nakai eba adesai anɔ, ni ehaa shihilɛ ni haa toiboo ni aaafee aha Yehowa lɛ feɔ nɔ ni wa waa lɛ shwereɔ. (Kpojiemɔ 12:7-12; 2 Timoteo 3:1-5) Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɛi ni Satan tutuaa amɛ titri yɛ emumɔŋ ta ni ewuɔ lɛ mli ji mɛi ni Yehowa efɔ amɛ mu lɛ, “ni yeɔ Nyɔŋmɔ kitai lɛ anɔ ni amɛhiɛ Yesu Kristo odase lɛ” mli lɛ, kɛ amɛnanemɛi “tooi krokomɛi” lɛ.—Kpojiemɔ 12:17; Yohane 10:16.

10. Mɛɛ Biblia gbalɛi amlibaa maa nɔ mi akɛ Satan yeko omanye yɛ ta ni ewuɔ eshiɔ anɔkwa Kristofoi lɛ mli lɛ?

10 Satan yeŋ omanye kɔkɔɔkɔ, ejaakɛ “Nuŋtsɔ lɛ gbi lɛ” nɛ, ni nɔ ko nɔ ko bɛ ni baanyɛ atsĩ Yesu gbɛ kɛjɛ ‘ekunimyeli ni eeegbe naa’ lɛ he. (Kpojiemɔ 1:10; 6:2) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ebaakwɛ koni asɔo mumɔŋ Israelbii 144,000 lɛ anaagbee mɛi ni eshwɛ lɛ anaa. Agbɛnɛ hu ebaabu “asafo babaoo ni mɔ ko mɔ ko nyɛŋ akane ni jɛ jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ kɛ akutsei kɛ maji kɛ majianɔ wiemɔi amli” lɛ ahe. (Kpojiemɔ 7:1-4, 9, 14-16) Shi, ákɛ mɛi ni tamɔɔɔ amɛnanemɛi ni afɔ amɛ mu lɛ, mɛnɛɛmɛi baatsɔmɔ Yesu maŋtsɛyeli lɛ shishibii ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ ni feɔ toiboo. (Daniel 7:13, 14) Na ni anaa amɛ yɛ shikpɔŋ nɔ ŋmɛnɛ lɛ kɛ odaseyeli diɛŋtsɛ haa akɛ Shilo ji “je nɛŋ maŋtsɛyeli” lɛ nɔ Nɔyelɔ lɛɛlɛŋ.—Kpojiemɔ 11:15.

Be ni ‘Akɛaabo Sanekpakpa lɛ Toi’ lɛ Nɛ

11, 12. (a) Namɛi pɛ baaje ŋmɛnɛŋmɛnɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee lɛ mli shweshweeshwe? (b) Mɛɛ su kɛ baŋ daa yɛ mɛi ni kpɛlɛɔ “je nɛŋ su” lɛ nɔ lɛ amli?

11 Esa akɛ mɛi fɛɛ ni sumɔɔ naanɔ wala lɛ akase toiboo, ejaakɛ Biblia lɛ jajeɔ yɛ faŋŋ mli akɛ, “mɛi ni leee Nyɔŋmɔ kɛ mɛi ni booo wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo sanekpakpa lɛ toi lɛ” ayi naŋ wala yɛ Nyɔŋmɔ oweletɔɔ gbi lɛ nɔ. (2 Tesalonikabii 1:8) Kɛlɛ, ŋmɛnɛŋmɛnɛ yiwalɛ shihilɛ ni ebɔle wɔhe lɛ kɛ su ni haa atseɔ atua ashiɔ Biblia mlai kɛ shishitoo taomɔ nii lɛ haa sanekpakpa lɛ toi ni aaabo lɛ feɔ nɔ ni wa waa.

12 Biblia lɛ tsɔɔ su ni haa atseɔ atua ashiɔ Nyɔŋmɔ nɛɛ mli akɛ eji “je nɛŋ mumɔ.” (1 Korintobii 2:12) Beni bɔfo Paulo tsɔɔ bɔ ni enáa gbɔmɛi anɔ hewalɛ ehaa lɛ mli lɛ, eŋma eyaha klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi ni yɔɔ Efeso lɛ akɛ: “Nii ni nyɛnyiɛ yɛ mli sá yɛ je nɛŋ su lɛ naa, yɛ kɔɔyɔɔ mli hewalɛ lɛ nɔ lumɔ lɛ, ni ji mumɔ ni tsuɔ nii ŋmɛnɛŋmɛnɛ yɛ toigbele bii amli lɛ naa lɛ, nomɛi amli wɔ fɛɛ hu wɔba wɔjeŋ yɛ sá yɛ wɔheloo akɔnɔi lɛ amli, ni wɔtsu nii ni heloo kɛ jwɛŋmɔ sumɔɔ lɛ, ni wɔji mlifu bii yɛ wɔfɔmɔsu lɛ naa, tamɔ mɛi ni eshwɛ lɛ nɔŋŋ” lɛ.—Efesobii 2:2, 3.

13. Te Kristofoi aaafee tɛŋŋ aku je lɛ mumɔ lɛ naa yɛ gbɛ ni mɔɔ shi jogbaŋŋ nɔ, ni mɛɛ sɛɛnamɔi baajɛ mli aba?

13 Miishɛɛ sane ji akɛ, Kristofoi ni yɔɔ Efeso lɛ eyaaa nɔ amɛhiii shi akɛ nakai toigbele mumɔ lɛ nyɔji. Shi moŋ, amɛbatsɔmɔ Nyɔŋmɔ bii ni feɔ toiboo, kɛtsɔ amɛhe shi ni amɛba amɛha emumɔ lɛ kɛ eyibii kpakpai babaoo ni amɛwo lɛ nɔ. (Galatabii 5:22, 23) Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ, Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ—ni ji hewalɛ ni fe fɛɛ yɛ jeŋ muu fɛɛ lɛ—miiye kɛmiibua gbɔmɛi akpekpei abɔ koni amɛfee toiboo amɛha Yehowa, koni “ama nɔhiɛkamɔ lɛ nɔ mi kɛyashi naagbee” aha amɛ.—Hebribii 6:11; Zakaria 4:6.

14. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔ ehɛle Kristofoi fɛɛ ni yɔɔ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ shi yɛ nibii pɔtɛɛ ni baaka amɛtoiboo lɛ he yɛ?

14 Ha ahi ojwɛŋmɔ mli hu akɛ, wɔyɛ Shilo lɛ, ni lɛ kɛ e-Tsɛ lɛ eŋmɛŋ henyɛlɔ ko—ni ji daimonio loo adesa—gbɛ koni eka toiboo ni wɔfeɔ lɛ ekwɛ kɛteke he ni wɔɔnyɛ wɔdamɔ naa lɛ sɛɛfimɔ ni mli wa. (1 Korintobii 10:13) Yɛ anɔkwale mli lɛ, bɔni afee ni Yesu aye abua wɔ yɛ wɔmumɔŋ tawuu lɛ mli lɛ, etsɔɔ naagbai srɔtoi pɔtɛɛ komɛi ni wɔkɛbaakpe yɛ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ mli. Efee nakai kɛtsɔ woji kpawo ni aŋmala, ni ekɛha bɔfo Yohane yɛ ninaa ko mli lɛ nɔ. (Kpojiemɔ 1:10, 11) Ná ole akɛ, ŋaawoo ni he hiaa Kristofoi yɛ no be lɛ mli yɔɔ mli, shi be ni akɛbaatsu nii ji “yɛ Nuŋtsɔ lɛ gbi lɛ nɔ,” kɛjɛ afi 1914. No hewɔ lɛ, kwɛ bɔ ni esa jogbaŋŋ mɔ akɛ wɔɔgbala wɔjwɛŋmɔ kɛya nɛkɛ shɛɛ saji nɛɛ anɔ! *

Kwá Shikpilikpiifeemɔ, Jeŋba Shara, Ninamɔ Sɛɛdii

15. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ yɛ naagba ni sa Efeso asafo lɛ he lɛ he, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔfee nakai hu? (2 Petro 1:5-8)

15 Yesu ŋma eklɛŋklɛŋ wolo lɛ eyaha asafo ni yɔɔ Efeso lɛ. Beni Yesu jie asafo lɛ yi yɛ etsuishiŋmɛɛ he sɛɛ lɛ, ejaje akɛ: “Shi kɛlɛ mikɛo yɛ sane ko, no ji akɛ óŋmɛɛ oklɛŋklɛŋ suɔmɔ lɛ he.” (Kpojiemɔ 2:1-4) Ŋmɛnɛ, Kristofoi ni be ko lɛ amɛyɔɔ ekãa lɛ ateŋ mɛi komɛi hu eŋmɛɛ suɔmɔ ni mli wa ni tsutsu lɛ amɛyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ he. Nii ni tamɔ nɛkɛ ni eŋmɛɛ amɛ nɛɛ baanyɛ agbɔjɔ wekukpaa ni kã mɔ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ, ni esa ákɛ akɛ hehiamɔ atsu he nii amrɔ nɔŋŋ. Te aaafee tɛŋŋ awo suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ nɛɛ mli hewalɛ ekoŋŋ lɛ? Kɛtsɔ daa Biblia lɛ kasemɔ, kpeeiyaa, sɔlemɔ, kɛ nikasemɔ nɔjwɛŋmɔ nɔ. (1 Yohane 5:3) Eji anɔkwale akɛ enɛ biɔ “mɔdɛŋbɔɔ fɛɛ,” ni nakai feemɔ sa diɛŋtsɛ. (2 Petro 1:5-8) Kɛji akɛ hekaa-kɛ-kwɛmɔ jie lɛ kpo akɛ osuɔmɔ he ejɔ lɛ, no lɛ tsu shihilɛ lɛ he nii amrɔ nɔŋŋ, yɛ Yesu kɔkɔbɔɔ nɛɛ toiboo mli, akɛ: “Kaimɔ he ni ojɛ ogbee shi lɛ, ni otsake otsui, ni otsu klɛŋklɛŋ nitsumɔi lɛ.”—Kpojiemɔ 2:5.

16. Mɛɛ hewalɛi fɔji ni he yɔɔ oshara tee nɔ yɛ Pergamo kɛ Tiatira asafoi lɛ amli, ni mɛni hewɔ Yesu wiemɔi ni ekɛha amɛ lɛ sa ŋmɛnɛ lɛ?

16 Ajie Kristofoi ni yɔɔ Pergamo kɛ Tiatira lɛ ayi yɛ amɛ emuuyeli, tsuishiŋmɛɛ, kɛ ekãa lɛ hewɔ. (Kpojiemɔ 2:12, 13, 18, 19) Ni kɛlɛ, mɛi komɛi ni jie Bileam kɛ Isabel yiwalɛ mumɔ lɛ kpo, ni tsɔ bɔlɛnamɔ jeŋba shara kɛ Baal jamɔ nɔ amɛfee amɛhe hewalɛi ni fiteɔ nii yɛ blema Israel lɛ ná amɛnɔ hewalɛ. (4 Mose 31:16; 1 Maŋtsɛmɛi 16:30, 31; Kpojiemɔ 2:14, 16, 20-23) Ni wɔbe nɛɛ, ni ji—“Nuŋtsɔ lɛ gbi lɛ” hu? Ani nakai hewalɛ fɔŋ lɛ nɔŋŋ eko yɛ lolo? Hɛɛ, ejaakɛ jeŋba shara ji nɔ̃ titri ni adamɔɔ nɔ ashwieɔ mɛi yɛ Nyɔŋmɔ webii ateŋ? No hewɔ lɛ, kwɛ bɔ ni ehe hiaa ni wɔkwa aŋkroaŋkroi fɛɛ—ni yɔɔ asafo lɛ mli kɛ esɛɛ—ni nyɛɔ amɛfiteɔ mɛi krokomɛi lɛ kɛbɔɔ! (1 Korintobii 5:9-11; 15:33) Mɛi ni sumɔɔ ni amɛtsɔmɔ Shilo lɛ shishibii ni feɔ toiboo lɛ hu baatsi amɛhe kɛjɛ hiɛtserɛjiemɔ ni esaaa kɛ bɔlɛnamɔ he mfonirii ni yɔɔ woji amli kɛ agbɛnɛ Internet lɛ nɔ lɛ ahe.—Amos 5:15; Mateo 5:28, 29.

17. Kɛ́ akɛ bɔ ni mɛi ni yɔɔ Sarde kɛ Laodikea lɛ asubaŋ kɛ amɛsusumɔ to bɔ ni Yesu susuɔ amɛmumɔŋ shihilɛ he ehaa lɛ he lɛ, te anaa tɛŋŋ?

17 Asafo ni yɔɔ Sarde lɛ nine shɛɛɛ yijiemɔ ko kwraa nɔ, ja aŋkroaŋkroi fioo komɛi pɛ. ‘Eyɛ gbɛi,’ loo etamɔ mɔ ni hiɛ kã, shi mumɔŋ shikpilikpiifeemɔ eye enɔ aahu akɛ, yɛ Yesu hiɛ lɛ “egbo.” Toiboo ni afeɔ yɛ sanekpakpa lɛ he lɛ ji jabejabe nɔ. Mɛɛ naafolɔmɔ po enɛ ji nɛkɛ! (Kpojiemɔ 3:1-3) Asafo ni yɔɔ Laodikea lɛ yɛ shihilɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ mli. Eshwã yɛ ninamɔ he akɛ, “niiatsɛ ji mi,” shi kɛha Kristo lɛ, eji “ohiafo kɛ shwilafo kɛ heyayaiatsɛ.”—Kpojiemɔ 3:14-17.

18. Te mɔ ko aaafee tɛŋŋ ekwa mumɔŋ kulɔkulɔ ni eeefee yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ?

18 Ŋmɛnɛ, mɛi ni kulɛ amɛji anɔkwa Kristofoi yɛ be ko ni eho lɛ mli lɛ hu kɛ amɛhe ewo toigbele nifeemɔ ni tamɔ nɛkɛ nɔŋŋ mli. Ekolɛ amɛ́ŋmɛ je lɛ mumɔ lɛ gbɛ ni efite hehiamɔ henumɔ ni amɛyɔɔ lɛ, ni enɛ eha amɛfee kulɔkulɔ yɛ mumɔŋ yɛ nibii ni kɔɔ Biblia mli nikasemɔ, sɔlemɔ, Kristofoi akpeei, kɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he. (2 Petro 3:3, 4, 11, 12) Kwɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ mɛi ni tamɔ nɛkɛ lɛ aaabo Kristo toi kɛtsɔ mumɔŋ ninamɔ moŋ ni amɛkɛ amɛhe aaawo mli lɛ nɔ—hɛɛ, koni ‘amɛhé shika ni atsuu he yɛ la mli kɛjɛ Kristo ŋɔɔ’! (Kpojiemɔ 3:18) Nɔ ni fata ninamɔ ni yɔɔ krɔŋŋ nɛɛ he ji ‘ni afee niiatsɛmɛi yɛ nitsumɔi kpakpai amli, asumɔ nikee, nine akpɔ.’ Kɛji akɛ wɔkɛ wɔhe wo mumɔŋ ninamɔ ni jara wawai nɛɛ amli diɛŋtsɛ lɛ, ‘wɔbɔɔ jwetri wɔhaa wɔhe, koni efee shishitoo kpakpa eha be ni baaba lɛ, koni wɔmɔ anɔkwa wala lɛ mli kpɛŋŋ.’—1 Timoteo 6:17-19.

Ajie Amɛyi yɛ Amɛtoiboo Hewɔ

19. Mɛɛ yijiemɔi kɛ hewalɛwoo Yesu kɛha Kristofoi ni yɔɔ Smirna kɛ Filadelfia lɛ?

19 Asafoi ni yɔɔ Smirna kɛ Filadelfia lɛ yɛ srɔto kwraa ákɛ mɛi ni fee toiboo he nɔkwɛmɔnɔ, ejaakɛ hiɛkamɔ ko bɛ wolo ni Yesu ŋma eyaha amɛ lɛ mli. Ekɛɛ mɛi ni yɔɔ Smirna lɛ akɛ: “Mile onitsumɔi lɛ kɛ omanehulu lɛ kɛ ohia lɛ (shi kɛlɛ niiatsɛ jio).” (Kpojiemɔ 2:9) Mɛɛ srɔto enɛ ji, yɛ mɛi ni yɔɔ Laodikea, ni kɛ je lɛŋ ninamɔ pupuu amɛhe, shi kɛlɛ amɛji ohiafoi diɛŋtsɛ lɛ ahe nɛkɛ! Yɛ anɔkwale mli lɛ, eŋɔɔɔ Abonsam naa akɛ eeena ni mɔ ko miijie anɔkwayeli kɛ toiboo kpo kɛmiiha Kristo. No hewɔ lɛ, Yesu bɔ kɔkɔ akɛ: “Kaashe amanehulu ni obaana lɛ ekoeko gbeyei. Naa, Abonsam baaŋɔ nyɛteŋ mɛi komɛi awo tsuŋ, koni aŋɔka nyɛ, ni nyɛaana amanehulu gbii nyɔŋma. Feemɔ anɔkwafo kɛyashi gbele mli, ni mahao wala akekere lɛ.” (Kpojiemɔ 2:10) Nakai nɔŋŋ hu Yesu jie mɛi ni yɔɔ Filadelfia lɛ ayi, akɛ: “Oye miwiemɔ lɛ nɔ [loo, obo mi toi], ni okwako migbɛi lɛ. Naa, miiba oya; hiɛmɔ nɔ ni oyɔɔ lɛ mli ni awa, koni mɔ ko akashɔ̃ okekere lɛ!”—Kpojiemɔ 3:8, 11.

20. Akpekpei abɔ eye Yesu wiemɔ nɔ ŋmɛnɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni yɛ mɛɛ shihilɛi fɛɛ asɛɛ?

20 Yɛ “Nuŋtsɔ lɛ gbi lɛ” mli, kɛjɛ afi 1914 kɛbaa nɛɛ, shwɛɛnii anɔkwafoi komɛi kɛ amɛnanemɛi tooi krokomɛi lɛ ní amɛyifalɛ shɛɔ akpekpei abɔ bianɛ lɛ hu etee nɔ amɛye Yesu wiemɔ lɛ nɔ kɛtsɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli ni amɛkɛ amɛhe woɔ kɛ ekãa kɛ amɛ emuuyeli mli ni amɛhiɛɔ lɛ nɔ. Taakɛ amɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli nyɛmimɛi lɛ ji lɛ, amɛteŋ mɛi komɛi ena amanehulu yɛ toiboo ni amɛfee amɛha Kristo lɛ hewɔ, ashɛrɛ amɛteŋ mɛi komɛi awo gboklɛfoi atsuiaŋ kɛ yiwalɛ nsarai amli po. Mɛi krokomɛi hu ebo Yesu wiemɔ toi kɛtsɔ ‘hiŋmɛi ni nɔ tse’ mli ni amɛ́hiɛ yɛ ninamɔ kɛ hiɛjoomɔ ni ebɔle amɛ kɛkpe lɛ fɛɛ sɛɛ. (Mateo 6:22, 23) Hɛɛ, yɛ shihilɛ fɛɛ shihilɛ mli lɛ, anɔkwa Kristofoi tsɔɔ amɛtoiboo nɔ amɛyaa nɔ amɛhaa Yehowa tsui nyãa.—Abɛi 27:11.

21. (a) Mɛɛ mumɔŋ gbɛnaa nii tsulɔ kuu lɛ baaya nɔ atsu he nii? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔɔ akɛ wɔmiisumɔ diɛŋtsɛ ni wɔbo Shilo toi?

21 “Tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ” damɔ shi ni etswa efai shi shiŋŋ akɛ eŋmɛɛŋ saji ahe ni ekɛsaa yɛ etoiboo ni efeɔ ehaa Nuŋtsɔ lɛ, ni ji Kristo lɛ mli, yɛ be mli ni wɔbɛŋkɛɔ amanehulu kpeteŋkpele lɛ nɛɛ. Nɔ ni fata enɛ he ji mumɔŋ niyenii ni esaa yɛ ebe naa pɛpɛɛpɛ eha Nyɔŋmɔ shiabii lɛ. No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔyaa nɔ ni wɔhiɛ asɔ Yehowa teokrase gbɛjianɔtoo ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ, kɛ nɔ ni ekɛhaa lɛ. Yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, wɔfeɔ wɔ heshibaa kɛha Shilo, ni kɛ naanɔ wala baawo eshishibii ni feɔ toiboo lɛ fɛɛ nyɔmɔ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ.—Mateo 24:45-47; 25:40; Yohane 5:22-24.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 8 Kɛha “bei kpawo” lɛ mlitsɔɔmɔ lɛ, kwɛmɔ Nilee Ni Kɛ Mɔ Yaa Naanɔ Wala Mli ni Yehowa Odasefoi fee lɛ yitso 10 lɛ.

^ kk. 14 Kɛha woji kpawo lɛ fɛɛ ahesusumɔ fitsofitso lɛ, ofainɛ kwɛmɔ wolo ni ji KpojiemɔEnaagbee Kwraa Ebɛŋkɛ! ni Yehowa Odasefoi fee lɛ baafa 33 lɛ shishijee gbɛ.

Ani Okaiɔ?

• Mɛɛ nitsumɔ Yesu baatsu taakɛ agba afɔ̃ shi yɛ Yakob gbele saa nɔ gbalɛ lɛ mli lɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔtsɔɔ wɔkpɛlɛɔ Yesu nɔ akɛ Shilo, ni mɛɛ su esa akɛ wɔkwa?

• Mɛɛ ŋaawoo ni abaanyɛ atsu he nii yɛ wɔgbii nɛɛ amli yɔɔ woji ni aŋmala ayaha asafoi kpawo ni yɔɔ Kpojiemɔ lɛ mli?

• Mɛɛ gbɛ̀i anɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔkase mɛi ni yɔɔ nakai Smirna kɛ Filadelfia asafoi lɛ amli lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 18]

Yehowa jɔɔ ewebii lɛ yɛ “tsulɔ” anɔkwafo lɛ toi ni amɛboɔ lɛ hewɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 19]

Hewalɛ ni Satan náa yɛ mɔ nɔ lɛ haa toiboo ni afeɔ ahaa Nyɔŋmɔ feɔ tamɔ kaa ko

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 21]

Wɔkɛ Yehowa teŋ wekukpaa ni mli wa waa lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔfeɔ toiboo wɔhaa lɛ