Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa Jɔ́ɔ Mɛi ni Feɔ Toiboo lɛ ni Ebuɔ Amɛhe

Yehowa Jɔ́ɔ Mɛi ni Feɔ Toiboo lɛ ni Ebuɔ Amɛhe

Yehowa Jɔ́ɔ Mɛi ni Feɔ Toiboo lɛ ni Ebuɔ Amɛhe

“Shi mɔ ni boɔ mi toi lɛ aaahi shi shweshweeshwe, ni ehe aaajɔ lɛ ní efɔŋ gbeyeishemɔ bɛŋ.”—ABƐI 1:33.

1, 2. Mɛni hewɔ toiboo kɛha Nyɔŋmɔ he hiaa lɛ? Okɛ nɔkwɛmɔnɔ aha.

WUƆBII fulufulu kɛ amɛhe wuɔfɔ lɛ kɛ amɛnaabu miitsɔtse niyenii ni dekã bɛ mli kwraa yɛ jwɛi lɛ amli ni amɛleee akɛ akroma ko miifo shi yɛ amɛyiteŋ shɔŋŋ. Trukaa kɛkɛ ni wuɔnyɛ lɛ kɛ gbeyeishemɔ kpã waa ni elɛɛ efiji amli ehà amɛnɔ. Ebii lɛ sha foi kɛba eŋɔɔ ni amɛfee shweshweeshwe yɛ efiji ashishi. Akroma lɛ fo etutuamɔ lɛ sɛɛ. * Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ enɛ mli? Toiboo hereɔ mɛi ayiwala!

2 Nakai nikasemɔ lɛ he hiaa Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ waa diɛŋtsɛ, ejaakɛ Satan miibɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni eeenyɛ koni eshá loo emɔmɔ Nyɔŋmɔ webii. (Kpojiemɔ 12:9, 12, 17) Oti ni ma ehiɛ ji ni efite wɔmumɔŋ shidaamɔ lɛ koni Yehowa hiɛ duromɔ kɛ naanɔ wala he gbɛkpamɔ lɛ aŋmɛɛ wɔ. (1 Petro 5:8) Shi kɛlɛ, kɛji akɛ wɔbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ, ni wɔkɛ oyaiyeli tsu gbɛtsɔɔmɔ ni wɔnine shɛɔ nɔ kɛtsɔɔ e-Wiemɔ lɛ kɛ egbɛjianɔtoo lɛ nɔ lɛ he nii lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ wɔnine baashɛ ehebuu kwɛmɔ nɔ. Lalatsɛ lɛ ŋma akɛ: “Ekɛ etsɛji aaahà onɔ, ni oooba abo yɛ efiji ashishi.”—Lala 91:4.

Toigbele Maŋ Batsɔ Milɛloo

3. Mɛni jɛ Israel toigbele shii abɔ lɛ mli ba?

3 Beni Israel maŋ lɛ feɔ toiboo amɛhaa Yehowa lɛ, bɔ ni ekwɛɔ amɛ jogbaŋŋ lɛ he ba sɛɛnamɔ kɛha amɛ. Shi bei pii lɛ, gbɔmɛi lɛ kpoɔ amɛ-Bɔlɔ lɛ ni amɛtsɔɔ amɛhe kɛyaa tso kɛ tɛ nyɔŋmɔi aŋɔɔ—“yakayakanii ni he bɛ sɛɛnamɔ ni nyɛɛɛ mɔ ajie lɛ.” (1 Samuel 12:21) Yɛ atuatsemɔ nɛɛ sɛɛ afii ohai babaoo lɛ, agbɛnɛ maŋ muu lɛ fɛɛ batsɔ maŋ ni kɛ ehe ewo hemɔkɛyeli kwamɔ mli vii aahu akɛ amɛnyɛɛɛ amɛtsake. No hewɔ lɛ Yesu fó akɛ: “Yerusalem, Yerusalem, bo mɔ ni ogbeɔ gbalɔi lɛ ní otswiaa mɛi ni atsuɔ amɛ oŋɔɔ lɛ atɛi: shii enyiɛ mitao akɛ kulɛ mibuaa obii anaa tamɔ bɔ ni wuɔ buaa ebii anaa ewoɔ efiji ashishi lɛ, ni nyɛkpɛlɛɛɛ! Naa, aaashi nyɛwe lɛ amaŋfɔ aha nyɛ!”—Mateo 23:37, 38.

4. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ bɔ ni Yehowa kpoo Yerusalem lɛ bafee faŋŋ yɛ afi 70 Ŋ.B.?

4 Bɔ ni Yehowa ekpoo Israel sɛɛsɛɛyalɔ lɛ bafee faŋŋ kɛ dɔlɛ yɛ afi 70 Ŋ.B. Nakai afi lɛ mli ni Roma asraafoi ni hiɛ amɛ aflaŋai ni atɛŋ okropɔŋ mfoniri yɛ mli lɛ tsɛ̃ kɛ foi kɛba Yerusalem nɔ koni ebakpata amɛteŋ mɛi pii ahiɛ. No mli lɛ maŋ lɛ mli eyi obɔ kɛ mɛi ni yeɔ Hehoo lɛ. Amɛ afɔleshaai babaoo lɛ haaa amɛná Nyɔŋmɔ hiɛ duromɔ. Eji Samuel wiemɔ kɛha Maŋtsɛ Saulo toigbolɔ lɛ kaimɔ, nɔ ni fee oshara lɛ, akɛ: “Ani Yehowa náa shãa afɔlei kɛ gbee afɔlei ahe tsui tamɔ Yehowa gbee toiboo lo? Naa, toiboo hi fe afɔle, ni ninumɔ hu hi fe tooi agboi afɔ.”—1 Samuel 15:22.

5. Mɛɛ toiboo nɛkɛ Yehowa taoɔ, ni te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ abaanyɛ ajie toiboo ni tamɔ nɛkɛ kpo lɛ?

5 Yɛ bɔ ni Yehowa maa toiboo nɔ mi lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ele adesai ni yeee emuu lɛ afatɔɔi lɛ jogbaŋŋ. (Lala 130:3, 4) Nɔ ni etaoɔ ji anɔkwa tsui kɛ toiboo ni damɔ hemɔkɛyeli, suɔmɔ, kɛ gbeyeishemɔ kpakpa nɔ, ákɛ afeŋ nɔ ko ni esaaa ehiɛ. (5 Mose 10:12, 13; Abɛi 16:6; Yesaia 43:10; Mika 6:8; Romabii 6:17) Ákɛ abaanyɛ ajie toiboo ni tamɔ nɛkɛ kpo lɛ, ‘odasefoi babaoo ni tamɔ atatu ni tsɔ Kristofoi abe lɛ hiɛ lɛ’ fee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ. (Hebribii 11:36, 37; 12:1) Kwɛ bɔ ni nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ ha Yehowa tsui nya diɛŋtsɛ! (Abɛi 27:11) Shi kɛlɛ, mɛi krokomɛi je shishi akɛ anɔkwafoi, shi amɛyaaa nɔ amɛjieee toiboo kpo. Mɛnɛɛmɛi ateŋ mɔ kome ji blema Yuda Maŋtsɛ Yoash.

Maŋtsɛ ni Naanyobɔɔ Fɔŋ Fite Lɛ

6, 7. Mɛɛ maŋtsɛ nɛkɛ Yoash ji beni Yehoiada yɔɔ wala mli lɛ?

6 Shwɛ fioo kulɛ aju shi agbe Maŋtsɛ Yoash beni eji abifao lɛ. Beni Yoash ye afii kpawo lɛ, Osɔfonukpa Yehoiada kɛ ekãa jie lɛ kpo kɛjɛ eteemɔhe lɛ, ni ewo lɛ maŋtsɛ. Akɛni Yehoiada ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ tsɔ tsɛ kɛ ŋaawolɔ kɛha Yoash hewɔ lɛ, nɔyelɔ ni edako lɛ “fee nɔ ni ja yɛ Yehowa hiɛ yɛ osɔfo Yehoiada gbii lɛ fɛɛ mli.”—2 Kronika 22:10–23:1, 11; 24:1, 2.

7 Nɔ ni fata nibii kpakpai ni Yoash fee lɛ ahe ji Yehowa sɔlemɔtsu lɛ ni eku sɛɛ esaa lɛ ehee ekoŋŋ lɛ—eji ‘nifeemɔ ni kã Yoash tsui nɔ.’ Ekai Osɔfonukpa Yehoiada akɛ ehe miihia ni abua sɔlemɔwe onia lɛ anaa kɛjɛ Yuda kɛ Yerusalem, taakɛ ‘Mose fã lɛ,’ bɔni afee ni aná shika kɛha nisaamɔ nitsumɔ lɛ. Eka shi faŋŋ akɛ Yehoiada enyɛ ewo maŋtsɛ oblanyo lɛ hewalɛ koni ekase ni ebo Nyɔŋmɔ Mla lɛ toi. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, agbe sɔlemɔtsu lɛ kɛ emli nibii lɛ asaamɔ kɛ efeemɔ naa mra.—2 Kronika 24:4, 6, 13, 14; 5 Mose 17:18.

8. (a) Mɛni titri kɛ Yoash mumɔŋ shigbeemɔ lɛ ba? (b) Yɛ naagbee lɛ maŋtsɛ lɛ toigbele lɛ ha efee mɛni?

8 Dɔlɛ sane ji akɛ, toiboo ni Yoash feɔ ehaa Yehowa lɛ sɛɛ etsɛɛɛ. Mɛni hewɔ? Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Yehoiada gbele sɛɛ lɛ Yuda onukpai lɛ ba ni amɛbakoto maŋtsɛ lɛ; kɛkɛ ni maŋtsɛ lɛ bo amɛ toi. Ni amɛkwa Yehowa, amɛtsɛmɛi a-Nyɔŋmɔ lɛ, we lɛ, ni amɛyasɔmɔ Asherim kɛ amagai lɛ. Ni mlifu ba Yuda kɛ Yerusalem nɔ yɛ amɛnɔtɔmɔ nɛɛ hewɔ.” Hewalɛ fɔŋ ni Yuda lumɛi lɛ ná yɛ maŋtsɛ lɛ nɔ lɛ haaa ebo Nyɔŋmɔ gbalɔi lɛ, ní amɛteŋ mɔ kome ji Yehoiada bi Zakaria lɛ, ni kɛ ekãa kã Yoash kɛ gbɔmɛi lɛ ahiɛ yɛ amɛ toigbele hewɔ lɛ toi. Yɛ nɔ najiaŋ ni Yoash aaatsake etsui lɛ, efã ni atswia Zakaria tɛi ni agbe lɛ. Mɛɛ nuu ni bɛ mɔbɔnalɛ kɛ toigbolɔ Yoash ebatsɔ nɛkɛ—fɛɛ jɛ naanyobɔɔ fɔŋ ni ebɔ ni ná hewalɛ fɔŋ yɛ enɔ lɛ hewɔ!—2 Kronika 24:17-22; 1 Korintobii 15:33.

9. Nɔ ni ba Yoash kɛ lumɛi lɛ anɔ yɛ naagbee mli lɛ maa buuluufeemɔ ni jɛɔ toigbele mli baa lɛ nɔ mi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9 Akɛni Yoash kɛ enanemɛi lumɛi yiwalɔi lɛ ekwa Yehowa hewɔ lɛ, mɛni ba amɛnɔ? Siria asraafoi—hii ‘fioo ko pɛ’—yatutua Yuda ni ‘amɛkpata gbɔmɛi lɛ anɔ lumɛi lɛ fɛɛ hiɛ.’ Tutualɔi lɛ nyɛ maŋtsɛ lɛ nɔ hu ni ekɛ lɛ diɛŋtsɛ enibii fɛɛ ha, kɛ agbɛnɛ shika kɛ jwiɛtɛi ni yɔɔ sɔlemɔwe lɛ. Eyɛ mli akɛ Yoash yi ná wala moŋ, shi ashi lɛ akɛ nuu ni egbɔjɔ ni he miiye. Yɛ no sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, yinɔ kpaŋlɔi ni jɛ lɛ diɛŋtsɛ etsuji lɛ ateŋ ju shi amɛgbe lɛ. (2 Kronika 24:23-25; 2 Maŋtsɛmɛi 12:18, 19) Kwɛ bɔ ni Yehowa wiemɔi ni ekɛha Israel lɛ ji anɔkwale ha, akɛ: “Kɛji obooo Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, gbee toi, ni ojwɛŋ nɔ ni oye ekitai kɛ ekpɔi fɛɛ ni miwoɔo . . . , lɛ nɔ lɛ, no lɛ nɛkɛ loomɔi nɛɛ fɛɛ aaaba onɔ ni amɛaaninao.”—5 Mose 28:15.

Woloŋmalɔ ko ni Toiboo Here Eyiwala

10, 11. (a) Mɛni hewɔ ebaaye ebua akɛ wɔɔsusu ŋaawoo ni Yehowa kɛha Baruk lɛ he lɛ? (b) Mɛɛ ŋaa Yehowa wo Baruk?

10 Ani onuɔ nijiaŋwujee he yɛ bei komɛi amli, akɛni mɛi ni okɛ amɛ kpeɔ yɛ Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ ateŋ mɛi fioo ko pɛ jieɔ miishɛɛ kpo yɛ sanekpakpa lɛ he lɛ hewɔ? Ani yɛ bei komɛi amli lɛ ohiɛ kɔ̃ɔ niiatsɛmɛi lɛ kɛ amɛ shihilɛ mli ŋɔɔmɔyeli lɛ nɔ? Kɛji nakai ni lɛ, susumɔ Baruk, ni ji Yeremia woloŋmalɔ lɛ kɛ ŋaawoo ni suɔmɔ yɔɔ mli ni Yehowa kɛha lɛ lɛ he.

11 Baruk miiŋma gbalɛ shɛɛ sane beni lɛ diɛŋtsɛ hu ebafee mɔ ni Yehowa gbala ejwɛŋmɔ kɛba enɔ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Baruk je shishi eye awerɛho yɛ shihilɛ ni eyɔɔ mli lɛ he, ni eshwe nɔ ko ni hi fe sɔɔmɔ hegbɛ krɛdɛɛ ni ekɛhaa Nyɔŋmɔ lɛ. Beni Yehowa na tsakemɔ nɛɛ yɛ Baruk subaŋ mli lɛ, ekɛ ŋaawoo ni yɔɔ faŋŋ shi mlihilɛ yɔɔ mli ha lɛ, akɛ: “Ni bo lɛ nii wuji otaoɔ oha ohe? Kaatao! Ejaakɛ naa, mikɛ efɔŋ aaaba heloo fiaa nɔ, . . . shi maŋɔ osusuma mahao akɛ haanɔ yɛ he fɛɛ he ní oootsɔ.”—Yeremia 36:4; 45:5.

12. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkwa “nii wuji” ni wɔɔtao wɔha wɔhe yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ nibii agbɛjianɔtoo lɛ mli lɛ?

12 Ani obaanyɛ onu bɔ ni Yehowa susuɔ nuu kpakpa nɛɛ, ni ekɛ Yeremia fɛɛ esɔmɔ lɛ yɛ anɔkwayeli mli yɛ ekãa naa lɛ he waa lɛ yɛ E-wiemɔi ni ekɛha Baruk lɛ mli? Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ, Yehowa susuɔ mɛi ni akaa amɛ koni amɛdi nɔ ni amɛsusuɔ akɛ eji hegbɛi kpakpai yɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ mli lɛ asɛɛ lɛ ahe waa. Shi, miishɛɛ sane ji akɛ, taakɛ Baruk ji lɛ, mɛi ni tamɔ nɛkɛ lɛ ateŋ mɛi pii ekpɛlɛ jajemɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli ni nyɛmimɛi ni amɛdara yɛ mumɔŋ lɛ kɛha amɛ lɛ nɔ. (Luka 15:4-7) Hɛɛ, eba akɛ wɔ fɛɛ wɔɔyoo akɛ, wɔsɛɛ ko bɛ kɛha mɛi ni taoɔ “nii wuji” amɛha amɛhe yɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ mli lɛ. Jeee akɛ mɛnɛɛmɛi naaa anɔkwa miishɛɛ pɛ kɛkɛ, shi nɔ ni ehiii fe fɛɛ lɛ, amɛkɛ je nɛɛ kɛ emli pɛsɛmkunya sɛɛdii nii lɛ fɛɛ hiɛ baakpata.—Mateo 6:19, 20; 1 Yohane 2:15-17.

13. Mɛɛ heshibaa he nikasemɔ sane ni kɔɔ Baruk he lɛ tsɔɔ wɔ?

13 Sane ni kɔɔ Baruk he lɛ hu tsɔɔ wɔ nɔ ko kpakpa yɛ heshibaa he. Kadimɔ akɛ Yehowa kɛ ŋaawoo haaa Baruk tɛ̃ɛ, shi moŋ ewie kɛtsɔ Yeremia, ni ekolɛ Baruk le efãtɔɔi kɛ esubaŋi komɛi jogbaŋŋ lɛ nɔ. (Yeremia 45:1, 2) Kɛlɛ, Baruk wooo ehe nɔ; ekɛ heshibaa yɔse he ni ŋaawoo lɛ ba kɛjɛ diɛŋtsɛ lɛ—ni ji Yehowa. (2 Kronika 26:3, 4, 16; Abɛi 18:12; 19:20) No hewɔ lɛ, ‘kɛ́ wɔkɔ gbɛ fɔŋ ko dani wɔhiɛ ba wɔhe nɔ’ ni wɔnine shɛ ŋaawoo ni he hiaa nɔ kɛjɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ, nyɛhaa wɔkasea Baruk mumɔŋ salɛ lɛ, mumɔŋ sɛɛyoomɔ, kɛ heshibaa lɛ.—Galatabii 6:1.

14. Mɛni hewɔ ehi kɛha wɔ akɛ wɔfee toiboo wɔha mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ wɔteŋ lɛ?

14 Heshibaa su ni tamɔ nɛkɛ yɛ wɔ gbɛfaŋ lɛ hu yeɔ ebuaa mɛi ni kɛ ŋaawoo lɛ haa lɛ. Hebribii 13:17 kɛɔ akɛ: “Nyɛboa nyɛtsɔɔlɔi lɛ atoi ni nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa amɛ; ejaakɛ amɛ amɛbuɔ nyɛsusumai lɛ ahe akɛ mɛi ni baabu he akɔntaa, koni amɛkɛ miishɛɛ afee nii nɛɛ, shi jeee ŋtsɔidɔɔmɔ; ejaakɛ no ehiii haaa nyɛ.” Kwɛ shii abɔ ni onukpai fɔseɔ amɛtsui mli saji amɛshwieɔ Yehowa hiɛ, ni amɛmiisɔle kɛha ekãawoo, nilee, kɛ ŋaalee ni he hiaa koni amɛnyɛ amɛtsu amɛ saramɔ nitsumɔ lɛ fã ni wa nɛɛ he nii! Nyɛhaa ‘wɔyɔsea nɛkɛ hii nɛɛ jogbaŋŋ.’—1 Korintobii 16:18.

15. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yeremia tsɔ ejie hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ yɛ Baruk mli lɛ kpo yɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ awo Baruk nyɔmɔ yɛ etoiboo yɛ heshibaa mli lɛ hewɔ?

15 Ákɛ Baruk jaje esusumɔi lɛ, enɛ jeɔ kpo faŋŋ, ejaakɛ Yeremia kɛ nitsumɔ ko ni wa waa ha lɛ—ákɛ eya sɔlemɔwe lɛ, koni eyakane kojomɔ shɛɛ sane ni lɛ diɛŋtsɛ eŋma yɛ Yeremia naa lɛ. Ani Baruk bo toi? Hɛɛ efee “bɔ ni gbalɔ Yeremia fã lɛ lɛ pɛpɛɛpɛ.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, ekane nakai shɛɛ sane lɛ nɔŋŋ, ní biɔ ekãa babaoo lɛ etsɔɔ Yerusalem lumɛi lɛ. (Yeremia 36:1-6, 8, 14, 15) Beni Babilonbii lɛ ye maŋ lɛ nɔ kunim aaafee afii 18 sɛɛ lɛ, susumɔ bɔ ni Baruk baada shi aha, akɛni abaa eyi, ejaakɛ ebo Yehowa kɔkɔbɔɔ lɛ toi ni ekpa “nii wuji” ataomɔ kɛha lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ sɛɛdii lɛ hewɔ!—Yeremia 39:1, 2, 11, 12; 43:6.

Toiboo yɛ Hekawoo Be Mli Here Mɛi Ayiwala

16. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ ejie mɔbɔnalɛ kpo kɛha Yudafoi ni yɔɔ Yerusalem lɛ yɛ Babilonbii ahekawoo yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ mli?

16 Beni Yerusalem naagbee lɛ ba yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ, kɛkɛ ni Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɛ kɛha mɛi ni feɔ toiboo lɛ baje kpo ekoŋŋ. Beni hekawoo lɛ mli bawa waa lɛ, Yehowa kɛɛ Yudafoi lɛ akɛ: “Naa, mihiɛ wala gbɛ kɛ gbele gbɛ miishwie nyɛhiɛ! Mɔ ni aaahi maŋ nɛŋ lɛ, eeegbo kɛ klante kɛ hɔmɔ kɛ gbele hela naa; shi mɔ moŋ ní aaaje kpo, ní eyagbee Kaldeabii ní ebɔ nsara ewo nyɛhe lɛ adɛŋ lɛ, eyi aaaná wala, ni esusuma aaatsɔ haanɔ̃ ahã lɛ.” (Yeremia 21:8, 9) Eyɛ mli akɛ Yerusalem maŋ lɛ mli bii lɛ sa hiɛkpatamɔ moŋ, shi Yehowa jie mɔbɔnalɛ kpo kɛha mɛi ni bo lɛ toi lɛ, yɛ nakai ŋmɛlɛtswaa ni he jaraa ni ekpe sɛɛ lɛ po mli. *

17. (a) Mɛɛ gbɛ̀i enyɔ nɔ aka Yeremia toiboo akwɛ yɛ, beni Yehowa fã lɛ akɛ ekɛɛ Yudafoi ni awo amɛhe ka lɛ mli bii lɛ akɛ ‘amɛŋmɛɛ amɛhe amɛha Kaldeabii’ lɛ? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná Yeremia toiboo kɛ ekãa he nɔkwɛmɔnɔ lɛ he sɛɛ?

17 Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, kɛɛmɔ ni Yeremia aaakɛɛ Yudafoi lɛ akɛ amɛkɛ amɛhe aha lɛ ka toiboo ni Yeremia feɔ lɛ hu ekwɛ. Nɔ kome ji akɛ, eyeɔ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ he awuŋa. Esumɔɔɔ ni henyɛlɔi ni kɛ amɛ kunimyeli he yijiemɔ haa amagai ni wala bɛ mli lɛ agbe he guɔ. (Yeremia 50:2, 11; Yaafo 2:16) Kɛfata he lɛ, Yeremia le akɛ gbɔmɛi lɛ ni ekɛɔ amɛ akɛ amɛŋmɛɛ amɛhe amɛha lɛ haa ekɛ lɛ diɛŋtsɛ ewala woɔ oshara mli, ejaakɛ mɛi pii baatsɔɔ wiemɔi lɛ ashishi akɛ eji maŋjwaa wiemɔ. Ni kɛlɛ, esheee gbeyei, shi ekɛ toiboo jaje Yehowa wiemɔi lɛ etsɔɔ. (Yeremia 38:4, 17, 18) Taakɛ Yeremia ji lɛ, wɔ hu wɔjajeɔ shɛɛ sane ni asumɔɔɔ wɔtsɔɔ. Nakai shɛɛ sane lɛ nɔŋŋ ha agbe Yesu he guɔ lɛ. (Yesaia 53:3; Mateo 24:9) No hewɔ lɛ, nyɛkahaa ‘wɔshea gbɔmɛi agbeyei,’ shi moŋ taakɛ Yeremia ji lɛ, nyɛhaa wɔkɛ ekãa aboa Yehowa toi, ni wɔkɛ wɔhe afɔ̃ enɔ kwraa.—Abɛi 29:25.

Toiboo yɛ Gog Tutuamɔ lɛ Fɛɛ Sɛɛ

18. Mɛɛ wɔsɛɛ be mli toiboo he kaa Yehowa tsuji kɛbaakpe?

18 Etsɛŋ ni abaakpata Satan yiwalɛ gbɛjianɔtoo lɛ fɛɛ hiɛ yɛ ‘amanehulu kpeteŋkpele’ ni eko bako ni tamɔ nakai dã lɛ mli. (Mateo 24:21) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, dani nakai be lɛ aaashɛ kɛ nakai be lɛ mli fɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ webii kɛ amɛhemɔkɛyeli kɛ toiboo he kaa ni mli wa baakpe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ, Satan, ni tsuɔ nii akɛ “Gog ni yɔɔ Magog shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ,” baafã enaagbee ta kɛbatutua Yehowa tsuji, ni ebaabua tai babaoo, ni aaatsɔɔ akɛ amɛtamɔ “asafo babaoo kɛ ta ní wa . . . , tamɔ atatu ní bahà shikpɔŋ lɛ nɔ” lɛ naa. (Ezekiel 38:2, 14-16) Akɛni Nyɔŋmɔ webii ayi faaa ni amɛbɛ tawuu nii hewɔ lɛ, amɛbaaba abo yɛ Yehowa ‘fiji’ ni ekpãa mli ekɛhaa toibolɔi anɔ lɛ “ashishi.”

19, 20. (a) Mɛni hewɔ toiboo ni Israelbii lɛ aaafee beni amɛyɔɔ Ŋshɔ Tsuru lɛ naa lɛ he hiaa waa nakai lɛ? (b) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Ŋshɔ Tsuru lɛ naa sane lɛ ni aaatsɔ sɔlemɔ nɔ ajwɛŋ he lɛ he baanyɛ aba sɛɛnamɔ kɛha wɔ ŋmɛnɛ?

19 Shihilɛ nɛɛ kaiɔ wɔ beni Israel Shiɔ Mizraim lɛ. Beni Yehowa kɛ haomɔi nyɔŋma eba Mizraim nɔ sɛɛ lɛ, enyiɛ ewebii lɛ ahiɛ, jeee yɛ gbɛ kuku ni kɛ mɔ yaa Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ nɔ, shi amɛkpeleke shi kɛtee Ŋshɔ Tsuru lɛ naa, yɛ he ni abaanyɛ asá amɛnaa yɛ gbɛ ni waaa nɔ, ni atutua amɛ lɛ. Yɛ tawuu gbɛfaŋ lɛ, etamɔ nifeemɔ ko ni kɛ amanehulu baa. Eji oyɛ jɛmɛ kulɛ, ani obaabo Yehowa wiemɔ kɛtsɔ Mose nɔ lɛ toi, ni onyiɛ kɛya Ŋshɔ Tsuru lɛ naa kɛ hekɛnɔfɔɔ ni yeɔ emuu kwraa, beni ole ákɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ kã he kroko kwraa lɛ?—2 Mose 14:1-4.

20 Yɛ be mli ni wɔyaa nɔ wɔkaneɔ 2 Mose yitso 14 lɛ, wɔnaa bɔ ni Yehowa kɛ hewalɛ kpele ni ejie lɛ kpo yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ lɛ here ewebii lɛ ayiwala. Kwɛ bɔ ni saji ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ awaje wɔhemɔkɛyeli aha, kɛji akɛ wɔhé be wɔkɛkase ni wɔjwɛŋ saji nɛɛ anɔ lɛ! (2 Petro 2:9) No sɛɛ lɛ, hemɔkɛyeli ni mli wa wajeɔ wɔ koni wɔbo Yehowa toi, kɛji akɛ etamɔ nɔ ni etaomɔ nii lɛ kɛ adesa susumɔ kpãaa gbee po. (Abɛi 3:5, 6) No hewɔ lɛ, bi ohe akɛ, ‘Ani miibɔ mɔdɛŋ ni matswa mihemɔkɛyeli mama shi kɛtsɔ Biblia lɛ kasemɔ, sɔlemɔ, sane nɔjwɛŋmɔ, kɛ agbɛnɛ Nyɔŋmɔ webii ni akɛ amɛ aaabɔ daa lɛ nɔ?’—Hebribii 10:24, 25; 12:1-3.

Toiboo Kanyaa Hiɛnɔkamɔ

21. Mɛɛ jɔɔmɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ kɛ wɔsɛɛ be, mɛi ni boɔ Yehowa toi lɛ anine baashɛ nɔ?

21 Abɛi 1:33, ni kɛɔ akɛ: “Shi mɔ ni boɔ mi toi lɛ aaahi shi shweshweeshwe, ni ehe aaajɔ lɛ ní efɔŋ gbeyeishemɔ bɛŋ” lɛ baa mli bianɛ po yɛ mɛi ni kɛ toiboo ni afeɔ ahaa Yehowa lɛ feɔ amɛshihilɛ gbɛ lɛ anɔ. Kwɛ bɔ ni nɛkɛ miishɛjemɔ wiemɔi nɛɛ baaba mli yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ yɛ Yehowa oweletɔɔ gbi ni baa lɛ mli aha! Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Shi beni nɛkɛ nibii nɛɛ eje shishi lɛ, nyɛdamɔa shi ni nyɛholea nyɛyitsei anɔ, ejaakɛ nyɛkpɔmɔ lɛ miibɛŋkɛ.” (Luka 21:28) Eyɛ faŋŋ akɛ, mɛi ni feɔ toiboo amɛhaa Nyɔŋmɔ lɛ pɛ baaná hekɛnɔfɔɔ ní amɛkɛbo nɛkɛ wiemɔi nɛɛ atoi.—Mateo 7:21.

22. (a) Mɛni hewɔ Yehowa webii yɔɔ nɔdaamɔnɔ kɛha hekɛnɔfɔɔ lɛ? (b) Mɛɛ saji abaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

22 Yiŋtoo kroko kɛha hekɛnɔfɔɔ ji akɛ, “Nuŋtsɔ Yehowa efeeŋ nɔ ko, akɛ ja ejie eyiŋtoo lɛ kpo etsɔɔ etsuji, gbalɔi lɛ, dã.” (Amos 3:7) Yehowa kɛ emumɔ tsirɛɛɛ gbalɔi taakɛ efee yɛ be ni eho lɛ mli lɛ; yɛ no najiaŋ lɛ, ekɛ nitsumɔ ewo tsulɔ anɔkwafo ko dɛŋ koni ekɛ mumɔŋ niyenii ni baa yɛ ebe naa pɛpɛɛpɛ aha eshiabii lɛ. (Mateo 24:45-47) Belɛ, kwɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ wɔbo nakai “tsulɔ” lɛ toi! Taakɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baatsɔɔ lɛ, toiboo ni tamɔ nɛkɛ hu jieɔ subaŋ ni wɔhiɛ yɛ Yesu, ni ji “tsulɔ” lɛ nuŋtsɔ lɛ he lɛ kpo. “Lɛ toi majimaji lɛ aaabo.”—1 Mose 49:10.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 1 Bei pii lɛ akɛɔ akɛ wuɔnyɛ ji gbeyeilɔ moŋ, shi gbɛjianɔtoo ko ni buɔ kooloi ahe lɛ wie yɛ amɛwolo ko mli akɛ, “wuɔnyɛ baawu kɛyashi ebaagbo koni ekɛfã ebii ahe kɛjɛ awui ni aaaye amɛ lɛ he.”

^ kk. 16 Yeremia 38:19 jieɔ lɛ kpo akɛ, Yudafoi lɛ ateŋ mɛi komɛi ‘tsɛ̃ kɛtee’ Kaldeabii lɛ aŋɔɔ, ni agbeee amɛ, shi aŋɔ amɛ nom kɛtee. Kɛji akɛ amɛkɛ amɛhe ha yɛ Yeremia wiemɔi lɛ ahewɔ jio lɛ, agbaaa wɔ. Kɛlɛ, amɛyiwalaheremɔ lɛ ma gbalɔ lɛ wiemɔi lɛ anɔ mi.

Ani Okaiɔ?

• Mɛni jɛ toigbele ni Israel fee shii abɔ lɛ mli ba?

• Maŋtsɛ Yoash naanyobɔɔ, yɛ eshihilɛ shishijee kɛ sɛɛ mli lɛ sa ehe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Baruk nifeemɔ lɛ mli?

• Mɛni hewɔ Yehowa webii ni feɔ toiboo lɛ bɛ nɔ ko ni amɛaadamɔ nɔ amɛshe gbeyei yɛ be mli ni ŋmɛnɛŋmɛnɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ bɛŋkɛɔ enaagbee lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]

Oblanyo fioo Yoash bo Yehowa toi yɛ Yehoiada gbɛtsɔɔmɔ shishi

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Nanemɛi fɔji ná Yoash nɔ hewalɛ ni amɛha egbe Nyɔŋmɔ gbalɔ lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Ani kulɛ obaabo Yehowa toi ni oye eyiwalaheremɔ hewalɛ kpeteŋkpele ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ he odase?