Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kristofoi Ahe Hiaa Amɛhe

Kristofoi Ahe Hiaa Amɛhe

Kristofoi Ahe Hiaa Amɛhe

“Gbɔmɔtso kome he nii ji wɔ.”—EFESOBII 4:25.

1. Mɛni ji nɔ ni ensaiklopedia ko kɛɛ yɛ adesa gbɔmɔtso lɛ he?

ADESA gbɔmɔtso lɛ ji adebɔɔ mli naakpɛɛ nii! The World Book Encyclopedia lɛ kɛɔ akɛ: “Bei komɛi lɛ mɛi tsɛɔ adesa gbɔmɔtso lɛ akɛ tsɔne—nɔ ni yɔɔ naakpɛɛ fe fɛɛ ni áfee pɛŋ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, adesa gbɔmɔtso lɛ jeee tsɔne. Shi abaanyɛ akɛto tsɔne he yɛ gbɛ̀i pii anɔ. Taakɛ tsɔne ji lɛ, fãi babaoo ji nɔ ni feɔ gbɔmɔtso lɛ. Gbɔmɔtso lɛ fã fɛɛ fã tsuɔ nitsumɔi krɛdɛɛi, taakɛ tsɔne fã fɛɛ fã ji lɛ. Shi fãi lɛ fɛɛ feɔ ekome kɛtsuɔ nii, ni no haa gbɔmɔtso lɛ loo tsɔne lɛ tsuɔ nii jogbaŋŋ.”

2. Mɛɛ gbɛ nɔ adesa gbɔmɔtso lɛ kɛ Kristofoi asafo lɛ je amɛhe yɛ?

2 Hɛɛ, adesa gbɔmɔtso lɛ hiɛ fãi, loo henɔi babaoo, ni eko fɛɛ eko kɛ nɔ ko ni he hiaa hãa. Gbɔmɔtso lɛ henɔi krokomɛi lɛ ateŋ eko bɛ ni yiŋtoo bɛ he, fã lɛ jio, hewojiaŋ fã lɛ jio. Nakai nɔŋŋ Kristofoi asafo lɛ mli bii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ ekɛ nɔ ko aye abua kɛha emumɔŋ hewalɛnamɔ kɛ efɛo. (1 Korintobii 12:14-26) Eyɛ mli akɛ esaaa akɛ asafo lɛ mli bii lɛ ateŋ mɔ ko nuɔ he akɛ enɔ kwɔ fe mɛi krokomɛi moŋ, ni esaaa akɛ mɔ ko buɔ ehe akɛ ehe ehiaaa.—Romabii 12:3.

3. Efesobii 4:25 lɛ tsɔɔ akɛ Kristofoi ahe hiaa amɛhe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

3 Taakɛ adesa gbɔmɔtso lɛ he nibii ni tsaratsaraa amɛhe lɛ ji lɛ, Kristofoi ahe hiaa amɛhe. Bɔfo Paulo kɛɛ hefatalɔi heyelilɔi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu lɛ akɛ: “Nyɛshɛa amale nyɛfɔa ní nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ enaanyo awie anɔkwale, ejaakɛ gbɔmɔtso kome he nii ji wɔ.” (Efesobii 4:25) Akɛni ‘amɛji gbɔmɔtso kome he nii’ hewɔ lɛ, anɔkwale sanegbaa kɛ ekomefeemɔ ni yeɔ emuu yɛ mumɔŋ Israelbii lɛ—ni ji “Kristo gbɔmɔtso lɛ” ateŋ. Hɛɛ, amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ he nii ji mɛi krokomɛi lɛ fɛɛ. (Efesobii 4:11-13) Mɛi ni amɛkɛ amɛ efee ekome yɛ miishɛɛ mli ji Kristofoi ni efee ekome yɛ anɔkwale mli, ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ hiɛnɔkamɔ lɛ.

4. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ ekolɛ abaanyɛ aye abua mɛi heei yɛ?

4 Daa afi lɛ, abaptisiɔ mɛi akpei abɔ ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛaahi shi yɛ shikpɔŋ nɔ yɛ paradeiso lɛ. Asafo lɛ mli bii krokomɛi kɛ miishɛɛ yeɔ buaa amɛ koni ‘amɛfoŋ kɛya dalɛ mli.’ (Hebribii 6:1-3) Ekolɛ nɔ ni baanyɛ afata nɛkɛ yelikɛbuamɔ nɛɛ he ji Biblia mli sanebimɔi ahetoo ni amɛkɛhaa amɛ loo yelikɛbuamɔ diɛŋtsɛ ni amɛkɛhaa yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Wɔbaanyɛ wɔye wɔbua mɛi heei lɛ kɛtsɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni wɔɔfee kɛtsɔ wɔhe ni wɔkɛaawo Kristofoi akpeei amli daa lɛ nɔ lɛ nɔ. Wɔbaanyɛ wɔkɛ hewalɛwoo loo ekolɛ miishɛjemɔ hu aha yɛ jaramɔ bei amli. (1 Tesalonikabii 5:14, 15) Esa akɛ wɔtao gbɛ̀i anɔ ni wɔɔtsɔ wɔye wɔbua mɛi krokomɛi koni ‘amɛya nɔ amɛnyiɛ yɛ anɔkwale lɛ mli.’ (3 Yohane 4) Wɔbaanyɛ wɔha nanemɛi heyelilɔi amumɔŋ hilɛ-kɛhamɔ aya hiɛ, kɛji wɔji gbekɛbii loo onukpai, kpaako wɔje anɔkwale gbɛ lɛ nɔ nyiɛmɔ shishi loo wɔkɛ afii babaoo enyiɛ nɔ—ni wɔhe miihia amɛ.

Amɛkɛ Yelikɛbuamɔ ni He Hiaa lɛ Hã

5. Mɛɛ gbɛ nɔ Akwila kɛ Priskila bafee mɛi ni ye bua Paulo yɛ?

5 Gbalashihilɛ mli hefatalɔi Kristofoi fata mɛi ni tsui nyɔɔ amɛmli yɛ yelikɛbuamɔ ni amɛkɛhaa hefatalɔi heyelilɔi lɛ ahe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Akwila kɛ eŋa Priskila (Priska), ye amɛbua Paulo. Amɛhere lɛ kɛba amɛshia, amɛkɛ lɛ tsu nii akɛ buufeelɔi, ni amɛye amɛbua lɛ koni eto asafo hee shishi yɛ Korinto. (Bɔfoi lɛ Asaji 18:1-4) Yɛ gbɛ ko ni atsɔɔɔ mli nɔ lɛ, amɛkɛ amɛwala tete po wo oshara mli yɛ Paulo hewɔ. Amɛyɛ Roma beni Paulo kɛɛ Kristofoi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ akɛ: “Nyɛŋãa Priska kɛ Akwila, ní ji minanemɛi nitsulɔi yɛ Kristo Yesu mli lɛ, nyɛhaa mi, mɛi ni kɛ amɛhe wo gbele mli yɛ miyiwala hewɔ, ní jeee mi kɛkɛ midaa amɛ shi, shi moŋ jeŋmaji lɛ amli asafoi lɛ fɛɛ hu daa amɛ shi lɛ.” (Romabii 16:3, 4) Taakɛ Akwila kɛ Priskila ji lɛ, ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Kristofoi komɛi tswaa asafoi amɛmaa shi ni amɛyeɔ amɛbuaa nanemɛi jálɔi yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ, bei komɛi lɛ amɛkɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛwala tete woɔ osharai amli koni amɛkɛ Nyɔŋmɔ tsuji krokomɛi akaha yiwaa loo gbele yɛ yiwalɔi adɛŋ.

6. Mɛɛ yelikɛbuamɔ Apolo nine shɛ nɔ?

6 Akwila kɛ Priskila ye amɛbua Apolo ni ji Kristofonyo ni naa tse waa lɛ hu, mɔ ni no mli lɛ etsɔɔ mɛi ni yɔɔ Efeso lɛ Yesu Kristo he nii lɛ. Yɛ nakai beaŋ lɛ, baptisimɔ ni Yohane baptisi mɛi akɛ tsuitsakemɔ he okadi kɛha eshai ni afee ashi Mla kpaŋmɔ lɛ pɛ he nii Apolo le. Beni Akwila kɛ Priskila yɔse akɛ yelikɛbuamɔ he miihia Apolo lɛ, “amɛtsɔɔ lɛ Nyɔŋmɔ gbɛ lɛ fitsofitso.” Eka shi faŋŋ akɛ amɛtsɔɔ mli akɛ nɔ ni fata Kristofoi abaptisimɔ he ji numiimɔ kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ni afɔseɔ ashwieɔ mɔ nɔ ni nine shɛɔ nɔ. Apolo kɛ nɔ ni ekase lɛ tsu nii. Sɛɛ mli yɛ Akaia lɛ, “ehi ha mɛi ni etsɔ duromɔ lɛ nɔ ehe eye lɛ babaoo. Ejaakɛ ekɛ hewalɛ ku Yudafoi lɛ anaa ni ekɛ ŋmalɛi lɛ tsɔɔ amɛ faŋŋ akɛ Yesu ji Kristo lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 18:24-28) Bei pii lɛ wiemɔi ni nanemɛi jálɔi wieɔ lɛ baanyɛ aye abua koni bɔ ni wɔnuɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ shishi wɔhaa lɛ aya hiɛ. Yɛ enɛ gbɛfaŋ hu lɛ, wɔhe miihia wɔhe.

Heloonaa Yelikɛbuamɔ ni Akɛaaha

7. Te Filipibii lɛ fee amɛnii amɛha tɛŋŋ beni heloonaa hiamɔ nii ahe hiaa nanemɛi Kristofoi lɛ?

7 Kristofoi asafo ni yɔɔ Filipi lɛ mli bii lɛ sumɔɔ Paulo waa diɛŋtsɛ ni amɛkɛ heloonaa nibii ni he hiaa lɛ maje lɛ beni eyɔɔ Tesalonika lɛ. (Filipibii 4:15-16) Beni heloonaa yelikɛbuamɔ he hiaa nyɛmimɛi ni yɔɔ Yerusalem lɛ, Filipibii lɛ fee bɔ ni amɛ́fee klalo akɛ amɛaaye too kɛteke amɛnyɛmɔ nɔ po lɛ he nɔkwɛmɔnɔ. Paulo hiɛ sɔ enyɛmimɛi hii kɛ yei ni yɔɔ Filipi lɛ amumɔ kpakpa lɛ aahu akɛ, etsĩ amɛ tã akɛ nɔkwɛmɔnɔ kɛha heyelilɔi krokomɛi.—2 Korintobii 8:1-6.

8. Mɛɛ su Epafrodito jie lɛ kpo?

8 Beni Paulo yɔɔ tsuŋwoo gboklɛi amli lɛ, jeee heloonaa nikeenii pɛ Filipibii lɛ kɛmaje lɛ, shi moŋ amɛtsu amɛ diɛŋtsɛ amɛ bɔfo Epafrodito. Paulo kɛɛ akɛ: “Kristo nitsumɔ lɛ hewɔ lɛ [Epafrodito] ebɛŋkɛ gbele kwraa, ni eshɛ ewala efɔ̃, koni ekɛgbe nɔ ni shwɛɔ nyɛ yɛ sɔɔmɔ ni nyɛkɛaasɔmɔ mi lɛ mli lɛ naa.” (Filipibii 2:25-30; 4:18) Akɛɛɛ wɔ akɛ Epafrodito ji onukpa aloo asafoŋ sɔɔlɔ. Kɛlɛ, eji Kristofonyo ni kɛ ehe shãa afɔle ni yeɔ buaa mɛi, ni ehe hiaa Paulo waa diɛŋtsɛ. Ani mɔ ko yɛ asafo ni oyɔɔ mli lɛ mli ni tamɔ Epafrodito?

Amɛji ‘Hewalɛwoo Nii’

9. Mɛɛ nɔkwɛmɔnii wɔyɔɔ ni kɔɔ Aristarko he?

9 Hiɛ sɔɔ nyɛmimɛi hii kɛ yei ni yɔɔ suɔmɔ tamɔ Akwila, Priskila, kɛ Epafrodito lɛ waa yɛ asafo fɛɛ asafo mli. Ekolɛ wɔnanemɛi jálɔi lɛ ateŋ mɛi komɛi tamɔ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofonyo Aristarko. Lɛ kɛ mɛi krokomɛi ji “hewalɛwoo nɔ,” ekolɛ miishɛjemɔ loo shishijee yelikɛbuamɔ jɛɛhe yɛ saji ni anyɛɔ atsuɔ he nii amli. (Kolosebii 4:10, 11) Kɛtsɔ yelikɛbuamɔ ni ekɛha Paulo lɛ nɔ lɛ Aristarko jie ehe kpo akɛ naanyo diɛŋtsɛ yɛ hiamɔ bei amli. Ehenɔ ji mɔ ni atsĩ etã yɛ Abɛi 17:17, akɛ: “Naanyo sumɔɔ mɔ bei fɛɛ mli, ni afɔ lɛ akɛ nyɛmi ha haomɔ be” lɛ. Ani esaaa akɛ wɔ fɛɛ wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni wɔfee ‘hewalɛwoo nii’ kɛha nanemɛi Kristofoi? Titri lɛ, esa akɛ wɔye wɔbua mɛi ni kɛ amanehului kpeɔ lɛ.

10. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ Petro fee efɔ̃ shi kɛha Kristofoi onukpai?

10 Esa akɛ Kristofoi onukpai titri afee hewalɛwoo nii kɛha amɛmumɔŋ nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ. Kristo kɛɛ bɔfo Petro akɛ: “Wo onyɛmimɛi lɛ hewalɛ.” (Luka 22:32) Petro nyɛ efee nakai ejaakɛ ejie su ko ni mli wa ni yɔɔ shiŋŋ kpo, titri lɛ yɛ Yesu shitee lɛ sɛɛ. Onukpai, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ nyɛjɛa nyɛsuɔmɔ mli kɛ mlihilɛ mli nyɛbɔa mɔdɛŋ nyɛfea nakai nɔŋŋ ejaakɛ nyɛhe miihia nyɛnanemɛi heyelilɔi lɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 20:28-30; 1 Petro 5:2, 3.

11. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná Timoteo jwɛŋmɔ lɛ he susumɔ he sɛɛ?

11 Paulo hefatalɔ gbɛfalɔ Timoteo ji asafoŋ onukpa ní susuɔ Kristofoi krokomɛi ahe waa diɛŋtsɛ. Eyɛ mli akɛ Timoteo yɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ mli naagbai komɛi moŋ, shi ejie hemɔkɛyeli ni eyɔɔ ni hosooo lɛ kpo ni ‘ekɛ Paulo sɔmɔ yɛ sanekpakpa lɛ hewɔ.’ No hewɔ lɛ bɔfo lɛ baanyɛ akɛɛ Filipibii lɛ akɛ: “Mibɛ mɔ ko ni ejwɛŋmɔ kɛ mijwɛŋmɔ yeɔ egbɔ ni nyɛhe sane dɔɔ lɛ krɔŋŋ tamɔ lɛ.” (Filipibii 2:20, 22; 1 Timoteo 5:23; 2 Timoteo 1:5) Wɔbaanyɛ wɔfee jɔɔmɔ kɛha nanemɛi Yehowa jálɔi kɛtsɔ mumɔ ni tamɔ Timoteo nɔ lɛ kpojiemɔ nɔ. Eji anɔkwale akɛ, esa akɛ wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔ adesai agbɔjɔmɔi kɛ kaai srɔtoi ashishi, shi wɔ hu wɔbaanyɛ, ni esa akɛ wɔjie hemɔkɛyeli ni mli wa kɛ mɔ he susumɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli kpo wɔtsɔɔ wɔmumɔŋ nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ. Esa akɛ wɔkai daa akɛ wɔhe miihia amɛ.

Yei ni Susu Mɛi Krokomɛi Ahe

12. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Dorka nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli?

12 Mɔ ni fata yei ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ni susuɔ mɛi krokomɛi ahe lɛ ji Dorka. Beni egbo lɛ, kaselɔi lɛ tsɛ Petro kɛba ni amɛkɛ lɛ tee ŋwɛitsu ko nɔ. Yɛ jɛmɛ lɛ, “yei okulafoi lɛ fɛɛ badamɔdamɔɔ emasɛi amɛmiifófoi, ni amɛkɛ flakai kɛ atadei ni Dorka fee, beni ekɛ amɛ yɔɔ lolo lɛ, miitsɔɔ lɛ.” Akɛ Dorka saa ba wala mli ekoŋŋ, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ etee nɔ ‘eyi obɔ kɛ nitsumɔi kpakpai kɛ ejuji ni efeɔ lɛ.’ Yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ, yei ni tamɔ Dorka yɛ ní ekolɛ amɛkpɛɔ atadei loo amɛfeɔ suɔmɔ nibii krokomɛi kɛhaa mɛi ni ehia amɛ lɛ. Eji anɔkwale akɛ, amɛnitsumɔ lɛ kɔɔ Maŋtsɛyeli lɛ he nibii ni amɛaaha eya hiɛ kɛ amɛhe ni amɛkɛaawo kaselɔ feemɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ he titri.—Bɔfoi lɛ Asaji 9:36-42; Mateo 6:33; 28:19, 20.

13. Lidia jie mɔ he susumɔ su kpo etsɔɔ nanemɛi Kristofoi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

13 Yoo ko ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ni atsɛɔ lɛ Lidia lɛ susu mɛi krokomɛi ahe. Ejɛ Tiatira, shi eyɛ Filipi beni Paulo shiɛɔ yɛ jɛmɛ yɛ afii 50 Ŋ.B. lɛ. Ekolɛ Lidia ji mɔ ko ni etsake kɛba Yuda jamɔ mli, shi ekolɛ Yudafoi fioo ko pɛ yɔɔ Filipi, ni kpeehe ko bɛ jɛmɛ. No mli lɛ, lɛ kɛ yei krokomɛi ni kɛ amɛhe eha Nyɔŋmɔ lɛ ebua amɛhe naa kɛha jamɔ yɛ faa ko naa beni bɔfo Paulo jajeɔ sanekpakpa lɛ etsɔɔ amɛ lɛ. Sane lɛ kɛɔ akɛ: “Nuŋtsɔ lɛ gbele [Lidia] etsui naa, akɛ ebo nii ni Paulo wieɔ lɛ toi. Ni beni abaptisi lɛ kɛ ewe lɛ, ekpa wɔ fai akɛ: Kɛji nyɛbu mi akɛ mihe Nuŋtsɔ lɛ miye anɔkwale mli lɛ, no lɛ nyɛbaa miwe lɛ, ni nyɛbahia jɛi. Ni ehiɛ wɔ aahu ni wɔkpɛlɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 16:12-15) Akɛni Lidia miisumɔ ni efee nibii kpakpai eha mɛi krokomɛi hewɔ lɛ, enyɛ Paulo kɛ ehefatalɔi lɛ anɔ koni amɛkɛ lɛ ahi shi. Kwɛ bɔ ni wɔhiɛ sɔɔ kɛji Kristofoi ni yɔɔ mlihilɛ kɛ suɔmɔ lɛ jie gbɔfeemɔ su ni tamɔ nakai nɔŋŋ kpo ŋmɛnɛ!—Romabii 12:13; 1 Petro 4:9.

Gbekɛbii, Nyɛ Hu Nyɛhe Miihia Wɔ

14. Te Yesu Kristo kɛ gbekɛbii ye eha tɛŋŋ?

14 Kristofoi asafo lɛ je shishi kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Bi, Yesu Kristo ní mli hi ni sumɔɔ mɔ lɛ nɔ. Gbɔmɛi ná miishɛɛ kɛ́ amɛyɛ emasɛi ejaakɛ eyɛ suɔmɔ kɛ musuŋtsɔlɛ. Beni mɛi komɛi kɛ amɛbii bibii lɛ bɔi Yesu ŋɔɔ baa yɛ be ko mli lɛ, ekaselɔi lɛ bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaatsĩ amɛ gbɛ. Shi Yesu kɛɛ akɛ: “Nyɛhaa gbekɛbii lɛ abaa miŋɔɔ, ni nyɛkatsia amɛ gbɛ; ejaakɛ mɛnɛɛmɛi anɔ̃ ji Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ. Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ: Mɔ fɛɛ mɔ ni heee Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ tamɔ gbekɛ bibioo lɛ, eboteŋ mli kwraa.” (Marko 10:13-15) Bɔni afee ni wɔnine ashɛ Maŋtsɛyeli jɔɔmɔi anɔ lɛ, esa akɛ wɔba wɔhe shi ni wɔfee mɛi ni anyɛɔ atsɔɔ amɛ nii tamɔ gbekɛbii. Yesu jie suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha gbekɛbii bibii lɛ akpo etsɔɔ kɛtsɔ loomɔ ni eloo amɛ atuu ni ejɔɔ amɛ lɛ nɔ. (Marko 10:16) Ni nyɛ gbekɛbii ni nyɛyɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu? Nyɛnáa nɔmimaa akɛ asumɔɔ nyɛ ni nyɛhe hiaa yɛ asafo lɛ mli.

15. Mɛɛ anɔkwalei ni kɔɔ Yesu shihilɛ he aŋmala yɛ Luka 2:40-52 lɛ, ni mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ efee efɔ̃ shi eha gbekɛbii?

15 Beni Yesu kã he eji gbekɛ lolo lɛ, ejie suɔmɔ kpo etsɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ Ŋmalɛi lɛ. Beni eye afii 12 lɛ, ekɛ efɔlɔi Yosef kɛ Maria fã gbɛ kɛjɛ amɛmaŋ ni ji Nazaret lɛ mli kɛtee Yerusalem koni amɛyaye Hehoo lɛ. Beni amɛkuɔ amɛsɛɛ lɛ, Yesu fɔlɔi yɔse akɛ Yesu fataaa kuu ni efee ekome kɛfãa gbɛ lɛ he. Naagbee mli lɛ amɛyana lɛ ni eta sɔlemɔwe lɛ asai lɛ ekome mli, ní eebo Yudafoi atsɔɔlɔi lɛ toi ni eebibii amɛ saji. Akɛni Yesu naa kpɛ ehe akɛ Maria kɛ Yosef leee he ni amɛbaana lɛ yɛ hewɔ lɛ, ebi akɛ: “Ani nyɛleee akɛ esa mi akɛ mihiɔ shi yɛ nii ni ji mitsɛ nɔ̃ lɛ mli?” Ekɛ efɔlɔi lɛ ku sɛɛ kɛtee shia, ni eba ehe shi eha amɛ, ni etee ehiɛ yɛ nilee kɛ dalɛ mli. (Luka 2:40-52) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa Yesu fee efɔ̃ shi eha wɔ gbekɛbii lɛ nɛkɛ! Yɛ anɔkwale mli lɛ esa akɛ amɛfee toiboo amɛha amɛfɔlɔi ni amɛná he miishɛɛ akɛ amɛaabo mumɔŋ nibii atoi.—5 Mose 5:16; Efesobii 6:1-3.

16. (a) Mɛɛ bolɔmɔ ko gbekɛbii hii komɛi bolɔ beni Yesu yeɔ odase yɛ sɔlemɔwe lɛ? (b) Mɛɛ hegbɛ Kristofoi oblahii kɛ oblayei yɔɔ ŋmɛnɛ?

16 Ákɛ oblanyo loo oblayoo lɛ, ekolɛ oyeɔ Yehowa he odase otsɔɔ yɛ skul kɛ beni okɛ ofɔlɔi yɛ shia kɛ shia shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. (Yesaia 43:10-12; Bɔfoi lɛ Asaji 20:20, 21) Beni eshwɛ fioo ni Yesu baagbo ní eyeɔ odase ni etsaa gbɔmɛi yɛ sɔlemɔwe lɛ, gbekɛbii hii komɛi bolɔ akɛ: “Hosiana David bi lɛ!” Akɛni enɛ wo osɔfonukpai lɛ kɛ woloŋmalɔi lɛ amli la hewɔ lɛ, amɛwie amɛshi akɛ: “Oonu nɔ ni mɛnɛɛmɛi kɛɔ nɛɛ lo? Ni Yesu kɛɛ amɛ akɛ: Hɛɛ, ani nyɛkaneko dã akɛ: ‘Abifabii kɛ fufɔbii anaa ni osaa yijiemɔ oto yɛ?’” (Mateo 21:15-17) Taakɛ nakai gbekɛbii lɛ ji lɛ, nyɛ oblahii kɛ oblayei ni nyɛyɔɔ asafo lɛ mli lɛ hiɛ hegbɛ kpele akɛ nyɛaajie Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi lɛ yi. Wɔmiitao nyɛ ni nyɛhe miihia wɔ akɛ Maŋtsɛyeli jajelɔi ni nyɛfi wɔsɛɛ.

Kɛji Amanehulu Ba

17, 18. (a) Mɛni hewɔ Paulo to oniatsumɔ kɛha Kristofoi ni yɔɔ Yudea lɛ he gbɛjianɔ lɛ? (b) Mɛɛ hewalɛ onia ni ajɛ suɔmɔ mli atsu kɛha Yudafoi heyelilɔi lɛ ná yɛ Yudafoi kɛ Jeŋmajiaŋbii Kristofoi lɛ anɔ?

17 Bɔ fɛɛ bɔ ni shihilɛ ni wɔyɔɔ mli lɛ ji ha lɛ, suɔmɔ kanyaa wɔ koni wɔye wɔbua nanemɛi Kristofoi ní ehia amɛ lɛ. (Yohane 13:34, 35; Yakobo 2:14-17) Suɔmɔ kɛha enyɛmimɛi hii kɛ yei ni yɔɔ Yudea lɛ ji nɔ ni tsirɛ Paulo koni eto gbɛjianɔ kɛha oniatsumɔ kɛha amɛ yɛ asafoi ni yɔɔ Akaia, Galata, Makedonia, kɛ Asia kpokpaai lɛ anɔ lɛ amli. Ekolɛ nɔ ni jɛ yiwaa, maŋ basabasafeemɔ, kɛ hɔmɔ ni kaselɔi lɛ kɛkpe yɛ Yerusalem lɛ mli ba lɛ ji nɔ ni Paulo tsɛ lɛ akɛ ‘nɔnaai,’ “amanehului,” kɛ ‘amɛ nibii ní aha lɛ’ po mli kɛba. (Hebribii 10:32-34; Bɔfoi lɛ Asaji 11:27–12:1) No hewɔ lɛ, ekwɛ shika ni abuaa naa kɛha Kristofoi ohiafoi ni yɔɔ Yudea lɛ nɔ.—1 Korintobii 16:1-3; 2 Korintobii 8:1-4, 13-15; 9:1, 2, 7.

18 Oniatsumɔ ni ajɛ suɔmɔ mli atsu kɛha krɔŋkrɔŋ bii ni yɔɔ Yudea lɛ tsɔɔ akɛ, nyɛmifeemɔ ni mli wa yɛ Yudafoi kɛ Jeŋmajiaŋbii Yehowa jálɔi lɛ ateŋ. Tooyeli ni akɛyaha lɛ hu hã Jeŋmajiaŋbii Kristofoi lɛ nyɛ amɛjie hiɛsɔɔ kpo amɛtsɔɔ amɛnanemɛi jálɔi Yudafoi lɛ kɛha mumɔŋ sɛɛyoomɔ babaoo ni amɛnine shɛ nɔ kɛjɛ amɛŋɔɔ lɛ. No hewɔ lɛ, nijaa ko tee nɔ yɛ helooŋ gbɛfaŋ kɛ mumɔŋ fɛɛ. (Romabii 15:26, 27) Oniatsumɔ kɛha nanemɛi heyelilɔi ni ehia amɛ ŋmɛnɛ lɛ hu ji nɔ ni ajɛɔ suɔmɔ mli atsuɔ ni suɔmɔ ji nɔ ni kanyaa efeemɔ. (Marko 12:28-31) Wɔhe miihia wɔhe yɛ enɛ hu feemɔ mli bɔni afee ni egbɔyeli aba ‘ni mɔ ni ebua fioo naa lɛ hu, akafee mɔ ni eshwɛɛɛ lɛ eko kwraa.’—2 Korintobii 8:15.

19, 20. Okɛ nɔkwɛmɔnɔ aha koni okɛtsɔɔ bɔ ni Yehowa webii kɛ yelikɛbuamɔ ha beni oshara ba.

19 Akɛni wɔle akɛ Kristofoi ahe miihia amɛhe hewɔ lɛ, wɔhe feɔ oya koni wɔkɛ yelikɛbuamɔ aha wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei ni yɔɔ hemɔkɛyeli lɛ mli lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ nɔ ni ba lɛ he okwɛ, beni shikpɔŋhosomɔi kɛ gɔji ni kumɔ shwie shi lɛ kpata nibii ahiɛ yɛ El Salvador yɛ afi 2001 mra be mli lɛ. Amaniɛbɔɔ ko tsɔɔ mli akɛ: “Nyɛmimɛi lɛ tsu yelikɛbuamɔ nibii ahe nii yɛ El Salvador fɛɛ. Nyɛmimɛi hii akuu ko ni jɛ Guatemala, United States, kɛ Canada ba koni amɛbaye amɛbua wɔ. . . . Amamɔ tsũi ni fa fe 500 kɛ Maŋtsɛyeli Asai fɛfɛji 3 yɛ be kukuoo mli. Kɛtsɔ nyɛmimɛi ni kɛ amɛhe shã afɔle nɛɛ anitsumɔ dɛŋdɛŋ kɛ ekomefeemɔ lɛ nɔ lɛ, aye odase kpele.”

20 Amaniɛbɔɔ ko ni jɛ South Africa lɛ kɛɛ akɛ: “Nu afua ni yɔɔ gbeyei ni kpata nii ahiɛ yɛ Mozambique fã kpotoo lɛ hu sa wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ ateŋ mɛi pii ahe. Nitsumɔhe nine ni yɔɔ Mozambique lɛ to gbɛjianɔ ni ekɛtsu amɛhiamɔ nii lɛ ateŋ babaoo he nii. Shi kɛlɛ nyɛmimɛi ni yɔɔ nitsumɔhe nine lɛ bi koni wɔkɛ atadei kpakpai ni awo pɛŋ lɛ amaje nyɛmimɛi ni ehia amɛ lɛ. Wɔbua atadei ni fa naa koni wɔkɛ dade tsɛŋsi ni kɛlɛ feɔ mitai 12 ni eyi obɔ kɛ atadei amaje wɔnyɛmimɛi ni yɔɔ Mozambique lɛ.” Hɛɛ, yɛ nɛkɛ gbɛ̀i nɛɛ anɔ hu lɛ, wɔhe miihia wɔhe.

21. Mɛni abaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

21 Taakɛ wɔtsĩ tã kɛtsɔ hiɛ lɛ, gbɔmɔtso lɛ fãi srɔtoi lɛ fɛɛ ahe miihia. Eka shi faŋŋ akɛ nakai nɔŋŋ eji anɔkwale yɛ Kristofoi asafo lɛ gbɛfaŋ. Efãi srɔtoi lɛ fɛɛ ahe hiaa amɛhe. Ehe miihia ni amɛya nɔ amɛsɔmɔ hu yɛ ekomefeemɔ mli. Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baasusu nibii ni haa anyɛɔ atsuɔ enɛ he nii lɛ ateŋ ekomɛi ahe.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛni je amɛhe yɛ adesa gbɔmɔtso lɛ kɛ Kristofoi asafo lɛ he?

• Te mra be mli Kristofoi lɛ fee amɛnii amɛha tɛŋŋ beni yelikɛbuamɔ he bahia nanemɛi heyelilɔi lɛ?

• Mɛni ji Ŋmalɛ naa nɔkwɛmɔnii komɛi ni tsɔɔ akɛ Kristofoi ahe hiaa amɛhe ni amɛyeɔ amɛbuaa amɛhe?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Akwila kɛ Priskila susu mɛi krokomɛi ahe

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 12]

Yehowa webii yeɔ buaa amɛhe kɛ mɛi krokomɛi kɛji amanehulu ba