Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mɔdɛŋ ni Abɔ Koni Afee Biblia ko yɛ Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ Hela Wiemɔ mli

Mɔdɛŋ ni Abɔ Koni Afee Biblia ko yɛ Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ Hela Wiemɔ mli

Mɔdɛŋ ni Abɔ Koni Afee Biblia ko yɛ Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ Hela Wiemɔ mli

Ekolɛ, onaa baakpɛ ohe akɛ ooole akɛ yɛ Greece, ni ji shikpɔŋ ni bei komɛi lɛ atsɛɔ lɛ Wiemɔ Mli Heyeli Shikwɛ̃ɛhe lɛ, Biblia lɛ shishitsɔɔmɔ kɛmiiya wiemɔ ni mɛi foji lɛ wieɔ lɛ mli lɛ ebafee nɔ titri ni akɛ mɔdɛŋbɔɔ babaoo etsu he nii yɛ be kpalaŋŋ mli. Shi namɔ baatsĩ Greecebii a-Biblia ni eshishinumɔ waaa lɛ feemɔ naa? Mɛni hewɔ mɔ ko baasumɔ ni etsĩ naa?

EKOLƐ, mɔ ko baasusu akɛ mɛi ni wieɔ Greece wiemɔ lɛ ená hegbɛ krɛdɛɛ ko, ejaakɛ kɛjɛ shishijee lɛ aŋmala Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ saŋŋ yɛ amɛwiemɔ mli. Shi, ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Greece wiemɔ lɛ yɛ srɔto kwraa yɛ Hela wiemɔ ni akɛtsɔɔ Hebri Ŋmalɛi lɛ ashishi kɛtee Septuagint lɛ mli lɛ kɛ nɔ ni atsɔɔ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ ashishi kɛtee mli lɛ he. Yɛ anɔkwale mli lɛ, yɛ afii ohai ekpaa ni eho lɛ mli lɛ, mɛi ni wieɔ Greece wiemɔ lɛ ateŋ mɛi babaoo ena akɛ Hela wiemɔ ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ shishinumɔ wa tamɔ maŋsɛɛ wiemɔ nɔŋŋ. Wiemɔi heei etsake wiemɔi memeji lɛ, ni wiemɔi ni abua naa, wiemɔ he mlai, kɛ wiemɔ he gbɛjianɔtoo etsake.

Greece ŋmalɛi ni akɛ niji ŋmala kɛjɛ afii ohai 3 kɛyashi afii ohai 16 ni abua naa lɛ tsɔɔ mɔdɛŋ ko ni abɔ koni atsɔɔ Septuagint lɛ shishi kɛya ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Greece wiemɔ mli. Yɛ afii ohai etɛ lɛ mli lɛ, Gregory, ni ji osɔfonukpa yɛ Neocaesarea (aaafee afi 213-aaafee afi 270 Ŋ.B.) lɛ tsɔɔ Jajelɔ wolo lɛ shishi kɛjɛ Septuagint lɛ mli kɛtee Greece wiemɔ ni yɔɔ mlɛo mli. Yɛ afii ohai 11 lɛ mli lɛ, Yudanyo ko ni atsɛɔ lɛ Tobias ben Eliezer ni yɔɔ Macedonia lɛ tsɔɔ Septuagint Pentateuch lɛ fãi komɛi ashishi kɛtee daa gbi Greece wiemɔ mli. Ekɛ Hebri niŋmaa okadii po tsu nii bɔni afee ni Macedonia Yudafoi ni wieɔ Hela pɛ, shi amɛkaneɔ Hebri niŋmaai lɛ aná he sɛɛ. Akala Pentateuch ni tamɔ enɛ henɔ muu lɛ fɛɛ agbe naa yɛ Constantinople yɛ afi 1547 mli.

La yɛ Duŋ Mli

Beni Byzantine Maŋtsɛyelihei ni wieɔ Greece wiemɔ lɛ baje Ottomanbii ni hi shi yɛ afii ohai 15 lɛ anɔyeli lɛ shishi lɛ, no mli lɛ gbɔmɛi babaoo ni ashi yɛ jɛmɛ lɛ leee woloŋ. Eyɛ mli akɛ Ɔrtodɔks Sɔlemɔ lɛ yɛ hegbɛi babaoo yɛ Ottoman Maŋtsɛyeli lɛ shishi moŋ, shi amɛha amɛtooi lɛ bafee ohiafoi kɛ kosɛɛbii ni leee nɔ ko nɔ ko. Greecenyo niŋmalɔ Thomas Spelios wie akɛ: “Oti ni he hiaa fe fɛɛ kɛha Ɔrtodɔks Sɔlemɔ lɛ kɛ etsɔsemɔ he gbɛjianɔtoo lɛ ji ni ebu emli bii lɛ ahe kɛjɛ Islam kɛ Roma Katolik lakamɔ wiemɔi ahe. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, Hela wolo kasemɔ lɛ bafee nɔ ni eyaaa ehiɛ.” Yɛ shihilɛ ni hiɛnɔkamɔ bɛ mli nɛɛ mli lɛ, aŋkroaŋkroi ni sumɔɔ Biblia lɛ nu he akɛ ehe miihia ni amɛkɛ heyeli kɛ miishɛjemɔ ni yɔɔ Biblia mli Lalai awolo lɛ mli lɛ aha mɛi ni ehao lɛ. Kɛjɛ afi 1543 kɛyashi afi 1835 mli lɛ, no mli lɛ, atsɔɔ Lalai lɛ amli 18 shishi kɛtee Greece wiemɔ ni afɔɔ wiemɔ lɛ mli.

Maximus Callipolites, Greecenyo mɔ kome shihilɔ ni jɛ Callipolis lɛ to Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi muu lɛ fɛɛ he gbɛjianɔ klɛŋklɛŋ kwraa yɛ Hela wiemɔ mli yɛ afi 1630 lɛ mli. Afee enɛ yɛ Cyril Lucaris, ni ji blematsɛ ni yɔɔ Constantinople kɛ mɔ ni miisumɔ ni ebatsɔ Ɔrtodɔks Sɔlemɔ lɛ hiɛtsakelɔ lɛ gbɛtsɔɔmɔ kɛ gbɛŋmɛɛ naa. Shi kɛlɛ, yɛ sɔlemɔ lɛ mli lɛ, Lucaris ná shitee-kɛ-wolɔi, ní sumɔŋ ni amɛkpɛlɛ tsakemɔ ko nɔ loo Biblia mli shishitsɔɔmɔ ko kɛmiiya wiemɔi ni awieɔ lɛ mli lɛ nɔ lɛ. * Amia esɛ̃ ni agbe lɛ akɛ sɛɛgbɛtsɔɔlɔ. Ni kɛlɛ, akala woji komekomei aaafee 1,500 ni Maximus tsɔɔ shishi lɛ yɛ afi 1638 lɛ mli. Yɛ bɔ ni akpɛlɛ shishitsɔɔmɔ lɛ nɔ aha yɛ afii 34 sɛɛ lɛ, ha Ɔrtodɔks gwabɔɔ ko ni yɔɔ Yerusalem lɛ jaje akɛ “esaaa akɛ mɔ fɛɛ mɔ kɛkɛ kaneɔ” Ŋmalɛi lɛ, “shi moŋ, mɛi ni gbɛlɛɔ shi kɛtaoɔ mumɔŋ nibii ni mli kwɔlɔ lɛ amli yɛ be mli ni amɛtao saji amli jogbaŋŋ lɛ pɛ esa akɛ amɛkane.” Ni tsɔɔ akɛ esa akɛ osɔfoi ni le woloŋ lɛ pɛ akane Ŋmalɛi lɛ.

Yɛ afi 1703 mli lɛ, Seraphim, ni ji Greecenyo mɔ kome shihilɔ ko ni jɛ Lesbos ŋshɔkpɔ lɛ nɔ lɛ, bɔ mɔdɛŋ koni ekala Maximus shishitsɔɔmɔ ni afee lɛ ehee lɛ yɛ London. Beni Ŋleshi saneyelihe lɛ yeee eshiwoo akɛ ebaaye ebua lɛ yɛ shika gbɛfaŋ lɛ nɔ lɛ, lɛ diɛŋtsɛ ekɛ eshika kala wolo ni afee lɛ ehee lɛ. Yɛ hiɛkpamɔ wiemɔ ni kanyaa mɔ lɛ mli lɛ, Seraphim ma nɔ mi akɛ ehe miihia ni “Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei” lɛ akane Biblia lɛ, ni ebu sɔlemɔ lɛ mli osɔfoi ni yɔɔ hegbɛi babaoo lɛ fɔ akɛ “amɛmiisumɔ ni amɛtsimɔ amɛjeŋbai gbohii lɛ anɔ kɛtsɔ gbɔmɛi lɛ ni amɛhaaa amɛle nɔ ko lɛ nɔ.” Taakɛ abaanyɛ akpa gbɛ lɛ, e-Ɔrtodɔks shitee-kɛ-wolɔi lɛ ha amɔ lɛ yɛ Russia ni atswa enane shishi tu kɛtee Siberia, he ni egbo yɛ, yɛ afi 1735 mli lɛ.

Beni Greece osɔfo ko wieɔ mumɔŋ hɔmɔ ni mli wa ni yeɔ gbɔmɛi ni wieɔ Greece wiemɔ lɛ he lɛ, ewie wiemɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ yɛ Maximus shishitsɔɔmɔ ni afee lɛ ehee yɛ sɛɛ mli lɛ he akɛ: “Helabii lɛ kɛ mɛi krokomɛi anine shɛ Biblia Krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ kɛ suɔmɔ kɛ shwelɛ. Ni amɛkane. Ni amɛnu he akɛ atsa piŋmɔ ni yɔɔ amɛmli lɛ, ni hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli lɛ . . . mli ewa.” Shi kɛlɛ, amɛmumɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ she gbeyei akɛ kɛji akɛ gbɔmɛi nu Biblia lɛ shishi lɛ, no lɛ abaakpa osɔfoi lɛ ahe mama yɛ amɛhemɔkɛyelii kɛ nifeemɔi ni damɔɔɔ ŋmalɛ nɔ lɛ hewɔ. No hewɔ lɛ, yɛ afi 1823 kɛ agbɛnɛ hu afi 1836 mli lɛ, blematsɛmɛi anitsumɔhe ni yɔɔ Constantinople kɛ famɔ ha koni ashã nakai Biblia shishitsɔɔmɔi lɛ fɛɛ.

Shishitsɔɔlɔ ko ni Yɔɔ Ekãa

Yɛ shitee-kɛ-woo ni mli wa kɛ shwelɛ ni ayɔɔ kɛha Biblia mli nilee lɛ hewɔ lɛ, mɔ ko ni ehe gbɛi waa ni baatsu gbɛfaŋ nɔ ko ni he hiaa waa yɛ Biblia lɛ shishitsɔɔmɔ kɛmiiya ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Greece wiemɔ lɛ mli lɛ he nii je kpo. Nɛkɛ nuu ni yɔɔ ekãa nɛɛ ji Neofitos Vamvas, mɔ ni he esa jogbaŋŋ ni ewieɔ wiemɔi babaoo kɛ Biblia nilelɔ, ni titri lɛ, abuɔ lɛ akɛ “Maŋ lɛ Tsɔɔlɔi” lɛ ateŋ mɔ kome lɛ.

Vamvas na yɛ faŋŋ mli akɛ esa akɛ ashwa Ɔrtodɔks Sɔlemɔ lɛ yɛ mumɔŋ nilee ni gbɔmɛi lɛ bɛ lɛ hewɔ. Ehe eye diɛŋtsɛ akɛ, bɔni afee ni atsiɛ gbɔmɛi lɛ ahiɛ kɛjɛ mumɔŋ wɔdɔiwɔɔ mli lɛ, ehe miihia ni atsɔɔ Biblia lɛ shishi kɛya Greece wiemɔ ni awieɔ yɛ nakai gbii lɛ amli lɛ mli. Yɛ afi 1831 mli lɛ, kɛtsɔ nilelɔi krokomɛi ayelikɛbuamɔ nɔ lɛ, eje shishi ni etsɔɔ Biblia lɛ shishi kɛtee Greece wiemɔ ŋmiiŋmi mli. Akala eshishitsɔɔmɔ muu lɛ fɛɛ yɛ afi 1850 mli. Akɛni Greek Ɔrtodɔks Sɔlemɔ lɛ yeee ebuaaa lɛ hewɔ lɛ, ekɛ British and Foreign Bible Society (BFBS) lɛ fee ekome ni amɛkala eshishitsɔɔmɔ lɛ ni amɛja. Sɔlemɔ lɛ tsɛ lɛ “Protestantnyo,” ni etsɛɛɛ ni amɛbu lɛ akɛ mɔ ni akwa lɛ.

Vamvas shishitsɔɔmɔ lɛ kɛ ehe kpɛtɛ King James Version lɛ he kpaakpa ni ena nibii ni ehiii ni yɔɔ nakai shishitsɔɔmɔ lɛ mli yɛ Biblia mli nilee kɛ wiemɔi ahe nilee ni faaa yɛ nakai beaŋ lɛ hewɔ. Ni kɛlɛ, yɛ afii babaoo ni eho nɛɛ lɛ mli lɛ, enɛ ji Biblia ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Greece wiemɔ mli ni fe fɛɛ ni gbɔmɛi lɛ anine eshɛ nɔ. Miishɛɛ sane ji akɛ, ekɛ Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ gbɛi fata he shii ejwɛ, yɛ su ni ji “Ieová mli.”—1 Mose 22:14; 2 Mose 6:3; 17:15; Kojolɔi 6:24.

Te gbɔmɛi lɛ fee amɛnii amɛha tɛŋŋ yɛ enɛ kɛ Bibliai krokomɛi ni shishinumɔ waaa lɛ ahe? Amɛná miishɛɛ waa diɛŋtsɛ! “Lɛji babaoo ni gbekɛbii ni miiba koni amɛbahe [Biblia] eyi emli obɔ lɛ ba” BFBS najiaŋdamɔlɔ ko ni miihɔɔ Biblia yɛ lɛlɛ ko ni yɔɔ Greece ŋshɔkpɔ ko naa lɛ mli lɛ ŋɔɔ, “enɛ ha . . . ebi koni lɛlɛ tsɛ lɛ afa lɛlɛ lɛ,” kɛ́ jeee nakai lɛ ewoji lɛ fɛɛ baata yɛ he kome! Shi shitee-kɛ-wolɔi lɛ fee nii oya nɔŋŋ.

Ɔrtodɔks osɔfoi lɛ bɔ gbɔmɛi lɛ kɔkɔ koni amɛkahe nakai shishitsɔɔmɔi lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ Athens maŋ lɛ mli lɛ, ahe Bibliai lɛ ni akpata hiɛ. Yɛ afi 1833 mli lɛ, Ɔrtodɔks osɔfonukpa ni yɔɔ Crete lɛ shã “Kpaŋmɔ Hee” ni ena yɛ mɔ kome shihilɔi ashia lɛ. Osɔfo ko kɛ ekome to, ni gbɔmɛi ni yɔɔ akrowai ni bɛŋkɛ lɛ kɛ amɛnɔ lɛ to kɛyashi osɔfo ni nɔ kwɔ waa lɛ shi ŋshɔkpɔ lɛ nɔ.

Afii komɛi asɛɛ yɛ Corfu ŋshɔkpɔ lɛ nɔ lɛ, Greek Ɔrtodɔks Sɔlemɔ lɛ Osɔfoi a-Gwabɔɔ Krɔŋkrɔŋ lɛ tsĩ Vamvas Biblia shishitsɔɔmɔ nɛɛ naa. Egu ehɔɔmɔ, ni akpata ekomekomei ni yɔɔ lɛ hiɛ. Yɛ Chios, Síros, kɛ Mykonos ŋshɔkpɔi lɛ anɔ lɛ, nyɛ̃ɛ ni yɔɔ osɔfo ni yɔɔ jɛmɛ lɛ mli lɛ ha ashã Biblia lɛ. Shi Biblia shishitsɔɔmɔ naatsii nɔ lɛ kã he ebaaba.

Maŋnyɛ ko Ná Biblia lɛ He Miishɛɛ

Yɛ afi 1870 mli lɛ, Maŋnyɛ Olga ni jɛ Greece lɛ yɔse akɛ Greecebii lɛ bɛ Biblia lɛ he nilee. Beni ehe eye akɛ Ŋmalɛi lɛ amli nilee lɛ baanyɛ aha maŋ aná miishɛɛ kɛ miishɛjemɔ lɛ, ebɔ mɔdɛŋ koni eha atsɔɔ Biblia lɛ shishi kɛya wiemɔ ko ni waaa fe nɔ ni Vamvas tsɔɔ shishi lɛ mli.

Athens osɔfonukpa kɛ Osɔfoi a-Gwabɔɔ Krɔŋkrɔŋ lɛ hiɛnyiɛlɔ, Prokopios, lɛ kɛ amɛnaabu kɛkɛ wo maŋnyɛ lɛ hewalɛ yɛ enɛ feemɔ mli. Shi kɛlɛ, beni ebi koni Osɔfoi a-Gwabɔɔ Krɔŋkrɔŋ lɛ akpɛlɛ nɔ lɛ, amɛkpoo enibimɔ lɛ. Ni kɛlɛ, ekã he ni ekɛ gbɛbimɔ wolo hee ha, ni shikome ekoŋŋ lɛ, akpoo enɛ yɛ afi 1899 mli. Beni ekuɔ ehiɛ eshwieɔ kpɛlɛmɔ ni amɛkpɛlɛɛɛ lɛ nɔ lɛ, eto eyiŋ akɛ ekɛ lɛ diɛŋtsɛ eshika baatsu nii ni ekɛkala shishitsɔɔmɔ nɛɛ fioo. Agbe enɛ naa yɛ afi 1900 lɛ mli.

Shitee-kɛ-wolɔi ni Eŋmɛɛɛ Saji Ahe

Yɛ afi 1901 mli lɛ, The Acropolis, ni ji Athens adafitswaa wolo ni ehe gbɛi lɛ kala Mateo Sanekpakpa lɛ ni Alexander Pallis, ni ji shishitsɔɔlɔ ni tsuɔ nii yɛ Liverpool, England tsɔɔ shishi kɛtee Demotic Greek mli lɛ. Yiŋtoo titri ni yɔɔ Pallis kɛ enanemɛi lɛ ajwɛŋmɔ mli ji koni ‘amɛtsɔɔ Greecebii lɛ nii’ ni “amɛye amɛbua maŋ lɛ ni amɛná hewalɛ” kɛjɛ amɛ shigbeemɔ lɛ mli.

Ɔrtodɔks Nyɔŋmɔ jamɔ he nikaselɔi kɛ amɛtsɔɔlɔi lɛ tsɛ shishitsɔɔmɔ ni ji “maŋ lɛ nibii ni abuɔ waa lɛ hefɛoyeli” lɛ akɛ Niŋmaa Krɔŋkrɔŋ lɛ heguɔgbee. Blematsɛ Joakim III ni yɔɔ Constantinople lɛ ŋma wolo ni ekɛtsɔɔ akɛ ekpɛlɛɛɛ shishitsɔɔmɔ lɛ nɔ. Ŋwanejee lɛ bafee maŋkwramɔŋ nɔ, ni maŋkwramɔŋ kui ni yɔɔ afã kroko lɛ kɛtsu nii yɛ gbɛ gbonyo nɔ.

Athens adafitswaa nitsumɔhe ko ni yɔɔ hewalɛ waa lɛ je shishi etutua Pallis shishitsɔɔmɔ lɛ, ni etsɛ esɛɛfilɔi lɛ akɛ “mɛi ni heɔ yeɔ akɛ nyɔŋmɔ ko bɛ,” “sɛɛgbɛtsɔɔlɔi,” kɛ “maŋsɛɛ nɔyelii anajiaŋdamɔlɔi” ni etswa amɛfai shi akɛ amɛbaafite Greece maŋbii lɛ. Kɛjɛ November 5 kɛyashi 8, 1901 mli lɛ, yɛ yiŋ ni Greek Ɔrtodɔks Sɔlemɔ lɛ mli bii ni sumɔɔɔ tsakemɔ lɛ wo lɛ hewɔ lɛ, nikaselɔi komɛi fee basabasa yɛ Athens. Amɛyatutua The Acropolis nitsumɔhei lɛ, amɛnyiɛ kɛfo maŋtsɛwe lɛ, amɛshɔ̃ Athens Univɛsiti lɛ, ni amɛbi koni nɔyeli lɛ aŋmɛɛ enitsumɔ lɛ he. Yɛ basabasafeemɔ lɛ naagbee mli lɛ, gbɔmɛi kpaanyɔ gboi yɛ nɔmɔ ni amɛkɛ asraafoi lɛ nɔ lɛ mli. Enɔ jetsɛremɔ lɛ, maŋtsɛ lɛ kɛɛ akɛ Osɔfonukpa Prokopios aŋmɛɛ enitsumɔ lɛ he, ni yɛ gbii enyɔ sɛɛ lɛ, nɔyeli lɛ mli Ŋaawolɔi lɛ fɛɛ ŋmɛɛ amɛnitsumɔ lɛ he.

Nyɔɔŋ kome sɛɛ lɛ, nikaselɔi lɛ fee basabasa ekoŋŋ ni amɛshã Pallis shishitsɔɔmɔ lɛ eko yɛ maŋ. Amɛfee yiŋkpɛɛ ni amɛtsĩ shishitsɔɔmɔ nɛɛ jaa naa ni amɛbi koni akɛ toigbalamɔ ni naa wa aba mɔ fɛɛ mɔ ni baabɔ mɔdɛŋ ni efee enɛ wɔsɛɛ lɛ nɔ. Enɛ bafee nɔ ni adamɔ nɔ ni akɛtsĩ Biblia ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Greece wiemɔ mli lɛ kɛ nitsumɔ naa. Efɔŋfeemɔ be diɛŋtsɛ nɛ!

‘Yehowa Wiemɔ lɛ Hiɔ Shi Kɛyaa Naanɔ’

Ajie naatsii ni akɛba Biblia ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Greece wiemɔ mli lɛ kɛ nitsumɔ lɛ nɔ lɛ yɛ afi 1924 mli. Kɛjɛ no nɔ kɛbaa nɛɛ, Greek Ɔrtodɔks Sɔlemɔ lɛ nine enyɛ shi kwraa yɛ mɔdɛŋ ni ebɔ koni ekaha gbɔmɛi lɛ anine miishɛ Biblia lɛ nɔ lɛ mli. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, Yehowa Odasefoi enyiɛ hiɛ yɛ Biblia tsɔsemɔ lɛ mli yɛ Greece, taakɛ amɛfeɔ yɛ maji krokomɛi babaoo mli lɛ. Kɛjɛ afi 1905 kɛbaa nɛɛ lɛ, amɛkɛ Vamvas shishitsɔɔmɔ lɛ etsu nii ni amɛkɛye amɛbua gbɔmɛi akpei abɔ ni wieɔ Greece wiemɔ lɛ ni amɛná Biblia mli anɔkwale lɛ he nilee.

Yɛ afii ni eho lɛ amli lɛ, nilelɔi kɛ tsɔɔlɔi babaoo ebɔ mɔdɛŋ ni sa yijiemɔ koni amɛfee Biblia lɛ eko yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Greece wiemɔi amli. Ŋmɛnɛ, ayɛ Biblia muu lɛ fɛɛ loo efã ko yɛ shishitsɔɔmɔi 30 ni mɔ folo ni yɔɔ Greece lɛ baanyɛ akane lɛ mli. Jwetri diɛŋtsɛ ni yɔɔ enɛ mli lɛ ji New World Translation of the Holy Scriptures ni afee yɛ Greece wiemɔ mli, ni ajie lɛ kpo yɛ afi 1997 mli koni gbɔmɛi akpekpei 16 ni yɔɔ jeŋ fɛɛ ni wieɔ Greece wiemɔ lɛ aná he sɛɛ. Akɛni Yehowa Odasefoi ji mɛi ni fee hewɔ lɛ, nɛkɛ shishitsɔɔmɔ nɛɛ tsɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ shishi yɛ gbɛ ni ekanemɔ waaa, ni anuɔ shishi nɔ, ni ekɛ anɔkwayeli kpɛtɛɔ shishijee niŋmaa lɛ he.

Biblia yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Greece wiemɔ mli lɛ hepelemɔ lɛ tsɔɔ nɔ ko ni he hiaa waa. Etsɔɔ yɛ faŋŋ mli akɛ yɛ mɔdɛŋ ni henyɛlɔi bɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, “[Yehowa, NW] wiemɔ lɛ hiɔ shi kɛyaa naanɔ.”—1 Petro 1:25.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 7 Kɛha Cyril Lucaris he saji babaoo lɛ, kwɛmɔ February 15, 2000, Buu-Mɔɔ, baafa 26-29.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 27]

Cyril Lucaris nyiɛ Kristofoi a-Ŋmalɛi muu lɛ fɛɛ ni atsɔɔ shishi kɛtee Greece wiemɔ mli klɛŋklɛŋ lɛ hiɛ yɛ afi 1630 mli

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Bib. Publ. Univ. de Genève

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 28]

Shishitsɔɔmɔi komɛi ni afee kɛtee Greece wiemɔ mli: Lala ni Ilarion fee yɛ: (1) afi 1828, (2) Vamvas fee yɛ afi 1832, (3) Julianus fee yɛ afi 1643. “Kpaŋmɔ Hee” ni Vamvas fee yɛ: (4) afi 1840

Maŋnyɛ Olga

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Bibles: National Library of Greece; Queen Olga: Culver Pictures

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 26 lɛ Jɛ]

Papyrus: Reproduced by kind permission of The Trustees of the Chester Beatty Library, Dublin

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 29 lɛ Jɛ]

Papyrus: Reproduced by kind permission of The Trustees of the Chester Beatty Library, Dublin